Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-01 / 242. szám, hétfő

„ORIASI TELJESITMENY" Az angol sajtó a szovjet geofizikai rakéta fellövéséről Az angol lapok a legfontosabb hírek számára fenntartott helyen közlik a szovjet geofizikai rakéta fellövésének hírét. A nagyjelentőségű szovjet tudományos kísérletnek két fontos eredményét hangsúlyozzák. Az egyik az, hogy sikerült a rakétát visszahozni a Földre, még pedig pontosan az előre megállapított helyre, másodszor a világűrbe felküldött két kutya jól bírta a repülést. A legtöbb lap egyetért abban, hogy e rakéta fellö­vése jelentős lépés afelé, hogy az ember is megkísérelje a világűrbe való felrepülést. A Daily Express vezércikkben fog­lalkozik a nagy eseménnyel, s egye­bek között ezt írja: „Oroszország újabb teljesítménye azt jelenti, hogy jelentős sikert ért el azon az úton, amely a világűrrepülések egyik leg­nagyobb nehézségénék megoldásához kéta visszahozása a Földre a rakéta elégése nélkül." A Daily Mail megállapítja: „A szov­jet tudósoknak sikerült kidolgozniok a rakéta fellövésének és irányítá­sának „rendkívül bonyolult módsze­reit". „A -Szovjetunió újabb fontos v zet." Ez a nagy nehézség a ra- I lépést tett azon az úton, amelyen az i ember behatolhat a világűrbe". — állapítja meg a lap. A News Chronicle nyilatkozatra kérte fel Pnrick Mooret, a Királyi Aszt.onómiai Társaság és az Angol Planétaközi Közlekedési Társaság tagját, a szovjet rakéta fellövésével kapcsolatban. Az angol tudós nagy elismet '.ssel nyilatkozott a szovjet tudósok teljesítményéről és a kísér­let jelentőségéről. „Öriási teljesít­mény ez" — foglalta össze vélemé­nyét az angol tudós. A News Chronicle szerkesztőségi cikkében hangsúlyozza, hogy „Orosz­ország nagy teljesítménye újabb fon­tos lépés ahhoz, hogy a rakétában embereket is fel lehessen röpíteni a világűrbe". Az ázsiai lapok kipellengérezik a tajvani amerikai provokációt Mint ismeretes W. Brucker, az USA szárazföldi erőinek minisztere Dél-Koreából Tajvanra utazott, ahol Tajpechben Csang Kai-sek székhelyén már napok óta folyik a haditanácskozás az amerikai és a kuomintangi katonai tényezők között. Az amerikaiak minden körülmény között provo­kációs kombinált hadgyakorlatokat akarnak végezni a kínai szárazföld közelében annak ellenére, hogy világszerte és főképp Ázsiában az ellenállás hulláma emelkedik az USA Kínai Népköztársaság ellenes akcióival szem­ben. Pekingi jelentés szerint a Kínai Népköztársaság Nemzetvédelmi Mi­nisztériuma külön napiparancsban értékelte a kínai népi felszabadító hadsereg tüzérségi alakulatainak Fu Tien tartomány partvidékén szerzett érdemeit. Ezek az alakulatok megsemmisítő visszavágó csapást mérgek a csangkajsekistákra, Quemoy-szigetén. Az ázsiai és afrikai országok saj­tója felháborodását nyilvánítja az USA Tajvan környékén folytatott eljárá­sa felett. A Manilla Chronicle, Fülöp­szigeti lap a következőket írja: „A kuomintang-uralom megdöntésével és a kínai szárazföld felszabadításával a kínai nép jogot szerzett Quemoy és Matsu szigetek ellenőrzésére is ... E szigetek elleni akciók ezért a kínai polgárháború folytatását jelentik". A lap ilymódon utasítja el az ameri­kaiak beavatkozását e kínai belügybe. A „Blitz" c. indiai lap kijelentette, hogy az amerikai hadihajók jelenléte az indiai-óceánon „egyaránt veszé­lyeztetik Indiát, Kínát és a délkelet­ázsiai országokat, különösen Indoné­ziát és Burmát." „A kínai partmenti tüzérség — folytatja a lap - a part­vidéket a kuomintang banditák táma­dásai ellen védelmezi. AZ USA A XX. SZÁZAD KALÓZAKÉNT VISELKEDIK Az Akahata japán lap a követke­zőket írja: Kína szuverén jogát ér­vényesíti, és soha sem fog eltűrni semmilyen külföldi intervenciót... Ez igazságos akció, amely megsemmisíti az amerikai imperialista agressziót és a távol-keleti béke megőrzését céloz­za." Az amerikai provokációt elítéli In­donézia, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az Egyesült Arab Köz­társaság és további országok sajtója is. A Francia Kommunista Párt de Gaulle útjának eredményeiről Párizs (ČTK) — A t'Humanité augusztus 30-i számában „De Gaulle útjának tanulsága" címmel közli a Francia Kommunista Párt politikai iro­dájának nyilatkozatát, amely többek között így szól: Az ENSZ főtitkára Genfbe utazott Bejrut* (ČTK) - Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára augusztus 30-án a délelőtti órákban Bejrutból Genfbe utazott, hogy részt vegyen az ntomerő békés felhasználásáról tár­gyaló II. nemzetközi tudományos és technikai értekezlet megnyitásán. Újabb ármány Venezuela kormánya ellen New York (ČTK) — A nyugati hír­ügynökségek és az amerikai sajtó híreiből kitűnik, hogy Venezuelában smét feszült a politikai helyzet. Amint ismeretes, egy hónappal ez­előtt a néptömegek segítségével lelep­leztek és felszámoltak egy katonai összeesküvést, amelyet Castro León, volt nemzetvédelmi miniszter szerve­zett. A sajtó most hírt hoz a kormány elleni új összeesküvésről, amelyet Pé­rez Jimenez, volt diktátor szervez, aki Venezuelából való kiűzése útán az USA-ban telepedett le. A venezuelai sajtó az összeesküvésről nyíltan meg­A bril közvélemény kedvezően fogadta N. Sz. Hruscsovnak a moszkvai Pravda tudósítója előtt tett nyiiatkozatát London (ČTK) — N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa el­nökének a moszkvai Pravda tudósítójának adott válaszai a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetésével kapcsolatban Londonban túlságosan későn váltak ismertté ahhoz, hogy közölhették volna a reggeli lapokban. Tekin­tettel azonban arra az óriási érdeklődésre, amely Angliában e kérdések iránt megnyilvánul, a lapok újból tördelték oldalaikat és későbbi kiadásaik­ban első helyen közölték Hruscsov interjúját. legkülönfélébb ürügyeket keresik, hogy kitérjenek a nukleáris fegyverek A munkáspárti körökhöz közelálló Daily Herald első oldalán „Hruscsov igent mond a hidrogénbomba kísér­letekről tartandó tárgyalások javasla­tára" címmel közli a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökének nyilatkozatát. A lap hangsúlyozza a Szovjetuniónál; azt a készségét, hogy október 31-ig tárgyalásokat kezdjen Angliával és az USA-val a nukleáris fegyverkí­sérletek beszüntetéséről. A lap egy­ben megállapítja, hogy Nagy-Britan­nia és az Egyesült Államok javas­lataitól eltérően Hruscsov amellett foglal állást, hogy a kísérleteket ne egy év tartamára, hanem egyszers­mindenkora szüntessék be. A Daily Herald szintén kiemeli N. Sz. Hrus­csov azon biráló hozzászólalását, hogy az USA és Nagy-Britannia a azonnali beszüntetése elől. A Daily Express c. lap jelentése szerint a brit külügyminisztérium képviselője elutasította Hruscsov nyilatkozatának kommentálását azzal az ürüggyel, hogy a brit kormány e kérdéssel kapcsolatban eddig nem kapott hivatalos szovjet jegyzéket. A Daily Telegraph and Morning Post diplomáciai hírmagyarázója Hruscsov válaszaival kapcsolatos kommentárjában azt írja, hogy „Lon­donban örömmel üdvözölték" a Szov­jetunió egyetértését azzal, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetéséről szóló tárgyalásokat október 31-én kezdjék meg. Izland nem mond le halászati jogairól Az izlandi kereskedelmi- és halászati miniszter nyilatkozata Reykjavik (ČTK) - Azzal kap­csolatban, hogy Izland szeptem­ber 1-től 12 mérföldre kiterjeszti a halászati felségvizeinek öveze­tét és Anglia ugyanezen a napon meg akarja sérteni az izlandi kormány e határozatát, Ludvig Josefsson, izlandi kereskedelem­és halászatügyi miniszter rádió­beszédet tartott, amelyben többek között a következőket mondotta: „Izland egész népe egyértelműen követeli a halászati övezet 12 mér­földre való kiterjesztését. Semmilyen hadihajó és semmilyen fenyegetés állapítja, hogy kezdeményezői az ame- | nem törheti meg a nemze t elszánt rikai koolajmonopóhumok, Az előkészületben levő összeesküvés kérdését a közelmúltban tárgyalta Ve­nezuela Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése. A plénum felszólította a párt tagjait és Vene­zuela népét, hogy szálljon határozot­tan síkra a nemrég kiharcolt demok­ratikus szabadság védelmére. akartát, amely az adott kérdésben csupán létfentartási jogát védelmezi. Az angol halászhajó tulajdonosok fe­nyegetései nem késztetnek bennün­ket elhamarkodott és megfontolatlan cselekedetekre, de teljesen világos, hogy szilárdan védelmezni fogjuk 12 mérföldes halászati övezetünket és nem teszünk semmilyen engedményt e kérdésben." Az izlandi halászati felségvizek 12 mérföldre való kiterjesztését eddig hivatalosan csak a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ismerte el. A nyugat-európai kapi­talista országok elutasították az iz­landi kormány e jogos döntésének elismerését. Csupán Svédország és Norvégia utasította halászhajóit, hogy a mai naptól kezdve ne halász­szanak a kibővített övezetben. Ezzel szemben Anglia nagyméretű akcióra készül az izlandi határozat megsértésére. Angliából óriási, mint­egy száz halászhajóból álló flottila kelt útra, amely hadihajók védelme alatt a mai napon meg akarja kez­deni a halászatot az izlandi felség­vizeken. Az egész brit akció hadjá­ratra emlékeztet, a hajók három csoportra vannak osztva és kapitá­nyaik, úgy, mint a háborúban, le­pecsételt borítékban kapták mea parancsaikat és a borítékokat csak a nyílt tenderen bonthatják fel. „Az afrikaiak és Madagaszkár la­kosai országuk függetlenségének ha­ladéktalan megadását követelik. Egy­úttal azonban a függetlenség elisme­rése után követelik a Franciaországgal való tárgyalások megkezdését, hogy megállapítsák a Franciaország és álla­maik közötti új kapcsolatokat. De Gaulle ezt a tényt nem veszi tudo­másul. Három havi uralmának ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy tel­jesen képtelen megoldani az adott problémákat. De Gaulle Afrika és Madagaszkar népének választást enged, hogy vagy „igent" mond a szeptember 28-i nép­szavazáson, vagyis az alkotmányter­vezetben tartalmazott statútumot el­fogadja vagy pedig „nemet" mond és ebben az esetben elszakad Francia­országtól. Az afrikaiak és Madagaszkar lako­sai azonban nem akarnak olyan új statútumot, amelyet rájuk akarnak kényszeríteni anélkül, hogy vélemé­nyüket előre kikérték volna, sem pe­dig nem akarnak elszakadni Francia­országtól. A választás, amely elé de Gaulle állítja őket, csupán a tenge­rentúli területek nemzeteinek ellen­ségeskedését válthatja ki. A nyilatkozat továbbá hangsúlyoz­za, hogy csupán a függetlenség elis­merése teremthet szilárd baráti kap­csolatokat az afrikai nemzetekkel. Ez egyaránt érvényes fekete Afrikára és Madagaszkárra valamint Algériára is. Az FKP politikai irodája hangsúlyoz­za végül azt a hatékony segítséget, amelyben a tengerentúli nemzetek felszabadító mozgalma részesíti a francia munkásosztály és a francia nép harcát. Képek Afganisztánból Dzsabalusz Sziradzs városában cseh­szlovák szakértők segítségével nagy cementgyár épül. Képünkön cseh­szlovák és afgán dolgozók csoportja látható az építkezésen. Egy Dzsebel ul Szaradzs-i takács primitív szövőszékén dolgozik 'Foto TASZSZ - ČTK) Az ember tekintélyét, közös­ségi értékét azzal is lehet mér­ni, milyen barátjai vannak és kik azok. Ez az elv nagyjában érvényes az országok viszonyai­ra is. Büszkén mondhatjuk, ha­zánknak az egész világon sok igaz, nemes állam barátja van. Ezek közé tartozik az Afgán Ki­rályság is. Afganisztán a Közép-Keleten fekszik Irán, Pakisztán és a Szovjetunió szomszédságában. Területe 650 ezer négyzetkilo­méter, tehát kb. ötszöröse ha­zánknak. Lakossága viszont csak annyi, mint Csehszlovákiának. AÍfganisztán népe már a múlt században sokat harcolt gyar­matosító hatalmak ellen. Nem is került gyarmati viszonyba, Ang­lia azonban 1919-ig ellenőrizte külpolitikáját. Abban az évben, május 27-én vívta ki teljes po­litikai függetlenségét. Gazdaságilag azonban, mint elmaradott ország még ma is rá van utalva a fejlettebb államok támogatására, hogy fejleszthes­se mezőgazdaságát és kiépíthes­se iparát. Lakosságának túlnyo­mó része földműveléssel és ál­lattenyésztéssel foglalkozik. A szántóföldek 70 százaléka az ország északi részén fekszik és itt főképp búzát, árpát, kukori­A nemes barátság úiia Ma, szeptember 1-én reggel Viliam Široký miniszterelnök re­pülőgépen baráti látogatásra Afganisztánba utazott, hogy viszo­nozza Sz. M. Darud afgán miniszterelnök látogatását, akit 1957 áprilisában láttunk vendégül ha zánkban. cát és gyümölcsöt termelnek. A dombos vidéken tenyésztik a híres karakuli juhokat és ezek bőre és gyapja teszi az ország legszámottevőbb kiviteli cikkét. A mezőgazdaság és állattenyész­tés fő kerékkötője a feudális gazdasági viszonyok. A szántó­föld 80 százaléka a lakosságnak mintegy 5 — 8 százalékát kitevő földbirtokosok kezében van. Afganisztán ipara mondhat­nánk még gyermekcipőkben jár. Iparosítása a közelmúltban len­dült előre, ennek ütemét a múlt évben életbeléptetett ötéves terv szaluja meg. Az országnak négy textilgyára, két cukorgyára, gyu­fagyára és cementgyára van. Az ipar többi részét egészen kis üzemek képezik. Ásványi kin­csekben, főképp szénben és kő­olajban gazdag, csakhogy e ter­mészeti kincsek még nincsenek kihasználva. Afganisztán gazdasági fejlő­désének szép távlatot nyit öt­éves gazdasági terve. Ennek so­rán jelentősen bővül kőolajfej­tése, szénbányászata, kiépül közlekedési hálózata, energeti­kai, továbbá üveg- és közszük­ségleti ipara. Az ehhez szüksé­ges anyagi és szakmai segítséget a fejlett ipari államoktól kapja. Közöttük jelentős szerepet vál­lalt a Szovjetunió és Csehszlo­vákia, Afganisztán 180 millió dolláros hitelében a Szovjetunió 105,6 millió részesedésével első helyen áll a többi hiteltnyújtő ország előtt. Afganisztánba most először utazik csehszlovák kormánykül­döttség. Ennek ellenére azonban országaink kapcsolatai nem új­keletüek. Már a háború előtti években is szállítottunk e mesz­szi országba gépeket és gyári berendezéseket. Afganisztán el­ső és egyetlen cementgyárát, egyetlen cukorrépagyárát, a kan­dakári konzervgyárat, a kabuli korszerű vágóhidat — csehszlo­vák szekemberek építették. Je­lenleg 13 csehszlovákiai föld­mérő, útépítészeti, távösszeköt­tetési és más szakember dolgo­zik az afgán kormány szolgála­tában. Hazánkban pedig tíz af­gán lakos nyer kiképzést külön­féle ipari ágazatokban. Baráti magatartásunk Afga­nisztán irányában nem számítá­son, hanem a kölcsönös megér­tésen és tiszteletbentartáson alapul. Afganisztán függetlensé­gériek 39 éve során állandóan a békés egymás mellett élésre tö­rekszik. Ellentállt az imperialis­ta csábítóknak, akik be szeret­ték volna vonni támadó katonai tömbjükbe és le akarták téríte­ni a szocialista országokkal, kü­lönösen pedig a szomszédos Szovjetunióval való barátsága útjáról. Népünk ez országot ép­pen azért becsüli nagyra, mert megőrizte függetlenségét, ezzel szerzett magának tekintélyt az egész világ békeerői előtt is. Afganisztán és Csehszlovákia barátsága jó példa a különböző rendszerű országok békés egy­más mellett élésének és együtt­működésének lehetőségére. Meg­győződérünk, hogy Široký elv­társ afganisztáni látogatása ezt a barátságot még jobban el­mélyíti és ez mindkét ország­nak, és a világbékének is javára válik. (-trik:-) ÜJ SZÓ 4 * 1958. szeptember 2. *

Next

/
Thumbnails
Contents