Új Szó, 1958. szeptember (11. évfolyam, 242-271.szám)

1958-09-04 / 245. szám, csütörtök

sseKsziovákia népének é s a német n^nek k 8zös cé.j , | A Szovjetunió megad ja a Kínai Répköztársaságii ak harc a viiagbeke megszilárdításáért^ , r ———— —— — igazsagos harcahoz a szükséges segítséget A Békevédők Csehszlovákiai Bi­zottságán Prágában szeptember 2­án látogatást tett a Német Demok­ratikus Köztársaság és Nyugat-Né­metország béke védőinek küldöttsé­ge. A vendégeket dr. Jaromlr Be­rák, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottsága elnökségének tagja fo­gadta. Hangsúlyozta, hogy Csehszlo­vákia népének és a német népnek közös a célja: harcolni a világbéke megszilárdításáért. A küldöttség tagjai érdeklődtek népünk élete, valamint a békevé­dők tevékenysége iránt. • * * A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Frontja küldöttségének egv része szeptember 2-án látogatást tett a Hliník nad Hronom-i EFSZ­ben, ahol a szövetkezeti tagok tá­jékoztatták a vendégeket munka­sikereikről és új életükről. A kül­döttség tagjai Žiar nad Hronomban megtekintették a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemet és az esti órák­ban részt vettek Kremnicán a Csehszlovákia népe és a német nép barátsága hetének alkalmából ren­dezett akadémián. A demokratikus Németország ^ Nemzeti Frontja küldöttségének^ másik része szeptember 2-án Svid-^ níken és Duklán tett látogatást. % A német vendégek virágcsokrokat^ helyeztek el a szovjet hősök em-§ lékművénél és felkeresték azokat ^ a helyeket, ahol a szovjet hősök ^ harcoltak hazánk felszabadításáért. $ A küldöttség e részének taqjai a S S délutáni órákban elbeszélgettek a| bardejovi Augusztus 29. Üzem mun-i „ kásái val és megtekintették a helyid ..Szemleíró a Pravda vasarnapi sza A moszkvai Pravda állásfoglalása az amerikaiak távol-keleti provokációs terveivel szemben gyógyfürdőt is. • Í03" Fogadás a Vietnami Demokratikus Köztársaság államünnepe alkalmából (CTK) — Nguyen-Tanh-Ha, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság rend­kívüli és meghatalmazott csehszlová­kiai nagykövete és neje a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalaku­lásának 13. évfordulója tiszteletére szeptember 2-án fogadást rendezett Prága főváros Reprezentációs Házának helyiségeiben. A fogadáson jelent voltak R. Barák, Zd. Fierlinger, J. Hendrych, V. Ko­pecký és L. Jankovcová, pártunk és > ,. _ — — 1 — ^ mában kommentálja az Egyesült Álla­$ mok tajvani katonai előkészületeit. * * * ^ Az Egyesült Államok — írja a Prav­Az NDK-ból és az NSZK-ből ha-| d a' ~ n e™ azér t mozgósította flottá­zánkba érkezett béke védők szép J ^ minthanyugtalanítaná. hogy a tember 2-án . Lidicébe érkeztek, aho)^. l" a l Népköztársaság veszélyezteti Libuše Prošková. a HNB elnöke fo­Š ^J™ 1s á? a t- ha n™ azér t-. mer t fo­gadta őket és ismertette velük a $ váb b[ a 1 3 meg akarja őrizni ezeket lidicei tragédia történetét. A német $ a z. e'?^ 0 3 stratégiai.pozíciókat a Ki­vendégek a fasizmus áldozatainak ^ n a! Népköztársaság és más ázsiai or­sírjára virágkoszorúkat helyeztek S f 2 a? o k, ellen irányuló agressziós csele­el, melyek szalagján a következő fc fedetek szamára. felirat olvasható: „Lidice figyelmez-1 Ezek a provokatív akciók különösen tet — harcoljunk az atomhalál el • § gyakoriakká valtak az utóbbi időben, len!" A német vendégek megtekin-$ Amerikai gyártmányú katonai repuló­tették azt a helyet, ahol felégeté - § 9 éP e k megsértik a népi Kína legiterét. se előtt Lidice község állt, utána csangkajsekisták Kimoj szigetéről pedig felkeresték a múzeumot,$ « amerikai flotta és légierő fedezé­melynek helyiségeiben vannak elhe-S ke alat t ágyúzzak a szarazfoldi Kína lyezve a lidicei tragédiára emlékez-s területét. Az United Press Internacio­tető tárgyak. í n a' hírügynökség tudósítójának je­^ lentése szerint Kimoj szigetén, vagy­^ is Kína közvetlen közelében amerikai % katonai erők állomásoznak. ^ Azok a visszavágó csapások, ame­^ lyeket a kínai légierők egységei és a partmenti ütegek a Kimoj szigetére befészkelődött csangkajsekista ban­dákra mértek, nagy hűhót váltottak ki a nyugati sajtóban. Mint hasonló esetekben mindig, az Egyesült Álla­mok propagandistái a felelősséget a helyzet kiéleződéséért a Kínai Nép­köztársaságra igyekeznek hárítani. Megnyitották a J. A. Komenský életiről és művéről rendezett kiállítást—— (ČTK) — Azok a jubileumi ünnepsé­gek, melyek arra emlékeztetik az utó­kort, hogy a múlt évben volt 300 éve annak, hogy „Opera didactica omnia" címen kiadták Amszterdamban Ko­menský összes didaktikus írásait és ez idén lesz 300. évfordulója „Orbis pic­tus" c. műve kiadásának — Szlovákiá­ban a „Ján Amos Komenský — élete, műve és kora" kiállítás megrendezé­sével érték el tetőpontjukat. A ki­állítást tegnapelőtt nyitották meg a nemzetek e nagy tanítójáról elneve­kormányunk képviselői, továbbá V. > Koucký és B. Köhler, a CSKP KB: titkárai, K. Poláček miniszterelnök-1 „ helyettes, a kormány további tagjai, dr. ^ Mindenki tudja azonban, hogy amikor J. Hájek, a külügyminiszter helyette-; a csangkajsekisták háborús provoká­se, a Nemzeti Front szervezeteinek; ciőkat szerveznek a Távol-Keleten, vezető képviselői, L. Novák, a köztár- $ akkor gazdáiknak, az amerikai impe­sasági elnök irodájának vezetője, a > rialistáknak akaratát teljesítik, központi hivatalok vezető dolgozói, a \ Az erőpolitika amerikai hívei, mint csehszlovák néphadsereg tábornoki ^ ezek az előkészületek mutatják, Tá­kara, valamint a párt-, a köz- és a í vol-Keleten újabb katonai provoká­kulturális élet vezető tényezői. $ ciókat terveznek. Az amerikai impe­$ rialisták — mutat rá a Pravda cikke $ — hiába szőnek álmokat arról, hogy $ fegyveres erővel visszaforgathatják a $ történelem kerekét és újból a régi ^ rendet kényszeríthetik a felszabadult v népekre. Az ilyen kísérletek, reraény­^ ťeľéfffiStfé tnár igazán nyilvánvaló le­zett bratislavai egyetem díszcsarno- L h® t n® ? zo k számára akik „a háború lóiban 5 küszöbén zsonglőrkodes politikáját A megnyitás alkalmából aľ ünnepi tÍÍ!i k!.l™L^ 1Ölet £Üt 3 beszédet Ernest Sýkora iskola- és $ """" " "" kulturálisügyi megbízott tartotta. 5 Hangsúlyozta a kiállítás abban meg-* nyilvánuló különös jelentőségét, hogy í nagy figyelmet fordít Komenský szlo- J vákiai kapcsolataira és szemlélteti, > mily dúsan és széleskörűen bontako-; És bármit agyaljon ki az amerikai zott ki a XVII. században is a cse- $ propaganda, bármiiyen furfanghoz és hek és a szlovákok kulturális kapcso- ; Csaláshoz folyamodjék, az Egyesült Ál­lata. > lamok nem tud kibújni a nemzetközi feszültség kiélezése miatt reá háruló felelősség alól. Egyenesen meg kell mondani — folytatja „Szemleíró" — itt az ideje, hogy az amerikai imperialisták ne él­jenek vissza tovább a kínai nép türel­mével. Itt az ideje, hogy megszüntessék Tajvan megszállását, hiszen ez a sziget a kínai terület elszakíthatat­lan része, amely az amerikai ag­resszív erők akaratából a Kínai Népköztársaság elleni állandó provo­kációk forrása lett. Tajvan és az összes Kínához tartozó partmenti szigetek felszabadítása — hangsúlyozza a cikk írója — a kínai nép belügye. A kínai nép szent köte­lességének tartja saját területeinek felszabadítását és senki sem akadá­lyozhatja meg hazája egyesítésében. Azoknak, akik annyira kedvelik a háborús provokációkat — folytatja a Pravda — nem kellene elfelejteniük, hogy a Kínai Népköztársaság nem ki­csiny és védtelen állam, ahol büntet­lenül partra lehet tenni az amerikai tengerészgyalogságot. A Kínai Nép­köztársaságnak van mit megvédenie és van mivel védekeznie. Örökre a múltba tűntek azok az idők, amikor az imperialisták arcátlanul garázdál­kodhattak Kínában. A Kínai Népköztársaság barátai, márpedig sok igaz barátja van — jegyzi meg a Pravda — teljesen a kínai nép oldalán állnak. A szovjet emberek, miként a hatal­mas szocialista tábor összes népei, támogatják azt az igazságos harcot, amelyet a testvéri kínai nép Taj­vanra és a többi partmenti szigetre érvényes jogainak realizálásáért folytat. Aki ma a Kínai Népköztársaság megtámadásával próbál fenyegetőzni — hangsúlyozza „Szemleíró" —, annak nem kell megfeledkeznie arról, hogy a Szovjetuniót is fenyegeti, mivel a Szovjetuniót a testvéri barátság és együttműködés elszakíthatatlan szálai fűzik a népi Kínához. E kapcsolatok alapja mindkét államnak az az eltö­kéltsége, hogy biztosítja a népek bé­kéjét és visszavág az agresszornak. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság — mutat rá a lap — egységesek a béke ellenségeinek minden merény­letével és mesterkedésével szemben. A Szovjetunió megadja a Kínai Nép­köztársaságnak igazságos harcához a . szükséges erkölcsi és anyagi segít­séget. A Kínai Népköztársaság elleni fegy­veres provokációk szervezői ne rin­gassák magukat abban az illúzióban, hogy sikerül lokalizálniok az esemé­nyeket. Az Egyesült Államok bármi­lyen távol-keleti agressziója elkerül­hetetlenül az egész nemzetközi hely­zet kiéleződését vonja maga után, és a háború más területekre való átter­jedéséhez vezet az összes ebből faka­dó következményekkel együtt. Ezt még egyszer emlékezetébe kell idézni azoknak, akik a Távol-Keleten veszé­lyes játékot kezdtek a tűzzel — zárul a Pravda cikke. A Kína elíeni amerikai provokációkat hosszabb idő óta készítették e!ő nagy kínai népei szemben. Az amerikai agresszív erők kihívó cselekedetei — mutat rá a Pravda — szükségképpen határozott vissza­vágásban részesülnek a Kínai Nép­köztársaság részéről. Peking (ČTK) — A Kínai Népköztár­saság ellen irányuló ameriV"' provokáció­kat a tajvani tengerszorosban az ameri­kai vezérkari főnökök hosszú ideig tartó sztratégiai előkészületei,..,elq%t<jk mjeg a Távol-keleten. Ezen előkészületek során Tajvan szigetét atom- és rakétatámasz­ponttá alakították át, valamint Quemoy és Matsu szigetek katonai helyőrségeit állandóan erősítették. Doyle altengernagy, a taivani ameri­kai erők parancsnoka ez év január 20-án kijelentette, hogy a Tajvan szigeti atom­töltéssel ellátható messzehordó irányít­ható fegyvereket felszerelték és előké­szítették. Doyle leplezetlenül beismerte, hogy az irányítható lövedékeket a Kínai Népköztársaság elleni agresszív akciókra szánták. Dean tábornok, a t»ivani amerikai lé­gierők parancsnoka március 26-án kije­lentette, hogy mindent elkészítettek any­nyira, hogy az irányítható lövedékeket öt perc alatt kilöhetik és a kínai szá­razföldön 600 mérföldnyi mé'- fekvő célt is elérhetnek. Az USA ez év májusának elején Tai­van déli részében Csang Kaj-sek és kuo­mitangi magasrangú tisztek jelenlétében kilövette az ezer** Kilométernyire ható Matador irányítható lövedéket. A Krasznaja Zvezda szovjet lap eb­ben az időben a tajvani fejleményekkel kapcsolatban rámutatott arra, hoqv az USA a csangkajseki hatóságok beleegye­zésével középtávhatású ballisztikus löve­dékeket helyez el Tajvan szigetén. Röviddel a Tajvan tengerszorosban le­zajlott leqújabb provokáció megkezdr.se előtt köztudomású lett, hogy Taj­pejtöl délre mintegy 100 mérföldnyire a legnagyobb gyorsasággal építik a legmo­dernebb és legnagyobb amerikai légi tá­w/////////////////////////////////////^^^ maszpontok egyikét. Ugyanebben az idő­$ ben Washingtonból jelentették, hogy Csang A HÜSZ ÉV ELŐTTI ESEMÉNYEK A világ közvéleménye, ahogy azt a^Kaj-seknek F-100 típusú korszerű lökhaj­franciaországi manifesztáció, az ang-^tásos repülőgépeket szállítanak. liai munkásszervezetek nyilatkozatai, 5 Az utolsó években a magasrangú ame­valamint más országoknak Csehszlo- § f^ai katonatisztek és politikusok állandó vrikia nénp iránti szolidaritása me a. S tanácskozásokat folytattak. Csang Ka.i-sek vaKia nepe ranti szoiiaaritasa meg s képvlse!ajéve I Tajvan, Quemoy és Matsu nyilvánulásai mutatták, Csehszlovákia ^ szipetel { felfegyverzéséről. tett I és népe mellett foglalt állást. A le- § E z májusában Bürke ellentenger­1 ningrádi munkások manifesztációjá- ^ nagy, a^ amerikai haditengerészet vezér­Hogyan kezdődött a szeptemberi válság ? A Német Sajtóiroda 1938. szeptem­ber 2-án a következőt közölte: „Hit­ler birodalmi kancellár a mai nap fogadta Obersalzbergben Konrád Hen­leint, a Szudétanémet Párt vezetőjét, aki Lord Runciman kívánságára átte­kintést nyújtott a csehszlovák kor­mánnyal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatosan fennálló jelenlegi hely­zetről. A birodalmi kancellár érdek­lődéssel követte és tudomásul vette Henlein fejtegetését. A helyzet meg­ítélésében teljes volt az egyetértés." A sajtóiroda röviden csak ennyit közölt. Henlein tájékoztatta Hitlert a Henlein-párt képviselői és Beneš elnök közötti tárgyalások eredmé­nyeiről, valamint a Runciman-misszió tárgyalásairól is. Hitler a Nyugat ál­lásfoglalásáról tájékoztatta gauleite­rét. Megegyeztek abban, hogy fokoz­ni fogják a Csehszlovákiára gyakorolt külső és belső nyomást. Hitler már szeptember 3-án ta­nácskozott a vezérkarral s a tanács­kozás során megegyeztek a katonai alakulatok áthelyezésével kapcsolatos részletekről annak érdekében, hogy megvalósíthassák az úgynevezett „Grün"-tervet. A bécsi rádió még aznap cseh nyelven uszító akciót kezdett Csehszlovákia ellen. Ezzel megkezdődött a nácik offenzívája. Hiszen néhány napon belül össze kellett jönnie Nürnbergben a náci párt kongresszusának, mely jeladás lett volna a Csehszlovákia ellen irá­nyuló frontális támadásra. A gon­dosan előkészített haditervek szintén arra számítottak, hogy már szeptem­berben megkezdődik a támadás. Ara; pedig a legfontosabb, biztosak voltak abban, hogy a Nyugat nem tesz sem­milyen lépést Csehszlovákia megse­gítésére. Röviddel Henleinnek Hitlernél tett látogatása előtt megegyeztek Lon­donban Chamberlain brit miniszter­elnök, Halifax külügyminiszter és Henderson berlini nagykövet tanács­kozásán, hogy „Angliának újból kez­deményezést kell mutatnia", valamint abban, hogy Chamberlain személye­sen fog találkozni Hitlerrel. Amikor azután Halifax magánjellegű megbe­szélést folytatott néhány jelentős brit tényezővel, közöttük Churchillal is, megegyeztek abban, hogy teljesí­teni kell a henleinisták követelmé­nyeit, azonban — Churchill javaslata szerint — fedezniök kell magukat Hitler megfélemlítésére irányuló va­lamilyen katonai gesztussal. Ugyan­akkor hasonló értelemben folytatott beszélgetést Párizsban Bonnet fran­cia külügyminiszter Hitler nagykö­vetével, aki azt követelte, hogy Franciaország ismerje el „a szudéta­német területek hozzácsatolását a birodalomhoz". Bonnet mindent meg­ígért. Csupán türelmességet kért és azt, hogy Hitler „kímélje meg Fran­ciaországot a megaláztatástól és becstelenségtöl", s ne követelje nyíl­tan, hogy Franciaország mondjon le a Csehszlovákiával kötött szövetség­ről. Az Egyesült Államok hivatalos kö­rei sem késlelkedtek biztosítani Hit­lert „igazságos" követelményei meg­értéséről. Kennedy londoni amerikai nagykövet már augusztus 30-án fel­kereste Chamberlaint és biztosította őt arról, hogy Roosewelt elnök „el­határozta, hogy a csehszlovák kér­désben követni fogja Chamberlaint és helyesnek fogja tartani az általa választott irányt." Ugyanezt az állás­pontot közölte Hitler képviselőivel Lindbergh amerikai repülő is, aki an­nak idején (ahogyan későbben meg­mutatkozott, a náci kémszervezetek nagy körutat csepp védelmezze a köztársaságot. A Szláv $ , ,,, „ , , , szigeten rendezett gyűlésen a csKP $ A del-amerikai gyermekek ' " nem járhatnak iskolába Buenos-Aires (ČTK) - Á szolgálatában) Európában. V A csehszlovákiai reakció sem volt röl, melyen 20 ezer ember vett részt ^ kari főnöke kijelentette, hogy a 7. ame­tétlen. Ez is sokkal hathatósabban a nemzetközi ifjúsági nap alkalmából, $ rikai flottának „atomlehetőségei" van­kezdte kiépíteni hálózatát Dr Preis üdvözlő táviratot küldtek, melyben Š n a. k- Brucker, az amerikai szárazföldi erők a franci^ Riviérán töitött SbffiE , többek között a következőt l/ták: ThoľvVusI Ä gáról hazatérve, azonnal tárgyaláso- „A leningrádi ifjúság fel van ké- § a sz okásos 'fegyverek helyett atomfegy­kat kezdett Hodža miniszterelnökkel szilivé arra, hogy a kommunista pártjvereket vethetne harcba, és Eisenlohrral, Hitler prágai nagy- és a szovjet kormány első felhívásé- $ A Wall Street Journal, amerikai lap követével, akivel közölte,' hogy a r a fegyvert fogjon." így beszéltek a ^ levelezője néhány nappal ezelőtt közölte, kormány már kidolgozta a Henlein Csehszlovák Köztársaságnak és né- fc hogy az USA a Csangkajsek-klikknek 1951 követelményeinek k'ieléqítésére irá- pének igazi barátai. * óta kétmilliárd dollárt nyújtott amerikai „„„ia (-„„„„j- „ pít„ ii„„.. a„ .. , .., i segély címén, amelyet főképpen katonai nyulo tervet Ez a „független és Népünk, ahogy erről a kommunis- S c éi 0k r a szántak. Az USA Tajvan szigetére „nem erdekeit penzmagnas hasonló ta párt által a köztársaság egész ä főképpen lökhajtásos repülőgépeket, tárgyalásokat folytatott a szintén területén rendezett hatalmas mani­i harckocsikat, hadihajókat és 'ágyukat „független" és „nem érdekelt" Run- fesztációk tanúskodtak, el volt szán-§ szállított, ciman többszörös hajótulajdonossal. va arra, hogy utolsó Ez a tiszteletre méltó lord folytatta tevékenységét és „minden feltűnést mellőzve" befolyásolta a helyzet ki­alakulását. Szeptember 3-án tanács­kozott Kaspar bíborossal, akivel rö­viddel Prágába érkezése után barát­ságot kötött és a bŕežnanyi bíborosi palotában vele töltötte a pihenés óráit. Runciman itt arra kérte a bí­borost, írjon levelet Beneš elnöknek, melyben támogatja Runciman arra irányuló javaslatát, hogy elégítsék ki Henlein követelményeit. A katolikus egyház csehszlovákiai feje természe­tesen örömmel tett eleget e kérésnek és Beneš már szeptember 4-én ol­vashatta levelét, amely követelte, hegy Csehszlovákia hozzon áldozato­kat. így zárult be lassanként a szep­temberi árulás bűvös köre. Fokról fokra így épült ki az engedmények, a békéltetés, az egymást fedezés, az egymásra gyakorolt „nyomás" rend­szere, mely nem volt egyéb Cseh­szlovákia harcrakész népének és a haladó szellemű világ közvéleményé­nek becsapásánál és arculata eiőtt folytatott álnok mAterkedésnél. ezer funkcionáriusa ígéretet tett, i hogy „a prágai munkásság kész ha-fc idéktalanul min­v dent megadni, amit védelme megkövetel." A Rudé právo ^núskodnak, hogy Latin-Amerika or­p»l3rilcítn ohr- ^ C7ÍnoiViin 0/-1I/ mi 1 li A miin1#/ín_ A f szeptember 4-i számát elárusító elv-fcszágaiban sokmillió munkás- és pa­+ + 1, „1„J.L _ ' . 1 1 _ ,,-t O . , , ... . • ladéktalanul és maradéktalanul min-$ Buenos-Aires (ČTK) - A sajtó hí­a köztársaság ^ rei és a statisztikai adatok arról ta­- • s, • • waid elvtárs e cikke befejező részé-$ láskorban levő gyermek él, aki nem ben a következőt írta: „Őrizzük meg $ tud írni-olvasni, egységünket, megfontoltságunkat és$ A La Prensa argentin lap szerint legyünk elszántak, mert így és kizá-$ a "agy írástudatlanság oka az isko­rólag így mentjük meg a béliét és$' a éP ü!e tek rossz állapota és a tani­védhetjük meg a köztársaság érint- $ tök kedvezőtlen munkafeltételei. hetetlenségét, függetlenségét." ^ Húsz év előtt így beszéltek a kom-$ A FRANCIA PARASZTOK két nagy tün­munisták. A köztársaság meqvédésé-5 e n .i u«atták kifejezésre elégedetlen­re hívó jelszóval indultak azokba a^™,^/^ mozgalmas napokba, melyeket a tör-^ km-nyire délkeletre 26 megye 16 ezer ténetírók és újságírók később a szép- $ földművese és Rennes nyugat-franciaor­temberi válság napjainak neveztek. ^^ 0 nL v„ á t r" s 0 b aí 1 7 a m e0V e 5000 parasztja KJ v tiltakozott a kormány mezőgazdasági po­V. Vrabec litikája ellen. (ČTK) Ü-J S70 2 * 1958. szeptember 4. é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents