Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-15 / 224. szám, péntek

Egy szocialista falu jelene és távlatai Wi Ha valahol, úgy a királyhelmeci járásban szembetűnő az a nagy változás, ami a falvak életében történt a szövetkezetek alakulása után eltelt rövid idő alatt. Ha a robogó vonat ablakából, vagy az autóbuszból nézzük a tájat, észre kell vennünk minden faluban a szépen rendezett ™ hatalmas gazdasági épületeket, az országút mentén épült új házsorokat >0 és a izép ízléses kerítéseket. Nem útleírást akarok írni, egy falu fejlő(pl désével akarom bizonyítani azt azeddig nem tapasztalt gazdasági, '^jL kulturális fellendülést, amit a párt mutatta úton haladva az országban mindínhol el Uell hogy érjenek. KISTÄRKÄNY községről van szó. 1380 laikosa van ennek a szövetkezeti falunak. A lakosság azon része, amely azelőtt is földműveléssel foglalkozott, s szövetkezetben dolgozik. Az utóbbi években járásszerte — sőt kerületi viszonylatiján is — úgy beszélnek Kistárkányról, mint a járás egyik legjobb szövetkezetéről. Nem minden alap nélkül alakult ki ez a vélemény. A szorgo" munkával ílért gazdasági eredmények példaként állnak a járás összes szövetkezetei előtt. Az állaťenyésztésben a szarvasmarhából 100 hektárra elffrték az 52-őt. Naponta 850 1 i te. tejet fejnek. Ez a mennyiség biztosítva van egész éven, amit úgy érnek el, hogy az állatok megtermékenyítését tervszerűen végzik! A jövő éven elérik 100 hektárra a 25 tehenet. Már az idén 40 előhasú üszővel szaporodott a tehénállomány. Gabonából átlagban 20 mázsás hozamot értek el. 30 hektáros búzatáblán szlovák B nemes vetőmagot termeltek. Szépnek ígérkezik a dohány is, melynek törését már megkezdték. Két munkacsoport végzi a teendőket a 24 hektáros zöldségesben. Az 550 000.— koronás zöldség bevételi tervet már 140 000.— koronával túlteljesítették, a múlt évben egy hektár területen 52 kilogramm húst termeltek, ez éven ezt jóval túlhaladják. Negyedévenként 25 hízómarhát adnak át a fogyasztásnak. A munkaegység pénzbeli értéke 20. korona. Az első félévi eredmény alapján úgy számolnak, hogy elérik a 24.— koronát. Szálastekarmányból hektáronként elérték a 40 mázsás hozamot. A gyümölcsös is meghozza a magáét. Mindezek az KÉT ÉVVEL EZELŐTT a helyi pártszervezet kezdeményezésére a lakosság széles rétegének bekapcsolásával megkezdték a kultúrház építését. Azóta ez az épület elkészült. Nem oly egyszerű kultúrház ez! Még a városban is megállná a helyét! Van benne könyvtár, olvasóterem, külön klubhelyiség, férfi és női öltöző, pénztár és a balkonos nézőtéren 700 férőhely. Fülöp Sándor, a HNB titkára szerint még az idén hozzákezdenek az utcák burkolásához és kövezéséhez. Elbontják a szűk sikátorban levő grófi cse iédházat, ami a múltban a szegény séget hirdette a faluban. Kiegyenesítik a kerítéséket, hogy az autóbusz rövid időn belül bejárhasson a faluba. Három új utca épül, ezekben 31 telket adott a IINB mindazoknak, akiknek erre szükségük van. Ennek kiépítésével egybekapcsolódik Kistárkány Nagytárkánnyal. Az elkövetkezendő évben lényegesen átépítik az iskolát is. Mindezt a község saját erejéből — társadalmi munkával végzi el. MÁR EGY ÉVE IS ELMÚLT, hogy a község hangjsizórói fel vannak szerelve, de eddig érthetetlen Okokból mindmáig nem működnek. A JNB iskolai ügyosztálya mint invesztor még 1957-ben megrendelte a leadó és erő sítő gépet a fulnoki ROMO helyi gazdálkodási vállalatnál, amit ez mind ez ideig a többszöri sürgetés dacára nem szállított le. A JNB iskolai ügyosztályának kötelessége lenne ennek a mulasztásnak a helyrehozását megkövetelni, esetleg más cégnél beszerezni, hogv F hangos leadó, amire a községnek nagy szüksége van. mi eredmények a tervszerű munkának a I előbb a közösséget szolgálhassa nyümálcsei. I Mózes Sándor. jobb agitációt A balogfalai helyi nemzeti bizottság jól végzi munkáját és ennek nvomán az első gabonát az államnak szállították be. A gabonabegyüjtést idejében teljesítették. A helyi nemzeti bizottság azonban kell, hogy még nagyobb felvilágosító munkát folytasson, mivel a magángazdálkodók hazahordták a termést és csak sok látogatás után adták be a államnak járó részt. Azonban a tei és tojás begyűjtésével még mindig nehézségek vannak. Botos Béla, Balogfala. Sokat ér a jó hírnév Az idén kevés panaszt lehetett hallani a martosi szövetkezetre. — Nincs is miért panaszkodni, — mondja Keszeg János elvtárs, a szövetkezet elnöke. Talán még egy éven sem ment olyan jó a munka mint az idén. A takarmányt rendbe tettük, lesz bőven mit etetni az állatokkal Az aratást befejeztük, a beadást százszázalékra teljesítettük. A martosiak tehát jó hírnevet szereznek jó munkájukkal és a szövetkezetük elismert lesz a lárásban Lábsky István, Martos Aki idejében vet, gazdagon arat \ lapos igazságon alapul ez a falusi szólásmondás: „Ki mint vet, úgy arat", hiszen valójában már az ősziek elvetésével kezdődik az aratás. Ügy kell ezt érteni, hogy a terméseredmények már régi idők óta attól függnek, idejében földbe kerül-e a mag, vagy sem. Most is így van ez, sőt most duplán igazság a szólásmondás, hiszen a mezőgazdaság megnövekedett feladatai még jobb munkát követelnek a föld művelőitől. Az ország egyes vidékein ugyan még javában búgnak a cséplőgépek, dohognak a traktorok, zakatolnak a kombájnok, de a jövő évi bő termés előkészületei is folynak. Itt a repcevetés ideje. S úgy, mint más gabonafélékre, a repcére is ráillik a közmondás: „Aki idejében vet, gazdagon arat." Ha már a mezőgazdasági termelés fokozása a cél, a repce hektárhozamainak a növelése sem lehet mostoha gyerek és idejében el kell vetni a magvát. A repce vetésének határideje augusztus 20. Tehát nem szabad késlekedni ezen fontos ipari növény vetésével. A repcetermeléssel — ameiiett, hogy kifizetődik — igen jelentős nyersanyaggal látjuk el az ipart. A repcéből a préselés után nyert pogácsa hasznos, sok fehérjét tartalmazó takarmány. Ha többet termelünk, ezzel nemcsak több nyersanyagot juttatunk az iparnak, hanem takarmánykészletünket is bővítjük. Több repcetermeléssel tehát — átvitt értelemben — hozzájárulunk az állattenyésztési termelés fokozásához is, nem beszélve arról, hogy a termés „megcsinálja" a termőtalajt is a következő termény alá, tehát gyarapítja a talaj tápanyagát. Az eddigi aránylag alacsony hektárhozamok fokozása nem ütközik nehézségekbe, s ha néhány mázsával fokozni tudjuk az átlagot, ezzel jelentős mennyiségű nyersanyagot adunk az iparnak. Mit jelent, ha pl. 30 százalékkal növekszik a termelés? Egy 3500 mázsát termelő járásban 10 vagonnal több repcét takaríthatunk be. Ez pénzben 260 000 korona többletet jelent és plusz 598 mázsa olajpogácsával bővül a takarmánykészlet. Ha ezt árura átszámítva akarjuk kifejezni, egy járásban csupán a repcetermelés fokozásával 5 traktort, vagy 9 Spartakot vehetnek. Országos méretben ez még nagyobb értéket, sok megtakarított devizát jelent, hiszen, ha több repcét termelünk, kevesebb ola.josmagvat kell külföldről behoznunk. m* indannyian azt akarjuk, hogy jobban éljünk, gazdagabb legyen az ország. A repce idejében való vetésével ezt is elősegítjük, ezért ne tévesszük szem elől a dátumot: augusztus huszadikát. M. F, KÜLFÖLDI LAPOK HASÁBJAIN OLVASTUK: *******

*

****

*

**

*********

**

** Bonpocbi 3K0H0MHKH A Csehszlovák Köztársaság együttműködése A szocialista országok külpolitikájának egyik fő irányelve a gyarmati uralom bilincseit lerázó és az önálló nemzeti fejlődés útjára tért államok előbbi uraik által kifosztott, elnyomott népgazdaságának helyreállításában nyújtott önzetlen gazdasági segítség és a kölcsönösen előnyös együttműködés. A Szovjetunió már régebben ezt a politikát folytatja, nevezetesen India és Egyiptom irányában. Köztársaságunk is nemzetközi kapcsolataiban évek óta arra törekszik, hogy felvegye a legszorosabb baráti kapcsolatokat a gazdaságilag fejletlen országokkal és önzetlen gazdaságpolitikájával elősegítse a békés együttműködés gondolatának világgyőzelmét. N. Szemin cikkíró, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája közgazdasági intézetének Voproszi ekonomiki (közgazdasági kérdések) című havilapjában köztársaságunknak a gazdaságilag fejletlen államokkal ápolt kapcsolatait ismerteti. Hogy kiemelje ennek jelentőségét, így jellemzi a gazdaságilag elmaradt országok helyzetét: „A fejletlen országok többségének vezető gazdasági ága az alacsony színvonalú mezőgazdaság. Fejletlen, vagy pedig teljesen hiányzik a korszerű ipari termelés, különösen a megmunkáló gépeket termelő ipari ágak. Közel- és Közép-Kelet országai évente körülbelül 250 000 tonna acélt termelnek, de gépgyártásukat javarészt javítóműhelyek képezik. A közel- és közép-keleti, valamint az afrikai országokat a világ legkisebb kőolaj- és villanyáram-fogyasztása jellemzi, pedig ez a vidék kőolajforrásokban és fejtésben a világ leggazdagabb része és óriási víztartalékkal is rendelkezik. Közel- és Közép-Kelet országai a világ legnagyobb gyapottermelői, gyapotjukat mégis javarészt háziipar dolgozza fel, de csak a betakarított gyapottermés negyedrészét." Ezután kifejti, hogy a gyarmati uralom igája alól felszabadult országok intézkedéseket tesznek a nemzeti ipar megteremtésére, szakképzett munkások és műszaki értelmiségiek neveiépére és népeik életszínvonalának emelésére; ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy „a fejletlen országok és a szocialista államok gazdasági együttműködésének kibővítése a fejletlen országok' számára objektív szükségszerűség." Csehszlovákia gazdasági helyzetét röviden vázolva, a cikkíró így részletezi köztársaságunk és a fejletlen országok kereskedelmi kapcsolatait: „Míg Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma 1956-ban ľ953-hoz viszonyítva több mint 40 százalékkai nagyobbodott, a gazdaságilag fejletlen országokkal folytatott külkereskedelme háromszorosan növekedett és a tőkés országokkal lebonyolított áruforgalmának 40 százalékát képezte. Csehszlovákiának a gazdaságilag fejletlen országokkal folytatott külkereskedelmi forgalmában oroszlánrészük van a közel- és közép-keleti és latinamerikai országoknak. A tőkés világ gazdaságilag fejletlen országaival folytatott csehszlovák külkereskedelem felét India, az Egyesült Arab Köztársaság, Argentína és Brazília teszi. Különösen gyorsan fokozódik Csehszlovákia áruforgalma a gazdaságilag fejletlen ázsiai országokkal: a csehszlovák kivitel 1948-tól 1955-ig 518 millióról 901 millió koronára növekedett, az említett országokból eredő behozatala pedig háromszorosra fokozódott és 1955-ben meghaladta a 849 millió koronát. Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma ezekkel az országokkal 1956-ban 1955-höz viszonyítva további 35 százalékkal fokozódott." Igen jelentősek a csehszlovák gépipari szállítmányok. „Csehszlovákiából közép-keleti országokba irányuló esztergagépkivitel 1956-ban 1957-hez viszonyítva több mint a felével fokozódott. Az EAK szivattyúberendezés behozatalának 95 százalékát, Brazília és Irán Diesel-motor behozatalának Ezen segíteni kell Buzitán a szövetkezet állatállománya víz nélkül várja a közelgő telet. Nincs felelős egyén, aki befejezné a vízvezeték építését. A gazdasági udvar mióta a vízvezeték építését elkezdték olyan összetúrott, hogy még nappal is, gyalogosan is esak nehezen lehet közlekedni rajta. Örökkévalóságig tart a tehénistálló felépítése is. Ahogy a helyzet mutatja a szövetkezet rá lesz utalva, hogy a marhaállományát újból a falusi Istállókba helyezze el, háromszoros, kiadással. A takarmány 20—25 helyen fog széjjelszóródni. Ezen segíteni kell minél előbb, mert közeleg az ősz és utána a tél. Barts Gábor, Buzita 40 százalékát a Csehszlovák Köztársaság szállítja." A cikkíró ugyanakkor rámutat arra, hogy a fejletlen országok is biztos és tartós piacra lelnek Csehszlovákiában. „Csehszlovákia legnagyobb külkereskedelmi üzlettársa DélkeletÁzsiában az Indiai Köztársaság. Csehszlovákia és India áruforgalma 1955 —1956-ban 42 millió rúpiát tett ki, azaz India és a szocialista tábor országai áruforgalmának 16 százalékát képezte. A csehszlovák iparcikkek Indiába irányuló kivitele főként ipari ágak egész sorának berendezéseiből, esztergagépekből, Diesel-motorokból áll. Csehszlovákia vasúti szerelvényeket, traktorokat, motorkerékpárokat, öntvényeket, feketefémeket, fémcsöveket is szállít Indiának. India viszont ipari nyersanyagot (vasércet, sellakot, stb.) és mezőgazdasági termékeket (prémet, teát stb.) szállít Csehszlovákiának. Csehszlovákia és a közép-keleti országok külkereskedelmében az EAK foglalja el az első helyet. Az EAKba irányuló csehszlovák kivitel jelentős részét gépek (30 százalék), vízierőműberendezések és közlekedési eszközök képezik. Csehszlovákia nagymennyiségű Diesel-motort, kompreszszort, fémmegmunkáló esztergapadot, szövőgépet, hegesztő berendezést, traktort, gépkocsit, motorkerékpárt, sínt, drótot szállít. Az EAK-tól viszont többnyire gyapotot, foszfátokat, rezet, réz- és mangánércet, takarmányárpát, gyapjút importál. Sikeresen fejlődik Csehszlovákia és Burma gazdasági együttműködése. Csehszlovákia, Burma és a Szovjetunió között 1957-ben megkötött hármas szerződésből kifolyólag a Burmába irányuló csehszlovák kivitel, (főlíént Diesel-motorok, szivattyúk, esztergagépek, építészeti gépek, közlekedési eszközök) 20-szorosan felülmúlta az 1957. évi színvonalat. Bővül a Csehszlovákia és Afganisztán, Ceylon, Indonézia, Malájföld, Uruguay s más országok közti külkereskedelem." A cikkíró a további részben részletesen felsorolja azokat az építményeket és üzemberendezéseket, melyeket Csehszlovákia India és Egyiptom területén létesített és amelyek építésében mind anyagi (berendezések, gépek, alkatrészek szállítása), mind műszaki (szakemberek kiküldése, dokumentációk átadása stb.) segítséget nyújtóit. Kiemeli annak fontosságát, hogy Csehszlovákia hosszúlejáratú és alacsony kamatlábú hitelt folyósított a gazdaságilag fejletlen országoknak termelőberendezések vásárlására, majd az eredményes gazdasági együttműködés politikai jelentőségét méltatja. „A Csehszlovák Köztársaság a szocialista tábor többi országaihoz hasonlóan üzérkedő szándékoktól és konjunkturális jellegű ingadozásoktól mentes világárakon kereskedik a gazdaságilag fejletlen országokkal. Ennek jelentősége a gazdaságilag fejletlen országokra még jobban kitűnik, ha meggondoljuk, hogy a tőkés monopóliumok a maximális profit hajszolásában a tőkés világpiacon mesterséges szakadékot idéznek elő a nyersanyag és mezőgazdasági termények (a gazdaságilag fejletlen országok fő kiviteli cikkei) és az ipari termékek (a fejlett tőkés államok fő kiviteli cikkei) ára között. Ez a kapitalista időkből nálunk is ismert, hírhedt „agrárolló". E feltételek közepette a nyersanyag és mezőgazdasági termények ára a tőkés piacon nagyon gyakran a világárak színvonala alá süllyed, míg ugyanakkor az ipari termékek ára túlhaladja a világárakat." A cikkíró Csehszlovákia külkereskedelmének alapelveit érintve megállapítja ,hogy „Csehszlovákia az esetek egész sorában hosszúlejáratú szerződések és egyezmények alapján kereskedik a gazdaságilag fejletlen országokkal. Az ilyen alapon folytatott kereskedelem elősegíti a fejletlen országok gazdasági fellendülését és hosszú időre biztosítja, hogy Csehszlovákiából nemzeti iparuk fejlesztéséhez nélkülözhetetlen gépeket és berendezéseket szerezhessenek, és tartósan értékesíthessék kiviteli termékeiket. A Csehszlovák Köztársaság és a gazdaságilag fejletlen országok gazdasági kapcsolatainak szilárdításában és bővítésében nem kis szerepet játszik a személyi kapcsolatok fejlesztése, Csehszlovákia részvétele a nemzetközi és országos vásárokon és kiállításokon, műszaki tanácsadók szervezése a gazdaságilag fejletlen országokban azzal a feladattal, hogy az illető országok kereskedelmi köreit megismertessék a csehszlovák gépek és berendezések műszaki jellegzetességeivel és működésével, Csehszlovákia gépiparának kiviteli lehetőségeivel és lehetővé tegyék a fejletlen országok piaci kereslete sajátosságainak tanulmányozását." N. Szemin cikke végén rámutat arra, hogy a Csehszlovák Köztársaság az Egyesült Nemzetek Szervezetének vonalán is műszaki segítséget nyújt a gazdaságilag fejletlen országoknak. Hozzájárul az ENSZ-nek a fejletlen országok számára létesült műszaki segédalapjához, részt vesz az ENSZ különleges bizottságainak munkájában stb. Csehszlovákiát négyszer választották az ENSZ műszaki segélybizottságának tagjává. Az 1954—1955, és 1957. években másfél millió koronával, 1958-ban pedig további félmillió koronával járult hozzá az ENSZ műszaki segélyalapjához. „Az ázsiai és afrikai országok kairói szolidaritás-értekezlete kifejezte a népek elszántságát, hogy küzdeni fognak a gyarmati rendszer és az imperialista reakció ellen. E küzdelemben óriási szerepet játszik a fejletlen országok és a szocialista államok gazdasági együttműködése, mely elősegíti a gazdaságilag fejletlen országok belső tartalékainak mozgósítását és meggyorsítja nemzetgazdaságuk megteremtését" — fejezi be cikkét N. Szemin. L. LElismeréssel beszélnek róla A diószegi szövetkezetben Szabó Nándor neve eléggé ismert. Nem a maga tizenöt esztendejével lett ismertté, nagy dolgot még nem csinált, mégis elismeréssel szólnak róla. Egyike 5 is ama harminc fiatalnak, akik úttörő szerepet vállaltak a szövetkezetben; szerződéses munkaviszonyba lépett a szövetkezettel a kétéves tanoncidő alapján. Harminc fiatalról beszélünk, a diószegi körzethói, akik ősszel tanulni s egyúttal dolgozni fognak Diószegen, ahol elkel a fiatal munkaerő. Közülük kitűnik Szabó Nándor, aki már megtette az első lépéseket a gyakorlati életre s tapasztalatai előnyére lesznek az iskolában is. Idestova másfél éve van a szövetkezetben, ahogy kimaradt az iskolából. Vonzotta az állattenyésztés. A ridegnevelésben dolgozott jó ideig. Aztán szövetkezeles lett', fiatalon, s nem kevés munkakedvvel, akarattal dolgozott Do • val Sámuel mellett a ri• degnevelésben. Utána nagy előrelépés következett, úgy mondható: önállósították, magánfeladátot kapott. A borjúnevelést tízták rá. Hatvan borjút maga gondhoz, kint a szaladban. Elhullás nincs. Még csak annyit, ä tanuló szövetkezeti tagokon, a szövetkezet'eseken s az iskolán múlik, milyen embereket ne • veinek a diószegi s környékbeli szövetkezeteknek. (-«U I ÜJ SZÖ 5 * 1958. augusztus 15.