Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-15 / 224. szám, péntek

A. A. GROMIKO

: Az USA és Nagy-Britannia lábbal tiporja az ENSZ alapokmányának elveit (Folytatás az 1. oldalról) Az USA és Nagy-Britannia politikai képviselői ezekkel az akciókkal bebizonyították, hogy figyelmen kívül hagyják az ENSZ alapokmányát. A közép-keleti fegyveres intervencióval továbbra is ellenőrzést akarnak gyakorolni a nyersanyagforrások felett, és ezen terület népét a gyarmati uralom jármába hajtani, — mondotta Gromiko és rávilágított azon különböző ürügyek igazi okára, amelyeket az agresszorok az intervenciónál alkalmaztak. Libanon és Jordánia függetlensége védelmének szükségessége az EAK ellen, az iraki helyzet, Samun libanoni elnök kérése amerikai egységek partraszállítására Libanonban és a jordániai király kérelme angol haderők kiküldésére, az amerikai és angol állampolgárok védelme ezekben az országokban: mindezek az alaptalan indokok szolgáltak arra, hogy igazolják a fegyveres beavatkozást — mondotta Gromiko és hangsúlyozta, hogy az USA és Nagy-Britannia katonai beavatkozása teljesen igazolatlan és egyúttal az ENSZ alapokmányának, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek legdurvább megsértése volt. Az Egyesült Arab Köztársaságnak Libanon és Jordánia belügyeibe való törvénytelen beavatkozásáról szóló szóbeszéd ellenére — mondotta Gromiko a továbbiakban — az amerikai és angol kormány nem volt képes igazi indokokat felhozni. Közismert tény, hogy az ENSZ megfigyelőinek Libanonba irányított csoportja, amelyet a Biztonsági Tanács azon határozta alapján küldtek ki, amelyre az USA és Nagy-Britannia is szavaztak, teljesen megdöntötte azon állítást, hogy az EAK beavatkozik Libanon ügyeibe. Az ENSZ főtitkára hasonló következtetésekre jutott libanoni útján. Az Amerikai Egyesült Államok ennek ellenére ezeket a határozatokat nem vette tudomásul, mert nem voltak ínyére a közép-keleti fegyveres intervenció előkészítésében. Az iraki helyzetre való utalást, amellyel az USÁ és Nagy-Britannia mentege! igyekeztek az intervenciót, e kormányok maguk döntötték meg, amikor elismerték az Iraki Köztársaságot, hangsúlyozta Gromiko. Rámutatott továbbá arra is, hogy Samun elnök megszegte a libanoni alkotmányt, amikor az USA-t katonai csapatok kiküldésére kérte. Gromiko ezután elutasította az Amerikai Egyesült Államok azon állítását, hogy a libanoni intervenció „áldás" a libanoni népre, és utalt arra, hogy az USA aláírta ugyan az ENSZ alapokmányát, amely egyenesen kijelenti, hogy egyetlen országot sem szabad más államnak még ideiglenesen sem megszállnia, azonban másrészt külön doktrínát létesített, amely katonaság kiküldésére irányult idegen államok területére. A szovjet küldöttség vezetője ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet az USA agresszív politikájának egy másik bizonyítékára, amely azt tanúsítja, hogy az USA a közelmúltban csapatokat küldött az egyik latin-amerikai ország ellen. „Az USA és Nagy-Britannia libanoni és jordániai katonai intervenciója kétségkívül az arab államok ellen irányuló hadjárat kezdete volt" — hangsúlyozta Gromiko és felhívta a figyelmet arra, hogy az USA kőolaj monopóliumainak csupán 1956/57. gazdasági évben 2,5 milliárd dollár tiszta nyereségük volt a közép-keleti kőolajból. „A kőolaj, a kőolaj és ismét a kőolaj az, ami az amerikai és az angol monopóliumokat az arab keletre vonzza és ez az oka ezen államok területén elkövetett katonai kalandjaiknak", — jelentette ki Gromiko. — „Bátran lehet azt állítani, hogy a libanoni amerikai intervenció az Eisenhower- és Dulles-doktrina gyakorlati megvalósítása" — hangsúlyozta a továbbiakban. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ez a beavatkozás megdönti az USA bizonyos „gyarmatosítás ellenes elveiről" táplált illúziókat. „Nyilvánvaló, hogy az USA és Nagy-Britannia megállapodtak az intervencióban, hogy megdöntsék a Közép-Kelet országainak nemzeti felszabadító mozgalmát és emellett az USA kezébe vette a gyarmatosítás gyeplőit" — mondotta Gromiko. Az USA és Nagy-Britannia képviselői összefogtak a Kelet népének kizsákmányolására és a szocialista államok és azon országok elleni katonai stratégiai tervek megvalósítására irányuló közös érdekeikben, amely országok csak nemrégiben szabadultak fel a gyarmati és félgyarmati függőség alól. , A Szovjetunió külügyminisztere utalt továbbá arra, hogy az USA és Nagy-Britannia a második világháború után következő évek hosszú során katonai célokra akarta felhasználni a Szovjetunió területe közelében fekvő közép-keleti országokat. „Ezek a kísérletek az arab nép határozott sllenállásába ütköztek" — mondotta Gromiko és figyelmeztetett arra, hogy „ma omladozóban van az imperializmusnak e területen épített utolsó oszlopa — a bagdadi paktum". Az USA és Nagy-Britannia képviselői veszedelmes hadikalandokba bocsátkoznak. „Szükséges emlékezetükbe idézni, milyen veszedelmes a játék a tűzzel a világ egyik legérzékenyebb területén és milyen veszedelem fenyegeti ezzel a világbékét?" — vetette fel a kérdést A. Gromiko és felhívta a figyelmet arra, hogy az e terület közelében fekvő államok kénytelenek voltak biztonságuk biztosítására szükséges intézkedéseket foganatosítani. A szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy a közép-keleti helyzet továbbra is feszült, mert az USA és Nagy-Britannia folytatják fegyveres erőik partraszállítását és áthelyezését Libanonba és Jordániába. Ezzel kapcsolatban Gromiko rámutatott arra, hogy az USA tengerészeti gyalogsága egy zászlóaljának visszahívása Libanonból olyan átlátszó manőver és komédia, amellyel senkit sem csaphat be. A közép-kelet gazdasági támogatására irányuló amerikai javaslatokkal foglalkozva, amelyeket Eisenhower elnök terjesztett elő, Gromiko hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió mindenkor arra az álláspontra helyezkedett, szükséges gazdasági támogatást nyújtani a Közép-Keletnek. E javaslatokat mérlegelni kell, mondotta Gromiko. Hangsúlyozta azonban, nem szabad megengedni, hogy a KözépKelet gazdasági támogatására irányuló javaslatokkal eltereljék a figyelmet az agresszióról. Aláhúzta, hogy a Szovjetuniónak a Közép-Keleten nincsenek sem katonai támaszpontjai, sem pedig tőkeberuházásai. A Szovjetunió célja, e területen csupán a Közép-Kelet népének jóléte, — hangsúlyozta a szovjet küldöttség vezetője. Beszédének befejező részében kijelentette, hogy amíg az USA és Nagy-Britannia csapatai Libanonban és Jordániában lesznek, mindaddig fennáll az új háború veszedelme. Rámutatott arra, hogy az USA és NagyBritannia céljaikra főképpen a NATO tagállamait használják fel. NyugatNémetország. Olaszország és Törökország területét támaszpontokként használták a csapatok szállítására Libanonba, Ciprus támaszpontként szolgált az angol haderők átcsoportosítására Jordániába és Izrael légi terét is felhasználták a csapatok szállítására Libanonba. Gromiko ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet főképpen Törökország szerepére és kiemelte, hogy Törökországot e területen bekövetkezhető robbanás háborúba sodorhatná. A Szovjetunió Törökországgal barátságban óhajt élni, és ezért óva inti, ne támogassa az USA és Nagy-Britannia középkeleti akcióit. Befejezésül Gromiko előterjesztette a szovjet határozati javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy az ENSZ közgyűlése a világbéke megőrzése érdekében a közép-keleti feszültség enyhítésére azonnali lépéseket foganatosítson és ezért ajánlja az USA és Nagy-Britannia kormányainak, haladéktalanul vonják vissza haderőiket Libanonból és Jordániából. Javasolja továbbá, bízzák meg az ENSZ főtitkárát, erősítse meg az ENSZ libanoni megfigyelőinek csoportját és Jordániába is küldjön megfigyelőket, hogy felügyeljenek az amerikai és angol haderők kivonására Libanonból és Jordániából és figyeljék a helyzetet ezen országok határain. Gromiko kifejezte azon reményét, hogy a szovjet javaslatot elfogadják és hangsúlyozta, hogy a szovjet küldöttség kész hivatalos és nem hivatalos tárgyalásokat folytatni minden küldöttséggel, beleértve az USA küldöttségét is a béke megőrzése érdekében. Favzi: Vissza kell vonni az USA és Nagy-Britannia csapatait Jordánia képviselőjének rövid beszéde után Fauzi, az Egyesült Arab Köztársaság külügyminisztere vette át a szót. Kijelentette, hogy az EAK kormánya már előzőleg állást foglalt az USA és Nagy-Britannia libanoni és jordániai akcióival kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek jelenleg a legfontosabb feladata, hogy visszahivassa az amerikai és angol haderőket ezekből az országokból. „Türelmetlenül várjuk azon határidő kijelölését, amelyen belül az USA kivonni szándékszik csapatait. Ez a kérdés nagyjelentőségű." Fauzi emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britanniának például azon ígéretének teljesítésére, hogy kivonja katonaságát Egyiptomból, 73 évre volt szüksége. Nehezen lehet találni szavakat arra, — folytatja Fauzi, — hogy méltóképpen kifejezhessük az Egyesült Arab Köztársaság népének felháborodását Nagy-Britannia jordániai akciói felett. Az EAK mindaddig veszélyben érzi magát, amíg az angolok el nem távoznak Jordániából. A brit csapatok jelenléte Jordániában nemcsak bennünket, hanem az egész világot veszélyezteti, — jelentette ki Fauzi. Az EAK külügyminisztere támogatja a sžovjet határozati javaslatot, amely követeli az amerikai és angol csapatok haladéktalan kivonását Libanonból és Jordániából. Az ENSZ közgyűlése tegnap folytatta a vitát New York (CTK) — Az ENSZ közgyűlésének augusztus 14-i ülésén a közép-keleti angol-amerikai agresszió folytán bekövetkezett helyzetről szóló vitában Selwyn Lloyd angol külügyminiszter szólalt fel. Lényegében állást foglalt azon „terv" mellett, amelyet Eisenhower, az USA elnöke szerdán terjesztett elő, főképpen intézkedéseket követelt „Jordánia függetlenségének biztosítására", vagyis azt kérte, hogy az ENSZ segítsen fenntartani a gyűlölt, Husszein király rendszerét, amelynek védelmére az angolok agressziót követtek el Jordánia népe ellen. Lloyd beszéde után a közgyűlés augusztus 14-i délelőtti ülését elnapolták. Libanon és Jordánia nehézségei ENSZ-küldöttségeikkel Libanon és Jordánia, amely államokról az ENSZ közgyűlése jelenlegi ülésén tárgyalnak, váratlan nehézségekbe ütköztek ENSZ-beli küldöttségük összeállításában. Amint ismeretes, a libanoni ellenzék élesen szembehelyezkedik azzal, hogy Libanont a közgyűlésen Ch. Malik külügyminiszter képviselje, aki Libanonban az amerikai diplomáciával való szoros kapcsolatai miatt népszerűtlen. A libanoni ellenzék jelentette, hogy amenynyiben Malik New Yorkba utazik, a közgyűlésre külön küldöttséget küld, amely Libanon népét fogja képviselni. Ch. Malik New York-i utazását ezért elhalasztották és a külügyminiszter Bejrutban volt még akkor is, amikor a közgyűlés megkezdte a libanoni helyzet tárgyalását. Nehéz helyzetbe került Jordániában Húszéin kormánya is. Az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülése megnyitásának előestjén lemondott funkciójáról Baha ad-Din Tukán, Jordánia ENSZbeli állandó küldötte, aki kijelentette, nem ért egyet a jordániai kormány külpolitikájával és Jordánia brit megszállásával. Tehát az a két arab kormány, amely nyíltan az amerikai és angol imperializmus szolgálatában áll, a közgyűlés megkezdésekor küldöttségeinek vezetői nélkül maradt. Vorosilov elvtárs a cseTiszloválc pavilonon A brüsszeli világkiállításon tartózkodó K. J. Vorosilov elvtárs megtekintette a csehszlovák pavilont is, és nagy elismeréssel nyilatkozott róla. Képünkön Vorosilov elvtárs és kísérete a kiállított csehszlovák játékok között. K. J. Vorosilov Brüsszelben Brüsszel (CTK) — K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke aug. 13-án de. 10 órakor érkezett a világkiállításra. Megtekintette az amerikai pavilont. A szemle egy óra hosszat tartott és barátságos légkörben folyt. K. J. Vorosilov elvtárs ezután a szovjet pavilonba menve a V. I. Lenin szobra előtt elhelyezett emelvényen rádióbeszédet mondott. A többi között kifejezte nagyrabecsülését az emberi szellem és munka oly nagyszerű szemléje iránt, mint amilyen a világkiállítás. Belgium népének és kormányának sok sikert kívánt az ország további fejlesztésében. Augusztus 14-én felkereste Hoeylaart községet, amely mintegy 20 km-nyire fekszik Brüsszeltől. E községben 100 évvel ezelőtt szőlőt ültettek, amely nagy hírnévre tett szert egész Belgiumban. A szőlőt itt üvegházban termesztik úg.jr, hogy egész éven szüretelnek. Brüsszelbe visszatérve K. J. Vorosilov a világkiállításon a holland és finn pavilont kereste fel. Este a brüsszeli szépművészeti palotában a Szovjetunió állami szimfonikus zenekarának hangversenyei vett részt. Az USA követeli az Olasz Kommunista a Párt betiltását Az olasz belügyminisztériumhoz közelálló körökből jelentették, hogy Fanfani miniszterelnök végre közölte kabinetjének tagjaival az amerikai kormány követelését Olaszország belpolitikáját illetőleg. Washingtonnak Fanfani legutóbbi amerikai látogatása alkalmával közölt óhaja szerint az olasz kormánynak elsősorban az olasz Kommunista Pártot kellene törvényen kívül helyeznie, vagy pedig legalább „fokozni a kommunizmus elleni harcot". F. Tambroni belügyminiszter állítólag azonnal készségét nyilvánította az amerikai követelés teljesítésére, a karabinierik segítségével. Azonban súlyos akadály gördül útjába, hogyan is tilthatna be egy olyan pártot, amelyre a májusi választásokon több mint 6 és félmillió választó szavazott? A kormány attól fél, hogy ilyen lépéssel komoly válságot idézhetne elő az országban, amelyre maga fizetne rá. (Az uralkodó kormánykörök a munkásosztály akcióképességéről a múltban többször is meggyőződtek, így például P. Togliatti, az olasz Levélváltás N. Sz. Hruscsov és Moszaburo Szuzukin között Moszkva (ČTK) A moszkvai Pravda augusztus 14-i számában közölte Moszaburo Szuzukinak, Japán Szocialista Pártja végrehajtó bizottsága elnökének N. Sz. Hruscsovhoz intézett levelét, és N. Sz. Hruscsov válaszát. A levélváltás a közép-keleti eseményekre vonatkozik. N. Sz. Hruscsov válaszában a többi között ezeket írja: „Rendkívül veszedelmes lenne a békére, ha az agreszszív erőknek sikerülne gyengíteni a Ghana miniszterelnöke Afrika teljes felszabadítását követeli Fokváros (ČTK) - Dr. Kvame Nkrumah, Ghana miniszterelnöke augusztus 13-án a dél-afrikai újságírók egy csoportjának interjút adott, amelyben követelte Afrika teljes felszabadítását és valamennyi afrikai teljes egyenjogúságát. Szükséges, — hangsúlyozta Nkrumah miniszterelnök, — hogy Afrikában a lakosság többsége válassza meg kormányát. Helytelen, ha a lakosság többsége feletti idegenfajú kisebbség uralkodik. Nkrumah miniszterelnök nézete szerint Afrikában van elég hely arra. hogy az afrikaiak és az európaiak békében élhessenek egymás mellett. A fekete világrész forradalmat él át. Ezt a forradalmat — hangsúlyozta Nkrumah miniszterelnök — nem akadályozhatja meg sem atombomba, sem pedig fenyegetés. nemzetek éberségét. Ezért szükséges, hogy valamennyi békeszerető nemzet leleplezze és elítélje az USA és NagyBritannia kormányköreinek agresszív akcióit. A Közel- és Közép-Keleten uralkodó veszdelmes helyzet, amelye az USA és Nagy-Britannia agresszív akciói idéztek elő, ismét arra mutat, véget kell vetni a „hidegháborúnak" és a lázas fegyverkezésnek. N. Sz. Hruscsov befejezésül kifejezi azt a reményét, hogy a józan ész végre is győzelmet arat, és hogy a csúcsértekezlet megteremti a feszültség enyhítésének és a nemzetközi helyzet javításának kedvező feltételeit. A kubai forradalmi erők erősen tartják állásaikat Havanna (ČTK) — Fidél Castro, a kubai forradalmi mozgalom vezére a Kuba népéhez intézett beszédében kijelentette, hogy a forradalmi erők Oriente tartományban kezükben tartják a Sierra Maestra hegyvidéket. Fidél Castro kijelentette, hogy a kormánycsapatok támadása, amellyel a népi erőket a tengerhez akarják szorítani, a kormánynak június elejétől csaknem egymillió dollárjába és háromszáz halottjába került. Castro hozzáfűzte, hogy a népi erők mintegy 500 korszerű fegyvert, továbbá nagy mennyiségű aknavetőt, ágyút, gépfegyvert és három harckocsit zsákmányoltak; Kommuiiista Párt főtitkára ellen elkövetett merényleti kísérletet követS általános sztrájk folyamán.) Egyelőre a titok homálya fedi, hogyan akarja az olasz kormány teljesíteni az amerikai követelést, és hogy tulajdonképpen mit is igért meg mér Fanfani Washingtonban. A. A. Gromiko fogadta Favzit az EAK külügyminiszterét New York (ČTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere augusztus 13-án fogadta M. Favzit, az Egyesült Aťáb Köztársaság külügyminiszterét és hosszabb beszélgetést folytatott vele. A megbeszélés az ENSZ közgyűlése rendkívül^ külön ülése tevékenységének kérdeseire vonatkozott. Az amerikaiak atomfegyvereket adnak a Bundeswehrnek Taylor tábornok, az amerikai szárazföldi hadsereg főparancsnoka augusztus 12-én Eddleman altábornagynak, a szövetségi köztársaságban állomásozó hetedik amerikai hadsereg parancsnokának utasítást adott, hogy „szükség esetén" atomfegyvereket bocsásson a Bundeswehr ejtőernyős egységeinek rendelkezésére. A fegyvereket a Bundeswehrnek azzal kölcsönzik, hogy bármiképpen felhasználhatják őket. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint Taylor és Eddleman „zárt ajtók" mögött tanácskoztak, hogy „meggátolják a titkos haditervek további elárulását". Taylor tárgyalt egyúttal további katonai csapatok előkészítéséről a közép-keleti megszállás céljaira. Nasszer elnök gazdasági intézkedései Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke dekrétumot írt alá, amellyel gazdasági intézkedéseket vezet be a részvénytársaságoknál. Ezen intézkedések célja, hogy szembeszálljanak a despotizmus, bürokrácia, korrupció, kizsákmányolás és a pénzügyi eszközökkel való pazarlás megnyilvánulásaival, amelyek az igazgatók és az igazgatótanácsok körében elterjedtek. E kedvezőtlen jelenségek elmélyítik a szociális különbségeket az országban és gátolják a nemzetgazdaság fejlesztését. A kairói lapok kommentárjaikban hangsúlyozzák a magántőkének a nép érdekében való teljes kihasználása szükségességét új gyárak építésére, amelyek munkát adnak a dolgozóknak. (ČTK). ÚJ S7Ő 3 * 1958. auousztus 14