Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-13 / 223. szám, szerda

Az ENSZ-nek kellene előkészítenie (Folytatás az 1. oldalról) az öt hatalom kormányfőinek a Biz­tonsági Tanács keretében megrende­zett értekezlete. Ezenkívül július 22-i üzenetében hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia kormányának véleménye szerint a Biztonsági Tanács ezen rendkívüli ülésén semmiféle határozati javasla­tot nem kell előterjeszteni, amennyi­ben nem erednek az előző megegye­zésből. Más szóval azt mondotta, hogy az értekezlet célja eredményes meg­állapodás elérése, nem pedig az el­lentétek szavazással történő megerő­sítése. Arról volt tehát szó, hogy é közel- és közép-keleti kérdést főkép­pen az öt állam kormányfői között Hammarskjöld úr részvéteievei kell megoldani. Július 26-i üzenetében azonban esupán a kormányfőknek a Biztonsági Tanács ülésén való részvételéről beszél, és július 31-i üzenetében csak felveti azt a lehetőséget, hogy meg­rendezi a kormányfők kevésbé hiva­talos összejövetelét, a Biztonsági Ta­nácsban megtárgyalt kérdésekről. Az USA kormányának üzenetéből és magyarázatából, főképpen pedig Eisenhower úr július 25-i üzenetéből véglegesen kitűnt, hogy a közel- és közép-keleti helyzetnek megtárgyalá­sára a Biztonsági Tanács szokásos ülésének összehívását vették tervbe, valamennyi negatív oldalával és fo­gyatékosságával, amelyekkel a mai összetételében rendelkezik és ame­lyekre már augusztus 5-i üzenetem­ben rámutattam, így tehát nem fo­gom őket ismételni. És ön, miniszter­elnök úr, az USA elnökének ezen ja­vaslatával alapjában véve egyetér­tett. Dulles úr július 31-i sajtóértekez­lete után világosan megmutatkozott, hogy az USA kormánya, amellyel ke felújítását és a biztonság megőr­Nagy-Britannia kormánya teljes szo- j zését a Közel- és Közép-Kelet tér­lidaritást vállalt, elhatározta, hogy el- j ségében. A szovjet kormányt a köz­fogadja a Biztonsági Tanács ezen } gyűlésen a Szovjetunió külügyminisz­ülését, azért, hogy igazolja az USA j terének vezetésével résztvevő kül­és Nagy-Britannia közel- és közép- i döttség képviseli, keleti agresszív akcióját és hogy „a | Ami pedig augusztus 5-i üzene­közvetett agresszió" vélt veszedelmé- I temnek azon részét illeti, amelyben Irak részt vesz az arab államok kőolajértekezletén Kairó (ČTK) — Az iraki kormány bejelentette, hogy részt vesz az arab kőolajértekezleten, amelyet az Arab Országok Ligája ez év novemberében Kairóban rendez. A arab államok kőolajértekezletét eredetileg 1956-ban kellett volna tar­tani, azonban ezt az értekezletet több ízben elhalasztották, mert a legjelen­tősebb kőolajtermelő államok — Irak és Szaud Arábia — akkoriban nem akartak azon részt venni. Csak most nyílt krnkrét lehetőség ez értekezlet összehívására. ről szóló beszédekkel más államokra hárítsa a felelősséget, a közel- és közép-keleti veszedelmes helyzetért, amely az amerikai-angol katonai be­avatkozás folytán állt elő. A Bizton­ság: Tanács ülésén, ahogy azt az USA és Nagy-Britannia kormányai ja­vasolták, a kormánytényezők nem tárgyalnák meg alaposan a közel­és közép-keleti helyzetet, hanem csak haszontalanul vesztegetnék az időt, mert nincsen ok feltételezni, hogy az ENSZ ezen szervezete jelenlegi összetételében biztosíthatná e kérdés helyes megoldását a béke érdekében, ahogyan azt a nemzetek követelik. Az USA, Nagy-Britannia támogatá­sával ezen javaslat szorgalmazásával minket kétségkívül a meddő viták útvesztőjébe akart sodorni. Ilyen feltételek között arra a megállapítás­ra jutottunk, hogy annak érdekében, hogy gyors intézkedéseket foganato­sítsanak az agresszió beszüntetésére, nem a Biztonsági Tanácsot, hanem az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülé­sét kell összehívni. Emellett szem előtt tartottuk azt is, hogy a közgyűlés ezen nemzetközi szervezet legreprezentatívabb szer­vezete és hogy tevékenységében mind az agresszív katonai tömbökhöz tar­tozó országok küldöttei — ahol az kifejeztem annak szükségességét, hogy vissza kell térni a kormányfők összejövetele kérdésének megtárgya­lására, amely értekezleten olyan összeállításban, amelyet már előzőleg javasoltunk, megtárgyalnánk a nem­zetközi problémák széles körét, kike­rüli a kérdés lényegét, hivatkozva arra, hogy az ön július 1-i üzenetére a csúcsértekezlet összehívását ille­tőleg nem érkezett válasz. Nem hagyjuk válasz nélkül ezen üzenetét sem. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról a tényről, hogy abban az időben, amikor a kor­mányfők értekezletéről tárgyaltunk, hogy enyhítsük a nemzetközi feszült­séget, Nagy-Britannia és az USA fegyveres intervenciót hajtottak végi­re a Közel-Keleten. Ez az akció a vi­lágot a világháború szélére sodorta. Az csak természetes, hogy ily körül­mények között elsőrendű feladat volt az agresszió beszüntetése és a béke megőrzése a világ e táján. A Szovjet­unió ezt a célt tartva szem előtt ja­vasolta akkor a Szovjetunió, Nagy­Britannia, az USA, Franciaország és India kormányfői értekezletének ha­ladéktalan összehívását az ENSZ fő­titkárának részvételével, amely érte­kezleten megvitatnák azt a helyzetet, amely az USA és Nagy-Britannia ka­USA vezet - mind más államok, a ! t 0.r la i beavatkozásával a Közel- és Közép-Keleten bekövetkezett. Miniszterelnök úr, remélni óhajta­nám, hogy az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülése teljesíti a reá váró feladatot, és ezzel jelentős mértékben előkészíti a Nyugat és Kelet vezető államférfiai értekezlete összehívásá­Teljesen nyilvánvalói! nak ú ti á t. amely értekezletnek sürgős és rendkívüli ülése le- j szükségessége még nyilvánvalóbb a legutóbbi közel- és közép-keleti ese­mények megvilágításában. Tisztelettel: N. HRUSCSOV szocialista országok és a csoporto­sulásukhoz nem tartozó államok kép­viselői is részt vesznek. Nem beszélve arról, hogy képviselve lesznek az arab országok is, amelyek ellen közvetle­nül vagy közvetve irányul az említett katonai tömbökhöz tartozó államok agressziója, hogy a közg hetővé teszi mind a nagy, mind a kis államoknak álláspontjuk sokoldalú előterjesztését, hogy olyan megoldás­ra juthassanak, amely elősegíti a bé­Amerikai lap a nyugati hatalmak közép-keleti helyzetéről New York (ČTK) — A^ United Sta­tes News and World Report című amerikai lap közli bejrúti és bagdadi tudósítóinak jelentéseit, akik rámu­tatnak arra, hogy a Nyugat, tehát az USA befolyása is a Közép-Keleten „rendkívüli módon hanyatlott." A tu­Szovjeť nemzeti napok a brüsszeli világkiálításon K. J. Vorosilov megtekintette a csehszlovák pavilont Brüsszel (ČTK) — A brüsszeli vi­lágkiállítás kedden a Szovjetunió má­sodik nemzeti napján a szovjet pavi­lon iránti rendkívüli érdeklődés je­gyében élt. Általános figyelemnek örvendett K. J. Vorosilovnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének jelenléte. Augusztus 12-én már kora reggel ünnepséget rendeztek a Szovjetunió brüsszeli nagykövetségének épületé­ben, ahol K. J. Vorosilov Belgium vezető személyiségeinek a magas szovjet kitüntetést — a munka vörös zászlaját adta át. Gromiko szovjet külügy­miniszter New Yorkban ebédet adott New York (ČTK) — A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ Közgyűlése augusztus 13-án kezdődő rendkívüli ülésén részt vevő szovjet kül­döttség vezetője augusztus 11-én ebédet adott, amelyen Lali, az Indiai Köztársasáp küldöttségének vezetője, O. Lutfl, az Egyesölt Arab Köztársaság ENSZ-beli ál­landó küldötte és D. Dzsavad, az Iraki Köztársaság állandó küldötte vettek részt. Szovjet részről az ebéden jelen volt V. A. Zorin, a Szovjetunió külügyminiszteré­nek helyettese és A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó küldötte. Az ebéd során az államférfiak eszme­cserét folytattak az ENSZ Közgyűlése rendkívüli ülése munkájával összefüggő kérdésekben. Amerikai atomrobbantás a Csendas-óceán térségében Washington (ČTK) — Az amerikai atomerő bizottság jelentette, hogy augusztus 12-én a Csendels-oceán térségében Johnston sziget fölött nagy magasságban atomfegyver robbantási kísérleteket hajtottak végre. A jelen­tés hozzáfűzi, hogy ez cz amerikai ez év tavaszán kezdődött atomfegyver robbantások sorozatának további ki­téri ete. K. J. Vorosilov ezután a világkiállí­táson megkezdte más országok pa­vilonjai látogatását. Legelőször a vendéglátó ország pavilonját kereste fel, ahol megtekintette a belga me­zőgazdasági kiállítási tárgyakat. Innen a csehszlovák pavilon meg­tekintésére indult. Megtekintette az energetikai kiállítási tárgyakat, az üvegosztályt, a mezőgazdasági és a játékosztályt, valamint a többi osz­tályokat. dósítqk további kellemetlenségeket jósolnak az USA-nak e területen. Low, a lap bejrúti tudósítója közli, hogy a Nyugat sok arab országban halogató taktikát folytat, amely nem lesz hosszú életű. „Irak kifejező bi­zonyíték erre" írja a tudósító. Ott, ahol a közelmúltban a Nyugat szövet­ségese volt, ma olyan ország áll fenn, amely a Nyugatot kétségkívül tiszteletreméltó távolságban fogja magától tartani. „Ami pedig Jordániát illeti — írja Low a továbbiakban — nem fér két­ség ahhoz, hogy Húszéin király gya­korlatilag támasz nélkül maradna, hogy ha az angol haderőket kivonnák az országból. A NÉMET Demokratikus Köztársaság Halle nevű városában augusztus 11-én Csehszlovákia, a Szovjetunió, Lengyelor­szág, Magyarország, Bulgária, Románia, Albánia, Vietnam, Mongólia, Finnország, Franciaország, Izrael és az Egyesült Arab Köztársaság mintegy 400 pionírja találko­zott a német úttörőkkel a pionír-barátság nemzetközi ünnepélyen. (ČTK) Új szovjet traktor Vlagyimir szovjet városban mezőgazdasági ipari kiállítást rendeztek. A látogatók különös érdeklődéssel nézik a „T—28 Vlagyimlrec" nevű traktort, amelyet e vá­rosban gyártottak. Ez a traktor kitűnően közlekedik magas hóban és homokos ta­lajon is. 28 lóerős Diesel-motorja van, s eléri a 25 km-es óránkénti sebességet. (TASZSZ felvétele) New York az ENSZ közgyűlés előestéjért MIVEL MEGY AZ USA az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésére ? A MELEG NYÄR közepén, amikor a nyaralási idő tetőpontját éri, az ENSZ épülete rendszerint nem a diplomatáké, hanem a turistáké. Az idén más a helyzet. Az USA és Nagy­Britannia közép-keleti agressziója meghiúsította e hagyomány fenntar­tását, és szükségessé tette most az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésének egybehívását. A tárgyalásokat a szombati rövid ülés után ma foly­tatják. Mit mond­hatunk az amerikai állásfoglalásról? Az utóbbi években különféle kilen­gésekre került sor, de a fő cél, amelyet az USA kormánya maga elé tűzött, változatlan: a fő dolgot kizár­ni a tárgyalásokról - vagyis az in­tervenciós csapatok kivonása ügyé­nek tárgyalását - és az egész ülést „ártalmatlan" térre terelni. Miben állottak ezek a kilengések? A taktikában, amellyel a cél eléré­sére törekedtek. Dulles államtitkár először azzal állott elő, hogy az USA­nak az ENSZ-ben az úgynevezett „közvetett agresszió" kérdésére kell figyelmét összpontosítania. Ez a fel­fogás éles bírálatot váltott ki. Még „Dullesnak a kormányban lévő leg­közelebbi munkatársai közül is so­kan úgy vélekednek, — írta James Restori a New York Times augusztus 5-i számában — hogy ez ugyan mind nagyon szép, de egyáltalán nem reá­lis megközelítése a problémáknak." Hogyan vádolható a Szovjetunió és az EAK „közvetett agresszióval" ír­ja a lap, amikor a Szovjetunió az USA-t közvetlen agresszióval vádol­hatja? Mit akar Dulles államtitkár, a közgyűlésen hallani? - kérdezi továbbá az újság. Azt, hogy az arab és a szocialista országok a maguk ré­széről tényeket hozzanak fel arról a közvetlen agresszióról, amelyet ma­ga az Egyesült Államok folytat? A „Washington Post" emlékeztet ez­zel kapcsolatban a Szabad Európa adásaira, és az USA központi hírszer­ző ügynökségének a szocialista or­szágok elleni tevékenységére, a New York Times rámutat Guatemala ese­tére, és a legutóbbi időben felmerült tényekre, a bagdadi paktum rendkí­vül kompromittáló okmányaira, anap­lyek az új iraki kormány kezébe ke­rültek. E figyelmeztetésekkel kap­csolatban napirendre került az úgy­nevezett „konstruktív" javaslatok támogatása, aminek az a célja, hogy az USA állásfoglalását kedvező szín­ben tüntesse fel és rokonszenvet keltsen az ázsiai országok körében. Mivel lép fel tehát tulajdonképpen az USA a közgyűlésen? A keddi New York Times azt jósolta, hogy elvben minden latolgatás ellenére Dulles eredeti koncepciója szerint fognak eljárni, amely a leplezetlen uszítással egyenlő. „Konstruktív" függeléknek tüntetik fel emellett az „ENSZ rend­őri egységeinek" létesítésére irá­nyuló tervet, amely a közép-keleti amerikai ügynököket támogatná a va­lóságban. Ezek az egységek egyúttal lehetővé tennék az USA-nak, Nagy­Britanniának, hogy egyszer - amikor számukra alkalmas lesz az idő — te­kintélyük legcsekélyebb megcsorbu­lásával vonhassák ki csapataikat Li­banonból és Jordániából. Az USA tervének egy másik pontja az a követelés, hogy az ENSZ „bizto­sítsa a határokat", amelyekkel az imperialisták egykor elválasztották egymástól az arab népeket. Irreáli­san hangzanak azok a javaslatok is, amelyek az arab országokba és Iz­raelbe történő fegyverszállítások el­lenőrzését követelik — hogy emellett megfeledkezzenek a Bagdadi Paktum országairól. Ezzel az egésszel kapcsolatban gya­nús az a pont, amely a Közép-Kelet­nek nyújtandó gazdasági segélyre vonatkozik. Ezt a kérdést meg kell világítani. New York-i tudósításunk Humphrey szenátor az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséért Washington (ČTK) - Humprey szenátor, az amerikai szenátus lesze­relési albizottságának elnöke augusz­tus 11-én határozottan követelte, hogy az USA kormánya vizsgálja felül ed­digi elítélő álláspontját azzal az ál­talános követelménnyel kapcsolatban, hogy a nagyhatalmaik szüntessék be az atomfegyver kísérleteket. Humprey rámutatott az ENSZ rádioaktív sugár­zás hatásait tanulmányozó tudományos bizottságának augusztus 10-éln közölt jelentésére és hangsúlyozta, hogy már a kísérletekből eredő rádioaktív su­gárzás ismeretlen és előre nem látható következményeinek veszedelme is kényszeríthette volna az USA kormá­nyát, hogy végre komolyan kezdjen foglalkozni a kísérletek beszüntetésé­vel. A szenátor kijelentette; „olyanok vagyunk mint a gyerekek, akik di­namittal játszanak". Az előzetes „konstruktív javasla­tok" között hiába keresnénk olyan intézkedést, amely kezeskedik arról, hogy az intervenciós csapatok bizo­nyos időn belül eltűnnek a Közép­Keletről. A konstruktivitás azonban ma éppen e lépéssel kezdődik. Ez­után kerülhet sor a többi lépésekre. Az USA tuda­tában van annak, hogy a probléma megkerüli. Ezért ezt a „hiányosságot" „drámai tett" ígéretével igyekszik leplezni. A sajtó utalgat arra, hogy ez a drámai aktus például Eisenhower elnök felszólalása lehet az ENSZ közgyűlésén, vagy pe­dig az amerikai csapatok egy zászló­aljának (mintegy 1800 fő) visszahí­vása Libanonból. Ez a lépés is telje­sen lehetséges. Ugy tűnik fel ugyanis, hogy az Egyesült Államok az utóbbi napokban éppen azzal a szándékkal küldött erősítéseket Libanonba, hogy azután ilyen gesztust tehessen, és ez semmibe se kerüljön az USA-nak. Ez az első ok, a második pedig — a „World Telegram" hétfői jelentése szerint az, hogy — a katonák lét­számának csökkentése csupán abban állana, hogy a váltásra küldött zász­lóaljat nem szállítanák partra, hanem valahol a közelben hajón tartanák." „Ez tényelegesen — írja a lap — nem csökkentené az USA erejét, a Föld­közi tengeren..." Sok sző esik Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának tervéről. Az igazság szerint e terv jellege olyan, hogy kétségek merülnek fel, vajon ki is a szerzője ? A hétfői New York Times és más lapok is üdvözlik e tervet, és kijelentik, hogy az USA va­lami hasonló tervvel áll elő. Egyelő­re Hammarskjöld programja nagyon szabadon stilizálva és számos szaka­szában különféle magyarázatra ad le­hetőséget. Érdekes, az a meg nem erősített az ENSZ köréből származó hír, amely szerint az ENSZ főtitkára állítólag az illetékes hatalmak külügyminiszte­reit magán-beszélgetésre magához hívta a 38. emeletre, hasonló megbe­szélésekre, mint amilyenek ugyan­ezen a helyen a szuezi válság idején folytak le. • * * AZ AZ IRÁNYVONAL, amelyet az Egyesült Államok tűz ki, a nemzeti felszabadító mozgalom további elnyo­mását és a háborús tűzfészek fenn­tartását jelenti a Közép-Keleten. Magától értetődik, hogy ebbe nem lehet belenyugodni. „Megoldást kell találnunk — mégpedig sürgősen — mondotta vasárnap New Yorkba való érkezése után Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. „Nagyon komoly kérdésnek" minősítette a nyugati ha­talmak csapatainak visszavonását. Hangsúlyozta, továbbá, hogy a Szov­jetunió a közép-keleti országok meg­segítése mellett foglal állást, de ezt a segítséget nem szabad ezen orszá­gok belügyeibe való beavatkozásnak kísérnie. A közgyűlés — amint a Szovjetuniónak Nagy-Britanniához in­tézett legutóbbi jegyzéke hangsú­lyozta, — jelentékenyen hozzájárul­hat a kormányfői értekezlet gyors megtartásához. Az USA ENSZ-beli állandó képvise­lője most az ENSZ palota folyosóit járja, és „megdolgozza" a különféle küldöttségeket, amelyektől az ameri­kai álláspont támogatását kérik. Nem kétséges, hogy valamennyi békesze­rető erőre nagy harc vár, azért, hog? az ENSZ rendkívüli ülése teljesítse nagy feladatait. New York, 1958. augusztus 12. PREMYSL TVAROH A Szovjetunió segítséget nyújt Kínának 47 üzem építésénél Moszkva (ČTK) — Moszkvából jelen­tik, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormánya augusztťtS 8-án egyezményt írt alá, mely szerint a Szovjetunió Kínának technikai segít­séget nyújt 47 kohászati, vegyi, gép­ipari és fafeldolgozó ipari üzem, szén­bánya és villanyerömű építésénél itt. á meglévő üzemek kibővítésénél. A kínai fél ezen üzemek nagyobb ré­szénél maga végzi el a tervezési és kutatómunkákat és ugyancsak saját ipara szállítja a berendezések egy ré­szét. A SZOVJETUNIÓ Legfelső Tanácsának küldöttsége az uruguayi szenátus meghí­vására rövidesen Montevideoba látogat. A küldöttség jelenleg Rio de Janeiro'ban tartózkodik, ahol részt vett az Interparla­mentáris Unió 47 értekezletén. (ČTK) PEKINGBEN augusztus 11-én megnyitot­ták a Kínai Népköztársaság központi for­radalmi múzeumát, amelyben több mint háromezer okmányt és tárgyat helyeztek el. (CTK) ťlj 3 • 1958. auaus/tus 1*

Next

/
Thumbnails
Contents