Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-10 / 220. szám, vasárnap

KÉT SZÖVETKEZET -FÉLE GAZDÁLKODÁS N

em szükséges ismertetni, hogy a mezőgazdaságra — most, amikor hazánkban a szocializmus építésének befejezéséről beszélünk — milyen rendkívüli nagy /eladatok hárulnak. Ezek a feladatok igényesek — ahogyan ezt pártunk XI. kongresszusa is megállapította de teljesíthetők. Erre legfőbb biztosíték a párt és dolgozó népünk lelkes alkotó tevékenysége. Azok az élenjáró szövetkezetek, ahol a kommunisták példaadó munkája nyomán a szövetkezet pártonkívüli tagjai céltudatosan dolgoznak, bizonyságot adnak arról, hogy a kívánt feladatok teljesíthetők, sőt mi több, határidő előtt elérhetők. Miről is van tulajdonképpen szó? Arról, hogy mezőgazdasági termelésünkkel belátható időn belül teljes egészében fedeznünk kell a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit. Különösen arról van szó, hogy az állattenyésztési termelés terén kell rövid időn belUl, sőt már az idén döntő eredményeket elérni. Ez a követelmény magából a szocialista építés gyorsütemű előrehaladásából adódik. A dolgozók reálbérének állandó növekedése törvényszerűen maga után vonja a vásárlóképesség növekedését. A hús, zsir, általában az állattenyésztési termékek fogyasztása rendkívül megnövekedett. Ez a tény pedig magától értetődőleg nagyobb követelményeket állít a mezőgazdasággal szemben. Most, hogy sor került az első félévi terv teljesítésének ellenőrzésére, több érdekes próbléma került napvilágra. Mindenekelőtt figyelemre méltó az a tény, hogy a múlt évhez viszónyltva különösen az állattenyésztés terén mutatkozik előrehaladás. A nagymegyeri járásban például a szövetkezetek bevételi tervüket a múlt évhez viszonyítva 4 millió koronával túlszárnyalták. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 1958 első felében 4 millió koróna értékű termékekkel adtak többet a közellátásnak, mint az előző év első felében. Még érdekesebb, de egyben természetés is, hogy a négymillióból majdnem három- és félmillió az állattenyésztésből eredt Ez a megállapítás azért érdekes, sőt mi több, nagy jelentőségű, mivel azt igazolja, hogy az állattenyésztés színvonala emelkedik. Természetesen azért, mert a szövetkezetek, általában a földművesék, az év első felében, vagyis az aratás és a kapások betakarítása előtt a kertészet kivételével csakis az állattenyésztésből meríthetik bevételüket. Nem kell bővebb magyarázat ahhoz, hogy mindenki megértse; az állattenyésztési termelés ilyen mérvű növekedése nemcsak szövetkezeti vagy járási viszonylatban nagy jelentőségű, hanem országos viszonylatban is. Ez az előrehaladás egyben azt is igazolja, hogy egyre közelebb jutunk a párt célkitűzéseinek megvalósításához. Ha már a nagymegyeri járásról beszélünk, szóvá kell tenni, hogy a szövetkezetek gazdasági eredményei között még náluk is nagyok a különbségek. A nemesócsai szövetkezet például megközelítőleg sem ér el olyan eredményeket, mint mondjuk a tanyi szövetkezet. Ha a hibák, a lemaradás okait keresnénk, a szálak jónéhány évre visszanyúlnának. Elsősorban is maguk a falusi pártszervezet tagjai marasztalhatók el a szövetkezet mai áldatlan helyzetéért. Egész mostanáig mostohagyerek-nek számított a közös gazdálkodás. Tisztelet a kivételeknek, de a kommunisták között is akadtak olyänôk, akik a közösség érdekeivel szemben saját érdekeiket helyezték előtérbe. A szövetkezet rovására ment az a túlzott radikalizmus is, ahogyan a tehetősebb gazdákkal szemben viselkedtek. Ahelyett, hogy megnyerték volna őket a közös gazdálkodásnak, helytelen politikájukkal elidegenítették őket, sőt azok a tapasztalt középgazdák is kiléptek a szövetkezetből, akik már egyszer bent voltak. így a szövetkezet a hozzá nem értés következtében nem hogy fejlődött volna, hanem visszaesett. Leromlott az állatállomány, rosszul teremnek a földek. Az imént a nemesőcsaiakkal szemben a tanyiakat említettük, mint jó példát. Az olvasók előtt nem ismeretlen a tanyi szövetkezet neve. ezért csak annyit, hogy a járás legjobb és legnagyobb szövetkezetei közi tartozik. A szövetkezet éghajlati és általában gazdasági feltételei lényegesen nem térnek el a járás többi szövetkezetének adottságaitól, sőt a nemesócsaiakétól sem. Méais a tanyiak ma már olyan eredményekkel dicsekedhetnek, amelyek országos viszonylatban is nagy jelentőséggel bírnak. Röviden szólva: a kiváló eredmények a jó pártmunkában gyökereznek. A helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet vezetősége a felmerülő problémákat minden esetben sikeresen megoldotta, illetve megoldja. Míg Nemesócsán a pártszervezet a középparasztokból is kulákokat csinált, addig a tanyi pártszervezet a tapasztalt középgazdákat iparkodott megnyerni a közös gazdálkodásnak, és, hogy termelési tapasztalataikat minél hatékonyabban a közösség javára gyümölcsöztethessék, a gazdaság fontosabb ágazatainak irányítását is rájuk bízták. Mind a kommunisták, mind a szövetkezet párton kívüli tagjai már a kezdet kezdetén egyetérthettek abban, hogyha szövetkezetüket jól jövedelmezővé s a tagokat jómódúakká akarják tenni, az állattenyésztést kell a lehető legmagasabb színvonalra emelni. Kizárólag pedig a kommunisták érdeme az, hogy a szövetkezetben már évekkel ezelőtt érvényesült az érdem szerinti jutalmazás, vagyis, ki-ki a végzett munka mennyisége és minősége szerint részesül jutalomban. Ez a lépés gyökeresen megváltoztatta a tagságnak a közös gazdálkodáshoz való viszonyát. Minden egyes szövetkezeti tag iparkodik legjobb tudása szerint végezni a rábízott munkát, mert személyes érdeke is, hogy minél nagyobb eredményeket érjen el azon a bizonyos munkaszakaszon, ahová a tagság, illetve a szövetkezet vezetősége állította. A jutalmazás szocialista elvének érvényesülése döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tanyi szövetkezet a termelés legfontosabb ágazatában, az állattenyésztésben ma már elérte az 1960-ra tervezett szintet, sőt mi több, az állattenyésztés keretén belül több termékből túl is szárnyalta. Kerülni akarom a statisztikai kimutatásokat, de ez esetben egynéhány számadat felsorolása elengedhetetlenül fontos. A járási, illetve a kerületi párt- j bizottság határozatának alapján a nagymegyeri járás szövetkezeteseinek 100 hektár termőföld után 1960ban 55 szarvasmarhát, ebből 28 tehenet kell tartaniok. A tanyiak ezt a számot már az idén magasan túlszárnyalták. Ugyanis 100 hektárra 63 szarvasmarha, ebből 31 tehén esik. Az állatok hasznossága már szintén elérte, sőt túlszárnyalta a tervezett szintet, mivel az idén már 80 mázsa marhahúst és 120 mázsa sertéshúst termelnek 100 hektáronként. A tejtermelés terén például az idén már elérik a tehenenkénti 3000 literes évi fejési átlagot. Ha ezt a mennyiséget még tovább boncolgatjuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a kerületi tervvel szemben, amely a tanyi szövetkezetnek, illetve a nagymegyeri járás szövetkezeteinek egy hektár után 650 liter tej termelését irányozza elő, már ezt az irányszámot is magasan túllépték. Ugyanis egy hektár föld után az idén már 1050 liter tejet termelnek. A tójástermelés terén szintén vezetnek a járásban. Bár viszonylag alacsony az egy hektárra eső tyúkállományuk (két tyúk esik egy hektárra) mégis jut bőven tojás a kötelező beadáson felül állami felvásárlásra is. A kötelező tojásbeadáson túlmenőleg mostanáig 80 000-et adtak állami felvásárlásra. Ez úgy vált lehetségessé, hogy bár kicsi a tyúkállományuk, de annál magasabb a hasznosságuk. Egy-egy tyúk évente 150-160 tojást is tojik. Többször felvetődött már a kérdés: hogyan tudnak a tanyiak 30-35 koronát fizetni a munkaegységek után, nem is beszélve a természetbeniekről. Az idén pedig 40 koronát terveztek egy-egy munkaegységre. A fenti számok minden szónál világosabban beszélnek. Talán még azzal lehetne kibővíteni, hogy a tanyi szövetkezetben az állattenyésztés szab határt a munkaegységek értékének, mivel a bevétel kétharmada az állattenyésztésből ered. Most szinte magától adódik a kérdés: — Nem lehetne-e ez így másutt is, Nemesócsán is? Miért ne lehetne! Százával vannak már hazánkban a tanyihoz hasonló szövetkezetek, sőt még jobban gazdálkodók is szép számmal akadnak. Nemesócsán is lehet olyan szövetkezet, mint a tanyi, csak és mindenekelőtt a helyi pártszervezetnek kell megjavítania a munkáját. Sürgősen szakítani kell azzal a káros nézettel, amely többek között a jutalmazás egyenlősdi elvét is szülte. Helyet kell adni a szövetkezetben a tapasztalt középgazdáknak és meg kell őket bízni vezető funkciókkal, hogy sokéves értékes tapasztalataikat a közösség javára a leghatékonyabban érvényesíthessék. Azt sem lehet tűrni, hogy egyesek Csáki szalmája módjára kezeljék a közös vagyont. A falu kommunistáinak a helyi nemzeti bizottsággal karöltve mindent meg kell tenniök azért, hogy egyszer már Nemesócsán is vége szakadjon annak az áldatlan helyzetnek, ami még ma is uralkodik. És ha mindez megtörténik, náluk sem hat korona lesz a munkaegység értéke, mint ahogyan tavaly is volt, hanem jóval több. Üjból visszatérve a tanyi szövetkezetre, szólni kell még arról is, hogy az elért eredmények nem teszik önteltté, babérjaikon ülőkké a szövetkezeti tagokat. Ez egyrészt a helyi pártszervezet helyes politikai munkáját tükrözi vissza, másrészt az érdem szerinti jutalmazásnak a termelés állandó növekedésére való jó kihatását igazolja. Márton Imre csoportja például 2000 korona pótjutalmat kapott a nagy tojáshozam eléréséért. Földes József 2538 koronát, mert a növendékállatoknál 1,44 kg-os napi súlygyarapodást ért el. Jarabi József 1663 koronát tesz zsebre. mivel az első félévben 5745 liter tejet fejt terven felül. Természetes, ezek az emberek továbbra is iparkodni fognak, hogy minél nagyobb termelési eredményeket érjenek el, mert ez személyes érdekük is és ez a személyes érdek összhangban áll a közösség érdekével. A szövetkezet továbbra is előtérbe helyezi az állattenyésztést. Mint jó gazdákhoz illik, már előre látják, hogy ha növelik az állatállományt, törődniök kell a takarmánnyal is. Amellett, hogy a takarmánytermőterület részarányát már meglehetősen bővítették, az idén saját költségükön, saját erejükből 80 hektár eddig teljesen terméketlen területet tesznek termővé. A szövetkezet már elég erős ahhoz, hogy a talajjavítással kapcsolatos költségeket elviselje. Magas fokú politikai öntudatról és a közös gazdálkodáshoz való bizalomról tanúskodik az a tény, hogy a tagság már nemcsak a mát nézi, hanem a jövőre is gondol. Tudják azt, hogy a talajjavítási munkákba befektetett összeg belátható időn belül többszörösen megtérül. Befejezésül még csak annyit, hogy ha még vannak is gyengén gazdálkodó szövetkezetek, ma már mindenki előtt világos a szövetkezeti gazdálkodás előnye az egyéni gazdálkodással szemben. Nem is erről kell már manapság beszélni, hanem arról, hogy a még gyengén gazdálkodó szövetkezeteket, mint például a nemesócsait is, hogyan lehstne minél előbb magasabb színvonalra emelni. Ezen a téren nagy feladatok hárulnak a járási pártbizottságokra és a falusi pártszervezetekre. Szarka István „Fentről" megtörténtek az intézkedések Mit tesznek a dolgozók? A Március 8. Üzem dolgozói a kongresszus határozatának valóra váltásáért M

ár több mint egy hónap múlt el a CSKP történelmi XI. kongresszusa óta, s üzemeink ez idő alatt már megtárgyalták a határozatból reájuk háruló feladatok teljesítését. Az említett határozat a textilipar elé is merész, de nem megoldhatatlan feladatokat tűz. E feladatok teljesítése több probléma elé állította az üzemek pártbizottságait és vezető dolgozóit. A bratislavai „Március 8. Üzem" pártbizottsága, űzetni bizottsága és a vezetőség tagjai szintén összeültek és megtárgyalták azokat a legsürgősebb intézkedéseket, amelyek a megnövekedett terv hiánytalan teljesítése szempontjából fontosak, s amelyekből kiindulva azután a következő évek kívánalmainak megfelelő feladatokat ki tudják dolgozni. A cérnagyár gyártmányai nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is ismertek és mondhatni, az üzem egyike a köztársaság legismertebb exportvállalatainak. Megjegyzendő azonban, hogy a gyár eléggé elaggott gépberendezéssel rendelkezik, s ez a berendezés nem képes az új követelményeknek eleget tenni, tohát az üzem nem tudná a pártkongresszus határozatát teljes mértékben teljesíteni. T omešká elvtárs, a gyár termelési vezetője, meg is jegyezte, hogy erre már jó előre számítva, nagyobb kapacitású, jobb teljesítőképességű, lengyel márkájú, speciális fonógépeket rendeltek, s éppen ezekben a napokbban várják a lengyel szakemberek érkezését, akik az új gépeket a munkahelyeken felszerelik és a munkásokkal megismertetik a gépek kezelését és a kisebb javítások módját. Mindez gyors ütemben folyik majd, nehogy a folyamatos termelés esetleges gépállásokkal hiányt szenvedjen. Ez a nagyarányú beruházás azonban ' * Már hatodízben nyerték ei a vörös zászlót a komáromi hajógyár dolgozói A komáromi hajógyár dolgozói ünnepélyes üzemi gyűlésen ezekben a napokban vették át a Nehézgépipari Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászláját a második negyedévi országos szocialista munkaversenyben elért kiváló sikerek jutalmaként. A komáromi hajógyári dolgozók 1957 óta már háromszor nyerték el a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács vörös zászláját. Már harmadszor van birtokukban a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaja. Az év második negyedében csaknem 3,6 millió koronával lépték túl a nyerstermelési tervet és 1,7 millió koronával az árutermelést. A termelési költségeken 718 ezer koronát takarítottak meg és a béralapokat 95,84 százalékra merítették ki, emellett a munkatermelékenység tervét 106,56 százalékra teljesítették. Az állami költségvetésbe csaknem 1,5 millió koronás nyereséget vezettek át terven felül. A komáromi hajógyár dolgozói a harmadik negyedévre tett szocialista felajánlások értelmében lerövidítik és gazdaságosabbá teszik a hajógyártást. csak egy része az üzem fejlesztését szorgalmazó törekvésnek. A gyárnak 1960-ig több mint 4 százalékkal kell fokoznia termelését, azaz 3 millió 331 ezer kiló nyers árut kell előállítania. Erre a feladatra a lengyelországi gépek még nem lennének elegendők. Oj üzemrészleget építenek és 1960-ig a legmodernebb szovjet gépekkel rendezik ezt be. Az építési munkálatok, amelyeket a Priemstav végez, már javában folynak és az építkezés első szakasza augusztus 15-én befejeződik. A gyár kapacitását az elkövetkező években még inkább fokozzák és 1961-re 36 000 orsó lesz üzemben. Már 1960-ban a gyár 2650 kiló fonalat fog gyártani egy óra alatt. Beszélgetésünk folyamán a gyár főmérnöke elmondta, hogy új anyagfestő-részleget is építenek, amelynek építésével a Stavoindustriát bízták meg. Az elmúlt napokban tárgyalták meg a részletkérdéseket és arra a megállapodásra jöttek, hogy arra az időre, amikorra a szovjet speciális fonógépek megérkeznek, az új üzemrészlegek is elkészülnek, nehogy anj nak a kellemetlen eshetőségnek leI gyenek kitéve — amire már volt példa —, hogy a drága, nehezen beszerezhető gépek már az üzem udvarán állanak és nem lesz hely a felszerelésükre. Az eddig elmondottak is igazolják, milyen sokat nyújt nemzetgazdaságunknak ez a válalat feladatainak teljesítése által. Most még azt is meg kell vizsgálnunk, mit tesznek az üzem dolgozói e cél mielőbbi eléréséért. A Március 8. Üzem az év második negyedében tervét 101,8 százalékra teljesítette. Az össztermelés tervének teljesítése 103,6 százalékot, a munkatermelékenységé 104,4 százalékot, a minőségé 100.2 százalékot, a termelési költségeké 99,8 százalékot, az akkulumációé pedig 161 százalékot tett ki. Szép eredményt értek el az 1 korona értékű áru előállításához szükséges költségek csökkentésénél is. Az üzem dolgozói a napokban vállaltak újabb munkakötelezettségeket az év III. negyedére. A kötelezettségvállalás értelmében bruttó értékben túllépik a III. negyed előirányzott termelését, mégpedig 250 000 korona értékű áruval, és 25 000 koronát takarítanak meg. Az újítási és észszerűsítő javaslatok valóra váltásával újabb 9000 koronás megtakarítást érnek el, az üzem összes részlegeiben elért minőségjavítással 40 000 koronát juttatnak nemzetgazdaságunknak. A harmadik évnegyedben a munkatermelékenységet 101,5 százalékra teljesítik. Mindezeken kívül az üzem még az országos szocialista munkaversenyben is részt vesz. így a chrudím: | ÉVA felhívását is magáévá tette éí | részt vesz ebben a versenyben, amely j az ország valamennyi textilvállalatát j mozgósítja a gyártmányok minöségé| nek megjavítását, az önköltségcsök ' kentést, a munkatermelékenység növelését célzó vetélkedésre. Ebben a versenyben a cérnagyár az elmúlt hónapban az első helyen végzett. Az üzem dolgozóinak munkateljesítménye, az új üzemrészlegek minél előbbi tető alá juttatása, a gépek tervezett átvétele és üzembehelyezése mind azt mozdítják elő, hogy a Március 8. Üzem pártunk XI. kongresszusának határozatát maradéktaj lanul teljesíthesse, még több és olj csóbb árut adhasson az ország doli gozóinak. Hornyánszky Tibor Munka után édes a mhenés i JTiolgozóink szabadságukat hazánk legszebb helyein " töltik. A vitkovicei vasművek dolgozói -például a Beskydekben építettek maguknak egy nyaralót. Itt készült baloldali képünk. Jobboldalt a Dunajec partján üdülőket láthatjuk. Az üdülök egy csoportja — amint a képen látható — megpróbálta milyen is az utazás tutajon. Helexa felv. Jobb jövőt építenek ! I Alig 500 lelket számlál a szepsi ! járásban levő Reste község. A helyi nemzeti bizottság épületében van a szövetkezet irodája is. — Nagyüzemi gazdálkodás igazában c. ak az elmúlt évben kezdődött. A közösben láttuk a jobb jövőnket mondja az EFSZ elnöke. Az elmúlt év őszén minden gazd belépett a szövetkezetbe. A vezetősé; gondos előkészületet tett az állatállomány fejlesztésére. A tagság támogatta ezt a törekvést. Ez érthető is mert hiszen minden gazda tudja, hog a mezőgazdaság jó állatállomány né! kül nem boldogul. Az egy évvel lerövidített járási mezőgazdasági ter 100 ha-ra 36 szarvasmarhát irányo elő. Restén ezt a számot már elér! ték. A sertésállomány is jó. Kocábó 14 darab van terven felül. A tagoktól az idén 70 borjút vásároltak fel. Az aratással már végeztek. Három cséplőgép dolgozik. Az elsők között akarják a járásban teljesíteni a gabona beadását. ÜJ SZŐ 4 * 1958. auousztus IS.