Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-09 / 219. szám, szombat

Őrizzük meg anyanyelvünk tisztaságát A magyar nép már évszázadok óta él o szlovák nép mellett. A kölcsönös érintkezés mindkét nép nyelvére hatott. Sok szót átvettek őseink tnég a szlávoktól; ezek ma már jövevényszóvá váltak, netn érezzük őket idegennek. Ez az átvétel megokolható, mert a halászó, vadászó, állattenyésztő magyaroknak nem voltak még szavaik a földmüvelés körébe tartozó fogalmak megnevezésére, hiszen ezt a foglalkozást itt sajátították el a Dunamedencében. A szlávokkal érintkeztek közvetlenül,tehát az ő szavaikat vették át. A későbbi évszázadokban már kisebb volt ez a hatás; inkább az ellenkezője volt tapasztalható: a magyar nyelv hatott jobban a magyar fennhatóság alatt élő szlovákok nyelvére. Ezért a szlovák nyelvben is van számos magyar eredetű jövevényszó. A Csehszlovákiában élő magyarok nyelvére most is hat a szlovák nyelv. Egy államban, egy gazdasági és társadalmi egységben élünk a szlovák néppel. Közösen dolgozunk; a hivatalos nyelv a szlovák. Sok magyar dolgozó megtanulja a szlovák nyelvet, hogy lépést tudjon tartani mindenben a sziovák dolgozókkal. Otthon magyarul beszél, a hivatalban vagy munkahelyen szlovákul is, magyarul is. A fontosabb fogalmak nevét, a szlovákban többször használt szavakat belekeveri a magyar beszédbe is. De nemcsak azokkal az emberekkel történik ez meg, akik tudnak szlovákul. Sokszor olyanok is használnak a magyar beszédben szlovák szavakat, akik azon a pár szlovák szón kívül többet nem tudnak. Különösen az intézményeket, szervezeteket. szerveket nevezik szlovák nevükön. még akkor is, ha Van rájuk megfelelő magyar szó, mert először így hallották, így mondják a magyar nemzetiségű vagy magyarul tudó hivatalos személyek is. Hány szlovákul nem tudó falusi embertől halljuk, hogy a JRD-ben dolgozik vagy az MNV-re megy? Hányan mondanak predsedát elnök, účtovníkot könyvelő helyett? Néha egyesek elképesztő keveréknyelvet csinálnak anyanyelvünkből, csupán lustaságból, nemtörődömségből. Ha magyar beszéd közben előbb jut eszükbe egy-egy olyan fogalom szlovák neve, amelyet a szlovák beszédben gyakrabban használnak, mivel öszszefügg foglalkozásukkal, munkakörükkel, nem keresik a magyar szót, még akkor sem, ha ez fejtörést sem okozna, hanem beleillesztik mondatukba a szlovák szót, ellátják magyar ragokkal, jelekkel, és azt gondolják, hogy most már világosab- ! ban kifejezték magukat. Néha egy-egy ; mondatban három-négy ilyen „kölcsön- ' szó" is van. Lehet, hogy a velük egy munkakörben dolgozók nehézség nélkül megértik őket, de nem értik meg mások. különösen azok. akik nem tudnak jól szlovákul. Még azok is nehezen, akik tudnak ugyan szlovákul, de nem ismerik az illetők munkakörét. Ha egy tisztviselő ezt mondja a munkatársának: „Megcsináltam az objednávvid anyja, ő a féltő, a visszzaváró, az aggódó és egyben mégis a szörnyű eseményeket leghamarább megértő, legjobban alkalmazkodni tudó családtag. Életét, érzelmeit, gondolkodását, magatartását nem annyira a talmud erkölcse, mint inkább a család imádatig forrósodó szeretete és az ebből fakadó határtalan áldozatvállalása irányítja. Ezért képes leghamarább alkalmazkodni a változó életkörülményekhez. Nem véletlen, hogy Dávid éppen anyjához áll legközelebb a családban. Kapcsolatuk nemcsak anya és fiú szokványos viszonya, ennél sokkal több: meggyőződést sürgető és alakító érzelmi és egyben értelmi kötelék. Anyjához való viszonya Dávid fejlődésének erkölcsi biztosítékát jelenti. A regény eszmei alapgondolatát domborítják ki a Dávid életét meghatározó objektív feltételek is. A szocializmus eszméjének az ellenállásnak és a földalatti pártmunkának számtalan hőse került ki a zsidóság szegény kisiparosi köreiből. Ezen az úton indul el Dávid is. Szabóinas lesz. Ez a környezet alakítja, formálja, tanítja. A fasizmus előretörése a zsidó kisiparosokat is megtanítja védekezni. A műhelyekben sejtek alakulnak és ezek a kis közösségek mihamar megtalálják az egymáshoz vezető utat. Létrejön a láthatatlan, de erős láncolat. Erkölcse: kéz kezet fog, élet életet takar és ment. Törvénye: segíts azokon, akikre életveszélyként nehezedik a fasizmus nyomása, zárd szorosabbra a sort! A védekezésnek, az ellenállásnak egy folyton alkalmazkodó formája volt ez. A család kedvencének értéke és jelentősége mindenekelőtt a mű logikus eszmei végiggondoltságában van. Dávid életének mind szubjektív, mind objektív létfeltételei a mű világnézeti alapgondolatát hivatottak szolgálni és kidomborítani. A mód, ahogy ezt "zabó Béla teszi, írói kvalitására vall: erkölcsi részigazságokból áll össze a regény eszmeisége. A folyók folyammá egyesülnek. A meggyőződéssel növekvő erő kifejezésének jól megválasztott módja ez Embereknek, társadalmi rétegeknek a fasizmussal szemben tanúsított magatartását erkölcsi szinten tárgyalja az író. Innen ered a regény dinamikája, amely nagy és mély történelmi igazságot fejez ki: a támadó erővel szemben csak erővel '-shet védekezni. Ez az ellenállás a megmaradás feltétele és törvénye. A fentebb említett eszmei alapvokát, már csak cestovný prlkazt kell kérnem a dopravné oddelenién" — az bizonyára megérti őt, de megértené magyarul is. Hiába mondja ezt azonban egy olyan embernek, aki nem tudja, mit jelent az objednávka (megrendelés), a cestovný príkaz (üti parancs) és a dopravné oddelenie (közlekedési osztály), nem ért a beszédéből semmit. Vagy hiába mondja egy -szlovákul tudó, de a munkahely napirendjét nem ismerő embernek, hogy desatminutovkára megy, annak üres lesz az ismerős szó. A szó jelentését ismeri, mégsem tudja, hová ment az illető. Csak akkor fogja tudni, ha azt is megtudja, hogy ezen a tízpercen a legújabb politikai eseményekkel ismerkednek meg, tehát politikai tízpercet, sajtószemlét, sajtóbeszámolót vagy sajtótízpercet kell értenie, ha ezt a szót hallja. Ez mind a két nyelvnek a megcsúfolása. A magyar nyelvet magyartalanná, beszédünket homályossá tesszük vele, de a szlovák nyelvet sem becsüljük meg, ha szavait kiforgatjuk, idegen ragokat, képzőket, jeleket teszünk hozzájuk. Ugyanilyen hibát követ el az a szlovák is, aki esetleg magyar szavakat tűzdel beszédébe. A nyelvművelés ma már mindenki ügye. Szívesen olvassák a nyelvvédő cikkeket, szívesen, hallgatják a rádióból a nyelvvédő előadásokat. Egy-egy találó cikk elolvasása után sokan magukra ismernek: — Ez csakugyan igaz. Valóban így beszélünk — mondogatják, és kérik a szerkesztőséget, hogy máskor is közöljenek hasonló cikkeket. A cikkek megjelennek, de beszédünk nem igen javul. Valahogy úgy vagyunk vele, hogy a cikkek tükrében megnézzük magunkat, beismerjük, hogy bizony, bizony, sok szlovák szót keverünk beszédünkbe, még mosolygunk is magunkon, de ennél tovább nem jutunk. A következő percben megint rontjuk a nyelvet. Ennyi nem elég. Tovább kell mennünk. Ellenőriznünk kell magunkat. Csak egy kis akarat, figyelem kell hozzá, s elkerülhetjük a nyelvrontást. Nyelvünk ma már gazdag, s csak a végső esetben folyamodunk ahhoz, hogy idegen szót átvegyünk. Az olyan idegen szavak használata pedig egyenesen káros nyelvünk tisztaságára, amelyeknek bőven van magyar megfelelőjük. Érthető és megmagyarázható tehát, hogy beszédünkbe lépten-nyomon szlovák szót keverünk, de semmivel sem menthető. Ha magyarul beszélünk, beszéljünk tisztán magyarul, ne keverjünk beszédünkbe kiforgatott szlovák szavakat! Ezzel a magyar nyelv tisztaságát is védjük, a szlovák nyelvet is megbecsüljük. * * * A magyar hangzók szlovákos ejtése nem általános, de előfordul. Nemcsak a magyarul tanuló szlovákok képezik saját nyelvük hangképzésének megfelelően az egyes magyar hangokat, hanem néha a szlovák környezetben élő magyarok is. Több ilyen esetet megfigyeltem. Amikor nások mellett szólnunk kell még egy nem kevésbé fontos írói meglátásról. Szabó Béla jó emberismeretéről tanúskodik az a tény, hogy meglátja a történelmi változások jellembeli tulajdonságokat alakító hatását is. A fasizmus nemcsak parancsoló tábornokokat, hanem járási és falusi „kisisteneket" is termett. A hatalmi gesztus, a hatalom élvezése nemcsak rádióbeszédekben, hanem falusi és kisvárosi nagyságák úrhatnámságában is megnyilvánult, a tőkés rend pénzéhsége nemcsak a gyáros vagy bankár telhetetlenségében, hanem a kisiparos kielégíthetetlen harácsolásában, „Bátya komplexumában" is megmutatkozik. A mester szemrebbenés nélkül tudtul adott csalási szándéka a segéd embertelen aljasságában folytatódik tovább. Nagyszerűen illusztrálja ezt a rövid koporsó eladásának története. Persze az ilyen és hasonló jellemvonásoknak, emberi magatartásoknak, megvannak az átmeneti és másik végletbeli formái is. Hora esetében például a segíteni akarás bizonyos spekulatív számítással párosul. Becsületes és mégis számító. De a halálos veszély nemcsak nyerészkedési vágyat, nemcsak jellemtelenséget szül, hanem emberséget is mélyít. A részvét segíteni akarássá, sőt áldozatvállalássá erősödik. Példa rá Karaszék magatartása. A nagy aljasság kis aljasságokat szül, de a nagy veszély igaz harcostársakat is szerez. Tl/rég néhány szót a regény for-L'J- mai, kifejező eszközeiről. Szabó Béla visszaemlékezés formájában mondatja el Dávid életének néhány esztendejét. Ezek az évek a zsidóság tragédiáját hordják magukban. A kor, amelyről ír, történelmi és társadalmi problémáktól volt terhes. Dávid meggyőződése alakulásának ténye viszont a jellem és a lélekrajz fontosságát hangsúlyozza az ábrázolásban. Társadalmi — jellem- és lélekrajz. A kor, a téma s az alkotás e három tényezőjének mesteri kezelését és eszmei tisztánlátást követel. Sikerült az írónak hitelessé tennie a regény mondanivalóját? Nem válaszolhatunk egyértelmű igennel. A visszaemlékezés szerintem igen igényes kifejező forma. A megtörténtek újraidézése Dávid szájából feltétlenül megköveteli az egyéni szubjektív ítéletalkotások és érzelmi vonások hangsúlyozását. Az Író erre szemmelláthatólag törekszik is. Emellett azonban egy másik törekvés is érvényesül: a regény társadalmi, világnézeti, eszmei az illető szlovák vidékre költözött, kitűnően beszélt magyarul, jól képezte a hangokat. Ott többnyire szlovákul beszélt. Néhány év múlva alaposan észre lehetett venni beszédén a változást. Nézzük meg, melyek azok a hangok, amelyek leghamarabb elárulják a szlovák nyelv hatását! Elsősorban is az „a" hang. A szlovák környezetben élő magyar a szlovák „a" hatására nyíltabb ,,a"-t képez, mint a magyar „a". Körülbelül az „a- és „á" hang közé helyezhetjük ezt nyíltság tekintetében (alma, asztal, iskola, stb.). Észre lehet venni a szlovák hatást az ,,ó" hang ejtésén is. A szlovákban ugyanis csak ,,o" hang van, s az ,.ó"-t úgy ejtik, hogy az ,,o"-t megnyújtják. A szlovákosan ejtett „ó" tehát nyíltabb, mint a magyar ,,ó", s ajakkerekítés nélkül ejtik. Az ,,e" zártabb valamivel, mint a magyar köznyelvi „e" hang. Sokkal nagyobb azonban a különbség a szlovák és a magyar „é" között. A szlovák nyelvben ugyanis az „é"-t megnyújtott „eV-nek ejtik (e: nyíltabb, mint az ,,é"). A magyarul tanuló szlovák és a hosszabb idő óta szlovák környezetben élő magyar ezt a hangot tehát hosszú ,,e"-nek (e-nek). legtöbbször azonban ,,í"-nek ejti (es, beszíl, szíp). Ö, ő és ü, ű hang nincs a szlovák nyelvben. Az ajakkerekítéstől tehát kissé elszoknak a többnyire szlovákul beszélő magyarok. Ezért az „ö" „e" színezetet, az ,,ő" pedig „e" színezetet kap. Az ,,ü" az ,,í" felé hajlik, az „ü" meg az „I" felé. A szlovák környezet legelső nyomai azonban nem a magánhanqzók szlovákos ejtésében mutatkoznak meg, hanem a hosszú (kettőzött) mássalhangzók rövid ejtésében. A szlovák nyelvben ugyanis nem olyan nyomatékosak a hosszú mássalhangzók, mint a magyarban. Hányszor bántja a fülünket a magyar szavak ilyen ejtése: nem kelet elmeni (nem keliett elmenni), halani (hallani), it, ot, (itt, ott), j bene (benne) stb. A magyarban azonban j nemcsak a kettőzött mássalhangzókat ejtjük hosszan, hanem hosszan ejtünk bizonyos mássalhangzókapcsolatokat is. Pl. a „t" és a „j" kapcsolatát a „látjuk" szóban ,,tty"-nek ejtjük: láttyuk; a szlovákosan beszélő ellenben ty-nek ejti (látyuk). A „d" és a ,,j" kapcsolatát a tud! iuk szóban „ggy"-nek ejtjük: tuggyuk; szlovákosan azonban gy-nek hangzik: tugyuk. A ,,d" és ,.t" kapcsolatát „tt"nek ejtjük a „fogadtuk" igében: fogattuk; szlovákosan ez is röviden hangzik: ..fogatuk". Ugyanígy ejtik a magyar „fogattuk" szót (pl. elfogattuk a bűnözőt). Felhozhatnánk még sok példát erre, de talán szükségtelen: ennyiből is megértjük a lényeget. Csak a ' leggyengébb hatásokat soroltam itt fel. Ha nagyobb eltérésekkel ta: lálkozunk, az már azt jelenti, hogy az i illető még nem tanulta meg, vagv már I elfelejtette a magyar nyelvet. JAKAB ISTVÁN vonatkozásainak a hangsúlyozása. Ez még önmagában nem volna baj, há mindez a mű alakjainak sorsában oldódnék fel. De nem ez történik. A fasizmus ideológiája az üldözöttség és a védekezés történelmi, társadalmi törvényei nem aprózódnak, nem mélyülnek mindig hiteles, megrázó emberi sorsokká és vádló tanúbizonysággá. Nem érzem a cseppben a tenger erejét és nagyságát. Szerintem a regény így kibillen egyensúlyából s ennélfogva eszmei tisztasága is veszít hitelességéből. A regénynek vannak megkapóan szép részei és fejezetei. Emellett azonban bővelkedik eszmeileg túltelített, túlexponált részletekben is. A család kedvencében a széppróza határai sokhelyütt egybefolynak a politikai jellegű érveléssel. Lényeges társadalmi igazságok nyernek kifejezést a műben, de valahogy túlságosan tételes formában. A család kedvence mind eszmei mondanivalójában, mind formai eszközeiben ellenérv, ellentétel, antifasizmus. Ennélfogva itt elsőrendű fontossággal bír az érvelés hogyanja. Milyen eszközökkel érvelek valami ellen, illetve mellett? Hisz Szabó Béla nem tudós gyülekezet számára, hanem az olvasók széles tömegének írta regényét. Az érvelésből, a mondanivaló hogyanjából szerintem hiányzik az erős epikai jelleg. Különösen megmutatkozik ez a párbeszédek túlnyújtottságában és nehézkességében. A leírás, a magyarázat, az értelmi jellegű okfejtés nem minden esetben pótolja az epikus párbeszédet. S

zabó Bélában van egy szinte ösztönös hajlam az érzések felső fokon való megjelenítésére. Ez megmutatkozik egyrészt például a „kitűnő", „tökéletes" stb. jelzők mértéktelen használatában, másrészt a regény érzelmi momentumainak a legmagasabb fokon való megkonstruálásában. A részeredmény jó lehet, de az összkép feltétlenül kívánni valót hagy maga után. így például nem teljesen érzem Dávid anyjáho^. testvéreihez és madaraihoz fűződő szeretetének fázis-különbségét, nem látom az érzés és a szenvedély között a fokozati különbséget stb. A család kedvence eszmeiségében dinamikus erejű antifasiszta alkotás. Dávid alakjában a zsidóság tragédiája történelmi tanulsággá szélesül. Az ellenállás, az antifasizmus egyetemes frontjának részévé válik. Sajnos, a regény kifejező eszközei levonnak a mű értékéből. DOBOS LÁSZLÖ A FOLYÓ KÖZELÉBEN élt egy teknősbéka. Örömmel csatangolt a híg latyakban, úszkált a vízben. Egyszer az úton messzire merészkedett az erdőben. Szembejött vele a róka. Észrevette a teknősbékát és hozzáfutott. Megijedt a teknős és uccu gyorsan bebújt a teknőjébe. A róka körüljárta, nézegette, se lába, se feje, se farka, hát gondolt egyet és bekopogtatott. — Itthon van a házigazda? Nyissa ki a^ ajtót, vagy legalább dugja ki a fejét meg a lábát, hát a farka hol van, talán csak nem farkatlan teremtés — gúnyolódott a róka. A teknősbéka hiúságát bántotta a róka évődése és erős teknője alól kidugta a farkát. El is kapta a róka nyomban. — No végre hurokra kerültél teknős — örvendezett a lomposfarkú. — Engedj el róka koma, szépen kérlek, engedj — könyörgött a teknősbéka, de a róka erősen tartotta. Könyörgöm ne dobj a folyóba, inkább vess a tűzbe — kérlelte a rókát. Az meg rosszindulatúan azért is a folyóba hajította és kárörvendően kacagott. — No most aztán belefulladsz. — Köszönöm, róka koma, itt már otthon vagyok. — kiáltott nevetve a megmenekült teknős. És boldog volt, hogy az agyafúrtságáról híres róka eszén olyan könnyen túljárt. H. S. fordítása M Fer o e C 4 f 4 4 4 t LEGSZEBB falu a világon, ahol én születtem: itt nő sudár jejj.venyévé fűszál- gyenge lelkem. PATAK partján áll a házunk, kert is van mellette, hajladozó gyümölcsfáit jó apám ültette. KIKELETKOR egylitt járunk fától fáig sorba, úgy hallgatjuk, miről mesél a gyümölcsfák lombja. A KERT végén leheverünk s hallgatjuk a csendet — Felettünk a fürge szellő mézillatot lenget. TÁVOLABB az erdők, szőlők ezüst fényben állnak — nincsen Ilyen kedves tája sehol a világnak ... UDVARUNK is csupa virág muskátli meg rózsa, édesanyám csinosítja, gondoskodik róla. VAN új társkám, sok szép könyvem, piros kerékpárom, gyermekségem vidám útját gondtalanul járom. - ÜGY ÉLEK itt nagy boldogan akár egy királyfi. Bárhol járok, ide fogok mindig visszavágyni. 1. Hogyan lehet a hatos számot úgy kimondani, hogy ha magánhangzóként kizárólag e betűt mondhatunk (megfejtése ; 3. pont). (Beküldte Hindy Júlia, Léva) 2. BETÜREJTVÉNYÜNK: (2 pont) 3. Pali papírt gyűjtött, Jani megkérdezte tőle, hogy mennyit szedett össze. Pali így felelt, hogy — Ha a papír felét és még egy kilogrammot Bélának adom, a megmaradt felét és még egy kilogrammot Józsinak, a megmaradt felét és még egy kilogrammot Ottónak, a megmaradt felét és még egy kilogrammot Mancinak adnám, akkor éppen egy kilogrammom maradna. — Hány kilogramm papírt gyűjtött Pali? (3 pont) 4. Mit gondoltok hány kört láttok magatok előtt. Alaposan nézzétek meg a TÖRÖKORSZÁGBAN történt, hogy eg tanító, akinek nem volt pénze szép ru hákra, egyszerű öltözetben beállított eg lakodalmas házba. A gazda és a vendége nagyon megharagudtak, hogy ilyen sz€ gényes öltözékű ember merészkedik a dí szes társaságba és kitessékelték a tani tót. Ez elment egy derék barátjához, aki nek volt sok szép ruhája, kölcsönkél tőle egy díszes kaftánt, meg finom tur bánt és egyéb díszes ruhadarabokat. Visz szament a lakodalomba, ahol most má nagyon nagy tisztelettel fogadták, j ételeket rakta elébe. De ő nem nyú semmihez, hanem mikor a házigazda no gyon unszolta, lásson már hozzá, leveteti a díszes kaftánt, meg a turbánt, rádobi a finom tálakra és így szólt: — Nesze, díszes kaftán, nesze, szé turbán: egyetek; mert mikor nélküle tek jöttem, kidobtak, most pedig mindé jóval ellátnak. Nem nekem szól hát szíves vendégfogadás, hanem tinektel jits $mnf& rajzot. (2 pont) 5. Se nem ehetnék, se nem haragszik, mégis harap, mi az? (2 pont) (Beküldte Kovács János, Kassa) A JÜLIUS 26-1 SZELLEMI ÖTTUSA MEGFEJTÉSE. 1. Az egyenlő sebességgel haladó hajó érkezett be elsőnek, mert 6 óra alatt tette meg az útat, a másik hajó pedig 6 óra alatt mindössze 110 km-t haladt. 2. H-betüt lehet összerakni. 3. Az egyik vadász 16 lábat (3 nyulat. 2 fácánt), a másik 12 lábat (2 nyulat és 2 fácánt) kapott. TALÁLD EL, KI VAGYOK. Tíz-tizenöten körbeállunk, valakine bekötjük a szemét a kör közepén. Ezutá körbe-körbe járunk, mikor megállunk bekötöttszemű gyerek a kör közepén rámutat valakire, amire az megszólal: Találd el ki vagyok. Ha eltalálja, az ke rül a kör közepére, akit felismert, ő pe dig a többiek közé áll. Természetes, hog legjobb a hangot megváltoztatni, úgy sok kai érdekesebb a játék. LEVELESLÁDÁNKBÓL Dittrich Anni VI. osztályos zselízi ta nuló írja: „Itt a nyár, a vakáció. A pic nírok reggelenként az iskola udvará gyülekeznek, ahonnan kerékpárral kirán dulásra indulnak. De az igazi élmény táborozás. Mi zselizi pionírok büszké vagyunk rá, hogy a tanévben szorgalma munkánkkal elértük, hogy saját sátraink ban táborozhatunk. Akik itthon maradtak, brigádmunkáví segédkeznek, hogy hamarább átköltözhes sünk az új tágas, világos iskolába. Mi csurin kertünkről a vakáció alatt ser feledkezünk meg, gondját viseljük." 4. így lehet négy egyforma és egyenlő részre osztani a telket. hogy minegyikbe egy ház, egy kút és egy fa kerüljön. 5. Háló. A múlt hónapban a legtöbb pontot következők gyűjtötték össze és ezzel egy egy szép könyvet nyertek: 1. BoóC7 Ferenc, Galánta (86 pont) i Hriasztély Márton, Somorja (73 p) 3. Ko vács Gyula Kürt. (69 p) 4 Keller Gáboi Érsekújvár (67 p) 5. Nagy Ilona, Mulya (59 p) 6. Hindy Júlia (51 p.) 7. Habzond Marika, Ipolyság (50 p.) 8. Szócs Ida, Far kasd (49 p) 9 Bólya Veronika, Gúla (4 p) 10. Póesik Béla, Csehi (45 p.) A többiek tovább gyűjthetik a ponto kat, akik nyertek újra kezdhetik A nye reménykönyveket a hónap közepén postoj zuk a múlt hónap nyerteseivel együtt. ÜJ SZŐ 8 * 1958 augusztus 9.