Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-09 / 219. szám, szombat

A kulturális forradalom újabb eredményeiért Csehszlovákia Kommunista Pártjátak XI. kongresszusa után az Érsekíjvári Művelődési Otthonban is új endületet kapott a kulturális munka, gaz, itt azelőtt is tevékenyen dolgozok. A városban számos szakcsoport nűködik és kevés helyen nyílott any\yi mód a szórakozásra, mint itt. Áz '.rsekújvári Művelődési Otthon dolgoói azonban elégedetlenek. A jövőben •ddigi munkájuknál is többet és jobbat •.karnak. Ehhez elsősorban a XI. párt•ongresszus határozataiból kapnak '•sztönzést. A XI. pártkongresszus latározatai foglalkozik a kultuális élettel is, és megszabja a övőbeni teendőket. Az Érsekújvári •íűvelödési Otthon dolgozói jelenleg s határozatok következetes teljesítése érdekében dolgoznak és azt szeretnék, xa a kulturális forradalom terén az eddigieknél is szebb eredményeket ériének el. Jelenleg színjátszó, asztronómiai, bélyeggyűjtő, balett, zenei és más szakkörük van, amelyek ha nem is lolgoznak egyformán, nagyban fellenlítik a Művelődési Otthon kulturális Hetét. Legtöbb dicséretet gyermekzínjátszóik érdemelnek, akik a Hanupipöke című darab bemutatása után nost a Jánosik színrehozatalára kézülnek. A Hamupipőkével a helybeli zereplésen kívül ellátogattak a körtyezö falvakba is, ahol szintén nagy etszéssel fogadták játékukat. Tervelik, hogy a Jánosíkkal is elmennek najd vendégszerepelni és azt szeretnék, ha ismét olyan sikereket aratnának, mint előbbi vendégszerepléseiken. Tevékenyen működik balettkörük is, ami abból is látható, hogy az utóbbi időben két ízben tartottak sikeres balettműsort. Sajnos, a felnőtt színjátszókról nem sok elismeréssel beszélhetünk. Az utóbbi időben valahogy visszaestek, s tevékenységük bizony megközelítőleg sem a régi. Egyesek arra hivatkoznak, hogy nyáron más elfoglaltságuk van, mint a színjátszás. Ez igaz. Nem Érsekújvár az egyedüli hely, ahol nyáron csökken a kulturális tevékenység. Ez azonban nem vezethet oda, hogy a színjátszást és áltálában a kulturális tevékenységet „szezonmunkává" tegyük. Ha ősszel és télen nagyobbak is a lehetőségek, a színjátszást — akárcsak a kulturális élet többi formáját — nyáron sem szabad elhanyagolni. Amint megtudtuk, Érsekújvárott az egyes szakkörök munkáját nem is annyira a más elfoglaltság, mint inkább a helyiséghiány gátolja. A Művelődési Otthon vezetői ugyanis arra panaszkodnak, hogy épületük több helyiségét a különféle szervezetek foglalják el, ami bizony nem kis mértékben akadályozza a szakkörök tevékenységét. E szervezeteknek azonban szintén nagy szükségük van a helyiségekre. így nincs más mód, mint a mostani keretek között dolgozni és ľ*lBRechr sÄKibou Alin múlt el két hónap Mikuláš Schneider Trnavský halála óta, újabb csapás érte zenei világunkat. Albrecht Sándor zeneszerző és karnagy, hosszabb betegség után július 30án elhunyt. Albrecht Sándor 1885. augusztus 12-én született Aradon. A középiskoláit Pozsonyban, a zeneakadémiát és jogot Budapesten végezte. Tanulmányai elvégzése után Pozsonyba került, mint székesegyházi orgonista és a városi zeneiskola, tanára. Ebben a minőségében fellendítette az akkoriban még kezdő zenei életet. Koncerteket rendezett, melyeket maga vezényelt. 1921-ben a zeneiskola igazgatójává és a Dómtemplom karnagyává nevezték ki. Ez idő alatt a zeneirodalom egyházi és világi remekmüveit adta elő. Nagy terjesztője volt a modern zenének is. Annyira tudta a partitúrákat, hogy a műveket szinte mind kotta nélkül vezényelte. Ily nagy tevékenység mellett sokat foglalkozott zeneszerzéssel. Irt kamarazene műveket, zenekari dolgokat, dalokat, orgonaés zongoradarabokat, tanulmányokat gyermekek részére. Bartók Bélához szoros baráti kötelék fűzte. A halála előtti napokban — betegsége dacára — még foglalkozott zeneszerzéssel. Emlékét kegyelettel megőrizzük mindnyájan, akik csak ismertük és azok is, akik csupán szerzeményeit, muzsikáját ismerik. KINTZLER FRIGYES azon lenni, hogy a meglevő helyiségeket használják ki jobban. Előreláthatólag 1960-ban kap új Művelődési Otthont a város. Ekkor megoldódnak a helyiségproblémák is. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának határozataiból eredően a Művelődési otthon vezetői munkájukat most úgy irányítják, hogy minden vonalon segítsék a kommunista eszmék térhódítását és emeljék az általános műveltséget, a kulturális munka eszmei színvonalát és a szakképzettséget. Ennek érdekében rendszeresítik a különféle politikai előadásokat és szeptember 1-töl főző-, varró-, szabászati-, tánc-, zenei- és énektanfolyamot, valamint a magyar nyelv, szlovák nyelv és érdeklődés esetén a francia és a német nyelv tanfolyamait indítják. A legnagyobb érdeklődés eddig a varrótanfolyam iránt nyilvánult meg, de előreláthatólag elegendő látogatója lesz a többi tanfolyamnak is. Szakköreik jobb munkája érdekében a csoportokba új tagokat szerveznek, s azt szeretnék, ha a meglevő körök új tagokkal bővülnének. A helyiségproblémát a jobb munkamegszervezéssel kívánják megoldani. Az Érsekújvári Művelődési Otthon munkája általában tevékeny és sok<irányú. Ezt elsősorban annak köszönhetik, hogy tervszerűen dolgoznák és előirányzott terveiket komolyan veszik. Amit munkájukban külön kell dicsérni, az a május óta havonta rendszeresen megjelenő Érsekújvári Kulturális Naptár. Ez a 16 oldalas naptárszerű füzetecske hírt ad a város egész hónapi kulturális eseményeiről. Közli a mozi- és sportműsorokat, a különféle együttesek szereplésének idejét, <1 népkönyvtár híreit, és más közérdekű közleményeket. A Művelődési Otthon szerkesztésében és kiadásában ezer példányban megjelenő kulturális naptár ingyen kerül a közönséghez és máris nagy népszerűségnek örvend. Sokan a Művelődési Otthonba járnak el érte, mondván: „jó ez a kis műsorfüzet, mert legalább mindig tudjuk, hogy mikor, milyen kulturális esemény lesz városunkban." Nem tudjuk, az érsekújváriáké-e a kezdeményezés, vagy másutt is kiadnak hasonló műsorfüzeteket. Ha nem, tanácsos lenne, ha az érsekújváriak példáját a többi művelődési otthonok is követnék. BALÁZS BÉLA Ctibor Morávek: Szamarkandi gyerek Jiŕí Wolker: Délelőtt A fűben mélán hallgatok, és hallom a harangokat, hangjuk hív, egyre hívogat, s oly lassú, búgó vontatott. Szememben csendes nagy hegyek, vagy száz lejtő körös-körül, — ó, hány áll ellen s hány örül, ha egyszer hozzájuk megyek? Fehér felhő a hegy fölött, a rónán lengve fut tova. Mintha kezet is nyújtana ... Erdők mosolya hömpölyög, a virág illatot lehel, egy perc, és száll — húsz évem — el. Louis Fürnberg: Fiatalon Lépteim alatt omló, fáradt falevél a szőnyeg, Nyarat-szakán szép időmnek

: szép időmnek, melynek dísze pazarló. A szomorkás ég szemén permetező borulás van. S mintha lelkem pacsirtásan, pacsirtásan víg tavaszban érezném. Tejszínt vált a szürke köd, alkony fonja rossz szövetté ., S tán erőm lesz önfeledtté, önfeledtté, mxg e ködben szétütök. Varga László fordításai AZ ÜLDÖZÖTTEK ÉS AZ ANTIFAS1ZMUS REGÉNYE (SZABÓ BÉLA: A CSALÁD KEDVENCEJ \ család kedvencének megjelenése prózairodalmunk tématikai kiszélesedését hozza magával. Mács József, Lovicsek Béla, Kónya József és Szőke József falusi témájú írásai. Egri Viktornak a munkásság és a kispolgárság életköréből vett regénytémái, L. Kiss Ibolyának, Nagy Irénnek és Ordódy Katalinnak a kispolgári élet problémáit tárgyaló művei mellett. Szabó Béla új regényével szlovákiai magyar irodalmunk eddig szűz területe — a zsidóság tragédiája — kerül az irodalmi érdeklődés előterébe. Egri Viktor a Türj üllő című regényében érinti ugyan ezt a témakört, de csak mint a kommunista ellenállási mozgalom részkérdését. Egrinél tehát csak mint részletkérdés szerepela zsidóság katasztrófája, Szabó Béla egész regényt szentel neki. A második világháború befejezése itán mind a szocialista, mind a pol|ári irodalmakban előtérbe kerül a 'asizmus elleni harc problémája. A faiizmust ábrázoló művek közös vonása izekben az években: a történtek friss élményszerű ábrázolása. Élményközel>ég, megrázó élményszerüség jellemzi Í korszak antifasiszta irodalmát. \ fasizmus lényege mindenütt egy /olt: élettér követelése, tehát hódí;ás, a faji felsőbbrendűség hirdetése, :ehát mások eltiprása, sőt egyenes •negsemmisitése. A fasizmus programja és a céljait szolgáló eszközök — cét lehetőség' elé állították áldozatit: vagy tűrni és szenvedni, vagy jedig védekezni, ellenállni. Ennek negfelelően a háború utáni fasisztaellenes írások e két életérzést, jobban •nondva magatartást domborították ki: i fasizmus okozta szenvedést és az ellenállást. Az ellenállási antifasiszta mozgalom széles fronton bontakozott ki. Fornáit társadalmi-történelmi feltételek ;s világnézeti tényezők határozták neg. Megnyilvánult az önkéntes szám. izetésben (Thomas Mann), a közéletül visszavonuló passzivitásban, a lallgatásban rejlő ellenszegülésben, a rtagatartás nyílt hangoztatásban stb., Je csúcspontját a fegyveres ellenállásban érte el. Azokban a napokban nehéz volt ugyan meghatározni és eldönteni, hogy ki és mi a fontosabb: Í harc folyamát igazgató értelem-e, i-agy pedig a kimenetelét eldöntő fegyver? Jelen esetben nem az a célom, hogy fontossági sorrendet állítsak fel az ellenállás különböző formái között, hanem hogy Szabó Béla regénye alapján felhívjam a figyelmet a fasizmus elleni magatartás fon. tosságára. A fasizmus okozta szenvedés és az ellenállási mozgalom irodalmi felelevenítése ma már nemcsak borzalmas élmény, hanem tanulság is. Világnézetünk és a jelenlegi történelmi korszak megkívánja: ha a fasizmusról írsz vagy beszélsz, ne csak emlékezz, ne csak emlékeidet idézd, hanem figyelmeztess, vond le egy borzalmas korszak minden tanulságát a ma számára. Ezt teszi Szabó Béla is A család kedvence című regényében. Egy zsidó család sorsában, életének alakulásában a fasizmus ellenes harc mikéntjére akar válaszolni. Szenvedni, tűrni, vagy ellenállni? E kérdés helyes megválaszolásában rejlik a zsidóság történelmi tragédiájának minden tanulsága. A fasizmustól egyik legtöbbet szenvedett nép a zsidóság. Számszerint arányítva a legtöbb áldozatába került a fasizmus uralma. A történelmi igazság az, hogy a zsidóság magatartását a fasizmussal szemben általában a szenvedés, a tűrés, a belenyugvás, esetleg a belső passzív védekezés jellemezte, de néhány esetben, mint például a varsói gettó kitaszítottjainak hősies felkelésében, halált megvető bátorsággal vállalták az ellenállás veszélyét és kockázatát. Ezt a magatartást sokféleképpen magyarázhatjuk, hogy a zsidóság Európában nem alkot egységes nemzetet, hanem szétszórtan él, megokolhatjuk azzal is, hogy a zsidóság különféle nemzetek társadalmi, történelmi feltételei szerint fejlődött, ehhez igazodott, ezért fejlődésében, anyagi és szellemi érettségében egyaránt fáziskülönbségek mutatkoztak. Ennélfogva nem hozhatott létre egy egész népet átfogó nemzeti mozgalmat a fasizD

á mussal szemben. Felhozhatnánk még mentségül más okokat is. Számunkra azonban Szabó Béla regénye révén e magatartásból levont tanulság a fontos. Ezt röviden így foglalhatnánk össze: A zsidóság részt vállalhatott és részt vállalt a fasisztaellenes mozgalmakban. A fasizmus éveiben a zsidóság számára ez volt a védekezés helyes és egyetlen útja. Ezt a törté nelmi tanulságot hangsúlyozza Szabó Béla A család kedvencében. Hogyan, milyen eszközökkel mutatja ezt be művében az író? ávid, a regény főhőse egy szegény, sokgyermekes zsidócsalád legfiatalabb gyermeke. Apja a- zsidó hitközség alkalmazottja, aki a talmud törvénye és erkölcse szerint vezeti családját és neveli gyermekeit. Dávid apjának gondolkodását a kényszer, a megszokás és a szigorú, évszázados erkölcs szabja meg. Családjukban ez nem divat, nem póz, nem önfitogtatás, hanem törvény, amelyet áz első ponttól az utolsóig be kell tartani és szerinte kell élni. „Apja igazságszeretete viszont a parancs, a kötelesség abroncsai közé szorult, ezért váltott ki gyakran ellenállást testvéreiből." Dávid így hasonlítja össze apját tanítójával: „Chíra, mint az igazság híve lépett fel, olyan emberként, aki nehéz küzdelmeken keresztül gyötrődve jut el az igazságig; apja azonban mint az igazság megtestesítője, aki teljesíti az igét, isten parancsát, azt követelte gyermekeitől, hogy tűzön-vízen át kövessék példáját." Dávidot apja szigorú erkölcsi normái szerénységre, önfegyelemre nevelik, tanítójának, Chírának magatartása és példája pedig gondolkodásra.* A családban uralkodó erkölcs elsősorban a kis közösség belső életének volt a vezérfonala. Azonban a fasizmus előretörésével apja természetszerűen védőpajzsként akarja családja elé tartani az ősi erkölcs erejét. Körül akarja magát sáncolni vele, olvas belőle: „Akkor este azonban valamennyien valahogyan arra az álláspontra jutottak, hogy apjuknak van igaza és a bomlást önkéntes szétszóródással kell megelőzni. Egyedül ő, a legfiatalabb, az éretlen, akinek még nem nőtt be a feje lágya, aki még tapasztalatlan volt, nem érezte át tapasztalt apja bölcsességét, igaz ságát. Gyötrődve arra gondolt, hogy más népeknél éppen az ellenkezője tapasztalható." A fasizmus megjelenésével ez az erkölcs jelenti a szegény zsidóság egyetlen szellemi kincsét. Ebben foglaltatik életszemlélete, állásfoglalása, sőt egész világképe. „A bűn, amely évezredek óta kíséri népünket hajszolt vándorlásaiban, egyetlen pillanatig sem szüntette meg hatását. A szent templom lerombolásának a kapzsiság volt az oka és ezt a kapzsiságot magunkkal vittük a galutba, a szétszóródottságba. Ezt az állításomat mi sem igazolja jobban, minthogy nálunk éppúgy, mint a többi népeknél, gazdagok és szegények léteznek, sőt dúsgazdagok és dússzegények. Vannak zsidók, akik jóllétben dúskálnak és szegények, akik szenijyben, nyomorban és a nélkülözés gazdag tárházában dúslakodnak. — így történik meg aztán az, hogyha egy nép elégedetlen, ha nem bírja tovább az elnyomatást, akkor először is a zsidók ellen fordul, rajtuk tölti ki keserű bosszúját... és hogy semmi se maradjon előttetek homálybaft. azt is meg kell mondanom, hogy a bosszúérzést éppen a gazdagok táplálják, irányítják, ezért a bosszú elsősorban a szegények, a nincstelenek ellen irányul, akik a legvédtelenebbek." így beszél Dávid apja a veszély közeledtével. Az öreg Keiler ajkáról elhangzott szavak nemcsak egy kezdődő tragédia sejtetői, nemcsak a családi légkör megjelenítését szolgálják, hanem ezen túlmenőn szinte hitvallás értékűek. Húsba és lélekbe vágó meggyőződés, életszemlélet, erkölcs van bennük. Közel kétezer esztendő szigorú erkölcsi rendje kerül szembe a fasizmussal. Ez a mély, szinte már történelemmé vált valláserkölcs a családban ideig-óráig megőrzi még a befolyását, de a fasizmussal szemben már tehetetlen. A családi ház küszöbén bévül még szigort és engedelmességet parancsol, de a népek, nemzetek, osztályok fajok harcában már elavult fegyver; még csak védekezni sem lehet vele. Hisz ez a parancsolt erkölcs Dávid apjában is összeomlik, amikor a halálos veszedelem pillanatában kénytelen levágatni szakállát, az ősi hit jelképét. A regény tehát széles erkölcsi ** alapról indul. Dávid életútját az író nem szerteágazó érzelmi és gondolati mozzanatokból indítja el, hanem összegezés, szintézis logikus továbbfolytatásaként. így Dávid elindulása megokolt, történelmi szükségszerűség. Egy faj létéért, fennmaradásáért folytatott küzdelmének útraindítója, útraigazítója. Dávid, amikor elveti az ősi erkölcsöt. Erőtlennek érzi az apja adta fegyvert a fasizmussal szemben: ez már magatartás, amely magában hordja egy más erő feltételezését és szükségét. Ez már áldozat és útvállalás. Az akkori viszonyok között lázadás, fasizmus-ellenesség, antifasizmus. Ennek felismerése és ábrázolása erős írói erény, amely az író tiszta történelem- és valóság-látásáról tanúskodik. Dávid a család legfiatalabb tagja. Koránál fogva magában hordja még a szigorú családi fegyelmet, rendet, de a veszély közeledte, az összeomlás, a megsemmisülés elkerülhetetlensége spontánul védekezésre kényszeríti. Az apja élete példázta erkölcs elsősorban őbelőle vált ki kételkedést, gondolkodást. Ez nem véletlen. Hisz Dávidban még nem vált életrenddé az ősi erkölcs törvénye. A családban eddig mint gyermek nőtt, de az ifjúvá eszmélés évében már az összecsapás s a kezdődő tragédia tanúja. Érthetően őbenne inog meg először a régi. Ezért fogadhatjuk el ezt a tényt, hogy a családban éppen a legfiatalabb gyermek lázad fel és akar védekezni. Dávid elindul. Újra az ösztönös védekezni akarástól az ellenállás szükségének tudatos felismeréséig vezet. Ez gondolkodásbeli és világnézeti fej. Iődési vonal. A védekezésnek, az ellenállásnak itt ára van. A fizetség: a hovatartozás tudatosítása, meggyőződése. A regény mondanivalója Dávid sorsán keresztül — tulajdonképpen itt válik történelmi és társadalmi felismeréssé, igazságának hirdetőjévé. Ha élni akarunk, védekeznünk kell. De az ellenálláshoz, a harchoz, az áldozat vállalásához csak meggyőződés ad erőt. A talmud tanította erkölcsből, a fasizmusellenességig, a nyílt hare vállalásáig eljutni messzi út. Az ábrázolás súlya itt a világnézet alakulásának hiteles kifejezésére esik. A család kedvence ily értelemböh antifasiszta fejlődési regény, C zubjektíve voltaképpen ez a vi^ iágnézet-alakulás szabja meg Dávid életútját a felkeléshez való csatlakozásáig. Ebben az emberr* érésben, meggyőződésének alakulásában igen fontos szerepet játszik DáŰJ SZÖ 7 * 1958. auguazts fc