Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-09 / 219. szám, szombat

Népművelési munkával a szocializmus építésének befejezéséért Ezen jelszó jegyében ült össze múlt hó 25-én a rozsnyói Művelődési Ott­honban a rozsnyói járás valamennyi népnevelője, hogy a XI. pártkongresz­szus határozata alapján megtárgyalja járásunk népművelési munkájának fel­adatait. Az összejövetelen, amelyen teljes számban képviselve voltak a nemzeti bizottságok, valamint a tömegszervezetek és a falvak népmű­velési vezetői, a részletes beszámolót Miskovics elvtárs, a járási nemzeti bizottság titkára tartotta. Felszólalt Ctibor Stítnický szlovák költő is. Ér­tékes beszédében vázolta a népneve­lők feladatait és lehetőségeit. Az egész konferencia azt példázta, hogy a népművelés dolgozgi a XI. párt­kongresszus határozataiból eredő fel­adatokat nemcsak megértéssel fogad­ták, hanem mindent megtesznek, hogy a kitűzött feladatokat valóra is vált­hassák. Ezt bizonyította Józsa, Füleki és Besko tanítók felszólalása is, akik a pártos kultúrmunka hogyanjáról, a szocialista mezőgazdaság megterem­tése érdekében kifejtett kultúrmunka szükségességéről beszéltek. A küldöttek egységesen elfogadták a konferencia határozatát is, amelynek fő pontjai a következők. 1. Harcolni a párt politikájának megvalósításáért, terjeszteni a tudo­mányos világnézetet. 2. A népművelés valamennyi formá­jában növelni a dolgozók, különösen a mezőgazdasági dolgozók szakkép­zettségét, hogy a szocialista mező­A Rozsnyói Művelődési Otthonban rendezett, „A szocializmus építése járá­sunkban" c. kiállítás egyik részlete. gazdaság még rohamosabban fejlőd­hessen. 3. Gondoskodni a népművészeti és a tömegek körében végzett kulturális munka szélesebb kibontakozásáról. Ezután a legaktívabb népnevelőket a járási nemzeti bizottság tanácsa el­ismerő oklevéllel tüntette ki. A konferenciával egyidőben „A szo­cializmus építése járásunkban" cím­mel kiállítást is rendeztünk. A ki­Nappal a búzatáblán, este a színpadon Lassan esteledik, de a lénárt­falusi szövetkezet határában még egyre búgnak a mezőgazdasági gé­pek, hogy a termés minél előbb k ^^ Tevékenyen dolgoznak Ez év első felében igen sok em­lítésre méltó kulturális megmoz­dulásban volt része a királyhelme­ci járás dolgozóinak. Ez a tömeges kultúrtevékenység a második fél­évben még fokozódik. A királyhelmeci szabadtéri szín­padon úgyszólván minden héten van valamilyen kulturális műsor. De nemcsak a királyhelmeci, ha­nem a falusi kultúrházak sem szű­kölködnek különféle előadásokban. Járásunkba eljönnek Szlovákia leg­színvonalasabb művészegyüttesei, mint a Szlovák Népművészeti Együttes, az Ukrán Népi Együttes és az Ifjú Szívek Magyar Népi Együttes, valamint a Komáromi Magyar Területi Színház. Nem múlik el egyetlen neveze­tesebb évforduló megünneplése anélkül, hogy azt kultúrműsor ne tarkítaná. A községek kultúrdolgo­zói már megtalálták a helyes utat a politikai nevelőmunka megjaví­tásához is. Ehhez a kultúrmegmoz­dulások különféle formáit alkal­mazzák, amelyek során egyre na­gyobb sikerek születnek. (ki) a raktárba kerüljön. — Estefelé azonban elhal a gépek zaja és az ifjúság hazasiet, hogy színdarabbal szórakoztassa a község lakosságát. Ez csak azt bizonyítja, hogy a lé­nártfalusi ifjúság nemcsak a mun­kában, hanem a kultuuális élet te­rén is megállja a helyét. Jó lenne, ha a község a jövőben is példát mutatna a tornaijai já­rás CSISZ-szervezeteinek mind a munkában, mind a kulturális tevé­kenységben. Madarász Árpád, Tornaija állítás meggyőzően bizonyítja, milyen volt a rozsnyói járás múltja, milyen a jelene és milyen lesz a jövője. A Rozsnyói Járási Művelődési Ott­hon mind a konferencia, mind a ki­állítás megrendezésével a XI. párt­kongresszus határozatának szellemé­ben a kultúrmunka újabb feladatai elvégzésére serkentett. Vajda József, Rozsnyó Jól szerepeltek Nagy öröm érte katonai kultúrcso­portunké.., hogy rtszt vehetett a dunai találkozón és a bratislavai Vár amfiteátrumában mutathatta be művé­szetét. Izgultunk hogy, milyen helye­zést ér el maid századunk művész­együttese. Tudtuk, hogv ahol fellép Filipín főhadnagy, Čejka Jaroslav, Jindra Bočková, Mráz Rostislav és a többiek, ott bízni lehet, mert igyeke­zetüket a művészet iránti rojongó szeretet hatja át. Július 8-án, amikor megérkeztek a kaszárnyába, megtudtuk, hogv az V. kategóriában az első helyezést érték el. Janda János, közkatona -ťsemadok-h í radó­LÉVA A Zselizt Kultúrotthon mellett megalakult a járás Csemadok-cso­portjaiból a 120-tagú Garam menti N8pi Együttes tánc- és énekcso­portja, amelyet 22-tagú népi zene­kar kísér. Céljuk, hogy ápolják és terjesszék a magyar népi hagyo­mányokat. E nemes cél érdekében az együttes 1958. VII. 27-én Léván is fellépett a szabadtéri színpadon. A szervezést a Lévai Kultúrotthon tagjai vállalták, akik ennek a meg­bízatásnak mindenben eleget tettek. A 120-tagú együttes félt a lévai szerepléstől. Félelmük nem volt alaptalan. Sajnos, a 7000 embert befogadó amfiteátrumban csak 400 — 450 ember jelent meg. Az együttes nem csügged. A ki­tűzött cél érdekében halad tovább. Reméljük, hogy Őgyallán, Fámádon, Hodonínban, Zselízen, ahol a legkö­zelebbi fellépések lesznek, nagyobb lesz az érdeklődés, mint Léván volt. A Zselízi Művelődési Otthon JELSŐC Szerte az országban folyik a ter­més betakarítása s e munkából a C semadok-szervezetek is kiveszik részüket. A losonci járás Csemadok helyi csoportjainak tagjai például a kétkezi munka mellett nevelőmun­kát is végeznek. Ott, ahol helyi hangos híradók vannak, megszer­vezik a népnevelő, szórakoztató, is­mertető félórákat, s olyan tartal­mas műsorokat állítanak össze, hogy a falu dolgozói örömmel vár­ják a helyi hangoshíradó műsorát. Példának lehet állítani a helyi csoportok elé a Csemadok jelsöci helyi csoportja hangoshíradó fel­óráját, melyet a falu dolgozói min­dig örömmel és érdeklődéssel halt­gatnak. A múlt vasárnap bővült a mű' sor. A kora délutáni Csemadok­félóra után a losonci szervezet kul­túrbrigádja látogatott a faluba s tartalmas, közel 2 órás kultúr­műsort adott. Sólyom László LOSONC A losonci járásban nyáron sem szünetel a Csemadok kultúrmun­kája. Június 8-án például Mucsínyban volt járási Csemadok-nap. E béke­ünnepen sok száz ember előtt a rappi, a kalondai, a mucsínyi, a terbelédi, a losonci és a pilisi helyi szervezetek kultúresoportjai léptek fel. A Csemadok népnevelői tevé­kenykedésének eredményeit mutat­ja az is, hogy június 13-án Pincén is rendeztek C semadok-napot, ahol békemanifesztáció keretében a pin­ci, a rappi, a kalondai és a losonci helyi csoportok szórakoztatták az egybegyűlteket. Amellett egyes helyi csoportok önálló kultúrbrigádokkal segítik az aratási és begyűjtési munkákat és nagyban hozzájárulnak a falusi dol­gozók aktivizálásához. Ebbe a mun­kába dicséretre méltóan kapcsolód­nak be a kalondai és a rappi helyi csoportok. Július 20-án például Pa­nyidarócon voltak kultúrbrigádon. Tervezik, hogy további községeket és EFSZ-eket látogatnak meg. Szanyi József Művészek Tornaiián Alig pár hete, hogy városkánkban fellépett a nagynevű Szlovák Népmű­vészeti Együttes s most ismét egy jól sikerült fellépésnek lehettünk szemtanúi. Budapest jeles művészei: énekesek, táncosok látogattak Tor­naijára, hogy kétórás műsorukkal elszórakoztassák a nagy számban megjelent közönséget. Műsoron táncjelenetek, énekszámok s operettrészletek szerepeltek. Nagy sikert arattak a balett-táncosok, DICSÉRETET ÉRDEMELNEK A falvak kulturális életének fellen­dítése egyre nagyobb méretű a király­helmeci járásban. Több községben a helyi szervek kiváló munkát végeznek, hogy a nép kultúrszomját kielégítsék. Ilyen példás községek közé sorozhat­juk Kistárkányt is, ahol a napokban fejezték be a járás legszebb és leg­modernebb kultúrházának az építését. Az állam segítsége mellett a falu dolgozói is nagymértékben hozzájárul­tak, hogy a Művelődési Otthon felépí-. tése megvalósuljon. A szövetkezeti tagok, az ifjúsági s nem utolsósorban a tömegszervezetek tagjai több ezer brigádórát dolgoztak le, hogy a kul­túrház a tervezett határidőre elké­szüljön. A munkából derekasan vették ki részüket Pusztai Mihályné id. Faze­kas Lászlőné, Bodnár Józsefné, Pitoc­ki Béláné, Éles Bertalanné, Vaskő Andrásné, Berta Ottó, Pitocki Sándor, Nógrádi Sándor, Lukács István, Adi János, Szűcs Sándor, Kirik Bertalan, Nagy József és még többen mások. Külön dicséretet érdemel Fülöp Sándor HNB-titkár, aki időt nem kí­mélve a legtöbbet fáradozott, hogy az építkezéshez megszerezze a szükséges anyagot. Fíül'öp dlvtárs szervezett, r r KET JELENTES KASSAROL D A napokban adják át Kassa közön­ségének a városi tanács ajándékát: az új amfiteátrumot. Kassa a városszépí­tési akcióban már eddig is kitűnt: a város lakossága az utolsó pár évben többet kapott, mint azelőtt több évti­zed alatt. Elég, ha megemlítjük a 2500 férőhelyes Sportcsarnokot, a rendbe­hozott városi parkot. Több nagyobb szabású kulturális és sportlétesítmény közvetlenül a befejezés előtt áll. Az új amfiteátrum sincs még telje­sen befejezve. Az itt megrendezendő filmfesztivál után a munka tovább folytatódik. A munka dandárját a la­kosság végezte el önkéntes brigád­munka formájában. Nincs olyan üzem, hivatal a városban, amelyik ne vette volna ki részét a munkából. Az utolsó napok különösen lázas munkában tel­tek el. Sajnos, sok munka maradt az utolsó napokra. Ezt a munka megszer­vezésének rovására kell írnunk. A fesz­tivál előkészítő bizottságának tervei alapján az amfiteátrumnak 15 nappal a fesztivál megkezdéfe előtt üzemké­pesnek kellett volna lennie. Ez alatt a technikai berendezést idejében be tud­ták volna szerelni. Így azonban — mi­vel az építkezés vezetősége még az utolsó napokban sem tudta biztosítani a próbavetítések előfeltételeit — a ÜJ SZÖ 4 S 1958. augusztus 0, kerületi filmvállalat a szélesvásznú vetítést nem tudja biztosítani. A munka megszervezése az építkezés előző szakaszaiban sem állt a helyzet magaslatán. Ennek okát legelsősorban a vezetésben kell keresnünk. Ha a tanács ezt az építkezést is olyan veze­tőre bízza, mint amilyenre a Sportcsar­nok és a Téli-stadion építését, akkor az építkezés utolsó fázisában tapasztalt kapkodás bizonyára elmaradt volna. Az amfiteátrum építését vezető Petráš elvtárs lelkes, odaadó munkája sem tudta pótolni a másik két építkezést vezető Farkas László szervezőképessé­gét és technikai felkészültségét. Az új amfiteátrum — már mostani, félig kész állapotában is — egyedül­álló Szlovákiában. Hű kifejezője a város nagyarányú fejlődésének. S egy­ben annak is, hogy a városi tanács szívén viseli a lakosság növekvő kul­túrigényeinek kielégítését. Nem is olyan régen a nyár Kassán is kulturális „holtszezon" volt. A szín­ház becsukta kapuit, a társadalom „elitje" divatos fürdőhelyeken, vagy a hegyekben töltötte a nyarat — s akik otthon maradtak: a kétkezi munkások, kishivatalnokok amúgy is nehezen tud­ták a színházjegyek árait összeegyez­tetni fizetésükkel. S a mai helyzet? Ma azok sem panaszkodhatnak, akiket otthon tartott munkájuk. Alig pár hét­tel ezelőtt volt az Állami Színház idényzáró bemutatója — Huszka „Gül Baba" című operettje —, amit a nagy érdeklődés miatt a 2500 férőhelyes Sportcsarnokban rendeztek meg. A Ma­gyar Állami Népi Együttes forrósikerű, felejthetetlen előadására is sokáig em­lékezni fog a kassai közönség. A szín­ház épületében egy hétig a Komáromi Területi Színház vendégszerepelt, a tradícióhoz híven most is hatalmas si­kerrel. Ezzel egyidőben a Grúz Népi Együttes fellépésében gyönyörködhe­tett a Sportcsarnok többezres közön­sége. A nyár legkiemelkedőbb kulturális eseménye a Dolgozók Filmfesztiválja, melynek megrendezésére ez idén már hetedszer került sor. \ Ezek után nyugodtan mondhatjuk: Kassán nincs többé „holt-szezon". A város közönsége teljes mértékben kihasználja a lehetőségeket: minden előadásnak többezres, lelkes közönsége van, legyen az operettest, vagy pedig egy népi együttes fellépése. Nagy kár. hogy a komoly zenét kedvelő közönség igényeit még nem tudja kielégíteni a város. De már nekik sem kell sokáig várniuk, jövőre egy gyönyörű koncert­terem áll rendelkezésükre. Kováts Miklós, Kassa agitált és élen járt a munkában is. Fá­radozása meghozta az eredményt. K. I. Királyhelmec Miért csendes a kultúrház Nánán? kérdezheti joggal a falu lakossága A kultúrház ugyanis szépen be van rendezve, amit az is bizonyít, hogy az idén 19 552 koronát költöttek szépítésére. (Oj székek beszerzése, ajtók, ablakok megjavítása, festés, stb.) Ugyanakkor a bevétel csupán 946 korona, ami meg azt bizonyítja, hogy itt valami nincs' rendben. Jó lenne ezért, ha az illetékesek kissé elgondolkoznának és azon len­nének, hogy fellendüljön Nána kul­turális élete. Cs. Z., Nána akik közül különösen Kincses Lívia tetszett. A népi táncokat bemutató tánccsoport, mely több táncot muta­tott be, sem maradt el a többiek mö­gött. Mikor vége lett a nagy sikert ara­tott műsornak, mindenki elégedetten távozott, hiszen nem mindennapos élményben volt részünk. Batta György, Tornaija Sikeres vendégszereplés Régi tervem volt, hogy megláto­gatom iskoktársamat Hegysúron. A falu közepén járhattunk, mikor megszólalt a hangszóró: — Halló, halló, figyelem! Ma este nyolc órai kezdettel esztrádműsort ad elő a szenei kultúresoport. Lelkesedve fogadtuk a hírt, és örömmel vettük tudomásul, hogy e csoport a környék falvaiban már többször sikerrel szerepelt. Jóval nyolc óra előtt zsúfolásig megtelt az i:;kola, ahol az előadást tartották. A műsor kedves és szóra­koztató volt. A hegysúriak minden számot viharos tapssal fogadtak. Na­gara Margit, Kolodics János, Bertók Kálmán, Fülöp Hilda, Polák Imre, Putz Tibor é:s a többiek mind jól megállták a helyüket. A 11 tagbó: álló szenei kultúreso­port példaképül szolgálhatna a járás többi kulturális együttesének. Pál Ottó, Ázsóth László Hegysúr Egy kirándulás élményei Egy vasárnapon érkeztünk Betlérbe, a néhai András­syék fészkébe, ahol ma múzeum van elhelyezve. A park­ban megpihenve, beszélgetünk a ré­gi volt alkalmazot­takkal, akik nagyon lesújtóan nyilat­koztak a volt is­pánokról, igazga­tókról. összejöttünk detvai, žilinai és mikuláši dolgozók­kal, s a kastélyba' együtt gyönyör­ködtünk a szebbnél szebb antik dol­gokban. Láttunk egy 5000 éves női múmiát, amelyet az egyik Andrássy vásárolt horribilis összegért. Láttuk a sok ezer köte­tes könyvtárat, ahol csak az urak tanultak; megtekintettük a különféle gyönyörű faragott, művészi dolgokat. Betlérből a Krásna Horka-i mauzó­A betléri kastély leumba, majd a várba vitt utunk, ahol szintén sok tanulságos dolgot láttunk. A látottak után mindenki előtt világos volt a különbség a régi és az új élet között. Gytrovcsik József, Kasu i

Next

/
Thumbnails
Contents