Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-08 / 218. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 ZLOVÁKLA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 8. péntek 50 fillér XI. évfolyam, 218. szám. Elítéljük az agressziót A világ békeszerető erői mái­három hete követelik a közel-ke­leti amerikai és angol intervenció teljes felszámolását és az idegen csapatok azonnali kivonását. A nyugati nagyhatalmak azonban mindenféle mesterkedéssel és mellébeszéléssel igyekeznek a Közel-Keleten maradni, hogy meg­védhessék az amerikai olajmono­póliumok érdekeit és až őket ki­szolgáló bábkormányokat. Üjabb és újabb hirek érkeznek, amelyek arról tanúskodnak, hogy Amerika és Anglia további ka­tonai erősítéseket és lőszert szállít a Közel-Keletre és annak ellenére, hogy az újonnan megválasztott li­banoni elnök az amerikai megszál­lók kivonását követelte, Washing­ton nem akarja figyelembe venni ezt a követelést. Nagy-Britannia is újabb katonaságot szállít Jordá­niába a nép haragjától rettegő Husszein király és főleg az angol imperialista érdekek védelmére. Nyugtalanító hírek érkeznek arról is, hogy a Bagdadi Paktum egyes országai folytatják az arab orszá­gok határain a csapatösszevoná­sokat és újabb agresszív terveket szőnek. Ezek a tények arra figyelmezte­tik a békeszerető emberiséget, hogy éberen kell őrködnie a világ békéje felett, mert a Közel-Kele­ten az imperialisták még nem mondtak le terveik megvalósításá­ról, legfeljebb csak megtorpantak a világ közvéleményének elemi erővel kirobbanó tiltakozása előtt és most különféle spekulációkkal igyekeznek azt leszerelni. Ha a béke erőinek sikerült is a fiatal Iraki Köztársaságot és a békesze­rető Egyesült Arab Köztársaságot megmenteni az agressziótól, az imperialista erók továbbra is ug­rásra készen, a kedvező pillanatot lesve a Közel-Keleten állomásoz­nak. Ezért a nemzetközi helyzet leg­égetőbb kérdése továbbra is az amerikai beavatkozás mielőbbi fel­számolása, s a Közel- és Közép­Kelet népeinek a félelem nélküli szabad fejlődés biztosítása, termé­szeti kincseinek népei boldogulásá­ra való felhasználásának biztosí­tása. A Szovjetunió teljes mérték­ben támogatja az arab országok függetlenségi harcát és politikai­gazdasági megerősödését. A leg­utolsó években éppen a Szovjetunió határozott fellépése néhányszor már lefogta a közép-keleti népek szabadságára törő agresszor kezét. És most újabb kitôrtó harcot vív a közel-keleti béke helyreállításá­ért, biztosításáért és az itt élő né­pek szabad fejlődéséért. A Szovjetunió már az agresszió első pillanatától kezdve az Egye­sült Nemzetek Szervezetében, a Biztonsági Tanácsban síkraszállt a Libanon elleni intervenció fel­számolásáért. Hruscsov elvtárs a nyugati hatalmak vezetőihez inté­zett leveleiben követelte, hogy sürgősen üljön Össze a csúcsérte­kezlet s a nagyhatalmak vezetői az érdekelt országok és India rész­vételével biztosítsák a Közép-Ke­let tartós békéjét. A világ közvé­leménye által támogatott szovjet javaslatokat azonban a nyugati ha­talmak különféle kifogásokkal és különböző követelményekkel eluta­sították. Washingtonban és Lon­donban ekkor kisütötték, hogy a Biztonsági Tanács keretében tart­sák meg a csúcsértekezletet. Mi­kor a Szovjetunió ezt elfogadta, természetesen Amerika és Anglia a szokott módon visszatáncolt javas­lataitői és most már azt követelte, hogy a Biztonsági Tanács rendes ülése készítse elő a csúcsértekez­letet. Ebből a javaslatból az első tekintetre nyomban kilátszik a ló­láb, mert mint ismeretes, a Bizton­sági Tanácsban ott ül a senkit nem képviselő Csang Kaj-sek-küldött vétójoggal és a tanács tagjainak többsége is azt teszi, amit az USA parancsol. Ez az amerikaiak által kigondolt Biztonsági Tanácsbeli előkészítés tehát eleve lehetetlenné tette volna a konstruktív meg­egyezést. Ezért a Szovjetunió, mint azt Hruscsov elvtárs legutolsó le­velében írta, nem fogadhatja el az amerikai vezetés alatt álló Bizton­sági Tanácsban a kormányfők ta­lálkozójának előkészítését. Mint ismeretes, Dulles egyik leg­utóbbi sajtóértekezletén felvetette az úgynevezett „közvetett agresz­szió" nevetséges elméletét, amely szerint a nyugati intervencióra azért került sor a Közei-Keléten, mert Libanont és Jordániát külső országok által felbujtott agresszió fenyegette. Dulles ugyancsak ellen­zi India meghívását és azt szeret­né, hogy az arab országok közül is csupán Libanon és a Husszein király terrorja alatt élő Jordánia vegyen résfct. A Hruscsov és Mao Ce-tung elv­társ pekingi találkozásáról kiadott közlemény leszögezi, hôgý vissza kell verni az agresszorokat és biz­tosítani kell az arab országok bel­ügyeibe idegen hatalmak be nem avatkozását. Ez a követelmény a népek százmillióinak határozott követelése. És ezért a Szovjetunió kérte, hívják össze az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlé­sét és e hatalmas világszervezet döntsön a közel-keleti agresszió kérdésében, ítélje el Amerika és Anglia önkényeskedését. A Szov­jetunió ezzel a lépésével megcá­folja azt az ellene irányuló vádat is, hogy állítólag meg akarja ke­rülni a kis országok véleményét, azért törekszik a csúcsértekezletre. Ez persze a megcáfolhatatlan té­nyek olyan kiforgatása, amit senki sem hisz el. Az ENSZ közgyűlésén az USA legalább tudomást szerez a kis országok tiltakozó vélemé­nyéről is. Számolni kell azzal, hogy a nyugati hatalmak az ENSZ köz­gyűlésén is igyekeznek kibújni a felelősség alól és felhasználják majd az őket kiszolgáló bábkor­mányok küldötteit arra, hogy mel­lékvágányra tereljék e fontos tanácskozást. A világban egyre változó erőviszonyok azonban mind lehetetlenebbé teszik nekik az ilyesféle mesterkedést. Bízunk benne, hogy az ENSZ közgyűlése elítéli a nyugati beavatkozást éš olyan határozatokat hoz, amely le­hetetlenné teszi a hasonló agresz­szió megismétlődését. Kormányunk és népünk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió javaslatait és azt követeli az ENSZ-től, hogy teljesítse az ENSZ alapokmányában lefektetett felada­tait. Ez az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének legfontosabb feladata. Meg kell védeni a békét és a leg­határozottabban el kell ítélni a há­ború tüzével játszó agresszorokat. A nemžefplés küldöttsége (Jrupayba lófogat (ČTK) - Az uruguayi parlament a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyű­lésének küldöttségét uruguayi hiva­talos látogatásra hívta meg. A nem­zetgyűlés küldöttsége augusztus 8-án indul Uruguáyba ftio de Janéirőból, pf»M - t.nj.tK"--, t„ A«, « vett az Interparlamentáris Unió érte­kezletén. A nemzetgyűlés küldöttségét dr. Jaroslav Krofta képviselő, a nemzet­gyűlés alkotmányjogi bizottságának ,,'nKt-e vezeti. Hazánk Ipari termelése egy év alatt 11 százalékkal nüvekedett Közlemény a népgazdaság 1958 első félévi fejlődéséről Egy munkás munkatermelékenysége 8 %-kal növekedett • Az önköltségek 0,5%-kaI alacsonyabbák a tervezettnél • A szocialista szektor a mezőgazda­sági földterület 72 százalékán gazdálkodik • Lemarad a beruházási építkezés • Köztársaságunknak 13 millió 470 ezer lakosa van A népgazdaság fejlesztésében 1958 első felében jelentős eredményeket értünk el. Ezek az eredmények višz­s/atükrözik a dolgözők fokozott ak­tivitását. melyet a népgazdaság irá­nyításának és tervezéseinek kérdé­seiről fólytatótt tota és a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére megin­dult szocialista munkaverseny fej­lődése lendített májasra, és bizo­nyítják, hogy a népgazdaság haté­konyságának fokozására foganatosí­tott párt- és kormányintézkedések helyesek voltak. A népgazdaság fejlesztésébe*! el­ért általában kédvező feltételek el­lénére 1958 első felében egyes fo­Öyatékosságok továbbra is fennáll­tak. Nem téljésítéttük az építőmüü­kák tervét és különösen a lakásépí­tés máradt el lényégesén a terv mö­gött. Egýes ipárvállálátók nem egyenletesen teljesítették a tervet és nem tartották be a termékek terve­zett választékát A túlzott s'žiŕvás­marhabéadások a szarvásmarhák éš tehenek számszerű állományának tö­vábbi csökkenését jelentéttik. Éíéi­kívül nem teljesítettük á sertéshűs­ttennelés és begyűjtés térvét. Á népgazdáSág egyes ágainak fej­lődését és t^rvfeladátiikfiak téljéií'­téSét a következő ádátók jellemük: I. IPAR Az ipari termelés 1958 első felébem sikerésen fejlődött. A hýerstermelési tervet 193 százalékra teljesítettük. Az egyes minisztériumök a követ­kezőképpé* teljesítették a «yerit«f­melés «s a münkatefrtielékehység tétVét. Tervteljesítés 1958 első felében: Ny.erstermelés és munkatermelékenység százalékokban Minisztérium Tüzélöanyagipari 106 108 Ébból az Ostrava-Karvi­nai szénmedence 103 104 Energetikai és vízgazda­sági 180 104 Köháázati és érebánya­ipari 102 103 Vegyiipári 102 102 Nehézgéjiipari 104 104 Fifréfagépipari 104 104 GéĎkôčäi- és mezőgaz­dasági gépipari 102 102 Építészé ti 104 103 Közszükségleti ipari 104 103 Élelmiszeripari és mező­gazdásági térthénybe­gyujtéSi 102 103 A többi minisztériumok és kôzpôftti szerVek 105 106 Hélyl ir>ar 103 104 Szövetkezeti ipar 102 103 A čsehsZlóVák Köztársaság ipari termelésé 195& első felében 1957 el­ső feléhez Viszonyítva li százalékkal növekedett; ebből a termelőeszközök ternié(ése li százalékkal, a közszük­ségleti cikkek téŕňiéléSe pedig 12 százalékkal. Annák ellenére, hogy általában va­lamennyi ipári jellegű minisztérium jelentések túlteijejrftôtte az ipari nýérstérmelés tefVlfc, az állami terv eáves feladatait Aem teljesítettük. példéül nem teljesítettük a •yerspíaj fejtés pé\ááq) pláj.íejtés tfcrVét, az ötvözött nemésítétt aéélből kéízült lemezek gyártásának tervét, az ammóniák­gyártás tervét, a .téglagyártás tervét, a sertészsír, és a búzalisztből ké­szült sütemények termelési, tervét. Az iparvállalatok (ipari tevékeny­séget végző) dolgozóinak átlagos létszáma elérte az 1 millió 997 ezret és 1957 első feléhez viszonyítva 44 ezerrel volt nagyobb, ebből 1 millió 588 ezer (48 000-el több), munkás 220 ezer mérnöki műszaki dolgózó és 132 ezéŕ (3000-rel kevesebb mint tavaly) tisztviselő volt. Ezenkívül mintegy 80 000 tanonc dolgozott az iparban. Az egy munkásra eső munkater­melékenység 1957 első feléhez viszo­nyítva 8 Százalékkal volt nagyobb, egy rnunkás bére pedig az egész iparban ugyanakkor 2 százalékkal nagyobbodott és havi 1303 koronát tett ki. Megjavult, a munkaidő kihasználá­sa: 1'957 élsö felének 90,4 százaléká­ról az idén 91,6 százalékra növeke­dett. Jelentősen csökként a megbe­tegedések száma (7,3-ről 6 száza­lékra.) 1Ô58 első felében a tervezett­hez viszonyítva 0,5 százalékkal, azaz mintegy negyéd milliárd koronával völtak alacsonyabbak az önköltségek. Egyes ipari ágazatokban 1956 első félében a következő eredményeket I értük el: A tüzelőanyagipari ágazatban az első félévben rendkívül sikeresen téljesltfettük a kő- és a barnaszén fejtési tervét. Az első félévben 12 millió 9Ô0 ezer tőnna tiszta kősze­net (7 százalékkai többet, mint ta­Vály Ugyanekkor,) 26 millió 800 ezer tóhna barnaszenet (14 százalékkal (Folýtatás a 2. oldalon) A bratislavai kerületben kileii* járás befejezte az aratást A bratislavai kerületben a mező­gazdaságban dolgozók a CSkP XI. kongresszusa határozatainak meg­tárgyalása után eddig seha nem látott lendülettel fogták ntunká­h*z. A gép- és traktöráilomásek traktorosai, k«ntbájn«s*i több mint lOfi ezer hektár ffat-tiftát rekôrd Idő alatt learattak. A kerület ki­lenc járásában már befejezték az aratást és a nyolc északibb fekvé­sű járásban még 8000 hektár ga­bona vár aratásra. Az aratógépek és kombájnok helyett ma már nafly részben a cséplőgépeké a szó. Az EFSZ-ekben ez idő szerint 550 cséplőgép dolgozik és 130 kom­bájnt is bekapcsoltak a gábona­cséplésfce. A kerületben mostabáig már 14 500 vagon gabonát csépel­tek ki. A GTÁ-k traktorosai eddig 58 000 hektár tarlót szántattak Cél, több mint 30 000 hektárról gyűj­tötték össze a Szalmát. A tárlóke­verékek vetési tervének teljesíté­séhez már nem egeszen 40Ó0 hek­tár hiányzik. A csehszíoyák kü^dpttség követelni fogja az ENSZ rendkívüli kožg y ülésén: Asotoftal Állítsák le az agressziót és fiiVjik viss za a beavatkozó csapatokat Az Amerikai EgyeSüíí Államok liba­noni, és Nagý-BŕitäAhiä jordániai be­avaíkózášä, lielV *éösó fôkoh az aráb m • * • éiiéi JjjSľtíČQŽ' défrtei kelletét teréAtétt. A Közél­és ^o*éf>-Kérétéh kialakult katonai vsAzecfélem likvidálására törekvő kor­mának ék b népék ellenállása dacára eddig rrtég nem állították le az amé­rikaj-ángól beavatkozást. Az USA és Nagy-Btiiárinia nyömására a bagdadi egyei'méáý tôljbi tagállamai is kátö­nai iňteíkédéSekžt eszközölnek. Aithak éilériéré, hógý a Közel- és Közép-Kélet országainak belügyeibe való nyílt fegyveres beavatkozásra kéfük J<$\ éS a világot háborús kon­fliktus feh^égitése elé állították, a beavatkozók és a Vélük katonai tömb­be tőMöfuIt államok ellenállása miatt nem lehetett semmilyen intéz­kedést téhni az agresszív tettek be­sňiňtetésére és a beavatkozó csa­patok vilsÄhívašára. Az Egyesült Államok és Nagý-Britannia, mely ál­lamik beavatkozásukkal a vľlágblkét fenyegetik, a Biztonsági Tanácsbéli fölyó táfáyalásókat is meghiúsították, módon akadályozzák az idegen visszahívását kövétélő hatá­elfogadását. E cél elérésére fél­héSznáilák azt a tényt, hofty a Biz­tonsági Tanádában képviselt államok nátjyrés'zt az agresszív tömbök tag­áilámaiéôl, vagý pedig az USA befo­lyása alatt álló államokból tevődnek össze. EzenkfTOI a Biztonsági Tanács­ban a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőjének helyét jogtalanul a Čšáňg KájSék-klikk képviselőjével töl­tötték be. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya hasonló módón a közel- és közép-keleti ve­szedelmes helyzet elsimításának azon lehetőségét is meggátolták, amilyenné az öt nagyhatalom kormányfőinek csúcsértekezlete válhatott volna, az ENSZ főtitkárának részvételével a Szovjetunió javaslata alapján. A nyugati nagyhatalmak a tárgya­lások tudatos halogatásával és új el­(Folytatás a 2. oldalon) l I • A koprivnicei Tatra autógyárban, ahol az ismert Tatra 605-a-, személy- és a vľáchíríi Tatr 111-es tohe-autó­kat gyártják, ezekben a napökbán čýy üj' sžefelôcšaniokôt hôí^szték üzembó. A Qépok és a berendezések át­helyezését az új csarnokba a termelés u?/Cjnitieíletéiiek rneíjzôväťäša liéíküi oldották meg. Az új csarnok az ü^em kibővítési tervének egy részét képezi és jelentősen hozzájárul f.Mtor, hegy 1 «*>-'», m-kétszerezze termelését

Next

/
Thumbnails
Contents