Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-06 / 216. szám, szerda

Ba a ÉBt éterek lesznek az imperialltlák cselszövéseivel szemben — MEGVÉDJÜK A BÉKÉT ($»i)rtaM9 u 1. oldalról) ft« venni a békéért/ a háború és a fyarnutl araiam ellen ktlzdő erőket. ANAND S. DZSEJN: Arikor Nasszer Jtaztársaságl elnök nemrégen Moszktfáböt hazatért, égy. damaszkusi sajtóértekezleten kijelentette. hogy moszkvai találkozásuk alkalmával bizonyos döntéseket hozták. E döntések jellegéről azonban mit sem tudunk. Lehetőnek tartja-e a kérdés megvilágítását? HRUSCSOV: Nem azt mondta, hogy döntéseket hoztunk. Ez a kormányok dolga. Camát Abdel Nasszernak, az EflyesüK Arab Köztársaság elnökének moszkvai látogatásakor a közel- és közép-keleti helyzettel kapcsolatos nézeteinket cseréltük ki. Az USA és Nagy-Britannia közel- és közép-keleti agressziójának következtében kialakult helyzettel kapcsolatos álláspontunkban nem volt ellentét közöttünk, azonos nézetekét vallottunk. Kicseréltük nézeteinket azzal kapcsolatban, milyen lépéseket tegyünk a gyarmatosítók agressziója ellen, hogy ne harapódzék el, hogy meghiúsuljon és hogy az agresszív országok kénytelenek legyenek visszarendelni csapataikat és ily módon visszatérjenek a normális viszonyok Közel- és Közép-Kelet országaiban. Az említett országok népei maguk igazgassák országaikat, használják fel kincseiket úgy, ahogyan akarják, belügyeikbe való idegen beavatkozás nélkül. Megegyeztünk abban, hogv minden lépést meg kell tenni, a béke biztosítására, az arab országok függetlenségének biztosítására. DZSAGDZSIG SING ANAND: Nép'ink az erőszak elkerülésének elvét vallja. Civilizációnk régi és ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk az erkölcsi alapelveknek. Ogy véljük, hogy a Szovjetuniónak az atomfegyverkísérletek egyoldalú megszüntetéséről szóló határozata igazolja, hogy a Szovjetunió magasztos erkölcsi elveket vall. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor a nyugati hatalmak folytatták atomfegyverkísérleteiket, a Szovjetunió nem kezdte még kísérleteinek új sorôzatát. Ogy véljük továbbá, hogy a Szovjetuniónak a mai nemzetközi válsággal kapcsolatban elfóglalt álláspontját is nemes erkölcsi vonások jellemzik és támogatja az erőszak elkerülésének és a békeharcnak eszményéit Ezzel kapcsolatban kérdést szeretnénk intézni Hruscsov úrhozí nézete szerint milyen formákat ölthetnének a szovjet népnek India népeinek és további keleti országok népeinek a világbéke megőrzésére irányuló közös akciói ? HRUSCSOV: A legőszintébb elismerésemet szeretném kifejezni a Szovjetunió politikájának — a nemzetek érdekét követő béke és békés nemzetközi együttműködés biztosítása politikájának gyönyörű és baráti értékeléséért. A szovjet politika magasztbs erkölcsi alapelvekből indul ki. Ezeket az elveket nagy tanítónk, Lenin, a szovjet állam alapítója alapozta meg. Mindig hívek voltunk és hívek maradunk a népek barátságának éš testvériségének lenini alapelveihez és követekzetesen küzdeni fogunk a világbékéért. Milyen lépéseket kell tennünk most a háború elhárítására? Az a fontos, hogy a közvélemény, a világ népei ne hagyják magukat elvakítani a gyarmatosítók szemfényvesztő üzelrtfeitől és még határozottabban ítéljék él egyes nyugati államoknak a közéi- és közép-keleti jrszágok ellen indított agresszív akcióit. A népek erőteljesen követeljék az intervenciós csapatok visszavonását. Erőt nem kímélve törekedjenek arra, hogy örökre véget vessenek az egyes nemzetközi kérdések megoldásában alkalmazott imperialista módszereknek, Röviden: törekednünk kell arra, hogy az államok kölcsönös kapcsolatai belső rendszerüktől függetlenül a „Panesa sila" élvei alapján alakuljanak kl. A Pancsa síla figyelemre méltó szó, mely tág fogalmat — a béke és a népek közti barátság biztósítását öleli fel. Támógatnunk kell minden népnek azt a jogát, hogy úgy éljen, ahogy akar. Szabadítsuk meg az emberiséget az erő politikájától, mellyel Nyugaton Valáki még mindég a maga réhdszerét akarja rákényszeríteni a népekre. Meg kell szabadítanunk az emberiséget ä múlt század módszeréitől, amikor az imperialisták döntöttek a népek sorsáról, befolyási övezetekre osztották és darabolták fel a világot. Egyetlen út sem vezet vissza a múlthoz, amikor egy maroknyi ország kizsákmányolta az ázsiai és afrikai országok népeit és az ő számlájukra élt. Aki ma nem akarja figyelembe venni ä népek béke- és szabadságvágyát, aki ma is folytatni akarja a gyarmati uralom és „az imperializmus politikáját" ha „oszd meg és uralkodj" szellemében, az elkerülhetetlenül letűnik a történelem színpadáról. Reméljük, hogy végül is a józan ész fog győzedelmeskedni egyes nyugati tényezők kalandorpolitikája fölött, DZSAGDZSIG SING ANANĎ: A stockholmi kongresszusról tértünk most vissza. Stockholmban jártunk akkor, amikor komoly események következtek be a Közel-Keleten. India számottevő küldöttségén kívül sok ázsiai és afrikai ország, arab ország küldöttségei, Dél-Amerika és más földrészek nagy küldöttségei is részt vettek a kóngresszusön. A múltban ilyen összejövetelekén bizonyos nézeteltérésék merültek fel a nemzeti felszabadítóharc és a békeharc viszonyának kérdésében: A nyugati országok egyes tényezői, még a békeharcosok iš a múltban olyan érvvel állottak elő, hogy a gyarmatosítás ellenes küzdelem gyakran zavart idéz elő a békeharcban, és ellentétbe kerül vele. Most meggyőződtünk arról, hogy a békevédők mozgalmát az a mély megértés hatja át, hogy a szégyenteljes gyarmati rendszer meghagyása mellett nem biztosítható a tartós béke. Ez nagy örömmel töltött el bennünket. Ezzel kapcsolatban engedjen meg egy kérdést: Nézete szerint mit tehetnénk annak érdekében, hogy a szocialista országok és a nemzeti függetlenségüket nemrégen kivívott országok jobb kölcsönös megértésre jussanak, hogy közösen szilárdabb alapot képezhessenek, melyre a béke nagy rnűve épülhetne. HRUSCSOV: Helyesen vette észre azokat a sajátosságokat, amelyek a gyarmati vagy volt gyarmati országok képviselőinek és a nyugati országok egyes képviselőinek nézeteiben még felmerülnek. Nem véletlen jelenség ez, a múlt történelmi feltételeinek a kihatása. A gyarmati népek számára lét és nemlét kérdése a gyarmati függőség alóli felszabadulásért vívott harc. Ezt azonhan egyáltalán nem akarják megérteni azok az emberek, akik megszokták gyarmatosító szerepüket. De nemcsak ők, néha olyanok sem értik meg, akik haladó, szabadgondolkodó és minden erőszakot elítélő embereknek tartják magukat. Megszokták, azt a helyzetet, hogy egyes nyugati államok imperialistái „a fejlettebb és nagyfokúan civilizált" országok joga értelmében uralkodnak Ázsia, Afrika és Dél-Amerika számos országában, s küldetésük állítólag „magasztos feladat" betöltése, ,a civilizáció és kultúra megismertetése" a fejletlen országok népeivel. Ezek az érvek azonban tarthatatlanok. Mi sem menti és mentheti a gyarmati uralom politikájának fenntartását és folytatását. Elég, ha India példáját nézzük, amely sokáig gyarmati ország volt. Alacsony fokú kultúrával rendelkezett-e India, mielőtt a gyarmatosítók hatalmába került volna? Ellenkezőleg, ha összehasonlítjuk az indiai kultúrát a gyarmatosítók kultúrájával/ India magas fokú kultúrájának az évszázadok mélységéből eredő gyökerei vannak. Ezt bizonyítja a régi kultúra számos émléke, melyet a tehetséges és munkaszerető indiai nép alkotott. A gyarmatosítók azonban ügyet sem vetettek India népének ama jogára, hogy saját érdekeit követve rendezze be életét. Az idegen gyarmatosítók uralma hosszas gyarmati elnyomásra ítélte India népéit. Indiát elnyomták és kegyetlenül kifosztották. A gyarmatosítók hosszú időig fékezték India gazdasági és kulturális fejlődését, nyomorra és éhínségre ítélték népét. Ha pedig ma valaki azzal kérkedik, hogy Angliában és más nyugati országokban magasabb a színvonal mint egyes más országokban, ne feledkezzenek meg arról, hogy kinek a rovására, érték el ezt a színvonalat. E magas színvonalat csak áldozatul esett milliók rovására érhették el. Hány millió ember pusztult és posztul el még ma is a gyarmati országokban azért, hogy a gyarmatosítók óriási kincseket harácsoljanak a népek vérétől. nyomorából és szenvedéseiből' A gyarmatosítók nem civilizációt és kultúrát, hanem elnyomást, eröszakot és nyomort, elmaradottságot és szolgaságot adnak osztályrészül a függő országoknak. Már mondottam, hogy a közvélemény demokratikus köreiben is akadnak olyanok, akiket a gyarmati rendszer bacllusa megfertőzött. Nézzünk például egyes angliai munkáspártiakat. Szocialistáknak tartják magukat és ezért kell, hogy a gyarmati politika kérdéseiben haladóbbak legyenek a konzervatívaknál. De vannak köztük olyanok, akik a gyarmati politika kérdéseiben semmiben sem különböznek a konzervatívoktól. Az Imperialisták, akik úgyszólván ingyen szereznek kőolajat és egyéb kincseket a gyarmati és függő országoktól, nem veszik figyelembe, hogy ennek következtében az Illető országokban milliók — gyermekek és felnőttek egyaránt — pusztulnak el. Ez egyáltalán nem nyugtalanítja óket, Ügy vélekednek, hogy az ázsiai , és az afrikai népek mindig rosszabbul és Szegényebben éltek, mint a nyugati orSzl&ok lákóssága. Belenyugodhatnak-e az ázsiai és afrikai népek ebbe a helyzetbe? Küzdenek és küzdeni fognak függetlenségükért, azért a jogért, hogy maguk rendelkezhessenek hazájuk kincseivel. Az ázsiai és afrikai népek kitartóan küzdenek Országaik nemzeti függetlenségéért. Harcukat a gyarmatosítóknak soha sem sikerül feltartóztatniok. A gyarmatosítók akarata ellen kezdték és végigvívják. E kérdésben tehát különbséget kell tennünk: vannak gyarmatosítók, akik más népek fölött akarnak uralkodni, hogy kifosszák őket és az ó rovásukra éljenek, s vannak, akik tévednek, akik békét akarnak és igazságtalannak tartják a gyarmati rendszert, de nem tudják, hogy összeegyeztethető-e a békeharc a gyarmati rendszer felszámolásáért vívott küzdelemmel. Ami egyrészt a szocialista országok, másrészt pedig a volt gyarmati országok és a gyarmati uralom alól most felszabaduló országok kapcsolatait illeti, e téren minden világos. Mindenképpen, mind állami, mind társadalmi téren szilárdítanunk kell országaink kapcsolatait: küldöttségek kicserélése, kölcsönös gazdasági és kulturális segítségnyújtás, és segítségnyújtás az ipar fejlesztésében. A gazdaságilag nagyon fejlett országok támogassák a kevésbé fejlett országokat, hogy azok számára lehetővé váljék gazdaságuk, kultúrájuk és tudományuk fejlődése, lakosságuk életszínvonalának emelése. lehetőségeiknek kihasználása. Úgy vélem, napjainkban éppen ilyen kapcsolatok bontakoznak ki. Továbbra is ebben az irányban kell fejlödniök. Ogy vélem, hogy minden szocialista ország éppen így értelmezi feladatát — kölcsönösen segítik egymást, segítik a szocialista országokat és egyidejűleg a gyarmatosítók elnyomása alól felszabaduló vagy már felszabadult országokat, nem avatkoznak be a többi országok belügyeibe, hanem támogatják fejlődésüket, nemzeti függetlenségük és szuverenitásuk megszilárdítását. Emellett mindenkor szem előtt kell tartani azt az Ismert öt alapelvet, melyet ma már sok ország elismer: a területi épség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, megnemtámadás, egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás, egyenjogúság és kölcsönös elónybehelyezés, békés egymás mellett élés és gazdasági együttműködés. Az ilyen kapcsolatok fejlesztése az egyedüli helyes út. Elősegíti a haladás erőinek, az országok baráti kapcsolatainak megszilárdítását, tehát a tartós béke biztosítását is. S. R. TIKEKAR: Az amerikaiak Libanonban, az angolok pedig Jordániában, miután a két országot megszállták, ma úgyszólván egy helyben topognak. Azt jelenti-e ez, hôgy a béke erőinek sikerült meghiúsítaniok az angolok és amerikaiak további közel-kéleti terveit? Feltételezhető-e, hogy e két ország megszállásánál messzebb menő terveik voltak. HRUSCSOV: Ügy vélem, helyes a feltételezése. A csapatok partra szállításának célja nemcsak az volt, ami már megtörtént, hanem az Iraki Köztársaság elleni támadás és felszámolása, háború kirobbantása e térségben, hogy elpusztítsák az Egyesült Arab Köztársaságot és megteremtsék az említett országok régi gyarmati rendszere helyreállításának feltételeit. Ma azonban más időket élünk. Nem volt minden olyan egyszerű, ahogyan e tervek kezdeményezői elképzelték. Irak népe sikeresen végrehajtotta a forradalmat. Az Iraki Köztársaságban teljesen helyreállt a rend. A nép támogatja az új kormányt és a köztársasági rendszert. A népi tiltakozás hulláma minden országban, még azokban is, melyeknek kormányai Közel- és Közép-Keleten csapatokat szállítottak partra, különösen Angliában, magasra csapott. Az agresszorok ezért kénytelenek voltak leplezni hódító akcióikat. A veszély azonban még nem múlt el. A beavatkozókat eddig még csak feltartóztattuk. Beszüntették aktív akcióikat kitűzött feladatuk megoldásában. Az erők összpontosítása azonban tovább folyik. E körülmények közepette fontos, hogy minden békeszerető ország rendkívül nagy éberséget tanúsítson. Minden nép még aktívabban emelje fel szavát és erőteljesen követelje az USA és Nagy-Britannia csapatainak kivonását Libanonból és Jordániából, hogy a gyarmatosítók hagyjanak fel az arab országok belügyeibe való beavatkozással. Meg kell állapítanunk, hogy a béke megszilárdítása érdekében és a békeharcban óriási jelentősége van annak a ténynek, hogy ma úgyszólván egymilliárd ember a szocialista elvek szerint rendezi be életét. Ez nagy erő, mely megfékezi az agresszorokat és mindazokat, akik nem akarják feladni a háború kirobbantására irányuló kísérleteiket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyarmatosítók elnyomása alól felszabadult Országok népei készek elszántan védelmezni a békét, mert csak békében fejleszthetik nemzeti függetlenségüket, kivívott országaik gazdaságát. Közéjük tartozik olyan nagy ország is, mint India, melynek fennkölt érkölcsi élvei az egész világ előtt ismeretesek és nagy tisztelétet érdemelnek. Xefmészétei, hogy 3 béke védelmében nagy sžerepét jártaik a Szwfjetunió. Egy olyan békeszerető és erős állam, mint amilyen a mi országunk, puszta létével is rendkívül kedvező jelentőséggel bír az emberiség számára, erősen fékezi az agresszorokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy olyan hatalmas állam létezése, mint amilyen a Szovjetunió, reményt önt a békére vágyó emberek lelkébe, hogy megőrizhetjük és megszilárdíthatjuk a világbékét. A gyarmatosítók eléggé aljas erkölcsű emberek. Nyilvános beszédeikben nagyon gyakran istenhez fohászkodnak s ugyanakkor kést tartogatnak a hátuk mögött és készen állnak azt a gyengébbek ellen felhasználni, hogy hatalmukba kerítsék kincseiket, kőolajukat vagy más értékeiket. A gyarmatosítók most különösen a Szovjetunió ellen acsarkodnak és meg akarják hitelét rontani a népek szemében. Miért? Mert látják, hogy a Szovjetunió nagy liszteletet vívott ki a népek körében, mivel fennkölt erkölcsi alapelvekre építi politikáját. A szovjet állam és minden szocialista ország békét s nem háborút akar. A népek békés együttműködését, nem pedig viszálvkodását óhajtják. Annál kevésbé akarják, hogy egyik nemzet elnyomja a másikat. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és minden szocialista ország a gyarmati uralom határozott ellenségei. A Szovjetunió jó eszközökkel rendelkezik a gyarmatosítók ellen, ha nem akarnak észre térni. Nem engedhetjük meg, hogy a gyarmatosítók veszélyeztessék a békét és büntetlenül leigázhassák a kis népeket. A Szovjetuniónak a gyarmati népek védelmére felemelt szava és az agresszorokra gyakorolt hatásának lehetőségei észretérítik őket. A gyarmatosítók néha kénytelenek mindenféle dalokat es szerenádokat dúdolni, hogy elaltassák a népek éberségét, kénytelenek szavakban tanúsítani békeszeretetüket. A békét védelmező erők egyre hatalmasabbak, a gyarmati uralom hívei pedig egyre inkább elerötlenednek, mert igazságtalan célokat követnek s nem bírják és nem is bírhatják a népek támogatását. S. R. TIKEKAR: Közbevetőleg az erkölcsi magatartásról. Az amerikaiak libanoni eljárása teljesen erkölcstelen, mert semmilyen törvényes szerv nem hívta őket oda. Ugyanezt mondhatjuk az angolok jordániai eljárásáról is. A Jordánia és Nagy-Britannia között kötött szerződést egykor hatálytalanították, ám a brit csapatok ennek ellenére most Jordánia területére léptek. Az angoloknak ez a jordániai erkölcstelen eljárása nyilvánvalóan odavezet, hogy Husszein király még népszerűtlenebb lesz Jordánia népe körében. Nem szolgálhat-e ez indokul arri, hogy Jordánia népe felkeljen a király és az angolok ellen? HRUSCSOV: Husszein királynak semmilyen befolyása sincs a nép körében. Az angolok éppen azért küldték Jordániába csapataikat, hogy őt megtartsák a trónon. Sőt olyan hír látott napvilágot a sajtóban, hogy Husszein már tanácsot kért az angoloktól és amerikaiaktól, vajon ne mondjon-e le a trónjáról. Ám azt a tanácsot kapta, hogy maradjon. Így tehát maradt. Husszein király nem azért ül a trónon, mert a nép öt királyának akarja tudni, hanem azért, mert a gyarmatosítóknak ilyen király kell, palástul akarják öt felhasználni jordániai uralmuk biztosítására és királyi „meghívásával" akarják elkendőzni csapataik jordániai betörését. Jordánia népe úgyis kiűzi a brit csapatokat országából. Tudvalevő, hogy angolok már voltak ott, de kénytelenek voltak kitakarodni. A brit csapatok jordániai betörése tehát nem új dolog. Valamikor kiűzték őket, most pedig hasonló „tiszteletadással" kitoloncolják őket az idegen országból. Az tij'donság ma az, hogy az USA tényezői, akik régebben nem ismerték be nyíltan gyarmatosító szerepüket, ma már egyáltalán nem leplezhetik a népek előtt ezt a tényt. Ma a népek egyre világosabban látják, hogy Nagy-Britannia és az USA imperialistái között nincs semmilyen különbség, mivel Nagy-Britannia és az USA imperialistái fegyveres erővel szállnak szembe a nemzeti függetlenségükért, gyarmatosítók ellen küzdő országok létérdekeivel. DZSAGAT NARAJN: Tudni szeretnénk, hogy nézete szerint milyen távlatokkal kegyegtet a csúcsértekezlet ma. amikor az amerikai és brit csapatok Libanonban és Jordániában partra szálltak. HRUSCSOV: A vezető amerikai tényezők mindent elkövettek és elkövetnek, hogy ne valósuljon meg az értekezlet. Most is érre az álláspontra helyezkednek. Mivel azonban a népek nagy nyomást gyakorolnak rájuk, az Amerikai Egyesült Államokban is fokozódik a csúcsértekezlet összehívását követelő irányzat, s az amerikai államférfiak nem beszélnek nyíltan arról, hogy igyekszenek meghiúsítani a csúcsértekezletet. Ez (rányú törekvésüket az összejövetelt gátló, különféle bonyolult Ügyrendi kérdések kitalálásával Igyekeznek álcázni. DZSAGAT N AHA,IN: Milyen a szerepe Angliának ebben a helyzetben? HRUSCSOV: Körülbelül olyan, mipt az. , USA szerepe. Csakhogy Nagy-Britannia kormányának még bonyolultabb a helyzete, mivel az országban erős pozíciója van a kormányra nagy befolyást gyakprló munkáspártiaknak. A brit kormány ezért kénytelen enyhébb politikát íoljitatni. Ezenkívül a brit politika általáhan finomabb és rugalmasabb, mivel az angolok Ügyesebb diplomaták, mint az amerikaiak és nem viselkednek olyan durván, mint amerikai kollegáik. H. P. DES£AI: lékintettel arra, hogy a bagdadi egyezmény országai továbbra is agresszív álláspontra helyezkednek, milyenek a béke távlatai? HRUSCSOV: Bizonyos mértékben már válaszoltam erre a kérdésre. Hisz a Bagdadi Egyezményből most Bagdad kimaradt. Ennek is megvan a jelentősége. (Derültség), j A béke biztosításának rávlatai ma is j nagyon jelentősek. A béke álláspontján I levő országoknak ügyesen kell kihasználniok erőiket és nem szabad meghátrálniok a gyarmatosítók előtt. Ha a népek több éberséget tanúsítanak az imperialisták cselszövéseivel szemben, megvédjük a békét. Az angolokat és amerikaiakat illetően: végül visszavonják csapataikat Jordániából és Libanonból, mivel az említett országok népei nem nyugszanak meg addig, amíg el nem érik, amit akarnak. A gyarmatosítók csapatai pedig szégyenteljesen kotródni fognak innen. Hruscsov elvtárs ezután választ adott az indiai újságíróknak a szovjet-indiai kulturális kapcsolatokra vonatkozó kérdéseire, főként az indiai nép nagyjainak Tilaknak és Gandhinak értékelésére vonatkozóan. ANAND SZ. DZSEJN: A libanoni oppozíció egyik vezető tényezője egy idővel ezelőtt kijelentette, hogy az amerikai csapatok libanoni partraszállása azzal a következménnyel jár, hogy a békét védelmező arők önkénteseket küldenek Libanonba. Mi az ön véleménye az önkéntesek kérdésében most, amikor az amerikai cápátok partra szálltak, de a libanoni katonai események fejleményei elcsitultak' HRUSCSOV: Ha más országok önkénteseinek a közel- és közép-keleti események kialakulásában való részvételérő! beszélnénk, ez igazi háborút jelentene Jobb volna, ha nem kerülne sor ilyer háborúra, ha sem önkéntesek, sem egyei kormányok parancsára kiküldött katonái nem mutatkoznának ott-. Űgy vélem, sokkal jobb volna, ha Libanonban a libanoniak. Jordániában pedig a jot-dániaiak lennének az urak, hogy az említett országol népei a hatalom bitorlói nélkül élnének Hruscsov elvtárs ezután arra a kérdésre válaszolt, milyen a helyzete a modern indiai nyelvek tanulmányőzésának valamint a szanszkrit nyelv tanulmányozásának a Szovjetunióban és napvi lágot lát-e a közeljövőben a valamikr Pétervárott kiadott szanszkrit szóté új kiadása. 0. PALIVAL: Beszélgetésünk végén sze retném kifejteni: kétségtelen, hogy i Szovjetunió és a Szovjetunió ereje nap; szerepet játszik a békét védelmező erői között. Nagy szerepet játszanak a füp getlenségüket kivívott vagy függetlensé gük kivívására törekvő ázsiai és afrika országok is. Ogy véljük, hogy a volt gyar mati népek mozgalma nagy tényező Iehe az idegen kizsákmányolás és agresszii elleni küzdelemben, a békeharcban. Szeretnénk remélni, hogy e két té nyező: a Szovjetunió és az ázsiai é afrikai országoknak Bandungban létrejöt és a kairói értekezleten tovább fejlődőt közössége együttvéve óriási szerepet foi játszani a békeharcban. HRUSCSOV: Egyetértek Önnel és biz tosíthatom önt, hogy a Szovjetunió elég gé hatalmas állam ahhoz, hogy méltó képpen megvédje a békét: ez a szeren cséje azoknak, akik a világbéke megőr zését óhajtják. Miért? Azért, mert orszá gunk gazdaságát, erőnket, — erkölcsi é anyagi erőnket, hadseregünk erejét sohasem (ogjuk egyetlen szomszéd ál lam vagy általában bármelyik állam ro vására felhasználni, A Szovjetunió feg,\ veres erőit azért létesítettük és tartju fenn, hogy méltóképpen védelmezzé népünk, országunk szabadságát és füg getlenségét, hogy megőrizzék a vllágbé két. Meggyőződésünk, hogy békeszerető po litikánk további folytatásával még na gyobb eredményeket érünk el a világbó ke megszilárdításában és olyan helyzetb hozzuk az agresszorokat, hogy nem mc rik kirobbantani a háborút. Ha azonba a józan észnek ellentmondva mégis eg új háború kirobbantására veteinednénet romlásukat fogja okozni ez a háború. Ám azt mondottuk és azt mondjuk jobb, ha egyáltalán nem lesz hábort jobb, ha csírájában meghiúsítunk a há ború előidézésére Irányuló minden ki sérletet. Ezért tettünk és teszünk me mindent, ezért vagyunk készek a telje lefegyverzésre. Bizonyára ismerik ez irá nyű konkrét lépéseinket. Nemrégen pél dául javaslatot tettünk az európai álla mok kormányainak és az USA kormánya nak, hogy az európai államok kössene barátsági és együttműködési szerződés A szovjet kormány minden igyekezete világbéke megszilárdítására irányul. örömmel állapítjuk meg, hogy érti és teljesen értékelik politikánkat. Kö szőnöm és elismerésemet fejezem l ezért önöknek. Hruscsov elvtárs ezután kérte az indít újságírókat, tolmácsoljík az indiai nép nfik forró óhaját: örüljön India népe füg getlensége gyümölcseinek, sikeresen foi Iessze gazdaságát, és magasra emelj színvonalát s így kellőképpen biztosíthat ja a nép életszükségleteit. 1 * 1958. augusztus 6.