Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-30 / 240. szám, szombat

Őrizzük meg anyanyelvünk tisztaságát SZo SZERINTI FORDÍTÁSOK, SZERKEZETEK I. — Tisztelt polgártársak, most pedig hozzálépünk gyűlésünk második pontjá­hoz — hailjuk nem egyszer, különösen a két nyelven folyó gyűléseken. A gyű­lés elnöke rendszerint megmondja szlo­vákul, mi következik, s „kapásból" ma­gyarra is fordítja. így történik aztán meg, hogy a szlovák pristúpime igealakot szó szerint fordítja. A magyar nyelvben hoz­záléphetünk valakihez vagy valamihez, ha a térben közel van hozzánk, vagyis konk­rét helyviszonyt fejezünk ki ezzel az igével, ďe a gyűlés második pontjára leg­feljebb rátérhetünk (képes értelemben), vagy a gyűlés második pontja következ­het. Azt is meg szokta kérdezni az elnök, hogy hozzá akar-e szólni valaki a tárgy­hoz, nem akarja-e valaki kiegészíteni va­lamivel a határozatot. De az a baj, hogy nem így kérdezi meg, hanem a szlovák doplniť ige hatására így: — Nem akarja valaki még valamivel feltölteni a határozatot? Vagy a doplnenie főnév hatására így: — Van valakinek ezzel kapcsolatban feltölteni valója? Pedig mondhatna kiegészítenívalót, ki­egészítő indítványt, pótindítványt is. A szlovákban a zničiť igének két jelen­tése van: megsemmisítést és tönkretételt jelent. Magyarra azonban legtöbbször a megsemmisítette jelentéssel fordítják a zničil, -a, -o igealakot, mert a nič (sem­mi) szó jelentését érzik benne. Csakhogy a megsemmisít és a tönkretesz ige kö­zött van egy kis értelmi különbség. A megsemmisít ige jelentése erősebb, mint a tönkretesz igéé. Pl. egy órát tönkretehetünk (használatra alkalmatlan­ná tehetünk) anélkül, hogy megsemmisí­tenénk. Ellenben ha egy iratot elégetünk, akkor nem tönkretettük, hanem megsem­misítettük. Fordítóink gyakran találkoznak a „ce­loštátny", „celoslovenský", „celokrajský", „celookresný", „celozávodný" összetéte­lekkel. Ezek azonban r.em okoznak nekik különösebb gondot, hanem fordítják őket összállaminak, össz-szlovákiainak, összke­rületinek, összjárásinak, összüzeminek. Szükség van a magyar nyelvben ezekre a kifejezésekre? Nincs. Az „össz" előtag előfordul ugyan néhány szavunkban (összhang, összjáték stb.). de az említett szavakban nélkülözhető. Miért mondanánk és írnánk a „celostátny"-t összállaminak, amikor megvan az „országos" szavunk? Pl. a celoštátna konferencia sokkal jobban és magyarosabban hangzik országos érte­kezletnek, mint osszál lami értekezletnek A celoštátna súťaž helyett is szebb az országos verseny, mint az összállami ver­seny. Ha nem az egész országról, hanem csak Szlovákiáról van szó, akkor a „celoslo­venský" összetételt használják. Ezt össz­szlovákiainak fordítják. Mi értelme van ennek? Ha azt mondjuk, hogy szlovákiai, ez az egész Szlovákiára vonatkozik, nem­csak egy részére. Ugyanígy ha kerületi értekezletet tartunk, akkor az egész ke­rületre vonatkozik, a járási értekezlet szintén az egész járásra. Ha nem az egész kerületre és az egész járásra vo­natkozna, nem lehetne kerületi, sem járá­si értekezlet. Az „üzemi" szó is Vigyan­(Folytatás a 7. oldalról.) ben igazságos és következetes, a mun­kájához szükséges tekintélyt is meg­szerzi. Az igazgatásnak nem rendel­kezésekből, utasításokból kell állnia, hanem a szakszerű segítség, biztos iránymutatás, és a következetes el­lenőrzés megvalósításából. Az igazgatónak mindenekelőtt is­mernie keli pedagógusait. Tudatosíta­nia kell, hogy azok megbecsülése, tisz­telete, munkájuknak értékelése révén jut kifejezésre. Következetesen har­colni kell az olyan nézetek ellen, melvek az iskolai munka értékelését egyénieskedő, önző érdekből szeretnék levezetni. A személyeskedés is alapját veszti, ha az igazgató nem tűri a ki­vételezéseket, nem biztosit senkinek jogtalan előnyöket, de ugyanakkor megbecsüli és méltányolja a jól vég­zett munkát. Eddig leginkább arra összpontosultak az igazgatói láto­gatások, hogy értékeljék a megláto­gatott óra minőségét. Ez az ellenőr­zés azonban ma már nem elegendő, hiszen az állandósult pedaqóquskáde^ reíc folytán lehetőség van arra is, hogy az igazgató, vagy a magasabb iskolai hatóság, necsak egy-egy tan­óra színvonala alapján értékelje pe­dagógusainkat, hanem aprólékos, több szempontot figyelembe vevő, részletes felmérés ahpján győződjön meq az osztályban folyó munkáról. Sokkal jobban tükrözi a pedagógus munkáját az olyan ellenőrzés, amely arra irányul, hogy megállapítsa az osztály olvasási, számolási vagy egyéb készségét, átlagos tudását. így tehát törekedni kell a munka eredményei­nek értékelésére, ami végeredmény­ben arra is ad alkalmat, hogy meg­ismerjük az alkalmazott módszereket is. Az ellenőrzés munkájában tehát váltakozni kell az óralátogatásnak a részletes felmérés egy-egy szempont­ra kiterjedő, mélyebben elemző hos­pitálásával. Gyakori hiányosság az is, hogy isko­láinkon nem egyformán veszik ki részüket pedagógusaink az iskolán kívüli munkából. Néhányan úgy vélik, hogv az iskolán kívüli munka csak egyesek számára kötelező. Pedagó­SZLOVÄKOS ( úgy kifejezi a „celozávodný" jelentését, ' mint az „összüzemi". Felesleges tehát az „össz-szlovákiai", „összkerületi",-' „össz­járási", és „összüzemi" összetétel is. Mostanában már ilyen összetételeket is csinálnak az „össz" előtaggal: összterme­lés, összállománv, össznép, összmennyiség. Maradjunk csak az egész termésnél, az egész népnél, az egész mennyiségnél és az egész állománynál! A szlovák sám, -a, -o szó magyar meg­felelője ez: maga, egyedül. Magyarra azonban legtöbbször az „egyedül" szóval fordítják. Ha azt akarom hangsúlyozni, hogy ma­gam menten valahová, nem jött velem senki, akkor még jó az „egyedül" szó. Néha többes számban is használjuk a „maga" szót. Az együvé tartozók mond­hatják: magunk mentünk fürödni. Ez azt jelenti, hogy idegen nem ment velük. De már azt nem mondhatják, hogy egye­dül mentünk fürödni. Többször azonban éppen azt akarjuk hangsúlyozni, hogy magunk végeztünk el valamilyen munkát (mi, személyesen), nem bíztuk másra. Ekkor sem használ­juk az „egyedül" szót. Helytelen: A bizottság egyedül győző­dött meg róla... Helyes: A bizottság maga győződött meg róla ... Mást jelent, ha ezt mondjuk: Egyedül a köztársasági elnök jött el... (más senki); mást ér­tünk ezen: A köztársasági elnök egyedül (maga) jött el ... (nem volt vele senki a kíséretéből), s más értünk azon, ha így fejezzük ki magunkat: Maga a köz­társasági elnök jött el ... (személyesen ő, nem mást küldött maga helyett). őszintén szólva, nekem a tizenegyéves (jedenásťročná) és nyolcéves (osemročná) középiskola kifejezés sem tetszik. A nyolc­éves és tizenegyéves számnévi és mellék­névi szókapcsolatokkal rendszerint élet­kort szoktunk kifejezni. (Ez utóbbi: tizen­egy éves, a helyesírás szabályai szerint nem is írható egybe hosszúsága miatt.) A nyolcosztályos, tizenegy osztályos is­kola kifejezés sem jó, mert egy-egy év­folyamban több osztály is lehet. Nyolcéves iskolának is lehet tizenegy, sőt több osz­tálya is. t.egjobb volna a nyolc évfolya­mos, tizenegy évfolyamos középiskola el­nevezés. A kiértékel, kiértékelés és bebiztosít, bebiztosítás alakokat Magyarországon Is használják. Természetesen ott is küzde­nek ellenük. Nálunk sokat „segítettek" meggyökereztetésükben a szlovák vyhod­notiť, vyhodnotenie, zabezpečiť, zabezpe­čenie alakok. A magyar nyelvben ezektől a szavaktól nyugodtan elhagyhatjuk az igekötőt, mert az „értékel" éppen any­nyit fejez ki, mint a helytelen „kiérté­kel", a „biztosít" pedig annyit jelent, mint a helytelen „bebiztosít". Á „bebizto­sítás" helyett is elég a „biztosítás", a „kiértékelés" helyett pedig az „értéke­lés". A magyar ember a borát megissza, né­ha a poharát issza ki. A szlovák ember kiissza a borát. Mostanában a „vypiť" nyers fordításaként sokszor halljuk a ma­gyaroktól is, hogy kiitták a borukat, ahelyett, hogy megitták volna. II. A „minőségi" melléknevet az utóbbi időben nagyon gyakran használják új ér­telemben. Sokszor olvasunk és hallunk minőségi áruról, minőségi termékről, jő minőségi áru vagy termék helyett.. Ezt gusaink között kétségtelenül vannak, akik aktívan dolgoznak a népművelés, az iskolán kívüli munka egyéb terü­letein s azok akik nem végeznek ilyen irányú munkát, úgy gondolják, hogy mivel állítólag ők nem rendel­keznek izónoki, szervezési vagy egyéb, a népművelési munkához szükséges ún. készségekkel, indokolt az iskolán kívüli munkából való távolmaradásuk is. Az- igazság azonban az, hogy nem a készséq, hanem az akarat hiányzik a legtöbb esetben. A SZÜLŐKKEL VALÖ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL A család segítsége nélkül szinte le­hetetlen az eredményes munka bizto­sítása. Ott ahol a szülők többsége közömbös az iskola problémái iránt, a legtöbb esetben az a helyzet, hogy a szülök nem értik meg, éppen ezért nem is támogatják az iskolát törek­véseiben. Ahhoz, hogy az iskola bizto­sítsa a szülők aktivitását, arra van szükség, hogy a Szülők és Iskolabarátok Tzövetséqe ne csak papíron létezzen, hanem működjön is. Nagyon célsze­rű, ha a szövetséq tagjainak aktivi­zálására különféle albizottságokat hoz létre. így pl. kultúrális. poli­technikai, gazdasági, önsegély stb., bizottságokat. A kultúrális bizottság gondoskodna az iskolán kívüli kul­túrális munka megszervezéséről, ün­nepélyek stb., megrendezéséről s tag­jai közül kijelölné az iskolai könyv­tár, televízió stb. kezelőit. A poli­technikai albizottság tagjai részben az iskola-műhely, másrészt az iskolai qyakorlókert, továbbá különféle szem­léltető eszközök elkészítését, ill. segítését végeznék. Tagjai közül ke­rülnének ki az egy ej szakkörök ve­zetői is. A gazdasági ť s önsegély bi­zottslq tagjai nagyrészt társadalmi munkával járulhatnak hozzá az isko­la felszerelésének kiegészítéséhez, ill. sportpálya, gyermekpark létesítésé­hez. Nagyon jól bevált — a pedagó­gia propaganda kiszélesítésére irá­nyuló — eljárás a Szülök Iskolája megszervezése is. Hiszen a gyermek­nevelés problémáiról vaqv élettani, társadalmi, történelmi ill. politikai a jelentését a sző latin „kvalitás" (quall­tás) hatására kapta. A „kvalitás" sző csak minőséget jelent, de ha kvalitatív áruröl beszélünk,, vagyis olyan áruról, melynek kvalitása van, akkor jő minőségű árura gondolunk. A „kvalitatív" mellék­nevet ennek hatására egyszerűen minősé­gire fordítják akkor is, ha „jó minő­ségű" értelemben fordul elő. „Minőségi áru" Magyarországon is van, tehát nem akarom a szlovák „akostný" melléknevet vádolni azzal, hogy csupán miatta terjedt el nálunk a „minőségi" alak a „jó minőségű' kifejezés helyett De tény az, hogv a csehszlovákiai ma­gyar sajtó nyelvébe legtöbbször közvet­lenül a szlovákos alakú „kvalitný" és a szlovák ..akostný" melléknevek fordítása­ként kerül ez a szó. Ugyanis ezeknek a mellékneveknek a szlovák nyelvben is megvan a „jő minőségű" jelentésük. Nemcsak konkrét, hanem cselekvést je­lentő elvont főnevek jelzőjeként is hasz­nálják a „minőségi" melléknevet. Minő­ségi munkának mondják a jó munkát. A munkának van ugyan minősége, még­sem szoktunk még jó minőségű munká­ról sem beszélni, kivéve, ha a munka szón a munkafolyamat eredményét: a munkadarabot értjük (pl. jő minőségű munkát ad ki a kezéből). A jő minőségű munka helyett tehát megelégedhetünk a jó munkával. A minőségi munka hatására egész korcs kifejezések jönnek létre. Az üzletekben jő kiszolgálás helyett minőségi kiszolgá­lásra, a labdarúgók minőségi játékra tö­rekednek stb. A „minőségi" melléknév — a szó ere­deti jelentését nézve — nem fejezi ki, hogy jó vagy rossz minőségű dologról vaň-e szó. Éppen ezért mondjunk vagy írjunk „jó minőségűt" a „minőségi" he­lyett, ha valaminek a jó minőségét akar­juk kifejezni. A problémákat is kevesen elemzik ná­lunk, inkább szétszedik. A szlovák „roz­bor" szó szerint fordításban szétszedést jelent. A szlovák nyelvben a problémák elemzésére is a „rozbor" szőt használ­ják. Szedjük szét, ami szétszedhető, de amit helyesebb elemeznünk, azt elemez­zük! Újságokban, könyvekben s a minden­napi nyelvhasználatban de sokszor telje­sítik még mindig időre a tervet, s de sokszor vetik el időben a gabonát (na čas, včas)! Pedig az idö végtelen. Időre és időben történik minden, de< nekünk fontos az idö közelebbi meghatározása is. A bizonytalan „időre" helyett teljesítsük a tervet a biztos „határidőre", s ne csak az általános jelentésű „időben" vessük el a gabonát, hanem pontosan akkor, ami­kor annak az ideje van, tehát „idejében"! A szlovák nyelv sok szónak a jelzője­ként használja az öregség kifejezésére a starý, -á, -é melléknevet. A magyarban számos melléknevünk van erre, mégis sokan használják az „öreg" melléknevet olyan szavak jelzőjeként, amelyekhez nem illik. Ez egyes helyeken nyelvjárási sa­játosság, de sok helyen használják a szlovák nyelv hatása következtében is. A „stará budova"-t öreg épületnek, a „starý dom"-ot öreg háznak mondják, nem régi épületnek, régi háznak. Az A VÉGEFELÉ JÁRT A TÉL. Fabökéknál obort a „staré vmo 1 hatására oreg bornak ö kenyeret sütöttek. A három qyerek ott is hívják. A „staré saty"-t öreg ruhának 9 lábatlankodott a kemence körül, lesték, fordítják, nem ócska ruhának. _ X mikor SÜ1 már meg a cip ô Édesanyjuk JAKAB ISTVÁN j) éppen kihúzta a kemencéből a pirosas­barna, illatos cipőt, mikor valaki nagy sietve berontott az udvarra. Megijedtek, azt hitték, németek, pedig csak egy ba­jusszos öregember volt, — idegen a fa­luban. Odament Fabóknéhoz és elmondta, hogy a férje küldte, egy sürgős üzenetet kellene átvinni a szomszéd faluba, de az adata, hoqy lankadatlan szorgalom- 9 utat lezárták a németek, felnőtteket nem MESSZE A HEGYEKBEN, ott, ahol a Fekete-Garam folyik, van egy község, Čierny Balog a neve. Körös-körül csupa hegy — szebbeket nem találtok sehol a világon. A Vörös Hadsereg győzelmesen előre­nyomulva beszorította a németeket egé­szen ide a hegyek közé. A környező fal­vakban, városokban mindenfelé német egységek állomásoztak, csak Čierny Ba­logba nem jutottak el. A lakosság egysze­rűen elhatározta, hogy nem engedik be őket a faluba. Attól tartottak, hogy bün­tetésül a németek felperzselik az egész falut, mert partizánokat és szlovák fel­kelő katonákat rejtegettek. A németek pedig meg akarták tudni, mi történik Čierny Balogban. Felderítőket küldtek a faluba. A balogiak elfogták őket és elcipelték a hegyekbe a partizánok­hoz. A németek elcsodálkoztak, hogy a felderítők nem tértek vissza, és máso­kat menesztettek. A balogiak megint raj­tuk ütöttek, elfogták őket és átadták a partizánoknak, hadd játszadozzanak el ve­lük. Kilenc kilométernyire Čierny Balogtól, Brezno nad Hronomban rengeteg volt a német. Azok már sejtették, hogy a balogi járőrökkel baj van. Tíz emberből álló fel­derítő egységet alakítottak hát és ki­Iparkodva, örvendezve. Iskolába megy Péterke. Bátran lépdel, mért is félne — Szépen rendben a leckéje Tudja jól a i eladat ot, rossz jegyet még sosem kapott. — Társai közt sokan vannak, kik tanulni nem akarnak. Sajnálja is szívből őket — mi lesz velük, ha megnőnek? küldték őket terepszemlére Balog szélső településéhez, amelyet Krámnak hívtak. A németek bementek egészen a tele­pülésre. Egyik ház előtt felkelő katona őrködött. A németek ellenkező oldalról jöttek, elfogták és basáskodásra készültek a faluban. Az embereket hatalmába kerí­tette a félelem. Egyszer csak egyik házból alig nyolc esztendős kisfiú futott ki. Az ablakból látta, a németek hogyan fogták el az őrt, senkinek egy szót sem szólt otthon, usgyi kí a házból, elsurrant a házikók kö­zött, és gyerünk a völgybe. A völgyben van a partizánokkal és felkelőkkel teli Medveďovo. Hírül kell adni, ml történt. Január 21-e volt, mindent hó takart, és szinte égetett a fagy. A kis Jankónak nehéz -volt a páratlan csapáson futni. De ő csak szaladt, nem is szaladt, inkább repült, szállt, mint a madár, csakhogy sebzett madár, amely olykor a földre estk, de aztán újra felröppen. Egyszerre csak lövéseket hall. Gyerünk tovább Jankó! És a gyerek fut kimeredt szemekkel, egészen kifulladva már, a lá­bát sem érzi. Eléri-e a falut? Végre megpillantja Medveďovo első há­zait. De már nem bírja tovább, meg kell pihennie. Szerencsére a házban az ablaknál álló őrségek észrevették a fiút és egyikük eléje ment. — Mi van kisfiú? — Krámban vannak a németek, — tört ki egyszerre Jankóból. De ennyi volt az egész, se beszélni, se menni nem futotta tovább erejéből. Nem is kellett. Nyomban talpon terem­tek a település partizánjai, felkelői és a felfegyverzett lakosság. Medved'ovóról Krám felé törtek, a németek oldalába ke­rültek, néhányukat megölték, és a töb­bieket elfogták. Bár e harcban nem vett részt Jankó, nem lövöldözött, nem verekedett, mégis hőstettet vitt véghez. Kitüntetést érde­mel. Ha véletlenül Čierny Balogba kerül­tök, érdeklődjetek utána. Janko Giertlinek hívják, Krám településen lakik. kérdésekről tartott szakszerű elő­adások érdeklődésre tarthatnak szá­mot a szülők körében. Az iskola fel­mai buzgólkodjék a szervezet aktivi­zálásán, hiszen ott, ahol a szülök és pedagógusok között megértő, jó kap­csolatok vannak, eredményesebb munkái lehet végezni. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZET IRÁNYÍTÁSÁRÓL. Tanulóink legnagyobb része tagja az ifjúságii szervezetnek. Az a ta­pasztalat, hogy a pionírszervezetbe való belépéskor a tanulók nagy ér­deklődést tanúsítanak a szervezet iránt. Ott, ahol biztosítják, hogy a pionírszervezet olyan munkát fejtsen ki, ami a tanulókat érdekli (táboro­zás, természetjárás, hangulatos ösz­szejövetelek) a tanulók érdeklődése sem lanyhul. Ahol azonban a szer­vezet csupán csak formális ott a ta­nulók sem érdeklődnek a szervezet iránt. Az ifjúsági szervezet irányí­tása az iskola feladata. Pedagógusaink kötelessége, hogy segítsék az ifjúsági szervezet munkáját. Ha közönyösek munkája iránt, a tanulók is közöm­bösek lesznek a szervezet iránt. Pártunk és kormányunk gondosko­dásából minden feltétel megvan ah­hoz, hogy az elkövetkezendő iskolai évben eredményesebb munkát végez­zenek iskoláink az eddigieknél. Eh­hez azonban arra van szükség, hogy pedagógusaink tudatosítsák a rájuk váró feladat nagyságát. Kétségtelen, hogy csak úq,v képessek eredményes munkát végezni, ha munkájukhoz megkapják a szükséges támogatást. Nem anyagi támogatásról van szó, hanem az erkölcsi megbecsülésről a társadalom részéről. Nem kiváltságos helyzetre van szükségük pedagógu­sainknak, hanem arra az egyszerű megbecsülésre, amellyel értékelik felelősségteljes munkájukat. Az er­kölcsi támogatás azt jelenti, hogy igyekszünk megismerni a szocialista iskola célkitűzéseit s annak megva­lósítását minden törekvésünkkel elő­S'&fJ ítjük BÖSZÖRMÉNY JÁNOS engednek át. Talán valamelyik gyerek átjuthatna. Nagyon fontos ügy, sok par­tizán, önfeláldozó hazafi élete forog koc­kán. Fabőkné tördelte a kezét, féltette a gyerekeit. A gyerekek egymásra néze­gettek, nem igen csábította őket a ka­landvágy, már túl sokat hallottak a néme­tek kegyetlenkedéseiről. De egyszercsak váratlanul megszólalt a tíz esztendős sán­ta Sanyi, akit gyermekbénulás tett nyo­morékká: — Engem talán átengednének. A testvérek meglepődtek, de az idegen nem sokat teketóriázott, felkapta a for­ró cipót, felmetszette a hasát, és a kis nyíláson egy papírt csúsztatott a héja alá. A gyerek édesanyja sopánkodott, de 1*1 "1 aztán mégis csak befutott a kabátért, meg a sálért és jő melegen felöltöztette a gyereket, aki ä megadott utasítások szerint nyomban útrakelt. Csak másfél kilométer a szomszéd köz­ség. De Sanyi alig bicegett ki a falu alá, megállította egy csoport német ka­tona. Azt mondta nekik, nagyapjához megy, mert otthon kevés a kenyér. Gya­núsan nézegették, de jót lódítottak rajta és útjára engedték. A sánta gyerek el­vesztette egyensúlyát, és a kabát alól kigurult a cipó a földre. Sanyi pzt hitte minden elveszett, megtántorodott és resz­ketett, mint a nyárfalevél. Egyik katona felemelte a cipót, és tört belőle egy darabot. Beleharapott, de olyan forró volt, hogy nyomban ki is köpte, és földhöz vágta a cipót. A gyerek odasán­tikált, és kétségbeesett szemeket me­resztve a németekre, felvette az eldobott cipőt és kabátja alá dugta. A katonák harsányan nevettek és ott­hagyták a gyereket. így jutott el az üzenet a partizánokhoz, akik még az éjszaka körülzárták Sanyi szülőfaluját és kiszabadították a kivég­zésre szánt, elfogott hazafiakat. A bice Sanyi hőstettét egy öreg par­tizántól hallottam, pionírtáborban, tábor­tűz mellett. Szűcs Béla 1. Csiga mászott egy fára. Minden nap négy métert haladt felfelé, de estére há­rom métert visszacsúszott. A tizedik na­pon ért a tetejébe. Hány méter magas volt a fa? (3 pont) 2. Csehszlovákiai magyar írő könyve: (2 pont) ajándék, szállnék, szándék 3. Megállt az órám. Megkérdeztem Pis­ta bácsit, hány óra van. Az öreg hun­cutkásan így felelt: A valódi idő fele, harmada és negyede éppen egy órával több a valódi időnél. Hány óra volt pontosan? (3 pont) 5. Melyik tű nem szúr? (1 pont) (Összeállította Budai József, tanító, Mú­lyad.) AZ AUGUSZTUS 16-1 SZELLEMI ÖTTUSA HELYES MEGFEJTÉSE: 1. Az ember 21 óra 54 perckor fek­szik le. 2. A figurákból így lehet összerakni egy hatágú csillagot. 3. Duna, Dnyepr, Dnyeszter, Don. 4. Osszátok hat egyenlő és egyforma mezőre a fenti területet, hogy minďegyik­ba egy ház, egy szőkőkút, és egy fa és egy kerítés jusson.. (4 pont) Ä T 35 4. így lehet négy egyenlő részre osz­tani a négyzetet, hogy mindegyik mezőbe egy pont és egy csillag jusson. Valamennyi mező 9 kocka. 5. Az üres dobozba csak egy diót te­hetsz, mert utána már nejn üres. ÜJ SZÖ ,8 * 1958. augusztus 30.

Next

/
Thumbnails
Contents