Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-27 / 237. szám, szerda

/ Külföldi sajtó az ENSZ eredményeiről i feszültség enyhítésének kilátásai Teljesen érthető, hogy az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésének eredménye továbbra is a világsajtó hírma­gyarázói és levelezői figyelmének középpontjában áll. A moszkvai Pravda hangsúlyozza, most minden attól függ, hogy az USA és Nagy-Britannia haladéktalanul és feltétlenül teljesítse az ENSZ határozatát. A moszkvai Kuvatli, Szíria volt elnöke és Hau­rani, az Egyesült Arab Köztársaság alelnöke állást foglaltak az amerikai és angol haderők azonnali visszahí­vása mellett. AZ 1958. ÉV SIKERES ESZTENDŐ A Die Welt nyugatnémet lap öröm­mel fogadja az ENSZ közgyűlésének eredményét és ezzel kapcsolatban értékeli a nemzetközi politikai fejle­ményeket. „Az arab államok meg­egyezése odahat, hogy a Közép-Ke­let a jövőben a világpolitikának nem tárgya, hanem aktív tényezője lesz" — írja a lap. Az Unitá így Ír: „Az USA és Nagy­Britannia elkésett hozzájárulása a nukleáris fegyverkísérletek beszünte­tésére vonatkozó szovjet javaslatok­hoz nemcsak a szakértők genfi ér­tekezletének természetszerű követ­kezménye, hanem egyúttal a világ erői átcsoportosításának eredménye is." A Scintea román lap kommentár­jában azt írja, hogy a szakértők genfi értekezlete elismerte a Szov­jetunió ama tézisének helyességét, mely szerint a nukleáris fegyverkí­sérletek ellenőrzése lehetséges. Ez nem csekély mértékben járult hoz­zá a két nagyhatalom azon döntésé­hez, hogy október 31-én beszünte­tik a fegyverkísérleteket. „A Nyugat fontos lépést tett a le­szerelés terén felmerülő egyik leg­égetőbb kérdésre vonatkozó egyez­Pravda megjegyzi: A két nyugati hatalom több ízben mellőzte az ENSZ határozatait. Ezért az AP hírügy­nökség Ammanból érkező azon jelentése után, hogy Nagy-Britannia hosszabb tartózkodásra készül Jordániá­ban, szükséges, hogy valamennyi békeszerető nemzet FNST^határô'zatát'" 26, h° 9ya n ^^ meflVa,ÔSÍtan l " Ätetazmdér"Ne^ej£ov«£T Szov' ' jetunió Tudományos Akadémiájának mény eléréséhez" - írja a belgrádi elnökét, Konsztantin Osztrovityanov Csehszlovák oklevelek szovjet tudósoknak Moszkva (ČTK) — A moszkvai csehszlovák nagykövetségen augusz­tus 25-én a szovjet tudósok csoport­jának átadják azokat az okleveleket, amelyekkel a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia tagjainak nevezték ki őket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia 7. ülésén a múlt év végén az akadémia tagjaivá választották Politika és így folytatja: „Megálla­podás ezzel még nem jött létre, azonban megteremtették a siker ki­látásait." A külföldi sajtó foglalkozik a fran­cia kormánynak a nukleáris fegyver­kísérletek beszüntetése kérdésében elfoglalt elutasító álláspontjával is. Felmerült az a nézet, hogy ezt az álláspontot de Gaulle tábornok tör­tetése diktálja, aki Franciaországot az úgynevezett atom-arisztokrácia sorában akarja látni. A Messagero olasz burzsoá lap élesen támadja de Geaulle tábornokot. Azt írja, Fran­ciaország az Atlanti Szövetség kere­tében helytelen álláspontra helyez­kedett. Kampány a csehszlovák küldött ellen az Egyházak Világtanácsának ülésén A nyugati és keleti országok evan­gélikus és görögkeleti egyházait egyesítő világtanács e napokban Ny­borg dán városban a keresztények­nek az atomfegyverekkel és háború­val szemben elfoglalt álláspontjáról tárgyalt. A Weiszäcker nyugatnémet pro­fesszor által előterjesztett okmány megállapítja, hogy a keresztények kötelessége a nukleáris fegyverek el­ítélése és a világháborúhoz vezető politika elleni harc. Ezzel szemben azonban az előterjesztett okirat azt a helytelen nézetet propagálja, hogy háború esetén a keresztényeknek kö­vetelniük kell az ellenségeskedés azonnali beszüntetését még akkor is, ha ez a támadó feltételeinek elfoga­dását jelentené. Az ellenállást „ha­talmi eszközök alkalmazása nélkül" kell folytatni. Josef Hromádka professzor, cseh­szlovák küldött az ülésen javaslatot terjesztett elő, hogy az egyházaknak a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó bizottsága a hidegháború indokainak tárgyilagos vizsgálatával járuljon hozzá a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez, hogy az Egyházak Világ­tanácsa jobban küzdhessen a hideg­háború ellen. Amint az AP hírügynökség jelen­téséből kitűnik, az ülésen részvevő angol és amerikai küldöttek kam­pányt indítottak Hromádka profesz­szornak az Egyházak Világtanácsa­végrehajtó bizottságába való újabb beválasztása ellen. Az USA külpolitikáfa veszélyes háborús tűzfészkek létesítésére irányul Izvesztyija a szingapúri akciókról Moszkva (ČTK) - A moszkvai Iz­vesztyija augusztus 26-i számában közölte M. Kohlov cikkét az USA tengerészeti gyalogság partraszállá­sáról Szingapúrban. A cikk a többi között így hangzik: „Az amerikai haderők akciói Szingapúrban teljesen világosan arra mutatnak, hogy az Amerikai Egye­sült Államok klilpolitikája veszedel­mes háborús tűzfészkek létesítésére irányul és hogy a nemzeti felsza­badító mozgalmat megindított népek elleni kalandos tervekből ered. A lap megjegyzi, hogy az USA vezető kö­rei, amelyeknek tervei a Közel-Ke­leten kudarcot vallottak, tevékeny­ségüket most Ázsia azon terliletein aktivizálják, ahol a gyarmatosítók több ízben vereséget szenvedtek. A lap kiemeli azt a tényt, hogy az A békehajózás résztvevői Bukarestben Bukarest (ČTK) - Augusztus 25-én Giurgiu román dunai kikötő­ből az autóbuszok hosszú sora a Du­na— Fekete-tengeri béke- és barát­ság hajóútján részvevő 443 békehar­cosát vitte Bukarestbe. A Duna-men­ti békevédők bizottságai által rende­zett Aitazáson tizenkét ország béke­harcosai vesznek részt. Kuba népe harcol a diktátor ellen Az Egyesült Államok gazdasági be­folyásukat úgy szokták megvalósí­tani, hogy katonai puccs révén Ame­rika-barát kormányzót ültetnek az ország élére. így történt éz Dél-Ko­reában, Dél-Vietnamban és így a közép-amerikai és dél-amerikai kis államokban. A népek azonban meg­elégelték már ezt, példa rá, hogy Guatemala, Venezuela kiütötte Ame­rika-barát diktátora alól a széket. Most a gyűlölt önkényuralkodók kö­zött a kiibai diktátoron a sor. Kubát találóan ábrázolja a rajzoló égő, füs­tölgő szivarnak. E szigetországban már két év óta egyre forróbb a ta­laj Batista lába alatt. Van égy érdekes kubai népdal, amelynek a szombrerós, gitáros ku­bai férfiak és nők új, időszerű szöve­get adtak. Valahogy ezt mondja a dal: Semmit sem kell hozni Kubába mindenből van itt elég. E sziget kedvesebb, gyönyörűbb, mint az illatos gyümölcsös. Valóban Kuba szigete gazdag s kimondhatatlanul szép. Ezt már meg­mondta az első európai ember is, aki itt járt: Kolombusz Kristóf. Bő­ségesen adna enni-, innivalót, s el­látná a maga népét. S mégis a ku­baiak leggyakoribb eledele az ame­rikaiad által behozott rizs, amerikai íűskonzervek; amerikai szövetből /an a ruhájuk, amerikai filmet néz­lek stb. Mintha csak Amerikában ennénk. Csupán az a különbség, íogy mindezt drágán, nagyon drá­ján kapja meg Kuba népe. Az ország egszámottevőbb külpiaci áruját, a :ukornádat amerikaiak ültetvényein lolgozzák meg a kubaiak, s amerikai :ulajdonos gyárában dolgozzák fel. ígyszóval az ország politikai és gaz­lasági élete amerikai kezekben van i azok élveznek busás hasznot min­ienből. Batista diktátor ezt egészen íelyesnek látja, elvégre „megérdem­,ik ezt azok, akik uralomra segítet­ték őt". Ez a kietlen gazdasági és politikai állapot szülte a kubai szabadság­harcosokat. Fidélio Castro, az ellenál­lás vezére és egyre növekvő csa­patai azt tűzték ki célul, hogy fel­számolják az amerikai érdekek kubai képviselőinek uralmát. Batistát az amerikai monopolisták most, hogy okultak a guatemalai és a venezue­lai vereségből, kétszeresen támogat­ják. Mindezek ellenére a gazdagon ellátott, állig felfegyverzett kor­mányhadsereg nem képes zöldágra vergődni a partizánok ellen folyta­tott harcban. Fidélio Castro szabad­ságharcos legényeit az egész nép támogatja és rokonszenvez velük. Batista most úgy akar bosszút állni, hogy hallatlan terrort indít a dolgo­zók s a szakszervezeti funkcionáriu­sok ellen. A szociális jogaikat s em­berségesebb bérezést követelő dol­gozókba nem átall belelövetni. Sok eset van rá, hogy egy-egy munkás­képviselő végképp eltűnik, vagy egy­két nap múlva kinn a földeken ta­lálják meg megkínzott, megcsúfított holttestét. Az önkényuralkodőnak már több külföldi szakszervezeti funkcionárius küldött tiltakozó leve­let. A napokban például L. Goldblatt, az amerikai kikötőmunkások szak­szervezeti szövetségének titkára kö­vetelte tőle, engedje szabadon a bűntelenül bebörtönzött szakszerve­zeti dolgozókat. A véreskezű diktátor süket marad az ilyen intő szavak hallatára. Azonban nem biztos már a maga dolgában, s nem is lehet biz­tos. Fidélio Castro nemrég kijelen­tette, hogy a forradalmi erők ellen­őrzik az egész Sierra Maestra hegy­vidéket az Oriente tartományban. Ez a tömör kijelentés egyben felhívás is a diktátor címére. Ugyanakkor re­ményt ad Kuba rettegésben tartott és kizsákmányolt népének, hogy előbb-utóbb eléri régóta vágyott de­mokratikus szabadságát. - trik ­Amerikai Egyesült Államokat Nagy­Britannia támogatja, amely szinga­púri katonai támaszpontját az ame­rikai hadihajók rendelkezésére bocsá­totta. Az amerikai tengerészeti gyalogság partraszállása Szingapúrban, arról ta­núskodik, hogy az USA kormánykö­reinek szándékukban áll Ázsiában új katonai tengerészeti támaszpontot kiépíteni, amely támogatná a tajvani amerikai erőket és egyúttal Indoné­zia és e terület más államainak nemzetei elleni katonai provokációi központjává válnék. A tengerészeti gyalogság partraszállítása Szingapúr­ban egyúttal azt tanúsítja, hogy az USA meg akarja szerezni szövetsé­geseinek az ázsiai államok területén elhelyezett tengerészeti és légi tá­maszpontjait. Az USA-nak lehetősége volt meggyőződni arról, hogy az ál­tala létrehozott SEATO agresszív tömb sok esetben csődött mondott és nem működik az USA kedve sze­rint. Ezért Washington nem bízik szövetségeseiben és inkább maga in­tézkedik s emellett a katonai provo­kációk új központját készíti elő Ázsiában. alelnököt, Mihail Lavrentyev, Alek­szander Topcsijev és Ivan Bardiny akadémikusokat. Ivan Kopecký, a moszkvai cseh­szlovák nagykövetség tanácsosa az oklevelek átadásánál hangsúlyozta, hogy a csehszlovák tudósok lelkesen figyelemmel kísérik a szovjet tudo­mány sikereit és hogy a szovjet tu­dósokkal való együttműködés sok segítséget nyújt a szocialista építés foltos feladatainak megoldásában. A kitüntetett tudósok nevében Neszmejanov akadémikus beszélt. Ki­jelentette, hogy a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia a szovjet tudó­sokat nagy kitüntetésben részesítette és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Szovjetunió és Csehszlovákia tudósai még eredményesebben fognak együttműködni a két ország tudo­mányának fejlesztéséért. Kudarccal végződött az 5. amerikai mesterséges hold fellövési kísérlete Cap Canaveral (ČTK) — A nyugati Hírügynökségek jelentették, hogy au­gusztus 24-én 7 óra 18 perckor (kö­zép-európai időszámítás szerint) az amerikai Canaveral Fokról fellőtték az Explorer 5. mesterséges holdat hor­dozó, négy fokos rakétát. A Canaveral Fokról érkező hírek még a rakéta fel­lövése után is derűlátóan arról szá­moltak be, hogy Juplter-C rakéta az Explorer V. mesterséges holddal fel­jutott keringési pályájára. Az USA kül­ügyminisztériumából azonban 12 óra 50 perckor (közép-európai időszámí­tás szerint hivatalosan közölték, hogy az Explorer V. nem jutott fel röp­pályájára. A kudarc okát nem hozták nyilvánosságra. Érdekes, hogy a Ca­naveral Fokról érkező eredeti jelenté­sek arról szóltak, hogy a hordozó ra­kéta valamennyi négy foka rendesen n.űködött. Thorez: A gaulleizmus minden köztársasági közös veszedelme Párizs (ČTK) — M. Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára au­gusztus 20-án a THumanitében vezércikket közölt, amelyben ismét fel­hívja a figyelmet valamennyi francia köztársasági közös akciójának szükségességére a gaulleizmus ellen. Thorez hangsúlyozza: „A munkás­osztály pártja nem az egyedüli, amelyre a fasiszta nyomás nehezedik. A kommunistákkal együtt veszélyben forog minden párt és minden ember, aki nem fogadja el az erőszakos ál­lamfordulatot, aki nem mond le sza­badságáról és nem veti magát alá a diktatúrának. A közös veszedelem közös akciót kíván. A legfőbb ideje megérteni, hogy a köztársasági erők szétforgácsolódása a felforgató ele­mek malmára hajtja a vizet, előké­szíti a talajt a reakciónak és mo­narchista hatalomnak, össze kell fog­ni valamennyiünknek, minden párt­nak, amelynek drága a köztársasági szabadság és szeptember 28-án a népszavazásnál egységesen kell biz­tosítani az elutasító szavazatok győ­zelmét. Tovább tart a finn kormányválság Helsinki (ČTK) — Helsinkiben au­gusztus 25-én jelentették, hogy ku­darcot vallott az új kormány össze­állítására irányuló harmadik kísérlet. Ezúttal valamennyi burzsoá párt és a szociáldemokraták akartak koalíciós pártot alakítani a „Finn Nép Demo­kratikus Szövetsége" nélkül, amely a jűliys ,6-i választásokon Finnország Kommunista Pártjának vezetésével a legerősebb parlament: csoport lett. Kekkonen köztársasági elnök ked­déft' ftiagához kérette valamennyi párt elnökeit, akikkel külön tanácskozott arról az kísérletről, hogyan vessenek véget a kormányválságnak. A gaulleizmus „szociális" oldalai De Gaulle a munkások és kapiialisták „szorosabb együttműködéséért" A szeptemberi népszavazás és a diktatúra alkotmányos jóváhagyása nem képezi a francia kormány egyedüli gondját. Hogy a nagytőké­seknek biztosíthassák, hogy a munkások ellenállása nélkül minél nagyobb nyereséget vághassanak zsebre, „tyékét akarnak teremteni a munkahe­lyen", ahogy azt Vállon gaulleista teoretikus kifejezte. Más szóval itt tulajdonképpen arról van szó, hogy a munkást az osztályharctól a ka­pitalistákkal való „szoros együttműködésre vezessék". A régi ötlet új formája Az ilyen együttműködés gondola­tával de Gaulle már 1945-ben fog­lalkozott, főképp amikor a kormány élén állt. Már akkor olyan jelszót do­bott a köztudatba, amellyel vonzó hatást akart gyakorolni a munká­sokra. Ez a jelszó az volt, hogy a bérmunkást „részvényessé" teszi. Ez a jelszó azonban a munkásosz­tály körében nem tett népszerűségre szert és egyes nagytőkések kifejezték azon aggodalmukat, hogy ez az „új­donság" nem segíti őket nagyobb nyereséghez. Ezért de Gaulle a közel­múltban azzal bízta meg Bacon mun­kaügyi minisztert, készítsen jelentést a tőke és a munka kapcsolatára vo­natkozó különféle javaslatokról, mert ezen kapcsolatok szövegezését még az új alkotmányról szóló népszavazás előtt akarja megvalósítani. A sikertelen „kapcsolat" sikeres elvei Meg kell jegyezni, hogy már 1951. július 17-én J. Soustelle, a de Gaulle kormány minisztere — akkor még képviselő törvényjavaslatot terjesz­tett elő, amely „a tőke és a munka kapcsolatáról szóló szerződés" beve­zetésére irányult. E javaslat indoko­lása a következő elvekre támaszko­dott: „A kapcsolatnak alapját olyan szer­ződés képezi, amely összeköti a vál­lalkozók és a dolgozók érdekeit. Emellett a munkaadó hatáskörének érintetlennek kell maradnia. A szak­szervezeteket meg kell szüntetni. (De f jelentette: „Nincs ok rá, hogy az al­kotmány határozatot tartalmazzon a szakszervezetek elismeréséről...") A gaulleista törvényjavaslat 13. cik­kelye szerint az eddigi vállalati bizottságokat, amelyekben í munká­sok képviselői helyet foglalnak, hi­vatalosan megszüntetnék. Megszer­veznék „a termelési bizottságokat" amelyek élén áz üzem vezetői álla­nának. Hatályon kívül helyeznék az eddigi kollektív szerződéseket is, amelyeket a szakszervezetek kötnek meg. Eze­ket „a tőke és a munka kapcsolatáról szóló" szerződéssel helyettesítenék. Ezen új szerződések megkötésénél a munkásosztály nem támaszkodhatna osztályszervezetére és a szociális kö­vetelményeiért való harcában ki lenne szolgáltatva a vállalkozók kénye­kedvének. A nagytőkések nem is akarnak mást. Megszüntetnék a munkabíróságokat, amelyekben szavuk van a munkáskép­viselőknek is. A munkásoknak a vál­lalkozók elleni perét az általános jog szerint tárgyalnák. Tehát a burzsoázia itt is maga döntene. Ezért azonban a munkásoknak a következő „jótéteményben" lenne ré­szük. Osztoznának a jövedelmen és a munkaadó társai lennének. Milyen is lenne .a valóságban a nyereségen való osztozás, azt a törvényjavaslat 8. cikkelye magyarázza: arról, vajon a nyereséget felosztják vagy sem, a vállalkozó döntene, mert ő volna hivatva határozni arról, hogyan osz­szák meg a termelésből való nyere­séget, mennyi jut a beruházásokra és mennyi a tartalékalapéra. A különféle kereskedelmi tranzakciókból eredő Gaulle a közelmúltban szó szerint ki- I nyereségeket egyáltalán nem oszta­nák fel. Ebből kiviláglik, hogy a ter­melési nyereségek ilyen elosztásánál a munkások hoppon maradnának. Avégből, hogy a tőke és a munka kapcsolatára azokat a kapitalistákat is felbúzdítsák, akik eddig nem sokat gondolkoztak a munkások kizsákmá­nyolásának új formáiról, a gaulleista javaslat a következő biztosítással siet őket megnyugtatni: „A munkaadóknak nincs mit veszteniök. Ellenkezőleg csupán csak nyerhetnek, mert alap­jában véve a személyzettel csupán a munkások túlteljesítményéből eredő pótnyereségen osztoznának... A nye­reségen való osztozkodás Ígéretével ugyanis magasabb teljesítményt akar­nak elérni, amelynek eredményén a tőkés a munkással osztozna. A fran­cia kapitalistákra nézve — a gaul­leista javaslat szerint — ez előnyö­sebb volna, mint a munkatermelé­kenység fokozása tökéletesebb gépelt stb. bevezetésével. Hogy a tőkéseknek még nagyobb hasznuk legyen a tőke és a munka kapcsolatából, a gaulleista javaslat feltételezi, hogy azok a vállalatok, amelyekben ez a kapcsolat megvaló­sulna adókedvezményekben részesül­nének. De Gaulle nem számíthat a munkások bizalmára A francia munkások a kapitalisták és dolgozók ilyen szövetségében nem bíznak. A gaulleisták javaslata szá­munkra nagyon is átlátszó csalás. A gaulleisták azt állítják, hogý a javaslat osztályon felüli amilyen de Gaulle maga is. Azonban általánosan ismert, mely körök juttatták de Gaul­let uralomra. Ezek a nagytőke leg­reakciósabb és a gyarmatosító tőke vezetői voltak. De Gaulle egyébként már gyakor­latilag is bebizonyította, hogy szo­ciális politikája népellenes. Amíg a dolgozók munkabérét nem szabad emelni, a közszükségleti cikkek állan­dóan drágulnak. Az adóterhek egyre súlyosabbak. A francia munkásosztály bízik a kommunista pártban, mert joggal látja benne a dolgozók érdekeiért következetesen küzítö egyetlen harcos Pártot. m. k. ÜJ SZÖ 3 * 195<1. augusztua S

Next

/
Thumbnails
Contents