Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-24 / 234. szám, vasárnap

ŕ A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter nyilatkozata az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésének eredményein New-York (TASZSZ) - A. A. Gromiko külügyminiszter, a szovjet kül­döttségnek az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésén részt vett küldöttségé­nek vezetője augusztus 22-én a szovjet és a külföldi újságírók számára sajtókonferenciát rendezett, amelyen a következő nyilatkozatot tette: A Szovjetunió küldöttsége a sajtó és a rádió képviselőinek kívánságára hívta meg önöket, akik tudni óhajt­ják, hogyan értékeljük az ENSZ köz­gyűlés rendkívüli ülésének eredmé­nyeit. Elsősorban meg kell állapítani, hogy a szovjet küldöttség elégedett a közgyűlés rendkívüli ülésének ered­ményeivel, mert az a megtárgyalt kérdésről olyan határozatot hozott, amely fontos lépést jelent a közel­és közép-keleti feszültség enyhítésé­ben. A közgyűlés határozata kifejezésre juttatja a nemzetek akaratát, amely a külföldi csapatok lehető leggyor­sabb távozását követelte és követeli Libanonból és Jordániából. Ez a ha­tározat közvetlenül beszél az USA és Nagy-Britannia csapatai hamaros tá­vozásának szükségességéről ezen or­szágok területéről. Semmilyen kifo­gás és kiforgatás által nem térhetnek ki e tény elől és alaptalan minden olyan kísérlet, mely a határozat tartalmának más értelmet akarna tulajdonítani. A tíz arab állam javaslatának el­fogadásával a közgyűlés elítélte a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe való külföldi beavatkozást. Az Egyesült Nemzetek Szervezete így határozottan alapokmányának vé­delmére kelt és ez nagyon helyes, mert az utóbbi években nem egy kí­sérlet történt ezen alapokmány meg­kerülésére annak ellenére, hogy azt úgyszólván a világ valamennyi orszá­ga aláirta, közöttük a nagyhatalmak is. Azáltal, hogy a közgyűlés újból jóváhagyta azt az elvet, hogy az egyik hatalom nem avatkozhat be a másik belügyeibe, állást foglalt a mindenféle „doktrínák" ellen, ame­lyekkel a Közel- és Közép-Kelet or­szágai ellen irányuló terjeszkedést és agressziót indokolni igyekeznek. Jóllehet általánosan ismert okokból sok küldöttség erről nem beszél köz­vetlenül, ez a következtetés kétség­telen. Nem véletlen, hogy a közgyűlés folyamán ténylegesen nem hangzott el az ilyen doktrínák védelmére egy szó sem. Természetesen hiba volna azt hin­ni, hogy most, amikor a közgyűlés hogy egyetértést nyerjenek fegyveres akcióikkal, vagy legalábbis jóváhagy­ják azt az irányzatukat, amellyel meg akarták hosszabbítani Libanon és Jordánia megszállását. Pozitív tényként kell értékelni azt is, hogy a közgyűlés nem hagyta magát eltéríteni a fő kérdésnek, — a csapatok távozásának — megtár­gyalásától az arab országok „gazda­sági fejlődésének" terveiről szóló be­szédekkel az ENSZ fegyveres erői létesítésére és az ehhez hasonló ja­vaslatokkal. Jóllehet a közel-keleti intervenciót az ülés úgyszólván egyértelműen el­ítélte, most azok, akik felelősek érte, úgy tesznek, mintha mi sem történt volna, s mindenféle módon dicsérni kezdik az arab nacionalizmust, ame­lyet tegnap még gyaláztak. Nehéz hinni szavaiknak ma is. Az arab nem­zetek aligha veszik komolyan e be­szédeket. Jól ismerik az ilyen kon­jukturális átalakulás értékét. Az ENSZ-közgyűlés határozatának még egy fontos oldaláról kell beszél­ni. Ez a határozat arról tanúskodik, hogy az arab országok jókora lépést tettek egységük elérése felé. Ez a tapasztalat azt mutatja, hogy az arab országok egysége elérhető, ha akcióik a béke érdekeiből, az arab nemzetek érdekeiből indulnak ki, nem pedig a külföldi körök idegen érdekeiből. Gromiko elvtárs nyilatkozata végén a következőket mondotta: „Felmerül­het a kérdés, mivel magyarázható, hogy a Szovjetunió oly szilárd állás­pontot foglal el az USA és Nagy­Britannia csapatainak a Közel- és Közép-Keletről való távozása kérdé­sében és miért követeli azonnali ki­vonásukat. E kérdésre nem nehéz válaszolni. A közel és közép-keleti országok szomszédaink és ezért a szovjet államnak és egész népünknek nem közömbös, mi folyik e területen. A külföldi csapatok jelenléte a kö­zel- és közép-keleti államok terüle­tén, külföldi katonai támaszpontok létesítése és különféle intrikák, ame­lyek e térség békéjét veszélyeztetik, közvetlen veszélyt jelentenek a Szov­jetunió biztonságára. Meggyőződé­sünk, hogy ezt csak a vak nem látja, vagy az, aki tudatosan behúnyja sze­mét a tényleges helyzet előtt. Bízunk abban, hogy a közgyűlés határozata, amely kimondja, hogy nem enged­hető meg az egyik állam beavatkozá­sa más államok belügyeibe,' arra készteti a nyugati hatalmakat — el­sősorban az USA-t — hogy megfon­toltabban értékeljék a közel- és kö­zép-keleti helyzetet és lemondjanak ezen terület államainak belügyeibe való durva beavatkozás politikájáról." A Szakszervezeti Világszövetség Hammarskjöld közbenjárását kéri Louis Saillant, a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtitkára Dag Ham­marskjöldnek, az ENSZ főtitkáránaki augusztus 22-én a következő szövegű táviratot küldte. „A Szakszervezeti Világszövetség felháborodva szerzett' tudomást ar­ról, hogy a jordániai dolgozók és nép ellen, az ország idegen megszállása elleni és a demokráciáért folytatott harcáért a jordán kormány megtor­ló intézkedéseket foganatosít. Világ­szerte nagy felháborodást keltett, hogy Ammanban több hazafit kínoz­tak és titokban elítéltek, egyeseket halálra is. A Szakszervezeti Világszö­vetség tiltakozik az emberi jogok ilyen nyilvánvaló megsértése ellen abban a meggyőződésben, hogy ezzel kifejezi az egész világ dolgozóinak érzelmeit. A Szakszervezeti Világ­szövetség önhöz fordul, hogy tekin­télyét latba vetve követelje ezen igazságtalan ítéletek megsemmisíté­sét, valamint minden fogvatartott jordániai hazafi és demokrata azon­nali szabadonbocsátását. Az ilyen in­tézkedés minden bizonnyal hozzájá­rulna a közép-keleti feszültség eny­hítéséhez és megfelelne az ENSZ köz­gyűlése külön ülésén hozott határo­zatok szellemének. Nagy-Britannia sem akarja megenged az atomhajtású amerikai tengeralattjáró jelenlétét kikötőiben London (ČTK) — Ajntot tegnapi számunkban közöltük, Dánia kormá­nya meatiltotta, hogy a State ame­rikai tengeralattjáró Koppenhágában kikössön. Hasonló intézikedést javasolt az Atomerőhivatal, kérve, hogy az atom­hajtású amerikai tengeralattjáróknak tiltsák meg, hogy a sűrűn lakott városok kikötőiben tartózkodhassa­nak. A Reuter' jelentése szerint mind­Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának második plenáris ülése Tokio (ČTK) — Japán Kommunista Pártja Központi Bizottságának tit­kársága augusztus 22-én jelentést közölt Japán Kommunista Pártja KB augusztus 18—20-án tartott II. ple­náris üléséről. A plenáris ülés jóváhagyta a Köz­ponti Bizottság Elnökségének a párt VII. kongresszusa után foganatosított intézkedéseit, továbbá megvitatta és jóváhagyta azon feladatok megoldá­sára irányuló intézkedéseket, ame­lyekkel az új Központi Bizottságot megbízták. A plénum megtárgyalta a szervezeti kérdések egész sorát és kinevezte a központi pártsajtószervek szerkesztőbizottságainak dolgozóit. Az USA fegyvert szállít Indonéziának A külföldi sajtó jelentése szerint az USA kormánya elhatározta, hogy Indonéziának elad bizonyos mennyisé­gű fegyvert. A fegyverek egy részét, ajnelyet washingtoni megbízottak nyilatkozata szerint elsősorban a „belső rend" céljaira szántak, Japán­ból már elszállították Indonéziába. Amint ismeretes, míg Indonézia kormánya elkeseredett harcot foly­tatott a szumatrai és celebeszi láz­adók ellen, az USA nem volt hajlan­dó fegyvert szállítani Indonéziának. két ország tudósai attól félnek, hogy az atomtengeralattjáró esetleges sze­rencsétlensége következtében az em­beri egészségre veszedelmes rádióak­tív sugárzás veszélye merülne fel. A „Nautilus" és a „State' típusú amerikai atomtengeralattjárók befe­jezték az Északi-sark jégpáncélja alatti útjukat, amely tengeri út de­monstratív katonai jellegű volt. A Nautilus tengeralattjáró hazatérő­ben a portiandi, gyéren lakott angol kikötőben horgonyzott. Műszaki együttműködés . Kína és Magyarország ' között Budapest (ČTK) — A magyar-kínai tudományos és technikai együttmű­ködési vegyesbizottság tárgyalásainak befejező részében augusztus 22-én Budapesten aláírták a Kínai Nép­köztársaság és a Magyar Népköztár­saság közötti tudományos és tech­nikai együttműködésről szóló jegyző­könyvet. Fogadás Pekingben a kambodzsai miniszterelnök tiszteletére Parthaszaradhi, India pekingi nagy­követe augusztus 22-én fogadást ren­dezett Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai miniszterelnök tiszteleté­re, aki látogatóban van a Kínai Nép­köztársaságban. A fogadáson részt vett Csou En-laj, a Kínai Népköz­társaság Államtanácsának elnöke és a kínai kormány néhány tagja. A kínai és a kambodzsai miniszter­elnök, valamint a pekingi indiai nagy­követ elhangzott beszédeikben állást foglaltak az országok közötti ba­rátság megszilárdítása mellett, a bé­kés egymás mellett élés követelmé­nyeinek alapján. Szihanuk herceg a fogadáson síkra­szállt azért, hogy Kambodzsában to­vábbra is folytassa működését a nemzetközi fegyverszüneti bizottság, megtörtént 3 a^közd­4 és 'közép-keleti g 8 5* 8 5* 8*^^ amelynek feladata többek között, hogy helyzet rendezésére. A jó határozat meghozatala még nem elegendő, gon- ö doskodni kell arról, hogy teljesítsék 5 is, mégpedig gyorsan. Nem tűrhetünk rí semmilyen késedelmet a határozat ?| teljesítésében. £ Rá kell mutatnunk, hogy e téren KOMMENTÁRUNK JÓ HÍREK Q a Kambodzsa és Dél-Vietnam közötti ^ vitás' kérdésben a közvetítő szere­pét töltse be. múlt hét végén sok fontos ese­mény történt. Az ENSZ köz­gyűlése rendkívüli ülésének befeje­núskodik, hogy a résztvevők túlnyo­mó többsége elutasította az USÁ-nak és Nagy-Britanniának kísérleteit arra, a felelősség bizonyos része az ENSZ hzésével csaknem egyidejűleg ért vé­főtitkárán nyugszik, aki, reméljük űget a genf i atomszakértők értekez­elősegíti a külföldi csapatok hama- glete, amely értekezleten nyolc ország, ros távozását. ^közöttük a Csehszlovák Köztársaság A közgyűlés határozata arról ta- Öküldötte is, csaknem két hónapon át ^eredményes tanácskozásokat folyta­tott a nukleáris fegyverkísérletek megállapításának módjáról. Ez még nem volt minden. New Yorkból és Londonból jelentik, hogy az USA és Nagy-Britannia kormánya végre ki­fejezik azon készségüket, hogy fel­hagynak a káros hatású atom- és hidrogénfegyver-klsérletekkel. A má­sodik világháború óta aligha dicse­kedhetünk olyan héttel, amely a nemzetközi események terén ily ked­vező eredményt mutathatott volna fel. Az olvasók valószínűleg emlékeznek H A genfi tárgyalások fő eredménye még arra, hogy a múlt év közepén ňaz a megállapítás, hogy a kísérletek a washingtoni körzeti bíróság elítél- ^ellenőrzése lehetséges, ami annyit te Arthur Miller, jónevű amerikai Hjelent, hogy a kísérletek „ellenőriz­írót. A vád szerint Miller kommunis- íjhetetlenségével" folytatott űzérke­ta gyanús személyekkel érintkezett, S dés, amely különösen az USA kor­résztvett egy írócsoport titkos ülé- Jmányköreiben örvendett népszerű­sén, amely' kapcsolatot tart fenn azységnek, véglegesen elvesztette lét­Szerencséje volt amerikai kommunistákkal. A polgári j irót ezért az Amerika-ellenes tevé-; kenységet kivizsgáló biróság kihall­gatta. Mivel azonban nem volt haj­landó neveket közölni, megvádolták, hogy ezzel sérti a kongresszust és < feltételesen elítélték 30 napi bör- j tönre és 500 dollár bírságra. Miller i fellebbezésére a maccartizmus hazájá­ban egy évig tartott, míg megálla-; pították a természeteset: hogy Mii-! ler tulajdonképpen élt az amerikai j alkotmány által biztosított szólássza- '< badságával, tehát nem sértette meg ] a kongresszust és felmentették. Szomorú bizonyítvány ez az annyit J hangoztatott amerikai szabadságról J és demokráciáról. Ahol azonban a I hirhedt FBI (amerikai rendőrség) őr­j ködik ezek felett, mindez könnyen« jogosultságát. Mivel nagyon nehezen mellőzhető az a tény, hogy az USA kitartóan és makacsul szembehelyezkedett a kísérletek beszüntetésével és állás­pontját főképp „az ellenőrizhetetlen­ség" fikciójával támasztotta alá, fel­merül a kérdés, mi eredményezte ezt a figyelemre méltó kedvező fordula­tot? Erre a kérdésre még korai volna végleges választ adni. A jövő napok és hetek bizonyára alkalmat adnak annak megítélésére, milyen mérték­ben volt erre befolyással a tudomá­nyos értekezleten a tények tárgyila­gos szakszerű felsorakoztatása, mily mértékben a kísérletek folytatása elleni nemzetközi mozgalom ereje, amely a Szovjetunió kitartó kezde­lehetséges. A fenti esetben Arthur Hményezésével fontos szerepet töltött Millernek mégis sikerült győznie. Per- Sbe. Már ez év tavaszán meg lehetett sze sokat köszönhet annak, hogy gfigyelni egyes eseményeket Washing­egyike a legnagyobb élő amerikai Stonban, amelyek kedvező kibontako­zóknak, nálunk 's ismertek például Hzásra mutattak e kérdésben. Strauss A zsálemi boszorkányok, A kereske-^tengernagynak távozásával az atom­delml utazó halála című művei. Ha Senergia amerikai bizottságának el­történetesen egyszerű amerikai pol-Hnöki funkciójából és dr. Teller visz­gárként kerül Allén Dulles fogdmeg- Öszavonulásával a dicsőség mezeiről, jeinek kezébe, senki sem menti meg Jjakik az atomfegyver-kísérletek be­az ítélettől. Sőt még így is: szeren- ^szüntetésének legádázabb ellenségei­cséje volt. — trik — ^ként léptek fel, megerősödött azok pozíciója, akik legalább a korlátolt megállapodás mellett foglaltak ál­lást. Ez irányban pozitív befolyás kö­szönhető dr. Kiliánnak, akit a múlt év végén Eisenhower „tudományos tanácsadójának" nevezett ki és aki valószínűleg átvett abból a szerepből valamit, amelyet annak idején Eisen­hower munkatársai között Harold Stassen töltött be. Ami Dullest illeti, ő nézeteivel a legközelebb állt Strausshoz és álláspontja megváltoz­tatásának szükségességéről nyilván­valóan meg kellett őt „győzni". z új helyzet jelentős eleme Eisenhower nyilatkozatának az a része, amely arról szól, hogy az USA kormánya az atomfegyverklsér­letek beszüntetését már nem tartja a leszerelésről szóló szélesebbkörű egyezmény elválaszthatatlan részé­nek. Amennyiben az USA kormánya a jövőben nem tér el ettől az új ál­láspontjától (ami a múltban már többször is megtörtént) azzal két­ségkívül egyengeti majd a haladás­hoz, a béke megszilárdítására szük­séges számos további intézkedéshez vezető utat, amelyet a Szovjetunió már évek óta szorgalmaz. Az amerikai és angol jelentés ál­talánosan pozitív jelentősége ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni egyes szembetűnő „réseket". Az ÜSA pl. döntését „a kísérleteket folytató többi állam elvi beleegyezéséhez" kö­ti. A Szovjetunió beleegyezése de facto és de jure gyakorlatilag már régen megvan és Anglia beleegye­zése ma már ugyancsak valóság. Azonban október végén Franciaor­szág végrehajtja kísérletét a Szaha­rán és de Gaulle kormánya, amelyet Hagerty szerint „előzőleg értesítet­tek", tudtul adta, hogy nem szán­dékszik csatlakozni az egyezmény­hez. Ez természetesen az USA kor­mányának ürügyül szolgálhat arra, hogy később eltérjen jelenlegi állás­pontjától. Az USA ígéri, hogy az ellenőrző rendszerről szóló egyezményre vo­natkozó tárgyalások kezdetétől szá­mítva egy évig tartózkodni fog a kísérletektől. És mi következik az­után? Hol van itt kezesség arra, hogy az USA nem fogja-e meggátol­ni az egyezményt. Az eddigi gya­korlatból eredő tapasztalatok sajnos ez irányban nem jogosítanak túlsá­gos derűlátásra. Hég komikusan hat Eisenho-r wer nyilatkozatában az a tö-£ rekvés, hogy azt a benyomást keltse, J mintha nem a Szovjetunió szolgálta­1 tott volna példát ebben a dologban i az amerikaiaknak, hanem az ameri-i-, , ,, ... , A-I^-XV,,^ kaiak a Szovjetuniónak. A valód iíj re virradó é 3jel véget ert Ankaiában helyzet természetesen általánosan is-* á a -jelenlegi közép-keleti hely­meretes, és ezert ezt az utalást,Ö ' -p. J . hf ö jL amely reklámízú, nem lehet komolyan S k m a^ b a­A TTS A A M ti í+ . A' A k ^O 1 P 6 1"^ 1 Politikáját ÍS. Az USA és Nagy-Britannia dicsé-í retes elhatározását nagymértékben í A török parlament viharos ülése Ankara (ČTK) — Az augusztus 22­9 virradó éjjel véget ért Ankarában i a török parlament rendkívüli ülése, gyengíti az a tény, hogy október 31-ig még több mint két hónap van és addig az amerikaiak és angolok folytathatják kísérleteiket, ahogy azt jelentették. A jó akaratnak legna­gyobb bizonyítéka a kísérletek be­szüntetése, ahogy ezt ez év már­ciusában tette a Szovjetunió. Ezért a nagy sikerért a fő érdem az atomfegyverkísérletek elleni nemzetközi mozgalmat illeti, amely fennállásának kezdetétől fogva a Elsőként Zorlu külügyminiszter ; szólalt fel, aki mentegetni igyekezett í az USA és Nagy-Britannia közel- és ! közép-keleti agresszív politikáját. Fő i érvelése az állítólagos kommunista i behatolásról szóló reakciós propagan­; da koholmánya, valamint a „kőzve­; tett agresszióról" szóló amerikai le­| genda volt. ; Az ellenzéki képviselők Zorlu ki­í jelentését kinevették. Inönü, az el­! lenzéki Népi Köztársaság Párt vezére lennauasanaK Kezaetetoi iogva ag élesen elítéIte 201:11 1 kijelentését, szovjet kormány békeszerető csele-íj hogy amennyiben a libanoni kormány kedeteinek hatása alatt állott és b Törökország segítségét kéri, a to­amely mozgalom megerősödött, ami-£ rö k kormány Libanonba katonaságot kor a Szovjetunió a gyakorlatban ís küld. Inönü kijelentette, hogy To­mutatta meg, hogy szavait tett kö- V rökországnak saját kezdeményezésére veti. Köztársaságunk e téren ugyan­H nem szabad magát veszélynek kiten­csak érdemeket szerzett. Kormá-h n i csapatainak más országba irányí­nyunk akciója, küldöttségeink fellé-^ tásával. pése a nemzetközi értekezleteken ésö • az ENSZ-ben, békemozgalmunk akti-H » r j+tlp-Rnrk-i faivédök vitása mindenkor a nukleáris hábo-Ö A LlUie-MOCK-1 IdJveaOK rú fenyegetésének kiküszöböléséért^ fokozzák tevékenységüket folyó harc első soraiban állott. 3 S New York (ČTK) — Az amerikai z az erőfeszítés a jövőben is ^ fajvédő elemek az új iskolaév kez­kezesség lesz arra, hogy ar<detének közeledésével fokozzák te­harcot e sikerek után is a végsőkig i; vékenységüket és el akarják érni a? folytatjuk. Nem lankadunk a leszere- ^ USA legfelsőbb bírósága azon hatá­lésért a különböző társadalmi rend­í rozatának megsemmisítését, amely szerű országok közötti békés egymás*; köző= oktatást vezet be a négerek és mellett élés törvényesltéséért folyó g f ehérbőrűek számára. A „fajvédő" küzdelmünkben. Ez a törekvés meg­S akciók középpontja ugyanúgy, mint hozza gyümölcsét, ami már eddig is y tavaly, az Arkansas állambeii Little nagy mértékben látható. A kedvező ^ ^Äoni Faubus, Arkansas állam kormány­arabok elleni agresszió beszunteté-O .. . • f ai Vp df i- hadiárat élén sére, a genfi megállapodás, az USA H akl a n™ dj^ a t és Anolia állásnontiának menvíltor ö fiI1, e n aP okba n kampányt kezdett az tat á s aa nukl eá ri sf (^vverkí s érietek § US A felsőbb bírósága augusztus kérd és é b e n Azon b a n m é g sókkal ? "-i határozatának megszüntetésé­többet kell kiharcolni, mint ameny-S • k?™? n f yz ó < ! a i? a kérte 3 „,„., ,.. .... . ' . : Q Little Rock-i iskolatanácsot, ne ves ­nyit eddig kivívtunk. Csupán a szé-* a, á a felIebbviteIi bírósá g leskorű leszerelési egyezmény kd- S dö ntésének és a jövő iskolai évben ne szoboli ki az egész veszedelmet. 5 vegye fel a hét néaer diákot az is­J. H.n kólába. ÚJ SZÓ 361 * 1958. augusztus 18,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents