Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-03 / 213. szám, vasárnap

Világ profetárfai, egyesüljetek f JSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. augusztus 3. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 213. szám Érvénybe lépett Csehszlovákia és a Szovjetunió egyezménye a két állampolgársággal rendelkező személyek állampolgárságának rendezéséről (ČTK) — A Moszkvában 1958. július 21-én kicserélt ratifikáló jegyzékekkel érvénybe lépett a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének a két állampolgársággal rendelkező személyek állampolgárságának rendezéséről szóló tavaly ősszel Prágában aláírt egyezmény. A két állam területén vagy pedig egy harmadik állam területén bizonyos számú olyan személy él, akik mind csehszlovák, mind pedig szovjet állampolgársággal rendelkeznek. Az egyezmény értelmében egy éven belül dönthetnek, hogy melyik állampolgárságot választják, amivel a másik állampolgárság automatikusan megszűnik. Ha a két állam közül az egyik állam területén élő polgár a másik állam polgáraként kíván élni, akkor nyilatkozattal felkéri erre azon állam követségi hivatalát, ha azonban azon ország állampolgárságát kívánja, ahol jelenleg él, akkor az egyéves határidő lejárta után, tehát 1959. július 21-én automatikusan állampolgárává válik. Hasonló alapelvek érvényesek a harmadik állam területén élő polgárokra; ha nem adnak be nyilatkozatot a osehszlovák vagy szovjet követségi hivatalhoz, akkor a határidő lejárta után azon állam polgárává válnak, ahol utoljára állandó lakhellyel rendelkeztek. A kiskorúak állampolgársága a szülők állampolgársága", szerint igazodik, ha pedig a szülők eltérő állampolgárságot választanak, akkor megegyezéssel határozzák meg a kiskorú állampolgárságát. Ha ilyen közös nyilatkozatban kifejezett egyezményre nem kerül sor, akkor a gyermek vagy a szülő 1959. július 21-i lakhelye (külföldön való tartózkodás esetén a két szerződő állam egyikében volt utolsó lakhelye) lesz a döntő. Hasonlóképpen fognak eljárni az 1959. július 21. után született gyermekek állampolgárságának megállapításánál is. A 14. életévüket betöltött kiskorúak nyilatkozattal maguk választhatják állampolgárságukat. Az egyezmény pontos szövegét a Törvények Gyűjteményében teszik közzé. Augusz

tus végén meg

jele

nik „A szocializmus és a béke kérdései" című folyóirat első száma (ČTK) Augusztus végén jelenik meg „A szocializmus és a béke kérdései" c. folyóirat első száma. Az új folyóirat a marxista-leninista elmélet kérdéseit fogja magyarázni és anyagot közöl a szocialista elmélet és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország szocialista és kommunista építésének legfontosabb problémáiról. Nagy figyelmet szentel a kommunista és munkáspártok békéért és szocializmusért, a munkásosztály akcióegységéért folytatott harcában szerzett tapasztalatok tanulmányozásának. Ezenkívül foglalkozni fog a nemzetközi munkásmozgalom és az elnyomott népek gyarmatosítása ellen folytatott felszabadító harcának kérdéseivel. A folyóirat cikkeit a kommunista és munkásmozgalom jelentős tényezői, ismert tudósok, újságírók és a demokratikus közélet vezető tényezői fogják írni. „A szocializmus és béke kérdései" c. folyóirat havonta egyszer jelenik meg albán, angol, bolgár, cseh, kínai, francia, olasz, koreai, magyar, német, lengyel, román, orosz, spanyol, svéd és vietnami nyelven. Az év végéig, négy szám jelenik meg. Az egyes számok ára 3 korona. Előfizetéseket a postai újságterjesztő szolgálat fogad el. Aláírták Csehszlovákia és a Lengyel Népköztársaság műszaki-tudományos együttműködéséről szóló jegyzőkönyvet (ČTK) - A Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság műszaki-tudományos együttműködésének kidolgozására létesített csehszlováklengyel bizottság július 23—augusztus 2. napjaiban folytatott tárgyalásokat. Augusztus 2-án aláírták sorrendben immár a XI. jegyzőkönyvet. 628 195 tonna szén TERViN FilüL A sokolovi Egyesült Barnaszén bányák dolgozói az év elejétől július végéig már 628 195 tonna szenet fejtettek és 1,282 231 köbméter földanyagot takarítottak el terven felül. A terv egyenletes túlteliesítésében nagy része van az új produktív munkamódszerek — például a kermozgó bányavasút, stb. — felhasználásának. A fokozott ütemű fejtés és földeltakarítás mellett 1,53 koronával csökkentették az egy tonna szénre eső tervezett kötségeket. Az értekezleten számos további követelmény merült fel a kölcsönös segélynyújtásra és mindkét fél a lehető ieggyorsabban ismerteti álláspontját e kérdésekben. A tárgyalások a baráti kapcsolatok és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. bányásznap előtt Ostravában az orlovi Zsófia Bánya bányászai és technikusai igen értékes felajánlást tettek az idei bányásznap ünnepségeire, mely szerint 15 ezer tonna szenet fejtenek terven felül és 212 méter bányafolyosót vágnak ugyancsak a kiszabott feladatokon kívül. A Gottwald Elnök Bánya bányászai 14 500 tonna szenet, a Zárubek Bánya 2250 tonnát, a Csehszlovák Pionír-Bánya 2000 tonnát stb. fejtenek terven felül. Szeptember 9-én a bányászünnepségek tetőfokán az ostrava-karvinai bányakörzet 1 684 bányászát Vörös Zászló Munkarenddel, Vörös Csillag Munkarenddel, és „A munkahflségért", valamint „A munkában tanúsított önfeláldozásért" érmekkel tüntetik ki. A kassai fasisztaellen

es manifesztáció 20. évfordulójának ünnepségei A szocialista építés befejezése előtt— a kommunista építés kezdetén állunk (ČTK) — Szombaton, augusztus 2-án Kassán KeletSzlovákia legnagyobb városában megünnepelték az 1938. július 30—31-én köztársaságunk hitleri fasiszták általi közvetlen fenyegetettsége időszakában rendezett nagy kassai fasisztaellenes manifesztáció és a CSKP területi vezetősége ülésének 20. évfordulóját. Csehszlovákia Kommunista Pártja a kassai manifesztációi a fasizmus és a háború elleni harc megnyilvánulásaként rendezte. A fasisztaellenes manifesztáció 20. évfordulójának ünnepségein részt vett a CSKP Központi Bizottságának küldöttsége, Karol Bacíleknek, a CSKP KB politikai irodája tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével. A küldöttség többi tagjai: Josef Jurán, a CSKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, Michal Chudík, mező- és erdőgazdasági megbízott, Dénes Ferenc, az SZLKP KB tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Michal Kudzej, a Prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke, valamint Tóth János, az SZLKP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Az ünnepségen részt vettek a Magyar Szocialista Munkáspárt borsodmegyei küldöttsége, Prieszol Józsefnek, a párt megyei titkárának vezetésével, a kassai kerülettel szövetségben álló prágai kerület küldöttsége, Josef Konrádnak, a CSKP kerületi bizottsaga titkárának vezetésével, valamint a prešovi és Banská Bystrica-i kerületek küldöttségei. A magyar küldöttség egyik tagja Káldor Gyula, a kassai fasisztaellenes manifesztáció egyik szervezője volt. Az ünnepségek délelőtt kezdődtek meg az SZLKP kassai bizottságainak és nemzeti bizottságainak ünnepi ülésével, melyen a küldöttségek, a kassai kerület üzemeinek és EB'SZ-einek képviselői, valamint a 20 év előtti fasisztaellenes manifesztáció résztvevői is megjelentek. Az ünnepi beszédet Emil Chlebec, az SZLKP kassai kerületi bizottságának vezető titkára mondta. Megemlékezett Csehszlovákia Kommunista Partjának a fasizmus ellen folytatott szívós harcáról, mely a köztársaság hitleri fenyegetettsége idején egyetlen politikai pártként állt felkészülve és eltökélten a nép szabadságáért, demokratikus jogaiért és a fasiszta diktatúra ellen folytatott harcban. A küldöttség tagjai az ünnepi ülés után a kassai üzemek képviselőivel megkoszorúzták a szovjet hadsereg emlékművét és a Felszabadítók Terén a fasisztaellenes harcosok emlékművét. Délután 16 órakor az új kassai szabadtéri színpadon megtartották Kelet-Szlovákia dolgozóinak nagy béketüntetését. A küldöttségeken kívül a kassai dolgozók tízezrei es a prešovi Kerület dolgozóinak képviselői vettek részt rajta. Amint 20 évvel ezelőtt a kassai nagy fasisztaellenes manifesztáción Kelet-Szlovákia népe kinyilvánította elszántságát a köztársaság védelmére és a fasizmus elleni harcra, úgy a szombati békegyűlésen ismét a dolgozók tízezres tömegei fejezték ki törhetetlen akaratukat a béke megvédésére és a szocializmus felépítésére hazánkban pártunk vezetésével. Az ünnepi beszédet Karol Bacilek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja és az SZLKP Központi Bizottságának első titkára mondotta. A gyűlés résztvevői a beszéd folyamán ismételten lelkes éljenzéssel manifesztálták szeretetüket a kommunista párt iránt, amely soha sem csalta meg a népet és az utolsó betűig teljesítette és teljesíti a nép szabadságára és jobb életére irányuló programját, amint azt 20 évvel ezelőtt a történelmi kassai fasisztaellenes manifesztáció kitűzte. A gyűlés résztvevői szeretetük, hűségük és köszönetük lelkes és őszinte nyilvánításával dokumentálták a testvéri Szovjetunió, legnagyobb és leghűségesebb szövetségesünk és a béke világtábora összes népeivel való szolidaritásukat. Karol Bacilek elvtárs beszéde után Dénes Ferenc, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, a magyar dolgozók nevében, Michal Kudzej, a prešovi Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke az ukrán dolgozók és Josef Konrád, a CSKP prágai kerületi bizottságának titkára a prágai kerület dolgozóinak nevében, Prieszol József, a Magyar Szocialista Munkáspárt borsódmegyei titkára a magyarországi küldöttség nevében üdvözölte a gyűlés részvevőit. Beszédeik köztársaságunk összes népei és nemzetiségeinek szilárd egységéről és egész népünknek a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésére irányuló elszánt akaratáról tanúskodtak. A gyűlésről levelet intéztek a CSKP Központi Bizott. ságához. Az ünnii beszédek utáni kulturális programban a szlovák, cseh, ukrán, és magyar népi együttesek léptek fel és este az ünnepségek befejezéséül bemutatták a „Legyőzhetetlenek" c. filmet. KAROL BACÍLEK ELVTÁRSNAK, a CSKP KB politikai irodája tagjának, az SZLKP KB első titkárának beszéde Karol Bacilek elvtárs beszéde bevezető részében Csehszlovákia Kommunista Pártjának az első köztársaság idején vívott küzdelmeiről beszélt. Arról, hogyan védelmezte a CSKP megalakulása óta következetesen a munkásosztály érdekeit és egyesítette soraiban a proletár nemzetköziség elvei szerint a munkásosztály legöntudatosabb tagjait: cseheket, sziovákokat, németeket, magyarokat, ukránokat és lengyeleket egyaránt. Csehszlovákia Kommunista Pártja a köztársaság dolgozóit harcba vezette az éhség és az elnyomás ellen. Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiségi és szociális elnyomás összes formái ellen vívott küzdelmével már a München előtti köztársaság idején nagy tekintélyre tett szert a nép legszélesebb tömegei körében, a dolgozók természetes és egyedüli vezérévé vált. Igv volt ez nemcsak a nagy gazdasági válság és munkanélküliség éveiben, hanem a köztársaság fennállásának egész ideje alatt. így volt ez akkor is, amikor 1936-1937- és 1938-as években a fasizmus vészjósló felhői kezdtek tornyosulni Európa felett. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa történelmi jelentőségű határozatával összhangban helyesen felfogta, hogy a hitleri fasizmus nemcsak a munkásosztály, hanem minden európai nemzet számára a legnagyobb veszélyt jelenti. A monopolista burzsoázia azonban a fasizmus veszélye, a köztársaság közvetlen veszélyeztetése ellenére folytatta elnyomó politikáját. Á cseh burzsoázia kizsákmányoló érdekeitől vezérelve elmélyítette és kiélezte a nemzetiségi ellentéteket, tagadta a szlovák nép nemzeti létjogát, hagyta, és tovább mélyítette Szlovákia elmaradottságát és a fejlett cseh ipar agrárfüggvényévé akarta tenni Szlovákiát. Ennek a politikának következményeképpen Szlovákiában nagyobb volt a nyomor és a munkanélküliség, mint a cseh országrészekben, a kis- és középparasztok eladósodása és koldusbotra jutása gyorsabban folyt le, annyira növekedett a kivándorlók száma, hogy évente tízezernél többen vándoroltak külföldre munkát keresni. A szlovák burzsoázia is gyalázatosan viselkedett. A Szlovák Agrárpárt és a szociáldemokrácia jobboldali vezérei a húsos fazékért, azért a lehetőségért, hogy a szlovák nép rovására gazdagodhatnak, tamogatták a cseh burzsoá pártok politikáját. Az ún. ellenzéki pártok: Hlinka Szlovák Néppártja, a magyar és német pártok és a burzsoá ukrán pártok küzdelme nem a szlovák nép és a többi nemzetiségek népe jogaiért, hanem csak és csakis a saját népük kizsákmányolásában és kifosztásában való nagyobb részesedésért, nagyobb lehetőségért folytatott küzdelem volt. A burzsoáziának ez a politikája München sorsdöntő napjaiban a köztársaság elárulásához vezetett. A cseh burzsoázia a Szovjetunióval kötött szövetségi szerződés ellenére saját munkásosztályától félve és tartva a Szovjetunió befolyásának megerősödésétől, alávalóan behódolt a müncheni diktátumnak. Már ekkor a Szovjetunióval kötött szövetség volt az egyedüli záloga a Csehszlovák Köztársaság győzelmes védelmének. Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy harcolt a köztársaság védelméért és a Szovjetunióval való szövetségért, hogy széles alapokra épülő akciót indított az antifasiszta népfront és a Csehszlovák Köztársaság népei antifasiszta szövetsége megteremtésének céljából. Az 1938. évi kassai manifesztáció és a CSKP szlovákiai területi vezetőségének határozata ebbe az időszakba, a CSKP dicső küzdelmének időszakába esik. Gottwald elvtárs Kelet-Szlovákia népének manifesztációján tartott beszámolója és a CSKP területi vezetőségének határozata a köztársaság, Szlovákia védelmére szólította fel Szlovákia dolgozóit is a hitleri fasizmus ellen. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a köztársaság határainak védelméről, hanem a szlovák szeparatistákkal szövetkezett belső henleinista és magyar irredentisták elleni védelemről is szó van. A CSKP területi vezetőségének határozata a következő szavakkal óvta a szlovák nemzetet: „Hitler megkísérli, hogy Henleinnek és Esterházynak Hlinkával és Sidorra! való szövetkezésével rendkívül ellenségesen szembe állítsa a sjlovák autoncHnistákat a cseh nemzettel és egységes autonomista frontot alakítson, amely Szlovákia felől is bomlasztó támadást tudna intézni a köztársaság ellen. A ludákok olyan belpolitikai erőt képeznének, amely a köztársaságot kapitulációba hajszolná Berlin előtt és a csehszlovák külpolitika megváltoztatását kényszerítené ki. Fontos, hogy szlovák népünk felemelje szavát és az egész világ színe előtt elutasítsa azt a védelmet, melyet Hitler a szlovák nemzetnek kínál. Ki kell pellengérezni a szlovák nemzet sorsával űzött bűnös hazárdjátékot, amellyel Hlinka mindenek, még a köztársaság léte fölé is helyezi az autonómiát, és amikor készségét nyilvánítja a Berlin vagy Varsó kezéből származó autonómia elfogadására." A CSKP szlovákiai területi vezetőbe határ.'-~tímk én Gsrttv.'jld elvtárs július 31-i kassai beszidének óriási jelentősége van abban is, hogy itt ismét világosan megfogalmazta a cseh és szlovák nemzet viszonyát, amely a nemzetiségi kérdés megoldásával mai politikánknak is az alapja. Nagyra értékeljük a Csehszlovák Köztársaságnak mint két. nyelvében és kultúrájában egymáshoz közel álló, rokonnemzet természetes államformájának jelentőségét. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918-ban a szlovák nemzet elmagyarosodästôl való megmentését jelentette. Hisz a köztársaság megalakulása előtt úgyszólván nem volt szlovák iskola, főként közép- és felsőbb iskola. Tilos volt a szlovák nyelv hivatalos használata. Egy szlovák sem lehetett állami tisztviselő, nem érvényesülhetett a közéletben. A szlovák kultúra hamupipőke volt, melynek állandóan küzdenie kellett létéért. A Szlovákiában működő haladó szellemű cseh értelmiség tevékenységének és a kommunista pártunk vezette munkásmozgalom fejlődésének eredményeképpen az első Csehszlovák Köztársaság időszaka az általános műveltség fokozódását, a szlovák értelmiség növekedését jelenti. A cseh nép, a cseh munkásosztály dicső kommunista pártja vezetésével mindenkor a szlovák nép legjobb barátja volt, segítette őt a múltban és segíti ma is a dolgozók gyönyörű, jómódú életének megteremtésében. Öriási áldozatok ellenére a burzsoázia árulásának következményeképpen 1938-ban nem tudtuk megakadályozni a fasizmus uralomra jutását. A kommunista párt nevelte népünk az 1938. évi kassai határozat szellemében azonban azután sem szűnt meg küzdeni, az árulás és elnyomás elleni harca a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben hágott tetőfokra. A szovjet nép győzelmének és nagy áldozatainak eredményeképpen ma szabadok vagyunk. Eltávolítottuk az idegen és hazai árulókat, a tőkéseket és új népi demokratikus köztársaságunkban a szocializmust építjük. A szlovák nemzet Magna-Chartája, a Kassai Kormányprogram kikiáltotta a ma teljes mértékben megvalósított egyenjogúság politikai alapelveit. A köztársaságban élő többi nemzetiségek problémája is megoldódott. Bacilek elvtárs beszéde további részében kijelentette: Mai manifesztáeiónkst akkor tartjuk, amikor a CSKP XI. kongresszusán kitűzött határozatok teljesítésének nagy feladata áll dolgozóink előtt. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának tárgyalása azoknak a sikereknek büszke mérlege volt, melyeket dolgozó népünk a népi demokratikus rendszer fennállásának 13 éve alatt a párt vezetésével elért és amely alapján (Folytatás a 2. oldalon)