Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-22 / 232. szám, péntek

A vaján! EFSZ megalakulásának örömteli évforduléla Vaján egy cseppet sem különbözik a nagykaposi járás többi községeitől. Itt is jó a határ, fekete televényföldjében minden nö>i} vény gazdagon megterem. Az eltérés talán csak abban mutatkozik a többi községtől, hogy a faluból hét irányba közlekednek az autóbuszok, sőt vasútállomással is rendelkezik, amire a vajániak rendyj> kívül büszkék. Büszkeségüket fokozza az a tény, hogy lassan egy éve lesz annak, hogy a 800 lakosú Vaján dolgozó parasztsága teljes egészében a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Egy év ugyan nem hosszú idő, de ez alatt sokat edződött, formálódott a község, ' FEJLŐDTEK A SZÖVETKEZET TAGJAI. S most jött el igazán az a szép nyár, amikor megvalósulnak a legjobb dolgozók egész éven ét szőtt tervei. Tavaly még csak kis parcellákon, az idén már száz hektárokon alkalmazzák az új agrotechnikai módszereket. A szövetkezet tagjai ugyanis bár közösen dolgoztak, egyesült erővel takarították be a termésüket, tavaly keskeny parcellákon voltak kénytelenek dolgozni, mert az ősszel nem szántották fel még a barázdákat. Erre csak most a tarlóhántással egyidöben kerülhetett sor, ami lényegesen megkqnnyíti munkájukat, Ennélfogva az időjárás szeszélyeivel is könnyebben veszik fel a harcot az EFSZ-ben»dolgozó gazdák. Míg kint a földeken folyik a szántás, berregnek a traktorok, percnyi szünet nélkül dolgoznak az építőcsoportok. Oj tehénistálló, sertésól épül a falu mellett kiszemelt gazdasági telepen, hogy alkalmas helyre helyezhessék állatállományukat. Akárkivel is beszélünk a faluban, szinte nem akad ember, aki ne szólna dícsérőleg a szövetkezet állattenyésztéséről. S ha már így van, ak-, kor valóban érdemes és kifizetődő számukra új istállót építeni. Eayébként a szövetkezetben elmondották, hogy 267 a tehenek, 184 a juhok és 150 a sertések száma. Beszédjükből kicsendült, hogy AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSNEK IGEN GAZDAG HAGYOMÁNYAI VANNAK a faluban. Innen ered, hogy a szövetkezet tagjai nem vártak addig az állatok összpontosításával, míg elkészülnek az új istállók, hanem a'megalakulás után hozzáfogtak az ideiglenes férőhelyek építéséhez. — Az állatok hasznosságának emelése céljából - mondották - mielőbb összpontosítanunk kell az állományt, hogy bevételre tegyünk szert és fizethessünk a ledolgozott munkaegységekre. S íme, a terv valóra vált. Mozgósították a szövetkezet tagjait az építéshez s rövid idő alatt elkészült a karám, ahóvá a növendékállatokat helyezték, a helyi nyersanyag felhasználásával továbbá tehénistállót hoztak tető alá. A baromfitenyésztés meghonosításával épület híján ugyancsak nem vártak, hanem a szövetkezet egyik volt irodahelyiségében elhelyezték a kiscsibéket. Ma már ezek igen szépen megnövekedtek és annál jobban érzik magukat ezúttal a szabadban létesített tyűkfarmon. Hogy milyen előnye a szövetkezetnek, hogy idejekorán hozzáfogott az ideiglenes mezőgazdasági épületek építéséhez, abból is kitűnik, hogy begyűjtési terveit jól teljesíti s csak tejből naponta több mint .400 litert visznek a begyűjtőhelyre. Mióta közös tenyésztésre fogták az állatokat, azóta szép jövedelem folyik be a közös pénztárba is. Nem csoda ezek után, ha a félévi eredmények értékelésekor 15 KORONÁRA SZÖKÖTT FEL A MUNKAEGYSÉG ÉRTÉKE. Ebben azonban nincsen benne a gabona után befolyt jövedelem, mely már a második félév eredményeit gazdagítja. Ide tartozik megemlíteni, hogy a szövetkezet a gabonabegyűj^ tési tervét is jól teljesítette, hiszen a köteles beadáson felül még 110 mázsa búzát adott el a szabad beadási árakon. Ez a bevétel csak tovább emeli a munkaegységek értékét^ Amikor arról érdeklődünk Rigász Mihálytól. a HNB titkárától, hogy minek köszönhetik a szövetkezetesek a közös gazdaságban mutatkozó sikereiket, a következőképpen válaszol: — A falusi pártszervezet és a HNB kommunistái minden igyekezetüket az EFSZ gazdálkodásának megszilárdítására, továbbfejlesztésére fordítják. Ezenkívül sokat segít a helyi lenfeldolgozó és az erdőgazdálkodási üzem, melyek teherautókat és legjobb dolgozóikat küldik szövetkezetünk segítségére. Ennek köszönhetjük egyebek között, hogy a gabonabetakarítással egy időben gazdag szénatermésünket is behordhattuk, sőt az építkezést is sikeresen folytathattuk. Mindezen kívül a HNB tanácsa rendszeresen foglalkozik a szövetkezet gazdasági kérdéseivel, meghívja üléseire az EFSZ vezetőségét és velük közösen tárgyalja meg a termelés további módozatait. Ennek köszönheti a szövetkezet, hogy megalakulásától számítva IGEN RÖVID IDÖ ALATT TALPRA ÁLLT. és megalakulásának egyéves évfordulójára igazán örömmel tekinthet vissza. A munkaerkölcs megszilárdítására viszont kedvezően hatott az a tény, hogy a HNB a nyári munkák ideje alatt egész napra üzembehelyezte az óvodát, ahol a gyermekes anyák elhelyezhették gyermekeiket és nyugodtan bekapcsolódhattak a gabona betakarításának munkálataiba. Ujabban a HNB azon fáradozik, hogy a kertek alatt folydogáló Laborc vizét — mely évente többször kilép medréből és nagy területeket áraszt el — megzabolázza, eredeti medrébe terelje. Ezzel hatalmas segítséget nyújtanak a szövetkezetnek és ez jelentős károktól mentené meg a termést. Egyébként elmondhatjuk, hogy a kelet-szlovákiai folyók szabályozásának tervében a Latorca szabályozása is benne szerepel, melynek munkálatai sikeresen folynak és rövidesen Vaján község határát is elérik. A folyó szabályozása egyéb vonatkozásban kedvező feltételeket teremt majd a falu korlátolt terjeszkedése számára is, mert megoldja az oly régen húzódó építőtelkek kérdését. Ugyanakkor hatalmas területieket tesz szabaddá, ahol jó alkalom nyílik a szántóföldek kibővítésére, aminek ismét a falu lakossága, a szövetkezet tagjai látják hasznát. A szövetkezet tagjai tehát közös gazdaságuk egy éves évfordulóján büszkén tekintenek vissza a megtett útra, mely a falusi pártszervezet és a HNB segítségével új távlatokat nyitott meg a dolgozó parasztok és a falu fejlődése számára. Szombath Ambrus JelentoHörtfnelmi és kulturális etnlék A bratislavai Várban az átépítési munkák befejezése után a szlovákiai történelmi múzeumot helyezik el. Szlovákiában eddig ez a legnagyobb műemlék-restaurálás, amely többmiilió koronás költséget igényel. Már harmadik éve folynak az építkezési munkák a Várban. 1958. április l-ig a pezinoki építészeti vállalat végezte őket és azóta a bratislavai Stavoindustria nemzeti vállalat dolgozói tevékenykednek a Vár építésénél. Már az egész nyugati részlegen befejezték a nyers építést. Jelenleg a falakat húzzák fel. Mind a keleti, mind pedig a déli és északi részleg is eredeti alakját ölti fel. A palota nyersépítését a tornyokon kívül még ebben az évben szeretnék befejezni. Az összes restaurálási munkákat, illetve a palota belső építészeti díszítését, a mennyezet és homlokzat díszek felújítását, valamint a tornyok és a Vár területén lévő többi épületek újjáépítését 1962-ben kell befejezni. E határidő betartásáról, illetve lerövidítéséről a Stavoindustria dolgozói döntenek, akik az ide szállított gépekkel (lásd képünkön) meggyorsítják az építészetirestaurálási munkákat. Az újjáépített bratislavai Vár, — melyet 1811-ben egy hatalmas tűzvész megsemmisített és ettől kezdve mind kietlenebbé vált — új szépségében jeNégymillió liter tej terven felül A prešovi kerület tejcsarnokai ebben az évben jól el vannak látva tejjel, vajjal és egyéb tejtermékekkel. Ebben nagy érdemük van a kerület mezőgazdasági dolgozóinak, akik az év elejétől hárommillió 872 ezer liter tejjel teljesítették túl begyűjtési tervüket. Ennélfogva a kerület a tej beadás idő szerinti teljesítését is túllépi, ami 20 százalékos növekedést eredményez a begyűjtésben. Az elmúlt évvel szemben ez év első hét hónapjában hat és negyedmillió liter tejjel vásároltak fel többet, az 1955-ös évvel szemben viszont 11 ntlllió liter tejtöbblettel dicsekedhetnek. A tej begyűjtési tervének teljesítésében ez idő szerint az ólublói jácá^ vezet, mely Szlovákiában elsőnek teljesítette az egészévi tervet, sőt az év végéig félmillió liter tejjel gazdagítja közellátásunkat. A járás eredményei annál szebbek, mivel a tej zsírtartalmában átlag 3.59 százalékot mutat fel, ami igen kiváló sikernek számít. lentős történelmi és kulturális emléke lesz nemcsak Szlovákiának, hanem egész köztársaságunknak. Mit hol helyeznek el és mit nyernek vele? Az északi részben kiállítási helyiségek lesznek. A harmadik emeleten irodahelyiségek és fényképészeti műterem lesz. A tervezett építés befejezésével 10 ezer négyzetméter felhasználható területet nyernek. Természetesen a Vár újjáépítése sok építőanyagot követelt és követel. Még 10 041 mázsa cementet, 3200 köbméter kavicsos homokot, 3100 köbméter homokot, 1253 mázsa gipszet, 1 millió 142 ezer téglát és 1800' mázsa acélt fognák feldolgozni. Szocialista államrendszerünkben a párt és a kormány a bratislavai Vár után még más várak, történelmi és kulturális nevezetességű épületek újjáépítését is tervezi, örökre a nép kezébe jut vissza a bratislavai Vár, melyet a középkorban a nép épített szívós, fáradságos munkával és nagy művészi érzékkel. A bratislavai Vár dicsősége ezerszeresen feléled, mert a régi nemesi időktől eltérően minden polgárunknak és a világ minden tájáról érkező látogatóknak szabad bejárásuk lesz a Várba és annak gyönyörű helyiségeibe. M. MAŤAŠEJE vegyék az emberek szükségleteit. Az összes alapszervezetek kötelessége, hogy tevékenységükkel jobban növeljék a párt iránti bizalmat és a párt tekintélyét." Ezt mondja a XI. kongresszus határozata, tehát nem felelnek meg a valóságnak azok az állítások, amelyek szerint a kongresszuson csak Novotný elvtárs beszámolójában esett szó erről a kérdésről, a határozatban pedig nem. Novotný elvtárs szavait nem idéztük azért, mivel a határozat szinte szó szerint ugyanazt és ugyanúgy mondja, mint Novotný elvtárs mondotta beszámolójában. Á

mde adjunk választ a legtöbbet vitatott kérdésre, arra, hogy a pártszervezeteknek — állítólag — ha a helyzet úgy kívánja, jogukban áll érvényteleníteni a gazdasági vezetők, az igazgató intézkedéseit. (Közbevetve fontosnak tartjuk megjegyezni: még akkor is, ha valóban volna olyan határozat — de nincs — amely ilyen jogokkal ruházná fel a pártszervezeteket, csupán azt látni, hogy lehetséges az igazgató intézkedéseit érvényteleníteni, hiba, sőt súlyos hiba, s nincs rendben az a pártszervezet, amely a népgazdaság irányításának új rendszerében csupán ezt a lehetőséget vélte felfedezni.) De menjünk tovább. Valóban jól emlékeznek azok, akik ebben a kérdésben a Központi Bizottság februári ülésének beszámolójára hivatkoznak. Igen, a Központi Bizottság februári ülésén a többi között erről is szó volt. Kétségtelen tény azonban az is, hogy a Központi Bizottság határozatában erről már nem esett szó, ellenben a határozat kimondja: „A CSKP KB hangsúlyozza, hogy a vezető gazdasági dolgozók az egyszemélyi vezetés elvének alapján és a munkafegyelem megszilárdításával kötelesek arra törekedni, hogy a dolgozók kezdeményezését elmélyítsék és fejlesszék, s e kezdeményezésben irányító munkájuk szerves részét lássák." Hogy aztán miért nem valósult meg az, hogy az üzemi pártszervezeteket olyan joggal ruházzák fel, hogy jogukban álljon az igazgató intézkedéseit érvényteleníteni, erre viszont — bármennyire is elkerülte számos elvtársunk figyelmét — pártunk XI. kongreszszusa adott félreérthetetlenül egyértelmű választ. A határozatijavasló bizottság beszámolójában (Üj Szó, 1958. június 25-i szám, 5. oldal), amelyet Dolanský elvtárs adott elő, szó szerint ez áll: „A javasló bizottság nem ajánlja az alapszabályzatba bele foglalni a párt alapszervezeteinek azt a jogát, hogy hatálytalaníthatják a gazdasági szervek döntését. Ügy véli, hogy az alapszabályzatnak ez a módosítása következményeiben a pártszervezetek munkájának adminisztratív módszereihez vezethetne, és hogy a népgazdaság irányításának új szervezése kedvező feltételeket teremt a vállalatok igazgatósága feletti ellenőrzési jog teljes és hatékony érvényesítésére az alapszervezet által. Ügy véli, hogy a pártszervezetek legszorosabb kapcsolata a vezető gazdasági dolgozók aktíváival, a kommunistákkal, elegendő feltételt teremt a vállalatoknak a, párt, általi irányítására és ellenőrzésére." Hozzá kell még ehhez tenni azt. hogy Dolanský elvtárs beszámoló ját a kongresszuá tudomásul vet te és jóváhagyta, vagyis e kérdés ben a kongresszus állást foglalt. E

z viszont most már azt jelenti-e, hogy a pártszervezeteknek nincs ellenőrzési joguk a vállalat gazdasági vezetősége felett? Nem, nem jelenti azt. Az üzemi pártszervezeteknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is az üzem munkáját, annak vezetését állandóan és rendszeresen ellenőrizni. Hogyan történik ez? Egyrészt a már említett módon, úgy, hogy a pártszervezet a kommunistákat úgy osztja szét az egyes munkahelyekre, hogy állandóan áttekintése legyen az egész üzem életéről. Másrészt pedig úgy, hogy a pártszervezet gyűléseire meghívott vezető gazdasági dolgozók — ha azok nem párttagok, akkor is — kötelesek számot adni az üzem helyzetéről, a tervekről és feladatokról és azok teljesítésének állásáról. Ez természetes és magától értetődő is, ezt kívánja a gazdasági vezetők érdeke is, mert hiszen reális tervet felállítani, annak teljesítését meghatározni, a termelésben levő tartalékokat feltárni csak úgy lehet, ha mindezeket a dolgozók — akik termelnek és a tervet teljesítik — minél nagyobb száma ismeri meg. Igen, de mi történjék akkor, ha a pártszerV^et a gazdasági vezetők egyes intézkedéseivel nem ért egyet, nem tartja azokat célravezetőnek? Erre a kérdésre egy megtörtént példával válaszolunk. Az eperjesi villanyárammérőt készítő üzem, a Kŕižik Dukla-üzem hosszú ideig nem teljesítette a tervet. Ennek több oka volt, az anyaghiány, a rossz kooperáció, a rossz anyagbeszerzés, de nem utolsó sorban rossz volt a munkaszervezés is. A pártszervezet sžámos esetben foglalkozott az üzemben uralko 'ó helyzettel és a kommunisták rámutattak az egyes gazdasági vezetők, főleg a főmérnök hibáira, hogy rossz a termelés irányítása, az üzem vezetői elszigetelik magukat a dolgoálktól, nem hallgatják meg azok véleményét és több más ilyen hibát állapítottak meg a gazdasági vezetők munkájában. Az elvtársak a gyűléseken azt is elmondották, hogyan kellene kijavítani ezeket a hibákat, ám az üzem vezetősége azon a nézeten volt, hogy a pártszervezet jogtalanul avatkozik bele a munkájába és hogy bírálatával aláássa a vezetők tekintélyét. A meg nem értés a gazdasági vezetők és a pártszervezet között végül odáig fajult, hogy a vezetők egy része azt állította és azt igyekezett bebizonyítani, hogy a feladatok teljesítésének maga a pártszervezet a kerékkötője és hogy a pártszervezet ne avatkozzék bele a gazdasági dolgokba, hanem törődjék a politikai kérdésekkel. Természetes, hogy a pártszervezet nem érthetett egyet az ilyen nézetekkel és nem nézhette tétlenül a dolgok ilyetén való alakulását. Mit tett a pártszervezet, hogy ez a tűrhetetlen állapot megszűnjék? Hogyan érvényesítette ellenőrzési jogát — illetve, ha úgy tetszik — hogyan érvényesítette azt az állítólagos jogát, hogy a párt- j szervezetnek, ha úgy látja, hogy a gazdasági vezetők intézkedései ellentétben állnak pártunk politikájával és a népgazdaság érdekeivel, akkor azokat hatálytalaníthatja? Igen helytelenül vélekednék, aki úgy gondolja, hogy a pártszervezet a gazdasági vezetők intézkedéseit hatálytalanította. Nem, nem ezt cselekedték, mert hiszen tisztában voltak azzal, hogy ehhez nincs joguk, hogy ezzel valóban aláásnák a gazdasági vezetők tekintélyét, jogait és hatáskörét. Mit tettek hát? A pártszervezet élt az alapszabályzatnak azzal a pontjával, amely a párt minden egyes tagjának alapvető kötelességévé teszi, hogy: „Személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel, egészen a Központi Bizottságig a munkában észlelt hibákat. A párttagnak nincs joga ahhoz, hogy eltitkolja a dolgok kedvezőtlen állását és szemet húnyjon a párt és az állam érdekeit sértő, helytelen cselekedetek felett. Azt, aki a párttagot e kötelessége teljesítésében gátolja, szigorú büntetéssel kell sújtani, mint a párt akaratának megbontóját." Az alapszabályzat e pontjának szellemében járva el a pártszervezet az üzemben uralkodó helyzetről jelentést tett a járási, majd a kerületi pártbizottságnak, melyeknek segítségével aztán a kérdés rövid idő alatt meg is oldódott. Az üzem főmérnökét leváltották, az igazgató pedig teljesen megváltoztatta addigi álláspontját. Most már tekintetbe veszi a pártszervezet tanácsait, a problémákat megbeszéli a szakszervezettel és az üzem dolgozóival. 3 az eredmény? Az üzem azóta rendszeresen teljesíti, sőt túlteljesíti a tervet és minden előfeltétele megvan annak, hogy továbbra is jó munkát fognak végezni. Tme a szemléltető példa és * a válasz arra, hogy az üze- . mi pártszervezet a párt alapszabályzatában lefektetett jogaival és kötelességeivel élve a gyakorlatban hogyan oldja meg helyesen a pártszervezet ellenőrzési jogának az érvényesítését, Bátk#> László ÜJ SZÖ 5 <t 1958. augusztus 22.