Új Szó, 1958. augusztus (11. évfolyam, 211-241.szám)

1958-08-16 / 225. szám, szombat

II Őrizzük meg anyanyelvünk tisztaságát AZ IPARBAN DOLGOZÓK NYELVE Itt is van bőven gyomlálnivaló. Min­den iparágnak megvannak a saját „köl­csőnszavai". Most csak a legáltaláno­sabbakat sorolom tel, s főként az építő­ipar nyelvére szorítkozom. Az építész és az építészet szú rossz képzés ugyan, de még mindig jobb, mint a staviteľ és a stavebníctvo. A nor­ma sem magyar szó, de egyelőre kény­telenek vagyunk vele megelégedni. A ma­gyar nyelvterület más részein is ezt használják. A munkateljesítmény, teljesít­mény szó nem fedi a norma fogalmát, mert a megszabott, meghatározott telje­sítményt jelent. A normázó helyett sokszor mondanak Pálunk úkolárt. Van „teljesítmény" szavunk, sokan mégis výkont mondanak helyette. Egye­sek nem az építkezésen dolgoznak, ha­nem a stavbán. Az építésvezetőt is gyakran hívják stavbyvedúcinak. A nem­zeti vállalat helyett még más foglalkozású emberek is národný podnikot, s a vállalat helyett röviden podnikot mondanak. Az építkezési vállalatot is szívesebben neve­zik stavebný podniknak vagy OSP-nek (okresný stavebný podnik = járási épít­kezési vállalat). Az üzem meg egysze­rűen závod a nyelvükben. Némelyik üzemben több smenában (vál­tásban, műszakban) dolgoznak a mun­kások. A jelentős évfordulók és ese­mények tiszteletére záväzokot adnak (kö­telezettséget vállalnak). Ha versenyt szerveznek, súťažt emlegetnek. A nyer­tes üzem vagy csoport elnyerheti a pu­tovná vlajkát (vándorzászlót). Az élmun­Icásokat údernlkoknak hívják. A legtöbb üzemben závodná kuchyňa van, nem üzemi konyha, és jól felszerelt jedáleňben (étterem, ebédlő) étkeznek a dolgozók. Beadják a stravný lístokot (ét­kezőjegy: ebédjegy, vacsorajegy, reggeli­jegy), megkapják a príbort (evőeszközt), és fogyaszthatják az ételt. Minden ren­des étteremben kifüggesztik a jedálny lístokot (étlapot), hogy mindenki tetszése pzerint objednálhasson (rendelhessen) ételt, Illetve razltkáltathasson (pecsétel­tethessen) másnapra jegyet. A jegyről le­tépik az ústrižokot (szelvényt), hogy 8 kuchár (szakács) vagy kurchárka (sza­kácsnő) tudja, melyik ételből mennyit kell főznie. Minden üzemben van závodná stráž (üzemi őrség) Is. Az a strážnik (őr), aki­nek službája van (aki szolgálatban van), » strážnicán (őrszobában) tartózkodik. A dolgozók érdekeit a závodná rada (Üzemi bizottság) védi. Nem ritkaság az sem, hogy a foglalko­fásneveket szlovákul mondják. A gépé­ezek strojnlkok, a kárpitosok čalúnníkok. a kőművesek murárok, az ácsok tesárok, a festők maliarok, az asztalosok stolá­rok, a karbantartók údržbárok. A karban­tartás is údržba. Általában a szakembe­rek odborntkok. A gazdasági felelős ne­vét eddig mindenütt csak hospodárnak hallottam. A prevádzkár nevét a legtöb­ben nem is tudják magyarul. A prevádz­ka üzemeltetést jelent, a prevádzkár te­feát az üzemmenet-vezető, üzemeltetés — vezető, vagy röviden üzemvezető. A pre­vádzková poradát szintén üzemi érte­kezletnek, üzemi tanácskozásnak fordít­hatjuk. A termelésben dolgozók szivesebben dolgoznak a výrobában, a műhelyek he­lyett pedig a dielňákban. Az épület bu­dova, a raktár sklad, a raktáros sklad­ník. A tehergépkocsik nákladot (rako­mányt, terhet) szállítanak. Ha nincs az épületnek szennyvízcsatornája, žumpát (szennyvízgödröt, szennyvíztárolót) csi­nálnak. Most pedig pillantsunk be az ipari üze­mek irodáiba! Itt valósággal röpködnek a szlovák szakkifejezések magyar beszéd­del körítve. Sokkal könnyebb kimondani a bér szót, mint a mzdát, mégis elég gyakori az utóbbi. Sok a számlázási munka, ezért gyakran halljuk' az účet (számla) szót. Néha jelzős szerkezetben is előfordul: bežný účet (folyószámla), obratový účet (forgalmi számla). Még a bevétel és kiadás is szlovákul jön a nyelvükre. A bevétel príjem, a kiadás výdaj, A bevételről és a kiadásról szóló kimutatás a prljemka és a výdajka. Az anyagrendeléssel kap­csolatban számtalanszor előfordulnak be­szédükben az odberateľ, dodávateľ szavak. Pedig az odberateľ nyugodtan lehetne ve­vő. vásárló vagy rendelő, aszerint me­lyik felel meg jobban a célnak, a dodá­vatel't pedig mondhatnák szállítónak. A do­dacia lehotának is tökéletesen megtelel a szállítási határidő, a dodacia zmljvä­nak a szállítási szerződés, a dodáci üst­nek a szállítólevél. így aztán a dodáv­kából is lehetne szállítmány. Az úrokra is megvan a kamat szavunk, az úverra a hitel. A štátny rozpočet lehetne állami költségvetés is. A dávka és a poplatok helyet Is használhatjuk az illeték szót. A prídel szónak megfelel a juttatás. Azt már csak mindenki tudja, hogy a pôžič­ka kölcsönt jelent, mégis elég gyakran használják ezt a szót. Á štátna pôžičkát azzal az erővel mondhatnák állami köl­csönnek is. Ugyanígy a bežná opravát napi javításnak. A poistné magyarul biz­tosítási díj, az Ofllučné távolsági pótlék. Bizonyára a többi gyakran használt szlovák szónak is van magyar megfele­lője, csak egy kicsit gondolkodni kell rajta. Nyelvünk tisztaságáért ez igazán nem nagy áldozat. A -MEZŐGAZDASÁG NYELVE A mezőgazdaságban dolgozók aránylag nem sok olyan szlovák szót használnak be­szédükben, amely a mezőgazdasági terme­léssel függ össze. De az a néhány, ame­lyet használnak, elég gyakran előfordul, és már bizonyos mértékig meggyökere­zett nyelvükben. Ilyen pl. a JRD (jednot­né roľnícké družstvo) rövidítés. Hiába ír a csehszlovákiai magyar sajtó helyette EFSZ-t (egységes földművesszövetkezet), a legtöbb falusi magyar embernek csak a JRD jön a nyelvére. Talán elsősorban a hangzásban, a kiejtés könnyebbségében (jéerdé), másodszor a megszokásban kell keresnünk az okát. A szövetkezeti elnök is sok helyen predseda, főként a vegyes lakosságú köz­ségekben. Mondják JRD-predsedának is, magyar vidéken azonban legáltalánosabb a leánytestvérének, továbbá apjának halálá­ról van szó. Gondolati tartalmával a szerző reflexióval átszőtt érzéseinek ko­molyságáról tesz tanúságot az „Itt állok a parton" című lírai költemény, amely a fiatal Schöpflin költői nyelvének és ver­selő technikájának magas színvonaláról ad fogalmat, s méltó arra, hogy valami­lyen antológiában Is kiadják és mint po­zsonyi évelnek értékes termékét kiemel­jük. Pozsonyból távozva a versírást Schöpflin abbahagyta, nem úgy, mint kritikusi előd­jei: Bajza József és Gyulai Pál, akik nem elégedtek meg kritikai tevékenységgel, hanem ezt egész életükön át kiszélesí­tették a versírásig s kritikusi tekinté­lyük is biztosította számukra költői mun­kásságuk megbecslilését. Egyébként Schöpflinnek azok a költeményei, ame­lyek az Iskolai alkalmi verselésen kivtil esnek, Bajza költészeténél mélyebbet nyújtanak és Gyulai Pál verseinek átlagos színvonalán sem maradnak alul. Amint az 1919 utáni reakció a társa­dalmi fejlődést visszavetette, ennek hatá­sa az irodalom világában is mutatkozik, az Uralkodó osztály letiltja a haladó ha­gyományok továbbépítését. Schöpfllnből csendes ember lett, kritika helyett In­kább alkotással próbálkozik, írt regényt, színdarabot, de ezek nem sok vizet za­vartak, nem ütötték el az átlagtól. EI­csöndesedése meglátszik 1937-ben meg­jelent könyvén a XX. század magyar iro­dalmáról. Nem hallgat azokról az írókról, iklk a Nyugat első évtizedében előretör­tek, de nem szólja meg azokat, akik múltjuk megtagadásáért ezt megérdemel­nék. S az általa fölvázolt szépirodalmi körképben helyet enged az akkori kurzust kiszolgáló és a hivatalos helyek által el­ismert jelentéktelen elemeknek Is. Maga­tartása olyan, mint aki először fáklyát magasra emelt és vele messze világított, azután mintha belefáradt, vagy belekáp­rázott volna, egyszerre lefelé tartja, s ha nem Is oltja kl a lángját, lobogását nem táplálja, sem arra nem gondol, hogy a fáklyán más fáklya gyúljon. Mintha valami harmadik utat keresett rolna a meg nem alkuvó forradalom és a megalkuvást nem ismerő reakció kö­zött, azonban slkertelenlil. Passzivitását nem rótták fel neki 1945 titán, hiszen kimondottan nem tagadta meg elveit, csak elbátortalanodott. Kossuth­díj is jutott neki, mert tagadhatatlan ér­demeket szerzett a század második év­tizedében az irodalmi haladás előmozdítá­sával. Ebben az időben a radikális Irányú Huszadik Századba is dolgozott, amely­nek munkatársai között a polgári forra­dalmiságnál megreketteken kívül a mar­Hlsta társadalmi világnézet akkor még elméleti, de a Magyar Tanácsköztársaság fdejžn cselekedni tudó hívei is szerepel­nek. Volt Schöpflinben bizonyos férfias tar­tózkodás és megfontoltság, azért nem ke­ÍJJ SZŐ 8 * 1958. augusztus 16. ríilt Pozsonyban a színvonaltalan sajtó be­folyása alá, nyelvtudást és széleskörű műveltséget itt szerzett magának, hogy azután ezt a szellemi tőkét kedvező he­lyen és környezetben értékesítse és így munkálkodásának az irodalmi életben em­léket állítson. A Gondolat című ifjúsági havi folyóirat 1891/92-1 XIII. évfolyamában az akkor másodéves teológus Schöpflin nem keve­sebb mint öt költeményt jelentetett meg. Ezek közlil a „Reformáció ünnepén" című kemény hangot Ut meg a protes­tánsok XVII. századbeli üldözéséről: Es hallani véljük csörgését a láncnak, mely gályarab csuklóit égeti; gúnykacaját a vén, dölyfös Rómának, igéjét mely fegyverrel hirdeti. Az ugyanekkor közölt 10 nyolcsoros versszakból álló Comenius-óda hatásos in­vokációval kezdődik: „Nehéz idők hatalmas óriása vaj' hallod-e az ünneplók zaját? ... Sírodnál áll az évek három száza és mindenik áldását mondja rád. Lehet-e sírod néma éjeiére a mi szavunk, a hála hangjai? Lobog-e szíved néped örömére és sajdul­e fájó siralmain. A Comenius emlékének szentelt köl­temény a munka dicsőítésével végződik: Egy emberöltő lép a más nyomába A századon század áthömpölyög. De bár a test sírjába már leszálla, a szellem él — a munka, az örök! Kossuth Lajos halálakor 1894-ben a teológiai akadémia emlékünnepélyén Schöpflin mond beszédet, amely megje­lent a Gondolatban „Kossuth Lajos a ma­gyar nép érzelemvilágában" címmel. Igen figyelemre méltó fejtegetés ez, magasabb színvonalú, mint Kmetty Károly jogakadé­miai tanár sablonos szóképektől nem men­tes vezércikkel a Nyugatmagyarországi Híradóban. Schöpflin azt fejtegeti, hogy a népi Kossuth-hagyományban van való­ságszemlélet és ezért alakult ki Kos­suthról a népköltészet fényénél társada­lomtörténeti szempontból igaz kép. Majd rátér azoknak az íróknak méltatására, akik a nagy francia forradalom óta érez­ték a régi állapotok tarthatatlanságát minden téren és ezért hangoztatták, hogy új nyelvre, új formákra, új képzetekre van szükség. Az írókban nagy dolgok for­radalmas közelgésének sejtelme élt és ezt a sejtelmet átplántálták a tömegek­be, Széchényiről azt a megjegyzést ol­vassuk, hogy magasban született s mint a nép tömegeitől távol nevelkedett főúr nem értette, de nem is érthette meg a dolgozó milliók törekvéseit: JRD-elnök. Szövetkezeti elnöknek vagy ^ a szövetkezet elnökének ritkán halljuk, ^ még ritkábban az EFSZ-elnökének. Hasonló a helyzet a könyvelővel. § A könyvelő a szövetkezetben is účtovník, ^ mégpedig JRD-účtovnlk. Gyakrabban i mondják azonban JRD-könyvelőnek. Rit- ^ kán halljuk a szövetkezeti könyvelő vagy § a szövetkezet könyvelője kifejezést, s alig ^ használják az EFSZ könyvelője kifejezést, i Egyes helyeken a szövetkezetet szlovák § nevén družstvónak, a szövetkezeti tagokat fc družstvósoknak (szövetkezeteseknek) a ^ magángazdákat pedig súkromníkoknak hív- ^ ják. Ä csoportot több helyen mondják ^ skupinönak, a csoportvezetőt skupinárnak. ^ Bár használják a „munkaegység" szót, ^ nem ritka a pracovná jednotka, vagy § röviden jednotka (egység) sem. Sok dolgozója van az állami birtoknak J is, vagy ahogy legtöbben mondják, a štát- S ny majetoknak. Halljuk röviden is. egy- ^ szerűen štátnynak (államinak). (A štát- i nyra megyek. A štátnyn dolgozom.) Aj ^ állami birtok ügyeit is többször irányítja ^ a správca, mint az intéző. S 1 AZ EGÉSZSÉGÜGY NYELVE — Megyek a zdravotný ústavra. Poukáž- § kát kaptam a kezelő orvosomtól odborné ^ vyšetreniére, hogy megtudjuk, nincs-e i valamilyen nálezom. Hány ilyen beszélgetést hallhatunk na- § ponként! Ha nem zdravotný ústavot § (egészségügyi intézetet) mondanak, akkor i OÚNZ-t (okresný ústav národného zdra- ^ via, járási népegészségügyi intézet). fc A poukaz ebben az esetben orvosi beuta- ^ lást jelent, az odborné vyšetrenie szak- 5 orvosi vizsgálatot. A nálezra is megvan § a „lelet" szavunk. ^ „Mentőkocsi", „mentőautó" szavunk is ^ van (igaz, hogy ez utóbbi csak félig ma- ^ gyar), mégis, de sokszor hívunk szanit- ^ kát! Megszámolhatnánk könnyen azokat is, ^ akik nővért vagy nővérkét mondanak, nem S pedig sestrát vagy sestričkát. Sokan % mennek prehliadkára is orvosi vizsgálat i (szemle, szűrővizsgálat) helyett. Az itt említett • szavakat nemcsak a ^ szakemberek: orvosok, egészségügyi dol- ^ gozók használják, hanem a nagyközönség ^ jó része is. Még több van azonban „for- S galomban" a kórházakban a szakemberek ^ s a kórházi ápoltak száján. Az osztályok i oddeleniék, az ápolók ošetrovateľok, az ^ ápolónők ošetrovateľkák, a kezelőszoba S ošetrovňa. A köpeny plášt, a várószoba ^ čakáreň. Ha valaki sárgaságban van, žl- i tačkára kezelik. Akire rákerül az éjjeli $ szolgálat, annak nočná službája van. fc Fogkezelésre a zubnéra (fogászatra) men- § nek a zubárhoz (fogászhoz). A szülés i előtt álló asszonyokat a pôrodnictvora ^ (szülészetre) viszik. Az injekciós fecs- i kendő az ápolónők között striekačke, a § prőbacső (kémcső) skúmavka. Felsorolhatnánk még jó néhány szót, § amely alkalomadtán az egészségügy, il- § letve a „zdravotníctvo" szókészletét „gaz- i dagítja", de talán felesleges. Ennyi is § elég ahhoz, hogy egészségügyi dolgozóink i is lássák: náluk sincs minden rendben, 5 s nyugodtan söpörhetnek a portájuk előtt. ^ JAKAB ISTVÁN § I Ezért az ő nevéhez a nép nem is tet- § te hozzá, az „apánk" kiegészítést. ! Schöpflin öt évvel volt idősebb Adynál % s észrevette azt a vákuumot, amely a & magyar irodalom alakulásában a XX. szá- ^ zad végén mutatkozott. Az űrt Gyulai ^ is látta, de ő úgy vélekedett, hogy ez ^ az űr az Arany János által elért magas- i lat után! áthidalhatatlan szakadék, hogy ^ Aranv után csak örök lefelecsusszanás S következhet. Schöpflin fölismerte, hogy a $ látszólagos űr új alkotók kibontakózá- S sának térsége s az epigonizmus üressége ^ után dicsőséges új termékenység napjai i következtek el. Hogy ezt a valóságot az $ irodalmi köztudat tudomásul vette, abban 5 Schöpflin irányításának kétségtelenül je- § íentékeny szerepe volt. Schöpflin pályájának Pozsony után & következő részét három szakaszra lehet § felosztani. Pestre költözésétől, 1897-től S mintegy tíz éven át akadémikus, tehát § konzervatív oldalról (mint a Franklin Ä Társulatnál megjelenő hetilap szerkesz- $ tőségének tagja) figyelte annak kibonta- S kozását, ami szépirodalmi téren új és $ ígéretes volt, majd következett további i tíz év (a Nyugat 1918-lg tartó első év- S tizede), amikor átállt az új harcosok so- i rába és erre következett negyedszázados S időszak, amely nem gyarapítja a meg- ^ szerzett tőkét. § A felismerést érdem elvitathatatlan tő- ^ le, ő olyan egyéniség volt, aki képes volt ^ ; hallott a helves iránv vflllaláoära ha i a békéért ; illlllli nuiiigllllUllllilllliti>­Jlfil V. SVOBODA verse • VILÉM CERMK zenéje • PETRIK JÓZSEF fordítása J^TftiK. V.R«t,<ríU tléf HM*HK„ "/cs'wPA MOJOLV *.N0SH AJAK V A NA? tZEB8«t< TRAKTOROS a földet szántja a kőműves falat rak, újan épült Iskolába fut a vidám gyerekhad. MIND IGYEKSZÜNK jól tanulni szépen írunk, számolunk: Mint a gyárban a munkások — a békéért harcolunk. LAKIK AZ UTCÁNKBAN egy kisfiú, Lajcsinak hívják. Ez a szeplős kopasz gyerek, arról híres-nevezetes, hogy ő mindent jobban tud a többieknél, ő mindenkinél többet látott és minden pajtásánál bátrabb. Ha valakitől hall valamit, nyomban rákezdi: — Az semmi. Mikor én egyszer a városban jártam... — és vége-hossza nincs hencegésének, lódításainak. Ma már a kisebb gyerekek se hisznek Lajcsinak és nemrég valaki azt mondta rá, hogy szájhős és rajta is maradt ez a név. Hogyan? Az ejtőernyős világbajnokságra többször elvitte az édesapja. Dicsekedett is vele az utcában, hogyha ő megnő, ejtőernyős lesz és majd a felhők mö­gül ugrik ki a repülőgépből, és lepipál majd mindenkit. Ahogy így hőskö­dött Lajcsi, a gyerekekkel a szomszéd utcában egy mély árokhoz értek,, csöveket fektettek bele a munkások. Egy keskeny deszkapalló vezetett át az árkon. A többiek könnyedén átmentek rajta, de Lajcsi megtorpant, es csak állt, ácsorgott a vízzel teli árokparton. A többiek bíztatták, hívogatták, míg végül is önkéntelenül kibuggyant belőle a beismerés: — Félek, hogy beleesek. Nagyot nevettek pajtásai, és elnevezték szájhősnek. Nézzetek csak körül, hogy köztetek nincsenek-e hasonló szájhősök. H. S. rek sírdogál, üres virágcseréppel a kezé­ben. Szonori volt. A király megparancsol­ta, hogy nyomban vezessék eléje, aztán megkérdezte tőle: — Miért ácsorogsz Itt üres cseréppel? Szonirl sírva elmondta, hogyan ülteit* el a magot, do hiába várta a hajtást. Mikor a király meghallgatta Szonirit. magához ölelte és így szólt a köréje se­reglett emberekhez: — Ez a becsületes gyerek lesz az ér fiam. A/ emberek duzzogni kezdtek: — Hát ez még sem igazság. Hiszel ennek a gyereknek egy üres virágcse­répnél nem volt egyebe. De a király így szólt: — Idehallgassatok, emberek. A magok amelyeket szétosztottam a gyerekeknek nem hajthattak kl, mert előtte meqfőzet­tem őket. Az emberek lelkesen ünnepelték a kl rály bölcsességét. És a gyerekek a szebb­nél szebb virágokkal szégyenkezve eloldp lógtak, mert valamennyien más magot ül­tettek el, mint amit a király adott. Szűcs Béla fordítása és hajlott a helyes Irány vállalására, ha ^ s Szerencse, hogy sem politikai, sem iro- S dalmi tekintetben nem hatott a fiatal ^ Schöpflihre Samarjay Károly (1821—1894) & példája. Samarjay, mint fiatal jogász § 1840-ben a fogságból csaknem megvakul- S tan visszatérő Wesselényi Miklóst az or- $ szággyűlés ifjúsága élén üdvözölte és az- S után dolgozott az Atheneumba, a Pesti Dl- ^ vatlapba, az Életképekbe, sőt Kossuth § Hírlapjába is. A múlt század nagyvenes § éveinek második felében négy verses kö- % tete jelent ffleg, azonban az egvkori láza- $ dó Ifjú, vagy mondjuk pontosabban, sza- ^ lonforradalmár az idők folyamán a Pálffy- § hitbizomány jogtanácsosa, pénzügyi, vá- i rosigazgatásl és egyházkormányzat! téren ^ a legbefolyásosabb pozsonyi tényezők S egyike lett. Ha Schöpflin Pozsonyban ma- $ rad, az ő fejlődése éppúgy eliszaposodott ^ volna, mint Samarjayé, akiben nyoma sem § maradt meg a reformkor forradalom felé ^ törő lendületének, ellenben megőrizte az § egykori mesterkélt szobai költészetnek ^ hagyományát s ennek a nyelvén Irt ver- ^ set a Nyugatmagyarországi Híradóba még ^ »«93-ban i.i. ' $ RÉGESRÉGEN egy városban élt egy bölcs király. Már öreg volt, éjjel-nappal kínozta a gondolat, hogy nincs utódja. Egy nap aztán elhatározta, hogy a leg­becsületesebb gyereket fiává fogadja. Ki­rályságának valamennyi gyereke között vl­rágmagvakat osztott szét és így szólt: - Gondját viseljétek e magoknak, s akinek a legszebb virág nő belőle, az lesz az utódom. A gyerekek elültették a magot, és éj­jel-nappal lesték, mikor bújik ki a haj­tás. Szontri sem akart elmaradni a többi qyerek mögött. Elültette a magot, meglo­csolta, és várta, hogy kibújjék a föld­ből. Elmúlt 10 nap, két hét, majd egy hó­nap, de a virágmag csak nem hajtott ki. — Hát ez aztán érdekes dolog — cso­dálkozott el Szoniri és megkédezte az édesanyjától: — Édesanyám, ugyan miért nem hajtott ki az én magom? — Nem tudom, fiam, nerfi tudom. Jó lenne átültetni egy másik cserépbe — válaszolt édesanyja, gondterhelt kifeje­zéssel az arcán. Szonori átültette a magot, de az csak nem hajtott ki itt sem. Elérkezett a nap, amikor a király útra­kelt királyságában, hogy megnézze a vi­rágokat. Minden gyerek ünneplőbe öltö­zött, és kiállt a ház elé a gyönyörűbbnél gyönyörűbb virágokkal. Minden gyerek szeretett volna az öreg király utóda lenni. De mit gondoltok mi történt. A király figyelembe se vette a szép virágokat, szomorú, bosszús arccal, közömbösen ment el mellettük. Nemsokéra arra lett figyelmes, hogy egyik kapuban egy gye­LEVELESLÁDÁNKBÓL 1. Egy embernek olyan órája van, hogj 24 óra alatt két ízben kell felhúzni. Á> ember rendszerint 7 óra 30-kor és esti lefekvéskor szokta felhúzni az órát. Reg­gel pontosan 8-szor fordítja a felhúz? csavart, este pedig pontosan 12-szer. Ki tudod-e számítani, hány órakor fekszil le. (Megfejtése 4 pont.) 2. össze tudsz-e rakni a fenti figu­rákból egy hatágú csillagot? (3 pont) Beküldte Bólya Ve­ronika, Guta. 3. A Fekete-tenger négy folyója D. be­tűvel kezdődik. Melyek azok? (2 pont) (Beküldte Hindy Júlia, Léva.) • • • • • n g r: n n • • • • • • 4. Osszátok úg\ négy egyenlő részre a négyzetet, hogy mindegyikbe éppen egy pont és egy csil­lag jusson. (3 pont) RÁKÔGZI ARPÁD RAJZA: TÁBOROZÁS 5. Csalafinta kérdés: egy hatalmas üres dobozba hány diót tehetsz? (1 pont). Be­küldte Maczél Zsuzsa, Lok. Az augusztus 2-i szellemi öttusa helyes megfejtése: 1. Benedek Elek, 2. A figurákból 2-es számjegyet lehetett összerakni, 3. Kolom­bo Ceylon, Reykjavik Izland, és Tanana­rivo pedig Madagaszkár fővárosa. 4. Az iskola ud­varán így lehet két­szeresére nagyobbí­tani a medencét a fák kivágása nélkül. 5. Ceruza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents