Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-12 / 191. szám, szombat

ZSELIZI KÉPEK Ez a két képünk is azt bizonyítja, hogy még a kitartó esd sem moshatta el e zselízl népművészeti szemle részvevőinek jókedvét, mosolyát, no meg a szereplésvágyát. Suchý Emil első felvételén a fülekpüspökieket látjuk az ünnepélyes felvonuláson, a másikon pedig egy jelenet a koloniak táncjátékából. Uj űtakon jár a magyar filmgyártás A magyar filmgyártás az 1956. évi ellenforradalmi események ellenére is megtartotta művészi színvonalát, és az elmúlt években készült kiváló filmalkotásai bekerültek a filmművészet fejlődésének történetébe. Elég, ha megemlítjük a Hannibál tanár úr című filmet, amely a tavalyi Karlovy Vary-i filmfesztiválon elnyerte a fesztivál egyik fő díját. De a Bakaruhában című film is, amely nemrégen került a csehszlovák filmszínházakba, megérdemelt sikert aratott. A magyar filmművészet fejlődéséről tanúskodik a külföldön, Amerikában, Egyiptomban, Japánban, Angliában és másutt mutatkozó nagy érdeklődés a magyar filmek iránt. A magyar jilmdolgozók számos közös filmet készítettek. Most fejeztek be a francia filmgyártókkal együtt egy filmet. A szovjet filmdolgozókkal együtt forgatják a Kárpáti rapszódia és a Zalka Máté c. filmeket. A bolgár filmdolgozókkal közösen készítik Verne Gyula regénye alapján a Dunai hajós című filmet, valamint velünk koprodukcióban a Szent Péter esernyője című Mikszáth mű alapján egy filmet. A jugoszláv filmdolgozókkal együtt készülnek a Cirkus Maximus c. film forgatására, mely tárgyát a második világháborúból meríti. Ugyancsak közös magyar-jugoszláv film lesz a montenegrói parasztok életéről szóló.Dohány című film. A magyar filmgyártás legutóbbi sikeres újdonságai közé tartozik az Éjfélkor, amely a magyar művész-értelmiségnek az októberi ellenforradalmi események időszakában felmerülő problémáival és általában e dolgozók pszihológiájával foglalkozik. Nagy sikere volt a csehszlovák nézők körében a Dani c. filmnek. A magyar filmgyártás eredményei azt bizonyítják, hogy meg vannak a feltételek a további technikai és művészeti fejlődésre, és hogy a magyar szocialista-realista filmművészet nem alakulhatott volna ki a szovjet filmművészet és a haladó olasz filmdolgozók neorealista filmalkotásaiból merített jó tapasztalatok felhasználása nélkül. M. Imrich Bolgár képzőművészeti kiállítás Bratislavában Most érkeztem meg Bulgáriából, telve apránként felszívódó tarka benyomással, élménnyel. Ha behúnyom a szemem, tudatosul bennem, hogy egész közel jutottam egy néphez, országához, kultúrájához — és ismerem őket. jobban és bizalmasabban, mint ahogy föld- és néprajzi leírásokon, filmen és irodalmon keresztül megismertem. — Nem robogott velem hosszú órákon keresztül a Balkán-expressz, nem voltak határok, sem útlevélvizsgálat. Csak a bratislavai Šafárik tér kiállító csarnokában töltöttem néhány órát, — a bolgár képzőművészek tárlatán. Igazolást nyert tehát, hogy a művészet olyan kötelék, amely talán a legszorosabbra fűzi egyének, népek barátságát, s megértését. Az épülő, fejlődő Bolgár Népköztársaság első ízben mutatkozik be nálunk műalkotásaival, s mi nemcsak szíves vendégszeretettel, de komoly megbecsüléssel fogadjuk őket.. Az előbb jelzett közvetlen átélés önmagában is elismerés és művészetük pozitív értékelése. Miből is áll tehát ez a kiállítási anyag, aminek ilyen dinamikus hatása van? Számszerűleg: több mint 50 olajkép, 20 szobor, és mintegy 15 grafikából. - Bármily régi eredetű is a bolgár piktúra, hiszen már a 13. században realista felfogású festmények borították a bojáni templom falait, - a világi képzőművészet az egyházival szemben még csak nem is száz éves. Hihetetlenül hangzik, azonban ezt a jelenséget történeti és gazdasági okok magyarázzák, a közel fél évezredes török hódoltság s a nyomában járó szegénység és elmaradottság. Speciális gátló körülményei is voltak a bolgár művészet fejlődési folytonosságának, éspedig az Iszlám és a görögkeleti vallás előírásai, melyek szigorúan tiltják az emberábrázolást, főképp plasztikus formában. Vaszil Sztoilov: Bolgár madonna Annál meglepőbb és figyelemre • méltóbb, hogy képzőművészetük legerősebb és legvonzóbb része a szobrászat. Mintha egy hosszú korszak elfojtott energiái egyszerre robbannának ki, hogy kiforrott formában, érett tartalommal jelentkezzenek. — Bár a századvég és a 20. század váltakozó irányai nem ismeretlenek előttük, a természethez közel álló ember nagyon egészséges érzésével megtalálták az utat a valóságban gyökerező művészethez. Mindennapi motívumoknak közvetlenséggel, a mű belső értékét is jelző egyszerűséggel, kitűnő alakító készséggel adnak konkrét formát. Erről tanúskodnak Lazarov szürke kőből faragott Mosolygó falusi asszonyai, akik mindig is ilyenek lehettek és ilyenek lesznek. Terziev Rodopei lánya sziklán épült falujából ütemes, biztos léptekkel, tiszta jövőbe néző arccal indul útjára. Krumov: „A hegyekbe" menetelő életerős csoportja küzd a vihar ellen — jelképesen is. Festményeik között, főképp az objektív realista elgondolásúak közt, — vannak szokványosak is, ami érthető. Képeik zöme századunk dereka körül keletkezett. Valószínűleg a legrégibb Lavrenov: Kursum Chanja, mely keleties felépítésével, a színperspektíva mellőzésével, finoman aprólékos leíró részleteivel teljes képét adja egy hatalmas pravoszláv kolostor külsejének, részben belsejének, a benne és körülötte nyüzsgő életnek. Legkiemelkedőbb alkotások Dencev nagy történeti vászna. A bolgár újjászületés hősének foliánsok fölé hajló áts?ellemült, lelkes alakjával, és Petrov drámaisággal, telített Kivégzés előttje. - A népet elevenítik meg Sztoilov: Bolgár Madonnája, a tősgyökeres falusi anya, aki gyönyörű mozdulattal öleli gyermekét életadó kebeléhez. Venev kvalitásos művész, színpompás, hatalmas Vidám esztendője erősen festői hatású, plasztikus, kiváló felépítésű kép. A hazai föld kánaáni bőségű drága termékeivel megrakott asztal körül bővérű, lakmározó típusokra aranyló foltokban hull a napfény. Az elégedettség életöröm ízes beszédes érzékeltetője, Dimitrov-Majsztora viruló, tündöklő Menyegzője bizánci hatású és dekoratív jellegű. A táj saiátos atmoszféráját legteljesebben éreztetik: Kavaldzsiev: Vihar előttje, nehézkes fekete bivalyok renyhe mozdulattal gázolnak a folyó holt ágában, mögöttük a tenger bűvös képje. Obreskov: Bajciki képe üde színfoltokban vetíti elénk a mohamedán falut. - Látjuk a bolgár festők kitűnő színkeverők, a forró napsütésben izzó tenger és sziklák, a dús zöld mezők, a majdnem szubtropikusan buja növényzet ihletik őket. Vérmérsékletük, életszemléletük is feltételei ennek a telten ragyogó kolorizmusnak, ami mellett a mi színeink elfakulnak, hűvösen tartózkoH ^ fi 1 ; : ŕp Bojan Petrov: öregasszony kávéőrlővel dók. — Kifejező és jellemző erejük, biztos meglátásuk kieoyensúlvozott, józan és tehetséges nemzet adottságai. Grafikájukban a költői finomságú Burgaszi kikötő, a drámai mozgalmasságú, nemes pátoszú Vérrel írott levél, és Daszkalov döbbenetes és meggvőző Szeptemberi felkelése eszmeileg és technikailag a legértékesebbek. Megkapó az a teljes egészében helyesen értelmezett szocialista-realista felfogás, mely nem kirívó külsőséges atributumokkal akar hatni. Ehelyett az alkotó belső érzéséből, a mü szelleméből önként adódik a mondanivaló hitelessége. — Ügy érzem, a művészetek nagy együttesében Bulgária egyéni színezetű i-engő szólamot képvisel. Bárkány Jenöné Levelezőink írják Horn György levelezőnk, a testi fogyatékosságban szenvedő gyerekek losonci iskolájáról küldött tartalmas beszámolót. Levele bevezető részében az iskola tantestületének önfeláldozó munkájáról ír, amelyet a gyógypedagógusok fejtenek ki, hogy a nevelésükre bízott gyerekek értékes tagjaivá váljanak a társadalomnak. Írása további részében többek között ezeket írta: —A nyolcosztályos iskolában, amely egyenértékű a rendes középiskolával, körültekintően gondoskodnak a növendékek kulturális életéről is. Kirándulásokat, mozielőadást, társas újságolvasást és másféle kulturális megmozdulásokat rendeznek, amelyek sok tekintetben követelnek a nevelőktől önfeláldozó munkát. A tantestület azonban minden nehézséget leküzd, hogy munkája eredményes legyen. Az iskola az életre nevel A XI. pártkongresszus ráirányította a figyelmet az általános műveltséget nyújtó iskolák színvonalának további erőteljes emelésére. A szocialista iskola társadalmi funkciójából következik, hogy a gyakorlati életre nevelje a felnövekvő nemzedéket. Ezzel a követelménnyel szorosan összefügg az a kérdés, miként tudja az ipari és mezőgazdasági szükségleteknek megfelelően alkalmassá tenni az ifjúságot - az egyre növekvő technikai színvonal mellett - a termelő munka elvégzésére. Hazánkban az ipari termelés mennyiségileg és minőségileg egyaránt magasfokúan szervezett és fejlett. A mezőgazdasági termelés most van átalakulóban. A nagyüzemi mezőgazdasági termelésre való áttérés a mezőgazdasági munkát szerető, ahhoz értő munkaerőket kíván. A mezőgazdasági munka végzéséhez nemcsak természetszeretet, de szakértelem is szükséges. Mindkét feltétel alapvető biztosítása az iskola feladata. Ehhez az iskolának minden feltétele megvan. Hiszen a mezőgazdasági hivatás betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges alapvető ismeretet, valamint a szükséges gyakorlat elsajátítását egyaránt biztosítani tudja a ma iskolája. K

ülönösen a gyakorló kertben végzett jól megszervezett munka alkalmas arra, hogy az ifjúságban felkeltsük az érdeklődést a mezőgazdasági munka iránt. Természetesen nem csupán arról van szó, hogy a gyakorlókertben bizonyos fajta, a mezőgazdasággal kapcsolatos alapvető munkával ismertessük meg a tanulókat, hanem ennél sokkal többről. A növényápolás feltételeinek megismertetése, a növényismeret, a kísérleti munkával együttjáró serkentő türelmetlenség, a talajvizsgálat, a növények klimatikus szükségleteinek tudatosítása s ezen keresztül a sokoldalú megfigyelések egész sora, mind-mind részei ennek a munkának. A szocializmus építésének mostani szakaszában az iskola elsőrendű feladata, hogy a szükségleteknek megfelelően a szocialista építés valamennyi munkaterületére arxalmas, jól képzett é^ művelt ifjúságot neveljen. Minthogy a nagyüzemi mezőgazdaságra való áttérés döntő szakaszába lépett, követelménykényt hárul az iskolára az az intézményes feladat, hogy a mezőgazdasági munkát kedvelő s ahhoz ragaszkodó, azt jól ismerő ifjúságot neveljen. Ennek a követelménynek felismerése tükröződik abból is, hogy ma már tantárgyként szerepel iskoláink tantervében a kerti munka. A legtöbb iskolában bevezették ugyan e tantárgy oktatását, de a kezdeti nehézségek, valamint a tapasztalatlanság e tantárgy oktatását illetően nem tudják a pedagógusok széles rétegének biztosítani az egységes és célravezető módszert. Minthogy iskolánk második éve sikerrel oldja meg ezeket a feladatokat, helyesnek tartjuk az eddigi tapasztalatok közkincscsé tételét. A kiindulópont természetesen egy alkalmas gyakorlókért létesítése. A kedvező fekvésű, megfelelő talajú kert megszerzése gyakran nehézségekbe ütközik. Különösen városban. Nálunk is így történt, de az iskolai szakosztály vezetőjének leleményessége, segíteni akarása meghozta a kívánt sikert. Egy közel fekvő óvoda túlméretezett udvarából hasítottuk ki a megfelelő telket. A kerítés problémája sem okozott különösebb gondot. mivel az anyagi fedezetet az iskolai szakosztály biztosította, míg a bekerítés nem csekély munkáját az iskola lelkes pedagógus-gárdája végezte el társadalmi munkában. így tehát, vannak is nehézségek az iskolai gyakorlókert létesítése terén, ezek általában nem olyan természetűek, hogy ne lehessen őket megoldani. E nehézségek iskolánként más és más természetűek. Vannak azonban olyan problémák isj amelyek általában érvényesek minden iskolára s ezek megoldása csupán a kölcsönös tapasztalatcsere útján lehetséges. Lássuk, melyek ezek az általános természetű kérdések? A

gyakorlókert létesítésénél nem csupán az a fontos, hogy közel legyen az iskolához s be legyen kerítve, Az sem lehet közömbös, hogy milyen a talaj minősége, összetétele. Az első feladat tehát a talajvizsgálat. Ez maga is érdekes feladat. A szakszerű talajvizsgálat eredményeinek ismeretében következik aztán a szükséges talajjavító munkák megállapítása, valamint a termesztésre alkalmas növények kiválasztása. Ez utóbbi megválasztását leginkább a tájjelleg dönti el. E munkát a vegetációs időszakra tervezett munkaterv elkészítése követi. Ehhez tartozik a parcellabeosztás, a vetésforgók kijelölése, melegágykészítés, valamint az időszaki munkák beüteanezése. Az őszi munkák rendszerint a talajvizsgálat, talajjavítás, valamint a talajelőkészítés elvégzéséből állanak. A téli időszak is hasznosítható, amennyiben az elméleti oktatás, szerszámok készítése és javítása, esetleg szerszámraktár építése, vagy melegágy, nyári tanterem készítése mindmegannyi szükséges munka, aminek elvégzésére a tavaszi munkák beálltával nincs idő. A tavaszi munka kezdete jelenti a tulajdonképpeni gyakorlókerti munka megkezdését. Ez a munka a tavaszi talajmunkák elvégzéséből, vetésből, ill. kiültetésből áll, majd a növényápolási időszak beköszöntével megkezdődik a rendszeres növényápolás. E munka jó megszervezése nem csupán érdekessé, hanem eredményessé is teheti a gyakorlókertben végzett munkát. A mezőgazdasági munka sajátossága megköveteli, hogy ne csupán a tanórákon foglalkozzunk a szükséges munkák elvégzésével, hanem a szükségleteknek megfelelően, bármikor. Ezért szükséges a kert naponkénti meglátogatása s ennek alapján a szükséges munkák megállapítása. E feladat betöltésére' nagyon alkalmas az a gyakorlat, hogy a tanulókból — beosztás útján — szolgálatot szervezünk, melynek feladata az időjárás megfigyelésén túl a szükséges növényápolási munkák megállapítása, esetleg halaszthatatlanul fontos tennivalók elvégzése. Természetesen jól szervezettnek kell lennie a gyakorlókerti munkának is. Egy egész osztály egyszerre való foglalkoztatása csupán brigádbeosztás alapján íehetséges. Egy-egy ilyen munkacsoport általában 5—12 tagból áll. A foglalkozásokon a különféle munkacsoportok más-más természetű munkát végeznek. így ajánlatos ültető vagy veteményes, valamint locsoló és növényápoló brigád alakítása. E munkacsoportoknak természetesen nincs állandó jellegük. Bevált módszer szerint a foglalkozások alatt húsz percenként váltják egymást a munkában, ami lehetővé teszi, hogy valamennyi tanuló részt vegyen az aznap végzett valamennyi munkában, így teljes áttekintést szerezzen minden munkafolyamatban. A tudatosítás, rendszeresség, valamint az aktív megfigyelésre való ösztönzés, továbbá az eredmények összehasonlítása szükségessé teszi, hogy a tanulók ne csupán részt vegyenek az egyes munkafolyamatokban, hanem maguk is aktív szereplőivé váljanak e munkának. Szükséges tehát, hogy megfigyeléseikről rendszeres feljegyzéseket vezessenek. A feljegyzések általában a végzett munka dátumszerű leírását, a mindenkori klimatikus viszonyokat, a talajmunka, a növényápolás, a virágzás kezdetét, a termésbeérést, betakarítást, valamint a terméseredmény megállapításával kapcsolatos észrevételeket tartalmazzák. A

naplószerű feljegyzéseket nem csupán valamennyi foglalkozás végeztével kell rögzíteni, hanem a vegetációs időszak elteltével is. A gyakorlati foglalkozások általában az inspekciós szolgálat jelentésével kezdődnek, amit a kert közös megtekintése követ. A szemle végeztével tartott rövid megbeszélés célja a munka kitűzése, a munkabeosztás elvégzése és az ezzel kapcsolatos kérdések megoldása. Nagyon helyes az a gyakorlat, ha a tanulók beszámolnak megfigyeléseikről, észrevételeikről s maguk tesznek javaslatot az elvégzendő munkára. Az elvégzendő munka megállapítását a szükséges szerszámok kiválasztása, majd a brigádok feladatainak megszabása követi. A munka befejezése után ismét megbeszélésre kerül sor. Ennek eredményét a tanulóknak rönzíteniök kell füzeteikben. Ugyanilyen fontos annak eldöntése is, hogy milyen alapelvek szeriilt (ÜJ SZÖ 7 * 1958. július 16. •