Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-02 / 181. szám, szerda

Minden erőnket latba vetjük, hogy e kornak emléket állítsunk Mint ahogy már az előző napokban megírtuk, Bratislava ezekben a na­pokban a fiatalok városa — az öröm és boldogság színhelye. Hazánk fia­taljainak e nagy találkozója — mani­ťesztáció a béke, a szocializmus ol­dalán; Bratislava utcáin büszke fia­talokat látunk, olyanokat, akik oda­adó munkájukkal, tanulásukkal a szebb és boldogabb élet megteremté­séért harcolnak. AZ ÁLLOMÁSON A főpályaudvar már a kora reggeli órákban az ifjúsági alkotóverseny résztvevőinek fogadtatása jegyében élt. Az ifjúsági találkozó résztvevőit ho­zó első vonat háromnegyed ötkor fu­tott be a pályaudvarra. A pályaudvar zsúfolt volt a kékinges fiataloktól — élénk és hangos vidámságuktól. Ugyanakkor hazánk minden részébe indultak gyorsvonatok, melyeken az ifjúsági alkotóversenyen részt vett pionírok tértek otthonukba. Vidám, boldog pillanatok színhelye volt a pá­lyaudvar, amikor hét óra előtt befu­tott a prágai gyors. Ezen érkezett háromszáz CSISZ-ista — a Július Fu­čík és a ČKD Stalingrad együttes tag­jai. Aztán egyórás késéssel megérkez­tek a nyitrai kerület kékingesei is — hatszázan. Es így sorolhatnánk a vo­natok, autóbuszok érkezését. A nap folyamán megérkeztek az ifjúsági al­kotóverseny résztvevői — majd tíz­MILLIOMOS FIATALOK Még az év elején történt, hogy az Osti nad Labem-i kerület fiataljai el­határozták: az „ifjúsági milliókért" mozgalom keretében tizenhétmillió ko­ronát takarítanak meg. Kezdetben úgy tűnt, hogy a CSISZ-tagok ezen köte­lezettségvállalása túl merész, megha­ladja a fiatalok erejét. Éppen ezért sikerük még figyelemreméltóbb. Ugyanis kötelezettségvállalásukat nem­csak teljesítették, hanem ma már százezer koronával túl is szárnyalták. Ez azt jelenti, hogy az „ifjúsági mil­liókért" mozgalom keretében 17 millió 100 ezer koronát takarítottak meg. A kerületben a legszebb eredménnyel a chomutovi járás fiataljai dicseked­hetnek, akik a kerület kötelezettség­vállalásának egyharmadát teljesítették. Ezután következik a décíni járás más­fél millió korona megtakarítással. Ezek a fiatalok valóban büszkék le­ügy, évtizedekre építünk azzal a táv­lattal, hogy a lakáskultúrával szemben támasztott igények állandóan növe­kedni fognak. Mi a helyzet? Nemcsak arról van szó, hogy a lakásépítés ál­talában lemaradt. Figyeljük meg, hogy az 1957-ben rendeltetésüknek átadott lakások átlagos lakóterülete 9,2 száza­lékkal kisebb volt, mint 1953-ban, viszont egy lakásegység átlagos költ­sége 21,6 százalékkal nagyobb volt. Meg tudnák-e oldani tervezőink és építőink ezt a furcsa számtani példát? Csak nem akarnak meggyőzni arról, hogy ezt az új építészeti munkamód­szerek okozzák! A tervfeladatok általános teljesí­tésében szép eredményeket érünk el. Az eredmények helyes elemzése, ala­pos értékelése azonban rámutat arra, hogy nem mindig kedvező feltételek közepette értük el a feladatok tel­jesítését. Nézzük például az önkölt­ségeket. Az ipari önköltségek mellett még mindig lassan csökken az egy termékegységre eső anyag-, nyers­anyag- és energiafogyasztás, ami a mérlegek feszültségének enyhülésében is elégtelenül érezteti hatását. Az önköltségcsökkentésben elért általá­nos, viszonylagos siker főként ott nyilvánul meg, ahol az önköltségcsök­kentés nem függ közvetlenül a ter­melés növelésétől. Az önköltségcsökkentés gyakran a minisztérium, vállalat és üzem, eset­leg más gazdasági irányító szervek nagyobb közreműködése nélkül tör­ténik. Az önköltségcsökkentést'gyak­ran az állami terv céljainak nem megfelelő termékek is befolyásolják. Az egy termékegységre eső anyag­költségek csökkenésének lassú üteme, esetleg egyes vállalatok tervének nem kívánatosan nagyvonalú túlteljesítése elvonja azokat az anyagokat, ame­lyekben még mindig szűk keresztmet­szetekkel küszködünk. A látszatra kedvező hatékonyságot néha a ter­melési tervfegyelem megszegésével, a termelés szerkezetének önkényes megváltoztatásával, a választék meg­változtatásával, előnyösebb termékek termelésével, a technológia be nem tartásával stb. érik el. Egyes üze­hetnek, s eredményes munkájukat di­cséret illeti. A MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓ FIATALOK NAPJA Az Ifjúsági Faluban holnap találkoz­nak az ifjú földművesek. Az értekez­leten hazánk minden részéből három­százan vesznek részt — szövetkeze­teink, traktorállomásaink, stb. legjobb fiatal munkásai. Az értekezleten to­vábbá jelen lesznek a környék fiataljai is — mintegy háromszázan. A be­számolót Vedra elvtárs, a CSISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tartja meg. Az értekezleten résztvevők pártunk XI. kongresszusának határozatai értelmé­ben foglalkoznak a melioráció, a kom­posztkészítés, a hektárhozamok növe­lése stb. kérdésekkel. Fiatal földmű­veseink megbeszélik azon feladatok teljesítésének módját, melyeket pár­tunk XI. kongresszusa fiataljaink és mezőgazdaságunk elé állított. Az értekezlet után kultúrműsor kö­vetkezik, melynek keretében a bratis­lavai kerület legjobb ' ifjú művészei lépnek fel. A fiatalok ezután megte­kintik az Ifjúsági Falu gazdaságát — • megismerkednek hazánk egyik legjobb szövetkezetének életével. A mezőgaz­daságban dolgozó fiatalok napja if­júsági mulatsággal végződik. A SZÜLŐFÖLD ÉNEKEL ÉS TÁNCOL E jelszó alatt kezdődött tegnap este az ifjúság dunai találkozója második részének esztrádműsora. Az ünnepé­lyes megnyitás után a . műsor első részében a Július Fučík együttes sze­repelt, mely ebben az évben fennállá­sának tizedik évfordulóját ünnepli. Az együttes 1951-ben megnyerte a ber­lini Világifjúsági Találkozó díját s azóta is többször sikeresen szerepelt külföldön. A 140 tagú együttes az utóbbi években az esztrádműsorokra fekteti a fő súlyt, „A szülőföld énekel és táncol" keretében is ezen törekvé­süket fejezték ki. Hasonló mutatós számokkal lépett fel a Lúčnica is, mely a ma fiataljainak boldog életét mutatta be. Ez az együttes szintén nagy sikereket aratott külföldön. Mindkét együttes bebizonyította magas színvonalú művészi tudását, s határo­zottan kiérdemelte a közönség tetszé­sét. A szülőföld énekel és táncol esztrád­műsor hazánk boldog, békeszerető fia­taljainak seregszemléje volt. (ks) A Genfbe utazó szovjet szakértők küldöttsége Moszkva (TASZSZ) - A nukleáris fegyverkísérletek megállapítása mód­ját tanulmányozó szakértő értekez­letre küldött szovjet küldöttség tagjai: J. K. Fjodorov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, N. Sz. Szemjonov és I. J. Tamm akadémikusok, M. A. Sza­dovszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, O. I. Lejpunszkij professzor, I. P. Pa­szecsnyik és K. J. Gubkin, a Szov­jetunió Tudományos Akadémiájának tudományos dolgozói és Sz. K. Ca­rapkin, a Szovjetunió Külügyminisz­tériuma kollégiumának tagja, a nem­zetközi szervezetek osztályvezetője. Mi a célja az atomszakértők tanácskozásának Finnország kommunista Pártjának felhívása a parlamenti választások előtt Helsinki (ČTK) — Finnország Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága fel­szólította Finnország dolgozóit, hogy a július 6.—7-i parlamenti választások előtt és alatt támogassa az érdekeiért harcoló demokratikus szövetséget. A finn parlamentnek 1050 képviselője­löltje van, akik közül a mostani vá­lasztások során kerül ki a 200 képviselőt számláló új parlament. A parlament július 28-i első ülésén a képviselők megvá­lasztják az új kormányt. A választásokon Finnország hat politikai pártja vesz részt. A Finn Nép Demokratikus Szövetsége, vagyis a kommunisták baloldali népfront­ja. a Finn Nők Demokratikus Szövetsége, a Diákok és Haladó Polgárok Szocialista Szövetsége összesen 193 jelöltet állított. Inkább ötévi börtönt Magyarországon, mint a „szabadságot Kanadában tí London (ČTK) — Három magyar állam­polgár, akik az 1956 novemberi ellen­forradalom letörése után a Szabad Euró­pa rádióleadó felszólítására a nyugati „szabadságot" választották, Kanadából visszatértek most Nagy-Britanniába. A 21 éves Ficsere Bélát és társait, a 18 éves Belagal Jánost és a 38 éves Mészáros Artúrt bíróság elé állították és az AP amerikai hírügynökség szerint va­lamennyien kijelentették, hogy hazájuk­ba akarnak visszatérni. Ficsere a többi között ezeket mondotta: „Kanadában éheztünk és ezért inkább öt évi börtönt viselnék el Magyarországon, minthogy visszatérjek Kanadába." Az angol ható­ságok állítólag mindannyiukat Kanadába akarják visszaküldeni. A VILÁGSAJTÓ már jó néhány hét­tel ezelőtt különös figyelmet szentelt az atomszakértők tervbe vett genfi értekezletének, mint a béke és biz­tonság érdekét szolgáló fontos nem­zetközi eseménynek. Ezen értekezlet célja szorosan összefügg a Szovjet­unió kezdeményező lépésével, hogy egyoldalúlag beszüntette az atom­fegyverekkel folytatott kísérleteket. A világ közvéleménye szüntelenül ar­ra várt, hogy a nyugati államok mél­tóképpen reagálnak erre és követik a szovjet példát. De Dulles nem len­ne az, akinek ismerjük, „a hidegháború atyja", ha azt tette volna, amit az egész világ óhajtott. Mint már annyi­szor a szovjet kezdeményezés előtt, most is kibúvót keresett. Moszkva be­jelentésére Washington ezt válaszolta: — Amerika nem követi a szovjet pél­dát „amig nem látja biztosítottnak a felfüggesztés ellenőrzését". Ezzel igyekezett csökkenteni a szovjet lé­pés hatását, beterelni az ügyet a hosszú, körülményes jegyzékváltások útvesztőjébe és időt nyerni a tervbe vett atomrobbantások végrehajtására. Az amerikai visszautasítás „elméleti kiindulópontja" ugyanis, hogy „lehet­séges teljesen észrevétlenül" is kísér­leteket folytatmi, csődött mondott, mert maguk az amerikai tudósok és atomszakértők győzték meg az USA kormányát, hogy vannak olyan mű­szerek, amelyek segítségével észlel­hető a legeltitkoltafcö robbantás is a föld bármely pontján. Washington tehát kénytelen volt eddigi „érveit" elvetni, hitelt adni a tudománynak - s ekkor már felvillantak a szak­értők értekezletéinek távlatai, akik kidolgozták volna a hatásos ellenőr­zés módját. Dulles azonban az érte­kezlet előestéjén újból megmérgezte a lékört azzal a bejelentéssel, hogy az Egyesült Államokat a szakértők esetleges megegyezése sem kötelez­heti arra, hogy felfüggessz- az atom­bomba-kísérlefeket. Ez a kijelentés egyértelműen el­árulja Dulles szándékát, hogy nem kívánja a szakértők értekezletének eredményességét. Igaz ugyan, hogy a szakértők csakis az ellenőrzés le­hetőségét állapítják meg és kidolgoz­zák részleteit — a kísérleti robban­tások felfüggesztésének kérdése a politikusokra vár. A tudósok meg­egyezése feltételezi, hogy igénybe veszik majd megállapításaikat, ta­nácskozásaik eredményét, tehát, hogy megszületik majd a megegyezés, amely után szükség lesz az általuk kidolgozott ellenőrzési rendszerre. A Szovjetunió küldöttsége az USA gerinctelen visszatáncoló álláspontja ellenére is elutazott Genfbe, hogy a többi államok szakértőivel részt ve­gyen az ellenőrzési rendszer kidolgo­zásában. A genfi értekezlet tehát számottevő nemzetközi esemény, amely eredményessége esetén az első nagy lépés lehet a két világrendszer közt fennálló feszültség csökkentésére. Ezért tekintünk Genf felé s azt kí­vánjuk, hogy ellentétben a múlt ta­pasztalataival, amikor a hidegháború ./wgrontotta „a genfi szellemet", vál­jék most Genf a megegyezés első fon­tos lépésének színhelyévé. (trik) Egy imperialista összeesküvés veresége mekben ily helytelen módon .gyakran csak „a címke átragasztásával" nö­velik a hasznot. A termék első so­rozatát rendszerint a műszaki nor­mák szerint, de további sorozatát már csökkentett minőséggel gyártják. A problémákat, melyekkel kétség­telenül nagy általános termelési sike­reink tüzetes elemzése után nézünk szembe, korántsem merítettük ki. Azért említettem meg ezeket a prob­lémákat, mert egyes gazdasági dolgo­zók még mindig keveset törődnek ve­lük és mert a szocialista építés befe­jezésével összefüggő igényes felada­tok kötelességünkké teszik, hogy vál­toztassunk a helyzeten. Ebből kifolyólag az állami és gaz­dasági apparátusban dolgozó kommu­nisták feladata, hogy következetesen és minden erejükkel küzdjenek a párt- és kormányhatározatok teljesí­téséért, biztosítsák az állami terv ösz­szes részeinek összhangját és egyen­letes mennyiségi és minőségi teljesí­tését, fokozzák a vállalatok vezető dolgozóinak felelősségét szállító és át­vevő kötelezettségeik teljesítéséért. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak XI. kongresszusa nagy és gyö­nyörű célokat tűz népünk elé. E cé­lok adják meg további munkánk gazdag, örömet sugárzó, de felelős­ségteljes tartalmát. Erőnket nem kí­mélve, minden képességünket latba vetjük, hogy e célok teljesítésével tovább szilárdítsuk népünk egységét, hogy gazdagabbá és szilárddá tegyük hazánkat és ezzel a légjobb, legked­vesebb és leghívebb szövetségesünk — a legyőzhetetlen Szovjetunió ve­zette egész szocialista béketábort. Szlovákia munkásai, dolgozó pa­rasztjai és néphez hű értelmiségi dol­gozói egész hazánk dolgozóival egy­aránt szilárdan meggyőződtek arról, milyen sikereket,' biztonságérzetet, életadó erőt áraszt a Szovjetunió hű barátsága és szövetsége. Nincs erő, mely megmásítaná ezt a meggyőző­désünket. Ez a meggyőződésünk a pro­letár nemzetköziség mély érzelméből fakad, amely kommunista meggyőző­désünk egyik sarkalatos alapköve. Mindenekelőtt a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségében összpontosuló újkori revizionisták magatartása szö­ges ellentétben áll ezzel a meggyő­ződésünkkel. A leghatározottabban elutasítjuk a burzsoá nacionalizmus mérgével, a marxi-lenini tanítás el­árulásával és a tőke kiszolgálásával átitatott programjukat. Sohasem engedjük meg, hogy a re­vizionisták a trójai faló szerepét játsszák a nemzetközi forradalmi kommunista mozgalomban. Egyre mé­lyül és szilárdul barátságunk és szö­vetségünk a Szovjetunióval. Mindent elkövetünk e barátság további szilár­dításáért, mert ez népünk és hazánk, az egész munkás-világmozgalom ér­deke. Minden erőnkkel hozzájárulunk a szocialista tábor országai egységé­nek megszilárdításához. A szocialista tábor országainak egyedüli központja és bevehetetlen bástyája a Szovjet­unió. Szlovákia dolgozó népe már nem­egyszer igazolta, milyen forrón sze­reti szocializmusban fejlődő csehszlo­vák hazáját. A testvér cseh nép mel­lett, melynek nagy és önzetlen támo­gatása a köztársaságunkban élő többi nemzetiségek dolgozóival legszorosab­ban karöltve segít a legteljesebb nem­zeti, gazdasági és kulturális fejlődés elérésében, megtisztelő helyet foglal majd el hazája további építésében. Szlovákia dolgozó népe meggyőződött arról, hogy a hazánk szocialista épí­tésének befejezésére irányuló közös testvéri törekvés eredményei meg­teremtik minden dolgozó, családjuk,' gyermekeik jólétét és boldogságát. Ezért őszinte hazafias érzés és alkotó lelkesedés hatja át, mellyel szemben hazánk ellenségeinek összes felforgató^ ! kísérletei meddők maradnak. AZ IMPERIALISTA nagyhatalmak nemcsak a szocialista országok el­len ármánykodnak, nemcsak Ma­gyarországon robbantottak ki ellen­forradalmat, nemcsak hozzánk külde­nek kémeket, felforgató elemeket, hanem megpróbálkoznak a hatalom megkaparintásával ott is, ahonnan a nemzeti felszabadító mozgalom már kiűzte őket. Még jól emlékszünk áz Egyiptom elleni intervencióra, nem­régen a szemünk előtt játszódott le a pozitív semlegesség útján haladó indonéz kormány elleni cselszövés is, amelynek végső akkordjairól most érkeznek hírek: Észak-Celebeszben Menandonak, a felkelők központjá­nak elfoglalásával tulajdonképpen le­verték a lázadást, most már csak tisztogató hadműveletekről beszélhe­tünk, amelyek során a szervezetlek bandákká szétvert felkelőket semmi­sítik meg. Az indonéz nép egy veszedelmes imperialista összeesküvésben győ­zelmet aratott — az USA és délke­let-ázsiai katonai tömörülése, amely nyíltan támogatta a lázadókat, csú­fos vereséget szenvedett. Az amerikai uralkodó körök gyű­lölettel nézték Indonézia független politikáját és a diplomáciai cselfo­gások minden eszközét kipróbálták a kormány lemondatására s olyan vezetők hatalomrajuttatására, akik hajlandók belépni az USA katonai tömbjébe és az országot kiszolgál­tatni háborús célokra. A legutóbbi két évben egyre fokozódó amerikai nyomás ez év márciusában fegyve­res katonai felkelés kirobbantásával érte el tetőfokát. Az imperialisták fegyverrel, úgynevezett „önkénte­sekkel" és pénzzel segítették a lá­zadókat, de súlyosan elszámították magukat, amikor lebecsülték az in­donéz nép szabadságszeretetét és a semleges politikát folytató kormány népszerűségét. A felkelők elleni harcban a haladó erők tekintélye erősen megnövekedett és a kor­mányba vetett bizalom is megerősö­dött. Nemrég a kormány kibővítése alkalmából Djuanda miniszterelnök kijelentette, hogy Indonézia nem tér le a fücietlen politika útjáról és le­tör minden reakciós megmozdulást. Az indonéz nép győzelmet aratott, de a harc még nem ért véget. Több hónapig is eltarthat, míg a dzsun­gelekbe szorult felkelők maradvá­nyait felszámolják. Az országban a rend- és a biztonság megszilárdítása érdekében ugyancsak le kell szá­molni az amerikaiak által pénzelt Daru Islam reakciós fegyveres szek­tával, amely már tíz éve rettegésben tartja a lakosságot Kelet Jávában, Dél-Celebeszen, Szumatra és Bor­neo egyes vidékein. A legfontosabb politikai feladat az ország egységének megőrzése, mert az ellenség továbbra is igyekezni fog elhinteni az egyenetlenség mag­vát és ellentétet szítani a politikai pártok, egyes vezetők és egyes te­rületek között. Nem lehet lebecsülni a nehéz gazdasági feladatokat sem, mert az árak stabilizálása, a terme­lés növekedése nélkül szinte elkép­zelhetetlen az előrehaladás. A kato­nai vereség után az ellenség minden bizonnyal igyekszik majd felhasznál­ni Indonézia gazdasági nehézségeit, problémáit is arra, hogy térdre kényszerítse a kormányt. Reméljük, hogy az indonéz nép és vezetői, akik kiállták az imperia­lista összeesküvés e nagy próbáját, tovább jutnak az ország füpqetlen­ségének megszilárdításában és nem térnek le a békés együttműködés politikájának bevált útjáról. Sz. B. -3CCC­A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozata a nagykövetek tárgyalásairól Peking (ČTK) — A Kínai Népköztársa­ság kormánya június 30-án nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy nem ért egyet a nagykövetek tanács­kozási szintjének egyoldalú leszállításával, sem e tárgyalások megszakításával. A Kínai Népköztársaság kormánya arra kéri nyilatkozatában az USA kormányát, nevezze meg képviselőjét nagyköveti szinten és június 30-tól számítva 15 na­pon belül újítsa fel a tárgyalásokat. El­lenkező esetben a Kínai Népköztársaság kormánya kénytelen lesz megállapítani, hogy az USA a kínai-amerikai nagyköveti tárgyalásokat meg akarja hiúsítani. A nyilatkozat ezután felhívja a figyel­met arra, hogy Tajvan térségében a fe­szültség oka a sziget amerikai megszállá­sa és az a tény. hogy az USA nem kí­vánja az ezen területen a feszültséget enyhíteni, ellenkezőleq azt azzal fokozza, hogy a Kínai Népköztársaságtól követeli Tajvan amerikai megszállásának elisme­rését. A legutóbbi három év során az USA fo­kozta beavatkozását Tajvanon. Az USA a nemzetközi értekezleten és szerveze­tekben „a két Kina" elméletét állította fel és meghosszabbítja Tajvan megszállá­sát. Ez a fő oka annak, hogy a kínai-ame­rikii nagyköveti tárgyalások terén nem tudnak előrejutni. Kínában üzembe helyezték az első atomreaktort | Peking (ČTK) - Pekingben jú­A nius 50-án jelentették, hogy a I Kínai Népköztársaság június 13-án t üzembe helyezte első kísérleti 4 atomreaktorát. Egyúttal befejez­^ ték az első kínai atomrészecske­A gyorsítót is. A reaktort és az T atomrészecske-gyorsítót a Szov­t jetunió segítségével építették, f Az Oj Kína erről szóló jelenté­^ sében megjegyzi, a reaktor és a A gyorsító üzembehelyezése annyit • T jelent, hogy Kína belépett az atomkorszakba. ÚJ SZÖ 3 '* 1958. július 5.

Next

/
Thumbnails
Contents