Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-12 / 191. szám, szombat

• Többet törődjünk A FIATALOK PROBLÉMÁIVAL! „Az egységes földművesszö­vetkezeteknek gondoskodniuk kell a fiatal szövetkezeti nem> zedék növekedéséről és neve­léséről, el kell érniük, hogy 40 — 45 ezer fiatal találjon megélhetést a mezőgazdaság­ban." Pártunk XI. kongresszusának ezen határozata rendkívül nagy jelentősé­gű. A falusi pártszervezeteknek a jövőben még jobban törődniök kell a falusi ifjúsággal. Szót kell érteniök a fiatalokkal, a föld szeretetére kell őket nevelni és törődni kell azzal hogy a mi — szórakozás és művelő­dés terén is igényes - ifjúságunk ne vágyódjék el a faluról. Ezen a té­ren az egyes falusi pártszervezetek komoly eredményeket értek el. Dióspatonyból például nem mentek a fiatalok sehová, mert a falusi pártszervezet és a szövetkezet ve­zetősége megértő a fiatalokkal szemben. Ismerik problémáikat és minden téren iparkodnak eleget tenni kívánságuknak. Nem véletlen, hogy éppen ebben a szövetkezetben úgyszólván a fiatalok állják legjobban a sarat a termelés minden szakaszán. Amikor a fiatalok szóba kerültek, így válaszolt az el­nök: - A mi fiataljaink munkaszeretők, csak törődni kell velük és meg kell érteni őket. A dióspatonyiak a „törődöm" szót nemcsak emlegetik, de a gyakorlatba is átültetik. Ä fiatalok munka ' után művelődhetnek, sportolhatnak, mert a kommunisták, a HNB, a szövetke­zet vezetősége erről gondoskodott. Meghallgatják a fiatalokat, egyszóval minden téren törődnek velük. Egész újságoldal megtelne, ha az ehhez hasonló jó példákat akarnám félsorolni. A jó példák mellett azon­ban szomorú, szinte felháborító ese­tek is előfordulnak. Markáns példá­ja annak, ahogyan a fiatalokkal nem szabad bánni, az úszori helyzet. Az úszori szövetkezetben a fiataloknak, azoknak, akik életpályául választot­ták a mezőgazdaságot, .hallgass" a nevük. No, de ne vágjunk a dojgok elébe, hanem szép sorjában ismer­kedjünk meg az úszori helyzettel. A történet ugyanis azzal kezdŐ*dött, hogy Rőczi Zoltánné a napokban fel­kereste szerkesztőségünket, és arról panaszkodott, hogy a szövetkezet egyik kertésze, név szerint František Janzelič, igen durván bánik a kertészetben dol­gozó fiatalokkal, többek között az ő fiával ls, aki az általános iskola elvégzése után úgy döntött, hogy a szövetkezetben marad. A fiataloknak nem írja be rendsze­resen a ledolgozott munkaegységeket. Próbáltak a fiatalok az elnöknél, František Targošnál szót emelni, de az elnök meg sem hallgatta őket. Rőcziné panasza alapján indultam útnak. Szerencsém volt, mert az úszori HNB elnökét és titkárát is otthon találtam. Az elnök és a titkár is azt áľlítják, hogy Rőczinének, ha nem is teljes mértékben, de nagy részben igaza van. Nekik is van tu­domásuk arról, hogy Janzelič nem írja be becsületesen a ledolgozott munkaegységeket. — Az elnök meg ... — mondja a titkár — bizony nem a legjámborabb szavú. Az igazat megvallva, a paran­csolgatáson kívül nincs is egyébhez szokva. Az apjának nagy gazdasága volt, ahol 30—35 munkással dolgoz­tatott, ő maga meg katonatiszt volt a „Szlovák Állam" alatt. Az említett kertészt az állami gazdaságból egy­szer már kiebrudalták, mert már ol­vadozni kezdett a vaj a fején. Az el­nök azonban valamilyen módon „be­csempészte" a szövetkezetbe, aztán megtette főkertésznek. Nem volnánk azonban tárgyilago­sak, ha az éremnek csak az egyik oldalát néznénk. Beszéljünk az emlí­tett fiatalokkal is, halgassuk meg az elnököt is. František Targoš először azt han­goztatta, hogy ő senkivel sem dur­váskodik, csak hát az a Rőczi „gye­rek" egy mihaszna teremtés, nem érdemes rá még szót sem pazarolni. Rőczi László azonban másképp be­szél. Kicsit akadozva az elnök sze­mébe olvassa az igazságot. Röviden összefoglalva ezeket mondta: — Kora reggeltől késő estig dol­gozom a kertészetben, de még jó szót sem kapok a kertésztől. Szá­mos esetben nem írta be rendesen az elvégzett munka után járó munkaegységeket sem. Ha szóltunk neki, ,taknyosok"-nak nevezett és elküldött az elnökhöz. Targoš úr pedig szóba sem állt velünk. Rőczi László állítását Antal Ferenc is megerősíti azzal, hogy Targoš úr őt már meg is akarta pofozni. Az elhangzottak után František Targoš most már ezt mondja: — Ezzel az Antal-gyerekkel sem érdemes beszélni, ez is <.-ppen olyan mihaszna, mint a másik. A dolog kezd érdekes lenni. A be­szélgetés kezdetén még csak Rőczi László volt mihaszna kölyök, most meg már az Antal-gyerekkel sem ér­demes szóba állni. Az egész beszélgetésből úgy tűnt ki, hogy nemcsak Rőczi László, a rossz, hanem mindazok a fiatalok, akik szavukat merik hallatni. Most szinte magától vetődik fel a kérdés. Mit csinál az úszori falusi pártszervezet, miért tűri az állami gazdaságból elcsapott kertész rom­boló munkáját? / Miért nem védik meg a fiatalokat azokkal szemben, akik életükben mindig csak parancsolni tudtak? Nekik kötelességük volna meghall­gatni a fiatalok kérelmét, javasla­tát és ezen esetben panaszukat is. Látniuk kellene, hogy a szövetke­zetben felelőtlen egyének elveszik a fiatalok kedvét a munkától, sőt magától a közös gazdálkodástól is. Képzeljék csak magukat abba a helyzetbe, ha becsületesen elvégzett munkájukért nem kapnák meg a megérdemelt díjazást! Vajon volna-e kedvük a munkához? Azt hiszem, nemigen! Vajon szívesen fogadnák-e azt, ha valaki, vagy valakik a sze­mükbe röhögnének, leszidnák, ha az igazukat keresik? Ami most Üszoron történik, az teljesen ellentétben áll pártunk XI. kongresszusának azon határozatával, amely célul tűzi ki a fiataloknak a mezőgazdaságba való megnyerését. Ezért nemcsak a szö­vetkezet vezetősége, hanem az úszo­ri falusi pártszervezet tagjai is fe­lelősek, sőt mi több, a járási párt­bizottság is. Sz. I. A pótalkatrészek gyártása öt év alatt HŰSSZOROSÁRA EMELKEDETT Néhány évvel ezelőtt gépállomásaink munkáját igen jelentős mérték­ben a gépalkatrészhiány akadályozta. Ez a nemkívánt jelenség különösen az erőgépek javítása közben fordult elő. Gyakran megtörtént, hogy a ki­cserélésre szoruló, elkopott alkatrészeket nem tudták pótolni, egyszerűen azért, mert a szükséges alkatrész nem állt rendelkezésünkre. Emiatt a gé­pek javításának ideje a tervezettnél jóval tovább tartott. A javítók úgy igyekeztek ezen a hiányon segíteni, hogy a beszerezhetetlen alkatrészt saját maguk készítették el. Ennek előállítása azonban hosszú ideig tar­tott és készítése sokba került, ráadásul minőségileg sem érte el a kí­vánt szintet. A helyzet ezen a téren az utóbbi időben lényegesen megváltozott. Szerte az országban pótalkatrészeket gyártó műhelyeket létesítettek, ahol a mezőgazdaságban dolgozó erőgépek számára különféle pótalkatrészeket gyártanak. Ezek a vállalatok egyene­sen a Mező- és Erdőgazdasági Mi­nisztériumhoz tartoznak és innen irányítják őket. A gépállomások központi vállalata (Ústredný podnik STS) cseklészi részlege még 1951-ben létesült. A munka eleinte szervezetlenül ha­ladt és a gyártásnál nem vették fi­gyelembe a gép- és traktorállomások tényleges szükségletét. A későbbi át­szervezés eredményeképpen úgy döntöttek, hogy Cseklészen fogják gyártani az Š 80-lánctalpasok vala­mennyi alkatrészét. A vállalat dolgo­zói a rájuk bízott feladatot dicséret­reméltóan teljesítik. 1954-ben, ami­kor rátértek az S 80-asok pótalkat­részeinek gyártására, a műhely még szervezés alatt állott. Ennek eilenére az év folyamán félmillió korona ér­tékű alkatrészt gyártottak. A követ­kező évben (1955-ben) forgalmuk két és félmillió koronára emelkedett, a múlt évben pedig kereken 10 millió korona értékű alkatrészt gyártottak, Losonc közelében ami az 1954-es évvel szemben húsz­szoros emelkedést mutat. Szinek mérnök szerint az idén 14 millió korona forgalmat szeretnének elérni. Ez a teljesítmény már azért is di­cséretet érdemel, mert aránylag ke­vés munkaerővel dolgoznak. Az ered­mény azzal magyarázható, hogy a legkorszerűbb fémmegmunkáló-gé­pekkel dolgoznak, továbbá, hogy a vállalat valamennyi alkalmazottja szorgalmasan látogatja az üzemi munkaiskolát. A vállalat dolgozói a termelés Sza­kaszán számos újítást vezetnek be, melyek nagyban hozzájárultak a költ­ségek csökkentéséhez. Közülük csak a legutóbbit említjük: \t anyagelő­készítő-részlegen — ahol az eszter­gályosok és a marósok számára a szükséges anyagot darabolják — a fűrészelő-gépeket a padlózat felszí­nétől számítva 60 cm-re süllyesztet­ték. Ezzel az eljárással elérték, hogy a nehéz 700-800 kg-os gömb-, négyzet- és laposanyagot nem kel! a gépre emelni, hanem egyszerűen rátolják a gépre. Ezt a műveletet azelőtt 4 — 5 ember végezte, s gya kori volt a baleset. Most elegend egy ember, és baleset az újítás be­vezetése óta egyáltalán nem fordult elő, mivel a súlyos darabokat már nem kell emelgetni. Az üzem dolgozói nagy súlyt fek­tetnek a költséges megmunkáló-gé­pek teljes kihasználására. Állandóan 3 műszakban dolgoznak. A három műszak közül az ifjúsági brigád éri el állandóan a legjobb teljesítményt. Az üzemben ugyanis a fiatalok külön műszakban dolgoznak és-eredményei­ket külön vezetik. Ez a munkamód­szer igen jól bevált. A legutóbbi ki­mutatás szerint havi teljesítményük elérte a 123 százalékot. Ugyanakkor a másik két műszak csaknem 20 szá­zalékkal alacsonyabb teljesítményt ért el. A gép- és trakťorállo­mások cseklészi központi vállalata az utolsó öt év alatt meghússzoroz­ta teljesítményét. Termelési tervüket minden évben túlszárnyalják. A jó munkaszervezés következtében az itt gyártott alkatrészek eladási árát már három ízben csökkentették. Mindezen felül hathatós segítséget nyújtanak a helyi EFSZ-ek és a négyéves szakiskolának. Az üzem dolgozói ma már az S 80-as erőgép minden egyes alkatrészét tömegesen gyártják és teljes egészében fedezik a szükségletet. Eredményes munká­jukkal igen jelentős mértékben hoz­zájárulnak a mezőgazdaság gépe­sítésének fokozásához. Fűry József megkezdték egy baromfikombinát építését (ČTK) — A Hron építkezési üzem dolgozói a napokban kotrógépek se­gítségével megkezdték a Losonc melletti Tomášovce községben egv nagy baromfi tenyésztő és feldolgozó kombinát alapjainak ásását. Az új baromfi kombinát 13 épü­letb*' fog állni és teljesen gépesítve lesz. A kombinátban négy főosztály lesz, mégpedig egy korszerű hizlalda kaparóbaromfi és víziszárnyasok szá­mira, a baromfi levágására berende­zett helyiségek, egy tojásgyűjtő helv, ahol egyben fel fogiák dolgozni és konzerválni a tojásokat, ezenkívül egy több mint 200 tonna hús hűtésére alkalmas hűtőberendezést. A köztár­saságban egyedülálló baromfifeldol­gozó kombinát évi teljesítő képesséf egyműszakos üzemvitel mellett tö' mint 300 tonna vízi- és kaparóbn ' fe!do fja-'sa lesz. A kom') évente több mint 10 millió tojást foj feldolgozni és konzerválni. A Losonc mellett épülő baromfifel­dolgozó kombinát építése több mint 14.5 millió koronát igényel. Az épít­kezést a terv szerint 1960 végéig be­fejezik. A piestanyi Monta népi szóvetkezet rátért a speciális, különböző nagyságú szerelőkulcsok gyártására. A kulcsnak a feje belülről 12 szögletes, úgy­hogy kevésbé van kitéve a kopCtsnak, mi mellett megkíméli az anyát. Ez a szövetkezet rövid fennállása óta kiválóan teljesíti termelési prog­ramját, és termékei a külföldi piacokon igen nagy érdeklődést váltanak ki. Felvételünk a kulcsok csiszolását mutatja be. 10 új taxiállomás Bralislevábrin 50 új autótaxi forgalomban • Népszerű lett a szállító­taxi, amely megoldotta a gyorsszállítást • Taxi­diszpécser-szolgálat Az autótaxi a legcélszerűbb és legolcsóbb forgalmi eszközökhöz tartozik. Kilométere mindössze 2,50 koronába kerül. Nélkülözhetetlen a nagyváros részére. Különösen a városba utazó vidéki ember részére, aki az autótaxi segítségével gyorsan lebonyolíthatja az elintéznivalókat. Szlovákia nagyobb városaiban és fürdőhelyein az autótaxiknak jelentős feladatuk van. Vonat­kozik ez elsősorban Bratislavára. Az autótaxik fejlődését mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény, hogy míg 30 évvel ezelőtt Bratislavában mind­össze 4 autótaxi — kettő a Redoute előtt és 2 a főpályaudvaron — volt, addig ma 50 személykocsi, 10 gyorsszállítótaxi és négy kéttonás teher­gépkocsi van üzemben. KIBŐVÍTIK AZ AUTÖTAXI­SZOLGÄLATOT Annak ellenére, hogy Bratislavában 50 autótaxi van üzemben, ez a szám nem elégíti ki a nagyközönség mai igényeit. Gyakran előfordul, hogy az összes taxik el vannak foglalva és a vasúton érkező utas nem jut hozzá. A bratislavai autószolgálat ezért a jö­vő évben előreláthatólag további 20 új kocsit állít szolgálatba és a város egyes lakókerületeiben új taxiállomá­sokat létesít. ÜJ TAXIÁLLOMÁSOK Nagy-Bratislava területén az eddigi 3 taxiállomáson kívül, amelyek a Sztá­lin téren, a főpályaudvaron, és a Carlton előtt vannak, további tizet lé­tesítenek. Hol lesznek ezek? A köz­ponti vásártéren, a Dynamitgyár mel­letti Gaštanový Hájik-on, az 500 la­kásegység negyedében, a Téli-stadion mellett, Petr/alkán, a volt Patrongyár mellett, a Miletič utcában, a Kultúr­parkban, az Avion épület mellett és Mlynské Nívyn. Ezeket az állomásokat diszpécser-szolgálat fogja irányítani. Telefonhívásra a diszpécser-szolgálat a taxirendelőnek a hozzá legközelebbi taxiállomásról küld kocsit, ami lénye­gesen olcsóbbá teszi a taxihasznála­tot. ÜJ TAXAMÉTER-KÉSZÜLÉKEK Bratislava büszke lehet arra,' hogy csupa új, korszerű autótaxival rendel­kezik, köztük a gyönyörű Superplán kocsival is. A kocsik természetesen „taxaméterekkel", számolókéázülé­kekkel vannak ellátva, amelyek kimu­tatják a fizetendő menetdíjat. Ezek a készülékek azonban már régiek, nem megbízhatók. Üjabb és jobb készülé­keket használnak Prágában, de a leg­újabb taxaméterek a budapesti ta­xikon vannak felszerelve. Ezek a ké­szülékek nyomtatott blokkot adnak ki, amelyen a menetdíj és a kilométerek száma is fel van tüntetve. A brati­slavai autószolgálat dolgozói ilyen taxaméterek beszerzésére gondolnak. NAGYSZERŰEN BEVÁLTAK A SZÁLLlTÖTAXIK Bratislava életében nagyszerűen be­váltak a szállítókocsik. Ezek sok prob­lémát oldottak meg. Elsősorban a vá­sárolt áruknak és készülékeknek az üzletekből való házhoz, szállítását. Le­gyen az kályha, mosógép, varrógép, egy zsák liszt, asztal, vagy más áru­cikk, a szállítótaxi gyorsan hazaszál­lítja. Szóval mindenféle poggyász vagy egyéb cikk gyorsszállítása már nem képez problémát. Nem kell erős em­bert keresni, aki ezeket kis házikocsi­val hazaszállítja. A nagy érdeklődésre való tekintettel az autószolgálat to­vábbi szállítótaxik beszerzését és üzembehelyezését fogja szorgalmazni. A szállítótaxi menetdíja kilométeren­ként 2,90 korona. Az autószolgálat kocsirendelésnél előnyben részesíti a magányosokat, mivel a vállalatok szál­lítóigényeit a csehszlovák autószállító vállalat teljesíti. A FÖPÁLYAUDVARI TAXIÁLLOMÁS Külön kell felemlítenünk a brati­slavai főpályaudvari taxiállomást, mert ez rossz helyen van elhelyezve. A ta­xiállomás távol és rosszűl észrevehe­tően fekszik, ami a taxi igénybevé­telét az idegen részére megnehezíti. Az autószolgálat ezért a vasútigaz­gatósághoz fordult, hogy alkalmasabb helyet jelöljön ki a taxik részére. Kívánatos volna, hogy ez a kérdés minél előbb legyen megoldva, mivel a bratislavai utasforgalom hatalmasan fejlődik. K. P. Sépkocsiipanmk termelési távlatai \ bratislavai Strojstav jlzem do.gu/o. I a XI. kongresszus tiszteletére vállalt | egyik kötelezettségüket cementgyáraink I részére két forgótartály elkészítésével 1 már teljesítették. Az első forgótartályu­kat a Lietavská ľ.účka-i cementgyárban próbálták ki. Képiink a tartály egyik pél­dányát ábrázolja. (ČTK) — A Gépkocsi és Mezőgaz­dasági Gépipari -Minisztérium ter­melési szövetségeinek és vállalatai­nak igazgatói prágai tanácskozásuk során foglalkoztak azokkal a felada­tokkal, melyek a CSKP XI. kongtesz­szusának határozataiból erre a ter­melési ágazatra hárulnak. A második és a harmadik ötéves terv éveire -•lőirányzott termelési feladatokról "mii Zatloukal miniszter tartott be­zámolót. A személygépkocsik gyár­ásának 1965-ben oiyan szintet kell Mérni, hogv évente 100—110 ezer gépkocsit állítsunk elő. Az említett időpontig meg kell kezdenünk az új típusú tehergépkocsik, különleges autók és vontatott kocsik sorozatos gyártását is. A motorkerékpárok, mopedok és robogók gyártásában' 1967-ben el k-^'l érnünk az évi mint­egy 400 ezer darabot. Mezőgazdaságunk komplex gépesí­tése különösen igényes feladatok elé állítja a mezőgazdasági gépek gyár­tásával foglalkozó iparunkat. Mező­gazdasági gépek gyártásával foglal­kozó ipari ágazataink rendszere 570 ilyen qép- és berendezés előállítására számít és ebből 240 gépet méq csak ki kell fejlesztenünk. 1935-ben már mindezeket c gépeket sorozatosan kell gyártanunk. Mezőgazdaságunkat az említett időpontig 100 ezer to­vábbi traktorral kell ellatnjnk. A émből készült közszükségleti cikkek termelésének nagyarányú nö­vekedésére is számítunk. A varrógé­pek qyártásának például 65 százalék­kal, a jégszekrények gyártásának 130 sz; za'ékkal, a gázfogyasztó berende­zesek qyártásának pedig 170 száza­lékkal kell növekednie. {J| C7Ó fi * 1958. lúllus /

Next

/
Thumbnails
Contents