Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-10 / 189. szám, csütörtök

Sokáig emlékezik majd Bratislava közönsége a szlovákiai testnevelési ün­nepségekre. Képünkön a férfiak talajtorna-bemutatójának egyik részét lát­ni, amit nagy sikerrel mutattak be a Slovan-stadionban a bratislavai közönségnek. (Zelenay felvétele) «200C 0 Brüsszel: A belga fővárosban újabb nemzetközi röplabda-mérkőzésre került sor. A csehszlovák válogatott 3:1 arány­ban győzött Magyarország felett. A len­gyel válogatott csak heves küzdelem után gyözött 3:2 arányban Jugoszlávia felett. A Lengyel—Jugoszláv visszavágó mérkő­zésen viszont a jugoszlávok győztek 3:2 arányban. # Pau: A Franciaország körüli kerék­párverseny XIII. útszakaszát a francia Bergaud nyerte. A csapatversenyben Fran­ciaország együttese lett az első. Az össze­tett egyéni versenyben a dél-franciaor­szági Gemininaini vezet, a csapatküzde­lemhen pedig Franciaország válogatottja áll az élen. Csütörtök, július 10. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Kasszafúrók (cseh) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Utolsó taps (szovjet) 16,30, 18.45, 21, POHRANIČNÍK: Toréro (mexikói) 36.15, 18.30, 20.45, PRAHA: Till Eulenspiegel kalandjai (francia) 10.30, 14, 16, 18.15, 20.30, METROPOL: A vándor (svájci) 16, 18.15, 20.30, LUX: Az utolsó paradicsom (olasz) 16, 18.15, 20.30, DUK­LA: Dr. Laurent esete (francia) 18.15, 20.30, PALACE: Gábor diák (magyar) 18.30, 20.30, LIGA: Forró ég alatt (egyip­tomi) 17, 19.15, MLADÝCH: A Leopárd­völgy foglyai (szovjet) 16, STALINGRAD: A Spanyol-téri lányok (olasz) 18, 20, NÄ­DEÍ: Árvíz (cseh) 20, ZORA: Lissy (né­met) 19.30, PARTIZÁN: Alázatosan jelen­tem (cseh) 17.45, 19.45, DIMITROV: Fia­talkor játéka (dán) 17.30, 20, OBZOR: Májusi mese (cseh) 18, 20.15, MÁJ: A ben­deráthi eset (német) 18.15, 20.30, POKROK: Négy lépés a fellegekben (francia) 17.45. 20.15, ISKRA: Tisztességes utcalány (fran­cia) 18, 20, OSVETA: A Spanyol téri lá­nyok (olasz) 18, 20. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19), ŰJ SZÍNPAD: Anna Frank naplója (19). A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Négy lépés a fellegekben (francia), ÜSMEV: Dyz.ma Nikodémus kar­rierje (lengyel), TATRA: Ilja Muromec (szovjet). A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: MA: Orpheus és Euridyke (19), HOL­NAP: Társbérlet (19). A KOMÁROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: NAGYKAPOS: A kalandor grófnő (19.30). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 19.00: Televíziós híradó. 19.30: Jacques Offenbach: Párizsi élet, operettközvetítés a karlini Állami Színházból. A nap vissz­hangja. A SZOVJETUNIÓ BIZTOSAN NYERTE a férfi csapatversenyt Csehszlovákia kiharcolta a bronzérmet Az egyéni küzdelemben a szovjet Sahlin bizto; n gyčzCtt IDŐJÁRÁS Változó felhőzet. A várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 22—25 fok. Nyugat- és Délnyugat-Szlovákiában 25—27 fok. Enyhe északi szél. Moszkvában befejeződött a szertorna-világbajnokság eiső része. A fér­fiak csapatküzdelme Igen érdekes küzdelmet hozott. Az elsőségért folyó vetélkedésben a szovjet tornászok már a kötelező gyakorlatokban elönvt s/ereztek s ezt tartani tudták a szabadgyakorlatokban is. Igen érdekes küzdelem alakult ki a harmadik helyért. Mint ismeretes, a kötelező gya­korlatokbap Csehszlovákia a harmadik helyen, szorosan mögötte Finnor­szág csapata végzett. A szabadon választott gyakorlatok első felében azonban a finnek megelőzték válogatottunkat. Az első három gyakorlat után Finnországnak 409,5 pontja volt, míg Csehszlovákia csak 408,9 pontot szerzett. A további három gyakorlat során a mieink javítani tudtak, és így kiharcolták a bronzérmet. A férfiak egyéni küzdelmében a szovjet Sahlin a szabadon választott gyakorlatok első három bemutatója után 87 ponttal állt az élen, 2. hon­fitársa, Titov, dki 86,4 pontot szer­zett. A japán Ono 86,3 ponttal a har­Bratiszlavában is lesz jégkorong VB-mérkőzés E napokban ül össze a Nemzetközi Jégkorong Szövetség, hogy jóváhagy­ja jégkorong-osztályunk versenysza­bályait, melyeket az 1959. évi jég­korong VB-re írt ki. Jégkorong-osz­tályunk a versenyszabályok kidolgo­zásában 12 ország részvételével szá­mít. Ezek alapján a selejtező mér­kőzéseket Bratislavában, Ostravában, és Brnóban játszanák, míg a döntő csoport mérkőzéseire Prágában ke­rülne sor. Prágában a VB-re egy úi, korszerű fedett téli stadiont építenek. Küldöttségünk az említett értekezle­ten továbbá javasolni fogja a gyen­gébb csapatok tornáját. E vetélke­désen részt venne Jugoszlávia, Ma­gyarország, Franciaország, Románia, a Kínai Népköztársaság, Japán, Bul­gária stb. A gyengébbek tornáját a javaslat szerint Plzeňben, Karlovy Varyban és Olomoucban játszanák. A rendező bizottság az 1959. évi VB-vel kapcsolatban ígéretet kapott a Kanadai, Szovjet, Svéd és az USA Jégkorong Szövetségétől, hogy részt vesznek a prágai VB-küzdelmein. Ez természetesen nagyban növelné a VB jelentőségét. Az említett értekezletre a bratisla­vai Matador-gyár elküldte legújabb jégkorong-gyártmányát. Ha a nem­zetközi szövetség jóváhagyja a min­tákat, akkor a prágai VB mérkőzéseit a bratislavai Matador-korongokkal vívják. madik helyen végzett. Daniš, a leg­jobb csehszlovák versenyző, az első három szabadgyakorlat utár 82,75 pontot szerzett. A szabadgyakorlatok utolsó három részében, mint már említettük, a leg­naovobb küzdelem a csehszlovák és a finn versenyzők között alakult ki. Végül is a mieink 12 tized-pontikü­lönbséggel kiharcolták a bronzérmet. A szertorna-világbajnoksáq férfi csa­patküzdelmének végeredménye a kö­vetkező: 1. Szovjetunió 575,45 pont, 2. Japán 572,60 pont, 3. Csehszlová­kia 549,30 pont, 4. Finnország 549,15 pont, 5. Lengyelország 541,85 pont, 6. Jugoszlávia 541,05 pont. A további sorrend 7. USA, 8. NSZK, 9. NDK, 10. Bulgária. Az egyéni küzdelemben a világbajnoki címet a szovjet Sahlin szerezte meg 116,05 pontos össztel­jesítménnyel. 2. a japán Ono 115,06 pont, 3. a szovjet '"itov 115,45 pont, 4 Takemoto (japán) 115,30 pont, 5. Sztolhov (szovjet) 114,75 pont, 6. Ahira (japán) 114,30 pont. A női szertorna-világbajnokság egyéni küzelmében a csehszlovák Bo­sákoyá és Svédová bekerült a legjobb hat közé. Bosóková a talaj-tornában és a korláton a harmadik helyen végzett, Svédová pedig a (korláton az ötödik helyen végzett. • A női köte­lező gyakorlatok egyes versenyszá­maiban a következő sorrend alakult ki: Talaj-torna: Latyimyinova 9,700 pont, Muratova (mindkettő szovjet) 9,600 pont, 3. Bosáková 9,600 pont. Gerenda: Latyinyiinova 9,666 pont, Muratova 9,533 pont, Tanaika (japán) 9,500 pont. Korlát: Muratova 9,766 pont, Lat.yinyinova 9,733 pont, Bo­• Prága: A Spartak Praha Stalingrad labdarúgó-együttese a Szovjetunióba uta­zott. A Spartak csapata négy mérkőzést játszok a Szovjetunióban. séková 9,700 pont, Asztahovova (szov­jet) 9,633 pont, Svédová (csehszlovák) 9,566 pont. Lóugrás: Latyinyinova 9,500 pont, Manyinova (mindkettő szovjet) 9,500 pont, Collinqh (svéd) 9,465 pont. világbajnoki küzdel­mek a nők szabadgyakorlataival foly­tatódnak. A bainoki pontoí ért A bratislavai kerületi labdarúgó­bajnokság a testnevelési ünnepségek következtében eltolódott. Az I. „A" osztályban újabb két mérkőzést ját­szottak. A Dukla Sered' 2:2 arányú döntetlent ért el Nové Mesto csapa­tával, a Slavoj Sered' pedig 3:l-re győ­zött a Dukla Sered 1 ellen. E csoportban még három mérkőzés van hátra. Je­lenleg a tabella állása a következő: Slavoj Sered' 33 18 7 8 69:39 43 Sl. Pezinok 32 18 6 8 72:37 42 Iskra Senica 33 17 6 10 60:50 40 Iskra Holíč 33 16 6 11 67:47 38 Sl. D. Streda 33 13 11 9 47:43 37 De v. N. Ves 33 12 9 12 66:57 33 D. Trenčín „B" 32 11 7 14 52:47 29 Sp. Myjava 33 13 2 18 51:74 28 Nové Mesto n. V. 31 11 5 15 42:69 27 Sp. St. Turá 33 8 9 16 40:66 25 T. Galanta 32 10 4 18 51:65 24 D. Sereď 32 8 8 16 36:59 24 A bratislavai vidéki kerület I. „B"­osztályában a következő mérkőzéseket játszották: Malacky—Malé Leváre 2:0, Kúty—Lozorno 2:4, Rastice— Stupava 1:2, Vel'kü Biel—Lehnice 0:0. E cso­portban hátra van még a Lehnice— Horná Potôň-mérkôzés, melyet a fel­sőbb szervek utasítására kell ismét le­játszani. Az utolsó mérkőzés elótt a tabella állása a következő: Lozorno 33 24 3 6 92:32 51 Malacky 33 22 5 6 109:57 49 Stupava 33 19 3 11 89:47 41 Zohor 33 19 3 11 68:45 41 Záhorská Ves 33 18 3 12 97:80 39 Čalovo 33 16 6 11 61:54 38 Kúty 33 13 4 16 77:69 30 M. Leváre 33 11 5 17 61:76 27 V. Biel 33 8 7 18 54:81 23 Rastice 33 10 1 22 44:109 21 Hor. Potôň 32 7 4 21 46:100 18 Lehnice 32 6 4 22 38:86 17 megjelennek az „örök paraszti ideá­lok"! az idealizált falusi erkölcsök, megszaporodnak * „népiek" írásai­ban „helyesen alkalmazkodó", oko­san kivárni tudó hősök stb. A folyamat ilyen alakulásába sú­lyosan belejátszottak a pártpolitiká­ban elkövetett hibák s a párt meg­alapozott ideológiai állásfoglalásának hiánya a „népiekkel" szemben. Mivel a párt 1948-1949-ben - számára igen kedvező helyzetben — elmulasz­totta a beható ideológiai vitát a „népiekkel", utóbb, a torzulások be­következése után, a marxista kritika képtelen volt elfogadtatni a közvéle­ménnyel azt, hogy a „népiek" müvei­ben megfogalmazott bírálat egy an­timarxista koncepció része, hogy a bírálatuk nemcsak a hibákat veszi célba, hanem a rendszer alapjait is érinti már. Azért is lehetetlen volt ennek a felfogásnak elfogadtatása, mert a párt vezető politikusai a for­dulat éve után sokszor nem elvi kö­vetkezetességgel, hanem taktikázó, udvarló gesztusokkal közeledtek a „népiekhez", csak az összekötő moz­zanatokat hangsúlyozták, s nem fej­tették ki az elválasztó tényezőket. 1953 után még jelentősebben meg­növekedett a „népiek" befolyása írók­ra és olvasókra egyaránt. Ehhez hoz­zájárult a párt politikájának határo­zatlansága is. A revizionizmus meg­erősödése a párton belül, általános politikai és ideológiai bomlást idézett elő az egész országban. Ekkor került sor egyes korábban nem megjelenő „népi" írók műveinek kiadására. Hiba Volt hogy munkáik közül egyeseket korábban ném adtak ki, de még na­gyobb hiba volt, hogy ezek most megfelelő bírálat nélkül jelenhettek meg. így az a látszat keletkezett, hogy a „hallgató" „népieknek" volt iaazuk, s hallgatásuk alapoka a párt helytelen politikája volt. Ez pedig távolról sem felelt meg a tények­nek! Az ellenforradalom eszmei felké­szülése során támaszkodott a „népi" ideológiára, mint olyanra, amely a maga „harmadikutas" jellegével kendőzi a szocializmus elleni nyílt támadásokat, és ezáltal legális fó­rumot teremt a rendszer elleni ideo­lógiai és politikai fellépésre. A „népi" írók, ha nem is játszot­tak központi szerepet, alkalmas hely­zetekben, kellő időben mindig meg­szólaltak, és helytelen irányban be­folyásolták az események menetét. A cikk ezután hivatkozik Veres Péter és Szabó Pál egyes megnyil­vánulásaira, amelyek azt tükrözik, hogy a „népi" írók régi ideológiá­juk igazolását olvasták ki 1956 nya­rának fejleményeiből. A tanulmány példákkal illusztrálja a „népiek" ma­gatartását, a párt vezető szerepe el­len irányuló megnyilatkozásait az 1953 —55-ös irodalmi viták szakaszá­ban is. Amikor 1956 tavaszán a problémák az irodalom síkjáról áttevődtek a politikára, kiderült, hogy a „népiek" ideológiája és a revizionisták néze­tei között sok a rokonság; a revizio­nisták nem is keveset merítettek a „népiek" eszmeköréből, a „népiek" viszont szövetségest jelentettek, és az ifjúságra gyakorolt hatásuk révén tömeget szállítottak a revizionisák­nak. Az ellenforradalom idején nyíltan rn gmutatkozott, hogy a „népiek" ideológiájának „harmadikutassága" és nacionalizmusa egyet jelent az el­lenforradalom ideológiai igazolásával, elvezet az ellenforradalommal kötött politikai szövetségig. Megalakították a Petőfi Pártot, napi- és hetilapot indítottak. Eredeti elképzeléseiknél azonban nem tudtak megállni, a reak­ciós tömeghangulat nyomására a Pe­tőfi Párt vezetősége szinte óráról órára tolódott jobb felé, nem fo­gadták el Erdei Ferencet, az eszmei vezetés a régtől jobboldali Bibó Ist­ván kezébe került, mellette Farkas Ferenc játszott jelentős szerepet. A „népiek" alapgondolata az volt, hogy az elmúlt tíz évben volt társa­dalmi haladás Magyarországon, de nem volt nemzeti felszabadulás. A feladat tehát most nemzetileg sza­baddá tenni a magyart, nemzeti szemléletet állítani az osztályszem­lélet helyére. Tamási Áron novem­ber 1-i nyilatkozatában olvassuk: „Legyen gondunk arra, hogy se a po­litikai életbe, se a szellemi életbe ne térjenek vissza az osztályjellegü har­cok" (Oj Magyarország 1956. novem­ber 2.). Ezt Tamási Áron akkor jelen­tette ki, amikor az uralkodó osztályok képviselői polgári restaurációs céljaik elérésére a teljes nemzeti egység jelszavát adták ki, s közben írtóhad­járatot kezdtek a magyar nép leg­odaadóbb fiai, a kommunista mun­kások, a tsz-parasztok, értelmisé­giek ellen. Tamásiéhoz hasonló gondolatok tükröződnek Németh László ekkori cikkeiben (Emelkedő nemzet, Pártok és egység, Nemzet és írók). Németh ismét feleleveníti a régebbi „szocia­lizmus marxizmus nélkül" tételét s ezt a marxizmustól megfosztott „szocializmust" szembeállítja az egyetlen létező szocializmussal, amely a Szovjetunióban már megvalósult. Németh László cikke a „harmadik­utas" nacionalista vonal felmelegíté­sét jelentette az ellenforradalom kö­rülményei között. Ezen mit sem vál­toztat az a tény, hogy Németh Lász­lót emberi becsületessége arra kész­tette, hogy fellépjen november 2-án a polgári restaurációs tevékenység részét képező fasiszta terror ellen. A „népiek" az ellenforradalom fegyveres leverése után sem könnyí­tették meg a konszolidációt. Személyi tekintélyükkel, az írószövetségben el­foglalt vezető pozícióikból továbbra is éles ellenzéki álláspontot képvi­seltek (Gond és hitvallás. Veres Pé­ter szereplése az 1956 decemberi közgyűlésen). Bár szórványos és erőtlen önkriti­kái kísérletek történtek, a „népi" írók többségére álláspontjuk fenntar­tása jellemző. Még semmi jele annak, hogy át­gondolták volna az ellenforradalom és benne a saját szerepük felvetette tanulságokat. Pedig észre kellene végre venniök, hogy az ellenforrada­lom alatti és utáni magatartásuk a mozgalom nacionalista, „harmadik­utas" jellegének lelepleződése, az el­lenforradalom leverése, az élet kon­szolidálása, a marxizmus állásainak megerősödése: a mozgalom ideológiá­jának végső bukása. Mostani visszahúzódásuk, egyesek ellenzéki magatartása annál veszé­lyesebb, mert legális bázist adhat a népi demokrácia ellen törő, vagy az­zal elégedetlen elemek számára. A „harmadikutas" ideológia mai osz­tálytartalma már félreérthetetlen: a szétvert uralkodó osztályok, az in­gadozó kispolgári elemek, egyes problémákkal küzdő s helyüket nem lelő értelmiségiek ideológiája. Igaz, van még hatása bizonyos, de egyre csökkenő számú paraszti rétegekre is, objektíve azonban a „népiek" ideológiája már nem fejezi ki a dol­gozó parasztság egyetlen rétegének érdekét sem, legfeljebb a paraszti konzervativizmusnak válik segítőjé­vé. A magyar parasztság mai helyze­te, hűsége a munkás-paraszt hata­lom iránt a legjobb cáfolata a „népi" ideológiának. Azok, akik szándékuk szerint a szegényparasztság képvi­selőiként indultak, ma a történelem által elavultnak nyilvánított nézetek hordozóivá lettek, s mindinkább egy szűk réteg képviselőivé válnak. A nyugati disszidens sajtó hangos a „népiek" dicséretétől. A londoni Irodalmi Ojság és a Látóhatár Illyés Gyulában és társaiban látja néze­teinek hazai képviselőit. A „népiek" egykori polgári ellenfelei és jelen­téktelen újsütetű hazaáruló tollfor­gatók tűzik zászlójukra nevüket. Á történelem állítja — immár utol­jára — válaszút elé a „népi" író­kat: kiket követnek, kik felé tájéko­zódnak? Az Ignotus-Faludi-Cs. S. abó — Kovács Imre-féle áruló emig­ráció felé, vagy a szövetkezeteit megvédő magyar dolgozó parasztság, a nép érdekeiért következetesen kiál­ló kommunisták felé? Képesek-e sza­kítani évtizedes tévedéseikkel, képe­sek- • elutasítani maguktól a polgár­ság tetszésnyilvánításait, vagy to­vábbra is rabjai maradnak téves esz­niéiknek és írói hiúságuknak, mely jelentősebbnek láttatja szemükben néhány francia író dicshimnuszát, mint az ellenforradalommal szembe­forduló magyar nép elmarasztaló íté­letét. 5 Á tanulmány befejező része ösz­szegezi a „népi" írók érdemeit, de rámutat arra a súlyos felelősségre is, amely a mozgalmat a második világ­háború idején az antifasiszta harc, a felszabadulás után a szocialista fejlődés bénftásában terheli. Külö­nös súllyal felveti felelősségüket az ellenforradalom szellemi előkészíté­sében és az ellenforradalomban, alá­húzza, hogy harmadikutas, naciona­lista ideológiájuk objektíve az ellen­forradalom malmára hajtotta a vi­zet. Leszögezi, hogy a „népi" írók, ha nem ragadják meg a mai alkalmat sem, végképp elszigetelődnek a tör­ténelem és a haladás igazi erőitől, tehát azzal a táborral vállalnak kö­zösséget, amely éppen legutóbb, 1956 októberében bizonyította be, hogy a magyar munkások és parasztok es­küdt ellensége. Ami a kritikát illeti — a „népi" írók értékes alkotásainak megbecsü­lése, progresszív törekvéseik támoga­tása mellett —, szakítani kell a mar­xista kritika eddigi behódoló passzi­vitásával, az elvtelen, udvarló takti­kázás helyett határozottan meg kell bírálni „harmadikutas", nacionalista nézeteiket. A „népi" írók - állapítja meg vé­gül a tanulmány - akkor alkották legmaradandóbb müveiket, amikor a mozgalom radikalizálódott, kapcsola tot talált a munkásmozgalomnál, a történelem igazi hajtőerejével — s ez példa lehet a jövőre is. Az önvizsgá­lat, a megtett út felmérése, a sza­kítás a történelem által megcáfolt „harmadikutas" nacionalista ideoló­giával — ez az útja a „népi" moz­galomhoz tartozó írók művészi, em­beri, politikai továbblépésének. „OJ SZO' kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkého u. 10, sz. lelefon: 347-16. 351-17, 232-61. - főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77. titkárság 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal Bratislava, Gorkého 8., telefon^ 28 Előfizetési díj havonta Kčs 8,-. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Párt­A-552178 1a Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava 'Í

Next

/
Thumbnails
Contents