Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-02 / 181. szám, szerda

< Világ proletárjai, egyesüljetek, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 2. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 181. szám. Alapvető feladatunk XI. kongresszusunk tárgyalásai­ban jelentős helyet foglaltak el a szocialista demokrácia kérdései. A Központi Bizottság beszámoló­jában egyenesen kimondja, hogy a szocialista építés befejezésére kitűzött programunk megköveteli, hogy a társadalmi-gazdasági alap fejlesztésével egyidejűleg szüntele­nül, minden téren elmélyítsük és tökéletesítsük a szocialista demok­ráciát. E kérdések vezérgondolata a nép részvétele hazánk minden ügyének irányításában és intézé­sében. Mindenki, aki csak egy kevéssé is figyelemmel kíséri politikai és közéletünket, bizonyára megfigyel­te, hogy a szocialista demokrácia elmélyítése és tökéletesítése jelle­mezte pártunknak a X. és XI. kong­resszus közötti egész időszakában folytatott tevékenységét. Létrejöt­tek az anyagi alapjai annak, hogy a nép egyre fokozottabban részt vegyen az igazgatásban. A párt jelentős határozatai közé tartozik elsősorban a vállalatok és az üze­mek, valamint a nemzeti bizottsá­gok jogkörének bővítése, továbbá az ipar és az építkezés irányításá­nak átszervezése. Meg kell mondanunk azt is, hogy a Központi Bizottság maga járt elől példával ennek az elvnek gya­korlati alkalmazásában. Elég, ha emlékeztetünk a második országos konferenciát megelőző nyilvános vitára, a múlt év végén lezajlott vitára, és végül arra a tényre, hogy a pártszervezetek már két hónap­pal azelőtt, mielőtt a küldöttek Prágában összeültek volna, kézhez kapták a Központi Bizottság kong­resszusi beszámolójának téziseit. Tehát minden lényeges és fontos intézkedés megtörtént művünk si­kere érdekében. A XI. kongresz­szus azonban egyenesen feladatul tűzi ki, hogy e vonalon tovább ha­ladjunk, — a népnek az igazga­tásban és irányításban való rész­vétele eddigi formáit kimélyítsük, és szüntelen új formákat keressünk erre. Látnunk kell azonban azt is, hogy még nem értették meg min­denütt ennek a dolognak komoly­ságát. Vannak olyan pártszervek és szervezetek, nemzeti bizottsá­gok, gazdasági és szakszervezeti szervek, amelyek nagyon lassan léptetik életbe ezt az elvet. Ezt természetesen gyorsan meg kell változtatni. Elsősorban szükséges, hogy min­denütt megértsék: a n,ép részvé­tele hazánk ügyeinek irányításában és igazgatásában — amint a kong­resszusi beszámoló mondja — „szocialista építésünk befejezésére irányuló törekvéseink alapvető fel­adata". Ha ezt más szavakkal fejezzük ki, annyit jelent, hogy a szocia­lista országépítés befejezése meg­követeli, hogy szocialista demok­ráciánk alapelvei mindannyiunk ügyévé váljanak, hogy a népnek az irányításban és igazgatásban való részvétele kimélyüljön, bővül­jön és tökéletesebbé váljék. Vegyük fontolóra azonban ezzel kapcsolatban azokat a feladato­kat, amelyekről most a legtöbb szó esik, és amelyeket a szocialista építés befejezésének feladata tűz elénk. Ma már ismeretes, mily nagy dologról van itt szó. 1965-ig csaknem kétszeresére kell emel­nünk az ipari termelést és 40 szá­zalékkal növelnünk a mezőgazda­sági termelést. Ez üzemek, villany­művek építését és kibővítését, a lakásépítés lényeges meggyorsítá­sát jelenti, annyit jelent, hogy több gépet kell adnunk mezőgaz­daságunknak, s az eddiginél két és félszer több műtrágyát. És mivel hazánkban nem a termelésért ön­magáért termelünk, hanem minden igyekezetünk a nép jobb életére irányul feltételezzük, hogy az élet­színvonal is 45 százalékkal emel­kedik. Ha ezeket a számadatokat kife­jezőbb példákra vetítjük, azt lát­juk, hogy azt a mennyiségű acélt, amelyet most egy év alatt állítunk elő, 1965-ben körülbelül fél év alatt kell termelnünk. Jelenlegi szénfejtésünk alig hét hónap fej­tésének felel majd meg, stb. Mélységesen tévedne' mindenki, aki azt hinné, hogy a szocialista építés befejezésével kapcsolatos gazdasági feladatok különállóak és nem függnek össze a szocialista demokrácia elmélyítésével és töké­letesítésével. Nemigen érne el si­kert az a pártszervezet, szakszer­vezet, vagy ifjúsági szervezet, az a nemzeti bizottság, az a szövetke­zeti vezetőség, vagy az az üzemi igazgató, aki ma e feladatok tel­jesítéséhez úgy fogna hozzá, hogy „egyrészt gondoskodna a termelés növeléséről, és másrészt tenne va­lamit annak érdekében is, hogy a nép fokozottan részt vegyen az irányításban és az igazgatásban". Ezt a két dolgot nem lehet egy­mástól elválasztani, mert a sző szoros értelmében egyetlen egészet alkotnak. Itt van például az ipar és az építkezés irányításának új szerve­zése. Kétségtelen, hogy az első je­lek is azt mutatják már, hogy ez az átszervezés jó. Feltételezi azon­ban, hogy valamennyi fontos kér­dést a párt és a szakszervezetek oldják meg és minden kérdéshez állást foglaljanak, véleményt nyil­vánítsanak a munkások és a tech­nikusok is. E téren jó eredménye­ket csak akkor várhatunk, ha kö­vetkezetesen harcolni fogunk a bü­rokratizmus minden megnyilvánu­lása ellen és ha érvényesülnek az új munkamódszerek és munkafor­mák, amelyek elősegítik a dolgozók legszélesebb tömegeinek megnye­rését a gazdaságunk fejlesztése irányításában való tevékeny rész­vételre. Az előbb említettekből látható azonban az is, hogy itt nem vala­milyen ideiglenes jelszóról, az előt­tünk álló feladatok miatt kitűzött jelszavakról van szó. A szocialista demokrácia elmélyítése és tökéle­tesítése előre vezető utunk osztha­tatlan részét képezi. Ez a vonal nincs semmilyen ellentétben a de­mokratikus centralizmus lenini alapelvével. Sőt, éppen a demok­ratizmus és a centralizmus meg­bonthatatlan egységben való érvé­nyesítése nyit széles teret a dol­gozók kezdeményezésének és akti­vitásának. A szocialista demokrácia elmé­lyítése azonban feltételezi hazánk védelmét, vívmányainknak megvé­dését is, és a rendszerünket gyű­lölő elemek elleni harcot. A szocialista demokráciát éppen az időben mélyítjük tovább, amikor újból tanúi vagyunk- a dolgozók jogai további megnyirbálásának a tőkés országokban. Tovább hala­dunk azon az úton, amelyre a szo­cializmus építésének kezdetén lép­tünk. Teljesítjük Leninnek azokat a híres szavait, hogy minden egyes gazdasszonyt meg kell tanítani az állam irányítására. Ez az alapvető feladatunk annál sürgősebb, minél közelebb érünk a kommunizmus­hoz! A csehszlovák miniszterelnök személyes levele az osztrák szövetségi kancellárhoz Ä csehszlovák-osztrák együttműködés a baráti egymás mellett élés pozitív példája lehet V. Široký találkozót javasol Julius Raab mérnöknek Prágában vagy Bécsben Ügy vélem, hogy országaink nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy határaik legszorosabb közelségében atomtámaszpontokat és rakétafegyverek kilövésére szolgáló berendezéseket építenek, valamint azt, hogy országaink szomszédságá­ban egyre nagyobb méreteket ölt a háború veszélye. A nemzetek közötti ellenségeske­dés politikájával szemben, a hideg­háború céltudatos fokozásával, a fegyverkezéssel és az atomháborúra való előkészítéssel szemben egyre nagyobb mértékben növekszik a nem­zeteknek a békére, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a hidegháború megszüntetésére, és a nemzetek kö­zötti bizalom érvényre juttatására irányuló törekvése. Ezekkel a törek­vésekkel kapcsolatosan az egész bé­keszerető világban nagy visszhangot keltettek a szovjet kormánynak a csúcsértekezlet megrendezésére vo­natkozó javaslatai, valamint a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának a min­dennemű atom- és hidrogénfegyve­rekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetéséről szóló határozata, továbbá a Varsói Szerződés tagálla­mainak megnemtámadási szerződés megkötését célzó javaslatai is. A csehszlovák kormány, népe óhaját kifejezésre juttatva, szintén többször lépett fel a vitás kérdések békés rendezésére és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló törekvések (Folytatás a 2. oldalon.) (ČTK) - Dr. Richard Ježek, a Csehszlovák Köztársaság ausztriai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere június 21-én felkereste Július Raab mérnököt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, akinek átadta Viliam Široký, a Cseh­szlovák Köztársaság miniszterelnöke levelét. A levél szövege a következő: Tisztelt dr. h. c. Július Raab mér­nök úr, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, Bécs. Prága, 1958. június 14-én. Tisztelt Szövetségi Kancellár Or! Figyelemmel követtem az osztrák kormánynak a jelenlegi lényegbevágó világproblémákkal szemben tanúsított magatartását és ezzel kapcsolatos összes nyilatkozatait, különösen azo­kat, melyekben az osztrák kormány azt a hajlandóságát fejezte ki, hogy részt akar venni a nemzetközi fe­szültség további enyhítésében és a fontos nemzetközi kérdéseknek békés úton való megoldásában. Tisztelt Szövetségi Kancellár Or, tudomásom van arról, hogy ön nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetek közötti békés együttműködésnek. Minden ilyen állásfoglalás értékes hozzájárulást jelent a béketörekvé­sekhez, különösen ma, amikor a nem­zetközi kapcsolatok terén még nem nyilvánul meg a szükséges kölcsönös bizalom és ezért nagyra kell értékel­ni a nemzetközi feszültség enyhíté­sére irányuló minden törekvést. Ez­zel kapcsolatosan meg szeretném je­gyezni, hogy a Csehszlovák Köz­társaság kormánya mindig cselekvően járult hozzá a békés együttműködés politikájának megvalósításához. An­nak szükségessége, hogy betartsuk és érvényre juttassuk a békés együtt­élés elveit a nemzetközi kapcsola­tokban, melyeket országaink létfon­tosságúnak tartanak, fontos politikai követelménye a jelenlegi nemzetközi fejlődésnek, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete XII. közgyűlé­sének 1957 decemberében hozott ha­tározata juttatott kifejezésre. Mind Ausztria, mind Csehszlovákia a hatá­rozat elfogadása mellett szavazott. Engedje meg Szövetségi Kancellár Or, hogy ezzel kapcsolatosan közöl­jem önnel a Csehszlovák Kormány bizonyos elképzeléseit, amelyek or­szágaink kölcsönös viszonyára és bé­kés együttélésére vonatkoznak. Semmiképpen sem leplezhető, hogy az Északatlanti Tömb tanácsülésén elfogadott közismert határozat meg­valósítása, miszerint egyes európai országokban rakétalövedékek kilövé­sére alkalmas támaszpontokat építe­nek és a szövetségi parlamentnek a Német Szövetségi Köztársaság had­serege atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzésére irányuló hatá­rozata különösen Európában további fegyverkezéshez, valamint a fokozott mértékű bizonytalanság és aggodal­mak légkörének kialakulásához vezet. Szlovákia teljesítette a sertéshúsbeadás fé'évi tervét Az Élelmiszeripari és Mezőgaz­dasági Termékbegyűjtési Megbí­zotti Hivatal jelentette, hogy jú­nius 29-én a reggeli órákban Szlovákiában határidő előtt két nappal 100,1 százalékra teljesítet­ték a vágósertéshúsbeadás félévi tervét. A sikerekben nagy részük van a Banská Bystrica-i, žilinai, prešovi és nyitrai kerületek föld­műveseinek, akik tervfeladataikat nemcsak teljesítették, hanem még 1650 tonna sertéshúst adtak be terven felül és ezzel kiegyenlítet­ték a bratislavai és kassai kerü­letek hiányát. Közlemény a Megbízottak Testületének üléséről Űj feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra A Megbízottak Testülete június 30-i ülésén a CSKP KB 1958. június 10-i ha­tározata értelmében foglalkozott a kor­mány 1958. június 27-i Intézkedésével, mely a szlovákiai nemzeti bizottságok igazgatása alatt levő gazdaság irányítása gazdasági hatékonysága növelését célzó elvek megvalósítására vonatkozik. Az új intézkedések a nemzeti bizottsá­gok végrehajtó szervei összetételében eszközlendő megfelelő módosításokat kö­vetelnek meg, melyeket 1958. július 1-ével, továbbá 1959. január l-ig valósí­tanak meg. E módosítások célja, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek alakul­janak ki a valamennyi fokozatú nemzeti bizottságok egyre nagyobb feladatainak sikeres teljesítésére. E nagy feladatok különösen a mezőgazdasággal, az építé­szettel, a helyi gazdálkodással, a keres­Az ifjúság dunai találkozóján részt vett pionírok Bratislavából való eluta­zásuk előtt megemlékeztek azokról is, akik lehetővé tették számukra mai boldog gyermekkorukat. A pionírok kegyelettel adóztak a hős szovjet katonák emlékének a bratislavai Slavínon, ahol megkoszorúzták az elesett szovjet harcosok sírjait. Š. Petráš (ČTK) felv. kedelemmel, az úti forgalommal, az egész­ségüggyel, az iskola- és kulturális ügy­gyei, valamint egyéb szakaszokkal kap­csolatos jogkör és felelősség decentra­lizálásából adódnak. A Megbízottak Testülete ezzel kapcsola­tosan jóváhagyta a nemzeti bizottságok tanácsai apparátusában dolgozók legma­gasabb létszámit, azzal a kikötéssel, hogy mind a dolgozók számát, mind az ezzel kapcsolatos költségeket illetőleg reális megtakarításokat érjenek el. A Megbízottak Testülete határozatot ho­zott a kerületi és a járási nemzeti bi­zottságok tanácsai tagjai számának nö­veléséről és a kerületi nemzeti bizottsá­gok elnökhelyettesei számának megálla­pításáról. A jövőben egyes szakosztályok vezetését a kerületi nemzeti bizottságok, a KNB-k és a JNB-k tanácsainak tagjaira bízzák. A Megbízottak Testülete egyben meg­hagyta a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, tárgyalják meg a JNB-k ta­nácsainak a járási nemzeti bizottságok tanácsai tagjai számának növelésére irá­nyuló javaslatát és állapítsák meg, melyik osztályok vezetésével bízzák majd meg a JNB-k tanácsainak tagjait, továbbá biztosítsák hasonló Intézkedések fogana­tosítását a nagyobb városokban működő , HNB-k tanácsai azon tagjai számának megállapítására, akiket fel kell menteni funkciójuktól s tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi nemzeti bizottsá­gok tanácsai irányító tevékenységére vo­natkozólag. A Megbízottak Testülete megtárgyalt? továbbá az árvízvédelmi bizottság be­számolóját, a Szlovákiában fennálló hely­zetről, ahol a legutóbbi esők egyes fo lyók szintjének emelkedését és árvize ket okoztak. Egyben megtette az árví okozta károk helyrehozására, valamint károsult lakosságról és községekről vb gondoskodásra irányuló intézkedéseket. A zselízi járás földjein érik a gabona. Még néhány szép nap és a föl­deken megkezdődik a szor­galmas munka. Kíváncsiak voltunk, vajon felkészülve találja-e az aratás a gép­és traktorállomást, s ezért meglátogattuk Bartlik elv­társat, a GTÄ főmérnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Hogyan készültek fel az idei aratásra és cséplés­re? ­— Sokkal jobban, mint tavaly. Azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az aratás sikeres elvég­zése jó előkészítést igé­nyel. Néhány gépjavítónk — Hámorňík, Füri, Ku­rucz és Béres elvtársak — INDULASRA KÉSZEN érdeméből már akár holnap is megkezdhetnénk az ara­tást. — Hány kombájnnal és kévekötőgéppel kapcsolód­nak be az aratási munká­ba? — 58 kombájnt és 85 kévekötőgépet készítettünk elő. Mindez azonban kevés és ezért brigádosokkal is számolunk. — Minden gépet a gépál­lomáson javítottak? — A kombájnokat mi ja­vítottuk, a kévekötőgépe­ket és néhány cséplőgépet a traktorosbrigádokon ja­vították. Ez idén is alkat­részhiánnyal küzdöttünk, ami jelentősen. befolyásolta a javítási munkák elvég­zését. Mindamellett azon­ban a gépeket jól megjaví­tottuk. — Mennyi ideig fog tar­tani az aratás és a csép­lés? — A terv szerint 10 nap alatt 12 500 hektár gabo­nát kell learatnunk. A mi kombájnosaink és trakto­rosaink azonban ezt a ha­táridőt lerövidítik. — Gondolnak az egyéni­leg gazdálkodó földműve­sekre is? — Igen, nyolcszáz hektá­ron learatjuk gabonájukat. Legtöbbet azonban a csép­lésnél segítünk nekik. TJ ány vándormühellye 1. " számolnak? — Nem szívesen felelünk e kérdésre, mert 5 ván­dorműhellyel nem sokat érünk el, legalább 8 mű­helyre lenne szükség. — Hogyap biztosítják a szalmakazalozást és a tar­lóhántást? — Eddig 35 kazalozót készítettünk elő, ha azon­ban megkapjuk a szüksé­ges anyagot, úgy műhe­lyeinkben további 15 kaza­lozót készítünk. V. F. Zselíz

Next

/
Thumbnails
Contents