Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-05 / 184. szám, szombat

az ÉPÜLI J KOMMUNIZMUS NAGY ORSZÁGÁBAN UllllllllllllIIIIIIIIIIlllllf lllf lllllllll II llllllllllllllllllltlllllllllllllllllllllllllltllltl IIIMIIIIIIIII1IIIIIMI1IIIIIIIMIIIOOOOOOOOOCSC3000000000000 * ***** *** ** *** ** A4rk ******** **+irk*++ ***+** *** **+*it***+it****1iil* *+ I /orunk legjellemzőbb politikai vonása, hogy egyre inkább sorvad a tőkés és imperialista országok tá­I f bora és rohamosan növekszik a szocialista államok vezette békés, független életre és fejlődésre T^^ törekvő nemzetek világrendszere. E növekvésnek fő biztosítéka a Szovjetunió nemzetközi tekintélye. ' Nincs a földkerekségen olyan hely, beleértve a legreakciósabb országokat is. ahol ne beszélnének tisztelettel a szovjet népről, ne kísérnék csodálattal építőmunkája sikereit s lankadatlan harcát a nemze­tek együttéléséért és a világbékéért. A kapitalista államok munkásosztálya az ó sikereiből és előretöréséből merít erkölcsi erőt kizsákmányolói ellen folytatott küzdelmében. A függő országok szabadságharcosai előtt a Nagy Október örököseinek példája lebeg, lelkesítő céljuk a nagy szovjet valóság. A szocialista államok a szovjet népben nemcsak felszabadítójukat, hanem egyben önzetlen segítőtársukat látják. S ez érthető is. Hiszen nincs a világon nemes célkitűzés, haladó eszmei áramlat, elemi emberi vágy, amelyet ne tűzött volna zászlajára Lenin pártja és az egész szovjet nép. S nemcsak, hogy zászlajára tűzte, ennél többet tett: negyven év folyamán meg is védte és győzelemre vitte. A Szovjetunió a gazdaságilag elmaradott cári Oroszországból ma gazdasági nagyhatalommá vált, a technika és tudomány terén megelőzte a világ leg­fejlettebb államait s nap nap után tör az elsőség felé a termelés minden szakaszán. Ezzel az elsőséggel csakis a gyors, az emberiség számára hasznos fejlődést segíti elő. A Szovjetunió a történelem folyamán s ma is mindig híve a kölcsönösen előnyös békés együttműködésnek. A szocialista tábor gazdasági önállósága annak köszönhető, hogy szocialista gazdasági együttműködést folytat. A legjobb példa erre a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti hölc önösen előnyös gazdasági kap­csolatok. Éppen ez a biztosítéka fejlett iparunk nyersanyagellátásának s lakosságunk élelmiszerellátásának. Ezekért a Szovjetuniónak főképp gépeket, gyárberendezéseket szállítunk. A Szovjetunió tehát pótolja hiá­nyainkat és piacot nyújt termelési feleslegünknek. A szállóige, hogy a Szovjetunió a legjobb kereskedelmi partnerünk, nem frázis. Atomkorszak — műanyagkorszak Mit jelent a traktorállomások fe loszlatása egy kolhoz életében Ä traktorállomások teljesítették történelmi szerepü­ket ® A szovjet mezőgazdaság hatalmas fellendülés küszöbén • Gépeket vásárol a milliomos kolhoz A SZOVJET MEZŐGAZDASÁGI ter­melés növekedésének új, kedvező fel­tételeket teremtett a gép- és traktor­állomások feloszlatása. Ezután már a kolhozok is vásárolhatnak gépeket, s önállóan rendelkezhetnek velük. Ez pedig országos viszonylatban fontos, hiszen a Szovjetunió összes szántó­területének háromnegyed, részét a kolhozok müvelik. A gép- és traktorállomások felosz­latása nem jelenti azt, hogy ez az állami szerv káros volt a mezőgaz­daságra. Megalakulása óta 30 éven át fontos szerepet töltött be a szovjet mezőgazdaságban, a szocialista mun­kaviszonyok kialakulásában. Segítette, támogatta a fiatal és gyenge kolho­zokat. Ma azonban a kolhozok fejlett­ségi színvonala olyan magas, hogy nincsenek ráutalva erre a segítségre, s így megszűnt a gép- és traktorállo­mások történelmi küldetése. Vegyük például „Az Október negy­Az „Október 40 éve" kolhoz ezután már sa­ját gépeivel műveli földjeit. Ivan Tiscsenko kolhozelnök kombájnokat vesz a gép- és traktorállomáson. ven éve" nevű kolhozt. Ivan Tiscsen­ko elnök még emlékszik arra a napra, amikor 30 évvel ezelőtt az észak­kaukázusi Zolszko nevű falu paraszt­jai artyelt alapítottak. Az egész va­gyonuk, beleértve az ingatlanokat, igá­sokat, növendékállatokat, sőt szerény gazdasági felszerelésüket is, alig ért néhány ezer rubelt. Ma ez a kolhoz 16 000 hektár terület tulajdonosa és vagyonát 8 jegyű számmal lehet ki­fijezni: 30 millió rubel. (7 500 000 dol­lár). A kolhoz tehát a 30 év folya­mán úgy meggazdagodott, hogy ma tagságának kulturált életet tud bizto­sítani: van klubja, iskolája, gyermek­parkja, — nem is szólva a modern gazdasági felszerelésekről, épületekről, s arról, hogy igényesen alkalmazzák a technika vívmányait. Tekintélyes sze­mély- és teherautó-parkja van. A ta­gok közül sokan mechanikusok, trak­tor- és kombájnvezetők, villanyszere­lők — szakemberek. Mezőgazdasági gépeik azonban mindeddig nem voltak. A kolhoztagok sokszor elbeszélget­tek arról, milyen előnyös volna, ha egy kézben összpontosulna a föld is és a gépek is. És nemcsak Zolszkóban beszéltek Így, hanem más kolhozok­ban is, az egész ország vitatta ezt a kérdést. S mivel az egész ország népe, tehát a legfelsőbb fórum he­lyesnek látta így, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa törvénybe foglalta a traktorálloinésok feloszlatását. Az új törvény értelmében a kolhozok is vásárolhatnak már mezőgazdasági gépeket és üzemanyagot, a gép- és trak­torállomások pedig javító-állo­másokká változnak. „Az Október negyven éve" kolhoz is hozzáfogott, hogy kié­épltse gépállományát. Negyven­öt traktort, ötven vetögépet, huszonnégy aratógépet, 24 gabona- és hét silózókombájnt vásároltak, s ezenkívül sok ap­róbb gépet, a gyümölcsészetben és a szőlőkben használt beren­dezést szereztek be. Most ugyan több a gépük, mint amennyit a GTA-tól szoktak igénybe ven­ni, de gondolnak már a jövőre is. S elvégre az összes mintegy hárommillió rubelbe kerül, a gépállomásnak pedig 9 milliót fizettek volna, ha az végzi a gé­pesített munkákat. Hatmillió rubelt te­hát megtakarítottak. Ezt a pénzt rész­ben további gépesítésre fordítják, új középiskolát építenek és aszfaltos ut­cát húznak végig a falun. Az átszervezés után 65 traktoros és 23 kombájnvezető, ezenkívül az ag­ronómus, zootechnikus és más szak­emberek a gépállomást elhagyva visz­szatértek a kolhozba. A SZOVJETUNIÓ­BAN az utóbbi idő­ben a vegyiipar fej­lesztésének új, hagyszerű távlatot nyitottak. E modern Iparig gyors fejlesz­tésének szUkséges­íégét Hruscsov elv­társ terjesztette elő a Szovjetunió Kom­munista Pártja Köz­ponti Bizottságának májusi ülésén. A ja­vaslat határozattá vált. A Szovjetunió ve­gyiipari termelése terjedelmének szempontjából második a világon. Ennek ellenére azonban jelenle­gi színvonala és fejlődési üteme" külö­nösen a szintetikus anyagok terén, nem képes kielégíteni a szovjet nép és gaz­dasági élet egyre növekvő szükségleteit. Ezért volt szUkség a bátor és nagy cél­kitűzésre. A Szovjetunióban 1865 végéig a múlt évi termeléshez viszonyítva 4,6-szorosan növekszik a szintetikus fonál és műselyem gyártása, nyolcszor annyi plasztikus anyagot termelnek, mint tavaly, a szin­tetikus kaucsuk gyártását pedig az eddi­ginek 3,4 szeresére emelik. Az 1959—65 között terjedő Időszakban a legfontosabb vegyiipari termékek gyártását 2—3-szoro­llyen a legmodernebb vegyiipari üzemek lát­képe. 4 Szovjetunióban a közeljövőben 257 hasonló üzem épül. san fogják növelni. Ezzel egyidejűleg ter­mészetesen az eddiginél sokkal több ru­hát, cipőt és más közszükségleti cikket gyártanak majd műanyagokból. Itt meg kell jegyeznünk, hogy ma már a műanyagok nem téveszthetők össze a múltban ismert pótanyagokkal, hamisít­ványokkal. Ezek mind rendkívUl jó tulaj­donságokkal rendelkező anyagok, amelyek (elhasználása sokrétű és előnyös. Századunkat az atom korszakának ne­vezzük. Bizonyos értelemben azt is mond­hatnánk róla, hogy a műanyagok száza­dé. A Szovjetunióban ezt különösképpen hangsúlyozzák, s ezért fektetnek rendkí­vül nagy súlyt az ország vegyiiparának gyorsabb Ütemű fejlesztésére. A haladó tapasztalatok iskrláia Az idén már saját lánctalpasával szánt a kolhoz így nevezték el azt a kiállítást, amely az ukrán fővárosban nemsokára megnyí­lik. Háromszázötvenhektáros területen csaknem több mint kétszáz épület és be­rendezés szolgálja azt a célt, hogy a lá­togatók megismerkedhessenek Ukrajna gazdasági életével, kultúrájával, kiváló dolgozóival s azok újításaival. Készen áll már a nagy üvegház, látogatókat vár a kísérleti szántóföld, gyümöicsöskert és a halastavak. Tizenegy pavilonban mutatják be Ukrajna legfontosabb ipari ágazatai­nak termékeit. Külön csarnokban látha­tók, mi mindent lehet gyártani a szin­tetikus fonálból s a műanyagokból. A rendezők gondoltak a látogatók szó­rakoztatására is. Ötven helyen vetítenek majd népszerü-tydományos filmeket s szakemberek tartanak majd különféle előadásokat. A kiállítás anyaga rendkívül gazdag s bizonyára a haladó tapasztalatok isko­lája lesz. UJ UTAKON A SZOVJET IPAR Hogyan dolgoznak a nemzetgazdasági tanácsok • Kincsek Szibéria szívében • Mit jelent az átszervezés? • Hogyan érvényesül a dolgozók alkotó kezdeményezése? A múlt évben a Szovjetunió Kom­munista Pártja felhívást intézett az egész hatalmas ország dolgozóihoz, tegyenek javaslatokat a nemzetgazda­ság irányításának átszervezésére. A sok-sok ezer munkahelyről beér­kezett értékes hozzászólás, megjegy­zés és bírálat anyagát felhasználva a Szovjetunió Legfelső Tanácsa új intéz­kedéseket foganatosított az ország ipara és építkezése irányításának át­szervezésére. Egész sor minisztériu­VT^NT"""NT úrcbány*atit A kameroví gazdasági térképe körzet ipari \ Szovjetunióban a közlekedés és szállítás meggyorsítása lelikoptert gyártanak. Képünk a „Ka—18" jelzésű „légitaxit" céljából egyre ábrázolja. több mot megszüntettek s helyettük az or­szág egy-egy gazdasági körzetén úgy­nevezett nemzetgazdasági tanácsot (SZOVNARHOZ) alakítottak. Az átszervezés értelmében egy-egy üzem nagyobb önállóságot kapott, úgyhogy a legtöbb termelési kérdést maguk oldhatták meg. Ami pedig en­nél is fontosabb, nagyobb teret ka­pott a dolgozók kezdeményezése, to­vábbá jobb lehetőség nyílott a helyi források kiaknázására. Ezek után csak természetés, hogy az átszervezéstől sokat vártak a szakemberek és az egész szovjet nép. És nem csalódtak. Most. nem sokkal az új irányítás bevezetése után bebizonyosodott nagy előnye, a munka hatékonyságára gya­korolt kedvező befolyása. Nézzük meg ezt egy üzem példáján. A kamerovi gazdasági körzet — mert erről lesz szó — Nyugat-Szibéria délkeleti részén fekszik. Messze esik Moszkvától, Vlagyivosztoktól is. Moszkvától az út a szokásos utasszál­lító repülőgépen, amilyen például Pá­rizs és London között közlekedik, leg­alább 15 órát tartana. Akik a Szov­jetuniót a régi cári Oroszország képe szerint képzelik el, nagyot néznének, hogy Moszkvától ilyen messze is, benn Szibériában, ily hatalmas gazdasági gócpont fekszik. Mit is ad ez a körzet az országnak? Sokat. Nagyon sokat. Ez a gazdasági körzet nemzetgazda­sági tekintetben a Szovjetunió egyik legfontosabb területe. Annyi különféle terméket, árut ad az országnak, hogy elszállításához naponta 10 000 vasúti vagon szükséges. (A szovjet vasúti va­gonok teherbíróképessége átlagosan kétszer akkora, mint a mi vagonjain­ké!) Ezen a területen fekszik a Szov­jetunió sok export-árut gyártó üze­me. A természet rendkívül bőkezűen ajándékozta meg a kamerovi gazdasági körzetet. Csaknem kiapadhatatlan réz-, ón-, ércbányákkal, bauxit-telepekkel rendelkezik, van kvarca, sőt ezüstje és aranya is. A körzet hegyeinek mé­lyében vagy ötszázmillió tonna vas­érc rejlik. De legnagyobb gazdagságát mégis más, ennél több — a kőszén teszi. 900 milliárd tonnára becsülik az értékes kőszénkészleteket; ez több, mint Anglia, Franciaország és Olasz­ország kőszénkészlete együttvéve. Csak természetes tehát, hogy a Szovjetunió nehéziparának fejlesztése során e gazdag terület iparvidékké épült ki. A körzetnek több mint 500 nagy ipari üzeme van. A terület ad­minisztratív központja Kamerov. A város főutcáján — Lenin nevét vi­seli — egy középszerű épületben van a körzet nemzetgazdasági tanácsa. Az ajtókon egy-egy tábla jelzi: a szén­fejtés vezetősége, a fekete és színes fémek kohászata, építkezés, földkuta­tás stb. Bent ülnek azok az elvtársak, akik közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a munkahelyek és a legfelsőbb irányító szervek között. Ha belép az. ember a szobába, aligha találja a mér­nököket a zöld asztalnál. Egyikük a bányába ment, a másik az építkezésen jár, a tervező a bankba ment.át... Persze, azért elvégzik azt a munkál is, amelyet az asztalnál kell elvégezni. De sokkal jobban tudják megoldani a feladatokat, mivel tökéletesen isme­rik a munkahelyet. Azelőtt egy-egy új vagy csak ki­csit változtatott ipari áru gyártására külön minisztériumi engedély kellett. Most élmarad «ez a tekervényes út. Persze, ez nem jelenti azt, hogy min­den üzemben azt gyártanak, amit akarnak, A körzetek nemzetgazdasági tanácsai keretprogramot kapnak a fel­sőbb szervektől, azonkívül kölcsönösen'-" együttműködnek. A kamerovi gaz­dasági körzet például 55 más gazda­sági körzettel tart fenn kapcsolatot. Az jrányítás átszervezésének van még egy jelentős vonása. Minden üzemnek szüksége van olyan segéd­eszközökre, például szegekre, szege­csekre, stb., amelyek gyártására nin­csenek beállítva, de eddig mégis ma­guk szokták azokat előállítani. Az ilyen részleg természetesen sosem volt eléggé kihasználva. Ebben a kör­zetben például 15 üzemrészleg vég­zett ilyen munkát — hébe-korba. Most, a nemzetgazdasági tánács három üzemet állított be az ilyen kellékek gyártására, s ezek látják el az egész körzetet. Végül is az átszervezés után job­ban érvényesül a dolgozók kezdemé­nyezése a termelésben. Ezt jelentősen elősegíti a nemzetgazdasági tanács műszaki-gazdasági bizottsága. A ka­merovi körzetben e bizottságnak 220 tagja van, közülük 50 szakmun­kás és mester. Egy-egy szakcsoport gyűlésén mérnökök és munkások, bá­nyászok és tervezők tanácskoznak a munka javításáról, újításokról. így találkozik az elmélet a gyakorlattal, így születnek új, jobb munkamódsze­rek, amelyek az egész nemzetgazda­ságnak hasznára válnak. \ izuľjťl technika a ballisztikus Iövede­kekkel és a szputnyikokkal bebizonyította a világ előtt vitathatatlan elsőségét. Az öntelt nyugati államok minden törekvé­sük ellenére nem képesek még csak megközelíteni sem a szovjet technika színvonalát. ÚJ SZÖ 5 '* 1958. július 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents