Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-31 / 210. szám, csütörtök

A kassai kommunisták értekezlete (ČTK) — A kassai kommunisták július 30-án értekezletet tartottak abból az alkalomból, hogy a CSKP szlovákiai területi vezetősége húsz év­vel ezelőtt, 1938. július 30. és 31. napjaiban Kassán ülésezett, amit ha­talmas antifasiszta manifesztáció kö­vetett. Az értekezletet a kassai városi pártbizottság hívta össze. Résztvevői megemlékeztek a 20 év előtti jelentős eseményekről. A húsz év előtti ülésen és mani­fesztáción Klement Goitwald, Viliam Široký, Karol Bacílek, František Ku­baSvelvtársak és a CSKP többi vezető funkcionáriusa is részt vett. A CSKP szlovákiai területi vezetősége a kassai ülésen a szlovákiai viszonyokat te­kintetbe véve kidolgozta a fasizmus elleni harc irányvonalát. A nép ha­talmas manifesztációján nemcsak Kas. sáról, hanem egész Szlovákia terü­letéről mintegy 25—30 ezer főnyi tö­meg vett részt. A fasizmus közvetlen veszélyének időszakában manifesztál­tak. A manifesztáció célja — a népet a manifesztációra hívó egyik plakát tanúsága szerint — az volt, hogy né­pünk manifesztáljon a köztársaság védelme és a béke mellett, a német fasizmus támadó szándéka ellen, a nemzetek testvériségéért, a munkáért, földért, valamennyi demokratikus erő egyesítéséért, a fasiszta árulók, a so­viniszta uszítók és az úri szabotőrök ellen. Klement Gottwald, Viliam Široký, Major István és más elvtársak a ma­nifesztáción mondott beszédükben a tüntetők lelkes egyetértésétől kísérve kifejezték a harc szükségességét, s népünk elszántságát, hogy kész küzdeni a fasizmus ellen, a köztár­saság védelméért. Az SZLKP kassai bizottságai és a kassai nemzeti bizottságok, szomba­ton, augusztus 2-án délelőtt Kassán ünnepi ülést tartanak. Kelet-Szlovákia dolgozói pedig délután az új kassai l szabadtéri színpadon manifesztálnak. Befejeződött a grúz művészek csehszlovákiai vendégszereplése (ČTK) — A Grúz Állami Népi Táncegyüttes csaknem egyhónapos csehszlovákiai művészkörútját záró­előadással fejezte be, amely hivatalos személyiségek és sok külföldi vendég részvételével a prágai közönség rend­kívüli érdeklődése mellett zajlott le kedden a prágai Obecní dúm Sme­tana termében. A grúz vendégek nagy lelkesedést keltettek a nézők között utolérhetet­len művészetükkel, mely valósá­gos tapsviharrá fokozódott minden szám után és az előadás végén hosz­szantartó ünneplésben csúcsosodott ki. A prágai televízió helyszíni közve­títést adott a grúz művészek fellépé­séről. A grúz együttes nagysikerű mű­vészkörútja során hazánk 16 városá­ban lépett fel 20 alkalommal és elő­adásaikat 120 ezer néző látta. ® Vasárnap, július 27-én a zvoleni 313. sz. választókörzetben nemzetgyűlési pótválasztást tartottak. Képviselővé vá­lasztották Pavol Tonhausert, a Banská Bystrica-i kerületi pártbizottság vezetó titkárát. © Kedden visszaérkezett Prágába a prágai Nemzeti Színház operaegyüttese, amely további négy csehszlovák mű­vészkollektívával együtt lépett fel a brüsszeli világkiállításon rendezett Cseh­szlovák nemzeti napok alkalmából. ® Clivé Evatt labourista képviselő, Oj Dél-Vales ausztráliai állam törvényhozó gyűlésének képviselője, a Cyprus szabad­ságáért harcoló ausztráliai bizottság el­nöke és felesége szerdán délelőtt Lidicé­be, „látogatott. 9 Kedden az éjszakai órákban 20-tagú magyar nőküldöttség érkezett tanulmányi látogatásra Prágába. Látogatásuk folya­mán megszemlélik az Anya- és Gyermek­védelmi Intézetet, több óvodát, gyermek­bölcsődét és más szociális intézményt, valamint megismerkednek lakásépítkezé­seinkkel. ® Július 29-én a Banská Bystrica-i kerületben további 1200 diák CSISZ-tag kezdte meg a nyári brigádmunkát és felváltották az első júliusi csoportban részvevő brigádosokat. ® Tegnapelőtt Moszkvába utazott a Nemzetközi Geofizikai Év különleges bi­zottságának V. ülésén részvevő csehszlo­vák küldöttség. A moszkvai konferencia a Nemzetközi Geofizikai Év keretében végzett megfigyelések eddigi eredményei­nek tudományos kérdéseivel fog foglal­kozni és megtárgyalja a szovjet tudósok azon javaslatát, hogy 1959. dec. 31-ig meghosszabbítsák a Nemzetközi Geofizikai Évet. ® Az „Anyák karavánja", amely 15 európai állam meglátogatása, után ha­zánkba érkezett; szerdán, július 30-án Brajislavában tartózkodott. ® Augusztus 1—17-e között Bratisla­vában repülőgépmotorok kiállítása lesz, amelyen a leghíresebb hazai és külföldi repülőgépmotorokat mutatják be. A kiál­lítást a Leningrád utcában, az Állami Bank átjárójában van. (K) N egjegyzés KÖVETENDŐ PÉLDA A libereci kerületben voltam a na­pokban, ott tudtam meg: Skalice a libereci kerület Nový Bor-i járásának egyik legnagyobb községe. A helybeli lakosságnak ed­dig a járási székhelyre kellett be­járnia a legapróbb javítások elintézé­se végett, sőt fodrászhoz is. A helyi nemzeti bizottság a közelmúltban hozzálátott a lakosság számára fon­tos szolgálatok helyi megszervezésé­hez. Ma már rendelkeznek férfi és női szabósággal, mosodával, férfi és női fodrászattal, lakatos- és karban­tartó-részleggel. Ez a részleg öt ál­landó alkalmazottat foglalkoztat, 15 dolgozó pedig más üzemben végzett rendes alkalmazásának elvégzése után kisegít. E hónapban megnyitot­ták a falu úgynevezett alsó része számára a második mosodát és „z eddig nélkülözött mángorlót is üzem­be helyezték. A Skalicén megszervezett szolgála­tok lehetővé tették, hogy az egyé­nileg dolgozó iparosok bekapcsolódja­nak a szocialista szektorba, rendel­kezésére állnak a lakosságnak és le­törik a feketén végzett drága s megbízhatatlan kontármunkát. A he­lyi ipari vállalkozás tiszta haszna pe­dig a közösséget szolgálja, ami le­hetővé teszi a szolgálatok további ki­terjesztését, a közvilágítás megjaví­tását, az iskolák fejlesztését és más egyebet, amire a helyi nemzeti bi­zottságnak a pótköltségvetés kereté­ben módja nyílik. A skalicei példa követésre méltó. (szily) SOKATM4KXDO SZAMOK Az életszínvonal szüntelen emelke­dését mutató jelenségeket, adatokat nálunk nem kell nagyítóüveggel ke­resni. Lépten-nyomon találkozunk velük, megmutatkoznak, egyre inkább bizonyítják életünk szüntelenül szé­pülő valóságát. Egyik ilyen jelenség — ami a szó legszorosabb értelmében tényleg az életünkbe vág — az emberek átlagos életkorának meghosszabbodása. A ha­lálozási arányszám — nemzetközi összehasonlításban általában az ezer lakosra eső arányszámot szokták hasz­nálni — egyike az életszínvonalat mérő legfontosabb mércéknek. Az utóbbi időben azonban megbízhatóbbnak mu­tatkozik annak figyelemmel kísérése, hogy az elhunytak hány százaléka esik 50, vagy ennél idősebb életkorra. Ez ugyanis sokkal kifejezőbben megmu­tatja a lakosság egészségi állapotát, ami természetesen a legszorosabb kap­csolatban van az életszínvonallal, az egészségügyi gondoskodással. A Statisztikai Hivatal adatai szerint, amely nálunk sokéves tapasztala­tokra és megfigyelésekre támaszko­dik, az 1860—1890-es években a cseh országrészekben a lakosságnak csupán 30 százaléka élte túl 50. életévét, vagyis 70 százalék ennél fiatalabb korban hunyt el. Csak az első világ­háborút megelőző években követke­zett be némi javulás, amikor az 50. életévük betöltése előtt elhunytak ará­nya 58 százalékra csökkent. Az első köztársaság idején az az­előtti állapotokhoz viszonyítva jelen­tős fejlődés mutatkozott. 1935-ben az 50. életévet túlélők százaléka 63,8 szá­zalékra emelkedett. A felszabadulás után, szocialista egészségügyünk építésének időszaká­ban, az életszínvonal szüntelen emel­kedése, a lakosság szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, egészségének megőrzésére fordított nagy gondos­kodás folytán egyre csökken az 50. életévük betöltése előtt elhunytak szá­ma. 1953-ban a la':osság 76,5, 1955­ben 79,2, 1956-ba:i pedig 80,7 száza­éka élte túl ezt az életkort. (gi) A román küldöttség elutazott Csehszlovákiából (ČTK) — Szerdán, július 30-án Prá­gából Bukarestbe utazott a román küldöttség, amely az elmúlt napokban részt vett a hitleri fasiszták ellen folytatott harcokban Csehszlovákia te­rületén elesett hős román katonák zvoleni emlékműve leleplezésének ün­nepségein. A küldöttségtől, melyet Ion Tuto­veanu vezérőrnagy, a román fegyveres erők miniszterének helyettese, vezér­kari főnök vezetett, Ladislava Kleň­hová-Besserová, a Nemzeti Front Központi Bizottságának titkára, Ota­kar Rytír vezérőrnagy, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnöke és a Külügyminisztérium képviselői vettek búcsút. A búcsúzásnál jelen volt Gheorghe Vidrascu, a Román Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete a nagykö­vetség tagjaival. V. Kopecký minisztere'nök­helyettes fogadta a kambodzsai parlamenti küldöttséget (ČTK) — Václav Kopecký minisz­terelnökhelyettes szerdán délelőtt fogadta a Kambodzsai K.rályság par­lamenti küldöttségét, melyet Sam Nhean, a királyi tanács elnöke vezet. A fogadáson részt vettek Anežka Ho­dinová-Spurná, a nemzetgyűlés alel­nöke, dr. A. Gregor, a miniszterelnök első helyettese, a miniszterelnöki hi­vatal, valamint a nemzetgyűlés irodá­jának vezető dolgozói. FIGYELMEZTETŐ SZÁMOK 478 ember vesztette életét, 7000-en sebesültek meg a forgalmi balesetek következtében (ČTK) — A közbiztonsági doloozók szerdán tájékoztatták a prágai új­ságírókat a közlekedési fegyelem és biztonság problémáiról. 1958 első felében 11 928 közleke­dési baleset történt nálunk, melyek­ben 478 személy életét vesztette és több mint 7000-en megsebesültek. Az anyagi kár több mint 18 millió korona. Az év első felében a 15 éven aluli gyermekek is sok balesetet idéz­tek elő. A közbiztonsági szervek az utóbbi időben országútellenőrzési csoporto­kat és egyúttal új műszaki szolgála­tot létesítettek az országúti közleke­dés biztonságosabbá tétele érdekében. A közbiztonsági szervek arra töreked­nek, hoay az országúti közlekedés gyors és biztonságos legyen. E törek­vésük sikeréhez a lakosságnak is ha­tékonyan hozzá kell járulnia. A nemzeti bizottságok egyik fontos feladata a helyi gazdálkodás Fejlesztése A helyi gazdálkodás üzemei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A városokban és falvakon egyaránt kevés ember akad, aki nem kerülne kapcsolatba velük. Ha valahol elrom­lik a rádió, a kerékpár, stb., ezeket a helyi gazdálkodás üzemei javítják meg. Ugyanígy ezek nyújtják a leg­különfélébb szolgáltatásokat, melyek­re a lakosságnak naponta szüksége van. Pártunk és kormáTiyunk éppen ezért igen nagy súlyt fektet a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások bő­vítésére, ezért a helyi gazdálkodás üzemeinek irányításával, közvetlen ellenőrzésével a nemzeti bizottságo­kat bízta meg. Gondoskodását az a célkitűzés vezeti, hogy a fizetett szolgáltatások terjedelemben és mi­nőségben is megfeleljenek a lakosság érdekeinek és kielégítsék az egyre növekvő igényeket. Jóllehet, a helyi gazdálkodás üzemei szép eredmé­nyeket értek el a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások bővítésében és a minőség javításában, mégis még mindig sok bírálat hangzik el mun­kájukra a nyilvánosság részéről. Azért fordulhat ez elő, mivel a nemzeti bizottságok, melyek teljes mértékben felelősek a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások bővítéséért, színvonalának fokozásáért, eddig sok esetben csak felületesen foglalkoztak a helyi gazdálkodás üzemeinek prob­lémáival. Kevésbé kísérték figyelem­mel például a tervek teljesítését s ha igen, napirendre tértek a fogyatékos­ságok felett, csupán a teljesítés szá­zalékarányának kimutatását látták. Nagy hiba, hogy nem elemezték a feltüntetett számadatok alapján, hogy az illetékes üzemek, tegyük fel a terv 150 százalékos teljesítése mel­lett, milyen arányban elégítik ki a lakosság igényeit. Ha erre vonatkozóan példákat akarnánk felsorakoztatni, sok esetet rögzíthetnénk. Nem egyedül álló je­lenség többek között a Kassa Városi Építkezési Vállalat példája, ahol ez idő szerint 156 százalékra teljesítik a tervet, de ebből csak 21 százalékra a lakosságnak nyújtandó szolgáltatá­sok irányszámait. A helyi gazdálkodás üzemeinek to­vábbi hibájuk, hogy a pénzügyi és anyagi forrásokat nem minden eset­ben használják fel teljesen a lakos­ságnak nyújtandó szolgáltatások anyagi-műszaki alapjának megszilár­dítására. Itt főleg arra gondolunk, hogy sok esetben nagy kapacitású üzemek felépítését siettetik, melyek túlszárnyalják a helyi gazdálkodás üzemei tevékenységének méreteit, ahelyett, hogy kisebb mosodák, für­dők, fodrászüzemek, fehérneműjavító kisműhelyek létesítését szorgalmaz­nák. Költségvetésünk ez idén több mint 20 millió koronát bocsátott a kis­műhelyek bővítésére, felszerelésük tökéletesítésére. Az első félévig azonban alig 6,5 millió koronát merí­tettek ki a helyi gazdálkodás üzemei. Ebből is 2 milliót a nyitrai kerület használt fel, míg a többi összegen Szlovákia négy kerülete osztozik. Természetesen mindez meglátszik a helyi gazdálkodás üzemeinek terv­teljesítésében, ahol például a helyi építkezés szakaszán alig 90 százalé­kot mutathatnak ki. A terv nemtelje­sítésével az anyagiakon kívül jelen­tős csorba esett a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatás terjedelmén és mi­nőségén is, mely különösképpen a bratislavai kerületben a legszembe­tűnőbb. Ez a tény már magában is kell, hogy elgondolkodásra késztesse a nemzeti bizottságok tagjait és az apparátus dolgozóit. A nemzeti bizottságok irányító munkájának megjavítását célzó át­szervezés — mely július elejével lé­pett életbe — a helyi gazdálkodásért felelős funkcionáriusok számára szé­les lehetőségeket nyújt a hibák eltá­volítására. Elsősorban arról van szó, hogy a kerületi nemzeti bizottságtól kezdve a HNB-ig — jpbban, mint ez­előtt — ki kell terjeszteni a helyi gazdálkodás üzemeinek ellenőrzését, melynek minden egyes termelő rész­leget kell érintenie. Másképpen nem várható lényeges javulás a fizetett szolgáltatások megjavításában. A lakosságnak nyújtott szolgálta­tások szakaszán jelentős szerepet töltenek be a HNB-k kisműhelyei. Ezek az üzemek tavaly a Tábor-Tre­bíč-Mikuláš versenyfelhívás alapján létesültek. Legfőbb küldetésük, hogy a helyi anyagforrások kihasználásával bővítsék és biztosítsák a lakosságnak nyújtandó szolgáltatásokat, növeljék a foglalkoztatottságot. Mint isme­retes, a kisműhelyek valóban sike­resen kezdték meg működésüket és szép bevételeket biztosítottak a nem­zeti bizottságok pótköltségvetési számlájára. Ez idén ismét ígéretesen tevékenykednek és 11 millió korona értékű teljesítményt nyújtottak. Azonban ennél nagyobb is lehetett volna a jövedelem, ha a falvakon job­ban kihasználnák a homok- és ka­vicsbányákat és egyéb nyersanyag­forrásokat, melyek termékei után igen nagy kereslet nyilvánul meg. Van még egy fontos kérdés, mely a fentebb elmondottakkal kapcsola­tos. A lakosságnak nyújtandó szol­gáltatások kibővítését ugyanis sok HNB-n félreértették, helytelen ala­pokra helyezik a kisműheiyeket. Pél­dául az ipolysági járási felsőszeme­rédi, gyügyi HNB oly módon létesített borbélyműhelyt., hogy megegyezett Rák István ipolysági magánvállalkozó borbélymesterrel, akinek 40 százalé­kos jövedelemrészesedésért engedé­lyezte a tevékenységet. A HNB ez­után felülbélyegezte a mester blokk­jait, aki iiymódon úgyszólván az egész környéken tevékenykedett. A HNB figyelme azonban arra már nem terjedt ki, hogy időnként utána­nézzen! Rák mester tevékenységének, ellenőrizze a felülbélyegzett szelvé­nyeket. Nyilvánvaló, hogy az ilyen esetek visszaélésekre, jogtalan jöve­delem szerzésére adnak lehetőséget. A helyi gazdálkodás nem magán­vállalkozás, hanem a közösség érde­keit szolgáló, igényeit kielégítő lé­tesítmény, mely a csökkentett mun­kaképességű dolgozóknak nyújt meg­felelő foglalkozást, a HNB-nek jöve­delmet, a lakosságnak pedig olcsó szolgáltatást. Ezért kell fokozni a la­kosságnak nyújtandó szolgáltatást, melyet minél nagyobb mértékben a helyi gazdálkodás üzemeinek kell I biztosítaniok. Szombath Ambrus -S­Miért érvényesítjük az osztályszempontokat a szociális biztosításban? Már tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a nemzetgyűlés legutóbb többek között jó­váhagyta azt a törvényt is, mely a szociális biztosítással kapcsolatban fontos módosításokat tartalmaz. Ezek az intéz­kedések a lakosság körében nagy ér­deklődést keltettek, főleg aziránt, hogy a módosításokat hogyan és miként fogják végrehajtani. Ezekre a kérdésekre adunk az alábbiakban választ. A szociális biztosításban azért vált szükségessé a módosítások bevezetése, mert eddig a járadékok megítélésénél nem vették eléggé figyelembe az osztályszem­pontokat és sokan vannak, akik a múlt rendszerek politikai és gazdasági életé­ben felelősségteljes tisztségeket töltöt­tek be, akik a tőkés rendszer politikájá­nak végrehajtói, a kizsákmányolt dolgo­zók munkájából élősködő vállalkozók vol­tak, és a szociális biztosításról szóló, nagy előnyöket nyújtő törvény alapján túlsá­gosan magas járadékhoz jutottak, amit egyáltalán nem érdemeltek meg. A dolgo­zók munkájából élősködő vállalkozók vol­a volt kizsákmányolók, a jogaikért küzdő munkások elnyomói most élvezhessék a szocialista, forradalmi vívmányok előnyeit. A munkásosztály politikáját a szociális biztosítás terén is megalkuvás nélkül érvényre juttatjuk és sehol sem képez­heti vita tárgyát az, hogy például a volt gyárosnak, vagy rendőrtanácsosnak, járási t'önöknek az állami pénztárból ne folyó­sítsunk mértéken felüli nyugdíjat. A szo­ciális biztosítás módosításáról szóló tör­vény pontosan megszabja, hogy a módo­sítások kikre vonatkoznak, mely kapita­lista vállalkozókra, a múlt rendszer mely politikai és gazdasági tényezőire. Ezzel csírájában fojtjuk el a „volt urak" arra irányuló spekulációit, hogy illetéktelenül bőségesen részesüljenek a dolgozók mun­kájának gazdag gyümölcséből. Ezzel kapcsolatban újra le kell szögez­nünk, hogy ezek a módosítások elsősor­ban is a volt kapitalista vállalkozókra, s a kapitalista rendszer jelentős tényezőire vonatkoznak. Azért hangoztatjuk ezt, mert mostanában gyakran felvetik: mi történ­jék a volt kisiparosokkal? Ezzel kap­csolatban meg kell mondanunk, hogy nem célunk azoknak a kisiparosoknak a jára­dékát csökkenteni, — akik amúgy sem kapnak magas nyugdíjat, — akik egye­dül, vagy feleségükkel dolgoztak, s ai iparűzést abbahagyva üzemekben helyez­kedtek el. Nem is gondolunk arra, hogy a járadékokat megszabó szociális biztosí­tási bizottságban valakinek eszébe is jut­na ezeknek a kisiparosoknak a járadé­kát mondjuk 400 koronáról 250 koronára leszállítani, bár 1957. január 1. előtt ki­váltságosán jutottak járadékaikhoz. Ha ezek az esetek nem is lesznek minden esetben ilyen egyszerűek, s a járadékokat megítélő bizottság egyes kisiparosok ügyét megfontolás tárgyává teszi is, nem veheti őket egy kalap alá, mondjuk a volt gyárosokkal. Egyes emberek helyesen mutatnak rá a volt kisiparosok járadékának kérdései­re, akadnak azonban olyanok is, akik ma­radiságból, vagy pedig a „volt urak" iránti együttérzésükből kifolyólag az új módosító intézkedéseket „túlságosan radi­kálisaknak" tartják. Ezzel nem érthetünk egyet. A munkások és a dolgozó parasz­tok államában természetesnek kell venni, hogy minden téren az osztályszempontok szerint kell igazodni. A „túlságos radika­lizmusról" csak a kispolgári lelkületűek beszélhetnek. Nézzük csak, mivel érvel­nek ezek a „jóságos leikecskék"? Azt mondják a volt kapitalista vállalkozók, s a hozzájuk hasonlók nem kapnának ma­gas járadékot, ha nem lett volna magas fizetésük. Milyen bölcs mondás! Ez a mi nyelvünkön azt jelenti; ha a Győzelmes Február után a „volt urak" machinációik, összeköttetéseik révén jól jövedelmező ál­láshoz jutottak, akkor mit érdekel az en­gem, hogy most milyen nyugdijat kap­nak. Eszembe se jut, hogy járadékukat megváltoztassam. Az ilyen feje tetejére állított meg­ooklás odavezetne, hogy azok az egyé­nek, akik a kapitalista rendszerben ki­zsákmányolták, elnyomták a dolgozókat, s a munkáért, kenyérért tüntető 'munka­nélküliekre ráuszították a gumibotos rendőröket, most jobban járnának, mint a volt munkanélküli dolgozók. Ezt az­tán nem engedhetjük meg! Ezen okok miatt került sor a szo­ciális biztosítás terén a volt politikai és gazdasági rendszerek jelentős képviselői és alkalmazottai járadékának törvényes módosítására, az osztályszempontok leg­következetesebb figyelembe vételére. Ezért nagy súlyt helyezünk a szakszerve­zet és a nemzeti bizottságok által vá­lasztott szervek, a szociális biztosítási bizottságok munkájára, valamint a szak­szervezeti üzemi bizottságoknak a szo­ciális biztosítás ügyei intézésében vég­zett tevékenységére, hogy minden eset­ben eleget tegyenek a törvényes előírá­soknak. A szociális biztosítás törvénybe iktatott elveinek a gyakorlatban való meg­valósítását, az osztályszempontok követke­zetes betartását mindenütt biztosítani j fogják a dolgozók, akik nemcsak hogy j részt vesznek és igazságos döntéseket hoznak a szociális biztosítás bizottságai­; nak munkájában, hanem ellenőrizni í» fogják a határozatok teljesítését. ÚJ SZÖ 2 * 1958. július 2*-

Next

/
Thumbnails
Contents