Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-27 / 206. szám, vasárnap

ÍÍ ' ül m"

> "' AMERIKAI MUNKANÉLKÜLIEK VÉGTELEN SORA MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYÉRT ÁCSOROG A HIVATALOK ELŐTT BIZONYÍTÉK ÉS TANULSÁG H

a | a két különböző társadalmi rendszerű ország vezető államférfiai találkoznak, és ha tárgyalásaik eredményei megerősítik közöttük a kölcsönös megértést, tiszteletet és barátságot — ez napjainkban rendkívül buzdító és jelentős esemény. Ez a tény a mai forró nemzetközi légkörben azt mutatja, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége sem jelenthet akadályt a kölcsönös megértés útján. Ilyen rendkívül jelentős esemény volt a szovjet-osztrák tanácskozás — amelyet közös közlemény aláírásával fejeztek be. A közös közlemény arról tanúskodik, hogy a szovjet kormány és az osztrák kormányküldöttség képviselői között teljes megáljapodás jött létre. Örvendetes tény az is, hogy bár a tárgyalásokat napi két órára szabták, az első napon már 40 perc alatt kimerítették a tárgyalások programját. Másnap hasonló volt a helyzet. A megbeszélések folyamán meg lehetett már állapítani, hogy azok a kölcsönös megértés és bizalom szellemében folytak. A tanácskozások lefolyása és gyümölcsöző eredményei szemléltetően fejezik ki a békés egymás mellett élés politikáját, amelyet a szovjet kormány folytat. Ez a tény egyúttal tanúbizonyság arra, hogy ha a szovjet kormány megértésre talál partnerénél, akkor semmisem akadályozza, hogy a megállapodások kölcsönösen előnyösek legyenek és egyúttal hozzájáruljanak a világbéke megerősítéséhez. J. Raab osztrák kancellár a moszkvai Kremlben tartott fogadáson köszönetet mondott a szovjet kormánynak Ausztria problémáinak teljes megértéséért és azért, hogy halogatás nélkül megtalálta az utat és eszközöket ahhoz, hogy Ausztria leküzdhesse egyes nehézségeit. A megbeszélések baráti légköréhez és gyümölcsöző eredményeihez hozzájárult az is, hogy az osztrák kormányküldöttség Moszkvába azzal a szilárd meggyőződéssel jött, hogy múlhatatlanul szükséges elmélyíteni az Ausztria és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatokat. J. Raab osztrák kancellár kijelentette, hogy a Szovjetunió is és Ausztria is a béke érdekében tevékenykednek és munkájuk gyümölcsét a béke ügyének szentelik. A moszkvai tárgyalások eredményét nagy megelégedéssel fogadják Csehszlovákiában is. Hazánk érdekeinek szempontjából örvendetes tény, hogy az osztrák kormány kész a béke ügyének védelmezésére és semlegességét tartósnak tekinti. Ránk nézve érthetően fontos, hogy délen olyan szomszédunk van, aki a világbéke megvédéséért akar küzdeni. Mi is ilyen szomszéd vagyunk, nekünk sincsenek hódító terveink. Népünk örömmel fogadta J. Raab kancellár azon kijelentését is, hogy nem lát a nemzetek közötti kölcsönös megértés eléréséhez vezető jobb eszközt valamennyi állam vezető tényezőinek gyakori találkozásánál. Ez is összhangban áll népünk és kormányunk nézetével. Miniszterelnökünk személyes találkozót javasolt az osztrák kancellárnak, amely összejövetel alkalmából baráti szellemben tárgyalnák meg az országainkat érdeklő kérdéseket. V. Široký elvtárs J. Raabhoz intézett levelében hangsúlyozta, hogy államaink között már most sikeresen bontakozik ki a gyümölcsöző együttműködés gazdasági téren is és megvannak az előfeltételek arra, hogy a személyes találkozó lehetővé tegye a Csehszlovákia és Ausztria közötti kölcsönös kapcsolatok további széleskörű elmélyítésére és fejlesztésére vezető elvi intézkedések megbeszélését. Az osztrák kancellár V. Širokýnak adott válasza és főképp a Kremlben elhangzott nyilatkozata megerősíti azt a meggyőződést, semmi sem áll annak útjában, hogy a találkozásra rövidesen sor kerüljön. Kétség sem fér ahhoz, hogy ez javára válna mindkét országnak és megerősítené az európai békét. Az osztrák sajtó Raab moszkvai látogatásáról Bécs (ČTK) - Az osztrák sajtó július 25-én főképpen a moszkvai szovjet-osztrák tárgyalásokkal foglalkozik. A Wiener Zeitung hivatalos lap a kiadott közlemény teljes szövegét a k'vetkező című cikkében közli: „Megbeszélések a barátság és szívélyesség légkörében", „A békés egymás mellett élés alapja", „A kölcsönös árucsereforgalom kibővítése". Az Österreiehische Neue Tageszeitung, a Néppárt lapja vezércikkében a többi között így Ír: „Különös jelentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió engedményeit nem kötötte feltételekhez." A Die Presse burzsoá lap „Jó hírek Moszkvából" című vezércikkében a többi között megelégedését fejezi ki a felett, hogy a kereskedelmi kapcsolatok k.bővítése folytán Ausztria nagy szovjet megrendelésekre tesz szert." Volksstimme hangsúlyozza, hogy a szovjet államférfiak világosan megmutatták, hogy az olyan kis országot, mint Ausztria, egyenjogú partnerként tisztelik. i'P KERESKEDELMI V

ILÁGHÍRADÓ BOLTHÁLÓZAT A VASÚTÁLLOMÁSOKON A Szovjetunióban különös gondot fordítanak a vasútállomások, pályaudvarok boltegységeinek fejlesztésére. A ^nagyobb állomások előcsarnokaiban és várótermeiben az élelmiszerek és sajtótermékek árusításán kívül külön bizsuajándék-, illatszer- és pipereszakboltokat létesítettek. A kisebb állomásokon a peronon felállított elárusító pavilonok útién biztosítják az utazóközönséa ellátását. FRISS TEJ MŰANYAG CSOMAGOLÁSBAN Az „Emballage" című francia szakfolyóirat beszámolt arról az új eljárásról, melyet különösen ott alkalmaznak, ahol a tej teljes vitamintartalmának megőrzése fontos. A csomagológép a — 46 fokra lehűtött tejet 900 gramm teljes űrtartalmú plasztik-tasakokba tölti és heqesztéssel lezárja. Az így elkészített esetleg 150 grammos adagokra osztott „csomag" a tej frissességét hosszú időn át megőrzi, emellett higiénikus, könnyen kezelhető és szállítható. Felhasználás előtt a tasakot felváaiák. ÜJABB TALÁLMÁNY MOLYRÁGÁS ELLEN Angliában olyan újfajta fehérjeszálat gyártanak, mely a vele kevert textilárut megvédi a moly rágástól. Első ízben szőnyegek szövésénél használták; a gyapjút 20 százalékban keverték ezzel a fehérjeszállal , Á Szovjet kormány emlékirata Törökországhoz Moszkva (TASZSZ) — I. N. Zsukovszkij, a Szovjetunió törökországi ügyvivője július 18 -án jelkereste Kuneralpot, a török külügyminisztérium főtitkárának helyettesét és a török kormány számára átadta neki a szovjet kormánynak a közel- és közép-keleti eseményekkel kapcsolatban a török kormányhoz intézett július 16-i nyilatkozatát. F. R. Zorlu török külügyminiszter július 22-én magához kérette a Szovjetunió törökországi ügyvivőjét és a török kormány nevében szóbelileg arról biztosította öt, hogy „Törökország semmi olyan lépést nem foganatosít, amely kiélezné a közép-keleti helyzetet," Az utóbbi időben azonban Törökországban széleskörű előkészületeket hajtottak végre az arab kelet országai ügyeibe való 'fegyveres beavatkozásra. Ezért a Szovjetunió törökországi ügyvivője július 2i-én felkereste Esenbel török külügy minisztériumi főtitkárt és a török kormány számára átadta neki a szovjet kormány memorandumát, amely a többi között így hangzik: A török kormány július 22-i nyilatkozatában kijelenti, hogy Törökország nemcsak a közép-keleti, hanem a világbéke híve, és hogy Törökország semmi olyan lépést nem foganatosít, amely a közép-keleti helyzet kiéleződésére vezetne. A szovjet kormány azonban kénytelen megállapítani, hogy a török kormány ezen nyilatkozata nem felel meg a tényeknek Törökország igazi politikáját illetőleg a legutóbbi közel- és közép-keleti eseményekkel kapcsolatban. Figyelemre méltó a többi között Zorlu, török külügyminiszter a Daily Mail c. lap tudósítójának adott interjúja, amelyet a törökországi lapok július 22-én hoztak nyilvánosságra. Az interjúban Zorlu kijelenti, hogy Törökország teljesen támogatja NagyBritannia jordániai akcióit és kifejezi azt a reményét, hogy az angolok ezen akciói Irakra is kiterjednek. Emellett kijelenti, hogy Törökország az angolok akcióit támogatni fogja. Zorlu úr ezen kijelentése egyáltalán nem tanúskodik Törökország békés szándékairól és egyenesen ellenkezik a török kormány július 22-i említett nyilatkozatával. Hasonlóképpen ellenkezik a nyilatkozattal az a tény, hogy Törökország az Amerikai Egyesült Államoknak a Libanonban agresszjót elkövető amerikai katonák összpontosítására Adanában katonai támaszpontot nyújtott. • Számos bizonyíték arról tanúskodik, hogy a török kormány már több napja katonai akciókat készít elő Irak ellen, és a török katonaság iraki betörésének formális ürügyeként Husszein király felhívását akarja felhasználni. Csupán az a tény, hogy mindeddig nem jött létre teljes egyetértés az USÁ-val ezen hadikalandokat illetőleg, valamint a szovjet kormány és a többi békeszerető állam határozott tiltakozása a libanoni és jordániai intervenció ellen, valamint az iraki és a többi arab állam ellen irányuló előkészületben levő akciók ellen gátolták meg Törökországot abban, hogy az iraki betörésre irányuló terveit keresztülvigye. A helyzet azonban továbbra is veszedelmes. Az Irak elleni agresszió fenyegetése nem múlt el. A rendelkezésre álló adatok szerint Törökországban behívták a tartalékosokat és Dzsabakirban török egységeket vonnak össze, amelyeket Szíria és Irak határaihoz irányítanak, bár sem Szíria, sem Irak nem veszélyezteti Törökországot. A szovjet kormány kötelességének tartja, hogy felhívja a török kormány figyelmét arra a nagy felelősségre, amely a katonai konfliktus kirobbantásának következményeiért ráhárul. A szovjet kormány reméli, hogy Törökország nem lesz az agresszorok sorában és nem szavakkal, hanem a valóságban sem enged semmi olyan lépést, amely a közel- és közép-keleti helyzet kiélezésére vezetne. A SZOVJET haditengerészet napja A SZOVJETORSZÄG népe ma emlékezik meg t szovjet haditengerészet napjáról. Évente ezen a napon értékelik a Szovjetunió tengeri erőinek lej. lödését és a Nagy Október győzelme óta megtett útját. A szovjet tengerészek ma folytatják » balti hajóhad dicső vörös tengerészeinek forradalmi hagyományait. Ápolják azoknak a hős tengerészeknek harci szellemét, akik elsőkként rengették meg 1917. november 6-ának éjjelén a régi korhadt társadalmi rendszer alapjait és egyengették a szocialista forradalom győzelmének útját. A Szovjetunió tengeri nagyhatalom. 14 tenger mossa partjait és határainak több mint kétharmad részét a tenger vize képezi. Éppen ezért rendkívül nagy szerep hárul haditengerészetére az ország védelmében. Mindennél meggyőzőbb számadatok ékesszólóan tanúskodnak a szovjet tengeri erők jelentőségéről. A polgárháború idején 20 tengeri és folyami flottilla pusztította az ellenséget, nem szólva a szárazföldön harcoló 75 000 főnyi tengerész-gyalogságról. A Nagy Honvédő Háború idején is oroszlánrészük volt az ellenség erőinek feltartóztatásában és visszaverésében. Támogatták a szárazföldi csapatok hadmozdulatait. A szovjet nép szent honmentő harca hősöket szült. Több mint 513 tengerész nyerte el a Szovjetunió Hőso címet, közUIük 7-en kétszer. A párt a vörös haditengerészet megalapításától kezdve állandóan nagy gondoskodással vette körUl a szovjet tengeri erőket. Mindenképpen igyekezett a legkorszerűbb tökéletes hadfelszereléssel ellátni haditengerészetét. Az anyagi gondoskodáson kívül magasszínvonalú harci szellem, a lenpompásabb erkölcsi tulajdonságok és politikai öntudatosság kinevelésére törekszik a tengerészek soraiban. A szovjet tengerészek bizton őrzik hazájuk tengeri határait. Ľ Terjed a C$ang-Kaj-sek elleni mozgalom Peking (ČTK) - A tajvani lapok híreiből kitűnik, hogy a csangkejsekklikk és sugalmazói — az amerikaiak — az utóbbi időben fokozzák terrorista intézkedéseiket a lakosság ellen. A közelmúltban egyesítettek valamennyi rendőrszervet »és megalakították a biztonsági szolgálat tajvani vezérkarát. A járásokban és városokban több ezerrel emelték a rendőrség létszámát. Csan Csu-zsunak, a kuomintang törvényhozó jüanja tagjának kijelentése szerint a csankajseki és amerikai hatóságok az utóbbi években több mint egymillió 300 ezer személyt tartóztattak le, ákiket „felforgató tevékenységgel" vádoltak. v Tekintettel arra, hogy Tajvan lakosságának száma alig haladja túl a kilencmilliót, ez a Szám — a lakosság számához mérten — óriási. A legutóbbi hírek szerint a csangkajseki klikk és az amerikai tanácsadók megegyeztek abban, hogy a csangkajseki hadsereg minden egyes alakulatába amerikai tiszteket küldenek, akiknek az lesz a feladata, hogy segítsenek elnyomni a hadseregben az egyre erősödő amerikaellenes és csangkajsekellenes hangulatot. Tovább tart a terror Cipruson Nikózia (ČTK) - Pénteken reggel véget ért a ciprusi általános sztrájk, amely megbénította a sziget életét. Famagurzta városában a tiltakozó sztrájk azonban még péntekn is tartott. Dervisz, Nikózia polgármestere az angol hatóságokat azzal vádolta, hogy erőszakos módszereket alkalmaznak a ciprusi lakosság ellen. A ciprusi kérdés békés elintézését követelő angol bizottság, amelynek tagjai Anglia politikai pártjainak vezetői, felszólította az angol kormányt, hagy „a ciprusi katasztrofális helyzetet" megtárgyalásra terjessze az Egyesült Nemzetek elé. |

Az amerikai érdekek kiszolgálásának következményei JAPÁN GAZDASÁGI ÉLETÉBEN A JAPÁN CSÁSZÁRSÁG amerikabarát politikája a teljes gazdasági és politikai függőségnek, a saját érdekeket idegen érdekeknek alárendelő politikának iskolapéldája. Csak természetes, hogy az amerikai gazdasági válságtünetek hamarosan Japánra is kihatottak. Már több mint fél éve sötét felhők tornyosulnak Kisi miniszterelnök országa felett. Az amerikabarátság áldatlan gazdasági és politikai következményei késztették április 25-én a szocialista és a kommunista pártot arra, hogy követeljék az alsóház feloszlatását. A május 22-i általános választásokon azonban az uralkodó liberáldemokrata párt újból többséget szerzett és így a kormányban, tehát a külpolitikában is, minden a régi maradt: Kisi kormánya tovább rántja az országot maga után az eddigi gazdasági lejtön. Japánban azonban számottevő az a réteg, amely hőn óhajtja a politikai irányzat megváltoztatását; akik okultak a militarista múltból és felismerték az ország új felfe.gyvsrzésének veszélyességét. Ezek elsősorban az egyszerű dolgozó emberek, de hozzájuk tartozik az értelmiség jelentős része, sőt kereskedők, birtokosok és vállalkozók is. Követelésük azonban erejük széttagoltsága miatt nehezen jut érvényre. Ahhoz képest, hogy Japán kiváló európai színvonalú iparral rendelkezik, nincs egységes, öntudatos munkásosztálya. Az ország 17 millió munkásából csupán 3 millió a szervezett dolgozó. Először is a nagy, több mint egymillió munkást foglalkoztató üzemek dolgozói ezek. A szakszervezetek sajátos „tavaszi offenzíváján éppen emiatt nem értek el kielégítő eredményeket. Márpedig van miért sztrájkolniok a japán munkásoknak. Mert bérük hihetetlenül alacsony. Általában nem éri el a létfenntartási minimumot, söt a munkások 38 százalékánál csupán annak 60—70 százalékát teszi. Nem csoda tehát, hogy Japánban — amint az említett Fehér Könyv írja — a múlt év folyamán 1680 naqv sztrájk és tüntetés volt. JAPÁN GAZDASÁGI ÉLETE a háború utáni években szinte feltűnően virágzó volt. Néhány év múlva azonban, a háború okozta ziláltság helyreállítása után, ezt az addigi ütemet csupán az ipar militarizálása árán tudták fenntartani. A dicstelen koreai agresszió évei voltak ezek, amikor Amerika kétmilliárd dollárt tömött a japán iparba. Ekkor aránytalanul megnövekedtek Japánban az ipari beruházások, például a textilipar termelőképessége négyszeresen, a kőolaj- és széntermelés pedig hatszorosan haladta meg az 1950-es év szintjét. Mindez azonban csak növelte a kapitalista termelésre jellemző szervezetlenséget és zűrzavart. A termelés hamarosan meghaladta a piac befogadóképességét s korlátozni kellett a gyártást. Tavaly augusztusban 4,3 százalékkal volt alacsonyabb Japán ipari termelése, mint 1956-ban. Természetesen ezzel párhuzamosan csökkent Japánban a k'"-eslet a mnikaerök iránt. Japánban jelenleg 15 millió a munkanélküliek száma: 5 .nillió a mezőgazdaságban, 5—6 millió az iparban és 4,5—5 millió az olyan különféle szolgálatok alkalmazottainak száma, akiknek „nincs mit csinálniok". Mivel Japán gazdasági élete a külkereskedelemnek teljes függvénye, természetes, hogy a jelenlegi amerikai válságtünetek nehezítik helyzetét. A japán gépipar 1955-ben az ország export árujának 41 százalékát gyártotta; a múlt év végére ez az arány 20 százalékra sorvadt. Ez először is annak tudható be, hogy Japán legnagyobb kereskedelmi partnerével, Amerikával való gazdasági együttműködése nem kiegyensúlyozott és Japánra nézve hátrányos. Az amerikai szén, vasérc, csaknem háromszor annyiba kerül, mint a kínai, azonban Japán kényszerítve van 1 mégis megvásárolni azt. Japán Amerikával folytatott kereskedelmének tavaly 533 millió passzívája volt, ez évben az USA csaknem kétszer annyit szállít az orszáoba, megint csak valutáért, a passzívák tehát megnövekednek. Az amerikai monoonlicták ugyanis jelenlegi nehézségeik közepette „amit csak lehet" a japán piacon akarják behozni. Az amerikabarátság Japánban kihat a kultúrára is. Japán például a filmgyártás terén első a világon s megelőzi Hollywoodot is, mégis a japán mozikban pergetett filmek 80 százaléka amerikai. Japánban egyre több militarista szervezet újul fel, s ezek leplezve ugyan, de az alkotmány 9. fejezetének megváltoztatására törekednek, amely ugyanis elítéli a háborút, m a vitás kérdések megoldásának eszközét, és kijelenti, hogy Japánnak nem lesz "—=zámú hadserege, továbbá hogy sosem fog gyártani tömegpiicztltô fegyvereket. Amikor pedig Kisi miniszterelnök tavaly Washingtonba látogatott, Dullesék kioktatták, hogy Japánnak 240 000 före kell növelnie hadseregét. Ezáltal a hadi célokra fordított összegek ötmillió jennel növekedtek. JAPÁN NÉPE nagyon sokat szenvedett a múlt háborúban, s elsőként érezte az atomfegyver pusztító erejét. Elege van tehát az amerikaborátságból, amely újból hasonló veszélyek felé sodorja. Nemcsak az egyszerű emberek, de a magasabb szociális rétegek is rokonszenvvel figyelik a szocialista országok válságmentes gazdaságát, szépülő életét, s hőn óhajtják az eqyüttműködést 'ezekkel az országokkal. Japán társadalmi életében a jelenlegi gazdasági nehézségek új gondolatokat szülnek. Ebben különösen nagy szerepe van a Japán Kommunista Párt csaknem 75 000 tagjának is. Ez a párt nemrég ünnepelte megalakításának 36-ig évfordulóját s e hosszú idő alatt korlátozott lehetőségei ellenére is nagy népszerűségre tett szert 'i dolgozó nép körében. JÚLIUS 23-ÁN kezdődött: Japán Kommunista Pártjának kongresszusa E kongresszus további lendületet ad az elkövetkező fontos feladatok teljesítéséhez. A párt már eddig is többször intézett felhívást a japán néphez és abban követelte az áldatlan amerikabarátság megszüntetését, a katonai támaszpontok felszámolását, együttműködést a szocialista országokkal és javasolta a távol-keleti atommentes övezet megteremtését. Ezek a gondolatok kifejezik a legszélesebb népréteqek forró kívánságát és ezért nagy visszhangra találtak. (-trik) *»

(J SZÓ 4 * 1958 július 27.