Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-25 / 204. szám, péntek

A köztársasági elnök üdvözlő távirata A. Nasszerhez Antonín Novotný köztársasági elnök a következő üdvözlő táviratot in­tézte Gamal Abdel Nasszerhez, az Egyesült Arab Köztársaság elnökéhez: „Excellenciád, a forradalom napja alkalmából, kérem, fogadja szívélyes üdvözleteimet és jókívánságaimat Az egyiptomi forradalom kifejezte az imperialisták uralmával szemben ki­fejtet^ ^pontán ellenállást és lerakta Egyiptom boldog és szabad népe életének alapjait. Az egyiptomi nép Szíria népével együtt megteremtette az Egyesült Arab Köztársaságot. Egyiptom és Szíria népe az eltelt hat év rövid időszaka alatt vissza­verte az imperialista erők támadását és megvédte kivívott függetlenségét, s politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt jelentős sikereket ara­tott. Az imperialista hódítók elleni harcában és hazája békés fejlesztésére irányuló törekvésében mindenkor Csehszlovákia népének teljes megértési­re és támogatására talált. Csehszlovákia népe ma is, amikor az imperia­listák beavatkozást kísérelnek meg az arab országok belügyeibe, a jog és az igazság mellett, a függetlenségüket védelmezők mellett áll. Engedje meg, Excellenciád, hogy a mai évforduló alkalmából kifejezzem ama kívánságunkat: tovább szilárduljon az Egyesült Arab Köztársaság füg­getlensége és virágozzék az ország. Engedje meg, hogy annak a meggyő­ződésemnek adjak kifejezést: a Csehszlovák Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság együttműködése a jövőben is sikeresen fog fejlődni és országaink népeinek érdekében fog elmélyülni. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke. — Sajtóértekezlet az EAK prágai nagykövetségén HÍREK f Az amerikai kormány, a csehszlovák _ l i ® A stockholmi kongresszuson résat vett csehszlovák küldöttség szerdán visz­szatért Prágába. A küldöttséggel együtt Prágába érkezett Krisna Aijar úr, Kerala indiai állam igazságügyminisztere és fe­lesége, valamint dr. Josef Dobretsberger osztrák professzor, a Béke-VilágtanScs tagja. © A Grúz Állami Népi Táncegyüttes szerdán Olomoucban lépett fel. Szereplése a csehszlovák-szovjet barátság őszinte manifesztációja volt. © A zvoleni temetőben holnap leleplezik az ott eltemetett elésett román hősök emlékművét. Az emléktábla leleplezésének ünnepségei fölött a Nemzeti Front Köz­ponti Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a Megbízottak Testülete vállalt védnökséget ® A szenei tavon forgatják a Vasárnap köszönt be a szerencse című szlovák víg­játékfilm külső felvételeit. A tippelőkről szóló filmet, melynek szöveg- és forga­tókönyvét Ivan Bukovčan írta. Ján' Lacko rendezi. Az év végéig elkészül. ® A České Budejovice-i motorkerék­pár-üzemben július 23-án elkészítették a tízezredik „Čezeta" skutert. © A Rychnov nad Kňežnou-i Gép- és Traktorállomás dolgozói az elmúlt napok­ban átvették a négyszázadik gabonakom­bájnt, melyet a magyarországi EMAG dol­gozói jóval a kitűzött határidő előtt ké­szítettek el. A gyár dolgozói ezzel telje­sítették Csehszlovákia számára ama köte­lezettségvállalásukat, melyben felajánlot­ták, hogy az egész évi kombájnszállítmány epvharmadát még az aratás előtt útnak indít iák. Ebből az alkalomból a ryehnovi gépállomás dolgozói táviratot küldtek a magyar elvtársaknak. ® A szlovákiai lakosság betétei az állami takarékoénztárakban ez idén to­vábbi 340 millió koronával növekedtek. A legnagyobb növekedést a Banská By­strica-i és a bratislavai kerület takarék­oénztárai érték el. Ehhez nagvmértékben hozzájárultak a földmüvesszövetkezetek tag.iai. akik a végelszámoláson kapott összenekből 116 millió koronát helyez­tek el betétkönyvekre. A szlovákiai ta­karékoskodók száma ez idén 94 ezerrel gyarápodott. hetiítermü és a koltaboránsok ÜJ KÖLCSÖNBOLT TURISZTIKAI CIKKEK RÉSZÉRE A belkereskedelem vezetői megálla­pították, hogy a közönség nagy érdek­lődést tanúsít az v ipari cikkeket köl­csönző üzletek iránt. Ezt tartva szem előtt a Háztartási Szükségleti Cikkek n. v. Bratislavában egy új kölcsönbol­tot létesít turisztikai cikkek részére. Az új üzlet címe: „Solida". Jirášková ul. 8. Az új üzletben sátorokat, tábori gu­miágyakat, felfújható gumicsónakokat, halászati cikkeket, fényképezőgépeket, labdákat, villamos háztartási készülé­keket és hasonló cikkeket lehet mér­sékelt díj ellenében kikölcsönözni. Az egyes cikkeket minden kezesség nél­kül, csupán személyazonossági igazol­vány ellenében kölcsönzik. Az új köl­csönbolt már a megnyitás utáni első napokban túlteljesítette a kiskereske­delmi forgalmat. Amint értesülünk, hasonló további kölcsönbolt a Duna utcában is meg fog nyílni. K. AZ AMERIKAI KORMÁNY szívesen tünteti fel magát a keresztény és a kereskedelmi erkölcs mintaképeként. Oly nagy mennyiségben rendelkezik ezekkel az erényekkel, hogy szinte úgy tűnik, mintha már másra nem is jutott volna belőlük. Szerintük egyre­másra megsértik a szerződéseket és nem teljesítik a szent kötelezettsége­ket. Csak ők az egyedüli támaszai a társadalomnak, az a szilárd kőszikla, amelyre, mint az írás mondja, biza­lommal lehet építeni... Ilyen a hirdetés. De hogyan fest az agyondicsért áru a valóságban? 1947. október 20-án nemzeti válla­latunk az Egyesült Államokban egy nagy hengerdét rendelt meg. S nem akarta ingyen: tizenhatmillió dollárt fizetett érte készpénzben, méghozzá előre. Azóta csaknem tizenegy év telt el, de a hengermű még most sincs nálunk és a pénz sincs meg. Az amerikai cég a hengerdét elkészítette és hajlandó volt leszállítani, az amerikai kormány azonban megtiltotta kivitelét Cseh­szlovákiába, elkobozta, sőt árverésen kilencmillió dollárért eladta. Ez az 1952—1954-es években tör­tént, mégpedig az ellenséggel való ke­reskedés amerikai háborús törvény alapján. Ez az „ellenség" Csehszlová­kia volt, az az állam, amelynek az Egyesült Államokkal normális diplomá­ciai kapcsolatai voltak. Az Egyesült Államok, igaz, korszerű állam. Technikája magasfokú, bárkinek hajlandó segíteni. Hisz nekünk a Marshall-tervről szóló tárgyalások ide­jén szintén segíteni akart, sőt nagyon megharagudott ránk, amikor ezt ud­variasan elutasítottuk. De az amerikai kormány nem hagyta magát meggá­tolni ebben, megsegített azzal, hogy megszabadított bennünket a henger­műtől, „in natura" a hétmillió dollártól, amelyet a vevőnek ajándékozott és most arra készül, hogy megszabadítson bennünket a hátralevő kilencmilliótól is. Valamikor a külügyminisztérium so­kat beszélt arról, hogy az „amerikai állampolgároknak" (a valóságban nagyrészük emigráns) Csehszlovákiával szemben különféle vagyoni igényeik vannak. Most azonban mindezen kér* désekről tárgyalások folynak: mind a2 amerikai igényekről, tnind a csehszlo­vák igényekről. Sőt, már majdnem két és féléve folynak a tárgyalások. A két fél képviselőinek legutóbbi találkozója ez év március 1-én volt. E találkozón Csehszlovákia új javaslatokat terjesz­tett elő — és az amerikai válasz? Hi­vatalosan semmilyen. Ha csak talán ... Igen, a hivatalos amerikai válasz nyilvánvalóan a kongresszus tárgyalá­sa volt. Hisz éppen ez év márciusában kezdte az amerikai szenátus külügyi albizottsága megtárgyalni az úgyneve­zett „Csehszlovákiával szembenk igé­nyek alapjának" létesítésére tett tör­vényjavaslatot. A válasz akkor egy­szerűen abban állott, hogy az ameri­kai kormány egyoldalúan felszámolja a csehszlovák vagyonnak legnagyobb részét, amely, az Egyesült Államokban a mindenféle diszkriminációs intézke­dések után még fennmaradt. A javasolt törvény valamilyen tak­tikai elemeket is tartalmaz — és eb­ben újból a külügyminisztérium keze látható. Csehszlovákiának ez a tör­vényjavaslat határidőt tűz ki, amelyen belül az Egyesült Államokkal meg kell egyeznie, az ilyen határidőt egyébként ultimátumnak nevezik: vagy beleegye­zel feltételeinkbe, vagy pedig magunk vesszük el azt, ami már úgyis a ke­zünkben van. És az ilyen ultimátumo­kat másként a legdurvább nyomásnak nevezik. _ Nos, ilyen erkölcsökkel az Egyesült Államok ne jöjjön hozzánk. A nyomás­tól nálunk senki sem ijed meg; sőt, végeredményben az Egyesült Államok­nak is van mit vesztenie minálunk. Az amerikai kormány tiltakozó jegyzé­ket kapott Csehszlovákiától, van tehát min gondolkoznia. S mi viszont újból tanultunk, megismertük az amerikai felszabadító politika különféle olda­lait. Amint látható, ebben az esetben két dologról van szó: megszabadítani a kollaboránsokat a „túlhaladott kor­látozások fejlődésétől"; és „megszaba­dítani" dolgozóinkat kilencmillió dol­lártól. Csak a „felszabadításnak" ezek a stratégái el ne számítsák újból ma­gukat. 3. Ki -oooc­A Szovjetunió műszaki segélynyújtási szerződést kötött Bulgáriával Szófia (ČTK) — A Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság kormánvának kép­viselői között folytatott tárgyalások végén Moszkvában július 19-én műszaki segély­nyújtási egyezményt írtak alá. amelyben a Szovjetunió részesíti a Bolgár Népköz­társaságot kohóüzemek és más iparvál­lalatok építésénél. Ezen egyezmény alapján Bulgária az 1959—1965-ös években szovjet technikai segítséggel évi 300 ezer tonna hengerelt anyag kapacitású kohóüzemet épít, amely ezenkívül megfelelő mennyiségű nyers­vasat és acélt fog gvártanl. Az üzemnél vasércbányát, ércosztályozót és agrome­rációs részleget, valamint kokszoló ba­tériát létesítenek. A Szovjetunió továbbá segítséget nyújt a Sztálin Vegyiipari Kombinát öt új osztályának építésében. Az egyezmény alapján a Szovjetunió Bulgáriának az említett objektumok épí­tésére hosszúlejáratú hitelt nyújt a szo­kásos feltételekkel. Bulgária a hitelt áru­szállításokkal törleszti. A nemzetközi filmfesztivál végéhez (Kiküldött tudósítónk jelentése) (ČTK) — Dr. Szalah el Dine Tarazi, az EAK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete július 24-én sajtóértekez­letet rendezett a prágai újságírók és a Prágában akkreditált külföldi tudósí­tók számára. A sajtóértekezleten ismét kifejtette az Egyesült Arab Köztársa­ságnak a közép-keleti amerikai és brit agresszióval kapcsolatban elfog­lalt álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a libanoni és iraki események az em­lített országok belügye és az EAK ezért nem avatkozik bele. Az Irak 47 járásban megkezdték a gabona begyűjtését (ČTK) — A szlovákiai begyüjtőrak­tárak július 22-én a tervezett gabona­mennyiség másfél százalékát vették át és ezzel a gabonabegyűjtési terv tel­jesítése 10.5 százalékra szökött. 47 járásban már folyik a gabona begyűjtése. Július 23-án a nyitrai „.Jjerületben a tervezett gabonamennyi­ség 11,3 százalékát, a Banská Bystri­ca-i kerületben 5,4 százalékát gyűj­tötték be. A bratislavai kerület július 24-ig 21 százalékra teljesítette ter­vét. A somorjai járás 67,5 százalékra, a dunaszerdahelyi 59,8 százalékra, a szenei pedig 53,1 százalékra teljesíti a gabonabegyüjtés tervét. A filmfesztivál második hetének első felében újra zsúfolt volt a prog­ram. Közeledik a fesztivál vége s ilyenkor mindig meggyorsul az iram. Ujabb Vendégek érkeznek nap nap után, főleg színészek, újságírók, vál­lalkozók. Hadd említsem néhány szí­nész nevét. Itt van például számos csehszlovák filmszínész mellett a dán Aastad Inge, a francia Pigaut Roger, a magyar Sütő Irén, a román Eva Cristian, a híres francia színésznő F. Francoise Rosay, az NDK-beli Eva Ma­ria Hagen, a mexikói T. Aguilar, stb. Különben felfedeztük azt is, hogy mint fürdővendég itt tartózkodik Arnold Zweig, a világhírű német író is. Egy­szóval nagy a sürgés-forgás, s az ember még az alvásnak szánt órákat feláldozva sem képes részt venni minden filmbemutatón, sajtóértekezle­ten, szakmai vizsgán és más hasonló rendezvényen. Mégis legalább távirati stílusban számot adok az elmúlt na­pokban látottakról. A Férfiak földje című mexikói film ugyan lényegében haladó tendenciájú és helyenként érdeklődést is ébreszt, de ennél sokkal több erénye nemigen van. A Lángok a határon c. film sem éri el a kínai kinematográfia legjobb műveinek színvonalát. A mesterségbeli tudás szempontjából igen sikerült al­kotás az Ismerje be bűnét Korda dok. tor c. nyugatnémet film. A gyilkos­sággal ártatlanul vádolt orvos kálvá­riájáról szól ez a néhány hónappal ezelőtt megtörtént eset alapján ké­szült mű. Nagyon jó a forgatókönyve, a rendezése és a színészi játék is bír­ja a kritikát. Sőt mi több, ez a film nem csupán egyszerű bűnügyi história, hanem kiállás a humanizmus, az igaz­ság pártján. Jó lenne, ha okulnának belőle azok a nyugatnémet tényezők, akik minden törvényességet és embe­riességet felrúgva ártatlanul üldözik a társadalmi haladás harcosait. Az osztrák filmgyártást nem a leg­szerencsésebben képviselte A cirkusz gyermekei c. film naiv meséje. Az eszmélés c. mongol alkotás egy új ellen intézendő esetleges támadást azonban az EAK ellen irányuló táma­dásnak. tekintené. Dr. Tarazi nagykövet ezután a je­lenlevő újságírók számos kérdesére válaszolt. Különösen arra mutatott rá, hogy az iraki nép már régóta ellenezte a régi kormányfők politikáját és ezért teljesen alaptalan az az állítás, hogy az iraki forradalmat kívülről irányí­tották. Irak ellen intézendő támadás esetén minden felkínált segítség el lenne fogadva. EMLÉKTÁBLÁT lepleztek le Handlován (ČTK) — A handlovái bányászok és nők emlékezetes éhségsztrájkja 40. évfordulójának alkalmából szerdán Handlován leleplezték az elesett ál­dozatok emléktábláját. Az emlékünnepélyen részt vett Ľu­dovít Benada, az SZLKP KB irodájá­nak tagja, az SZNT elnöke, Štefan Krčmárik helyi tüzelőanyag, és kő­olajipari megbízott, Ondrej Meliška, a Szlovák Szakszervezeti Tanács tit­kára, az SZNT képviselője, a helyi és vállalati szervek képviselői, a Nagy­bánya dolgozói és a handlovái lakos­ság. Az ünnepi beszédet Ľudovít Be­nada, az SZLKP KB irodájának tagja, az SZNT elnöke tartotta. nemzeti kinematográfia megteremtésé­re irányuló igyekezetet bizonyít. Az átlagszínvonalat túlszárnyaló művel je­lentkezett az olasz produkció. A kék ten­ger c. film olasz, francia és jugoszláv művészek közreműködésével készült, a fiatal G. Pontecorvo rendezésében. Kiváló szereplői vannak, mint Yves Montand és Alida Valii. Története egy halászról szól, aki meg nem enge­dett módon, dinamittal halászva gaz­dag zsákmányra tesz szert nap nap után, de így ellentétbe kerül . nem­csak a törvénnyel, hanem a többi ha­lásszal is, akik csak szövetkezetet alakítva tudnak boldogulni. Sguarcio erről hallani sem akar, önzését nem tudja leküzdeni, míg egy napon ke­zében felrobban a dinamit s utolsó szavai két fiát arra intik, hogy a ha­lászszövetkezetben keressék majd bol­dogulásukat. A filmnek van szociális mondanivalója, gyönyörű a fényképe­zése és a színei, de mégsem nany olyan mélyre, hogy az olasz filmgyár­tás legnagyobb müvei közé sorolhat­nánk. Szerdán bolíviai film szerepelt mű­soron, amelynek igen szép meséje van, eléggé kezdetleges kivitelezésben, majd egy brazil film. Az utóbbiban sok mindent megtudunk Rio de Janeiro egyik külvárosa egyszerű embereinek életéről, de itt is hiányát érezzük a művészi formának, különösen az expozíció nagyon vontatott. A nap eseménye így az Öt év című s a náci megszállás éveit felelevenítő színvona­las dán dokumentáris alkotás mellett Palo Bielik szlovák rendező Negyven­' négyen voltak című filmjének bemu­tatása volt. Néhány kiigazítás, külö­nösen idillikusnak ható részek lerö­dítése még emelte a film színvonalát, a kragujeváci monarchia-ellenes fel­kelés hősi époszának értékét. Kétség­telen, hogy ez a film a fiatal szlovák produkció eddigi legjobb alkptása és nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az itt bemutatott müvek között méltó helyet foglal el. A versenyen kívüli filmek közül láttam a Dunkerque című angol mű­vet, amely technikai szempontból ugyan sikerült, de művészi tekintetben eléggé szürke, sőt helyenként unal­mas is. Thorndike rendkívül nagy ér­deklődés mellett mutatta be legújabb dokumentumfilmjét. A Szabadság Sylt szigeten című mű leleplezi a nyugat-németországi Westerland város mai polgármesterét, Reinefahrt volt náci tábornokot, a varsói felkelés résztvevőinek véreskezű tömeggyilko­sát. A külföldi újságírók kérésére ezenkívül előadásra került még a Te és annyi más bajtársad c. egész estét betöltő dokumentumfilm, amelyet a mi közönségünk már ismer. Ezután hosszú vita fejlődött ki, amelynek ér­dekessége az volt, hogy egyes nyu­gati újságírók megkísérelték kétségbe­vonni a Thorndike-filmek tényeit bi­zonyító okmányok hitelességét. A Né­met Demokratikus Köztársaság filme­seinek azonban nem volt nehéz dolguk megdönteni az opponensek eléggé gyönge érveit. Megemlítendő esemény volt az a fogadás, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége adott prá­gai nagykövete jelenlétében, aki rö­vid, de nagyon jól felépített beszé­dében a leghatározottabban elítélte az amerikaiaknak és az angoloknak az arab országok elleni agresszióját, amely a békét fenyegeti. Ez is bizo­nyítéka annak, hogy filmfesztiválunk egyben politikai jelentőséggel is bír. Sok más jelenségből is levonhatjuk azt az örvendetes következtetést, hogy a Karlovy Vary-i filmfesztivál résztve­vőit nem választja el kínai fal a vi­lágban zajló eseményektől. A küldöt­tek és a vendégek döntő többsége a nagy megterhelés mellett is figye­lemmel kíséri például a napisajtót. Ennek illusztrálására felhozom, hogy például a Német Demokratikus Köz­társaság küldöttei is, természetesen kissé később jutnak hozzá a hazai lapokhoz s ezért nap nap után, már a reggelinél eljöttek asztalunkhoz érdeklődni, milyen új hírek vannak a Rudé právoban. Ők is nagyon jól tudják, hogy a művészetet csak a béke élteti. ' Csütörtökön utoljára jöttek össze a nyílt fórum résztvevői. Az utolsó két ülés nem szűkölködött ismét érdekes felszó­lalásokban. Ivan Osvald tanár a filmkomé­dia korszerűségének kérdéseiről beszélt, majd Horst Knietsch keletnémet újságíró vetett fel néhány fontos gondolatot. A szocialista társadalom művészének — mondotta — csak attól kell félnie, hogy ne szakadjon el a nép életétől, s ne bé­nítsa meg munkásságát a burzsoá ideo­lógia. Élesen bírálta Az éjszaka ördöge című nyugatnémet filmet, amely törté­nelmileg hamis abban a tekintetben, hogy a hitlerizmus idején küzdő antifasiszta mozgalom vezető erejének a burzsoáziát és a kispolgárságot állítja be és nem a munkásosztályt. Csang Van kínai kül­dött ezután eszmeileg jól megalapozott felszólalásában hannsúlyozta. Kínában a film további előretörésének feltételét ab­ban látják, hogy az alkotó művészek a saját tapasztalatukból megismerjék a fi­zikai munkások életét, emeljék a film­gyártás s a müvek eszmei-politikai szín­vonalát, mesteri tudásra tegyenek szert a gyakorlati munkában. Nádasdy Kálmán manvar küldött beszélt ezután a filmdra­maturgia néhá"v lénvi'obpváoó kérdéséről. Üjra szólásra emelkedett Jer^y Toeplitz lengyel filmesztéta is FXtitul nagyon ér­dekesen magyarázta meg A csatorna c. film létjogosultságát és szükségességét Lengyelországban. A film pesszimizmusát azzal magyarázta, hogy a párt állásfog­lalása értelmében a varsói felkelés a burzsoázia által kirobbantott bűnös ka­land volt, amelynek több százezer ember esett áldozatul. A felkelés résztvevői vi­szont becsületes, minden áldozatra kész hazafiak voltak. A film tehát egyszerre akarta tükrözni a felkelés céltalanságát, hiábavalóságát s az emberek hősiességét. Toeplitz viszont elismerte, hogy ez a film az ország határain túl, más feltételek kö­zött más értelmet kaphat. Az elvszerűség és a gondolati mélység példája volt Sz. Geraszimov szovjet rendező felszólalása. Először brüsszeli benyomásait foglalta össze röviden abban a mondatban, hogy a .világkiállítás tanulsága szerint, míg a technika mindinkább az ember felé fordul, az ott bemutatott művészet nagy része hátat fordít neki. Hangsúlyozta, hogy a művésznek egy pillanatra sem szabad elfeledkeznie arról, kinek alkot. Nagyon meleg szavakkal szólt az olasz neoreaüz­musról, majd a Szállnak a darvak c. filmmel kapcsolatban kiemelte, hogy si­kere elsősorban nem formai elemeinek köszönhető, hanem annak, hogy kifejezi az ifjúság nemes pátoszát, vágyát a szép élet után, alkotóinak a szovjet valóság, a szovjet ember iránti forró vonzalmát. Az utolsó ülésen felszólalt még Salah Dehni szír író és kritikus, Paul Strand amerikai dokumentarista, R. Jurenyev szovjet filmesztéta, Francoise Rosay hí­res francia színésznő, Glauco Pellegrini olasz rendező, Cesaro Zavattini és végül A. M. Brousil professzor, aki lezárta az idei vitaüléseket. A résztvevők kívánsá­gára jövőre is megrendezik a nyílt fóru­mot, amellyel kapcsolatban összefoglaló cikkünkben lesz még mondanivalónk. Különben örvendetes dolog, hogy idén is hagyományosan megrendezzük a dolgozók filmfesztiváljait a főbb székhelyeken. így például Plzeüben már meg is kezdődött a fesztivál, mégpedig magyar film be­mutatásával. A megnyitó előadáson részt vett Sütő Irén a film főszereplője és Gombos László szerkesztő. A négyezer főt számláló közönség tetszéssel fogadta a magyar filmet. A Jövő hónap elején már minden kerületi városban megrendezik a dolgozók filmfesztiválját és így dolgo­zóinknak alkalmuk nyílik megtekinteni a Karlovy Vary-i filmfesztivál győztes film­jeit is. GÄLY IVÁN <JJ SZÓ 2 * 1958. július 25.

Next

/
Thumbnails
Contents