Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-24 / 203. szám, csütörtök

Kulturális műsorral szórakoztatják az aratókat Országszerte folyik az aratás i e munkát művelődési otthonaink és 1 különféle szervezetek csoportjai culturális műsorokkal teszik könylyebbé és vidámabbá. A Szenei Művelődési Otthon vezeőjétől, Hornyi Józseftől is arra voíatkozólag kértünk néhány felvilágosítást. hogy milyen aratási kulúrbrigádokat szerveztek és általában a Szenei Művelődési Otthon hojyan segíti az aratásban részt vevő lolgozókaf — Naponta — kaptuk a választ — •endszeresen jelentetünk meg röpapokat, amelyeken felhívásokat közünk és ismertetjük az aratási muncálatok eredményeit. Ezenkívül aratás: kultúrbrigádokat szerveztünk, ímelyekkel közvetlenül a munkaheyeken keressük fel a dolgozókat. 2 brigád 12-tagú. Műsorukon ének, szavalat és népi játék szerepel. Amint megtudtuk, aratási kultúrDrigádjuk már eddig is több alkaommal fellépett, s jelenleg újabb 'ellépésekre készül. Azt tervezik, logyha bejárják a szenei járást, felíereäik a galántai, és a somorjai járások aratóit is. Hogy fellépéseiknek nik az eredményei, arra így válaszolt a Művelődési Otthon vezetője: — Az aratásban részt vevő dolgozók mindenütt örömmel fogadják együttesünket. A nehéz munka után jól esik a szórakozás, a kikapcsolódás. Munkánk legnagyobb eredményének azt tartjuk, hogy a dolgozók jól érzik magukat kulturális műsorainkon, és ösztönzést kapnak a további jó munkához. Reméljük, hogy szerepléseinkkel már eddig is sokak számára tettük könnyebbé és vidámabbá az aratási munkát. Nem mulasztottuk el megérdeklődni, hogy az aratási kultúrbrigádok fellépésein kívül milyen kulturális műsorokat rendeznek még és általában milyen a Szenei Művelődési Dtthon munkája? Többek véleményét meghallgatva tudtuk meg, hogy kulturális tevékenységük főleg február 1-től lendült fel, amióta új vezető került a Művelődési Otthon élére. Sajnos, a régi vezetés nem állt feladata magaslatán. Ennek tulajdonítható, hogy régebben Szene kulturális élete nem sok jóval dicsekedhetett. Most azonban jelentősen megjavult a helyzet. Jobb kézbe került a vezetés, eredményesebb a város kulturális élete. Havonta átlag háromszor rendeznek egész estét betöltő kulturális műsort. Ezenkívül a pionírok részére minden szombaton, legtöbb esetben előadással egybekötött televíziós vetítést tartanak. Sokan járnak a városba vendégszerepelni is. Legutóbb például a Komáromi Steiner Gábor Hajógyár üzemi klubjának színjátszó együttese látogatott el Szencre és színvonalas műsorral szórakoztatta a város kultúra iránt érdeklődő dolgozóit. A szenei műkedvelők szintén járnak vendégszerepelni. Együttesüknek azonban még sokat kell fejlődnie, hogy méltó vetélytársa legyen a környék legjobb műkedvelői együtteseinek. A 12-tagú esztrádcsoportjuk aránylag fiatal együttes. Alig pár hónapos múltra tekint vissza. Munkája során azonban máris szép eredményeket ért el. Ez magában véve is azt bizonyítja, hogy az együttes fejlődőképes. Jelenleg újabb együttesek szervezését tervezik. Sokat foglalkoznak a bábszínjátszókör megalakításával is. Tagok szép számmal lennének. A megalakulást mindeddig az gátolta, hogy nem tudják megoldani a bábszínjátszás technikai részét. (Színpad, figurák stb.) Az illetékesektől többször kértek segítséget, e segítség azonban mindmáig nem érkezett meg. Pedig amint mondották, a bábszínjátszás iránt nagy az érdeklődés, így sok kellemes percet szerezhetnének vele a város lakóinak. Mi ez úton kérjük az illetékeseket, hogy a lehetőség szerint mielőbb nyújtsanak technikai segítséget a szencieknek és ezzel járuljanak hozzá a Művelődési Otthon munkájának megjavításához. Az otthon dolgozóit jelentős feladatok elé állítja a helyi Tiangos híradó mellett működő szerkesztői körnek az irányítása és segítése. E feladatot azonban sikerrel végzik, s nem utolsósorban ennek tulajdonítható, hogy a helyi hangos híradó jól tölti be szerepét. A Szenei Művelődési Otthon munkáját segíti és jobbá teszi, hogy a vezetők a terveket mindig közösen beszélik meg és állítják össze a tömegszervezetek és kulturális intézmények többi dolgozóival. Munkaterveik így sosem keresztezik egymást. Kulturális műsorral mindig ott nyújtanak segítséget, ahol erre a legnagyobb szükség van. Legfontosabb feladatuknak most az aratásban résztvevők segítése mellett a kollektivizálás további szélesítését tartják. Még 8 százalék kell, hogy járásuk száz százalékig szövetkezeti járás legyen. Meggyőző és felvilágosító munkájukat ezért minden téren odairányítják, hogy a száz százalékot minél előbb elérjék. Ennek érdekében főleg mezőgazdasági kérdésekről gyakran tartanak előadásokat. Mindig megérdeklődik, hogy melyik szövetkezetben, vagy állami gazdaságban milyenek a viszonyok, milyen témakörű előadásra lenne a legnagyobb szükség. Az előadásokat aztán ennek megfelelően rendezik. Általában szép eredmények, tevékeny kulturális élet jellemzi a Szenei Művelődési Otthon munkáját. Ezek az eredmények a jövőben bizonyára fokozódnak és aratási kultúrbrigádjuk is sok elismeréssel fejezi majd be idei szereplését. Balázs Béla NYIKOLAJ GAVRILOVICS CSERNISEVSZKIJ (Születésének 130. évfordulójára) A múlt század 50-es és 60-as évei politikai társadalmi küzdelmeinek elentös szereplője volt N. G. Csernisevszkij. Mint a Kortárs (Szovremennyik) folyóirat köré tömörült nagy arosz forradalmi demokraták) Ger:en, Bjelinszkij, Dobroljubov stb.) irónemzedékének tagja rendkívül sokat harcolt az oroszországi jobbágyrendszer eltörléséért, a jobbágyság felszabadításáért és az orosz élet demokratikus átalakításáért. Világnézetében eljutott a materializmusig és forradalmi nézeteiben tovább jutott az utópista szocialistáknál. Élénken reagált kora politikai eseményeire és irodalmi, esztétikai tanulmányain kívül — melyek a marxisba irodalomtudomány szempontjából rendkívül, értékesek — nagy figyelmet szentelt a közgazdasági kérdéseknek és rámutatott, mennyire befolyásolják az emberek létét és tudatát. Csernisevszkij 1828. július 24-én született Szaratovban. Apja haladó szellemű görögkeleti pap volt. afféle tudósember, aki többet foglalkozott könyveivel, mint egyházi tevékenységgel. A nagy orosz író Puskin, Gogol, stb. haladó szellemében nevelkedett §s már gimnazista korában ismerte ä klasszikus nyelveket és a legfontosabb nyugat-európai modern nyelveket. Kitűnő eredménnyel végezte iskoláit, majd a pétervári egyetemen folytatta tanulmányait, de az sgyetem reakciós szelleme miatt több gondot fordított az önképzésre. 1850-ben tanári oklevelet szerzett és Szaratovban telepedett le. Megnősült. Később Nyekraszov magához vette a Kortárs szerkesztőségébe és a kritikai és politikai rovat szerkesztésével bízta meg. Ebben az időben már az érett Csernisevszkij kialakult forradalmi egyéniségével találkozunk. A szocializmusról álmodozott, de nem ismerte a munkásosztály erejét és ezért a régi félfeudális faluközösségen (obsesinán) keresztül remélte megvalósítani a szocialista társadalmat. Itt persze tévedett. De ha utópista is volt, megmaradt forradalmi demokratának, aki nagy szerepet tulajdonított a céltudatos politikai munkának, mely hatást gyakorolva a tömegekre, rendkívül befolyásolja a fejlődést. 1862-ben újult erővel tört fel a cári reakció. Számos haladó egyént bebörtönöztek. Demokratikus szeüemű lapokat tiltottak be, iskolákat zártak be. Csernisevszkijt is letartóztatták és a Péter Pál-erőd kazamatáiba hurcolták. A titkos rendőrség hamisított bizonyítékai alapján bíróság elé állították, amely 14 é ň szibériai kényszermunkára ítélte. A cár felére szállította le a büntetést, de azzal a kikötéssel, hogy sohasem térhet haza Szibériából és minden íróeszközt megvonnak tőle. Ezenkívül Csernisevszkijen még végrehajtották az ún. polgári büntetést, azaz polgári szabadságjogainak jelképes megvonását. 1883-ban, amikor II. Sándor cár Karakoszov diák merényletének következtében életét vesztette, utódjánál kieszközölték, hogy Csernisevszkij visszatérhessen száműzetéséből. Halálos betegen hazatért Szaratovba, de nem fejthetett ki irodalmi tevékenységet, mivel műveit nem nyomtathatták ki. Fordításokból élt, hat év múlva, 1889 őszén bekövetkezett haláláig. Csernisevszkij haladó esztétikai nézeteit fő művében A művészet esztétikai viszonya a valósághoz című tanulmányában fejtette ki. A művészi ábrázolás értelmét a valóság, az igazság céltudatos ábrázolásában látta. A szép fogalmát például így határozta meg: „Szép az a valami, amelyben olyannak látjuk az életet, amilyennek felfogásunk szerint lennie kell. Szép az a valami, amely önmagában kifejezi az életet, vagy az életre emlékeztet bennünket." Ezt az alapelvet juttatta érvényre a Mit tegyünk? című regényében, melynek története számos vonatkozásban áll Csernisevszkij élettörténetével, ismerőseinek környezetével. A regény jellege — vitaírás. Nemcsak leleplezi a polgári társadalom negatív figuráit, hanem már megrajzol egy kialakulóban levő új embertípust. Lenin nagyra értékelte CserniI sevszkij társadalmi és irodalmi munkásságát. Forradalmisága volt az, amely legjobban megragadta Lenint és a tudományos szocializmus revizionista ellenségeivel szemben, akik Csernisevszkijjel próbáltak visszaélni, kijelentette: „Csernisevszkij megértette, hogy az orosz feudális burzsoá államak nincs ereje ahhoz, hogy felszabadítsa a parasztságot (vagyis megdöntse a feudálisok hatalmát, hogy csupán „fürtelemre" képes, szánalmas kompromisszumra a liberálisok és földbirtokosok érdekei között ... olyan kompromisszumra, amely a szabadság és a gondtalan és szabad élet délibábjával bolondítja a parasztokat, a valóságban pedig tönkreteszi és mindenestől a földbirtokosoknak szolgáltatja ki őket". Csernisevszkij tehát, mint a lenini idézetből látjuk, ellenezte az úgynevezett jobbágyfelszabadítást és sokkal következetesebb igazi forradalmi reformokért harcolt. Érdekes, milyen meleg viszonyt tanúsított Csernisevszkij az 1848-as magyar szabadságharc iránt. A Kortárs hasábjain foglalkozott a magyarországi polgári forradalom eseményeivel, rokonszenvezett a magyar nép törekvéseivel, támogatta azt, ugyanakkor a forradalmi kormány hibáira is rámutatott, főként a nemzetiségi politika terén. „A magyarok barátja vagyok és kész vagyok ügyükért áldozatot hozni", — jegyezte fel naplójában. A magyar és a nyugati forradalmak jellemzésével igyekezett forradalmilag hatni a múlt század oroszországi társadalmi mozgalmának forradalmasítására. L. L. líf filmek Till Eulenspiegel Till Eulenspiegelnek, az ónémet és flamand mondák népszerű hősének alakja sok megörökítőre talált az irodalomban. Charles de Costen regényének megfilmesítését a világ egyik legnépszerűbb mai színésze, a francia Gerard Philipe vállalta, aki rendezője és egyben a főszereplője a filmnek. A XVI. században lejátszódó történet a flamandok szabadságharcát örökíti meg a spanyolok erőszakos terjeszkedése, nevezetesen Alba herceg, a protestánsüldöző 'kegyetlen helytartó önkényuralma ellen. Tillnek bohóckodó és komolytalan alakjában fel_ ismerjük az igaz hazafit, aki máglyára vetett apja haláláért bosszút esküdve Laimme barátjával együtt Orániai Vilmos, a szabadságmozgalom vezére mellé szegődik. Segít felrázni Toréro Carlos Velo argentin rendező dokumentumszerű filmje Luis Procuna neves toreádor pályafutását mutatja be. Súlyos sebesüléséből való felépülése után gépkocsiján ismét az aréna felé robogó Procuna emlékezetében megelevenedik karrierjének története. A film retroszpektívan tárgya

Jja a történetet, számos véres és megdöbbentő bikaviadal zajlik le a néző előtt, de mindezeknél a legmegrázóbbak azok a képiek, jelenetek, amelyek a az alvókat, lelkesedést önteni a csügqedőkbe, s csak akkor nyeri el a boldogságot szeretett Néléje oldalán, amikor az utolsó hódítót is kiűzték Flandriából PS Németalföldről. Tillnek. a német éiá flamand mondák Ludas Matvihoz hasonló hősének alakját Garard Philipe alakította, akiről számos filmsikere után a szakértők egyöntetűen megállapították, hogy a Királylány a feleségem Fanfan Tulipánjának szerepe után a legjobb teljesítményt nyújtotta. Méltó partnere volt a bratislavai vendégszerepléséről ismert Jean Vilar Alba herceg szerepében. Kitűnő alakítás volt Jean Carmet Lamme-jé. A film a francia Áriane és a német Defa társaság közös- alkotása, spanyol nép, szegénysé- késségé, hogy főszeregét, földhözragadtságát peit a Procuna család "tárják fel A film érde- tagjai játszák. (L.) ÜJ KÖNYVEKKARPINSZKIJ: BESZÉLGETÉSEK A KOMMUNIZMUSRÓL Egy szovjet gépállomás dolgozói beszélgetnek a kommunizmusról, amelyről oly sokszor olvastak az újságokban, hallottak gyűléseken, de még alig tudják, hogy mit jelent az ő életükben. V. Karpinszkij nem elvi tézisek felsorolásával, hanem egyszerűen, közvetlen hangon írja le, — részben párbeszédes formában — azokat a gondolatokat, amelyek a gépállomás dolgozóit foglalkoztatják. Meggyőzően mutatja be a kis könyv, hogyan alakul ki és melyek a feltételei a kommunizmusnak, ahol mindenki szükségletei szerint részesül a társadalom termékeiből. KRAUS, OTA-KULKA, ERICH: HALÁLGYÁR Utánnyomásban kerül az olvasók elé ez a könyv, mert a 15 000 példányban megjelent első kiadást napok alatt szétkapkodták. A szerzők, mint lakatosok szabadon mozogtak a hatalmas auschwitzi koncentrációs tábor belső területein és sok mindent láttak, hallottak. Részletesen írnak a halálgyár építésének kezdeti időszakáról, éppúgy, mint újabb és újabb deportáltak érkezéséről és későbbi sorsukról, tömeges elpusztításukról. PILIAR JURIJ: A HALÁL FOGLYAI „A halál foglyai" egy ausztriai náci haláltábor lakói — spanyolok, lengyelek, jugoszlávok, franciák, németek, oroszok, és zsidók, Európa majd minden országából. A Harmadik Birodalom hatalomtól tébolyult urai azért zárták őket a szögesdrótok közé, hogy elpusztuljanak. A^ ő sorsukról szól ez a könyv — amelyet talán leginkább Fučík feledhetetlen napló-végrendeletéhez lehetne hasonlítani —, szenvedéseikről, megalázott emberségükről, s hosszú hónapokon át titokban folytatott szervezkedésükről, amely végül is fegyveres harccá érett, s szabaduláshoz segítette őket. Tárgyilagos mértéktartás, egyszerű és mégis nagy erejű művészi ábrázolás, izgalmas meseszövés jellemzi Piliar könyvét, amely a minden borzalmakon győzedelmeskedő emberség diadalának bizonyosságát hirdeti. KARDOS PÁL: NAGY LAJOS ÉLETE ÉS MÜVEI E monográfia írójának nem volt könnyű dolga. Nagy Lajos írói munkásságának jelentékeny részét valósággal újból fel kellett fedeznie újságok, folyóiratok számait kellett átböngésznie, elfelejtett elbeszélésköte« tek megjelenési körülményeit kellett kinyomoznia, másrészt fel kellett fednie Nagy Lajos sajátos írói világát, megrajzolnia irodalmunk e „nagy magányos"-ának alakját és nem utolsó sorban elemeznie kellett az író egyedülálló stílusát. Kardos Pál gondos, lelkiismeretes áttekintését adja Nagy Lajos teljes írói pályájának. KitűnS érzékkel világítja meg a nagy író szemléletének egyik leglényegesebb vonását: sajátos, logikai éberségét, kérlelhetetlen erkölcsi szenvedélyét, a hazugság gyűlöletét. SZERB ANTAL: MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET Szerb Antal nem csillogó ötletekre építi tanulmányait, hanem az alaposan megvizsgált anyagra, az ismert korra. Finom lélekrajzot ad és igyekszik biztos elemzést és átfogó összefüggéseiben megvilágított korképet nyújtani. Ez azonban — polgári világné* zetéből eredően — nem sikerül teljes mértékben. Munkája ennek ellenére — hibáival és erényeivel együtt jelentős irodalomtörténeti értékű mű. Hajlékony stílusa, érzékeny intellektualizmusa, csillogó iróniája nemcsak tanulságossá, de kellemessé is teszi olvasását. LENIN: A HÁBORÚRÓL, A HADSEREGRŐL ÉS A HADTUDOMÁNYRÓL Lenin hadtudományról szóló cikkeinek, tanulmányainak és beszédeinek gyűjteménye. Teljes képet ad arról, hogy Lenin a túdós és politikus milyen nagy figyelmet fordított a hadtudomány kérdéseire és megmutatja a gyűjtemény azt is, hogy Lenin, bár önmagát e téren rendkívül nagy szerénységgel laikusnak nevezte, milyen nagymértékben gazdagította a hadtudományt. Érdekessége a kötetnek, hogy Leninnek olyan írásait is tartalmazza, amelyek magyar nyelven eddig még nem jelentek meg. MESTERHÁZI LAJOS: NOVELLÁK Mesterházi Lajos új novellás-kötete régebbi és újabb — könyvalakban még meg nem jelent — elbeszéléseit tartalmazza. A könyv kiemelkedő írása az Igazak című novella. Ennek külön helye van az új magyar novellairodalomban, mert a kommunista ember mély elvhűségét olyan eszközökkel tudja megeleveníteni, amelyeknek művészi hitele is magasrendű. Mesterházi Lajos kiváló novellista, írásainak megvan az a sajátos légköre, mely leköti olvasói figyelmét. ÜJ SZÖ 7 * 1958. július fi|. « I