Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-23 / 202. szám, szerda

A CSKP KB üdvözlő távirata Japán Kommunista Pártja VII, kongresszusához Drága elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártjának nevében harcos elvtársi üdvözleteinket küldjük az önök VII. nemzeti kongresszusának. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez a kongresszus jelentős mértékben hozzájárul pártjuk helyzetének és befolyásának további megszilárdításához. Az önök pártja mindig következetesen védte a japán nép érdekeit és békeszerető, szomszédaival barátságban élő Japánért harcolt. Drága elvtársak, sok sikert kívánunk önöknek népük boldog és örömteljes életéért folytatott törekvéseikben, amely nép oly jelentős mértékben vesz részt a világbéke megőrzéséért vívott harcban. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. Csehszlovákia tiltakozik az Amerikai Egyesült Államok kormányánál Véget ért a stockholmi leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus megakadályozta számos durva jogcsorbító intézkedés foganatosításával. Az amerikai hivatalok először megtagadták a megvásárolt és rendesen megfizetett hengerde-berendezés kiviteléhez szükséges engedély kiadását. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere 1952. január 17-én az ellenséggel való kereskedésre vonatkozó háborús törvény értelmében visszatartotta a hengerde berendezését. Az amerikai kormány megtagadta azt is, hogy engedélyt adjanak a megvett berendezésnek más országba való szállítására és lehetetlenné tette a vételár átutalását Csehszlovákiába. Az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztere 1954. március 25-én elrendelte, hogy a hengerde-berendezést, mely már előbb teljesen indokolatlan bírósági beavatkozás tárgya volt, árverésen adják el. Ezt a rendelkezést 1954. április 28-án végrehajtották; az amerikai hivatalok a hengerde-berendezést a csehszlovákiai vállalat által kifizetett vételárnál 7 millió dollárral olcsóbban adták el. Az említett csehszlovák tulajdon ellen irányuló jogcsorbító intézkedéseket most azzal akarják betetőzni, hogy felszámolják azt a 9 millió dollárt, mely a kényszereladásból folyt be. Az Amerikai Egyesült Államok ezen ellenséges lépés megvalósítására olyan időt választott, amikor a megoldatlan gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkozó tárgyalások végső szakaszukba értek. E tárgyalásokon foglalkoznak azon kár megtérítésériek kérdésével, melyet az amerikai jogcsorbító intézkedések okoztak a hengerde csehszlovákiai tulajdonosának, továbbá azon kérdésekkel, hogy miként kell megtéríteni a Csehszlovák Köztársaságban államosított, avagy másként kisajátított amerikai tulajdon értékét. Sőt mi több, pont azt az időt választotta, amikor az amerikai kormány még nem adott választ Csehszlovákiának a már 1958. március 7-én előterjesztett legutóbbi javaslatára. A csehszlovák kormány a legnagyobb határozottsággal tiltakozik a még az Egyesült Ailamok területén levő csehszlovák tulajdon legnagyobb részének tervbe vett felszámolása ellen, melyet az amerikai kormány támogatásával az Egyesült Államok kongresszusán készítenek elő és a leghangsúlyozottabban figyelmeztet azon következményekre, amelyeket az ilyen durva, jogcsorbító és jogellenes intézkedések jóváhagyása és végrehajtása idézne elő az említett gazdasági-pénzügyi tárgyalások, valamint a csehszlovák-amerikai kapcsolatok kialakulása szempontjából." Dr. Jiŕl Hájek, a külügyminiszter helyettese a Csehszlovák Köztársaság kormányának nevében ezenkívül erélyesen tiltakozott a Csehszlovákia ellen irányuló azon sértő kijelentések ellen, melyeket Dwight D. Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok elnöke tett ez év július 15-én tartott beszédében. John M. Allison úr, az Egyesült Államok nagykövete megígérte, hogy értesíti az Amerikai Egyesült Államok kormányát a csehszlovák kormány mindkét tiltakozásáról. ® A Szovjetunió pénzügyminiszterének meghívására július 15-től 21-ig csehszlovákiai pénzügyi dolgozók küldöttsége tartózkodott a Szovjetunióban. A küldöttséget J. Ďuriš pénzügyminiszter vezette. A küldöttség tagjai tájékozódtak a Szovjetunió pénzügyminisztériumának és pénzügyi szerveinek munkájáról. Ezenkívül megtekintették Moszkva és Leningrád érdekességeit is. ® A brnói Julius Fučík Elektrotechnikai Üzem dolgozói tegnapelőtt vasúti kocsikra rakták és a Szovjetunióba való szállításra előkészítették azokat a különleges öntöttfémből készült áramelosztókat, melyeket a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban épült új cukorgyár nedves levegőjű munkahelyein fognak felhasználni. A tíz vagont kitevő és egymillió korona értékű megrendelést 14 nappal határidő előtt teljesítették. © A tegnapi számunk első oldalán közölt, Reggeli készülődés közben című vers szerzőjének neve nyomdai hiba folytán kimaradt. A verset Gyurcsó István Irta. (ČTK) — Dr. Jirí Hájek, a külügyminszter helyettese hétfőn, július 21-én fogadta John M. Allison urat, az Amerikai Egyesült Államok prágai nagykövetét, akinek jegyzéket nyújtott át, melyben a Külügyminisztérium a Csehszlovák Köztársaság kormányának megbízásából tiltakozik az Amerikai Egyesült Államokban levő csehszlovák vagyon legnagyobb részének előkészített felszámolása ellen. A jegyzékben a következő áll: „Az Egyesült Államok szenátusa elé ez év márciusában törvényjavaslatot terjesztettek, mely arra hatalmazná' fel az amerikai kormányt, hogy számolja fel a Csehszlovákia tulajdonát képező hengerde kényszer eladásából befolyt összeget oly módon, hogy azt saját belátása szerint, tehát teljesen egyoldalúan elossza azon amerikai polgárok között, akik különféle vagyoni igényeket támasztanak Csehszlovákiával szemben. Amikor ezt a javaslatot megtárgyalták ez év júniusában az Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságának albizottságában, a törvény jóváhagyása után mind az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának, mind az állami départementnek képviselője úgy nyilatkozott, hogy ennek alapján világos, hogy az Egyesült Államok kormánya teljes mértékben támogatta az említett törvényjavaslatot. A Csehszlovák Köztársaság washingtürri ügyvivője ez év június 24-én az állami département képviselőjével --folytatott beszélgetése során csodálkozását fejezte ki az amerikai kormányhelyek ezen eljárása felett és rámutatott arra, hogy ez az amerikai részről tanúsított magatartás nem járulhat kedvezően hozzá az országok között folyamatban levő tárgyalásokhoz, melyek a Csehszlovák Köztársaság és az Egyesült Államok között fennálló nyílt gazdasági és pénzügyi kérdésekre vonatkoznak, sem pedig a csehszlovák-amerikai kapcsolatok általános fejlődéséhez. A Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterének helyettese ezután 1958. július 1-én figyelmeztette az Amerikai Egyesült Államok prágai nagykövetét, hogy amennyiben az Egyesült Államokban megvalósítanák az előkészületben levő egyoldalú intézkedéseket, értelmüket vesztenék a kétoldalú gazdasági és pénzügyi tárgyalások. Az „Associated Press" amerikai sajtóiroda azonban 1958. július 2-án közölte, hogy az Egyesült Államok szenátusának külügyi bizottsága jóváhagyta a törvényjavaslatot. Az említett sajtóiroda 1958. július 10-én továbbá azt a hírt közölte, hogy a szenátus megszavazta a törvényjavaslatot és aláírás céljából az Egyesült Államok elnöke elé terjesztette. A törvényjavaslatot a parlament illetékes bizottsága is jóváhagyta. Amint ismeretes, a hengerdét egy csehszlovákiai vállalat 1947-ben rendelte meg és érte készpénzben 16 millió dollárt fizetett ki az Egyesült Államoknak. A hengerde berendezésének Csehszlovákiába szállítását az Egyesült Államok kormánya azonban HÍREK—, CSEHSZLOVÁKIAI ÁRUCIKKEK KIÁLLÍTÁSA ULAN BATORBAN. (ČTK) — Csehszlovákia a Mongol Népköztársaság államílnnepének júliusi megünneplése alkalmából ipari kiállítást rendezett Ulan Bátor fővárosban, ahol közszükségleti árucikkeket, személy- és tehergépkocsikat, motorkerékpárokat, valamint sok más terméket állított kl. A kiállítást, melyet a főváros és az ország számos további városának sok ezer lakosa meglátogatott, szombaton, július 19-én Jundzsagtn Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Cagalam Dügerszüren, a Mongol Forradalmi Néppárt titkára, a külügyminisztérium dolgozói és további vendégek is megtekintették. 5 STOCKHOLM (CTK) — Kedden dél$ után Stockholmban egy heti ülésezés § után véget ért a leszerelési és nem^ zetközi együttműködési kongresszus, ^ melynek befejező részében három je^ lentős okmányt fogadtak el. Ezen ok^ mányok: nyilatkozat a leszerelés kér^ désében, a kongresszusnak a közép^ keleti helyzettel kapcsolatban a nem^ zetekhez intézett felhívása és az ál^ talános felhívás. A kongresszus részti vevőf valamennyi okmányt egyhangúi lag és viharos tapssal fogadták el, ^ csupán a közép-keleti helyzettel ^ kapcsolatos felhívást hagyták szó^ többséggel jóvá. A csaknem 1500 ^ résztvevő közül mindössze ketten a felszólítás ellen. elfogadása előtt a § kongresszus küldöttel elé terjesztet^ ték a bizottságok jelentéseit. A le§ szerelési bizottság jelentésében a ^ többi között javasolta, tegyenek lé^ péseket a békeharc aktivizálására és ^ a nemzetközi békeharcot Albert i Sohweizer tudós nevével kapcsolják ^ össze. A bizottság javaslatot tett ar^ ra, adjanak ki Fehér Könyvet a lesze^ relés kérdéséről és vezető személyi^ ségekből alakítsanak bizottságot, ^ amely a leszerelés kérdésével fog^ lalkozna. $ A politikai bizottság a többi kö^ zött egyetértett Korea és Vietnam $ egyesítésének kérdésével. ^ A gazdasági bizottság a többi kö$ zött állást foglalt a gazdasági világ^ kongresszusnak kormányfői színvonalon történő rendezése mellett és ^ azt javasolta, hogy amennyiben a ^ jövő évben nem tudnák megrendezni § ezt az értekezletet, hívják össze a ^ nemzetgazdászok, nagyiparosok és Š § szavaztak ^ Az okiratok S i szakszervezeti o értekezletét, tényezők 5 amely a haditermelésnek a békés ter5 melésre való áttérése problémájával ^ foglalkozna. ^ A kulturális együttműködés kibő ^ vítésére vonatkozó konkrét javasla^ tokát terjesztett elő a kulturális bii zottság. J. a h r-l A békeerők együttműködési bizott§ sága a többi között beszámolójában ^ azt javasolta, hogy nemzetközi bi^ zottságot alakítsanak a leszerelés és ^ nemzetközi együttműködés kérdésé § nek tanulmányozására, hogy területi ^ békeértekezleteket rendezzenek, és % hogy augusztus 6-át mint Hirosima napját az atomháború elleni harc nemzetközi napjának minősítsék. A kongresszusnak a leszerelés kérdéseivel foglalkozó nyilatkozatával kapcsolatban megállapították, hogy az atomháború veszedelme egyre növekszik és amint azt a közép-keleti események mutatják, egyre időszerűbbé válik. A nyilatkozat örömmel fogadja az atomfegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó szovjet lépést és felszólítja a nyugati hatalmakat e kezdeményezés követésére. Állást foglal amellett, hogy legkésőbb 1959-ben a kormányok részvételével rendezzék meg a leszerelési világértekezletet és hangsúlyozza, hogy a közvélemény aktivizálása kikényszerítheti a leszerelést. A nemzetekhez intézett, a középkeleti helyzettel foglalkozó felhívás kijelenti, hogy a naponta növekvő veszedelem veszélyezteti a világ nemzeteit. A felszólítás elítéli a középkeleti agressziót, amely fenyegeti a világbékét és felszólítja a nyilvánosságot, fokozza akcióinak számát, amelyekkel követeli a középkeleti amerikai-angol intervenció beszüntetését. Rámutat arra, hogy a fő felelősség az USÁ-t, Nagy-Britanniát és azokat az országokat terheli, amelyeket ezek a nagyhatalmak támaszpontként használnak. Ha a közvélemény akaratát határozott akciókkal nyilvánítja, kiküszöbölhetik a háború veszedelmét. Az általános felhívás tolmácsolja minden állam kormányaihoz intézett azon felszólítást, vessenek véget a közép-keleti beavatkozásnak, valósítsák meg a csúcsértekezletet, tegyenek konkrét lépéseket a leszerelésnek és a hidegháború felszámolásának érdekében. A kongresszus felszólítja a világ békemozgalmát, hidalja át a fennálló ellentéteket és közös akciókra egyesüljön. Csakis így érhető el, hogy az emberiség megszabaduljon az atomháború szörnyűségeitől és békében építhesse boldogabb jövőjét. A francia kormány a választási tőrvényt dekrétummal akarja megváltoztatni Párizs ČTK) — Az új francia alkotmány kidolgozásával megbízott minisztériumiközi bizottság befejezve a javaslat szövegéinek előkészítését, átadta a kormánynak, amelynek -.zt július 23-án kell tárgyalnia. A szöveg a már ismert demokráciaellenes intézkedéseken kívül, amelyek közé tartozik a parlament hatáskörének korlátozása és a kormány hatáskörének kibővítése, más olyan határozatokat tartalmaz, amelyek a francia haladó körökben jogos nyugtalanságot keltenek. Elsősorban arról van szó, hogy az új alkotmány javaslata az októberi népszavazás utáni négyhónapos úgynevezett átmeneti időszakról beszél, amely időszakban a kormánynak teljes szabadsága lenne új állami intézményeket létesíteni és új parlamenti választásokat tartani. Debré és Jacquinot miniszterek megerősítették, hogy azok közé az intézkedések közé, amelyeket a kormány ebben az átmeneti időszakban akar megvalósítani, tartozik az új választási törvény bevezetése is. Párizsban rámutatnak arra, hogy ez a kormány ígéretének megszegése. Pierre Pflimlin államminiszter a kormány nevében ugyanis a nemzetgyűlés ülésszakának befejezése előtt kijelentette, hogy a kormánynak nincs szándékában a választási törvényt dekrétummal vagy rendelettel megváltoztatni. Amint ismeretes, a jelenlegi francia kormányban sokan a többségi választási- rendszer hívei, amely rendszerrel akarják a választások folyamán megerősíteni a reakció pozícióit és meggyengíteni a haladó erők, elsősorban a kommunista párt helyzetét. A munkásbérek rendszerének átépítése előtt ^ Pártunk XI. kongresszusának hatái rozata szerint a munka termelékeny^ ségét az iparban az 1957. évi állapot^ tal szemben 1965-ig 75 százalékkal ^ kell növelni. Ennek a merész feladat^ nak a teljesítése rendkívül nagy hai tással lesz a népgazdaság és a dolgo^ zók életszínvonala további fejlődésére § egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a munka ^ jutalmazása szocialista elvének követ^ kezetes érvényesítése nélkül aligha i teljesíthetnénk a fenti határozatot. § Hazánkban eddig is sokat tettünk, ^ hogy a dolgozó emberek munkáját ^ igazságosan, munkájuk eredménye ^ alapján jutalmazzuk. Nem tagadjuk, ^ vannak még fogyatékosságaink: küfc lönösen az ipari termelésben elavult ^ már a jutalmazás rendszere. ^ Ezért került sor legutóbb a műsza^ ki-gazdasági dolgozók fizetési és ju^ talmazási rendszerének elvi változá> saira. Népgazdasági szükségszerűség ^ kívánja a munkásbérek rendszerének ^ átépítését is. A műszaki normák rend^ szerének alacsony színvonala a bér^ rendszer gyakorlati érvényesítésében, i különösen a teljesítménybérek terén ^ észlelt hiányosságok nem ösztönzik a ^ munkást, hogy fokozza szakképzettsétf nót- óc QTáltal a mana ác a társadalom §

— vLM^nbw^i. |uuu c.vuinvii /fikst erjen .. el. ^ gét és ezáltal a maga és a társat & érdekében jobb eredményeket fel. ^ A jutalmazási ren ^ vezőtlenül hatnak a i § zen viselik el, ha az A jutalmazási rendszer hibái keddolgozókra. Neheaz elvégzett munka § alapján járó jutalom igazságos elvével $ ellentétben a társadalomtól azért kap 5! többet vagy kevesebbet valaki, mert ^ bizonyos üzemben a normák rendszefc rében, vagy általában a bérezésben ^ kialakult helyzet folytán igazságtalan^ ság mutatkozik. ^ Kormányunk folyó év májusában ^ jóváhagyta a munkásbérek rendszere ^ átépítésének elveit, kitűzte a -bérta^ rifák új fokozatainak iránytmutató ^ adatait és intézkedett politikai-szer^ vezési megvalósításuk biztosításáról, i A kormányhatározat végrehajtására i fokozatosan kerül sor, elsősorban a í . ... ^ legjelentősebb ipari ágazatokban, de § munkásbérek rendszerének átépítése § ami megközelítőleg egymillió 800 ezet ^ munkást (és családjaikat) érint, csak ' fokozatosan valósítható meg. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a kormány által megszabott alapelvek az országos vita eredményeire támaszkodnak és a dolgozók által felvetett minden jelentős bérvonatkozású kérdést megoldanak.A munkásbérek rendszerének átépítése azt a célt szolgálja, hogy fokozza a munkás anyagi érdekeltségét képesítésének, a munka termelékenységének, a gazdaságosságnak hatékonysága iránt, hogy elősegítse a korszerű technika fejlődését és alkalmazását, mert ez a munkatermelékenység fokozásának fő forrása, hogy hozzájáruljon a munkaerőknek a fontosabb ipari ágazatokba való áramlásához és ez által a káderek stabilizációjához. E komoly célkitűzések sikeres megvalósítása feltételezi, hogy ne csak az új bérrendszert léptessük életbe, hanem, hogy jobban szervezzük meg a munkát, a termelési folyamatot, vagyis, hogy megteremtsük a gazdasági és politikai előfeltételeket. Ä legfontosabb előfeltétel: rendet teremteni a műszaki normák terén. Műszakilag indokolt teljesítménynormákra van szükség. A pontatlan számítások alapján megállapított normák a minimumra korlátozandók, a becslésen alapuló normák elvetendők. Arról van szó, hogy a teljesítménynormák, az előírt munkafolyamatok és a valóságos munkafolyamat végre összhangba kerüljenek. Ennek érdekében a munkafolyamatokat a legcélszerűbben kell megszervezni, hogy a gyártási berendezések, gépek, szerszámok a legtökéletesebben legyenek kihasználva. Különösen a darabáru és a kisebb szériák gyártásánál országos viszonylatban a munkafolyamatok tipizációjára és egységesítésére kell törekedni. Éppen ezt szolgálja a bértarifák új szabályozása. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti a bérek általános emelését, vagy csökkentését. A munkás keresetében nagyobb szerephez jut a munkabér tarifális része. Ez által megszűnnek a legkülönfélébb pótlékok és szorzószámok. Amellett, hogy az új rendszer egyszerűbb, az új tarifák lehetővé teszik, hogy a bérek tekintettel legyenek a dolgozók képesítésére, az elvégzett munka jel- dés

re megvalósuljanak, legére, társadalmi jelentőségére, va-1 lamint az egyes iparágak szükségleteire. Az új rendszer csak akkor válthatja be a hozzáfűzött reményeket, ha elveit a gyakorlatban következetesen megvalósítjuk. Minden eddigi hiba kiküszöbölendő! Minden törekvést, mely arra irányulna, hogy az új elveket egyének, vagy egyes munkáscsoportok eddigi keresetéhez „alkalmazzák", csirájában el kell fojtani. Az ilyen „népszerű" rendezés ellentétben állana a dolgozók túlnyomó többségének érdekével! A műszakilag indokolt normák és az új bértarifák bevezetése nem érinti az összmunkásság keresetét a maga egészében, azonban kihatással lesz az egyes munkások keresetére. Az országos viszonylatban bérekre fordított összeg elosztásának meg kell felelnie minden szakmában és minden egyes egyén szempontjából a munka meňynyiségének, minőségének és társadalmi jelentőségének. Megvan a lehetőség, hogy a magas képesítéssel rendelkező egyes munkások bérének emelése bizonyos vállalatokban ne vonja maga után mások keresetének csökkentését. Ez a lehetőség a munka termelékenysége rejtett tartalékainak erőteljes feltárása, a munkatermelékenység kívánatos emelése. Ezt hangsúlyozza pártunk XI. kongresszusának határozata, mely rámutat arra, hogy kizárólag a munka termelékenységének megfelelő emelése szolgálhat alapul a dolgozók magasabb életszínvonalához. Az eddigi hibákat, a bérfegyelem megsértését azonnal és mindenhol meg kell szüntetni. Az új rendszer megvalósítása igen jelentős gazdasági-politikai folyamat. Eredményesen csak akkor teljesíthető, ha a munkából kiveszik a részüket a gazdasági vezetők, elsősorbah a műszakiak, az üzemi dolgozók tevékeny bekapcsolásával, a szakszervezetek, a CSISZ és természetesen — vezető szerepéhez híven — a pártszervezetek. Az országos vita bebizonyította, hogy a dolgozók elsőrendű feladatnak tekintik, hogy rendet teremtsünk a munka jutalmazásának megoldása terén. A kitűzött elvek helyesek. A dolgozók, a munkások érdeke, hogy a vállalatokban mielőbb közmegelégeJó Sándor <JJ SZÓ 2 * 1958. július 25.