Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-21 / 200. szám, hétfő

A Szovjetunió a kormányfők értekezletének azonnali összehívását javasolja (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az említett térség országainak népei maguk döntsenek sorsukról. A történelemnek ebben a borzalmas órájában, amikor egy percnek sem szabad kárba vesznie, a világbékéért, a háború ellen és a békés egymás mellett élésért állandóan küzdő Szovjetunió nem nézheti közömbösen azt, ami határainak közvetlen közelében Közel- és Közép-Keleten történik. Amikor a háború vagy a béke sorsa dől el, a Szovjetunió nem lehet kívülálló. A Szovjetunió kormánya ezért javasolja a Szovjetunió, az USA, NagyBritannia, Franciaország és India kormányfői értekezletének az ENSZ főtitkárának részvételével történő öszszehívását, hogy azonnal lépéseket tegyenek az elkezdődött háborús viszályok felszámolására. Javasoljuk, hogy bármely napon és órában üljenek össze. Minél előbb, annál jobb. Jól tudjuk, hogy a történelem kevés időt hagy a háború elhárítására, milliók pusztulásának, óriási anyagi és kultúrális értékek romlásának elhárítására. A Szovjetunió kormánya nyilatkozataiban már elég világosan kifejtette az időszerű közel- és közép-keleti problémák békés megoldásáról vallott nézetét. A Szovjetunió úgy véli: lehetséges és szükséges, olyan megoldást találni, smely megfelelne a közel- és közép-keleti népek létérdekeinek, és e térség országaival szoros kapcsolatban levő államok érdekeinek tekintetbe vételével biztosítanák felségjogaik tiszteletbentartását. A nyugati hatalmak kormányai hangoztatják, hogy érdekük a világ e térsége kőolaj- és egyéb nyersanyaggazdagságának kihasználása. Hisz e térség országainak népei nem tagadják meg ezt a lehetőséget a nyugati hatalmaktól. Csak egyet követelnek: legésszerűbb, egyenjogú és kölcsönösen előnyös kereskedelmi alapon történő megoldását. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Szovjetunió, az USA,, Nagy-Britannia. Franciaország és India a Közel- és Közép-Kelet országaiba irányuló fegyverszállítások megszüntetésének kérdését is felülvizsgálhatná, mint azt a Szovjetunió már régebben javasolta. Szükségesnek tartjuk, hogy a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és India kormányfőinek értekezlete konkrét javaslatokat dolgozzon ki a közel és közép-keleti háborús viszály felszámolására s javaslatait terjessze a Biztonsági Tanács elé, hogy az ENSZ-nek ez a szerve az arab országok képviselőinek részvételével megtárgyalja javaslataikat. Az értekezlet időpontjának és helyének kérdése sem lehet akadály. Ha Genf, vagy más semleges ország fővárosa valamely okból nem felel meg a nyugati hatalmaknak, a szovjet '-ormány Washingtont is beleértve egyetért bármelyik várossal. Fontos, hogy ne tétovázzanak, ne vesztegessék feleslegesen a drága időt, mert a lövegek már kezdenek tüzet okádni. Javasoljuk, hogy július 22-én Genfben üljünk össze. A jelenlegi körülmények közepette országaink kormányainak legésszerűbb aktusa a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívása lenne, mely megoldaná a közel- és középkeleti háborús viszályt. Felbecsülhetetlenül hozzájárulna a népek békéjének és biztonságának megszilárdításához. Cáfolhatatlanul bizonyítékát adná annak, hogy a kérdések békés, nem pedig katonai megoldásának gondolata világszerte győzhet és győznie kell. A közel- és közép-keleti agreszszió megszüntetését bőrük színére, vallásfelekezetükre és politikai nézetükre való tekintet nélkül a világ öszszes népei lelkesedéssel üdvözölnék. Végezetül szeretném különösen hangsúlyozni, hogy az ön kormányától, az Ön személyétől függ ma, Elnök Ür, a kérdés megoldása, az: hogyan simul el, háborús vagy békés úton oldódik-e meg a Közel- és Közép-Kelet térségében keletkezett viszály. A szovjet kormány elvárja, hogy az USA kormánya és ön, Elnök Ür, helyesen fogja értelmezni a szovjet kormány felhívását, pozitívan fogadja és készségesnek mutakozik az események folyásának a háború útjáról a béke útjára való határozott terelésére. E kérdésben egyidejűleg Macmillan úrhoz. Nagy-Britann'a miniszterelnökéhez, de Gaulle úrhoz, a francia kormány elnökéhez és Nehru úrhoz, indiai miniszterelnökhöz fordultam. Tisztelettel N. HRUSCSOV N. Sz. Hruscsov üzenete Macmillanhoz Hruscsov elvtárs hasonló üzenetet küldött a brit miniszterelnöknek is. „Miniszterelnök Ür! A világ a jelen történelmi pillanatban a háborús katasztrófa szélén áll és a legkisebb elővigyázatlan lépés is jóvátehetetlen következményeket idézhet elő" — mondja az üzenet. „Ügy vélem. Miniszterelnök Ür, hogy Nagy-Britanniának az Egyiptom ellen intézett nem kiprovokált támadása során szerzett szomorú és súlyos tapasztalatai elég mély nyomokat hagytak minden angolban ahhoz, hogy megértse, milyen súlyos következmények fenyegetik egy újabb katonai kalandban való részvételéből kifolyólag Nagy-Britannid népét" — áll tovább az üzenetben. Az üzenet végül hangsúlyozza: „Attól a kormánytól, melynek élén Ön áll, öntől, Miniszterelnök Ür, és az USA elnökétől függ ma a kérdés megoldása: háborús vagy békés úton oldódik- e meg a Közelés Közép-Kelet térségében keletkezett viszály". N. Sz. Hruscsov elvtárs hasonló szövegű jegyzéket intézett De Gaulle francia és Nehru indiai miniszterelnökhöz. N. Sz. Hruscsov üzenetét átadták Hammarskjöldnek A. A. Szoboljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-beli képviselője elküldte Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának annak az üzenetnek szövegét, melyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elijöke Eisenhower amerikai elnökhöz, Macmillan brit miniszterelnökhöz, de Gaullehoz, a francia kormány fejéhez és Nehru indiai miniszterelnökhöz az USA és Anglia közel- és közép-keleti agressziója ügyében intézett. A. A. Szoboljev Hammarskjöldhöz intézett levelében a következőket írja: „A szovjet kormány reméli, hogy Ön, mint az ENSZ főtitkára támogatni fogja a kormányfők értekezletének július 22-re Genfbe való összehívására tett javaslatpt, részt vesz rajta és pozitívan hozzájárul e kérdés megoldásához." A szovjet küldött kéri, hogy Hruscsov üzenetének szövegét, mint ENSZokmányt küldjék el az összes tagállamoknak. A libanoni népi erők szembeszállnak az intervenciós csapatokkal A libanoni ellenzék idegen szuronyok árnyékában nem választ köztársasági elnököt A libanoni ellenzék vezető tényezői közölték, hogy július 24-én nem vesznek részt a libanoni parlament ülésén, melyen megválasztják az új köztársasági elnököt, mivel a parlament idegen szuronyok árnyékában tartja ülését. Ezt a nyilatkozatot az ellenzék vezéreinek július 19-én Bejrutban tartott ülése után adták ki. A libanoni ellenzék nyilatkozatában megismétli, hogy a libanoni válság megoldása érdekében tántoríthatatlanul követeli Samun elnök távozását, a nemzeti egység kormányának megalakítását, új választások kiírását a képviselőházban, valamint az új köztársasági elnöknek az új képviselőház által történt megválasztását. Tovább folyik az amerikai katonai csapatok libanoni partraszállása A hatodik amerikai flottilla július 19-én a Bejrut melletti Anteljasz község környékén folytatta a tengerész gyalogság egységeinek, harckocsiknak, páncélautóknak, páncélos járműveknek és tüzérségnek partraszállítását. A csapatok partraszállítását lökhajtásos repülőgépek és helikopterek fedezték. E térségben folyó katonai műveletekben 26 hadihajó, köztük két repülőgépanyahajó és néhány cirkáló vesz részt. A Bejrúti Rádió adatai szerint az amerikai csapatok partraszállását összesen 49 amerikai hadihajó végzi. Az ENSZ megfigyelők libanoni csoportja korlátozta tevékenységét Az Associated Press sajtóügynökség bejrúti jelentése szerint az amerikai csapatok libanoni partraszállása jelentősen korlátozta az ENSZ megfigyelő-csoportjának tevékenységét. Plaza, a csoport elnöke a sajtóügynökség tudósítójának kijelentette, hogy július 15-én, amikor Libanonban partraszálltak az amerikai tengerészgyalogság első egységei, minden megfigyelőt visszavont állomáshelyéről a vezérkarhoz. A tudósító ezután megjegyezte, hogy az USA kormánya kijelentette: — A tengerészgyalogság segítségére lesz az ENSZ megfigyelők csoportjának funkcióik teljesítésében. Plaza erre kijelentette: — Nem áll szándékunkban érintkezésbe lépni az USA tengerészgyalogságával. Funkciónk nem engedi meg. Irányelveink szerint csak a libanoni kormánnyal tartunk fenn kapcsolatot. A libanoni hazafiak szembeszállnak az amerikai beavatkozókkal A népi felszabadító erők egységei a bejrúti Basta-negyedben július 18án tüzet nyitottak a libanoni terület felett végzett felderítő útjuk után a bejrúti repülőtérre visszatérő amerikai repülőgépekre. A chaldei nemzetközi repülőteret őrző amerikai gyalogos katonák már három éjen át tűz alatt állnak. Az amerikai tengerészgyalogság bejrúti egységében július 18-án teljes harckészültséget rendeltek el, mivel a bejrúti rendőrség felhívta az amerikai parancsnokság figyelmét a népi erőknek az egység állásai ellen készülő támadására. A bejrúti amerikai nagykövetség július 19-i nyilatkozatában beismerte, hogy amerikai repülőgépet lőttek le Bejrut közelében. Szombaton megkezdődött az iraki nép árulóinak bűnpere Az Al-Ahram lap különtudósítójának jelentése szerint július 19-én megkezdődött az iraki nép érdekeinek elárulásával vádolt iraki politikusok ügyének bírósági tárgyalása. Különleges forradalmi törvényszék mond felettük ítéletet. Az első vádlottak között van Nagi Dagesztani, Irak volt bejrúti katonai attaséja és Omar Ali ezredes, az al-Masib ezred parancsnoka. Külön katonai bíróság létesült a forradalmi iraki kormány által letartóztatott volt politikusok és miniszterek fölötti ítélethozatalra. Az új alkotmány kidolgozására létesült bizottságon kívül Bagdadban bizottság létesült a földreform előkészítésére. HUSSZEJN JORDÄN KIRÁLY AMERIKAI CSAPATOK KÜLDÉSÉT KÉRTE Husszejn jordán király július 19-én Ammanban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy amerikai intervenciós csapatok kiküldését .kérte Jordániába. Husszejn megemlítette, hogy e csapatok és a már Jordániában levő brit egységek segítségével akar „mindent megtenni" az Irak-Jordán államszövetség helyreállítására, mivel most e szövetség „uralkodójának" tekinti magát. Mint ismeretes, az Iraki Köztársaság kormánya bejelentette, hogy kilép az államszövetségből tehát ennek következtében a szövetség megszűnt. Román államférfiak üdvözlő távirata a románcsehszlovák szerződés 10. évfordulója alkalmából Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének elnöke a következő táviratot küldték Antonín Novotnýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének és a CSKP KB első titkárának és Viliam Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének: DRÁGA ELVTÁRSAK! A Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román Népköztársaság kormányának, a román népnek nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és a baráti Csehszlovákia népének abból az alkalomból, hogy a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság 10 évvel ezelőtt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Az 1948. július 21én aláírt román-csehszlovák szerződés rendkívül komoly tényezője a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között folytatott politikai, gazdasági és kulturális együttműködés szilárdításának és fejlesztésének. A szerződés aláírása óta eltelt tíz év igazolta a közös érdekeikkel és céljukkal a béke és a szocializmus Szovjetunió vezette hatalmas táborához fűződő országaink testvéri kapcsolatainak, a proletár nemzetköziség szellemében folytatott szoros együttműködésének és kölcsönös segítségnyújtásának jelentőségét. Országaink kapcsolatai eme fontos eseménynek 10.. évfordulója alkalmából Csehszlovákia testvérnépének és az Önök személyének szívünk mélyéből új, nagy sikereket kívánunk hazájuk szocialista építésének befejezésében, ami a szocialista tábor egysége, a nemzetek békéje és együttműködése megszilárdításának érdeke. Á román-csehszlovák szerződés alá. írásának 10. évfordulója alkalmából Avran Bunaciu, az RNK külügyminisztere is üdvözlő táviratot intézett Václav Dávid csehszlovák külügyminiszterhez. Barátság és együttműködés TÍZ ÉVE „A MAGAS SZERZŐDŐ felek teljes mértékben részt vesznek minden olyan nemzetközi mozgalomban, amelynek célja a béke és a nemzetközi biztonság, s mindent megtesznek e magasztos cél megvalósításáért ... A magas szerződő felek a legszélesebben fogják támogatni a szoros gazdasági és kulturális együttműködést." Tíz év telt el azóta, hogy a szocialista országok nagy családjának két jelentős országa, a Román Népköztársaság és Csehszlovákia között Bukarestben aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A fent idézett szavak röviden kifejezik e szerződés nagyszerű célját s egyben tolmácsolják mindkét ország népeinek legforróbb vágyait. Az elmúlt tíz év során éppen e szavak szellemében együttműködve jelentősen megszilárdult népeink barátsága. Csehszlovákia már a két világháború közötti időszakban is elég élénk gazdasági kapcsolatokat tartott fenn Romániával. Ezek azonban messze elmaradtak az adottságok, a lehetőségek mögött. Kapcsolataink akkor váltak kölcsönösen előnyösekké, akkor kaptak igazi tartalmat, amikor mindkét országban az ország vezetése a népi hatalom kezébe került. Ma Románia — a Szovjetunió után — legjobb kereskedelmi partnerünk. Romániában a burzsoá rendszer megdöntése után a fejletlenségnek sok nyoma maradt. Az ország ipari építésében nagy szerep jutott a segítő szocialista országoknak s ezek között Csehszlovákiának is. A szocialista Romániának új ipara fejlesztésében rendkívül jelentős volt a doicesti Gheorghiu Dej Hőerőmű felépítése. Ezen a nagy építkezésen részt vett sok csehszlovák mérnök, szerelő és a berendezések jelentős részét helyreállítottuk. Hazánkban készült a bicazi V. I. Lenin Vízierőmű gépeinek legnagyobb része is. Jelenleg Braila közelében, a Duna deltájában hatalmas — Közép-Európában a legnagyobb — cellulózegyár épül, amely nyersanyagul a sást fogja felhasználni. A nagyszerű mű építésében a lengyel és keletnémet szakemberek mellett csehszlovák szerelők is részt vesznek és sok fontos berendezést szállítunk a gyárnak. Országaink között élénk az árucsereforgalom. Mi Romániába leginkább gépeket, berendezéseket, ipari félárukat, autókat, cukrot, komlót, közszükségleti cikkeket szállítunk, Romániától viszont kőolajfejtő és gáztermelési berendezéseket, villanymotorokat, bauxitot, piritet, márványt, gyümölcsöt és sok más fontos cikket kapunk. Együttműködésünk kiterjed a tudományra és a technikára is. Az erről szóló egyezményt 1950. július 8-án írták alá. Az eltelt 8 év folyamán 245 műszaki leírást kaptunk Romániától, különféle kőolaj, — tisztítóipari, vegyiipari és más berendezésekről. Mi csereképpen 300 „műszaki titkot" bocsátottunk a román ipari szakértők rendelkezésére. Ezek nagyban hozzájárultak a termelés önköltségének csökkentéséhez. Ide tartozik még, hogy az ipari termelés során szerzett tapasztalataink kölcsönös kicserélése, átadása céljából 240 román szakember járt nálunk tanulmányi úton és csaknem ugyanennyien látogatták meg hazánkból a román gyárakat és üzemeket. A jövőben a Román Népköztársaság és a Csehszlovákia közötti gazdasági és kulturális együttműködés még inkább elmélyül. Erre különösen nagy jelentőségű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa moszkvai ülésén hozott határozat a szocialista országok közti munkamegosztásról. _______ (trik) Hatezren jelentkeztek az atomerő békés (elhasználásáról tárgyaló nemzetközi tudományos értekezletre A szeptember 1-től 16^ig Genfben az atomerő békés felhasználásáról tárgyaló II. nemzetközi tudományos értekezletre eddig 6000 atomtudós és közgazdász jelentette be részvételét. Az értékezlet feladata, hogy áttekintő képet adjon az atomerő békés felhasználása terén a legutóbbi három évben elért, haladásról. Az értekezlet a két hét folyamán öt különülést tart és csak három szabad délután keretében lesz alkalmuk a tudósoknak nézeteik kicserélésére. A nemzetek palotájának parkjában most kiállítási csarnok épül, melyben 21 ország tudományos kiállítását helyezik el. A második kiállítás az atomerő felhasználásának gazdasági távlataival fog foglalkozni, és a genfi vásár csarnokaiban nyílik meg. Ezen a kiállításon 13 országból 250 cég vesz részt. Ki akadályozza Vietnam egyesítését A távol-keleti béke visszaállításának fontos napja volt 1954 július 20-a, amikoris Genfben aláírták az indo-kínai békeszerződést. Ezzel véget ért „a szennyes háború" s Vietnam területén béke és nyugalom lett. A nagyhatalmak elismerték a vietnami nép jogosultságát az ország egyesítésére és önállóságára. Az északi és déli országrész önálló létezését átmeneti jellegűnek minősítették, két éven belül, tehát, 1956 júliusáig szabad választások során magának a népnek kellett volna döntenie arról, hova akar tartozni. A választások megejtéséig nemzetközi felügyelő bizottság ellenőrizte a békeszerződés cikkelyeinek betartását .A választások azonban még máig sem történtek meg, s ez nem a Vietnami Demokratikus Köztársaságon múlott. A VDK már több alkalommal kezdeményezően lépett fel a választások kérdésében, szélesebb együttműködést is javasolt a szétszakított ország két része között, — azonban sosem talált megértésre a másik félnél .Ngo dinh Diem délvietnami bábkormánya az Amerikai Egyesült Államok erői támogatásával továbbra is csak arra törekszik, hogy Dél-Vietnam amerikai katonai támaszponttá épüljön, ahonnan támadást Indíthatnának a szocialista országok ellen. Ezt nem is titkolják; maga az elnök nemegyszer nyíltan kijelentette, hogy Dél-Vietnam határa Amerika határa és Dulles sem tartja véka alatt azt a szándékát, hogy Dél-Vietnamot beszervezze a délkelet-ázsiai katonai tömbbe, a SEATO-ba. Amerika a saigoni kormánynak „gazdasági segélyt" nyújt a „közös akciók" fedezésére, ami pedig nem más, mint „menetelés északra". Dél-Vietnam felbújtatott békeellenes törekvését tükrözi az is, hogy rendszeresen megszegi a békeszerződést, katonái átlépik a genfi egyezményben megállapított határt és zavarják a VDK népének nyugalmát. Hasonló magatartást tanúsítanak Kambodzsával szemben Is, mivel ennek semleges politikája nem rokonszenves Amerikának. A VDK e provokációkat sosem torolja meg, megőrzi higgadtságát és nem szűnik meg újabb s újabb javaslatokat tenni a közeledésre, a megegyezésre. Legutoljára március 8-án Phan van Dong miniszterelnök Ngo dinh Diem dél-vietnami elnöknek küldött levelében a vietnami nép legelemihb s legéletbevágóbb óhaját foglalva szavakba; azt javasolja, rendszerezzék a két ország kapcsolatait, szélesítsék ki együttműködésüket a művelődés s a tudomány terén, s készítsék elő a megfelelő légkört az ország egyesítésére. Meggvőzödésünk, hogy a becsületes vietnami né\f és a VDK kormányának nemes törekvései elérik céljukat. Ebben támogatják őket az egész világ békeerői. (P.-f) ÜJ SZÖ 141 * 1958. július fi|. I