Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-21 / 200. szám, hétfő

A Szovjetunió a kormányfők értekezletének azonnali összehívását javasolja (Folytatás az 1. oldalról.) hogy az említett térség országainak népei maguk döntsenek sorsukról. A történelemnek ebben a borzalmas órájában, amikor egy percnek sem szabad kárba vesznie, a világbékéért, a háború ellen és a békés egymás mellett élésért állandóan küzdő Szov­jetunió nem nézheti közömbösen azt, ami határainak közvetlen közelében Közel- és Közép-Keleten történik. Amikor a háború vagy a béke sorsa dől el, a Szovjetunió nem lehet kívül­álló. A Szovjetunió kormánya ezért java­solja a Szovjetunió, az USA, Nagy­Britannia, Franciaország és India kor­mányfői értekezletének az ENSZ fő­titkárának részvételével történő ösz­szehívását, hogy azonnal lépéseket tegyenek az elkezdődött háborús vi­szályok felszámolására. Javasoljuk, hogy bármely napon és órában ülje­nek össze. Minél előbb, annál jobb. Jól tudjuk, hogy a történelem kevés időt hagy a háború elhárítására, mil­liók pusztulásának, óriási anyagi és kultúrális értékek romlásának elhá­rítására. A Szovjetunió kormánya nyilatko­zataiban már elég világosan kifejtette az időszerű közel- és közép-keleti problémák békés megoldásáról vallott nézetét. A Szovjetunió úgy véli: le­hetséges és szükséges, olyan megol­dást találni, smely megfelelne a kö­zel- és közép-keleti népek létérde­keinek, és e térség országaival szo­ros kapcsolatban levő államok érde­keinek tekintetbe vételével biztosíta­nák felségjogaik tiszteletbentartását. A nyugati hatalmak kormányai han­goztatják, hogy érdekük a világ e tér­sége kőolaj- és egyéb nyersanyag­gazdagságának kihasználása. Hisz e tér­ség országainak népei nem tagadják meg ezt a lehetőséget a nyugati ha­talmaktól. Csak egyet követelnek: legésszerűbb, egyenjogú és kölcsönö­sen előnyös kereskedelmi alapon tör­ténő megoldását. A szovjet kormány úgy véli, hogy a Szovjetunió, az USA,, Nagy-Britannia. Franciaország és India a Közel- és Közép-Kelet országaiba irányuló fegy­verszállítások megszüntetésének kér­dését is felülvizsgálhatná, mint azt a Szovjetunió már régebben javasolta. Szükségesnek tartjuk, hogy a Szov­jetunió, az USA, Nagy-Britannia, Fran­ciaország és India kormányfőinek ér­tekezlete konkrét javaslatokat dolgoz­zon ki a közel és közép-keleti hábo­rús viszály felszámolására s javasla­tait terjessze a Biztonsági Tanács elé, hogy az ENSZ-nek ez a szerve az arab országok képviselőinek részvéte­lével megtárgyalja javaslataikat. Az értekezlet időpontjának és he­lyének kérdése sem lehet akadály. Ha Genf, vagy más semleges ország fővárosa valamely okból nem felel meg a nyugati hatalmaknak, a szov­jet '-ormány Washingtont is beleért­ve egyetért bármelyik várossal. Fon­tos, hogy ne tétovázzanak, ne vesz­tegessék feleslegesen a drága időt, mert a lövegek már kezdenek tüzet okádni. Javasoljuk, hogy július 22-én Genfben üljünk össze. A jelenlegi körülmények közepette országaink kormányainak legésszerűbb aktusa a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívása lenne, mely megoldaná a közel- és közép­keleti háborús viszályt. Felbecsülhe­tetlenül hozzájárulna a népek béké­jének és biztonságának megszilárdí­tásához. Cáfolhatatlanul bizonyítékát adná annak, hogy a kérdések békés, nem pedig katonai megoldásának gon­dolata világszerte győzhet és győznie kell. A közel- és közép-keleti agresz­szió megszüntetését bőrük színére, vallásfelekezetükre és politikai néze­tükre való tekintet nélkül a világ ösz­szes népei lelkesedéssel üdvözölnék. Végezetül szeretném különösen hangsúlyozni, hogy az ön kormányá­tól, az Ön személyétől függ ma, El­nök Ür, a kérdés megoldása, az: ho­gyan simul el, háborús vagy békés úton oldódik-e meg a Közel- és Kö­zép-Kelet térségében keletkezett vi­szály. A szovjet kormány elvárja, hogy az USA kormánya és ön, Elnök Ür, he­lyesen fogja értelmezni a szovjet kor­mány felhívását, pozitívan fogadja és készségesnek mutakozik az események folyásának a háború útjáról a béke útjára való határozott terelésére. E kérdésben egyidejűleg Macmillan úrhoz. Nagy-Britann'a miniszterelnö­kéhez, de Gaulle úrhoz, a francia kormány elnökéhez és Nehru úrhoz, indiai miniszterelnökhöz fordultam. Tisztelettel N. HRUSCSOV N. Sz. Hruscsov üzenete Macmillanhoz Hruscsov elvtárs hasonló üzenetet küldött a brit miniszterelnöknek is. „Miniszterelnök Ür! A világ a jelen történelmi pillanatban a háborús ka­tasztrófa szélén áll és a legkisebb elővigyázatlan lépés is jóvátehetetlen következményeket idézhet elő" — mondja az üzenet. „Ügy vélem. Miniszterelnök Ür, hogy Nagy-Britanniának az Egyiptom ellen intézett nem kiprovokált táma­dása során szerzett szomorú és sú­lyos tapasztalatai elég mély nyomokat hagytak minden angolban ahhoz, hogy megértse, milyen súlyos következmé­nyek fenyegetik egy újabb katonai kalandban való részvételéből kifolyó­lag Nagy-Britannid népét" — áll to­vább az üzenetben. Az üzenet végül hangsúlyozza: „Attól a kormánytól, melynek élén Ön áll, öntől, Minisz­terelnök Ür, és az USA elnökétől függ ma a kérdés megoldása: háborús vagy békés úton oldódik- e meg a Közel­és Közép-Kelet térségében keletkezett viszály". N. Sz. Hruscsov elvtárs hasonló szövegű jegyzéket intézett De Gaulle francia és Nehru indiai mi­niszterelnökhöz. N. Sz. Hruscsov üzenetét átadták Hammarskjöldnek A. A. Szoboljev, a Szovjetunió ál­landó ENSZ-beli képviselője elküldte Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ fő­titkárának annak az üzenetnek szöve­gét, melyet N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elijöke Eisenhower amerikai elnökhöz, Mac­millan brit miniszterelnökhöz, de Gaullehoz, a francia kormány fejéhez és Nehru indiai miniszterelnökhöz az USA és Anglia közel- és közép-keleti agressziója ügyében intézett. A. A. Szoboljev Hammarskjöldhöz intézett levelében a következőket írja: „A szovjet kormány reméli, hogy Ön, mint az ENSZ főtitkára támogatni fogja a kormányfők értekezletének július 22-re Genfbe való összehívására tett javaslatpt, részt vesz rajta és pozitívan hozzájárul e kérdés megol­dásához." A szovjet küldött kéri, hogy Hrus­csov üzenetének szövegét, mint ENSZ­okmányt küldjék el az összes tagálla­moknak. A libanoni népi erők szembeszállnak az intervenciós csapatokkal A libanoni ellenzék idegen szuronyok árnyékában nem választ köztársasági elnököt A libanoni ellenzék vezető tényezői közölték, hogy július 24-én nem vesz­nek részt a libanoni parlament ülésén, melyen megválasztják az új köztársa­sági elnököt, mivel a parlament ide­gen szuronyok árnyékában tartja ülé­sét. Ezt a nyilatkozatot az ellenzék vezéreinek július 19-én Bejrutban tartott ülése után adták ki. A libanoni ellenzék nyilatkozatában megismétli, hogy a libanoni válság megoldása érdekében tántoríthatatla­nul követeli Samun elnök távozását, a nemzeti egység kormányának meg­alakítását, új választások kiírását a képviselőházban, valamint az új köz­társasági elnöknek az új képviselőház által történt megválasztását. Tovább folyik az amerikai katonai csapatok libanoni partraszállása A hatodik amerikai flottilla július 19-én a Bejrut melletti Anteljasz köz­ség környékén folytatta a tengerész gyalogság egységeinek, harckocsiknak, páncélautóknak, páncélos járműveknek és tüzérségnek partraszállítását. A csa­patok partraszállítását lökhajtásos re­pülőgépek és helikopterek fedezték. E térségben folyó katonai művele­tekben 26 hadihajó, köztük két re­pülőgépanyahajó és néhány cirkáló vesz részt. A Bejrúti Rádió adatai sze­rint az amerikai csapatok partraszál­lását összesen 49 amerikai hadihajó végzi. Az ENSZ megfigyelők libanoni csoportja korlátozta tevékenységét Az Associated Press sajtóügynök­ség bejrúti jelentése szerint az ame­rikai csapatok libanoni partraszállása jelentősen korlátozta az ENSZ megfi­gyelő-csoportjának tevékenységét. Plaza, a csoport elnöke a sajtóügy­nökség tudósítójának kijelentette, hogy július 15-én, amikor Libanonban partraszálltak az amerikai tengerész­gyalogság első egységei, minden megfigyelőt visszavont állomáshelyé­ről a vezérkarhoz. A tudósító ezután megjegyezte, hogy az USA kormánya kijelentette: — A tengerészgyalogság segítségére lesz az ENSZ megfigyelők csoportjának funkcióik teljesítésében. Plaza erre kijelentette: — Nem áll szándékunkban érintkezésbe lépni az USA tengerészgyalogságával. Funk­ciónk nem engedi meg. Irányelveink szerint csak a libanoni kormánnyal tartunk fenn kapcsolatot. A libanoni hazafiak szembeszállnak az amerikai beavatkozókkal A népi felszabadító erők egységei a bejrúti Basta-negyedben július 18­án tüzet nyitottak a libanoni terület felett végzett felderítő útjuk után a bejrúti repülőtérre visszatérő ameri­kai repülőgépekre. A chaldei nemzet­közi repülőteret őrző amerikai gyalo­gos katonák már három éjen át tűz alatt állnak. Az amerikai tengerészgyalogság bejrúti egységében július 18-án tel­jes harckészültséget rendeltek el, mi­vel a bejrúti rendőrség felhívta az amerikai parancsnokság figyelmét a népi erőknek az egység állásai ellen készülő támadására. A bejrúti amerikai nagykövetség július 19-i nyilatkozatában beismerte, hogy amerikai repülőgépet lőttek le Bejrut közelében. Szombaton megkezdődött az iraki nép árulóinak bűnpere Az Al-Ahram lap különtudósítójának jelentése szerint július 19-én meg­kezdődött az iraki nép érdekeinek el­árulásával vádolt iraki politikusok ügyének bírósági tárgyalása. Külön­leges forradalmi törvényszék mond felettük ítéletet. Az első vádlottak között van Nagi Dagesztani, Irak volt bejrúti katonai attaséja és Omar Ali ezredes, az al-Masib ezred parancs­noka. Külön katonai bíróság létesült a forradalmi iraki kormány által letar­tóztatott volt politikusok és minisz­terek fölötti ítélethozatalra. Az új al­kotmány kidolgozására létesült bi­zottságon kívül Bagdadban bizottság létesült a földreform előkészítésére. HUSSZEJN JORDÄN KIRÁLY AMERIKAI CSAPATOK KÜLDÉSÉT KÉRTE Husszejn jordán király július 19-én Ammanban tartott sajtóértekezleten bejelentette, hogy amerikai interven­ciós csapatok kiküldését .kérte Jordá­niába. Husszejn megemlítette, hogy e csapatok és a már Jordániában levő brit egységek segítségével akar „min­dent megtenni" az Irak-Jordán állam­szövetség helyreállítására, mivel most e szövetség „uralkodójának" tekinti magát. Mint ismeretes, az Iraki Köztársaság kormánya bejelentette, hogy kilép az államszövetségből tehát ennek követ­keztében a szövetség megszűnt. Román államférfiak üdvözlő távirata a román­csehszlovák szerződés 10. évfordulója alkalmából Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Chivu Stoica, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlé­se elnökségének elnöke a következő táviratot küldték Antonín Novotnýnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének és a CSKP KB első titkárának és Vi­liam Širokýnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének: DRÁGA ELVTÁRSAK! A Román Nép­köztársaság Nagy Nemzetgyűlése el­nökségének, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának, a Román Népköztársaság kormányának, a ro­mán népnek nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük Önöknek és a baráti Csehszlovákia népének abból az alkalomból, hogy a Román Népköz­társaság és a Csehszlovák Köztársaság 10 évvel ezelőtt barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést írt alá. Az 1948. július 21­én aláírt román-csehszlovák szerződés rendkívül komoly tényezője a Román Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között folytatott politikai, gazdasági és kulturális együttműködés szilárdításának és fejlesztésének. A szerződés aláírása óta eltelt tíz év igazolta a közös érdekeikkel és cél­jukkal a béke és a szocializmus Szov­jetunió vezette hatalmas táborához fűződő országaink testvéri kapcsola­tainak, a proletár nemzetköziség szel­lemében folytatott szoros együttműkö­désének és kölcsönös segítségnyújtá­sának jelentőségét. Országaink kap­csolatai eme fontos eseménynek 10.. évfordulója alkalmából Csehszlovákia testvérnépének és az Önök személyé­nek szívünk mélyéből új, nagy sike­reket kívánunk hazájuk szocialista építésének befejezésében, ami a szo­cialista tábor egysége, a nemzetek bé­kéje és együttműködése megszilárdí­tásának érdeke. Á román-csehszlovák szerződés alá. írásának 10. évfordulója alkalmából Avran Bunaciu, az RNK külügyminisz­tere is üdvözlő táviratot intézett Vác­lav Dávid csehszlovák külügyminisz­terhez. Barátság és együttműködés TÍZ ÉVE „A MAGAS SZERZŐDŐ felek teljes mértékben részt vesznek minden olyan nemzetközi mozgalomban, amelynek célja a béke és a nemzetközi biztonság, s min­dent megtesznek e magasztos cél megva­lósításáért ... A magas szerződő felek a legszélesebben fogják támogatni a szo­ros gazdasági és kulturális együttműkö­dést." Tíz év telt el azóta, hogy a szocialista országok nagy családjának két jelentős országa, a Román Népköztársaság és Csehszlovákia között Bukarestben aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A fent idézett szavak röviden kifejezik e szerződés nagyszerű célját s egyben tolmácsolják mindkét ország népeinek legforróbb vá­gyait. Az elmúlt tíz év során éppen e sza­vak szellemében együttműködve jelentő­sen megszilárdult népeink barátsága. Csehszlovákia már a két világháború közötti időszakban is elég élénk gazda­sági kapcsolatokat tartott fenn Romániá­val. Ezek azonban messze elmaradtak az adottságok, a lehetőségek mögött. Kap­csolataink akkor váltak kölcsönösen elő­nyösekké, akkor kaptak igazi tartalmat, amikor mindkét országban az ország ve­zetése a népi hatalom kezébe került. Ma Románia — a Szovjetunió után — legjobb kereskedelmi partnerünk. Romániában a burzsoá rendszer meg­döntése után a fejletlenségnek sok nyoma maradt. Az ország ipari építésében nagy szerep jutott a segítő szocialista or­szágoknak s ezek között Csehszlovákiának is. A szocialista Romániának új ipara fejlesztésében rendkívül jelentős volt a doicesti Gheorghiu Dej Hőerőmű felépí­tése. Ezen a nagy építkezésen részt vett sok csehszlovák mérnök, szerelő és a berendezések jelentős részét helyreállí­tottuk. Hazánkban készült a bicazi V. I. Lenin Vízierőmű gépeinek legnagyobb ré­sze is. Jelenleg Braila közelében, a Du­na deltájában hatalmas — Közép-Európá­ban a legnagyobb — cellulózegyár épül, amely nyersanyagul a sást fogja fel­használni. A nagyszerű mű építésében a lengyel és keletnémet szakemberek mel­lett csehszlovák szerelők is részt vesz­nek és sok fontos berendezést szállítunk a gyárnak. Országaink között élénk az árucsere­forgalom. Mi Romániába leginkább gépe­ket, berendezéseket, ipari félárukat, au­tókat, cukrot, komlót, közszükségleti cik­keket szállítunk, Romániától viszont kő­olajfejtő és gáztermelési berendezéseket, villanymotorokat, bauxitot, piritet, már­ványt, gyümölcsöt és sok más fontos cikket kapunk. Együttműködésünk kiterjed a tudo­mányra és a technikára is. Az erről szó­ló egyezményt 1950. július 8-án írták alá. Az eltelt 8 év folyamán 245 műszaki leírást kaptunk Romániától, különféle kő­olaj, — tisztítóipari, vegyiipari és más berendezésekről. Mi csereképpen 300 „műszaki titkot" bocsátottunk a román ipari szakértők rendelkezésére. Ezek nagyban hozzájárultak a termelés önkölt­ségének csökkentéséhez. Ide tartozik még, hogy az ipari termelés során szerzett ta­pasztalataink kölcsönös kicserélése, át­adása céljából 240 román szakember járt nálunk tanulmányi úton és csaknem ugyanennyien látogatták meg hazánkból a román gyárakat és üzemeket. A jövőben a Román Népköztársaság és a Csehszlovákia közötti gazdasági és kulturális együttműködés még inkább el­mélyül. Erre különösen nagy jelentősé­gű a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa moszkvai ülésén hozott határozat a szocialista országok közti munkameg­osztásról. _______ (trik) Hatezren jelentkeztek az atomerő békés (elhasználásáról tárgyaló nemzetközi tudományos értekezletre A szeptember 1-től 16^ig Genfben az atomerő békés felhasználásáról tárgyaló II. nemzetközi tudományos értekezletre eddig 6000 atomtudós és közgazdász jelentette be részvételét. Az értékezlet feladata, hogy átte­kintő képet adjon az atomerő békés felhasználása terén a legutóbbi három évben elért, haladásról. Az értekezlet a két hét folyamán öt különülést tart és csak három sza­bad délután keretében lesz alkalmuk a tudósoknak nézeteik kicserélésére. A nemzetek palotájának parkjában most kiállítási csarnok épül, melyben 21 ország tudományos kiállítását he­lyezik el. A második kiállítás az atomerő felhasználásának gazdasági távlataival fog foglalkozni, és a genfi vásár csarnokaiban nyílik meg. Ezen a kiállításon 13 országból 250 cég vesz részt. Ki akadályozza Vietnam egyesítését A távol-keleti béke visszaállításának fontos napja volt 1954 július 20-a, ami­koris Genfben aláírták az indo-kínai bé­keszerződést. Ezzel véget ért „a szennyes háború" s Vietnam területén béke és nyugalom lett. A nagyhatalmak elismer­ték a vietnami nép jogosultságát az or­szág egyesítésére és önállóságára. Az északi és déli országrész önálló létezését átmeneti jellegűnek minősítették, két éven belül, tehát, 1956 júliusáig szabad vá­lasztások során magának a népnek kellett volna döntenie arról, hova akar tartozni. A választások megejtéséig nemzetközi fel­ügyelő bizottság ellenőrizte a békeszer­ződés cikkelyeinek betartását .A válasz­tások azonban még máig sem történtek meg, s ez nem a Vietnami Demokratikus Köztársaságon múlott. A VDK már több alkalommal kezde­ményezően lépett fel a választások kér­désében, szélesebb együttműködést is javasolt a szétszakított ország két része között, — azonban sosem talált megér­tésre a másik félnél .Ngo dinh Diem dél­vietnami bábkormánya az Amerikai Egye­sült Államok erői támogatásával továbbra is csak arra törekszik, hogy Dél-Vietnam amerikai katonai támaszponttá épüljön, ahonnan támadást Indíthatnának a szo­cialista országok ellen. Ezt nem is tit­kolják; maga az elnök nemegyszer nyíltan kijelentette, hogy Dél-Vietnam határa Amerika határa és Dulles sem tartja véka alatt azt a szándékát, hogy Dél-Vietnamot beszervezze a délkelet-ázsiai katonai tömb­be, a SEATO-ba. Amerika a saigoni kor­mánynak „gazdasági segélyt" nyújt a „kö­zös akciók" fedezésére, ami pedig nem más, mint „menetelés északra". Dél-Vietnam felbújtatott békeellenes törekvését tükrözi az is, hogy rendsze­resen megszegi a békeszerződést, kato­nái átlépik a genfi egyezményben meg­állapított határt és zavarják a VDK né­pének nyugalmát. Hasonló magatartást tanúsítanak Kambodzsával szemben Is, mivel ennek semleges politikája nem rokonszenves Amerikának. A VDK e provokációkat sosem torolja meg, megőrzi higgadtságát és nem szű­nik meg újabb s újabb javaslatokat tenni a közeledésre, a megegyezésre. Legutoljára március 8-án Phan van Dong miniszter­elnök Ngo dinh Diem dél-vietnami el­nöknek küldött levelében a vietnami nép legelemihb s legéletbevágóbb óhaját fog­lalva szavakba; azt javasolja, rendsze­rezzék a két ország kapcsolatait, szé­lesítsék ki együttműködésüket a műve­lődés s a tudomány terén, s készítsék elő a megfelelő légkört az ország egye­sítésére. Meggvőzödésünk, hogy a becsületes vietnami né\f és a VDK kormányának ne­mes törekvései elérik céljukat. Ebben támogatják őket az egész világ békeerői. (P.-f) ÜJ SZÖ 141 * 1958. július fi|. I

Next

/
Thumbnails
Contents