Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-14 / 163. szám, szombat

A Dôdi komáromi előadása Dá­vid Teréz első bemutatkozása volt manyar színpadon. Üj hazai ma­íyar szjriőt avatott a közönség, s amollett, hegy a darab a komáromi iziaházlxin ritkán tapasztalt nagy si— lójjt u :stott, nem kevésbé örülünk Ú.TI •:< is, hogy az államdíjas Egri Viki -r. hazai drámairodalmunk fejlő­ür:.n:;k megindítója s az elmúlt ú\a'.:'.M lényegében egyedüli, néhány io!y sikert is elérő reprezentánsa Hallett, a jelenlegi csehszlovákiai drámairodalom tisztes helyére jutott el Dávid Teréz is. Annál örvendete­sebb ez, mert a már említett két szerzőtől eltekintve, hogy úgy mond­juk a második vonalban is új ne­vek tűntek fel, például Lovicsek Béla Húsz év után című darabjával, Kó­nya József, a számos Csemadok színi együttes által bemutatott Éles Marika menyasszonyi fátyla című drámájá­val és Simkó Margit A taknyos c. rádiójátékával. Ez a mennyiségi nö­nevekedés megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kialakuljon az egészsé­ges művészi versengés, amely elő­mozdítója lehet és kell is hogy le­gyen a további minőségi tökéletese­désnek, amire, valljuk be őszintén, kisebb-nagyobb mértékben — termé­szetesen a szerzők mindkét csoport­jánál — szükség van. Kedvező je­lenségnek tartjuk továbbá, hogy drá­maíróink és a drámaírás adeptusai az esetek döntő többségében olyan témákat választanak, amelyekkel a mához, a ma emberéhez akarnak szól­ni. Ilyen dráma a Dódi is, amely fe­lette fontos kérdést vet fel, nem első ízben, de kétségtelenül egyéni meglátásban és eszmeileg helyes sí­kon. A gyermek család által való ne­velésének problémája napjaink egyik nem lebecsülendő kérdése, hiszen a szülői környezet rendkívül fontos sze­repet tölt be — az iskola és a kü­lönféle társadalmi szervezetek mellett — az új, szocialista nemzedék ne­velésében. A szerző darabja elvezet minket egy értelmiségi, mentalitását tekintve kispolgári családba, amely­nek középpontjában- Dódi, a tizen­három éves kislány áll. A gyerek nyu­godtan tanulhatna, élhetné világát, hiszen megvan mindene és szülei is szeretik. Mégse nyugodt, mégse bol­dog, mert hovatovább jobban rádöb­ben, hogy körülötte túl sok az ámí­tás, hogy a felnőttek azt hiszik, ne­kik mindent szabad. Az anya és az apa egymástól elhidegülve, külön POPI ra rezonáló érzékeny gyermeki lel­ken ne ejtsünk egy-egy meggondo­latlan szavunkkal, ballépésünkkel, rossz példánkkal mély, és néha igen S nehezen gyógyuló sebet. Ez a Dódi V társadalmi mondanivalója, amelynek J szükségessége vitathatatlan. Ezen ter- J mészetesen még az a tény sem vál­toztat, hogy a téma a szerző általi megfogalmazásban csupán a közép­rétegek egy bizonyos részének csa­ládi életére tipikus Tekintetbe kell. k_ ssé ösödStt j vennünk ugyanis azt is hogy a kis- Ď ki dték a k0lh07 több i borjával a tatták a gyerekek. polgári álerkolcs különféle formabanfl (o lyó m enti legelőre. A gyerekek válta- Vaszilka újra cserdített az ostorával, és úton-módon még ma is kisebb- J ko 2tak őrzésükben. Nemsokára Vaszilkára nagyobb mértékben beszivárog szinte ^ és Petyára került sor valamennyi családba. Dávid Teréz ép­ROZSDA — Gyere csak Rozsdás, gyere, — bíz­A borjúcsorda már régen a túloldalon le­gelt, csak Rozsdás állt itt, mintha földbe Kora reggel kimentek a legelőre. A fiúk gyökereztek volna a lábai. Ném mozdul I I I X J: .I. RAT NN^LŇNNL NDOL/ CTNMNN'I CTAMIII/lrol há. Lőrincz Margit az anya és Bartha Erzsi Dódi szerepében. (Podhorský felvétele) utakon jár s a nagymamának legfőbb gondja a templom. Hazugság és kö­vetkezetlenség veszi körül Dódit, ami annál is borzalmasabban hat a gyermeki lélekre, mert a felnőttek, amit szavaikkal el szeretnének érni, azt tetteikkel menten lerombolják. Ez Dódi tragédiája, ez teszi életét kese­rűvé, ez teszi gondolkodását korán éretté. S így történhet meg, hogy amikor egy Dodinak majdnem életébe kerülő megrázó fordulat után, a szü­lők hiába akarják legalább a válást elkerülni a gyerek érdekében, ha már elhidegülésükön változtatni nem tud­nak, Dódinak ez kevés, mert közben a fájdalom már Dórává edzette, aki nemcsak szülei,. hanem a közönség szemébe is vágja: „Nem lehet olyan házban boldog valaki, ahol az embe­rek nem szeretik egymást." Ez a figyelmeztetés hozzánk szól, minket int: a gyermek mindig köve­tendő példát lásson bennetek. Ügy éljetek, ahogy azt új világunk er­kölcsei megkívánják, hogy az igaz­ságtalanságra, a hamisságra, a követ­kezetlenségre és a hazugságra annyi­pen az ilyen álerkölcs ellen száll had­S jó darab kenyeret paradicsomot meg sót a gázlónál, csak szomorú szemekkel bá­ba sikeresen. Ez elsősorban annak ű vittek magukkal. A bocik a parton ba- mul es csendesen bog. köszönhető, hogy általa ismert terü­leten mozog, olyan jelenségeket vesz tollhegyre, amelyek élményanyagát képezik, s amelyek ellen ugyanakkor szenvedélyesen perbeszáll. Ügy hi­szem, a szerző csak dicsérhető azért, hogy általa jól ismert társadalmi környezetből veszi témáit, csak a to­vábbi, s még átütőbb sikerek elérése érdekében elmélyültebben kell keres­nie és feltárnia az adott környezet mai jellemző vonásait, azok okait s még szenvedélyesebben, céltudatosab­ban és pártosabban kell a dráma J nyelvén osztályoznia a számunkra jót a rossztól. De ezen túlmenően ugyan­akkor meggyőződésem az is, hogy Dávid Teréznek jobban meg kell is- .» merkednie életünk más területeivel £ is, hogy később ennek alapján szét- > feszíthesse azokat a kereteket, ame- ? lyek ma még megkötik s nem enge- i dik komoly tehetségének teljesmér- ť vű érvényesülését. Mindenesetre már » most leszögezhetjük, hogy a Dődi továbblépést jelent előre Dávid Teréz fejlődésében. h A dráma rendezője Igor Cieľ, a * zvolení Tajovský Színház fiatal, de \ már eddig is néhány felfigyeltető rangoltak, kóstolgatták a herét és béké­sikert elért igazgató-rendezője. Kon- ^ sen csóválták farkukat, cepciója kihangsúlyozza a darab esz- IS A két gyerek leheveredett egy dómra, mei mondanivalóját, drámaiságát, hogy tf — Tudod mit? — szólt váratlanul Pe­y' « a mű állandóan felfelé ívelő vonal- ö ~ H a megnövök, pilóta leszek, vagy •ie W ban Dódi nagy monológjában elérje fl soIö r W emeletes trolibuszban. Hát te? csúcsát, a néző sajnálja ezt a kis- \ - Én? - gondolkozott el Vaszil. - En leányt, gondolkozzon el sorsán és a saját családi életén, gyermeknevelési módszerein is. A darab ezt a célt el­éri és ez a szerző mellett nem cse­kély mértékben a rendezőnek is az érdeme. Reméljük, hogy Igor Cieľ to­egész biztosan repülő leszek. Valaki errefelé tartott. Az istállók felől a munkacsoportvezető jött. — Hé, gyerekek, — kiáltotta messziről. — Tereljétek át az állatokat a folyó túlsó partjára, ott jobb a fü. Halljátok? — Halljuk — ugrottak talpra a gyere­vábbi darabok rendezését is vállalja SJ kek, — máris hajtjuk a komáromi színházban. V Futottak az állatokhoz. Vaszilkának os­M tora is volt, olyan igazi csordásostor. Bartha Erzsiről, a címszerep ala- V Mikor megcserdítette, akkorát csattant, kítójáról már előzőleg írtunk néhány $ akár egy lövés. A kis borjak pedig egy­sort. A bemutatón kis lámpalázzal \ más után indultak a folyóhoz. Csak Rozs­Vaszilka letépett egy lapulevelet és rá­csapott vele Rozsdásra: — Hát indulj már, te buta és érd utol a többieket. — Fél a víztől, — találta el Vaszilka. — Először lát folyót életében. Fogd csak meg, majd én ... Felszaladt a legelőre. Petya addig a ííi­letövét vakargatta az állatnak és szép lassan, könnyedén húzta be a vízbe. De mikor patája fölé ért a víz, hátraugrott és Petyát is jól befröcskölte. Végre visszajött Vaszilka. Kezében egy darab sós kenyeret tartott, Megszagol­tatta Rozsdással, akit csábított a kenyér és nagyot fújt. Vaszilka zsebéből egy deszkadarabot vett elő, rátette a kenyeret és a vízre helyezte. A deszkadarab a kenyérrel mint egy apró csónak ringató­zott a folyón. A város és a KIRÁLYHELMEC Jáger János levelezőn :től a király­helmeci járási művelődési otthon mun­kájáról kaptunk beszámolót, amelyben elmondta, hogy n művelődési otthon ez utóbbi időben sok szép kulturális műsorral szórakoztatta a járás dol­gozóit. Legutóbb egy jól sikerült Kér­dezz-felelek estet tartottak az alko­hol káros hatásáról. Az esten orvosok és más szakemberek válaszoltak az érdeklődők kérdéseire. Ezenkívül az utóbbi napokban más kulturális ren­dezvényeket is tartottak, amelyek szintén sikeresek voltak. VEZEKÉNY Kl-imek Ferenc tudósításában a ve­zekényi szülők nevében köszönetet mond azért a kedves esztrád-műsor­ért, amelyet a min^p a helyi iskolák mintegy 90 tagú gyermekcsoportja tartott. — A műsorban — írja többek kö­zött levelezőnk — nagyon tetszetős volt az elsőosztályosok kanásztánca, a kislányok balettbemutatója, a ko­záktánc, valamint a „néma zenekar" Dicséretet érdemel azonban minden egyes tanuló, aki hozzájárult az elő­adás sikeréhez. A rendezés fáradsá­gos munkáját Fukna iga?gstótanító­nő végezte, aki ezé' t szintén minden elismerést megérdemel. LOSONC A kerületi művészverseny kereté­ben Losoncon a múltkoriban tartot­ták meg a verseny utolsó fordulóját, amelyeken verseket és prózai műve­ket tolmácsoltak. Erről az esemény­ről Novota István küldött beszámolót és ezeket írta: — A legszebb eredményt a ma­gyar nyelvű művek tolmácsolásában az Ipolysági magyar tannyelvű közép­iskola diákjai érték el. Mics Klára és Zalabai Irén szavalásban első díjat nyert. A prózai művek tolmácsolásá­ért Gyöngyör Mártát jutalmazták el­ső díjjal. A művészversenyek kerületi fordulóját a nemzeti bizottság iskola­és kultúrálisügyi osztálya dícséretre­méltóan rendezte meg. KALONDA A Csemadok kalondai csoportjá­nak színjátszói — írja tudósításában Csák István - a losonci járás leg­kivá'óbb műkedvelői. Idén Fodor Lász­ló tanító vezetésével már két- három­felvonásos színdarabot tanultak be. A farsangi időszakban Tajovský: Az új élet című színművét játszották. Jelenleg Kónya József Éles Marika mennyasszonyi fátyla című színművé­vel aratnak szebbnél szebb sikert. A? Üj Életet eddig ötször, az Éles Marika mennyasszonyi fátylát pedig hatszor játszották. Levelezőnk beszámolója további ré­szében elmondja, hogy a kalondaiakat dicséret illeti helyes műsorpoliüká­jukért is, mert nem félnek a mai té­májú színművektől. Példájukat követ­hetnék a járás többi csoportjai, első­sorban a pinciek, akiknek műsorpoü­tikájáról nem sok jó mondható. KISTÄRKÄNY A falu színjátszói — írja levelé­ben Szűrös Imre — a napokban nagy sikerrel mutatták be Mikszáth Kál­mán: A Noszti fiú esete Tóth Ma­rival című háromfelvonásos színmű­vét. A színdarab betanításáért Lacko Nándor érdemel dicséretet. A szereplők közül levelezőnk töb­bek között Dobó Gáborné. Pusztai Márta. Pituk Irén. Kasko István Pi­tuk János és Tóth Tibor alakítását dicséri. NYÍR Nyírről Veres Vilmostól kaptunk tudósítást. Levelezőnk leírja falujuk vasárnap esti hangulatát, mikor a fia­talok és öregek a kultúrház felé sietnek, hogy láthassák a CSISZ helyi szervezete színjátszóinak bemutatásá­ban színre került Egri Viktor Há­zasság című háromfelvonásos színmű­vét, majd ezeket írja: — A színjátszók megnyerték a kö­zönség tetszését. Jó alakításaikért többek között Leviczky László, Be­nyes Rózsi, Bajkó Margit, Szeruhár Zoltán és Gyurki Mária, a rendezésért Juhász Miklós és Raj András érdemel dicséretet. PERBENYlK Zelenák István levelezőnk legutóbbi tudósításában arról ad hírt. hogy a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség perbenyíki szervezetének színjátszói Kucsár Lajos igazgató-tanító vezeté­sével mindenki elismerését megnye­rően mutatták be Barcsa Iván Húscs fazék című vígjátékát. Az utóbbi idő­ben a községben több kulturális ren­dezvény volt, a legnagyobb siker azonban most született meg. Az elő­adásért a szereplők, rendezők egy­ai mt minden elismerést megérde­melnek. (b) küzdött, eayes részeknél meg talán V dá s vetette szét cingár lábait, Vaszilkára Rozsdás barnulja, nézi, gondolkozik egy o ^m™ V, i„*u ™ ** r, nézett és hátrálni kezdett. A gyerek meg- kicsit, azután ovatosan a deszka utan In­a kelleténél is jobban beleélte magát V fogU az á„ at apró szarvait a u^ elyek c s^ k dul a vízbe. Vasailka a lapulevéllel haj­szerepébe, de ez mit sem von le O nemrég bújtak ki és a vízhez akarta ve- totta a vi;íet a deszka alatt a túlsó part alakításának komoly értékéből Óira i* zetni. Rozsdás megrázta a farkát, leszeg- feí é' A kenyér egyre messzebb úszott, hancioztatiuk naav mealeoetés ez az V'' a f e3 ét é s "ófogadóan megindult. De Rozsdás pedig lépésről lépésre utána, míg iidn S jozidijuK, nagy megitpetes ez az fl m, kor a fo!yôhoz értek m eg Vetette ma- a* nem e« a túlsó partra. új, bájos színésznő, aki rendkívül fejlődőképes . és tehetséges. A sze­reposztást dicséri az is, hogy Kucsera C Annára esett a választás, amikor Ma- , ritta, Dódi szeleburdi, félrenevelt ba­rátnőjének alakításáról volt szó. Meg­lepően jól játszotta eddigi legnagyobb szerepét, igazi kis vagány volt szív­vel-lélekkel, meggyőző játékkal. Lő­rincz Margittól nem is vártunk mást, mint ilyen finom érzékkel, mértéktu­dással megjelenített alakítást az anya szerepében. Bottka Zsuzsa nagymamája és Cséfalvay Kató Gri­zeldisze méltóképpen egészítette ki a női szereplők igazán elsőrendű tel­jesítményt nyújtó gárdáját. T arics János az apa szerepében nagy akarással törekszik alakja hiteles megformálására, saj­nos, ez nem sikerül mindig, helyen­ként úgy érezzük, mintha küszködne is, csakhogy jellemet formáljon. A szerző szövege azonban ezt nem teszi teljes mértékben lehetővé. Meg kell még említenünk a véleményem szerint funkcionalitását erősen vitat­ható álomjelenet két további szerep­lőjét, Kovács Józsefet (Füzy úr) és Rozsár Józsefet (Bárdos úr), valamint František Škŕipeket, aki egyszerű, kifejező és ízléses díszleteivel szin­tén hozzájárult a Dódi bemutatójának nagy sikeréhez. Gály Iván \ gát és nem mozdult. Sz. B. fordítása. fiüiű Mtszoű VISSZA A KÖRBE Egy méteres kört rajzolunk az udvaron, egyik játékosnak bekötjük a sze­mét, beállítjuk a körbe, ezután a játékvezető jelzésére 'tíz lépést tesz, majd megfordul és megpróbál visszajutni a körbe. Amikor úgy gondolja, hogy ott van, jelenti a játékvezetőnek, aki leveszi a kötést. Még érdekesebb a játék, ha egyszerre két bekötött szemű gyerek áll a körbe, különböző irányban indulnak el és mikor visszaérnek kezet nyújtanak egymásnak. Természete­sen a játékosok közben nem beszélhetnek. 1. A fiú ötször idősebb, mint a lány, X az anya ötször idősebb mint a fiú, az apa kétszer olyan idős, mint az anya, össze­sen 81 éves a család. Hány évesek a gyerekek? (Megfejtése 4 pont). Beküldte: Dittrich Anni, Zselíz. 2. Egy furcsa kastélynak 120 szobája volt, de csak egyetlen bejárata és kijá­rata. Keressétek meg a legrövidebb utat. Vigyázzatok, el ne tévedjetek! (Megfejtése 3 pont). Gyurcsó István: Beszélgetők — Deszka, cserép, cement és tégla: friss, jó szagú téma; így kezdik el a beszélgetők. És egy hónap, kettő vagy három, fönt a tetőháton megindulnak a cserepezők. Libalegelő Fűzfák állnak a Garam partján, harmato.s a libalegelő. Rozsdás tankkerék tört csapágyán nincs erő, — békét pityegtető sárga libák Ígérik őszre a Mihálynapi búcsú torát. i : l 1... r 1 1 T T 3. Milyen gyárt­mányú a fenti autó, mi a jelzése? (2 p.) 4. Mi a nyve en­nek a lepkének? (4 pont.) 5. Melyik bort sze­retik legjobban a pionírok? (1 pont.) Beküldte Ditrich An­ni, Zselíz. Beküldte: Dittrich Anni, Zsellz. A MÁJUS 31-1 SZELLEMI ÖTTUSA MEG­1 FEJTÉSE: 1. 8. lúd volt. 2. Szputnyik. 3. Móricz Zsigmond, Nyi­I las Misi. 4. így lesz a tég­lalapból négyzet. 5. Víz. UJ SZÖ 8 * 1958. június 14

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents