Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-10 / 159. szám, kedd

A nehézipar űj gépeket gyárt Még 1949-ben, a CSKP IX. kong­resszusa tűzte ki feladatául a nehéz­ipar lényeges kibővítését. Azóta a nehézgépipar többi ipari ágazatunk­nak sok olyan berendezést szállított, amelyet a második világháború előtt kénytelenek voltunk külföldről be­hozni. Elképzelhetjük, mennyi kül­földi devizánkba kerültek akkor ezek a bevitelek, s ugyanakkor hazai gép­iparunkban csökkent a foglalkozta­tottság és növekedett a kivándorlás. Így a nyugati kapitalista országokból a fémmegmunkáló gépek 20 százalé­kát, a különféle villamosgépek 40 százalékát hoztuk be. mert a kül­földi monopóliymok a csehszlovák nehéziparnak a fejlesztését csak olyan mértékben és olyan ágazatok­ban engedték, melyek nem verse­nyezhettek az ő készítményeikkel. Ma már ezek a gépberendezések, mint például a nehéz gőzkalapácsok, a hatalmas turbinák, szénfejtőgépek nemcsak hogy nálunk készülnek és jobbak, mint a behozott gyártmányok, hanem valóban sikeresen állják a versenyt a világpiacokon is. Az elmúlt években bebizonyosodott pártunk és kormányunk helyes célki­tűzése, hogy fejleszteni kell nehéz­gépiparunkat, mert ettől várhatjuk egész nemzetgazdaságunk gyors fel­lendülését. Ipari üzemeink 1949 óta a műit év végéig több mint 100 ezer traktort, több mint 120 ezer ekét, 5000 gabonakombájnt és sok más mezőgazdasági gépet szállítottak. Közlekedésünk is részben felfrissít­hette kocsiállományát, mert 3000 személyvagont és 1000 gőzmozdonyt kapott. Az utolsó években már meg­kezdődött a villanymozdonyok gyár­tása, s a fejlődés további iránya az, hogy a távlati tervben már csupán .villanymozdonyokat fogunk gyártani, mert összes fővonalainkat villamosít­juk. A szocializmus azonban nemcsak ezen a szakaszon tör előre. Szem előtt tartja a lakosság szükségleteit, kellemesebbé, könnyebbé szeretné tenni az életet. A háztartások számára olyan köz­szükségleti cikkek jelentek meg a belföldi piacon, melyeket 1938 előtt egyáltalában nem gyártottunk és melyek abban az időben kifejezetten luxusnak számítottak. így pl. 1949 óta csaknem 1 millió villamos mosó­gépet és háromnegyedmillió hűtő­szekrényt adtunk el. A kultúra, műveltség, felvilágoso­dás, tudomány, valamint a lakosság zenei érzékének és tudásának fejlesz­tése érdekében nagy érdemeket szer­zett a rádió. A háború előtt vevőké­szülékeket csupán külföldi koncesz­sziók alapján és kis mennyiségben gyártottunk. 1949 óta nálunk már 2 millió belföldi gyártmányú készü­lék került forgalomba. Hasonló fej­lődés észlelhető más téren is. Húsz évvel ezelőtt - azaz 1937-ben 14 000 motorkerékpár hagyta el a csehszlo­vák gyárakat, tavaly már több mint 138 OÖÓ-et gyártottunk. Ezt megelő­zőleg pedig 1949 óta több mint há­romnegyedmillió motorkerékpár ke­rült piacra. Személygépkocsikat 1937­ben 12 000-et, tavaly pedig már 35 000-et gyártottunk, két év múlva pedig majd túlhaladjuk a 100 000-et is. Gépiparunk a második ötéves ter­vünk végéig hozzájárul a szocializmus építésének befejezéséhez és nagy része lesz abban is, hogy kifejlődjenek mind­azok a feltételek, melyek szükségesek lesznek a mezőgazdaságban is elérni a szocialista nagyüzemi termelés fölé­nyét. HÍREK i! © A Sládkovičovoi Szakszervezeti Is­kola épületében héttön megkezdődött az ; üzemi újságok szerkesztőinek kéthetes : tanfolyama. ® Hétfőn megkezdődött Bratislavában a nyelvészek értekezlete, mely a szlovák ! mondatszerkesztés kérdéseivel foglalko- ; zik. Az értekezletet a Szlovák Tudomá- ; nyos Nyelvészeti Intézete hívta egybe. ; © A prágai diplomáciai kar tagjai hét- j főn megtekintették a prágai Várban a • levéltári' okiratok kiállítását. Nagy ér- ' deklödéssel nézték meg az összes kiálll- ! tási termekften elhelyezett különleges ! ritkaságokat. ® Á brnói Ján Šverma Üzem klubjá­ban megnyitották vasárnap a művészi ki- ; vitelű fényképek I. országos kiállítását, j A kiállításon, mely július 6-ig tart, 193 kiváló csehszlovák fényképész mintegy 400 felvétele tekinthető meg. © A prágai Václav téren levő Szlovák Szobában hétfőn megnyitották Ferdiš ; Kôstka nemzeti művész születésének 80. évfordulója alkalmából a művész hasz­Az SZKP KB határozata az operák értékelésénél elkövetett hibák helyrehozásáról Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda vasárnapi számában közli a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 28-i határozatát a hibák helyrehozásáról „A nagy barátság", „Bogdán Hmelnyickij" és a „Tiszta szívből" című operák értékelésében. tőségi cikkekben közölt. Amint isme­retes, ezen kérdések megoldásában Sztálinra kedvezőtlen befolyást gyako­A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapítja, hogy a Központi Bizottság 1948. február 10-i határozatának V. Muradeli „A hagy ; barátság" című operájáról pozitív szerepe volt a szovjet zeneművészet fejlesztésében. A szovjet zene fejlő­: dése a következő években megerősí­tette a párt hozzászólásának helyessé­gét és időszerűségét, amellyel elítél­i te a formalista tendenciákat a ze­;nében.' Egyúttal azonban e határozatban az egyes zeneszerzők művei értékelése az : esetek egész sorában nem volt in­dokolt és igazságtalan volt. V. Mura­nálati kerámiái alkotásainak és dombor- H deli „A nagy barátság" című operá­műveinek kiállítását. •:> jának voltak olyan fogyatékosságai, © A Čedok a szeptember 7. és 14-e r> amelyek tárgyilagos kritikát érdemel­közötti napokban társas utazást készít ^ tek azonban ne m jogosítottak fel ar­elo a lipcsei mintavásarra. A Prágából fr . ' » zenében a induló társas utazás — a zsebpénzt is Jí ľ a' ,? y ez t , beleszámítva 695 koronába kerül. A Če- ň formalizmus peldajanak minősítsek, dok az egész NDK megismerése céljá- «D. Sosztakovics, Sz. Prokofjev, A. Ha­ból körutazást is rendez, melynek részt- N csaturján, V. Sebalin, G. Popov, N. vevői július 27-én utaznák el Prágából ň Mjaszkovszkij, tehetséges zeneszerző­és augusztus 11-én érkezrlfek vissza. V ket és másokat f akiknek müveiben helytelen irányzatok merültek fel, egy tollvonással a népellenes formali­misztikus irányzat képviselőinek mi­nősítették. Az említett határozat egyes helyte­len értékeléseiben J. V. Sztálin szub­jektív nézete nyilvánult meg az egyes müveket és alkotásokat illetőleg. J. V. Sztálin szubjektív állásfogla­augusztus A körutazás 3020 koronába kerül. Latin-amerikai nőküldöttek Bratislavában Álig hogy visszaérkeztek a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség Bécs­ben rendezett IV. kongresszusáról Csehszlovákia küldöttei, kedves ven­dégek látogattak el Bratislaváha. Há­rom latin-amerikai ország: Costarica, Guatemala és Nicaragua női szerve­zeteinek küldöttei számoltak be or­szágaik és a nők helyzetéről az új­feágírók szövetsége klubjában, a bra­tislavai újságírók és a női funkcioná­riusok előtt. Közén- és Dél-Amerikában is — mmt az egész világon — figyelemre méltó változások mennek végbe a Ilók helyzetében. Itt a nők a férfiak Oldalán elszántan követelik az őket megillető helyet a társadalomban és harcolnak az évszázados elnyomás, valamint az imperializmus és kolo­nializmus ellen. A latin-amerikai országok női kül­döttei ellátogatnak néhány más szlo­vákiai kerületbe is, ahol baráti ösz­szejöveteleken és beszélgetéseken ta­lálkoznak a nőbizottságok tagjaival és más dolgozó nőkkel. A Nemzetközi Demokratikjs Nő­szövetség IV. kongresszusán 76 ál­lamból 70Q női kiküldött és megfi­gyelő vett részt. A kongresszus meg­tárgyalta a legidőszerűbb problémá­kat, melyek homlokterében az új világháború előkészítése elleni harc, a politikai jogok elérése, az egyen­jogúság és a gyermekek védelmének kérdései állanak. — gk — ZÖLDSÉGELADÁS KISZOLGÁLÁS NÉLKÜL Belkereskedelmünkben az árueladás különféle új formáit vezetik be, hogy a fogyasztókat gyorsan kiszolgálják s a bevásárlás ne vegyen sok időt igénybe. A Bratislavai Zöldség és Gyümölcs n. v. most nálunk szokatlan eladási módszerrel kísérletezik. Bratislavában a Sztálin-té- £ , á s" a egye7 művek" értékelésében ^eg­ren, a vásárcsarnok előtt felállított egy H ., . .. . . _ , sátrat, ahol karalábét lehet venni eláru- § nyilvánult K. Dankovics „Bogdán sító nélkül. A fogyasztó tetszés szerint D Hmelnyickij" cimu es K. Zsukovszkij kiválasztja magának az árut s az érte i; „Tiszta szívből" című operájának egy­járó pénzt bedobja egy zárt perselybe. !> oldalú és irányzatosan beállított bí­Amennyiben egyesek nem fognak vissza- ú rálatában, amelyet a moszkvai Pravda élni ezzel a bizalommal az eladásnak £ Sztálin utasítására 1951-ben szerkesz­ezen uj formáját további zoldségfajták- % nál is be fogják vezetni. K. P. » % DIÉTÁSOK ÖRÖMÉRE 3 Tekintettel arra, hogy a diétát igénylő j dolgozók száma napról-napra növekszik, a Carlton és Savoy éttermekben is fog­nak felszolgálni diétásán elkészített éte­leket. A diétás ételeket kevéssé sózva, olajon vagy vajon készítik el. A Carlton- ?5 Savoy vezetőségének intézkedése az ide- Ö genforgalom érdekében is van, mert ; számos vidéki és külföldi vendég ebben \ a szállodában száll meg és diétás kony- • hára tart igényt, (k.) I rolt Molotov, Malenkov és Berija. Annak ellenére, hogy a „Bogdán Hmelnyickij" opera szövegének és ze­néjének fogyatékosságai vannak, nem volt jogos a librettó „nagy eszmei hibáira" vonatkozó állítás, amelyet W. Vaszilevszka és A. Kornejcsuk szov­jet írók tettek. Nem volt helytálló K. Dankovics zeneszerzőt elvtelenség­gel vádolni. A „Tiszta szívből" című operáról szóló szerkesztőségi cikk az opera zenéjével és szövegével kapcso­latos megjegyzéseiben túlzásba esett és egyoldalúnak bizonyult. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága utasítja a moszkvai Pravda szerkesztőségét, hogy ezen értékelés alapján szerkesztőségi cikket dolgozzon ki, amely sokolda­lúan és mélyrehatóan elemezze a szovjet zeneművészet fejlesztésének fő kérdéseit. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága a határozat­ban továbbá felszólítja a szövetségi köztársaságok kommunista pártjainak területi, kerületi és Központi Bizott­ságait, valamint a Szovjetunió kultu­rális minisztériumát, hogy az alkoťô dolgozók és művészeti intézmények szövetségében ezen határozattal kap­csolatban felvilágosító kampányt hajt­sanak végre a szovjet zeneművészet eszmei és művészeti színvonalának emeléséért, az alkotó értelmiség to­vábbi összefogásáért, a művészet kom­munista eszmeiségének és a nép éle­tével való szorosabb egybeforrásának alapján. Megnyílt a poznani nemzetközi vásár A lengyel párt- és kormányképviselők felkeresték a Szovjetunió és Csehszlovákia pavilonjait Poznan (ČTK) — Június 8-án megnyitották Poznanban a XXVII. nemzetközi vásárt. A nagyvásir ünnepi megnyitásán részt vettek a lengyel politikai és gaz­dasági élet vezető képviselői, Wladyslaw Gomulkával, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt első titkárával és Józef Cyrankiewiczcel, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével az élen. HELYREIGAZÍTÁS. Tegnapi számunk második oldalán A dunai találkozó ifjúságunk hatalmas seregszemléje lesz c. cikk első bekezdé­sébe sajtóhiba került. Az ifjúság nagy találkozójára június 24—július 6. közötti napokban kerül sor. í A poznani nagyvásár ünnepélyes meg­! nyitására számos külföldi küldöttség ér­l kezett. Csehszlovákia képviseletében l megjelent Richard^ Dvoŕák küLkereske­; delriii miniszter. > W. Trompczynski, a Lengyel Népköztár­' saság külkereskedelmi minisztere meg­udic; A német fasiszták 1942. június 10-én Lidice minden férfi lakosát legyilkolták, az asszonyokat és gyermeke­ket gyűjtőtáborba hurcolták, a községet pedig kifosztot­tak, felgyújtották, a földdel tették egyenlővé. — Ott a patakon túl, a temetőtől kissé lejjebb, ahol a bokrokat látják, ott volt a régi Lidice! — igazított útba bennünket Elena Pri­hodová, egyike az életben maradt lidicei asszonyoknak. Alig mentünk 200 métert a jelzett irányban, kis feke­te táblát és rajta felírást vettünk észre: „Itt volt a Horák-pince". Alacsony kő­fal jelzi, hol volt a Horák­féle gazdaság kertje, vagy­is a „siralomház" és a ki­végzések színhelye. Mellette van a tömegsír. A patakon túl „Itt volt az iskola" jel­zéssel újabb táblát látunk, kissé tovább pedig egy má­sikat, amelyen csak ez áll „templom" A volt templom­nak még látszik az alapja. Egy új épületben, Lidice múzeumában — ahol a volt falu látképe, a kivégzett férfiak és gyermekek fény­képei, áltlótt személyazonossági igazol­ványok, néhány hátramaradt bá­nyászruha, egy házszámtábla, a templom csengetyűje, a harangozó baltája és más egyéb, a földből kiszedett tár­gyak láthatók, — találunk rá Ružena Petráková-Krékovára, akinek férjén kívül három apró gyermekét is meg­ölték. Kérdésünkre Lidice elpusztítá­sáról lényegében ezeket mdndotta: Sejtettük, hogy valamire készülnek a fasiszták, de arra, ami bekövetkezett, mégsem gondoltunk. Mindannyian ide­gesek voltunk, nem tudtunk aludni. Azután kívülről erősen megzörgették az ablakokat, fegyveres Gest após ron­tott a lakásba, felverték az alvó 7 d térve, a szemtanúk, a dokumentációs iratok és a Gestapo által készített dokumentumfilmből értesültünk. A dokumentációs film szerint — amelyet minden látogatócsoportnak bemutatnak — a férfiakat, 173 em­bert a Horák-féle gazdaság pincé­jébe hajtották és reggel a közeli kertben agyonlőtték őket. A kladnói bányákban, öntödében éjjeli váltásban dolgozó munkásokat és egy másik férfit, aki a tragikus időben kórház­ban feküdt, azaz további 21 embert, akik a június 9-ről 10-re virradó éj­szaka nem tartózkodtak a faluban, néhány nappal később Prágában lőtték agyon. A 104 lidicei gyermeket a lodzsi gyűjtőtáborba vitték, amit a lidicei múzeumban őrzött, a hozzátartozók­nak írt gyermeklevelek bizonyítanak. A levelekben ruhát, cipót és kenyeret kértek, de ezeket soha meg nem kap­ták. A levelek azt is bizonyítják, hogy íróik hónapokon át egyetlen ruhács­kában, éhezve, puszta betonpadlón fek­ve éltek. Végül 82 gyermeket a helmnói táborban gázkamrában, hatot pedig is­meretlen módon megöltek. Hét gyer­mek Prágában élt, kilenc pedig Német­országban volt elhelyezve. Közülük többre csak 1946-ban talált rá az édesanyja. A kis Maria Doležálová, akit Poznanban fogadott örökbe egy család, csak a halálos ágyán látta viszont édesanyját. A lidicei fasiszta vérengzés megsírja. áldozatainak tö­gyermekeket, mindent felforgattak, parancsot adtak, „vegyen mindenki magához háromnapi élelmet s azonnal sorakozzon az utcán!" Az utcán a férfiakat különválasztot­ták és elhajtották őket. Az asszonyo­kat és gyermekeket pedig előbb a helyi, majd a kladnói iskolaterembe hurcolták. Parancsot adtak, adjuk ái gyermekeinket. Amikor erre senki sem volt hajlandó, erőszakkal tépték k őket karjaink közül, azután ponyvává' fedett teherautókba kergettek bennün­ket és internáló táborba vittek. Férjeinkről és gyermekeink hollété­ről csak a szovjet hadsereg által fel­szabadított internáló táborokból haza­A gyűjtőtáborokban 60 lidicei asz­szony elpusztult. A falu 501 lakója közül összesen tehát 342 embert gyil­koltak meg. Nyolcvannyolc gyermeket, hatvan asszonyt és 194 férfit. A régi Lidicét a német fasiszták lerombolták, helyét a föld színével tették egyenlővé. Felszántották, gabo­nával vetették be és letörölték a köz­ség nevét a térképről. A szörnyű gaz­tett felháborította az egész világ ha­ladó emberiségét. Mexikóban és Ar­gentínában falvakat, Angliában és más országokban utcákat és tereket nevez­tek el Lidicéről. Csehszlovákia kormánya 1946-ban elhatározta Lidice újjáépítését. — Az új Lidicét a régitől néhány­száz méterre építettük fel, — mon­dotta Jaroslava Lorberová lidicei asz­szony — hadd lássa a világ a régi falu nyomát, mert még mindig akad­nák olyanok, akik nem hiszik, mire képes a fasizmus. Hadd lássa az utó­kor is, intsen óva mindenkit a fasiz­musnak még a gondolatától is! — Majd így folytatta: — Népi demokratikus hazánk min­den életben maradt lidicei polgárnak korszerű házat, bebútorozott négyszo­bás komfortos lakást adományozott. Az a rózsakert — mutatott az új Lidice melletti, fiatal hársfák árnyé­kában, közepén szökőkúttal, gondosan rendben tartott sétányokkal díszlö li­getekre — 6 hektáron terül el. Eddig £ már 34 ország íjándéka, 45 ezer rózsatő van benne és még további or­szágok jelezték, hogy sok-sok ró­zsát küldenek. A 'nyitó beszédében hangsúlyozta a poznani nagyvásárok növekvő nemzetközi jelen­tőségét és kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az ez "idei nemzetkölzl vásár hozzájárul a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséhez és elmélyítéséhez. A hivatalos lengyel küldöttség W. Go­mulkával, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titká­rával és J. Cyrankiewiczcel, a miniszter­tanács elnökével az élén felkereste a külföldi kiállítók csarnokait. A Szovjet­unió impozáns pavilonjának megszemlé­lése után a csehszlovák pavilont keres­ték fel, ahol J. L'xa, a poznani kiállítás csehszlovákiai részvevőinek vezetője fo­gadta őket. A hivatalos lengyel küldöttség tagjai R. Dvoŕák csehszlovák külkereskedelmi miniszter, K. Vojáček varsói csehszlovák nagykövet és J. Bukal kíséretében meg­tekintették a csehszlovák pavilon kiállí­tási tárgyait. A pavilon homlokzatán lát­ható a kiállítás jellegét mutató felirat: „Csehszlovákia és Lengyelország testvéri együttműködése fontos láncszem a szo­cialista egység és a világbéke megszilár­dításában. A hivatalos lengyel küldöttség tagjai élénk érdeklődést tanúsítottak legújabb típusú automobiljaink, a Tatra 603 és a Škoda 450 iránt. Az ez idei 27. nagyvásáron négy világ­rész 35 államának kétezer kiállító cége vesz részt. Huszonöt állam gyártmányait nemzeti pavilonokban mutatja be. A mesterséges holdak pótolják a meteorológiai állomásokat Príhodová Elena lidicei asszony (a csoport közepén) Li­dice múltjáról és jlenéről beszél a látogatóknak. Foto: Drábek Moszkva (CTK) — A Föld mester­séges holdjai az első stádiumban ki­egészíthetik és a további stádiumban jelentős mértékben pótolhatják a Föl­dön épített meteorológiai állomások népek testvéri sze- g megfigyeléseit — írja Jefgenyij Fjo­retetének, a békés i\ dorov, a Szovjetunió Tudományos Aka­élet utáni vágynak 2 démiájának levelező tagja a moszkvai szimbóluma ez. JJ Izvesztyija vasárnapi számában. Lidice a látogatók Ö A szovjet tudós cikkének befejező részében felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterséges holdak pl. már ma jobb megfigyeléseket végezhetnek a felhőzet állapotáról, mint a földön épített állomások egész hálózata. A mesterséges holdak' lehetővé teszik kával közös erővel pontos adatok szerzését a Föld fel­ei békéért. % színének hőmérsékletéről és a szél Száraz József <"» nagyságáról, irányáról és sebességéről. izreinek naponta hirdeti és ez úton is minden becsüle­tes embernek üze­ni: Óvakodjunk a fasizmustól. Har­coljunk építő mun­ŰJ SZÓ 2 * 1958. június 10.

Next

/
Thumbnails
Contents