Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-09 / 158. szám, hétfő

Ami megoldaná az amerikai válságot AMIKOR 1945. MÄJUS 9-ÉN el­némultak a fegyverek a világ fellélegzett. Vége a második, az el­sőnél sokszorta véresebb, de remél­jük utolsó világháborúnak. Kezdődik egy új kor, a tartós béke korszaka, így vélekedett akkor mindenki... Kivéve Amerikát. A nyugati csel­szövőknek már akkor is terveik vol­tak. Nyilvános titok, hogy az angol­szász haderők néhány nappal a német fegyverletétel után újból felfegyve­rezték a szovjet hadseregek elől nyugat felé visszavonuló, amerikai fogságba esett német, magyar stb. katonai kötelékeket azzal, hogy: „Most megfordítjuk az ágyúkat s megyünk az oroszok ellen!" — Ezt számtalan, Nyugatról hazatért hadi­fogoly bizonyíthatja. Igaz, ebből az új „intervencióból" nem lett aztán semmi — a túlbúzgó generálisok meggondolták magukat. De megmaradt azóta is a szovjet ellenes intervenció szelleme, amit köznyelven „hideg háborúnak" neve­zünk. De az az Amerika, amely évtizede­ken keresztül megszokta, természe­tesnek találta, sőt csaknem egész nemzetgazdaságát arra állította be, hogy ipari termékeivel elárassza a világ minden zegét-zúgát, nemsokára csodálkozva ébredt annak tudatára, hogy a szocialista államok ipari té­ren is egymás után önellátókká vál­nak és nem szorulnak már nyugati behozatalra. Amerika kiviteli piacát legérzéke­nyebben a hatalmas Kína elvesztése sújtotta. Még egy évtizeddel ezelőtt álmodni sem merte volna a nyugati tőkés világ, hogy egy szép napon az elmaradt Kína autóit, hajóit, és lök­hajtásos repülőgépeit saját, korszerű gyáraiban maga állítja elő, mert az ötezer éves Kína felszabadulva min­den belső és külső kizsákmányolás alól szovjet segítséggel építi saját gazdaságát. Tenni kellene megint valamit, — gondolták az imperialisták, — kezd­jük el például Koreában. Közel van a Népi Kínához és szükség esetén a Szovjetuniót is hátba támadhatjuk innen! — Sok tízezer angol, francia, török stb. anya siratta el akkoriban amerikai zsoldban elesett fiát. De az „eredmény" ismét elmaradt, Ko­reában 1953-ban megkötötték a fegy­verszünetet. 1956-ban Magyarországra helyezte át Amerika „működési terepét" csak azért, hogy az ország békés fejlődését, építő munkáját megzavarja. Megint csak a zavarosban akart halászni. Hogy mennyi — nem amerikai — vér folyt akkor Magyarországon a nyu­gati ügynökök „jóvoltából", felesleges részletezni. Amikor aztán elmaradtak a „Szabad Európa" által beígért ejtő­ernyős alakulatok, Amerika azzal vi­gasztalta a „szegény magyar népet", hogy ENSZ-beli uszályhordozói segít­ségével a Biztonsági Tanács elé ter­jesztette a nem létező „magyar ügyet", bár három hónapos keserves „munka" árán sem sikerült elég „terhelő anyagot" előteremtenie a „kommunista terror" ellen. így aztán ez az ügy is elszikkadt valahol a rá­galmazások homoktengerében. Ugyanabban az évben Amerika még egyszer hallatott magáról, amikor a szuezi angol-francia kalóztámadás el­len foglalt állást. Tán emberszere­tetből tette? Távolról sem! Akkor ugyanis még azt remélte, hogy Egyiptomot a csatornával együtt sike­rül majd megkaparintania hű szövet­ségeseinek orra elől. Csakhogy a Szovjetunió határozott fellépése, az Egyesült Arab Köztársaság megalaku­lása ezt a spekulációt is meghiúsí­totta. UGYANCSAK ÜZLETI ÉRDEKEK­TÖ1 vezérelve folytatja kétkulacsos politikáját Amerika a sorozatos fran­cia-algéria-tunisz-marokkói határsér­tések kérdéseiben. Az ezek megoldá­sára irányuló békéltetési eljárások során annyira óvatos és rugalmas a magatartása, hogy szinte nevetséges! Számára ugyanis közömbös, vajon az Algériát bitorló franciák, vagy a szomszédos arab államok javára dől-e el a vita. Egyedül az a fontos, hogy ne alakuljon ott ki olyan helyzet, amely veszélyeztethetné az Egyesült Államok katonai és gazdasági állásait Észak-Afrikában. A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának határozata Szófia (ČTK) - A Bolgár Kommu­nista Párt VII. kongresszusának be­fejező részében jóváhagyták a párt Központi Bizottságának és központi revíziós bizottságának beszámolójával kapcsolatban hozott határozatot. A Bol­gár Kommunista Párt VII. Kongresz­szusa a határozatban kifejezte egyet­értését a Bolgár Komunista Párt Köz­ponti Bizottságának jelentésében foglalt értékeléssel, határozatokkal és feladatokkal és egyhangúlag jóvá­hagyta a Központi Bizottságnak a párt VI. és VII. kongresszusa közötti idő­ben követett politikai irányvonalát és kifejtett tevékenységét. A kongresszus egyhangúlag hozzá­járult a nemzetközi helyzet olyan ér­tékeléséhez, ahogyan az a kommu­nista és munkáspártok képviselőinek 1957 évi tárgyalásán hangzott el és te'jes mértékben ióváhagyja a kom­munista világmozgalom és szocialista t; bor további tevékenységéről szóló gyakorlati határozatokat. A párt és állam legfontosabb "fel­adata a külpolitika terén — hang­zik a határozatban — hogy az ország függetlenségének és önállóságának megszilárdítására, a diplomáciai, gazda­sági és kulturá'is kapcsolatok ki­bővítésére, a Bolgár Népköztársaság nemzetiközi tekintélyének fokozására, valamin 1- a bolgár szovjet barátság további megszilárdítására, fejlesztésé­re törekedjék. A Bolgár Népköztár­saság minden erejével a béke és biz­tonság megőrzését tartja szem előtt. A kongresszus a jövő időszakban legfontosabb gazdasági és politikai feladatának a szocialista társadalom további építését tekinti. Az ipar leg­főbb feladata a harmadik ötéves terv folyamán a nehézipar tovább fejlesz­tése. A mezőgazdaságban a harmadik ötéves terv során a párt, a szövetke­zeti tagok és gépesítők fő feladata lesz határozott harc a termőföld, a gépek és a többi termelőeszközök racionálisabb kihasználásáért és a le­hető legmagasabb termelés eléréséért. A kongresszus abból indul ki, hogy a szocialista gazdaság fejlesztésének színvonala lehetővé teszi teljesen reális feladatul kitűzni a dolgozók jö­vedelmének átlagosan 30 százalékkal való emelését a harmadik ötéves terv során, mégpedig a munkatermelékeny­ség további fokozása alapján és ugyancsak lehetővé teszi a 6 — 7 órás napi munkaidő fokozatos bevezetését. A kulturális építés fejlesztésében elért nagy sikerek ellenére a kong­resszus múlhatatlanul szükségesnek tartja, a párt- és állam munkájának lényeges javítását, valamint a párt ve­zető szerepének megszilárdítását kul­t irális téren. A kongresszus jóváhagyta a Köz­ponti Bizottságnak az állami apparátus egyes helytelen munkamódszerei kfj küszöbölésére az áprilisi plénum után foganatosított intézkedéseit és fel-< adatul kitűzi, hogy a központi irányí­tás megszilárdításával egyidejűleg folytatni kell az állami apparátus de­mokratizálását. A párt ideológiai munkájának terén a kongresszus két legfőbb feladatának Urtja a szocialista építés politikai feladatai teljesítenének elősegítését, valamint a dolgozóknak a kommuniz­mus, a szocialista hazafiasság és a proletár nemzetköziség szellemébea való nevelését. A pártnak továbbra is meg kell őriznie tisztasúgát, hatá­rozottan harcolnia kell a revizioniz­mus és a burzsoá nacionalizmus ellen. A kongresszus meg van győződve arról - hangzik a határozat befejező részében —, hogy a marxizmus-leni­nizmus győzelmes tanításával felvér­tezett Bolgár Kommunista Párt, forradalmi hagyományaihoz híven széleskörű politikai és szerve­zeti munkát fejt ki majd B dolgozók között a VII. kongresszus határozatainak népszerűsítésére, zász­laja alatt még szorosabban tömöríti a munkásokat, a parasztokat és dol­gozó értelmiséget és harcra viszi őket a szocialista társadalom végleges fel­építéséért országunkban a világ nem­zetei közötti békéért és barátságért folyó küzdelemben. Épp Úgy egyaránt közömbös szá- rjr^r^r^t^^r^r^r^K^tvut^r^ mára mind a libanoni, mind a szíriai % nemzet jóléte vagy nyomora, mert nem a Samun-kormány vagy hívei ő iránt táplált „rokonszenve" a mérv- g adó, hanem egyedül a Libanont át- 3 szelő olajvezeték és a szaidai (szidóni) n kikötő tartályaiba csörgedező, dollá- 5 rokat jelentő nafta és a Szovjetunió Q elleni felvonulási utak érdeklik. ^ Nem szólva az amerikai provokációs y berepülésekről, a sarki övezetben, az i­indonéziai reakciós felkelőket hadi- % anyaggal való ellátásról és egyéb D \ Valla tA x (3. folytatás) Aztán rongy félre nem magyarázható, kimondottan g Csurgott „kísérletezéseiről". Ő megeresztette a csapot, egy-kettőre átnedvesedett. , , a víz: számba, orromba, hadászati jellegű „kísérletezéseiről . 3 egész arcomra Pá r pillanatig még Nyilvánvaló a fentiekből, hogy az£ bírtam lélege Zni. Összeszorítottam a emberszeretet leple alatt csak a. ki- s torkornati igy ekeztem minél kevesebb viteli piac és az üzleti erdekek bizto- ^ vizet nyeln i_ s úgy küzdö tt em a ful­sitasa lappang. 5 ladás ellen, hogy mély lélegzetet vet­De ha már Amerika annyi kockáza- % tem s tüdőmben visszaszorítva tar­tót vállalt piacok szerzése érdekében, § tottam a levegőt. Csak néhány má­— Az efféle bitangokat mindjárt el kéne intézni, — felelte hóhérom. Remegett a lábam, s hogy el ne es­sem, tenyeremmel és homlokommal a folyosó falának támaszkodtam. Rám parancsolt, hogy tegyem hátra a ke­zemet, csuklómat vékony zsinórral most egyedülálló alkalma nyílik erre: a Szovjetunió miniszterelnöke, Hrus­csov elvtárs e hő 3-án nyolc oldalas levélben sorolta fel Eisenhower elnök­nek azon cikkek jegyzékét, melyeket kölcsönös árucsere révén hajlandó át­venni az Egyesült Államoktól. Ha te­hát igaz a sokat hangoztatott ame­rikai békeszándék nyítsa be! K sodpercig sikerült. Hamarosan az' volt az érzésein, hogy fuldoklok, s iszo­nyatos halálfélelem uralkodott el rajtam. Akaratom ellenére megfeszült minden izmom, küszködve a fulla­dás ellen. Bármennyire is nyugodt akartam maradni, két kezemen az ujjak önkénytelenül vad táncba kezd­itt az ideje, bizo- 5 tek. £ — Végre! Beszélni fog! — mondta valaki. E. Röhögő hangot hallottam: — Megpörzsöljük. — Nagyszerű ötlet, ezt még úgy­sem láttam soha. — Cha ... mondta, kiváncsí hangon, mintha újfajta kí­sérletre készülne. ' Visszataszigáltak a konyhába, a kályha és a vízvezeték kagylója kö- összekötözte, aztán belökött^ a cellá­zött lefektettek. Lo... nedves ron- ba. gyot tekert a bokám köré, spárgával Térden kúsztam a fal mellett he­szorosra kötötte. Aztán együttes verő szalmazsákhoz. Megpróbáltam erővel fölemeltek és fejjel lefelé a hasmánt ráheveredni, de a szalma­szellőztető nyílás vasrúdjára akasz- zsákot mind a négy oldalról szöges tottak, a vízvezeték lefolyója fölé. dróttal fonták körül. Az ajtó mögül Egy ideig azzal szórakoztak, hogy csúfondáros röhögést hallottam, egymásnak dobáltak, mint valami ho- — Szalmazsákot adtam neki, da mokzsákot. Láttam, hogy Lo.. . a szöges dróttal! — Ugyanaz az ejtö­szemem magasságában egy összeso- ernyős mondta, aki az imént belém dort papiroslapot gyújt meg. Magasra rúgott. Egy másik hang ráfelelt: emelte, s máris nemi szervemen — Mégis nyert egy éjszakát, t Ie­éreztem a lángot, végig a combomon hetővé tette a társainak, hogy elme­a szőrszálak sisteregve lángra kap- neküljenek. j A csapot elzárták, fejemről levették ; a rongyot. Nagyot lélegeztem. A ho­A brüsszeli világkiállításon június 7-én Leslie Brown, kanadai kereske­delemügyi miniszter felkereste a csehszlovák pavilont. A kiállítási tár­gyak megszemlélése után kijelentette, hogy a csehszlovák pavilont jogosan sorozzák a kiállítás legjobb és leg­vonzóbb pavilonjai közé. (ČTK) Camal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szombat este fogadta az Egyesült Arab Köztársa­ságban tartózkodó háromtagú cseh­szlovák újságíró csoportot. (ČTK). Delhiben, India fővárosában a június 6-ára virradó éjjel hatalmas tűzvész pusztított, amelynek 45 üzlet és 11 lakóház esett áldozatul. (ČTK). A londoni autóbusz közlekedési vál­lalat 50 000 alkalmazottjának sztrájk­ja már ötödik hete tart. A londoni kikötőben tétlenül vesztegel 120 hajó, melyek rakományát a kikötőmunkások nem voltak hajlandók partra rakni. Sok hajó — anélkül, hogy kirakhat­ta volna terhét — kénytelen volt London kikötőjét elhagyni. (ČTK). Az olasz kormány a bankkamat­lábat 4 százalékról 3 és fél százalékra leszállította. Ezzel akarja felkelteni a termelők és beruházók tevékeny­séget. (ČTK) Az Olasz Köztársaság megalapításá­nak 12. évfordulója, június 6"-a Mi­lánóban a népünnepségek tiltakozó népmozgalom jellegét öltötték maguk­ra a franciaországi fasizmus uralomra jutása ellen. (ČTK). A Német Demokratikus Köztársa­ságban június elején átadták a for­galomnak a Lipcsét Bitterfelddel összekötő villamosított vasútvonalat. (ÖTK). tak. Hirtelen megrándult a testem A zsineg húsomba vágódott, ka^ akkora erővel, hogy nekilendültem zem sajgott, hátratekert karjaimból Lo...-nak. Aztán újra kezdte, egy- vállamig mart a fájdalom. Ujjam <3 mályban a két hadnagyot és a kapi- szer, kétszer, majd a mellbimbóimat gét a durva cementpadlóhoz dörzsöl­ik tányt pillantottam meg, cigarettával perzselte. * tem, hogy vérezzen, s így enyhüljön ' a szájukban buzgón ütögették a ha- A kínok azonban most már alig a dagadt kezeimet feszegető nyomás, fsamat, hogy kihányjam a vizet, amit hatottak rám, a tisztek megunták a de nem sikerült. 2 lenyeltem. Részegen a tüdőmet tá- szórakozást és elmentek. Csak Lo... A mennyezet alatt a falba vágott Lengyelország gazdasági életének| SJ^ 8** ^ ^^ " ÍÄ^TA^LS^ ÄÄÄÄ £ jelentős eseménye a poznani nem- g _ Nq mJ [esz ? zetközi vásár, amelyen Lengyelorszá gon kívül 38 állam vesz részt. A nagy­vásár június 8-án kezdődött. A cseh­szlovák pavilon jelentős helyet tölt be a külföldi kiállítók között. (ČTK). Chosrou Ruzbeh, a Túde iráni nép­párt tagja életét az imperializmus és a reakció elleni harcnak szentelte. Nem riadt vissza az elébe tornyosuló akadályoktól, bátran szembenézett a halállal is. Május 15-én kivégezték. A Túde iráni néppárt központi bi­zottsága nyilatkozatában élesen tilta­kozik Ruzbeh iráni hazafi, a párt Központi Bizottsága tagjának kivég­zése ellen. (ČTK). A belga kormány az Európai Szén­és Acélközösséggel közölte, hogy a közeljövőben Charleroi és Lüttich körzetében egyes bányákat, bezár. H Hallgattam. — Bolonddá tett a bitang! Dugjá­tok a fejét a csap alá! Most már ökölbe szorítottam a ke­zem, körmöm bevájódott a tenyerem Hol ütlegeltek, hol bakancsukkal az pad az éjszaka. Kukorékoltak a ka­újjam hegyére tapostak, mintha így kasok, s úgy véltem, hogy az átvir­akarnának figyelmeztetni a jelenlé- rasztott éjszakától fáradt ejtőernyő­tükre. Nyitott szemmel követtem sök és tisztek aligha jönnek értem minden mozdulatukat, hogy titlegeik kilenc óra előtt. A fennmaradó időt ne érjenek meglepetésszerűn, s a kí- minél jobban ki kell használnom, nok szünetében megpróbáltam valami hogy új erőt gyűjtsek a küszöbön másra gondolni — bármire, csak arra álló kihallgatáshoz. Hol az egyik, hol húsába. Elszántam magam, hogy az n em, hogy sajgó kínnal a húsomba a másik vállamra támaszkodva igye­ujjamat nem mozdítom, inkább meg- vágnak a bokámra kötött zsinegek, keztem megkönnyebbedni, de testem fulladok. Rettegtem, hogy ismét visz- a folyosó felől végre lépések "kö- csak nem nyugodott meg Állandóan szater az iménti szörnyű pillanat, zeledtek az arcomhoz. Két magas- reszkettem, s hiába múltak az órák, amikor ereztem, hogy már-már el- s zárú tiszti csizma. Cha... arcát egy percnyi pihenést sem hoztak. Né­vesztem eszméletemet, ugyanakkor pillantottam meg, mellettem guggolva hányszor belerúgtam az ajtóba. Vég­azonban minden megmaradt erőmből meredten nézett rám re jöttek, küszködtem a halál ellen. Az új- _ Mi lesz beszélni fogsz? Még nem — Mit akarsz? jam nem moccant többé, de a rette- gondoltad meg? Szükségre akartam menni, netes halálfélelmet háromszor is át- Visszanéztem rá és nem válaszol­éltem megint. Az utolsó pillanatban hagyták, hogy kiokádjam a magamba nyelt vizet és egy kis levegőt szip­pantsak. Az utolsó fürdetésnél eszméletemet E bányák üzemének megszüntetésével Q vesztettem ^ Amikor kinyitottam a szemem ne­U hány pillanatig tartott, míg a vaió­ü ságra ébredtem. Béklyóimtól szaba­sd don, meztelenül hevertem az ejtő­ernyősök körében. Tekintetem Cha... mintegy 6000 bányász veszti el ke­nyerét. Josephine Baker néger ének- és táncművésznő június 5-én Budapestre érkezett. Fellép Budapesten, Debre­cenben, Miskolcon és Szegeden. (ČTK). A Times amerikai lap rendkívüli elismeréssel nyilatkozik a szovjet tu­domány és technika sikeréről és rá­mutat arra, hogy a világűrben csak­nem másfél tonnás szovjet szputnyik kering, míg az amerikaiak eddig csak narancsnagyságú mesterséges holdat tudtak fellőni. (ČTK). Nasszer, az Egyesült Arab Köztár­saság elnöke június 5-én Kairóban Makariosz cipruszi érsek tiszteletére rendezett ünnepi vacsorán elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy az Egyesült Arab Köztársaság támogatja j -ra esett, aki fölém hajolt és az ar­; Qomat nézte. Nincs baj, — mondta. — Ma­| gához tért. — Aztán nekem szánva !a szót, folytatta: — Hát most kis ! híján fűbe haraptál. Ne képzeld, hogy ' mindig ilyen kényelmesen el­[ájulhatsz... Talpra! tam. — Oldjátok el. Lo... megoldotta a kötelet, amely­lyel a vasrúdhoz béklyóztak. Társa kezemnél fogva megrántott. A ce­Inentpadlóra zuhantam. — Ali j föl! A magam erejéből nem sikerült. Kétoldalról föltámogattak, s éreztem, hogy a talpam iszonyatosan megda­gadt, minden lépésnél, mintha fel­Hugyozd össze magad, — hang­zott a válasz a bezárt ajtón túlról. Világos nappal volt már, amikor benyitott az egyik ejtőernyős, ugyan­az, aki túlzottnak tartotta társa dur­vaságát, és így szólt: — Jöjjön, költözködünk. Talpra segített, s támogatott a karjával, miközben lefelé mentünk a lépcsőn. A lépcső egy nagy teraszra ve­zetett. A nap már forrón perzselt, az hőkbe süppednék. Magamra húztam a épületen túl az egész el-biari kerü­nadrágomat, kabátomat, kitámolyog­tam a folyosóra és legurultam a lép­csőn. Egy másik ejtőernyős emelt föl és háttal a falnak támasztott. Két kéz­zel fogott, hogy el ne essem. Reszket ­a ciprusi nép igazságos követeléseit, n — Most mit csináljunk vele? — (ČTK). 7 1 kérdezte egy másik. letet látni lehetett. A régebben olva­sott leírások alapján rájöttem, hogy az ejtőernyősök székházában vagyok, ahol Ali Bumendzsel, az algíri fel­lebbviteli bíróság védőügyvédje éle­tét vesztette. Hóhérainak állítása sze­r 'ĽHRĽ Z M i ; ĽV A ! T Ä R^ R ™ F ™ HO tem Ä hidegtől, az idegkimerültség- rint ugyanerről a teraszról vetette Labra állítottak. Tántorogtam be- ő, össze-összekoccant a fogam alá magát a mélybe „öngyilkos szán­lekapaszkodtam bakóim egyenruhájá- tfrsa jtoW a folyS dékkal" Ujabb lépcsőkön az épület ugyanaz, aki a konyhában foglalko- má s részébe jutottunk, s őröm egy zott velem. s zük, sötét helyiségbe zárt. Apró — Gyerünk! — parancsolt rám. cella vo It. a l>9 nagyobb egy falba Lökdösött maga előtt és egy rúgás- épített szekrénynél, ahová soha nem sal újból a földre tepert. hatolt be a napvilág. Csak legfölül, — Nem látod, hogy állni sem bír, a szellőztető kéménybe torkolló kes­— szólt rá valaki színtiszta francia ke r>y hasadékon keresztül tévedt be kiejtéssel. — Hagyd békén! Ez volt az ellő emberi szó, ami (Fordította Tóth T.bor) megütötte a fülem. (Folytatása következik!) i ba, minden pillanatban azt hittem, | összerogyok. Pofonokkal és rúgá­> sokkal adott tovább egyik a másik­jnak, mint valami rongylabdát. Bi­| zonytalan védekező mozdulatot tet­í tem. — Még reagál a barom, — i gyezte meg valaki. je­/ Oi SZ'* 3 *• 1958. június i.

Next

/
Thumbnails
Contents