Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-27 / 176. szám, péntek

Mélyítsük tovább a szociaSista országok gazdasági együttműködését Jaromír Dolanský, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a miniszterelnök első helyettese A XI. kongresszus kitűzte hazánk szocialista építése befejezésének programját és útját. Pártjnk e győzelem biztosítékát nyújtó erők közül rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió vezette nemzetközi forradalmi mozgalom támogatásának. Novotny elvtárs a CSKP XI. kongresszusán elhangzott beszámolóban a következőket mondotta: „Hazánknak az elmúlt években elért fejlődése és jövőbeni távlata elválaszthatatlan szerves részét képezi annak a világszerte folyó óriási forradalmi folyamatnak, amely 40 évvel ezelőtt az Októberi Forradalommal kezdődött és korunknak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának legfőbb tartalmát képezi." I A Szovjetunió vezette szociallista országok egységében és együttműködésében látjuk ezért annak döntőfontosságú nemzetközi feltételét és zálogát, hogy győzelmesen befejezzük Csehszlovákia szocialista építését. Ennek az egységnek és együttműködésnek megszilárdítását nártunk fő nemzetközi feladatának tekinti. Árucserétől a szocialista munkamegosztásig A szocialista országok gazdasági együttműködése a szocialista világrendszer kialakulásának és megszilárdulásának folyamatában született meg. A „hagyományos" termékekcseréjének kezdeti formáitól fokozatosan a szocialista országok nemzetközi szocialista munkamegosztásra épülő gazdasági kapcsolatainak . sokoldalú rendszerévé fejlődik. A szocialista országok népgazdasága fejlesztésének és megszilárdításának, az az egész szocialista tábor gazdasági hatalma megerősítésének aktív tényezőjévé vált. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a népi demokratikus országok a régebben túlnyomóan elmaradt agrár országokból fejlett ipari- és ipari-mezőgazdasági államokká váltak, hogy Közép- és Kelet-Európa a nyersanyag és agrárfüggvényből NyugatEurópa egyre hatalmasabb ipari eltenfelévé vált. Ennek bizonyítására megemlítem, hogy az európai népi demokratikus államok a háború előtt mintegy 6 millió tonna acélt, tehát Franciaországnál kevesebbet gyártottak, s ma már 16 millió torma acélt termelnek évente, ezzel túlszárnyalták Franciaországot. Nincs messze az az idő, amikor Angliát is felülmúlják sz acéltermelésben. Méltán jelenthetjük ki, hogy már ma, amikor a szocialista gazdasági együttműködés előnyei még korántsem bontakozódtak lei egészen, teljes mértékben bebizonyosodott, a szocialista munkamegosztás fölénye a tőkés munkamegosztás fölött. Miben rejlik ez a fölénv? 1. Abban, hogy a szocialista tábor országainak kapcsolatai nézet-, érdek- és célegységre épülnek; abban, hogy a nemzetközi munkamegosztás történelmileg fejlettebb típusát képezik, melyben a leigázás helyett egyenjogúság, a vetélkedés helyett kölcsönös együttműködés, a kizsákmányolás helyett önzetlen segítség uralkodik: 2. abban, hogy a szocialista termelési viszonyok lehetővé teszik, hogy a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban a tervszerűségnek, az erők és eszközök legésszerűbb felhasználásának alapelve érvényesüljön: 3. abban, hogy a Szovjetunió — a szocialista tábor politikai és gazdasági központja — önzetlen segítséget nyújt a többi szocialista országoknak. E segítség nélkül nem tudnunk elképzelni gazdasági fejlődésüket. A szocialista országok kölcsönös együttműködésének eredményei szemmel láthatók. Mlg a tőkés országok termelése a múlt, a háború előtti színvonalhoz viszonyítva alig a kétszeresére növekedett, a szocialista országok termelése t.öbb mint négyszeres növekedést ért el. Ezenkívül még tekintetbe veendő az is, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködésének kibontakozódása nem tartott lépést közgazdaságuk fejlődésével, így tehát, különösen a népi demokratikus országok együttműködésében sok lehetőség kihasználatlan maradt. Ezért sürgős gyakorlati feladat, hogy szükségszerűen tovább tökéletesítsük a szocialista országok gazdasagi együttműködésének formáit, s ezenkívül megteremtsük ehhez a szükséges jelenlegi feltételeket. Az első feltétel: a szocialista országok a marxizmus sziklaszilárd alapján megszilárdították egységüket. A szocialista tábortól elszigetelve történő szocialista építésnek lehetőségéről hangoztatott revizionista „elméletek" teljes vereséget szenvedtek. Teljesen lehullott a lepel a revizionisták propagandájáról, miszerint a szocialista tábor országainak kölcsönös együttműködése állítólag korlátozná függetlenségüket. Maga a valóság hazudtolja meg ezt a propagandát. A szocialista országokkal folytatandó együttműködést illetően minél nagyobb lármát csapnak a függetlenség ves-élyeztetéséről, annál nagyobb az impéria lizmustó! való saját tényleges függőségük. Nem értik, vagy nem akarják megérteni, hogy éppen az egység és az együttműködés teremti meg a népi demokratikus országok biztonságát az egyedüli veszéllyel szemben, mely függetlenségüket fenyegeti, — az imperialista beavatkozás veszélyével szemben. Nem értik, hogy a szocialista országok együttműködése elvének és tartalmának csak egymás mellett élésre történő összezsugorítása — mint Központi Bizottságunknak a XI. kongresszuson elhangzott beszámolója megjegyzi — kimondott kereskedelmi üggyé való lefokozását jelentené. Nem értik, hogy ennek az együttműködésnek fő jellegzetessége az önzetlen segítség és fő értelme a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek kihasználása a szocializmusért vívott közös harc érdekében. A második feltétel: az összes szocialista országok jelenleg kitűzik a gazdaság hatalmas fellendítésének, a technika fejlesztésének, a nép életszívonala emelésének nagyvonalú programját úgy, hogy győzzenek a kapitalizmussal folytatott békés versengésben. A szocialista tábor döntő fontosságú gazdasági ereje a Szovjetunió hatalmas gazdasági fellendülése. A szovjet nép a lenini SZKP vezetésével történelmi feladatot — a legfejlettebb tőkés államok gazdasági utolérésének feladatát oldja meg győzelmesen. Történelmi lépést tesz előre a Kínai Népköztársaság céljának — Anglia. lehető legrövidebb időn belül való utolérésének megvalósításában. Méltán mondhatjuk, hogy a szocialista tábor gazdasága új, még nagyobb fellendülés küszöbén áll. Ugyanekkor ebben az időben a tőkés világ egy új gazdasági válság küszöbén vergődik. Míg a szocialista országok ipari termelése az idei első öt hónap alatt tavalyhoz viszonyítva általában legalább 10—12 százalékkal fokozódott, az USA ipari termelése ugyanaz alatt az idő alatt 12 százalékkal csökkent, s az ipari termelés csökkenése a többi tőkés országokban is terjed. Ez tovább rövidíti a legfejlettebb tőkés államok utolérésének és túlszárnyalásának határidejét. A szocialista országok számára azonban szükséges, hogy kölcsönös együttműködésük további szilárdításával fokozzák védelmüket a tőkés válság gazdaságaikra kiható következményeinek esetleges hatásaival szemben. A szocialista tábor politikai és gazdasági előrehaladása a kapitalizmussal folytatott gazdasági verseny jelenlegi szakaszában lehetővé teszi, sőt szükségessé teszi, hogy magasabb fokra emeljük a gazdasági együttműködést. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai és az ázsiai szocialista országok kommunista és munkáspártjainak képviselői nemrégen tanácskozásra jöttek össze, hogy megtárgyalják ezeket a feladatokat. A részvevő pártok képviselői a tanácskozáson megerősítették a kölcsönös gazdasági együttműködés fokozásának szükségét hangoztató nézetek teljes egységét és gyakorlati következtetésekről és intézkedésekről egyeztek meg a kölcsönös együttműködés továbbfejlesztésére. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a közeljövőben megtárgyalja eredményeinek érvényesítését. A moszkvai tanácskozás arra a következtetésre jutott, hopv a gazdasági együttműködés fejlesztésének súlypontja most a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak specializálás és kooperálás útján történő további elmélyítésében van. A specializálás és kooperálás lehetővé teszi a szocialista országok erőforrásainak természeti és gazdasági feltételeinek lehető leggazdagabb kihasználását, műszaki fejlődésük meggyorsítását, a társadalmi munka termelékenységének fokozását, a bővített szocialista újratermelés lendületének meggyorsítását. A nézetegység abban a következtetésben csúcsosodott ki, hogy elsősorban két téren, ahol a szocialista államok termelőerői továbbfejlődésének párhuzamos és fékező elemei összpontosulnak, kell közös konkrét intézkedéseket foganatosítani. Ez egyrészt a nyersanyag, tüzelőanyag és energetikai alap. Ezen a tárén a legelőnyösebb természeti és gazdasági feltételekkel rendelkező országokra támaszkodó közös erőfeszítéssel rövid idő alatt ki kell küszöbölnünk a szűk keresztmetszeteket. Másrészt az ipari, elsősorban a gépipari specializálás és kooperálás az európai népi demokratikus országok között, hogy ily módon létrejöjjenek a műszaki forradalom megvalósulásának feltételei. További sikereink alapja Pártunk annak tudatában, hogy szocialista építésünk a szocialista világrendszer fejlődésének elválaszthatatlan szerves része, szocialista építésünk szempontjából mindig rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködésünknek. Gazdaságunk objektív feltételeiből ered annak szüksége, hogy gazdaságunkat nagyfokúan bevonjuk a nemzetközi munkamegosztásba. Egyedül így oldható meg az ellentmondás célszerűtlen nyersanyagalapunk és feldolgozó iparunk kapacitása, a közszükségleti cikkek minőségi sokrétűsége és a belső piaci lehetőségek korlátozottsága közötti ellentmondás. Már a tőkés Csehszlovákia gazdasága is ez előtt a probléma előtt állott. Az uralkodó burzsoázia a maga módján oldotta meg; a csehszlovák gazdaságot a tőkés világrendszer szerves részévé, vagy inkább függvényévé tette, ami aztán éreztette összes áldatlan következményeit. Valaki azzai az ellenvetéssel állhatna elő, hogy nem voltak más lehetőségei. Igaz, nem tudott kivetkőzni osztálymezéből. De már akkor itt volt a Szovjetunió s már akkor mindkét fél számára előnyösen fejleszthette volna vele kereskedelmét. Am a Szovjetunió részesedése a csehszlovák külkereskedelemben 1937-ben csak 1,6 százalékot tett ki. A burzsoázia inkább munkanélküliségre és éhínségre ítélte az emberek ezreit, semmint hogy a Szovjetunióval kereskedjék. A nemzetközi munkamegosztásban Csehszlovákia helyének problémája is végérvényesen és a nép érdekében akkor oldódhatott és oldódott meg, amikor a munkásosztály forradalmi úton oldotta meg hazánkban a hatalom kérdését, amikor Csehszlovákia a szocialista világrendszer tagjává vált. Csehszlovákia történelmileg új pozíciót foglalt el a nemzetközi munkamegosztásban — a szocialista világrendszer tagjává vált. A szocialista Csehszlovákia — a szocialista világrendszernek, a tervszerű nemzetközi munkamegosztás alapelvének érvényesülését az országok függetlenségének teljes tiszteletiben tartása mellett lehetővé tevő nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszerének elválaszthatatlan szerves része, — ez a forradalmi megoldása annak a problémának, melyet a burzsoázia nem tudott és nem tud. hatott megoldani, annak a problémának forradalmi megoldása, hogy hazánk függetlensége és önáilóssága érdekeinek megfelelően hogyan biztosítsuk gazdaságunk fejlődésének objektív szükségletét. A szocialista táborhoz tartozásunk biztosította gazdaságunk gyors növekedését és a nép életszínvonalának emelkedését, imperializmustól való függetlenségét; megteremtette gazdaságunk szocialista építésének alapját. Az óriási mennyiségű, létfontosságú szovjet nyersanyag, gép- és élelmiszerszállítmányok, a szovjet tudomány és technika segítsége, a másik oldalon pedig termékeink nagyszabású átvétele tette lehetővé e nagy eredmények elérését. Ezért teljes joggal kijelentjük, hogy a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk és a Szovjetunió önzetlen segítsége szocialista közgazdaságunk fejlődésének egyik döntő tényezője volt mindig, ma is az, s a jövőben is az marad. Ennek köszönhetjük, hogy gazdaságunk olyan fellendülést ért el, amely a proletár nemzetköziség alapelveinek szellemében lehetővé tette további népi demokratikus államok gazdasági építésének támogatását. Csehszlovákia például 1945-től 1957-ig 1520 MW villanyáramfejlesztö kapacitáshoz szükséges berendezést szállított a népi demokratikus országoknak, ami Dánia, egész meglevő teljesítményét képezi. Továbbá hét hengermű, cementgyárak, kokszolók és további beruházási egységek egész sora számára szállított berendezést. Munkásosztályunk büszke arra, hogy ily módon segíti a testvérországok szocialista építését. Jól tudja, hogy a szocialista országok közgazdaságának fellendülése egyidejűleg a mi gazdaságunk fellendülésének a feltétele — s ami a legfontosabb; közös fő fegyverünk a békéért és a kapitalizmussal folytatott versengésben kivívandó győzelemért folytatott küzdelmünkben. Az ellenséges propaganda időnként igyekszik azt állítani, hogy a szocialista országok munkamegosztása korlátozza gazdaságunk fejlődésének lehetőségeit. Az eredmények ennek ellenkezőjét mutatják. A csehszlovák kapitalizmus évtizedeken át a nemzeti alsóbbrendűség és saját erőinkbe vetett bizalmatlanság érzését keltette az országban. De a szocializmus győzelme kitárta az ajtót a munkások tehetségének, a mérnökök és tudósok alkotó eszméinek teljes mértékű érvényesülése és kibontakozása előtt. Képességeik határa ma már nem Ásnál és a Kárpátokban végződik, hanem az egész szocialista tábor — a világ negyedrésze — széles teret biztosít közvetlen érvényesülésükre 1 Gazdaságunk szempontjából fokozza a gazdasági együttműködés jelentőségét az a tény, hogy megkezdjük a szocialista építés befejezését, hazánk szocialista anyagi termelési alapja építésének befejezését. Hogy mit jelent ez, megmutatják a kongresszus gazdasági-politikai irányelvei: 1965-ig 90—95 százalékkal növeljük az ipari termelést, ebből a gépipari termelést 135 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 40 százalékkal, az ipari munkatermelékenységet 75 százalékkal fokozzuk, ezen az alapon, főként a személyes fogyasztás 45 százalékos fokozásával lényegesen tovább emeljük a nép életszínvonalát. Gazdaságunk további tervezett gyarapodása teljes mértékben a szocialista tábor országaival folytatott nagyszabású és egyre elmélyülő gazdasági együttműködés és munkamegosztás feltételére épül. Mindenki megérti, hogy nemzeti elszigeteltségben és a többi szocialista országokkal folytatandó legszorosabb együttműködés nélkül nem tudnánk megoldani ezeket az óriási feladatokat. Ezért a kongresszus politikai-gazdasági irányelvei rendkívül nagy súlyt fektetnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztésére. A társadalmi munka hatékonyságának lényeges fokozása, termelékenységének emelése, a tartalékok mozgósítása, szocialista rendszerünk előnyei közvetlenül a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődési fokától függnek. Csupán a szocialista országokkal folytatott együttműködésben, a fejlett szakosításban és kooperálásban találhatjuk meg az erőket és eszközöket arra, hogy már ma nagyon fejlett ipari erőnket 1965-ig tulajdonképpen megkétszerezzük. De nemcsak ezt nyerjük, hanem, termelésünk értékesítésének szilárd lehetőségét egyedül a gyorsan növekvő szocialista világpiacon, a szocialista országok tervszerű munkamegosztásra épülő fokozódó kölcsönös árucsereforgalmában találhatjuk meg. Az együttműködés két fő iránya A nyersanyag- és energetikai alap fejlesztésére és főként a gépipar szakosítására és kooperálására a moszkvai tanácskozáson levont következtetések teljes mértékben kifejezik hazánk létérdekeit és lehetővé teszik népgazdaságunk távlati fejlesztése főbb problémáinak megoldását. Vegyük a nyersanyag- és energetikai alap problémáit. A kőszénnek mint nyersanyagnak főként a kohászat szempontjából nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi szocialista országokban is növekvő szerepét tekintve, tekintettel barnaszenünk, vízierőforrásaink, kőolajunk és földgázunk korlátolt készleteire, az energetikai mérleg szerkezetének szükséges megjavítása mellett kizárólag a szocialista tábor országaival folytatott szűk együttműködés keretében biztosíthatjuk az energiatermelés tartós növekedését azon az alapon, hogy a lehető leggazdaságosabban használjuk fel az egyes országok energiaforrásait és kölcsönösen elősegítsük az energetikai mérlegek kiegyenlítésének biztosítását. Hisz pl. öt millió tonna kőolaj behozatala a Szovjetunióból 1965-ben mintegy 15 millió tonna barna szenünk értékét fogja képviselni. A kohászatot illetően 1965-ben több mint 9 millió tonna acél termelése csak azzal a feltétellel képzelhető el, hogy több mint tízmillió tonna vasércet hozunk be a Szovjetunióból, amit a nemrégen megkötött szerződés már biztosít. Ugyanezt mondhatjuk a színes fémekről, a vegyi nyersanyagok egész soráról, a gabonáról, élelmiszer- és fogyasztási cikkeket gyártó iparunk további nyersanyagairól. A szocialista tábor országainak ama közös erőfeszítése nélkül, hogy a moszkvai tanácskozás eredményének szellemében bővítsék a nyersanyagalapot, nem tudnánk biztosítani a gazdaságunk fejlesztéséhez szükséges nyersanyagot. Milyen következtetések és kötelességek származnak ebből ránk? Elsősorban természetes kötelességünk, hogy maximálisan fejlesszük a nálunk kedvező feltételekkel rendelkező nyersanyagok fejtését és a többi szocialista országok szükségleteinek, főként koksz, kokszolható szén, és tűzálló anyag szállításában való maximális kielégítésére törekedjünk. A második következtetés: mindkét fél érdekében és az egész tábor érdekében a nyersanyag és energetikai alap fejlesztésében együttműködést kell folytatnunk a többi szocialista országokkal, mégpedig úgy, hogy műszaki- és pénzügyi lehetőségeinket célszerűen összekötjük természeti feltételeikkel. Ezt az utat már megkezdtük: a lengyelországi kőszén és kénfejtés fejlesztésében a Lengyel Népköztársasággal, a vasnikkelércek fejtésében az Albán Népköztársasággal, a dunai delta nádasainak alapjára épülő cellulózetermelés fejlesztésében a Román Népköztársasággal folytatunk együttműködést. Terveink még merészebbek: számítanak részvételünkre a Duna energiájának kihasználásában, a romániai földgázalapra épülő nagy villanyáramfejlesztő telep építésében, a népi demokratikus országok energetikai rendszereihez való csatlakozásban és további széles alapokra támaszkodó közös akciókban, melyek lényegesen erősítik az összes népi demokratikus országok nyersanyag és energetika alapját. Számunkra rendkívül nagy jelentőségű a moszkvai tanácskozáson kitűzött második alapvető irány is a gépipar szakosítása és kooperálása. Az a fontos, hogy gazdaságunk szocialista építésének egész koncepciója, a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepe — mint kongresszusunk ismét megerősítette — a gépipar gyors fejlesztésének feltételére támaszkodik. Az a fontos hogy a gazdasági versenyben csak akkor állhatjuk meg a helyünket és győzhetünk, ha a kooperálás és szakosítás alapján, a munkamegosztás, a termelési programok és a kölcsönös termékcsere alapján műszaki erőinket a kiválasztott szakaszokr összpontosítjuk, fokozzuk a gépipari termelésben a szériagyártást, emeljük a műszaki színvonalat és hatékonyságot. Építésünk szükségletei, a kapitalizmustól való függőség felszámolásának és az embargo leküzdésének szüksége az elmúlt években gépipari termelésünk választékának jelentős bő' vülését eredményezték. Egyes ese* tekben azonban már akkor kihasz' nálatlanok maradtak a szocialista tábor országaival folytatott együtt' működés lehetőségei. Nagy hiba lenne, ha még ma is folytatnánk azt a politikát, hogy mindent itthon termeljünk. Éppen az alacsonyfokú szériagyártás idézi elő gyakran, hogy egyes termékek költségei sokkal nagyobbak a társadalmilag szükséges és indokolt költségeknél. A költségcsökkentés útja elsősorban a sorozatgyártás fokozása. A fokozott sorozatgyártás útja a szakosítás és kooperálás, melyet csak nemzetközi szocialista munkamegosztással tudunk megoldani. Igazolja ezt az elmélet, igazolják ezt tapasztalataink is. _ Most a gyakorlati kivitelezés a fontos. Oj és a hiányos termékfajtáknál kezdjük. Elsősorban a gépiparnak a nyersanyag-alap fejlesztését biztosító, majd a gazdaságok új technikával, főként komplex gépesítési, automatizáló és chemizáló technikával való ellátását biztosító i ágaiban kell megvalósítanunk a munkamegosztást. Az egyes országok természeti viszonyai, hagyományai, tapasztalatai és szükségletei szerint megegyezünk a választékok elosztásában az egyes országok között.. Az egyes gépipari termeiési ágak nagy skálája megköveteli, hogy a választékok szakosításának elve szerint az egyes ágak keretében cselekedjünk. Gépiparunkra ebből az vonatkozik, hogy termelési profilja teljes mértékben a fejlett szakosítás és kooperálás, főként az európai népi demokratikus országokkal folytatott kooperáció követelményeiből induljon ki. Ez megfelelő táviatot és szilárdságot kölcsönöz, biztosltja a termelés kapacitásainak teljes mértékű kihasználását és nagyfokú hatékonyságát. Egyes termékek terén, melyekre megállapodás történt, Csehszlovákia átveszi más országok gazdaságai ellátásának szerepét, míg más termékekben behozatallal fogja fedezni saját szükségletét. Fontos, hogy mindnyájan tudatosítsuk: an(Folytatás az 5. oldalon.) ftt S7Ó ~ *10*B