Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-04 / 153. szám, szerda

: Drámai pilla nat a franci a nemz etgy űlésben De Gaulle kormánya lemondással fenyegetőzve keresztülhajszolta követeléseit A „szocialisták" szerepe a zárószavazásnál E napok Párizsban az intenzív parlamenti tevé­kenység jegyében folytak. Amint már ismeretes, a hét­főre virradó éjjei de Gaulle kívánságára összeült a nem­zetgyűlés két bizottsága, a belpolitikai és az általános választási jogi bizottság, melyek a kommunisták, a szo­cialisták egy részének és további képviselőknek szava­zatai ellenében jóváhagyták a kormány algériai és franciaországi teljhatalmát. A második javaslat esetében Az algériai teljhatalom megsza­vazásánál, amely nem haladja túl az előző kormányoknak nyújtott teljha­talmat, 537 képviselő szavazott a ja­vaslatra és 199 ellene. A délutáni ülésen a nemzetgyűlés a franciaországi teljhatalom javasla­táról tárgyalt. Ezután megejtették a szavazást. A szavazatok összeszámí­tása után közölték, hogy a teljhata­lom mellett 322 képviselő szavazott, tehát héttel kevesebb, mint a vasár­napi beiktatásnál, 232 képviselő sza­vazott a javaslat ellen, tehát a va­sárnapi eredményhez viszonyítva az ellenzéki képviselők száma nyolccal növekedett. A kormány a parlamenti bizottság ellen A kormányra nézve kedvezőtlenül alakult a helyzet az általános válasz­tási jogi bizottságban, az alkotmány 90. cikkelye reviziójáról szóló kor­mányjavaslat tárgyalásánál. Az al­kotmány 90. cikkelye az alkotmány revíziós eljárását tárgyalja és az al­kotmány revíziójára nagyon bonyo­lult és viszonylagosan hosszú eljárást ír elő, amelyet de Gaulle olyképpen akart „egyszerűsíteni", hogy a kor­mány a parlamenttel szemben elő­nyösebb helyzetbe kerüljön. A cik­kely revíziója arra szolgál, hogy be­vezesse a negyedik köztársaság al­kotmánya ellen intézendő további támadásokat. A 90. cikkely követeli az alkotmány revíziója javaslatának „kétszeri olvasását" és emellett a második olvasásnál a nemzetgyűlés kétharmad többsége, vagy pedig a nemzetgyűlés és köztársasági tanács %-nyi "többsége szükséges. Ha a ja­vaslat mellett nem szavaz ez a meg­határozott többség, az alkotmány „népszavazást" rendel el. De Gaulle tábornok lekicsinyelve a nemzetgyűlést, napközben nem is tartotta magához „méltónak", hogy megjelenjen a parlamentben, mind­össze telefonon tájékozódott a par­lamenti ülésről. Később azonban mégis csak megjelent az ülésen azonban arrogáns módon megsértette a parlamentet, ahelyett, hogv a kép­viselők felé fordult volna arccal, háttal állt feléjük és a mikrofonba az elnökkel szemben beszélt. A Reu­ter hírügynökség jelentése szerint le Troquer szocialista képviselő, a nem­zetgyűlés elnöke „aki az elmúlt na­pokban egyáltalán nem rejtette véka alá ellenszenvét de Gaulle iránt", a tábornokot azonnal e szavakkal sza­kította félbe: „Adhatok önnek egy technikai tanácsot? Ugy gondolom helyesebb lenne, ha a képviselők padjai felé fordulna és hallgatóira nézne." De Gaulle ultimátuma De Gaulle kénytelen volt udvaria­sabban viselkedni, azonban öt perces nyilatkozatának tartalma összhang­ban állt azzal a móddal, ahogyan fel­lépését megkezdte. A többi között kijelentette: „Amennyiben nem ad­ják meg nekem a teljhatalmat és az alkotmány reformjához szükséges esz­közöket, nem élheti át kormányom a mai estét". A hírügynökség jelen­tése szerint de Gaulle a burzsoá többség képviselőit azon választás elé állította, hogy vagy megszavaz­zák az alkotmány revíziójára vonat­kozó javaslatot de Gaulle elképzelése szerint, vagy pedig belegyeznek két­napos kormányának bukásába. A par­lamenti körökben de Gaulle ultimá­tumát kelletlenül fogadták, mint a bizalom kérdésének nagyon udvariat­lan feltevését. Amennyiben de Gaulle beavatkozá­sával meg akarta hiúsítani a további vitát, úgy nagyon is tévedett, mert a tábornok megvető magatartása fe­lett felháborodott képviselők ragasz­kodtak felszólalási jogukhoz. Meglepetést okozott Tixier-Vignan­cour párton kívüli jobboldali kép­viselőnek a fellépése, aki közölte, hogy a kormányjavaslat ellen fog szavazni, sőt utalt arra, hogy 1940­ben Petain marsall hasonló módon követelt teljhatalmat, mint most de Gaulle tábornok. Paul Coste-Floret klerikális képviselő szintén bejelen­tette, hogy a kormányjavaslatra je­lenlegi szövegezésében nem szavaz­hat. A kommunisták parlamenti cso­portjának nevében Jacques Duclos beszélt. Többi között kijelentette, ha a nemzetgyűlés jóváhagyná a kormányjavaslatot, saját maga felett hozna halálos ítéletet. Ezért a Fran­cia Kommunista Párt csoportja a javaslat ellen fog szavazni. A külföldi rádióállomások legutóbbi jelentései beszámolnak arról, hogy de Gaulle tábornok ismét felszólalt és biztosította a nemzetgyűlést, hogy nincs szándékában megnyirbálni a nemzetgyűlés jogait és a köztársa­ság elnökének teljhatalmát. De Gaulle tábornok nyilatkozata arról tanúsko­dik, hogy tudomásul kellett vennie számos képviselő növekvő aggodal­mát de Gaulle diktátori ambícióiból kifolyólag. Annak ellenére, hogy de Gaulle nyilatkozatát a fennálló helyzetben nehezen lehet megfelelő világos és hiteles kezességnek tekinteni, több képviselő végül mégis csak álláspon­tot változtatott. A nemzetgyűlés burzsoá többsége 376 szavazattal 196 ellenében és 373 szavazattal 205 ellenében elvetette a két kommunista pótindítványt, amelyek a demokrati­kus kezességeknek közvetlenül a tör­vényjavaslatban való megszövegezé­sét követelték. Éjfél után a nemzet­gyűlés a kormányjavaslatot 350 sza­vazattal 163 ellenében jóváhagyta. A Reuter hírügynökség közlése szerint a szocialista képviselők, akik azzal, hogy tartózkodtak a szavazás­tól ahelyett, hogy a javaslat ellen szavaztak volna, lehetővé tették de Gaullenak, — ha nem is kétharmad — de legalább háromötöd többség megszerzését. A szavazásban 513 képviselő vett. részt. A kormány teljhatalma ellen 142 kommunista, 6 haladó köztársa­sági, szövetségi, 4 demokratikus és szocialista ellenállási szövetségi, 3 szocialista, 2 klerikális, 1 jobboldali a bizottság bizonyos pótindítványokat csatolt, amelyek ben visszatükröződik a képviselők azon aggodalma, hogy de Gaulle a teljhatalommal ne éljen vissza a demokra tikus szabadság elnyomására. Mielőtt a nemzetgyűlés plénuma összeült volna, a kormány a bizottság módo sító javaslatairól tárgyalt és kidolgozta az új szövege zést. A kormány most is a leggyakrabban alkalmazott módszeréhez — a homályos szövegezéshez folyamodott, „független" és 2 pártonkívüli kép­viselő szavazott. A kormány teljhatalma mellett szavazott elsősorban a Független Köztársasági Párt 87 képviselője, 69 klerikális, 46 szocialista (a 95 szocia lista képviselő közül), 30 poujadista, , 23 radikális (42 radikális képviselő : közül), 18 köztársasági szocialista, 14 afrikai képviselő. Ezenkívül a külön böző kisebb középpárti képviselők is megszavazták a kormány teljha­talmát. A szavazástól elsősorban 45 szocialista, 19 radikális és a kisebb pártok több képviselője tartózkodott Az ülés befejezése előtt le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke bejelentette a jelenlevő képviselőknek, hogy parlament második kamarája, a köz­társasági tanács jóváhagyta a nem­zetgyűlés által megtárgyalt törvény javaslatokat az algériai és francia­országi teljhatalomról. A francia dolgozók elégedetlenek de Gaulle tábornok kormányávál Párizs (ČTK) — Június 2-án Franciaország sok gyárában és bányájá­ban beszüntették a munkát de Gaulle tábornok kormányának megalakítása elleni tiltakozás jeléül. Denain észak-franciaországi városban az Usinor et Cail Gyár 10 ezer alkalmazottja 24 órára, a Fives-Lille társaság va­lamennyi alkalmazottja 1 órára félbeszakította munkáját. Határozati ja­vaslatukban követelik a köztársasági szabadság megőrzését és bérkövete­léseik teljesítését. ket, amelyekkel veszélyeztetik a dol­gozók jogait és felszólítja „a pos­taalkalmazottakat, védelmezzék a köztársasági rendszert és a szocia­lista vívmányokat". Montlucon város ipari vállalatainak 5 ezer dolgozója 24 órás sztrájkot tartott a köztársaság védelmére. A Nord megyei szértmedencében június 2-án Doulai város közelében 4 bányában több mint 3 ezer munkás szakította félbe munkáját 24 órára. A bányászok határozati javaslatukban elítélték azon képviselők álláspontját, akiknek szavazata lehetővé tette, hogy de Gaulle tábornok uralomra került, és kifejezték szilárd elhatá­rozásukat, hogy a köztársaságot vé­dő kormányért fognak küzdeni. E megye más bányáiban hosszabb­rövidebb időre abbahagyták a mun­kát. Hasonló tiltakozásra került sor Marseille, a párizsi kerület, az észak­keleti franciaországi ipari körzet, Ardennes és Meurthe-et-MoselIe me­gyék ipari vállalatiaban is. A postaalkalmazottak szakszerve­zete a június 2-án kiadott közlemé­nyében elítéli azokat az intézkedése­Az algériai hadihelyzet Algír (ČTK) — Az algériai francia katonai felkelők most — előző állítá­sukkal ellentétben — kénytelenek vol­tak beismerni, hogy az algériai fel­szabadító hadsereg és a francia egy­ségek közötti harc az algériai fasiszta puccs idején nemcsak nem szűnt meg, hanem még fokozódott. Ez a tény kitűnik Salan tábornok vezérkarának jelentéséből is, amely beszámol arról, hogy a május 26-tól június l-ig a francia csapatok 715 al­gériai harcost megöltek és 189-et el­fogtak. A jelentés ezenkívül közli azt is, hogy ugyanakkor további 1192 algé­riait tartóztattak le. Duclos elvtárs felszólalása a parlamentben Párizs (ČTK) — Jacques Duclos, a kom munista parlamenti csoport elnöke hétfő esti parlamenti beszédében az alkotmány revíziójáról folytatott vita során elítélte az új kormány azon szándékát, hogy a parlamentet rávegye alkotmányos hatás­körének megcsonkítására. Kijelentette hogy az alkotmány 90. cikkelyének vál­toztatásáról szóló szavazásnál tulajdon­képpen a köztársasági intézmények jö­vőjéről van szó. Duclos beszédét e szavakkal végezte: „A miniszterelnök hat hónapi időtartamra szóló teljhatalmat kért, azonban a par­lamenti szünet alatt októberig olyan hely­zet állhatna elő, amely a valóságban tör­vényhozó testületünk letűnését jelentené a politika porondjáról. El lehet képzelni, hogy a kormány által kidolgozott alkot­mány olyan átmeneti intézkedéseket tartal­mazhatna, melyekkel meghosszabbíthatnák a most megszavazott teljhatalmat, mind­addig, amíg az új alkotmány érvénybe lép. A probléma tehát világos. A nemzetgyű­léstől azt kérik, írja alá saját halálos ítéletét és megnyissa olyan hatalmi torma útját, amelynek pontos körvonalalt már most fel lehet rajzolni: a kormány alkot­mányreformot akar végrehajtani még pe­dig a nemzetgyűlés nélkül. Ezen mit sem változtatnak az utolsó pillanatban előter­jesztett pótindítványok. De GauSle üzenete Tunézia elnökéhez és Marokkó királyához Tunisz (ČTK) — Franciaország tu­niszi ügyvivője június 2-án délután Burgiba tunéziai elnöknek átadta de Gaulle miniszterelnök üzenetét. De Gaulle r jvid levele csupán általánosan és nagyon ködösen szövegezett bizto­sítást tartalmaz a francia miniszterei nök azon készségéről, hogy tárgyalni fog a két ország közötti vitás kérdé­sek megoldásáról. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a tunéziai hivatalos körök csalódásukat fejezték ki de Gaulle üze­netének tartalma felett. Tunézia hiva­talos megbízottja közölte, hogy de Gaulle levele egyáltalán nem érinti a helyzet lényegét és hozzáfűzte, hogy Tunézia kormánya „határozottabb szö­vegezést várt." * * * Rabat. — Franciaország marokkói nagykövete június 2-án V. Mohammed marokkói királynak átadta de Gaulle franciaminiszterelnök üzenetét. A le­vél csupán a francia miniszterelnök általánosságban szövegezett azon ígé­retét tartalmazza, hogy a két ország között barátságos kapcsolatokat kíván fenntartani és fejleszteni. A marokkói kormány megbízottja kijelentette, a Marokkó és Francia­ország közötti kapcsolatokról majd az a tény dönt, hogy a francia kormány hajlandó lesz-e eleget tenni e ma­rokkói kormány követelésének, kivonja­e valamennyi egységét Marokkóból s redezi-e a kapcsolatokat Franciaor­szág és Észak-Afrika között. Az új francia miniszter­elnök Algériába utazik Párizs (ČTK) — De Gaulle tábornok, az új francia miniszterelnök Algériá­ba készül, hegy az elgértei katonai összsesküvés képviselőivel tárgyaljon. De Gaulle előreláthatóia- szerdán délelőtt érkezik Algériába s még ugyanaz nap este nyilvános beszédet mond Algírban a kormányépület erké­lyéről. A Biztonsági Tanács Tunézia panaszáról tárgyal New York (ČTK) - Június 2-án összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megtárgyalja ' Tunéziának a francia fegyveres egységek agresz­szív akciói és a francia kormány el­leni panaszát. M. Síim Tunézia képviselője beszé­dében tényeket közölt Tunézia légi­terének megsértéséről francia repü­lők részéről. Síim rámutatott olyan esetekre, amikor a francia katonai csapatok megtámadták a tunéziai hadsereg egységeit és az ország bé­kés lakosságát is. Hangsúlyozta, hogy a tunéziai területen tartózkodó fran­cia katonaság jelenléte azóta, amióta Tunézia kivívta függetlenségét, a pro­vokációk állandó forrása. Követelte ezért, hogy a Biztonsági Tanács első­sorban állapítsa meg az agressziót és azonnal foganatosítson intézkedése­ket az agresszió megszüntetésére és okainak kiküszöbölésére. Ezen okok közé tartozik a francia egységek je­lenléte Tunézia területén az ország népének akarata ellenére és az algé­riai háború. Georges Picot, franciaországi kül­dött válaszában a francia fegyveres erők tunéziai"akcióit „védelmi" intéz­kedéseknek minősítette. A francia kormány nevében arra kérte a Biz­tonsági Tanácsot, hogy hozzon hatá­rozatot, amely felszólítja mind a két félt, hogy tartózkodjék bármilyen ak­ciótól, amely megnehezítené a Tuné­zia és Franciaország közötti közvet­len tárgyalásokat. Georges Picot beszédére Tunézia küldötte részletesen válaszolt. Utána Dzsemali iraki küldött kijelentette, hogy a francia katonaság tunéziai te­Gazdasági egyezmény a Szovjetunió és Magyarország között Moszkva (ČTK) — Moszkvában jú­nius 2-án közleményt hoztak nyilvá­nosságra a Szovjetunió és Magyar­ország kormányküldöttségének május 18. és június 2. között lefolytatott tárgyalásairól. A két állam között egyezmény jött létre, amely szerint a Szovjetunió Magyarországnak segít­séget nyújt számos ipari vállalat épí­tésében és kibővítésében. A közlemény hangsúlyozza, hogy a küldöttségek eszmecserét folytattak az 1961—1965. évi gazdasági együttmű­ködésről és kölcsönös árucseréről. Libanonban folynak a harcok Bejrut (ČTK) — Bejrut déli részén június 2-án további összetűzésre ke­rült sor a népi erők és kormánycsa­patok között, amelyek a tüzérséget is harcba vetették. A veszteségekről nem érkezett jelentés. Baalbek térségéről elkeseredett har­cokat jelentenek, amelyek a várostól mintegy 15 km-nyire délre folynak. A népi egységek a kormánycsapatokat visszavonulásra kényszerítették s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert zsák­mányoltak. Heves választási harcok Portagál iában Párizs (ČTK) — Braza portugál vá­rosban e napokban összetűzésre ke­rült sor a rendőrség és az ellenzéki elnökjelölt hívei között. Az össze­tűzés olyan heves volt, hogy 33 sze­mélyt kórházba kellett szállítani. rendőrség számos tüntetőt letar­tóztatott. Az elnökválasztást június 8-ra tűz­ték ki. Delgado tábornok ellenzéki jelölt Braza városban nem mondhat­ta el választási beszédét, mert a város katonai parancsnoka megtagadta tőle az engedélyt. Vicente, a demokratikus ellenzék elöltje közölte, hogy Delgado tábor­nok javára lemond. Ezáltal a tábornok valamennyi portugáliai ellenzéki erő jelöltje lett. 1926. óta első ízben történt meg, hogy Portugáliában az ellenzéknek sikerült elnökjelöltet ál­lítani. vékenysége nyilvánvaló agresszió, amely sérti Tunézia szuverenitását és függetlenségét. Ezért, hangsúlyozta, a Biztonsági Tanácsnak meg kell erő­síteni Tunézia azon jogát, hogy kö­vetelhesse a francia katonák hala­déktalan kivonásét az ország terüle­téről. Nagy-Britannia küldöttének felszó­lalása után Szoboljev szovjet küldött utalt arra, hogy a Biztonsági Tanács­csal még nem ismertették hivatalo­san az USA és Nagy-Britannia köz­vetítő tárgyalásainak eredményeit, amelyeket a francia-tunéziai kérdés­ben folytattak. A Biztonsági Tanács úgy döntött, hogy Libanon panaszát nem tárgyal­ja tekintettel arra, hogy ezt a prob­lémát most az Arab Országok Ligája fogja megoldani. A francia csapatok újabb támadása Tunéziában Tunisz (ČTK) — Remada dél-tuné­ziai városban elhelyezett francia csa­patok június 2-án újabb agressziót kö­vettek el. A tunéziai tájékoztatásügyi állam­titkárság jelentése szerint a francia katonák egyik csapata jogtalanul el­hagyta Remada városát és a várostól mintegy 10 km-nyire északra megtá­madott egy tunéziai katona járőrt. A francia katonák egy másik osztaga déli irányban összetűzött a tunéziai hadsereg egységeivel. A jelentés szerint a tüzelés a késő esti órákig tartott. Tovább tartanak a sztrájkok Nagy-Britanniában London (ČTK) — A londoni kikötő­ben június 2-án az emelődaruk százai meredeztek tétlenül az árukkal meg­rakott hajók felett, mert a kikötő­munkásoknak csaknem a fele, több mint 22 ezer beszüntette a munkát, tiltakozásul a sztrájktörők foglalkoz­tatása ellen és a Smithfield Húscsar­nok húskihordó munkásainak támoga­tásaként. A sztrájk egyre terjed. Hét­főn 101 hajó hiába várt a kirakodásra, A közlekedési vállalatok alkalma­zottainak egy része ugyancsak sztrájkba lépett. Tömegsírokat találtak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban Fenjan (ČTK) — A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tömeggyil­kösság nyomaira akadtak, amelyet • koreai háború alatt az amerikai ag­resszorok követtek el a békeszerető lakosságon. Dél-Hvanghe tartomány Csangjen járásában a Rakjun bánya felújítási munkálatainál, amelyet az amerikai imperialisták elpusztítottak, "00 méter mély vízzel elára-ztott aknában több mint 500 ember holt­testét találták meg. A halottak között sok nő- és gyermek-holttest is volt. Szovjet sebész sikeres szívátültetése A moszkvai Pravda beszámol V. P. Gyemihov szovjet sebész sikeres szív• átültető műtétéről. Amerikai kollégá­jának Edgár Bermannak, aki jelenleg a Szovjetunióban az egyes emberi szer­vek átültetésén dolgozó laboratórium tu dományos munkáságát tanulmányozza, megmutatta, hogyan lehet a kísérleti kutya sávét egy másikéba átoperálni. Így az egyik kutya két szívvel 32 óráig élt, ami rekord, mert az eddigi kísér­leti állatok egyetlen esetben sem bír­ták tovább hat óránál. A szovjet tudós kutatásainak célja lehetővé tenni a beteg szív működésének megkönnyí­tését azáltal, hogy működésének alap­vető részéi a vérkeringés normális folyamatának fenntartására egy átül­tetett egészséges szívre ruházzák át. Az amerikai tudós úgy nyilatkozott szovjet kollégájáról, hogy csodákat művel. (Íj) ANDREJ GROMIKO, a Szovjetunió kül­ügyminisztere június 2-án fogadta Mau­rice Dejeant, Franciaország szovjetunió­beli nagykövetét, akivel a csúcsértekez­let összehívásával kapcsolatos kérdések­ről tárgyalt. (ČTK) A SZOVJETUNIÓBAN június 2. óta tart „Béke Hét", amelyet a stockholmi le­szerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus előkészületeinek szentelnek. (ČTK) EGY SZOVJET jégtörő legénysége meg­mentette a Johann Blumenthal nyugat­németországi hajót, amely a Fehér-ten­gerben zátonyra futott. (CTK) BUDAPESTEN június 2-Sn véget ért az Ipari Nagyvásár, amelyet a vásár 11 napja alatt mintegy 900 ezer hazai és külföldi látogató tekintett meg. (ČTK) A. D. SCSIBORIN, a Szovjetunió burmai nagykövete U Tyjoneimnek, Burma helyet­tes miniszterelnökének átadta a szovjet kormány ajándékát, egy Volga személy­autót. (ČTK) r.. W. TUTTT.E, amerikai biochemikus közölte, megállapította, hogy a stroncium 90. amely a rádioaktív por legveszedelme­sebb része, daganatokat okoz. (ČTK) / Oi SZ'* 3 *• 1958. június i.

Next

/
Thumbnails
Contents