Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-19 / 168. szám, csütörtök

CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJÁNAK XI. KPNCREtizmft ********* **************************************************************** ****** **­Beszámoló Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tevékenységéről (Folytatás a 2. oldalról.) tételével csökkentek a kiadások. Ehhez hozzá­járult a pártapparátus létszámának csökken­tése is. A tagsági díjak A párt gazdálkodásának jövedelmét tekintve a legfontosabb politikai mutatót a tagdíj ké­pezi. Örömmel állapíthatom meg, hogy mind magasabb a tagdíj átlaga, s ennek következ­tében a tagdíj-bélyegek révén szerzett jöve­delem állandóan emelkedik. így 1955-ben az előző évhez viszonyítva 13,4 százalékkal, 1956­ban 8,7 százalékkal, tavaly pedig 2,4 százalék­kal. Ez annál is fontosabb, mivel 1956-ban csökkentettük a tagdíj magasságát, úgyhogy feltételeztük az ebből származó jövedelem 16,3 százalékkal való csökkenését. 1955-ben a tagsági könyvek cseréje idején növekedett a tagdíj-bélyegek átvétele. 1957­ben e téren segítséget nyújtott a CSKP KB politikai irodája 1957. évi határozatának telje­sítése, mivel a kerületi bizottságok plénumai a kerületi revíziós bizottságok részvételével elemezve az előző év pártgazdálkodását, fog­lalkoztak ezzel a kérdéssel, hogy kiküszöböljék a bírált fogyatékosságokat. A problémával úgy­szintén foglalkoztak a járási pártbizottságok a járási revíziós bizottságok tevékeny rész­vételével. A tagsági könyvek és a tagjelölti igazolvá­nyok ellenőrzése is hozzájárult a tagdíjfizetési fegyelem megjavításához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol kellő figyelmet fordítanak a tagdíjak fizetésének formáira és módjaira, helyesen alakul a bevétel. így pl. a Brno vidék járásában lévő kurimi TOS üzem­ben tavaly a tagdíjak átlaga 18,87 korona volt, s ez januárban elérte a 23,07 koronát. Az Antonín Bányában például a tagdíj fizetés átlaga 1957 októberében 16,85 korona volt, decemberben pedig már 25 korona. A Nősek Bányában 1957 októberében 19,94 korona, no­vemberben már 26,08 korona. A tagdíjfizetés átlagának ilyen emelkedésével kapcsolatban számos példát említhetnénk más cseh és szlo­vák kerületekből is. A revízió során azonban komoly fogyatékos­ságokat is megállapítottunk. így pl. a plzeni kerületi pártbizottság 1957-ben tartott teljes ülésén a kerületi revíziós bizottság rámuta­tott a Horšovský Tyn-i Állami Gazdaság igaz­gatósága vezető kádereinek rossz tagdíjfizetési erkölcsére, amelyet a revízió tárt fel. Konk­rétan megnevezték a rosszul fizető elvtársakat és bírálták a CSKP járási bizottságának az állami birtok alapszervezeteiben működő instruktorá­nak munkáját is. Ennek eredményeképpen a bírált elvtársak 2530 korona összegben fizették meg a pártnak tartozásukat. A kerületi revíziós bizottság a helyes tag­díjfizetés ellenőrzése során feltárt olyan esetet is, hogy a Český Tešín-i járás egyik alapszervezetében egy pártonkívüli szedte be a párt tagdíjait. A bratislavai kerületben a tagdíj fizetése során fogyatékosságokat álla­pítottak meg a megbízotti hivatalok, a film, a színház és a Pravda szerkesztősége egyes alapszervezeteiben. Sajnos nem véletlenszerű jelenség számos gazdasági és "kulturális dol­gozó rossz tagdíjfizetési fegyelme. A párt számos jó fizetéssel rendelkező tagja külön­féle jövedelemmel rendelkezik, mint pl. iro­dalmi munkáért, színészi teljesítményekért, stb. járó honoráriummal, s ezt nem számítja be tiszta jövedelmébe, ebből az összegből nem fizet tagdíjat. Nem hallgathatjuk el azt a tényt, hogy pártunkban még vannak egyesek, köztük funkcionáriusok is, akik arra töreked­nek, hogy a tagdíjak magasságát megszabó Központi Bizottsági határozatot megváltoztas­sák. Revíziós tevékenységünk során olyan helyte­len nézetekkel találkoztunk egyes járási szer­vezetekben, amelyek szerint a politikai és a szervező feladatok pénzügyi ellátása csupán a CSKP Központi Bizottságának dotálásától függ. Az ilyen irányzatok ellen harcolnunk kell. Pártunk feladatainak anyagi biztosítása terén továbbra is döntő tényező lesz a tag­díjakból nyert jövedelem. A tagdíj fizetésénél természetesen nemcsak a pénzről van szó. Ez a jó, avagy, a kevésbé jó politikai munkának az eredménye. Engedjék meg, hogy ezzel kapcsolatban egy személyes tapasztalatomat említsem. Az első köztársaság idején a párt egyetlen egy tagja sem követelte a tagdíj csökkentését, sőt el­lenkezőleg még a munkanélküliek sem akartak tagkönyvecskéjükbe ingyenes bélyeget ragasz­tani, habár erre a CSKP KB határozata értel­mében joguk volt. A párt költségvetésének keretén belül mű­ködnek a kerületi pártlapok is. A párt egy­séges költségvetése ma felöleli a párt egész gazdaságát, beleértve a Rudé Právot, a Prav­dát és számos további folyóiratot, a CSKP Történeti Intézetét, a pártfőiskolákat, a Tár­sadalomtudományok Intézetét, a Vlagyimir Iljics Lenin Múzeumot, a Klement Gottwald Múzeumot és a többi hozzájuk tartozó mú­zeumokat, valamint a párt többi hasonló in­tézményét. A pártban az elmúlt időszakban teljes lel­tározást hajtottak végre és ezzel rendet te­remtettünk a párt vagyonának nyilvántartásá­ban, megoldottuk a párt valamennyi titkársága épületének tulajdonjogi helyzetét. A beruházá­sok és a fő javítások terén is nagyobb rendet teremtettünk. 1957. december 31-ig az alapszervezetek 91 százalékát vontuk be a párt országos gazdál­kodásába. Az előttünk álló feladat az, hogy az alapszervezeteket maradéktalanul bevonjuk a párt költségvetési gazdálkodásába. A CSKP járási bizottságainak az iskolázásra fordított kiadásai bizonyítják, hogy a CSKP Központi Bizottsága milyen nagy gondot for­dít a vezető káderek nevelésére és oktatására. Ha az e célra fordított 1954. évi kiadásokat száznak vesszük, akkor 1955-ben ezek a ki­adások elérték a 117,17 százalékot, a rákövet­kező évben 201,51 százalékot, tavaly pedig a 170,73 százalékot. Az 1957. évi visszaesést az okozta, hogy a költségvetést csupán 62,8 százalékra merítettük ki. Ez arról tanúskodik, hogy a járási bizottságok feladataikat hiá­nyosan teljesítették. Meg kell továbbá jegyez­nünk, hogy még mindig nincs teljesen kihasz­nálva a pártiskolák többségének befogadó képessége. A párt vállalatai, a Rudé právo és a Pravda pénzügyi gazdálkodásában a bevételi és ki­adási tételek stabilizálódtak. Ez a két vállalat aktív mérleget ért el. 1956-hoz viszonyítva a két pártvállalat gazdasági összeredménye 13 százalékkal jobb. Be kell ismernünk, hogy míg a cseh országrészekben a kerületi párt­lapok nyereséggel dolgoznak, addig Szlová­kiában ezek mind ez ideig veszteséget mutat­nak fel. A nyilvántartás A Revíziós Bizottság tevékenységében szem előtt tartja a párttagok és tagjelöltek nyil­vántartását is. Örömmel jelenthetem ki, hogy az elmúlt kongresszus óta eltelt időszakban ezen a téren is jelentős javulás állt be. A jól vezetett pártnyilvántartásnak segítséget kell nyújtania a párt kádereinek helyes neve­lésében és széthelyezésében is és így a párt­munka színvonalának tökéletesítésében az egyik döntő tényező szerepét kell betölteni. Ezért a CSKP tagjai és tagjelöltjei nyilván­tartása irányelveinek ismerete feltételét ké­pezi a nyilvántartás sikeres, helyes vezetésé­nek. Habár a párt szervei nyilvántartják a CSKP tagjait és tagjelöltjeit, vannak még fogyatékosságok, amelyek arra intenek, hogy a nyilvántartás vezetését megjavítsuk, követ­kezetesebbé tegyük és felelősségteljesebben végezzük. A revízió során feltárt helyzet alapján két esetet említek meg a sok közül. A Hradec Králove-i kerület Dvúr Králové-i járási párt­bizottságán az egyes szervezetek nyilvántar­tási lapjai 92 esetben nem álltak összhangban az 1957 februári havi jelentésekben feltünte­tett adatokkal. Megállapítottuk továbbá, hogy 105 esetben nem intézték el a tagság kérdé­sét és 31 esetben az új tagjelöltek jelentke­ző lapjait. Ezzel szemben Náchodban és Nová Pákán a nyilvántartást általában jól ve­zetik. Hasonló volt a helyzet a České Budé­jovice-i kerületben is. A kerületben az ellen­őrzés során megállapítottuk, hogy 594 tag­jelöltnek már lejárt a tagjelöltségi ideje, a prachticei járásban 36 ilyen tagjelölt volt. Ez azt bizonyítja, hogy állandó ellenőrzést kell gyakorolni a tagság nyilvántartása fölött, mivel ezen nyugszik a párt szervezési rendje és ha az egyes járásokban nincs rendben a nyilvántartás, akkor seilki sem állapíthatja meg a párttagok számát és annál kevésbé a tagság szociális összetételét. A párt járási bizottságainak a kerületi pártbizottságok segítségére támaszkodva gon­doskodniok kell arról, hogy a párt tagjai és tagjelöltjei nyilvántartásának vezetéséről szó­ló irányelveket következetesen teljesítsék, megismertessék velük a párt funkcionáriusait, tagjait és tagjelöltjeit és szigorúan gondos­kodjanak teljesítésükről. A revíziós bizottságok kötelesek ellenőrizni a párt tagjai és tagjelöltjei nyilvántartási rendjét és szintúgy a pártdokumentumok tel­jes rendjét. A pártadminisztratíva helyzete A CSKP Központi Bizottsága irányelveket adott ki annak érdekében, hogy a párt szer­veinek adminisztratív munkája és az írásbeli anyaggal való bánásmód egységes legyen. A revíziós bizottságok az ellenőrzés során figyelemmel kísérték, miként tartották be ezeket az irányelveket. Az esetek többségé­ben, különösen a párt kerületi titkárságain lényeges javulás állt be az írásbeli anyaggal való bánásmódot és annak elhelyezését tekint­ve. A revízió során azonban, különösen egyes járási titkárságok levéltáraiban fogyatékossá­gokat is feltártunk. A revíziós bizottságok feladatai Beszámolómban csak igen röviden említet­tem valamennyi fokozatú revíziós bizottság munkáját. A revíziós bizottságokban a párt számos becsületes és áldozatkész funkcioná­riusa dolgozik, akik tevékenységükkel hozzá-: járultak a párt gazdálkodásának tökéletesíté­séhez a nyilvántartás és a pártadminisztratíva szakaszán. Ennek ellenére azonban a revíziós bizottságok tevékenysége nem érte el minden esetben a megkívánt szintet. Ez különösen egyes járási revíziós bizottságokra vonatko­zik. A fogyatékosság fő oka abban rejlik, hogy nem minden esetben választják ki meg­felelőképpen a revíziós bizottságok tagjait. Habár az utóbbi időben káderszempontból tovább javult a járási revíziós bizottságok tag­jainak kiválasztása, még mindig számos funk­cionárius úgy hiszi, hogy a revíziós bizottság jó tagja csak könyvelő és hasonló szakember lehet. Természetesen ez nem elég. A revíziós bizottság jó tagjává az válhat, aki politikailag fejlett, ismeri a pártmunkát és áldozatkészen dolgozik. Vannak ilyen párttagjaink, feladatunk csupán az, hogy bevonjuk őket a revíziós te­vékenységbe. A revíziós bizottságok munkájának közös fogyatékossága — és ez a Központi Revíziós Bizottságra is vonatkozik — a következetes­ség hiánya, a párt Központi Bizottsága és a Központi Revíziós Bizottság határozatai telje­sítésének ellenőrzésében. Beszámolóm záró részében legalább körvo­nalaiban vázolni szeretném a legközelebbi idő­szakban a párt revíziós bizottságai előtt álló feladatokat: 1. Rendszeresen ellenőrizniök kell a párt valamennyi szervezetének, vállalatának és in­tézményének költségvetés szerinti gazdálkodá­sát; 2. gondoskodniok kell arról, hogy a kerületi és járási revíziós bizottságok következetesen ellenőrizzék a tagok tagdíjfizetési erkölcsét, vagyis azt, hogy a tagdíjat idejében és a meg­határozott összegben fizessék; 3. ellenőrizniök kell a párttagok nyilvántar­tását és figyelemmel kell kísérniök vajon a taggyűléseken helyesen megmagyarázzák-e a CSKP tagjai és tagjelöltjei nyilvántartásának vezetéséről szóló irányelvek tartalmát, vajon következetesen gondoskodnak-e betartásukról; 4. figyelemmel kell kísérniök vajon a kom­munisták taggyűlésein és aktívám következe­tesen ellenőrzik-e a tagsági könyveket és a tagjelölti igazolványokat; 5. ellenőrizniök kell az alapszervezetek be­vonását a párt költségvetésébe. Küldött elvtársak! Mivel abban az időszakban, amelyről beszá­molóm szól, tovább szilárdult a párt gazda­sága, javasolom a XI. kongresszusnak, hogy fejezze ki bizalmát pártunk Központi Bizott­ságának a párt gazdaságának irányításáért, vagyonának igazgatásáért, és a kongresszus vegye tudomásul a Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről szóló beszámolót. Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának munkaelnöksége 1. Bacílek Karol, az SZLKP KB első titkára 2. Barák Rudolf, a CSKP KB politikai irodájá­nak tagja 3. Biľak Vasil, a CSKP KB tagja 4. Černík Oldŕlch, a CSKP KB titkára 5. Černý Jaroslav, a CSKP Karlovy Vary-i ke­rületi bizottságának tagja 6. Dávid Pavol, az SZLKP KB titkára 7. Dolanský Jarotnír, a CSKP KB politikai iro­dájának tagja 8. Fierlinger Zdenék, a CSKP KB politikai iro­dájának tagja 9. Gubalová Mária, az SZLKP nyitrai kerületi bizottságának tagja 10. Harus Ján, a CSKP KB tagja 11. Hendrych Jiŕí, a CSKP KB titkára 12. Hrabovský Ján, a duchcovi Barbora-Bánya üzemi pártszervezetének elnöke 13. Hruška Čenék, a CSKP KB tagja 14. Hlina Ján, a CSKP plzeni kerületi bizott­ságának vezető titkára 15. Hron Pavel, a CSKP olomouci kerületi bi­zottságának vezető titkára 16. Jankovcová Ľudmila, a CSKP KB politikai irodájának póttagja 17. Jurán Josef, a CSKP brnói kerületi bizott­sága irodájának tagja, a kerületi bizottság titkára 18. Kolár František, a opatovicei villanytelep üzemi párt-bizottságának elnöke 19. Kopecký Václav, a CSKP KB politikai iro­dájának tagja. 20. Koucký Vladimír, a CSKP KB tagja 21. Krček Antonín, a CSKP prágai városi bi­zottságának vezető titkára 22. Krosnáŕ Josef, a CSKP KB tagja 23. Krutina Vratislav, a CSKP KB titkára 24. Köhler Bruno, a CSKP KB titkára 25. Mihalík Alojz, az SZLKP kassai városi bi­zottságának tagja 26. Mišková Jaroslava, a CSKP Üstí nad La­bem-i kerületi bizottságának tagja, 27. Nejedlý Zdenék, a CSKP KB tagja 28. Némec Josef, a CSKP KB tagja 29. Novotný Antonín, a CSKP KB első titkára 30. Reguly Michal, az SZLKP žilinai járási bi­zottságának vezető titkára 31. Svoboda Adolf, a CSKP KB tagja 32. Strecha j Rudolf, a CSKP KB tagja 33. Šimúnek Otakar, a CSKP KB politikai iro­dájának póttagja 34. Široký Viliam, a CSKP KB politikai irodá­jának tagja 35. Štetka Josef, a CSKP Központi Revíziós Bi­zottságának elnöke 36. Schubertová Jiŕina, a CSKP sušicei járási bizottsága irodájának tagja (plzeni kerü­let). 37. Vališ František, a CSKP České Budéjovice-i kerületi bizottságának tagja 38. Vecker Miloslav, a CSKP KB tagja 39. Zbránek František, a CSKP ostravai kerü­leti bizottsága irodájának tagja 40. Zupka František, a CSKP KB tagja | Legjobbjaink tanácskozásán , , . . ^ r—, A kongresszusi palotába egy- munista Pártjának küldöttsé- forradalmi munkásmozgalom más után érkeznek a küldőt- gét üdvözli. Novotný és Kiri- bevált központjáról szól. A tekkel teli autóbuszok, a csenko elvtársak férfiasan ke- proletár nemzetköziség ma­kongresszus vendégei, a külföldi zet szorítanak egymással, gasztos eszméjéből ránk háruló testvérpártok delegációi, pár- Szimbolikus testvéri kézfogás feladatokról, az egész szocia­tunk vezető személyiségei, de ez a Szovjetunió és Csehszlo- lista rendszer világraszóló sehol semmi fennakadás. Min- vákia népei között. Néma ke- eredményeiről, a béke megör­legköriUtekintőbben gyelettel, helyükről felállva zése érdekében kifejtett erő­adóznak a jelenlevők a kom- feszítéseinkről, a revizionizmus munista mozgalom halottainak, elleni harcunkról, pártunk ve­dent a megszerveztek. Jóval a kong resszus megnyitása előtt min denki a helyén ül. A jelenlevők köztük felejthetetlen Zápotoc- zető szerepéről, vagv éppen a átérzik a kiemelkedő esemény, a XI. pártkongresszus törté­tapasztalataira szeretett köztársaságunk drága kommunista pártjának legfőbb Központi' Bizottságának szerve elsőnek fogja a tör- titkára lép a mikrofon ký elvtársunk emlékének, szocializmus mielőbbi megva­Amikor Široký elvtárs megnyi- lósításának lehetőségéről és nelmi jelentőségét. A Szovjet- tottnak nyilvánítja a kong- szükségességéről, tz előttünk unióra, annak négy évtizedes resszust, a jelenlévők felállva álló merész feladatokról be­támaszkodva eléneklik az Internacionálét. szél. Öröm hallgatni Novotný Novotný elvtárs, pártunk elvtárs erőteljes, határozott, első előremutató, lelkes es lelkesítő e;é. szavait, és amikor végig járta­vénynél is erősebb határozatba ö tartja a Központi Bizottság to m szemem a küldöttek so­foglalni, hogy hazánkban a beszámolóját a párt tevékeny- kaságán, örömmel tölt el a szocializmust népünk javára ségéről és az előttünk álló fel- látvány: valóban legjobbjaink történelmileg a lehető legrö- adatokról. A küldöttekhez szól, tanácskoznak itt most az or­videbb időn belül megvalósít- de r ajt uk keresztül az ország sz á9 jövőjéről. Í uJ c- minden kommunistájához, az Fényárban úszik a terem, Az óriási tárgyalóteremben ^g^sz dolgozó néphez. Éppen amikor Novotný elvtárs beszé­az elnökségi emelvény mögött, ezér t beszélhetünk hazánk dol- de jégéhez közeledik. Ily dör­a terem főfalán, hatalmas vő- g 0 Z(ňnaic szilárd erkölcsi-po- gő, helyeslő tapsban csak kivé­rös bärsonydrapperián Mars, unkái egységéről, mert dol- teles alkalomkor részesülhet Engels, Lenin, Gottwald élv- g 0 Zóink valóban tisztelik, sze- szónok. Akinek szerencséje társak fényképe, valamint a reti k pártunkat, bíznak benne, volt ezt a beszédet végighaíl­nemzeti és a vörös, forradalmi tfehéz megállapítani, hogy gatni, hosszú életre szóló böl­lobogók. Minden olyan egysze- t] ovot ný elvtárs beszámolója csességet, útmutatást meríthet rü és mégis oly fenséges. Mél- Során mikor \erősebb a taps belőle. Lesz mihez hozzászólni tó környezet a kommunisták, és a helyeslés, vajon amikor a délutáni vitában és lesz mi­az ország legjobb gazdáinak m országépítésben, az iparban, ről beszélni, mert nincs köz­tanácskozásához. mezőgazdaságban elért sike- életünknek egyetlen olyan sza­Široký elvtárs nyitja meg a reinkről, az örök időkre szóló kasza, amelyet a Központi Bi­nevezetes ülést. Žúg a taps, asehszlovák-szovjet barátság- zottság részletes beszámolója amikor a 51 testvérpártot, el- rôl, a Szovjetunió Kommunista ne érintett volna, sősorban a Szovjetunió Kom- Pártjáról, mint a nemzetközi SZILY IMRE ÜJ SZŐ 3 * 1958. június Ift

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents