Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-17 / 166. szám, kedd

A bystré! cementgyári dolgozó

k si

kere • " Teljesítették a kiviteli tervet s mintegy 5000 tonna cementet gyártottak terven felül (ČTK) - A bystréi cementgyári dolgozók, akik elnyerték az Építészeti Minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját, a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére szombaton, június 14-én teljesítették a kiviteli tervet. A Szovjetunió megrendelésére leszállították a még hátralevő 240 tonna kitűnő minőségű cementet. A bystréi cementgyári dolgozók teljesítették egy további kötelezettségvállalásukat is. Az év elejétől 4964 tonna cementet, azaz a tervbe vett mennyiségnél 464 tonnával többet gyártottak terven felül építészetünk számára. MEGJEGYZÉS Keszölcésen nincs minden rendben Keszölcésen valami hiba van a kréta körül. Bors János, a szövetkezet elnöke a múlt nyáron a szövetkezet címére igényelt egy autóbuszt kirándulás céljából. Az autóbuszon a keszölcési szövetkezetesek közül igazán kevesen utaztak, annál többen a szomszédos falukból a rokonok, ismerősök. A négynapos kirándulás 21 és félezer koronába került. Bors János az utazási irodának 10 500 korona előleget adott, de a hátralevő 11 ezer koronát még mindig nem fizette be a Csedok pénztárába, ezért kapott a szövetkezet — mivel annak a címére volt igényelve az autóbusz — többször is felszólítást, hogy fizessék ki már a tartozást. Hát hogy fizessen a szövetkezet másokért? Később kiderült az is, hogy nem is kéne az adósságot a szövetkezetnek fizetni, ha... és Itt a bökkenő! Bors János elnök az utazóktól — saját bevallása szerint — 2800 korona kivételével „bevasalta a költséget, de ebből csak, ahogy már említettük is, 10 500 korona került a Csedok pénztárába. Most az a kérdés: — Hová lett a többi pénz? Az ügy igen bonyolultnak látszik, már csak azért is, mert az elnök kezdetben azt mondta, hogy a beszedett összeg és az előleg fejében kifizetett összeg közötti különbbzet nála van. Később már a fennálló öszszegnek csak egy töredékét tudja magánál és így beszél: - A tíz és félezren felül Vit Károllyal 7500 koronát küldtem a Csedoknak. De Vit nem hozott róla számlát. Azt mondta — nem adtak... Vit Károly, a somorjai építkezési vállalat technikusa másképpen mondja. Elismeri, hogy Borstól átvett 7500 koronát, de ezt nem arra a célra kapta, hogy a Csedokba vigye, hanem ebből az összegből az „utánjárásokkal" járó költségeket fedezze. Az említett összegből az ő részére is 800 korona „tiszteletdíj" volt előirányozva. Ö ezt állítólag nem fogadta el, hanem a nyolcszáz koronát és még 1300 koronát, összesen 2100 koronát visszaszármaztatta Bors Jánosnak. A kérdés az, hogy hová tette a többit. Bors is, Vit is tudják, hol a többi pénz. Tudják, kinek adták oda „tiszteletdíj" formájában, de erről mind a ketten hallgatnak. Vit így mondja: — Nem mondhatom meg, mert becsületszavamat adtam, hogy soha nem árulom el. Mondja meg az elnök, ő is éppen úgy tudja ... A keszölcési szövetkezet asszonyainak aggodalma - akik észrevételeikkel a szerkesztőséghez fordultak — tehát nem volt hiábavaló. A nevezett utazás megszületésénél igen sok volt a „bába" s ez esetben nem a gyerek, hanem a pénz tűnt el. Bors Jánost a faluban, a környéken is mint „jó üzletembert" ismerik. De ez egyszer mégis elszámította magát. Népiesen szólva, messzire dobta a sulykot. A szövetkezet cégére alatt lefolytatott üzérkedésre rávilágított a tagok ébersége. A dolog további intézése már nem tartozik ránk, hanem az illetékes szervekre. Az ő dolguk lesz „kinyomozni", mit takargat Vit Károly „becsületszava", hová lett a beszedett összeg, kik vágták zsebre, hogy az „ő fáradalmuk jutalmát" majd a szövetkezet fizesse meg. Még csak annyit, hogy az utazási iroda követelése jogos, mert ők nem Bors Jánosnak, de a szövetkezetnek adták az autóbuszt és a szövetkezet számláját terheli az utazással járó költség. Ök arról nem igen tudhatnak, hogy Bors összeszedte a pénzt és Vit barátjával becsületszóval lelakatolt eddig ismeretlen helyre tették. -SzA z egyik a legjobb férfikorban van, most ünnepelte harmincötödik életévét. Naponta vendégünk és naayon beszédes, reggeltől estig tudnánk ót hallgatni. Soha nem fárad el, nem is egyoldalú s komoly, fontos dolgokról beszél, de ugyanakkor nem ellensége a tréfának sem. És sportfanatikus is, sokszor képes mindenkit magával ragadni. Még nem jöttek rá? Egész biztosan önöknek is jóbarátjuk, mindegy, hogy a városban vagu a falun lalcnak. Hisz minden időben jelentkezik, akár reggel, délben vagy későn éjjel. Öccse még csak ötéves, a család kedvence. Határozottan hasonlít idősebb bátyjára, aki egy kissé féltékeny is kis öcsikéjérs. Természetesen a kicsi még nem annyira ismert, mint bátyja, de biztosan nem tart majd sokáig, amíg utoléri testvérbátyját és lehetséges, hogy fiatalos hévvel egy kicsit háttérbe fogja szorítani. Különben még nem került ki gyermekbetegségeiből, s' még érzékenyebb természetű. Reméljük, hogy ez is megváltozik. Nem akarjuk azonban kedves olvasóink kíváncsiságát tovább csigázni. Eláruljuk, kiről van szó. | Két testvér A csehszlovák rádió nemrégen ünnepelte 35. évfordulóját, a televízió pedig 5 évvel ezelőtt alakult. Ma már Csehszlovákiában a rádiónak 3 millió hallgatója, 6 adási köre van, és hetenként 700 órán át sugároz. Ezenkívül még magyar, lengyel, ukrán ás német adás is van. Szlovákiában is naponta 19—22 órát van adás. Mit áruljunk el méa a rádióról? A rádió idejének 60 százalékát a zenének szenteli, ami egy évben 14 000 órának felel meg. A zeneműsorban sokat foglalkoznak a cseh és szlovák klasszikus zeneszerzőkkel, vagy a jelenlegi zenével. Sok zeneprogramot ki is cserélnek a külföldi rádióállomásokkal. Kétmillió tengerentúli cseh és szlovák honfitársunk számára két fél órai és egy 1 órás programot, ezenkívül európai honfitársaink számára két f étórás programot sugáros rövidhullámokon. Hogy milyen népszerűek ezek az adásaink, annak legjobb bizonyítéka az, hogy tavaly 25 000, ez idén az első negyedévben pedig 8500 levél érkezett küllődről. Külön adások vannak angol, német, francia, olasz, arab és szerbhorvát, görög, svéd és spanyol nyelven. A külföldi adásokat naponta 23 órán keresztül, sugározzák. A televízió már öt éve működik. Ma már 3 televíziós adóállomás működik, s ez idén helyezik üzembe a legerősebb leadót Brnóban és jövőre Hradec Králóvéban, A csehszlovák televíziónak ez idő szerint 226 000 részvevője van, úgyhoau 22 lakosra esik egy televíziós készülék. A második ötéves terv szerint 1960-ig e televíziós közvetítést kiterjísztik az egész köztársaság területére. Legújabban már a televízió is bővíti a nemzetközi együttműködést. Tavaly például az ökölvívó Európa-bajnokságok Idején, ez idén a bratislavai műkorcsolyázó Európa-bajnokságról az Eurovision nyugat-európai televíziós szervezet fojta a mi televíziónk jeleit és e versenyt láthatták a nyugat-európai nézők ís. A rádió és televízió munkáját nálunk nagyra értékelik és ezért többször kitüntették az egyes dolgozókat illetve kollektívákat. . g—

k Már másodízben | | vesz részt a CSKP | kongresszusán ^ s l~Jokorádi Mária, a rimaszom- ^ $ bati RISO-üzem munkás-$ § nője immár ' másodízben ^ § vesz részt Csehszlovákia Kommu- ^ fc nista Pártjának kongresszusán, i ^ A párt először a CSKP 1951-ben 5 i tartott X. kongresszusára válasz- ^ ^ totta küldöttévé. Ez volt a leg-$ § jelentősebb esemény életében. ^ ^ Mint egy nagybirtokon robotoló § ^szegény földmunkás leánya és ké-^ ^ sőbb mint háromgyermekes öz- ^ ^ vegyasszony sohasem gondolt ar- % ^ ra, hogy valaha tevékeny részt fog ^ ^ venni a közéletben és a párt ilyen ^ ^ nagy jelentőségű tanácskozásain. ^ § Attól a pillanattól kezdve, mikor ^ ^ 1946-ban belépett Csehszlovákia ^ ^ Kommunista Pártjába, egészen új ^ % emberré vált. Míg a múlt, a ka- ^ ^ pitalista rendszerben, csak nyo- ^ ^ mort jelentett számára, és tudat- $ ^ lanságra ítélte, mert csupán két§ ^ elemit végezhetett, a párt arra ^ <! vezette őt, hogy kifejlessze min- ^ ^ den képességét és erejét. S hogy ^ ^ e képességek nem csekélyek, ezt % ^ sokoldalú tevékenysége bizonyít- ^ § ja. Röviddel a pártba való belé- § ^ pése után a RISO üzemi pártszer- $ ^ vezete bizottságának tagjává vált ^ ^ és egy ideig az üzemi pártszerve- ^ fc zet elnöke volt. Sok fontos funk- ^ ^ ciót lát el és az üzemi milícia ^ ^ tagja. Példás és önfeláldozó mun- $ ^ kájáért megválasztották a párt ^ ^ legmagasabb fokú szervének — a § ^ CSKP XI. kongresszusának — kül- ^ i döttjévé. i s s ^///////////////////////////ŕ/////////////////y//,> A CSKP XI. kongresszusa előtti munkaverseny lényegesen lerövidítette a lipnoi földalatti vizierőmű építésének idejét. Képünk a vizierőmű földalatti építkezésének egy részét ábrázolja. (Foto ČTK — Krejčí) Ä munkás-paraszt szövetség kérdése a pártkongresszus előestéjén sehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának küszöbén állunk, melynek egyik fő feladata szocialista építésünk betetőzésében reánk váró politikai, gazdasági és ideológiai feladatok meghatározása. E jelszó kitűzésével természetszerűen folytatjuk az 1945. májusában, majd 10 évvel ezelőtt, főként a dolgozó nép februári győzelme után megkezdett utunkat. Dolgozó népünk az eltelt 13 év alatt nagyszerű eredményeket ért el a szocializmus építésében. A bruzsoáziát kiszorítottuk az összes politikai hatalmi pozíciókból. Az ipar, a kereskedelem és a pénzügy államosításának és a forradalmi agrárreform végrehajtásának következtében legfontosabb gazdasági támaszait elvesztette. A mezőgazdasági nagytőkések felszámolása után még jelentős kulákréteg maradt a falvakon. Száma és befolyása azonban a korlátozás és visszaszorítás következetes politikája folytán már eddig is lényegesen csökkent. Jelentős sikereket értünk el a falu szocializálásában, a lakosság életszínvonalának emelésében, továbbá ideológiai és kulturális téren is. A szocialista forradalmi átalakulások következtében nálunk a gyakorlatban megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása és kialakultak szocialista építésünk utolsó szakasza megkezdésének alapvető anyagi és kulturális feltételei. Ezek a tények, valamint a Szovjetunió vezette szocialista világrendszerhez tartozásunk lenetővé teszik a szocializmus betetőzésével összefüggő feladatok közvetlen megoldásának megkezdését. A CSKP a szocialista építés kérdéseinek megoldásában mindenkor abból indult ki, hogy a szocializmus építése a munkásosztály és annak kommunista pártja vezette néptömegek aktív tevékenységének a folyamata. Ha ez általában vonatkozik a szocializtnus építésére, még fokozottabb mértékben vonatkozik a mezőgazdaság szocialista átépítésére, mivel a milliós paraszttömegek aktív tevékenysége nélkül a munkásosztály egyedül nem tudja megteremteni és megszilárdítani a szocialista termelési viszonyokat a falvakon. A CSKP politikája a munkás-paraszt szövetség megteremtésére irányul. Enélkül nem vívhattuk volna ki, nem tarthattuk volna fenn és nem szilárdíthattuk volna meg a proletariátus diktatúráját, a munkás-paraszt szövetség nélkül nem építhetnénk a szocializmust. Csehszlovákia . Kommunista Pártja tapasztalatai is teljes mértékben igazolták a nemzetközi munkásmozgalomnak ezt az alapfontosságú tapasztalatát. A szocialista építés jelenlegi szakaszában, midőn előtérbe került a mezőgazdaság szocialista átépítése befejezésének kérdése, különösen nagy jelentősége van a munkás-paraszt szövetségnek — a néphatalom alapjának és a szocialista forradalom hajtóerejének. A feladat bonyolultsága ellenére ** a szövetkezetesítés folyamata az utóbbi időben, főként a' CSKP 1956. évi országos konferenciája óta rohamos ütemben halad előre. 1958 február végén 11 344 III. és IV. típusú EFSZ gazdálkodott 2 746 000 hektár földön, azaz a köztársaság szántóterületének 53,9 százalékán. Ha hozzászámítjuk még az állami gazdaságokat, melyek 1957 végén a szántóterület 13,7 százalékán gazdálkodtak, látjuk, hogy a szocialista szektor ma már a mezőgazdasági földterületnek körülbelül 68 százalékát, azaz kétharmad részét műveli meg. Fontos azonban, hogy sikerült megnyernünk a középparasztokat a szövetkezeti gondolatnak. A közápparaszt ma már EFSZ-eink központi alakja. A vidéken mégis még fennmaradt a kisárutermelők számbelileg is jelentős osztálya. 1957 végén még 1107 300 mezőgazdasági üzem állt az EFSZ-eken kívül, beleértve a piaci termelés szempontjából korlátozott jelentőségű, félhektárnál kisebb földterületeket is. Most fő figyelmünk arra irányul, hogy különösen- a fontos termelővidékeken megnyerjük a közép- és kisparasztok hátralevő részét. Amikor a középparasztot megnyerjük a szövetkezeti gondolatnak, tudatosítanunk kell, hogy részben tulajdonos, részben dolgozó ember. Ezért határozottan küzdenünk kell a megnyerésében alkalmazott olyan módszerek ellen, melyek nem veszik tekintetbe a középparaszt jellegének mindkét oldalát. Még ártalmasabb jelenség ma a kulákság befolyása veszélyének lebecsülése. Igaz, hogy a mezőgazdaság szocialista átépítésének folyamatában a korlátozás és visszaszorítás politikájának következetes érvényesítése a kulákság számbeli és gazdasági erejének >s befolyásának lényeges csökkenését eredményezte. A korlátozás és a visszaszorítás politikájának folytatása belátható időn belül azt fogja eredményezni, hogy a kulákság mint osztály gazdaságilag felszán olódik. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a kizsákmányoló osztályok utolsó maradványainak eltávolítása a könyörtelen osztályharc kérdése, s ebben mindaddig nem szabad engednünk, míg teljesen nem győzedelmeskedik" a szocializmus érdeke, Uogyan lépjünk fel ma a kulá•• kokkal szemben? Falvaink szövetkezetesítésének folyamata, amint már azt a CSKP országos konferenciája megállapította, olyan fokra hágott, hogy kivételes esetekben megengedhető a kulák felvétele a szövetkezetbe, ha ezt a járási pártbizottság és a JNB tanácsa gondosan felülvizsgálta. Minden esetben fontos, hogy a szövetkezeti dolgozók tudatában legyenek annak, miszerint a kulákot, mint tőkést kapcsolják be a szövetkezeti munkába. Semmi esetre sem szabad a kulákot beválasztani a szövetkezet vezetőségébe, hanem fizikai munkára kell fogni az állattenyésztésben, vagy a mezőn. A mezőgazdaság szocialista átépítésének befejezése nem kerülheti el a különféle üzérkedési hajlamok elleni küzdelmet. Az üzérkedési szándék abban nyilvánul meg, hogy a szövetkezeti parasztok látszólagos egyéni érdekeit az egész társadalom érdekei fölé akarják helyezni. Lenin szövetkezeti tervét éppen a parasztok egyéni érdekeinek a szövetkezet és a szocialista társadalom közös érdekeivel való célszerű összekötésének gondolatára építette, a közös érdekek előnybe helyezése mellett. Szövetkezetcink gyakorlatában gyakran nem tartják be ezt az elvet. Ez főként a háztáji gazdálkodás helytelen értelmezésére vonatkozik. Sok szövetkezetben az a gyakorlat, hogy a szövetkezeti dolgozók a háztáji gazdálkodásban látják jövedelmük fő forrását és a közös gazdaság rovására kezelik háztáji gazdaságukat, ami főként a túlméretezett há 1 íji gazdaságokban és az itt tenyésztett '.Hatok megengedett számának túllépésében nyilvánul meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy as ilyen állapot lerontja a szövetkezett dolgozók munkaerkölcsét és fékezi a szövetkezet közös gazdaságának fejlődését. Számos gazdaságilag erősebb szövetkezetben a tagok maguk javasolják a háztáji gazdálkodás fokozatos korlátozását. A háztáji gazdaságban tenyésztett tehenüket átadják a szövetkezeti gazdaságnak. Természetesen helytelen lenne adminisztratív módon, nyomással, a szövetkezeti tagok saját elhatározása nélkül nyúlni e kérdéshez. Saját tapasztalataikon kell meggyőződniük arról, hogy igazi egyéni érdekük nem áll ellentétben társadalmunk érdekeivel, A szocialista társadalom nem ösztönszerűen, automatikusan keletkezik, hanem az osztályharc folyamatában alakul ki. A magánkapitalista 'hajlamok elleni küzdelem is szerves részét képezi ennek a harcnak. A kommunisták küzdjenek naponta a burzsoá erkölcs említett csökevényei és a kapitalizmusnak az emberek gondolkodásában megnyilvánuló egyéb maradványai ellen. Ua az a feladat áll előttünk, hogy az eddig egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok túlnyomó többségének a közös gazdálkodásra való megnyerésével befejezzük a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés kiépítését. A parasztok szocialista szellemű átnevelése a szövetkezetbe való belépéssel azonban még koránt sem ér véget. Ideológiai és nevelőmunkánk küldetése, hogy segítse a dolgozó parasztot megszabadulni a magánkapitalista gondolkodásmódtól, s megértetni vele, hogy egyéni érdeke és a társadalmi érdek között semmilyen szakadék nincs. A mi feladatunk, hogy megértessük a dolgozó paraszttal: jobb életét csak valamennyi dolgozóval karöltve, egyedül a munkásosztály és a kommunista párt vezetésével érheti el. SAMO CAMBEfc / ÜJ SZÖ 4 * 1958. június ltl,