Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-14 / 132. szám, szerda

I Magyar-lengyel közös nyilatkozat Budapest (ČTK) - A lengyel párt- és kormányküldöttség Wtadyílaw Jomulkával, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkárával és J. Cy­-ankiewiczcsel, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökével az élen ná.jus 12-én délelőtt a Mag*i Népköztársaságban tett háromnapos ba­•áti látogatás után Budapestül a Román Népköztársaság fővárosába itazott, ahol a két ország között megkezdődtek a tanácskozások. Május 12-én Budapesten közzétették a Magyar Népköztársaság és i Lengyel Népköztársasát, párt- és kormányküldöttségének tárgyalasas­'61 kiadott közös nyilatkozatot. Amint a nyilatkozat rámutat, a két cüldöttséq megtárgyalta a jelenlegi lemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kér­déseit, valamint a Magyar Népköz­társaság és a Lengyel Népköztársa­»ág közötti kapcsolatok fejlődését. Valamennyi kérdésben teljes megér­tésre jutottak. A nyilatkozat nemzetközi része rámutat, hogy a két fél teljesen tá­mogatja a Szovjetunió, a többi szo­eialista országok és a világ összes békeszerető erői kezdeményezését a lázas fegyverkezés megszüntetésére és a kölcsönös bizalmon alapuló kap. asolatok megteremtésére irányuló akcióit. Mindkét fél megállapította, hogy a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez és a vüág nemzetei biztonságá­nak és együttműködésének megerő­sítéséhez vezető úton jelentős hala­dást jelentett a Szovjetunió azon kezdeményezése, hogy hívják egybe a csúcsértekezletet. Ezt a kezdemé­nyezést mindkét fél teljes mérték­ben támogatja. Ugyancsak mindkét fél teljes mér­tékben támogatja a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a nukleáris fegy­verkísérletek egyoldalú beszünteté­séről hozott rendkívül fontos hatá­rozatát. A két küldöttség megállapítja, hogy Európában rendkívüli veszélyt jelent a Német Szövetségi Köztársa­ság hadseregének atom- és rakéta­fegyverekkel való felszerelése. Ilyen körülmények között mindkét fél tel­jes meggyőződéssel hangsúlyozza mindazokat az előnyöket, amelyeket a közép-európai atomfegyvernventes övezet létesítésére tett lengyel ja­vaslat megvalósítása jelentene — írja továbbá a nyilatkozat. A nyilatkozat további része hang­súlyozza. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt együttműködése alapját a marxizmus-leninizmus eszméi és a szocializmus építése képezik. A12 kommunista- és munkáspárt moszk­vai nyilatkozata és a Békekiáltvány elvei alapján mindkét fél az együtt­működés elmélyítésére fog töreked­ni. A nyilatkozat harmadik része a két ország közötti gazdasági kapfcso­latok fejlesztésével és az árucsere rröveléséve-1 foglalkozik. Tovább terjed a libanoni általános sztrájk Beirut (ČTK) — Beirutban a már négy napja tartó általános sztrájk május 12-én további libanoni váro­sokra is kiterjedt. A sztrájkolok kö­vetelik, mondjon le a jelenlegi kor­mány és az amerikapárti politikát folytató Kamii Samun elnök. Beirutban hétfőn utcai harcokra került sor a tüntetők és a rendörala­kulatok között. Több személy életét vesztette, illetve megsebesült. Több száz személy tüntetett a Usis amerikai tájékoztató szolgálat beiruti olvasótermének épülete előtt. A felhá­borodott tömeg behatolt az épületbe s az amerikai könyveket és nyomtat­ványokat az utcára szórta. Omán az ENSZ-hez fordul Kairó (ČTK) — A kairói sajtó hírai szerint Omán kairói képviselete felhív­ta az Arab Országok Ligájának fő­titkárságát, hogy terjessze az ENSZ közgyűlésének jövő ülésszaka elé az ománi helyzet kérdését. A libanoni helyzet tovább éleződik. A nyugati ügynökségek híreiből ki­tűnik, hogy az egész országban foko­zódik az ellenállási mozgalom a je­lenlegi libanoni kormány és nyugat­párti politikája ellen. Beirut fővároaban május 15-am a reggeli órákban újabb tüntetések robbantak ki. Beirut utcain páncélosok és tankok cirkálnak. A kijárási tila­lom Beiruton kívül Tripolis kikötővá­rosra is érvényes. Hazafias erük ellen­őrzik az összes kivezető országutakat. Barrikádokat emeltek, hagy megaka­dályozzák a harckocsik és a kormány­csapatok beha tolását a kikötőkből a város belsejébe. Az USA végrehajtotta a harmadik nukleáris robbantást Washington (ČTK) — A e USA, amely a világ közvéleményének nö­vekvő ellenállása ellenére néhány Hap­pal eze'ött megkezdte nukleáris kí­sérleteinek idei sorozatát, hétfőn este a Csendes-óceán térségében végrehaj­totta e sorozat harmadik robbantását. Dulles válaszol AZ ORVOS DULLESHEZ: — MONDJA „A, A, A..." il MhSny sortom j A Z IRAKI PARLAMENT május 12-én jóváhagyta az iraki-jordán államszövet­ség, az ún. Arab Szövetséges Állam űj alkotmánvšt. (ČTK) A SVÉDORSZÁGI L1NKÖPINGI tanító­képző intézetnek előcsarnokában május 5-én ünnepélyesen leleplezték A. J. Ko­menský mellszobrát. Az ünnepélyen részt vett Jaroslav Vlček, Csehszlovákia svéd­országi követe és a sajtó képviselői. BUKARESTBEN a csehszlovák kereske­delmi képviseleti hivatal helyiségeiben megnyílt a csehszlovák elektrotechnikai kiállítás. (ČTK) BÉCSBEN vasárnap, május 11-én 32,7 Celsius fok volt a hőmérséklet. Ily me­leget májusban 1873 óta nem mértek Bécsben. Nyolc személyt kórházba kellett szállítani napszúrás miatt. (ČTK) HANOIBAN május 12-én sajtóértekez­letet /tartottak, amelyen a vietnami had­sereg főparancsnoksága összekötő bizott­ságának vezetője bejelentette, hogy az USA 1954. novemberétől ez év február­jáig 100 ezer tonna hadianyagot szállí­tott csupán a tengeren Dél-Vietnamba. DAMASZKUSZBAN' május 12-én meg­kezdődött azon összeesküvők elleni bünper. akik megkísérelték Nasszer meggyilko­lását és meg akarták hiúsítani az Egye­sült Arab Köztársaság kikiáltását. (ČTK) A SZOVJETUNIÓ Nagy Színháza balett­együttesének tagjai vasárnap befejezték vendégszereplésüket az Egyesült Arab Köztársaság szíriai tartományában. Épp­úgy mint előző fellépéseik, búcsúfellép­tük is óriási sikert aratott. (ČTK) A NYUGATI HÍRÜGYNÖKSÉGEK jelen­tik, a japán külügyminisztérium » tokiói amerikai nagykövetségnek hétfőn jegy­zéket adott át, amelyben tiltakozik az USA Csendes-óceáni nukleáris kísérletei ellen. (ČTK) W A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programjáról A NEUES DEUTSCHLAND CIKKE A cikk bevezető része a béke meg­szilárdításáért vívott harcban elfog­lalt jugoszláv állásponttal foglalkozik és Tito kijelentései alapján arra a következtetésre jut, hogy a jugoszláv kormány a NATO jelenlegi politikáját a jugoszláv nemzeti érdekek közvet­len veszélyeztetésének tartja. G. Hansen Nyugat-Németország újrafel­fegyverzéséve! kapcsolatban megálla­pítja, hogy Jugoszlávia tanult Európa történelméből, amely megköveteli a demilitarizált és békeszerető Német­országot. Ez az egyik reális és tartós tényezője a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság együttműködésé­nek. A cikk további részében a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségének programjával foglalkozik. Többek kö­zött a következőket írja: „Először is minden elvtársnak fel kell tennie a kérdést: mi késztette a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének vezetőségét arra, hogy olyan programot terjesszen elő, amely az SZKP. valamint a többi kommunista és munkáspártok marxista-leninista politikája elleni harcot szolgálja. Mi késztette őket arra. hogy a nemzet­közi fejlődés jelenlegi szakaszában a közös ellenséget és a NATO atom­politikusait segítsék, akik ellen min­den erőnket összpontosítanunk kell? A Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének vezetősége nyilvánvalóan az ellenkező irányban halad. Vajon nem az USA és a NATO által folytatott atomháborús politikában látják a fő veszélyt? Mit akar elérni a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­gének vezetősége? A világszerte uralkodó feszültség okaként a programtervezet két ka­tonai tömb. az Északatlanti Tömb és a Varsói Védelmi Szerződés fennállá­sát jelöli meg, anélkül, hogy hang­súlyozná keletkezésük alapvető ellen­tétes okait. A két világrendszer - a szocializmus és a kapitalizmus — küzdelmének marxista elemzését neutralisztikus bölcselkedéssel he­lyettesíti a tömbökről, és emellett megrövidíti Jugoszlávia legelemibb nemzeti érdekeit is. De nyilvánva­lóan a kommunisták szövetsége ve­zetőségének is bizonyos kétségei vannak- ez irányban, amit Edvard Kardelj Ljubjanaban a következőkép­pen fejezett ki: -Szükségesnek tartottuk konkre­tizálni ezt az értékelést (a NATO és a Varsói Szerződés értékelését) és jobban hangsúlyozni azokat az irány­zatokat, amelyektől a jelenlegi nem­zetközi kapcsolatok egész rendsze­rének további fejlődése függ. E té­ren a program-bizottság tekintetbe vette azt a tényt, hogy a nyugati nagyhatalmak nem szenteltek kellő figyelmet azoknak a békés javasla­toknak, amelyeket az utóbbi években a Szovjetunió és más szocialista or­szágok terjesztettek elő, valamint annak a ténynek sem, hogy a csökö­nyös erőpolitika komolyan veszélyez­teti a feszültség további enyhítésé­nek irányzatát, s ezzel végeredmény­ben a világbékét is. E reális állapot­ból kiindulva szükségesnek tartottuk konkréten értékelni a politikai tábo­rokra való jelenlegi megoszlást, emellett következetesen megmarad­tunk külpolitikánk elveinek keretei között. Berlin (ČTK) - Neues Deutsch­land „Összeegyeztethetetlen a marxizmus-leninizmussal" címmel közli G. Hansennak, szerkesztősé­ge tagjának cikkét a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének VII. kongresszusáról. A Varsói Szerződés ilyen új felfo­gása, amelyet Kardelj beszámolójá­ban „Az Északatlanti Tömbre való természetes védelmi reakciónak, fő­leg Nyugat-Németországa újrafelfegy­verzésére való természetes védelmi reakciónak" minősített, semmiképpen sem felel meg a valóságnak. Figyel­men kívül hagyja azt a tényt, hogy a szocialista államok elvben sohasem követhetnek agresszív célokat más nemzetekkél szemben. Figyelmen kí­vül-hagyja, hogy a Varsói Szerződés a béke védelmének eszköze, ami va­lamennyi nemzet s nem utolsósor­ban a jugoszláv nép érdekeit is szol­gálja. Végezetül figyelmen kívül hagyja a Varsói Szerződés tagálla­mainak azon több ízben tett kijelen­tését, hogy e szerződés szerepét be­fejezettnek lehet tekinteni, mihelyt létrejön az európai biztonsági rend­szer és feloszlatják az agresszív célokat szolgáló NATÖ-t. A programtervezet számos helyén azt a tézist védelmezik, hogy a szo­cialista országokban folyó szocialista építés mellett a tőkés országokban is olyan gazdasági és más folyamatok mennek végbe, amelyek a kapitaliz­musnak a szocializmusba való foko­zatos átnövekedésére vezetnek. Ez olyan tézis, amelyet valaha az Angol Fábián Társaság és később Eduard Bernstein hirdettek. Szükségszerűen az a ' benyomás keletkezik, hog.y a JKSZ vezetősége mindenkivel jóban akar lenni, úgyhogy pl. az amerikai liberális professzorok az úgynevezett népi kapitalizmusról szőlő téziseiket a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége programjával indokolhatják meg. Az a nézet, amely szerint a kapita­lizmusban a szocializmushoz auto­matikusan vezető folyamatok men­nek végbe, anélkül, hogy a munkás­osztály hatalomra kerülne, vörös fo­nalként húzódik végig a programter­vezet azon részén, amely igyekszik a jelenlegi kapitalizmust elemezni. Néhány olyan mondat puszta hozzá­adása, amelyek tagadják a szocializ­musba való automatikus átmenetet, semmi lényeges dolgon nem változ­tat. Helytelen a program egész kon­cepciója. Kardelj beszédének egyik helyén a kö­vetkezőket mondotta: — A program abból a koncepcióból in­dul ki. hogy a békés út (a szocializmus felé) szintén a forradalom egyik formája. Az evolúció lényegében a társadalmi fej­lődés olyan tényezőinek mennyiségben felgyülemlése, amelyek bizonyos fokon megteszik a mennyiségből az újabb, ma­gasabb minőségre való szükséges ugrást. Ebben rejlik a forradalom lényege. Eb­ben az értelemben az evolúció és a for­radalom egy és ugyanazon folyamatnak két szemszögét képezik. Ezt az ugrást azonban nem csak éles forradalmi kon­fliktusban vagy forradalmi konfliktusok sorozatéban lehet megvalósítani, hanem aránylag békés folyamatban is. amely so­rán a munkásosztály és a vezető szo­cialista erők fokozatosan vezető szerepet nyernek a hatalomban és a társadalmi életben, hogy lépésről lépésre megvaló­sítsák a szocialista fordulatot olyan in­tézkeciesekkei, amelyek megszüntetik a kizsákmányolást, szocializálják a termelő­eszközöket és kétségtelen vezető szere­pet biztosítanak a munkásosztály szociá­lis gazdasági érdekeinek az egész tár­sadalom fejlődésében, vagyis olyan in­tézkedések sorát valósítják meg, amelyek lényegükben forradalmiak. Egy marxista sem tagadta soha, hogy bizonyos történelmi körülmények között a munkásosztály felállíthatja uralmát vé­res konfliktusok, polgárháború nélkül is. Ez azonban az uralkodó osztálytól és el­sősorban annak igazi erejétől függ. A hatalom megszerzése minden eset­ben forradalmi aktus. Kardelj szavai sze­rint a munkásosztály hosszas fejlődési folyamat útján képes politikai hatalmat nyerni, és fokozatosan felhasználni a bur­zsoá államapparátus egy részét. Ez elvi ellentétben áll mindazzal, amit Marx a Párizsi Kommün tanulságai alapján és Lenin Állam és forradalom című művében megállapított. A tőkés osztály lefegyver­zése és a hatalomtól való teljes megfosz­tása forradalmi aktus útján továbbra is a legelső feltétele a munkásosztály poli­tikai hatalma felállításának. A programtervezet nagy fennhéjázás­sal igyekszik a kommunista pártoknak megmagyarázni, hogy nincs „monopóliu­muk a társadalomnak a szocializmus irá­nyában való fejlesztésére". így tehát egy­szerűen tagadja a munkásosztály pártjá­nak vezető szerepét a hatalomért vívott harcban és a szocializmus építésében. A programtervezet egyik legmerészebb része azt állítja, hogy a szocialista fejlő­dés első fázisában bizonyos szocialista államok vagy nemzetek gazdaságilag ki­zsákmányolhatnak más szocialista álla­mokat vagy nemzeteket. Bizonyos törlések és pontosabb meg­határozások ellenére továbbra is érvé­nyes marad, hogy a JKSZ programter­vezetében nyoma sincs a szocialista ál­lamok között aralkodó igazi testvéri kap­csolatok szellemének. Hiányzik további annak a segítségnek és támogatásnak elismerése, amelyben a Szovjetunió más szocialista államokat ré­szesít szocialista gazdaságuk fejlesztésé­ben. A programtervezetben eszközölt vál­toztatások nem veszik tekintetbe azt s szemrehányást, hogy a proletár nemzet­köziség fogalmát nagyon szorosan, csu­pán mint a szocialista országok egyenjo­gúságának elismerését és a belügyeikbe való be nem avatkozást értelmezik. A szocialista államok közötti kapcso­latokra a proletár nemzetköziség maga­sabb elveket határoz meg, amelyek ai emberiséget véglegesen mentesítik a na­cionalizmustól, a sovinizmustól, az ellen­ségeskedéstől és a háborútól — a köl­csönös együttműködés, a szocialista munkamegosztás, a technikai és tudomá­n-os tapasztalatok és a testvéri segítség elveit. A proletár nemzetköziség a szocialista országok munkáspártjainak kötelességévé teszi a tőkés országok munkásainak tá­mogatását felszabadításukért vívott har­cukban. Ezért megengedhetetlen, hogy régen megcáfolt programokkal és tézi­sekkel a tőkés országok munkásmozgal­mában ártalmas reformista illúziókat keltsenek. A világ munkásosztálya végle­ges győzelmének alapvető feltétele a kom­munista és munkáspártok ideológiai és politikai egysége, amely kifejezésre ju­tott a szocialista országok pártjainak közös nyilatkozatában és a világ kom­munista és munkáspártjai által aláírt Béke-kiáltványban. A JKSZ programja azonban valamennyi reakciós erőnek al­kalmas eszközként szolgál arra, hogy bizonytalanságot és zavart okozzon a vi­lág munkásmozgalmának soraiban. Ha ez nem sikerül — és természetesen nem fog sikerülni —, ez semmiképpen sem a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége Vezető­ségének érdeme. A jelenkori revizionizmus ellen következetesen és könyörtelenül harcolni kell D. Ganevnek, a BKP KB titkárának Szilisztrán mondott beszéde Szófia (ČTK) — Silistra, bolgár vá­rosban május 11-én a dobrodzsai el­esett forradalmárok emlékművének le­leplezése alkalmával tartott ülésen beszédet mondott Dimiter Ganev, a BKP KB politikai irodájának tagja, a Központi Bizottság titkára. A béke megőrzéséhez vezető út — mon­dotta Ganev — csak egy lehet, a ha­talmas szocialista tábor erőinek szilárd összefogása, azon egyedüli reális erőnek egybetömörülése, amely megfékezi az örült miliatristákat. a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom sorainak, a világ valamennyi haladó és békeszerető erőinek szilárd egybetömörülése. Ezért bárminő ellenkező irányú kísérleteket nem értékelhetünk másként, mint a bé­ke közvetlen elárulásaként, mert ilyen cselekedet csak az imperialisták gonosz szándékait támogatia. És ha az ilyen kísérleteket olyan em­berek teszik, akik kommunistáknak neve­zik magukat, akkor ez a kommunizmus ügyének közvetlen elárulását jelenti. Nem lehet másként értékelni a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsége vezető csoportjának eljárását, amely a marxista­leninista tanítás alapvető téziseinek reví­ziójára törekszik, eljárásával megbontja a szocialista tábor egységének szervezett­ségét, zavart visz a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom egységébe. Nem hátrálunk meg senki elöl és har­colni fogunk a revizionizmus minden je­lensége ellen, a marxista-leninista taní­tás tisztaságáért, mert csak ez a nagy tanítás mutathat utat a munkásosztálynak és a dolgozóknak s vezetheti őket a kom­munizmus ragyogó magaslatai felé — hangsúlyozta Ganev elvtárs. A Szovjetunió történelmi tapasztalatai­ból, saját tapasztalatainkból és a többi szocialista országok tapasztalataiból jól tudjuk, hogy a szocialista és a kommu­nista országépítés sikere szempontjából mily óriási jelentőségű a szocialista állam — a proletariátus diktatúrája, mily óriá­si szerepet játszik a kommunista párt, mint a munkásosztály és a dolgozó tö­megek vezére és szervezője. Ezért hatá­rozottan elutasítjuk a jugoszláv revizio­nisták mesterkedéseit, akik az állam el­halását jósolják — természetesen csak szavakkal — a kapitalizmusból a, szo­cializmusba való átmenet időszakában és fellépnek a kommunista párt vezető sze­repe ellen. A valóságban ezzel le akarják szerelni a nemzeteket az imperialista hó­dítók előtt, a szocialista országokban működő imperialista ügynökök és a bur­zsoázia megdöntött osztályainak maradvá­nyai előtt. Továbbra is sokoldalú erőfe­szítéseket fogunk tenni az irányban, hogy megszilárdítsuk a proletariátus diktatú­ráját, a kommunista pártot és népi de­mokratikus államunkat. Határozottan el­ítélünk minden kísérletet, amely be akar­ja feketíteni a Szovjetunót és annak politikáját s a kétség homályába akarja állítani a szocialista táborban viselt ve­zető szerepét. A Szovjetunió igazi lenini külpolitikát folytat. A Szovjetunió és a többi szocia­lista országok között teljesen testvéri és egyenjogú kapcsolatok állanak fenn és az ő önzetlen segítsége következtében a szocialista országok, tehát a mi hazánk is gyorsan haladnak előre. Mindezt nem­csak a szocialista országok nemzetei lát­ják, hanem az egész világ elnyomott és kizsákmányolt tömegei is. Ezt látják a jugoszláv nemzetek is. Csak az nem lát­ja, aki nem akarja látni. — A jelenkori revizionizmus — atneiy oly világosan megnyilvánult a jugoszláv kommunisták kongresszusán — ellen folytatott harcot — mondotta végül Ga­nev — következetesen és könyörtelenül kell folytatni. Ez az álláspontjuk a bol­I gár kommunistáknak, akik sohasem ea­gedtek meg eszmei elhajlásokat és « alkuvást az opportunizmus és revízió mus irányában. ÜJ SZÖ 3 * 1938. máj'ft %

Next

/
Thumbnails
Contents