Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-09 / 128. szám, péntek

I A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére folyó szocialista munkaverseny eredménye volt, hogy a tervezett határidő előtt kezdte meg munkáját a farkastoroki Slovnaft kőolajfinomító. Építősikereink sorában az új kőoíajfinomító jelentős helyet foglal el. 505 KILÓ KENYÉR es ami mögötte vavi 505 kiló kenyeret vehet ma egy ipari munkás egy hónap alatt megkeresett béréből. Nem vesz. Mert fizet lakbért, vásárol ruhát, gyerekcipőt, cigarettát, füstölt oldalast, miegymást. De a csehszlovákiai ipari munkás átlagbérét — 1300 korona körül — kenyérre számítottuk át, hogy jobb összehasonlításokat tehessünk. Szükséges ugyanis néhány összehasonlítást tennünk, mert most, 13. szabad tavaszunkon örömteljes fejlődésről és még örömteljesebb távlatokról akarunk szólni. SzámOS vesszük, akkor 1957-ben 216. Ebből van az 505 kiló kenyér! És ez - Nagyobb falat kenyér jutott fejlödik t äb

b. a munka term

e. asztalunkra - így mondjuk. Ta- ,

é

kenységé^ek az idén további 4,6 Ián ezért is kenyérre számítottuk százalékka) k

en növekednie az át a bért. Mennyivel nagyobb ez j

parba

n. a kenyér, mint a München előtti kapitalista köztársaság idején AdatOk volt? Akkor hazánkban az ipari Mindezek a számok és adatok munkás átlagbére kb. 500.— ko- mellett tény az, hogy nem minden rona volt. (A mezőgazdaságban ipari ágazat, vagy üzem tartja 300.- korona k8rül.) Mennyi ke- be az életszínvonal állandó emelnyeret vehetett ezért? 250 kilót, kedését eredményező feltételeket. Fele annyit mint ma. Vagy 78 ki- Sokhelyütt ugyanis a bérek gyorIó cukrot, esetleg 192 kiló lisztet, sabban növekednek, mint a munAz ipari munkás átlagfizetése ma katermelékenység. Ettől bizony 505 kiló kenyér, vagy 119 kiló nem lesz nagyobb asztalunkon a cukor, vagy 238 kiló liszt meg- kenyér. Azért neih, mert csak vételére elegendő. Szép számok, annyi Pénzért vásárolhatunk, , ; , ,. . . „ amennyi arut termelünk. Ha kede nem fejeznek k. mmdent vesebbet taIálnank te

rmelni, megTudnunk kell, hogy a munkás- akadnán

k Micsoda gazdálkodás nők fizetése 1929-ben 38, 1936- v

0|

na az h

a felvásárolnánk minban 41 százalékkal alacsonyabb, dent, amink van, s azután azt És hogy 1929-ben (közvetlenül a mondanánk: utánunk az özönvíz, válság előtt) 41 600 volt a munka- • • • nélküliek száma, 1936-ban pedig összevetve a „Számokat", „Ada860 200. Tehát ha az egyik mun- toka

t» é

s „Tényeket" arra a kökásnak fél kilóval több kenyér is vetkeztetésre jutunk, hogy az az jutott az asztalára - a máiknak g05 kil

ó kenyér szép eredmény, annyi se. Igazságtalan dolog ez... de Jehet szebb ls n

ag

yob

b j

s. De bocsánat, számokhoz nem illik tehet belőle több gyerekcipő, kommentárt fűzni. füstöltoldalas, ruha, kalács. Csak , néhány törvényszerűségről nem Ifcjnytüs. szabad megfeledkeznünk^ ilyen Hogy most másképpen van, mint fejlődést csak a pártunk vezette valaha, azt úgy is szokták magya- népi demokratikus országban érrázni: „Természetes, a fejlődés hettünk el. Ilyen fejlődést csak nem áll meg". Persze, hogy nem. azzal érhettük el, hogy pártunk Nálunk. (Mert az USÄ-ban öt és irányvonala szerint növeltük a félmillió most a munkanélküli), munka termelékenységét, hogy Az rendszerünk természetéből betartjuk a bérek és a munkaadódik, hog.y igazságos a javak termelékenység növekedése köelosztása. De nézzük csak, miből zötti arányt. Csak akkor érhetünk adódnak e javak. el ily

(en fejlődést, ha nem felejtTiz évvel ezelőtt 759 korona jük el a „Számok", „Adatok" és volt az ipari dolgozó átlagfize- „Tények" igazságát. A 15. felszatése hazánkban. Tavaly 1292 ko- badulási ünnepünkön akkor még rona. A munkatermelékenység szebbek lesznek ezek a számok, növekedése: ha 1948-at száznak VILCSEK GÉZA 1958. május 9. ÚJ SZÓ 3 * A termelőerők fejlesztésének kérdései pártunk XI. kongresszusának előestéjén A

szocializmus építésének betetőzése — ez pártunk küszöbön álló XI. kongreszszusának fö jelszava — fokozottabb mértékben megköveteli, hogy elegendő mennyiségű terméket: termelő eszközöket és közszükségleti cikkeket állítsunk elő. Röviden: a termelőerők további, egyre fokozottabb fejlesztésének feladata előtt állunk és ezt — mint a szocializmus építésének minden feladatát — csakis vállvetve, egyesült erővel, egész népünk céltudatos, tervszerű erőfeszítésével, amit éppen pártunk vezet, valósíthatjuk meg. Kétségtelen, hogy Csehszlovákiában az életszínvonal már magas fokot ért el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden téren ki tudnánk elégíteni népünk egyre gyarapodó szükségleteit, hogy nem állanának előttünk a termelőerők továbbfejlesztése terén hatalmas feladatok. Mindenekelőtt arra kell vigyáznunk, hogý a termelési ágazatok közötti arányok helyesek legyenek. Ma már látjuk, milyen bölcs és óriási horderejű volt pártunk 1953. évi szeptember 15-i határozata, amely idejében figyelmeztetett a mezőgazdaság lemaradásának minden következményére és jelentős áldozatok árán, a munkásosztálynak igazán készséges hozzájárulásával idejében megteremtette az anyagi és politikai feltételeket a falu szocializálásának eredményes megvalósítására. Az 1957. év sikerei e téren minden egyébnél világosabban beszélnek. A termelőerők fejlesztésének további óriási tartalékai rejlenek a többi szocializmust építő országgal, elsősorban a Szovjetunióval valő gazdasági együttműködésünk elmélyítésében. Pártunk és kormányunk illetékes tényezőinek nemrégen Moszkvában lezajlott eredményes tárgyalásai eddig nem sejtett távlatokat tártak fel a gazdasági együttműködés terén. Mondanunk sem kell, hogy ez az együttműködés a Szovjetunió és a többi szocializmust építő országgal fokozott jelentőséget nyer napjainkban és az elkövetkezendő időszakban, amikor a tőkés világban mindenütt a termelés fejlődésének megtorpanásával, válsággal és munkanélküliséggel küszködnek. Ilyen válságálló gazdasági kapcsolatoknak idejében való kiépítése és elmélyítése, az abból ránk eső feladatoknak késedelem nélküli megvalósítása a legjobb eszköz arra, hogy felvértezzük magunkat a kapitalista válság minden, ránk is kiható következménye ellen. Ugyanakkor ez a gazdasági együttműködés lehetővé teszi az annyira fontos hosszúlejáratú távlati tervek kidolgozását, amelyek nélkül szocialista gazdaságfejlesztésről beszé'ni nem lehet. I * j technikai forradalom kezdetének éveit éljük. Elég ^ a brüsszeli világkiállításon egy futólagos séta, hogy mindenki lássa, milyen messsze kiható, alapvető átalakulásokat előidéző tudományos és műszaki vívmányok birtokában van az emberiség, amelyek a legközelebbi évtizedekben elkerülhetetlenül átalakítják termelési rendszerünket, soha nem sejtett mértékben fokozzák termelőerőinket. Elég, ha a felszabadított, de mégis békés célokra megzabolázott óriási magenergiák kihasználására, az elektróncsövek felhasználásán alapuló „gondolkodó és irányító" gépek szerkesztésének és alkalmazásának lehetőségeire, az automatizálásnak a munkatermelékenység fokozására való óriási kihatására, a műanyagok, a félvezetők műszaki fejlesztésére gondolunk. Csehszlovákia népgazdaságának különösen sürgető feladata, h»gy szénkincsét ne annak rossz hatásfokú elégetésére, hanem hogy azt mint értékes vegyitermékek alapanyagát használja ki. Az így nyert magas kalóriatartalmú világítógáz természetes gázelőfordulásainkkal együtt nemcsak iparvállalataink olcsó energiaforrását jelenti, de lehetővé teszi a háztartásoknak tüzelőanyaggal valő egészségesebb és gazdaságosabb ellátását is. Beruházási tevékenységünkben a jövőben gondosan mérlegelnünk kell azoknak hatásosságát. Feltétlenül bővítenünk kell a gépi beruházások hányadát egész beruházási ráfordításunkban, el kell kerülnünk az eddigi drága és sokszor felesleges építkezéseket. Ipari, sőt mezőgazdasági termelő berendezéseinket úgy kell a jövőben megszerkesztenünk, hogy az az adott klimatikus viszonyok között teljes mértékben védjék a dolgozók egészségét, ugyanakkor azonban a lehető legolcsóbb helyi építőanyagokból létesüljenek. A szocializmus építése betetőzésének szakaszában ugyanúgy, mint a szocializmus építésének egész ideje alatt hazánkban továbbra is különös figyelmet kell fordítanunk Szlovákia és a határvidékek gazdaságának fejlesztésére. Szükségessé teszi ezt többek között az a körülmény is, hogy Szlovákia munkaképes lakossága a legközelebbi években rohamosan fog gyarapodni, akik számára a lehetőség határain belül s á gazdaságosság szemmeltartásával lakóhelyük közelében kell munkaalkalmat teremtenünk. A munkaerőfeleslegeket a köztársaság sűrűn lakott részeiről a szocializmus nagy építkezései felé és a még mindig hiányosan betelepített határvidékekre kell irányítanunk, meg kell javítanunk ezen területek mezőgazdasági termelését, elsősorban az állattenyésztési termelést. Kétségtelen, hogy pártunk XI. kongresszusa mindezen tekintetben határozott irányelveket fog kitűzni és egyben meghatározza gazdaságunk fejlesztésének távlati tervét, annak fő célkitűzéseit és kereteit már a szocializmus betetőzése időszakát túlhaladó időtartamra is. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy számtalan még fel nem tárt forrás áll rendelkezésünkre termelésünk növelésében, a munkatermelékenység emelésében, a meglevő ipari, mezőgazdasági, közlekedési és kereskedelmi berendezéseink keretén belül is. indezek az intézkedések, a falu szocializálása folyamatának befejezésével együtt alkalmasak arra, hogy az adott feszült világhelyzetben, a tőkés gazdaság válságjelenségei közepette is sziklaszilárdan megálljuk helyünket, tovább fejlesszük termelőerőinket és emeljük egész dolgozó népünk életszínvonalát. E célból pártunk XI. kongresszusa bizonyára megteremti e forradalmi célkitűzés minden — feltételét. A kommunistáktól, mindnyájunktól függ, hogy ennek a harcnak az élére álljanak, hogy következetesen harcoljanak a nép jólétéért és elősegítsék a béke és a szocializmus ügyének mielőbbi győzelmét az egész világon. SZ. L. M

1 A legközelebbi napok** ban tehát megkezdődik az üzem új, még dicsőségesebb korszaka; teljes erővel áttérnek a villanymozdonyok és gyújtóturbináö mozdonyok gyártására. Egy rövid visszapillantással megállapíthatjuk, hogy a világon kevés üzem mutatott fel hasonló eredményt. Észak-Amerika és Ausztrália kivételével minden világrészben találunk Plzeňben gyártott mozdonyokat. Az utolsó mozdonyokat Argentínába, Törökországba, a Szovjetunióba és lv,diába szállították. Es ha nem rendelkeztünk volna a kiváló 556-0 típusú nehéztonnás gépekkel, amely a legkorszerűbb európai tehermozdonyok egyike, ki tudja, hogyan Nem gyártunk többé gőzmozdonyokat A vianyés iurbinamozdonyok korszakának küszöbén Május hónap immár másodszor vált jelentős határkővé a plzeňi V. I. Lenin Üzem mozdonygyárának történetében. 1920. május 1-én került ki a Škoda üzemből az első gőzmozdony és 38 évvel később — 1958. május 1-én a V. I. Lenin Üzem alkalmazottai befejezték az utolsó gőzmozdony gyártását. teljesítettük volna az első lyes, ha a dicső múlt kedötéves terv hatalmas szál- véért megfeledkeznénk a litási feladatait. Hiszen az dolgozókról, akik a CSKP 1920-ban gyártott teher- XI. kongresszusának tisztemozdonnyal összehasonlít- let ér e tett kötelezettségva a legújabb mozdonyok vállalásukkal elősegítették, teljesítménye háromszoros, hogy május l-ig befejezNem lenne azonban he- hették a gőzmozdonyok gyártását. Voša, Lene, Hurt, Kajl művezetők szerelőcsoportjainak és a gépmegmunkáló-szakasz, ellenőrző és lakkozó csoport dolgozóinak köszönhetően a ČSD június helyett már májusban átvehette az utolsó gőzmozdonyt. Ez jól jön, mert a mozdonygyár nemcsak megváltoztatja, de alapvetően ki is bővíti gyártását. Idén pl. a gyártás terjedelme múlt évhez viszonyítva 60 százalékkal magasabb és most állandóan emelkedni fog. 1960 után már 300 BOBO-villanymozdonyt kell gyártaniok és ebben az időben már el kell készíteniök a legkorszerűbb gyújtóturbinás mozdonyok első próbasorozatát. R. P. Űj magnezittégla gyártó üzerti épül Libenikon. A magnezittégla, mint ismeretes, jelentős kiviteli cikkünk. Éppen ezért tartjük oly jelentősnek az új üzem építőinek igyekezetét, hogy idejében helyezzék üzembe a gyárat, amely nagy szerepet tölt majd be nemzetgazdaságunk, főleg nehéziparunk fejlesztésében.