Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-08 / 127. szám, csütörtök

31 sö szerelem (Prvá láska) V. Levin. szovjet : rendező filmjében fontos nevelési problémát /etett fel: a serdülő fjúság szerelmi vonlaiménak kibontakozását a pedagógiai elvek Is a környezet hatása izempontjából. Merész kézzel elemzi a problémát: ábrázolja a 1 ilmben mindazokat a pozitív és negatív télyezőket, amelyek az élet küszöbén álló ifjúság jellemének kialakulását eldönthetik. Olga és Mítya szerelemmé vált tiszta barátsága az a nagy kincs, melyet a jóhiszemű, de elfogult, „elvszajkózókkal" és még kispolgári erkölcsök befolyása alatt illó negatív típusok Árny és fény (Tieň a svetlo) A francia Marceau produkciójú Árny és fény című film érthető véleményeltérést váltott ki a nézőközönség körében, mely általában két táborra oszlik. Érthető ez, mert Henri Calef, a rendező, erős, közvetlen érzelmi hatásokra építette művét, és a néző sokszor e hatások alatt mond véleményt, s csak később ébred rá a film fogyatékosságaira, melyek elsősorban a szövegkönyvben keresendők. Már a meséje sem új, nagyon hasonlít a tavaly bemutatott Hangverseny egy könnycseppért című argentin filmhez, melynek központi, szereplője egy „munkaintrikáival szemben meg kell védelmezniök. A két fiatal küzdelme képezi a filmmese gerincét. Egyes jelenetek bizonyos mértékben valószínűtlenül, erősen teátrális hatást keltenek, ennek ellenére Levin alkotását rendkívül pozitívan értékelhetjük, mint olyan eszmei fegyvert, mely segítséget nyújthat a nevelőknek az ifjúság egyes problémáinak megvilágításában és helyes kezelésében. A főszerepeket D. Oszmolovszkaja (Olga), K. Sztoljarov (Mítya), és V. Zemljanyikov (Csáp) alakította élethűen. képtelenné" vált zongoraművésznő gyógyulásának története volt. A film cselekménye feszült pszichikai légkörben pereg és a lélektani hatás a vezérfonala. Azonban nem szabad megtévednünk: nem mély lélektani filmről van szó. csupán olcsó hatáskeltésre készült és nagyon valószínűtlen történetről. Ami a filmnek mégis sikert biztosít, ez a rendkívül tehetséges és vonzó Simoné Signorét és partnernője, a már kissé öregedő, de tehetséges, a Pármai börtön Sanseverínájának szerepéből ismert Maria Casares kitűnő játéka. (L) A LÉDECIEK helyes utat járnak Nagyudvarnokon nehezen telt meg a kultúrház a lédeciek vendégszereplésére. Egyesek már előre beharangozták, mit Is tudhatnának a zoborhegyaljai eldugott kis község színjátszói. J. K. Tyl cseh drámaíró: A gyújtogató leánya címú színművének előadásán érezni lehetett, hogy a közönség kellemesen csalódik és a kiválóan alakító műkedvelőket lelkes tapssal jutalmazta. Budai Jánostól, a darab rendezőjétől megtudjuk, hogy a környékbeli községeket már végigjárták és ez a csoport kilencedik bemutatója. A lelkes színjátszógárda néhány év leforgása alatt bemutatta a Ludas Matyit, a Vándormadarat, a Kecsketejet, a Büszke Pávát, Fehér Annát, Huncut Klinkót, a Csudakarikást és a Sári bírót. Az elmúlt őszön nagy változás állt be a falu életében. A falu dolgozó parasztjai egyszerre mondták ki a« igent a közös gazdálkodásra. A szövetkezet fejlődése szempontjából bíztató az, hogy Lédecen nemcsak a színjátszó csoport egységes, hanem az egész falu valamennyi szorgalmas, becsületes gazdája is. Arról beszélgettünk még, hogy a Csemadok helyi csoportja is sokat segíthet a szövetkezet előrelendítésében, ha a kulturális munkát fokozzák és a Csemadok nyilvános taggyűlésein megtartott előadásokat, valamint a színjátszó csoport munkáját a szövetkezeti dolgozók ideológiai fejlődése érdekében állítják be. Ennek biztosítéka az, hogy a lédeci tanítók szívvellélekkel vesznek részt a kulturális munkában. Ugyanígy tesz Tóth Ferenc, a helyi csoport elnöke is, aki 1950 óta lelkes segítőtársaival fáradságot nem ismerve irányítja a falu kulturális életét. T. D. A chisagói Művészeti Intézet, amelyet felkértek Sir Winston Churchill 31 festményének kiállítására, nem adott engedélyt a kiállítás megrendezésére. A 23 tagú bírálóbizottság azon az alapon utasította el Churchill festményeinek kiállítását, hogy műkedvelő. Kijelentették, hogy Churchill festői munkái nélkülözik azt a „művészi színvonalat, amelyet az intézet kiállító művészeitől megkíván". A Metropolitan Operaház Csajkovszkij Anyéginjével nyitotta meg az idényt. Az Anyégint 40 esztendeje nem játszották New-Yorkban. Pedagógia és magnetofon UJ KULTURHÁZ MAGYARBÉLEN Méltóbb keretek között meg sem ünnepelhették volna Magyarbél dolgozói az új kultúrház megnyitását. Május 1-én ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a másfél millió korona költséggel épült, minden igényt kielégítő kultúrházat. A falu lakosságának ezzel több évtizedes álma valósult meg. A rohamosan fejlődött községnek eddig nem volt megfe- I vényeket tarthattak volna. A mostoha lelő helyisége, ahol mozi- és színi- körülmények ellenére a faluban mégis előadásokat, vagy más egyéb rendez- | v

0lt kulturális élet. Igaz, hogy távolA város és a falu kulturális élete BORSI Levelezőink közül legtöbben a színházi bemutatókról írnak, holott szívesen vennők, ha a város és falu kulturális életének más eseményeiről is beszámolnának. Ifj. Csordás Béla perbenyiki levelezőnk legutóbb már ezt tette és abból az alkalomból küldött tudósítást, hogy a királyhelmeci járás Borsi községében a napokban tánccenekar alakult. — A zenekar — írja többek közötl levelezőnk —, fiatalokból tevődik öszsze. A legfiatalabb tag 17, a legidősebb 19 éves. Jelenleg még csak próbákat tartanak, de máris nagy az érdeklődés. KISABONY Csibrei Anna levelében arról számol be, hogy falujukban a Csemadok helyi szervezetének tagjai brigádmunkával rendbehozták a kultúrházat s most már színdarabokat is játszanak. Legutóbb például Šumberk: A 11-ik parancsolat című háromfelvonásos vígjátékát mutatták be nagy érdeklődés mellett. A falu színjátszói most a környező falvakba készülnek vendégszereplésre, ahol minden bizonnyal a hazaihoz hasonló sikereket aratnak majd játékukkal. APÁTÜJFALU A falu színjátszói: Hegedűs Ilona, Batka Erzsébet, Hustyava Mária, Blaho Jolán, Rimóczi Borbála, Tóth Zoltán, Rimóczi Béla, Rimóczi István és Péter János azzal az elhatározással fogtak a kulturális munkához — írja tudósításában többek között Pásztor István —, hogy ők is tudnak annyit, mint a többi falu ifjúsága. Hogy így van, azt bebizonyították Kónya József Éles Marika menyasszonyi fátyla című színművének bemutatásával. Játékuk minden elismerést megérdemel Az Apátújfaluról jött tudósítás a továbbiakban arról számol be, hogy a színdarab betanításának fáradságos munkáját Pásztor István és Ocsoszki Kálmán végezte, akik ezért — akárcsak a színjátszók játékukért — elismerést érdemelnek. KASSA Wagemhuber Adél kassai levelezőnk „Kassán rövidesen látható lesz a budapesti televízió műsora" című írásában többek között ezeket írja: — Április 22-én és 24-én a kassai műszaki múzeum alkalmazottainak sikerült látniok a budapesti új nagy televíziós adó leadását. A képek még nem egészen tiszták, de a legutóbbi vihar által megrongált antenna kijavítása után a közeli napokban már sikerül éles képeket nyerni. A budapesti adó műsorát a múzeum előadó termében a kassai közönségnek rendszeresen bemutatják. ZÁDOR Noha Zádoron is vannak nehézségek, a 148 lelket számláló, mindössze 46 házból álló faluban mégis élnek kulturális életet. Erről szól Babik Miklós tudósítása, aki elmondja, hogy falujuk ifjúsága a közelmúltban kétszer játszott színdarabot. Egyik alkalommal a Vadorzó felesége, másik alkalommal pedig Duda Gyuri című színmüveket mutatták be. A sikerek a falu fiataljait arra ösztökélik, hogy fokozzák kulturális tevékenységüket. (i>) A magyarbéli kultúrház tervrajza. ról sem olyan mértékben, mint ahogy az a kívánalmaknak megfelelt volna. Az iskolában, vagy az EFSZ dohány- j szárítójában, a meg nem felelő, szük helyiség miatt komolyabb előadások megrendezéséről szó sem lehetett. A kultúrház megnyitásával szinte egy csapásra megváltozott a falu kultúrélete. Magyarbél történetében még nem fordult elő, hogy annyi ember jelent volna meg valamilyen öszszejövetelen, mint most, május 1-én. Több mint másfélezer vendég tolongott a megnyitási ünnepségen. A Csemadok helyicsoport, valamint a CSISZ-szervezet tagjai dallal, tánccal szórakoztatták a megjelenteket. Ezután táncmulatság következett, amely a korahajnali órákig tartott. A helyi pártszervezet és a HNB a kultúrház megnyitásával pontot tett egy régen vajúdó kérdés után. Az egészséges kulturális élet egyik fontos előfeltételét teremtették meg. Most a helyi népművelési tanácson a sor. Olyan rendezvények megszervezéséről kell gondoskodnia, amelyek teljesen kielégítik a dolgozók igényeit. Az elért szép eredmény jogos büszkeséggel tölti el Magyarbél minden egyes lakosát. Ebből az alkalomból lehetetlen meg nem emlékezni azokról, akik időt, fáradságot nem kímélve, kora hajnaltól késő estig társadalmi munkával hozzájárultak az épület felépítéséhez. Alig akadt a faluban olyan ember, aki ne vette volna ki részét az építkezésből. Neveket azonban mégsem említünk, még a legkiválóbb dolgozókét sem, mert hiszen így is nagyon sok dicséretet érdemlő embert kellene felsorolnunk. Egyszóval: valamennyien derekasan megálltak a helyüket. A magyarbélieknek őszintén kívánjuk, hogy sok szép emlékezetes estét töltsenek el, szórakozzanak és érezzék magukat jól a végre mégis felépült kultúrházunkban. f-yNem tudom, az Európát ős-telepítő Medve-emberek barlangjainak falán fellelt állatfej-karcok, agyarrajzok i közül mennyi volt a l'art pour l'art művészet és mennyi a tudatos szem• léltetni akarás, az azonban bizonyos, hogy mikor a múltkoriban először láttam magnetofont az osztályban, történelem órán, elsősorban diadalt, valósággal fárasztó győzelemérzést éreztem. A szó elröppen — az írás megmarad. Mégis - tankönyvek tucatjai ; között nevelődtünk emberré, s hova : lett az írott szó csodája, hova let! tek az apróbetűs magyarázó szövei gek, hova a kövér betűs összefoglai lások? A pedagógia nem csak foglalkozás, | sőt nem is csak hivatás: a pedaI gógia bizonyos fokig művészet is, i és mert a művészeteknek is egyik ] lényeges jegyük az ellentmondások törvénye, a pedagógia művészetének ! egyik legelsődlegesebb és egyben legellentmondóbb jegye az, hogy ebben a művészetben a zengő, daloló — elröppenő szó maradandóbbat alkot ! az írott betűnél. Tankönyvek tuj catjainak apróbetűs magyarázataira, I kövérbetűs összefoglalásaira a perI dülő évek távlatából ma már alig i emlékesünk, - de ma is fülünkben élnek még szavak, amelyen egykori tanítók ajkán zengtek fel, mondatok, amelyeknek dallama egykori tanítónők ajkán formálódott művészetté: a nevelés és oktatás művészetévé. Zengő, daloló szó varázsa — téged üdvözöl előretörő századunk derekán tanítók eljövendő diadalmas tansegédeszköze: a magnetofon. Tanító, aki szobád nyugalomra oltott sötétjében a másnapi tanításra gondolsz és új sikerekhez vezető utak felől faggatod a csillagfényes ablakot, gondoij a nesztelenül forgó két korongra és vidd be órádra a magnetofont Ércnél maradandóbb emléke szavadnak, lelkiismeretednél hívebb ellenőre azoknak az emberi árammal telített negyvenöt perceknek, melyek életed tartalmát képezik — barátod és munkatársad lett a két nesztelenül forgó korong. Evőé, Thalatta, magnetofon! Tanító, aki fellépő évfolyamok számával méred a végtelen időt s a végtelenség két berregő csengetéssel határolt szünetében hűvös tárgyilagossággal, vagy izzó nyugtalansággal faggatod magad, mi volt az oka, hogy —, melyik volt az a mondat, ahol —, miért maradt hatástalan az a részlet, amely — és mindezek után újra meg újra magadat okolod, hajolj a magnetoíon fölé, hallgasd meg újra tenhangodat, személytelenül és józanul, a kiegyensúlyozó bírálat hűvös tárgyilagosságával, akár az orvos, aki fehér köpenyben, csalhatatlan műszerek és csillogó kémcsövek világában ellenőrzi agya és két keze munkáját. Tanító, aki kurta percek és elröppenő szavak mérlegén méred a fiatal agyakba, vésett tudás értékét, hajolj a magnetofon fölé és hallgasd meg újra a feleletet, mely arról számol be, hogy előttünk is éltek emberek, akik —, hogy hazánkon kívül is vannak hegyek és folyók és bányák és szántók, amelyek —, és hogy két szám különbségének szorzata... Tanító, aki leméred és osztályozod a tudást, hajolj a magnetofon fölé, hallgasd meg a feleletet, aztán menj vissza a tanterembe, fogd kézen aet, akinek a hangját moot játssza vissza a két forgó korong, és vidd oda őt is a magnetofon elé. Értsd meg: nem arról álmodozom, hogy gépies mesterségig mechanizáld a tanításodat, amelyről éppen az imént állítottam, hogy magában kell viselnie a művészet megkülönböztető jegyeit, hanem arról, hogy vedd igénybe a készüléket, tanítók új, orvosi műszerét, és gyógyíts. Gyógyítsd magadat, de elsősorban a rádbízottakat. Tudom, az órán sokszor torkodat szorongatja az elkeseredés: a szőke és barna fejek között mindig akad négy vagy öt, akikkel szemben alul maradsz, és akik alul maradnak az anyaggal, az osztállyal, a többiekkel szemben. De mit is mond erről Anatole Francé: „Ha úgy értenők a lelkek alakjait, mint a mértani alakokat, nem éreznénk több ellenszenvet egy túlságosan korlátolt szellem iránt, mint a matematikus egy szög iránt, mely öt vagy hat fok hiánya miatt nem rendelkezik a derékszög tulajdonságaival." Miért nem rendelkezik és hány fok a hiány? Kérdezd meg a magnetofont is. Harcolsz a bukás ellen ? Fegyver a magnetofon. Te, aki Komenskýn és Makarenkón nevelődtél, te, aki óráidon akár a szellem és akarat szemfényvesztés nélküli bűvésze vagy, a nemes idomító, felváltva alkalmazod a rávezető és levezető módszert, érzed-e: mennyi dedukció és indukció rejlik a két forgó korongban? Harcolsz az iskolán kívüli környezet, a család, a szülő közönye, meg nem értése ellen? Fegyver a magnetofon! Te, aki azért vagy, hogy minden megnyilvánulásodban tudatosan és következetesen érvényesítsd a logika és pszichológia minden érvét és meggyőző erejét, érzed-e, mennyi érvet és meggyőző erőt rejt magában a két korong között suhanó szalag? Használd fel — fegyver a magnetofon. De hát mindig csak fegyverrel, mindig védőpajzzsal és harcra készen kell állnod a tanterem porondján? Anélkül nem megy? Várj — hiszen örömosztő ajándék, pirosbetűs üzenet a magnetofon. Hiszem: lesznek majd nemzetközi nőnapok, amelyeken hangszalag köszönti fel az- anyát, a dolgozó nőt, lesznek majd szövetkezeti napok, amelyeken fia érettségi felelete, lánya értekezése üdvözli a kitüntetett gazdát, a traktorost, a gépállomás dolgozóját, a munkaversenyek győzteseit. Evőé, Thalatta, magnetofon. A korszerű pedagógia legszámottevőbb segédeszközének tartom. Ha tőlem függne, postafordultával látnék el vele minden iskolát. De r tanító, aki látod a távlatokat és lehetőségeket, amelyeket nyújt, ne feledkezz meg róla, végeredményben mégis te vagy és te maradsz az alfa és az omega: tőled függ minden, a magnetofon használata is, — becsüld m?g benne a segédeszközt, de — tiszteld önmagadban a hivatást és művészetet: a tanítót. És szülő, akihez talán eltévednek ezek a sorok, ha majd visszafojtott lélegzettel, vagy büszke örömmel hajolsz a készülék fölé, ne feledkezz meg róla, hogy a pedagógia végső mozgatója és fenntartója mégis a tanító. Nélküle nem lenne nevelés és oktatás, nélküle nem lenne tudás és alkotó ember. Talán még magnetoíon sem. RÁCZ OLIVÉR Május 12-én, hétfőn 19 órai kezdettel mutatkozik be a bratislavai P. O. Hviezdoslav Színházban a Csehszlovi ciai Ifjúsági Szövetség magyar népmü. vészeti együttese. Képünkön a táncegyüttes néhány tagja a Szilicei Lakodalmas előadása közben. (J. Herec felvétele) ÜJ SZÖ 7 * 1958. május a.