Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-06 / 125. szám, kedd

Ahogy levelezőnk látja Mi az oka a nem egyenletes tervteljesítésnek? VJ épgazdaságunk és iparunk-alap. f ' vető nyersanyaga a szén. ívíind nagyobb és nagyobb mennyiségű szénre van szüksége iparunknak és az fl feladat, hogy a megnövekedett szén­szükségletet fedezzük, a bányászokra vár. Hogy ezt biztosítani tudjuk, na­gyon fontos, hogy az előirányzott ter­vet egyenletesen teljesítsük. Sok munkahelyen azonban bányászaink iier~ teljesítik rendszeresen a tervet. Mi ennek az oka ? Először is bá­nyáinkban kevés az állandó bányász. Bányáink ezért rá vannak szorulva a brigádosokra. A tervezett létszám ugyan megvan, de a tervet gyakran mégsem tudjuk egyenletesen teljesí­teni. Pártunk és kormányunk min­dent megtesz a bányászok érdekeiért és sok millió koronát áldoz a bányák gépesítésére, hogy ezáltal megköny­nyítse a nehéz testi munkát, s hogy több szenet tudjunk termelni gépek­kel. A bányászt jobban megbecsülik jna, mint valaha. És aki rendesen dolgozik, az tud is keresni. De hiába van gép, hiába szűnt meg a csillézés, ha nincsenek állandó dolgozók, akik a gépeket kezelnék, akik értenek hoz­zá. Ezért volna szükség állandó mun­kaerőre. A brigádosok között, tiszte­telet a kivételnek, sokan vannak olya­nok is, akik nem azért jönnek a bá­nyába, hogy segítsenek, hanem hogy egyéni érdekeiket valóra váltsák. A brigádosoknak például az üzemben, ahol dolgoztak, néha megigérik, hogy egy év letelte után jobb állást kap­nak. Természetes, hogy az ilyen bri­gádosok'nem a munkával, hanem az­zal törődnek, hogy minél hamarabb és könnyebben elteljen az idő. Van­nak igazi, odaadó brigádosok is, akik azért jönnek bányába, hogyha meg­tetszik ez a munka, továbbra is itt maradjanak. Ezekkel viszont az üzem vezetősége gyakran keveset törődik. Biztosítani kellene az üzem veze­tőségének, hogy ezek a brigádosok olyan munkahelyekre kerüljenek, ahol érvényesíthetik képességeiket. Sok esetben előfordulnak olyan kicsiségek, amelyeket az üzemvezetőség könnyen elintézhetne, például a szabadnap át­helyezése az üzemtől távollakóknak, stb. Ilyen apróságok könnyen elkedv­teleníthetik a brigádosokat, akik közül sokan ezért meg sem várják a szerző­déses év leteltét. A munkaszervezés megjavítása is jelentősen hozzájárulhat a munkaerők állandósításához. Igy pél­dául az elegendő száraz bányafa biz­tosítása a fejtések számára, a szállí­tószalagok rendes karbantartása szin­tén hozzájárulhatna ahhoz, hogy a munkahelyeken tovább javuljon a munka. A jól szervezett, folyamatos munka az állandó munkaerők meg­nyerésében jelentős szerepet játszik. Kislak! Kálmán, Nováky. Tervszerűen épül Lelesz A Leleszi Helyi Nemzeti Bizottság helyiségében berámázott színes terv­rajz függ a falon. Egyik kérdésemre válaszolva Koleszár Gábor, a HNB tit­kára rámutat: — A község fejlődési terve. Az el­következő években terv szerint épül­nek majd a házak, az új utcák. Az 1957. évi választás után vető­dött fel a gondolat: rendezni kell a községben az építkezést. A HNB-n 75 háztelket igénylő kérelmezte az építési engedélyt. A tanács eljárt a mérnöki hivatalnál Királyhelmecen, amely ki is dolgozta a tervet, melyet a JNB jóváhagyott. Szigorúan betart­ják a kormány rendelkezését, mely szerint a házak építése nem mehet a megművelésre alkalmas földterüle­tek rovására. A közeljövőben elkészül a parcel­lázás 124 családi ház építésére. Ez évben a HNB tanácsa 34 igénylő kér­vényét hagyta jóvá. Ezzel kezdetét veszi három új utca kiépítése is. Leleszen a községépítési mozgalom keretében a főutcán 1000 méter hosz­szú, egy és fél méter széles járdát építenek kockakőből. Oj nyolcéves iskola építését kezdték el társadalmi munkával, az épületet szeptemberre, az iskolaév kezdetére át is adják. 1960-ig a sportpályát betonkerítéssel kerítik be és befejezik az öltöző épí­tését is. A már elkezdett húsüzlet és egy elég nagy étterem és kávéház építését is befejezik ez idén. A to­vábbi tervekben tizenegyéves Iskola, kultúrház építése is szerepel. A feladatot mindenki magáévá tette és a község összes munkabíró lakosa 8 óra munkáját ajánlotta fel erre a célra. Az EFSZ 800 óra ledolgozását vállalta fogattal, az állami birtok 600, az Erdőhivatal 200 órát. A helyi nemzeti bizottság minden tagja törődik a saját körzetével és jó kapcsolatot tart fel a választókkal. Az üléseken 100 százalékos a részvétel. A különféle bizottságokban 43-an te­vékenykednek. Az állandó mezőgazda­sági albizottság dolgozta ki 50 hektár legelő megjavításának tervét is. A köz­ség állatállományának, főleg a szarvasmarha állományának megjaví­tására konkrét javaslatokat tett. Az albizottság kezdeményezte azt is, hogy a faluban az EFSZ-tagok háztáji gaz­dálkodásában levő tehénállományból 130 borját neveljenek fel 1958-ban. 32 borjút már át is adtak a szö­vetkezeti tagok a közösbe. 75 borjú szerepel már a nyilvántartásban, me­lyek, amint a megfelelő súlyt elérik, szintén az EFSZ állatállományát fog­ják gyarapítani. A helyi nemzeti bizottság érdeme, hogy a községben borbély- és szabó­műhely és építő-javítócsoport műkö­dik. A közeljövőben egy újabb bor­bélyműhelyt, dróthálókészítő műhelyt és kosárfonodát akarnak létesíteni. Mózes Sándor Amiről már a verebek is csiripelnek... TJol volt, hol nem volt — hetedhét­" szagon is túl volt, — rendsze­rint így kezdődnek a mesék. De nem kell mindig hetedhétországba mennünk •— nálunk is történnek néha mesébe fíllö dolgok. i Az első igazi tavaszi napsütéses idő kicsalt a szabadba. Lábam akaratlanul is egyre távolabb vitt Kassa város zajától. Az utca végén a domb oldalában egyszercsak megtorpantam. A szemem káprázott a csillogó, hatalmas — me­sébe illő üvegpalotától, amelynek ezer­nyi üvegszeme millió sugarat szórt szét a rátűző naptól. A nem várt látványból elbűvölve meg akartam kerülni az épületet és fölka­paszkodni a partra, hogy a magasból is gyönyörködhessem benne. De ahogy egy nagy adag sáron átjutva az épület közelébe kerültem, valami furcsa érzés lett úrrá rajtam. Köröskörül sehol egy lélek, — minden tárgy, minden szer­szám a sárba fulladva hever. A szana­szét heverő vasak, szerkezetek, gép­kocsi-alkatrészek szomorú képe és a naptól csillogó üvegfalak groteszk kontrasztja szülte a gondolatot: itt valami nincs rendben! Benézek az egyik épületbe: — senki, a másodikba, harmadikba: — senki. Lemegyek az alagsorba — senki se ülja utamat. Meggyőződöm róla, hogy az építkezést már jó ideje félbehagy­hatták. Ugyan hova lettek az emberek, akik ezt építik? Ha eddig építették, miért nem építik tovább? Ha pedig abbahagyták, mint fölösleges épít­ményt — akkor minek építették eddig is? Hol találok legalább valami őrt, aki felvilágosítana? Végigjárom az egész hatalmas terü­letet, bekukkantok a raktárba is, de élő lelket nem találok.. Hát ez már csak úgy lesz, mint a mesében szo­kott lenni: ez a hely él van vará­zsolva! De az üvegpalota csak szórja, szórja a nyugvó nap sugarait — nosza, hamar a partra és lekapom az egész üvegcsodát. Hadd lássák az emberek, hogy nem álmodtam, hogy ez biz a színválóság. TTiába jártam én aztán keresztül­" kasul az egész Vörös partot — emberre nem leltem, bár láttam, itt-ott egészen frissen átültetett ne­mes növényzetet a sok régebbi gyü­mölcsfák között. Fáradtan telepedtem le a frissen kibújt pázsitra, egy öreg gyümölcsfa alá. Alighogy nekitámasz­tottam a fejemet a fának, szemeim lecsukódtak s a nagy, megnyugtató csendben különös hangokra lettem fi­gyelmes: — Látod, hogyan csodálkozik ezen a félbehagyott üvegpalotán? Hátha még tudná, hogy itt tizenegy millió korona van már beépítve! Kinyitottam a félszemem és legna­gyobb mélepetésemre két madárka csicsergett a fejem felett. Ogy tettem, mintha továbbra is aludnék, mert kezdett érdekelni a do­üzembe állítva? Látod azt a hét ki­sebb üvegházat! Azokban már rég folyhatnának a kísérletezések ha... — Ha? ... mondjuk csak tovább, — ha jobban szívükön viselték volna ennek az építménynek a sorsát az il­letékesek • — Például? — Például a Rekonštrukta ... — Igaz. Nekik már a múlt év ta­log, — hátha tovább folytatják. Bi­zony folytatták is: — Kíváncsi vagyok, tudja-e, hogy ezt az épületet már 1951-ben kezdték építeni, tehát kerek 7 éve késiül — csicseregte az egyik. — Ez is valami? Hét év? A pisai ferdetornyot 200 évig építették, mégse bírálták érte senkit — mondja a má­sik. — Igen ám, csakhogy a pisai ferde­toronyra nem vártak olyan komoly fel­adatok, mint erre az építményre! Tu­dod te, hogy a Szovjetunióból vásá­rolt rádioáktív kobalt, amivel itt a terv szerint több mint egy esztendeje kísérletezniök kellene, ott fekszik ki­használatlanul a kórház trezorjában? Mennyi kárt jelent ez a nemzetgazda­ságnak? — A kárról, hogy úgy mondjam, kár beszélni, mert már az építkezés­sel kapcsolatban is igen sokat lehetne arról beszélni, mi minden ment itt kárba! Nézd csak meg az üvegházat. Ez már harmadik éve így áll, ahogy van, A rendes gondozás és karban­tartás hiányában mennyi kár esett már rajta! És az nem kár, hogy nincs vaszán kellett volna átadniok az egész épületet! Annál is inkább, mert ' a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára felajánlást tettek, hogy a Botanikus kert képviselői ál­tal talált kisebb hibákat, ctmi miatt azok nem vették át az épületet, el­távolítják. Miért nem tartották be ígéretüket? Hiszen már 1958-at írunk..: — Te ehhez nem értesz! Itt a ter­vek is ludasok a dologban. Példáid még ma is Bankón vannak és nincse­nek aláírva. Ehhez mit szólsz? — Ehhez én tényleg nem értek! En csak annyit tudok, hogy ebben a páratlan, csodaszép épületben már régen viríthatnának a szebbnél-szebb tropikus és szubtropikus növények, már régen gyönyörködhetnénk a „Vik­tória Regia"-ban és már régen kísér­letezhetnének a rádióáktív kobalttal, ha... — és elrepültek. 'Tényleg — térek magamhoz, — hát ha már annyi nehézséget le lehetett küzdeni és felépíteni ezt a szép épületet — olyan nehéz lenne ezt mielőbb be is fejezni? GELLE ERZSÉBET Egyik legjobb kisipari termelőszövetkezetünk a Veiké Rovné-i fémmé munkáló szövetkezet. Itt a dolgozók már háromszor nyerték el a Kisip Termelőszövetkezetek Szövetsége Központi Bizottságának vándorzászlaj Most üvegek és húsáru szállítására alkalmas alumínium dobozokat készít nek. Ezekből eddig már 2400-at gyártották élelmiszeriparunk és kereskedő mürik számára. F, Kocian (ČTK) f e Ki szállít benzint, olajat és gumiabroncsot Oj négy nemzeti vállalat benzin, olaj, gumiabrorw és kémiai gyártmányok árusítására Közgazdasági életünkben rendkívüli sze­repet játszanak az üzem- és kenőanyagok, gumiabroncsok és a különféle kémiai gyárt­mányok, amelyek igen fontosak minden üzem számára és a gépjárműközlekedés alapját képezik. A napról napra emelkedő autóforgalom mindinkább nagyobb meny­nyiségű üzemanyagot igényel, úgyhogy ezeknek az anyagoknak Idejében való szállí­tása elsőrangú feladat. A Vegyiipari Mi­nisztérium, amelynek hatáskörébe az üzemanyagok tartoznak, ezért arra törek­szik, hogy a gyakorlatból merítsen ta­pasztalatokat és ezeket a piac jobb ellátása érdekében érvényesítse. Az üzemeket és nagyközönséget eddig a CHEMA n. v. látta el benzinnel, olajjal, petróleummal, gumiabronccsal és kémiai gyártmányokkal. Miután a sokféle cikk terjesztése egy vállalat keretén belül túl­terhelést jelentett és ez a szakszerűség szempontjából sem bizonyult helyesnek, a minisztérium a Chema n. v.-t delimitálta és négy új nemzeti vállalatot létesített egyes cikkek gyorsabb és szakszeri: szállítása érdekében. Melyek az új vál latok? B e n z i n a n. v, eladási központ VI Bratislava, Bottová ul. 5. Az új válla üzem- és kenőanyagokat szállít. Egyesült Gumiipar n. v., eladási közp< Bratislava, Bottová ul. A vállalat üzleti rébe autóabroncsok és egyéb techni gumicikkek árusítása tartozik. Chema n. v., eladási központ Bratisla Bottová ul. 5. A Chema karbidot, sava és egyéb kémiai cikkeket szállít. Technoplyn n. v., kerületi eladási ig. gatósága, Bratislava, Bottová ul. 5. Pajs kos légszeszt szállít. Az előbb említett új nemzeti vállala egymástól teljesen eltérő árukat szállí nak, ami bizonyára indokolttá tette az szakma szerinti vállalatok létesítését. Soron levő munka: a növényápolás Habár az idén rendkívül későn kezdődött meg a tavasziak vetési munkája, a jó felkészültség, a szor­galmas munka, ha teljes egészében nem is, de sokban pótolta a késést. A szövetkezetek, a traktorállomások közös összefogásának eredményekép­pen az idén általában sokkal rövi­debb idő alatt végeztük el a tavaszi kalászosok, sőt az ipari növények vetését is. Ez annyit jelent, hogy a hosszantartó tél sem akadá­lyozhatja a dolgozó parasztságot abban a törekvésében, hogy ebben a mezőgazdasági termelésre döntő fontosságú esztendőben bő termést takarítson be. Minden tapasztalt jó gazda tudja: akkor ad a föld bőséges termést, ha mind a gabonaféléket, mind a kapá­sokat a vetéstől a betakarításig szak­szerűen gondozzuk. A kedvezőtlen időjárás nemcsak a tavasziak vetését hátráltatta, hanem eléggé „megvi­selte" az ősszel vetett, különösen a gyengébb vetéseket. A megritkult gabonafélékben pedig könnyebben terjeszkedik, fejlődik a gyom. Ezért az őszi és tavaszi gabonafélék gon­dozása az idén kétszeres figyelmet igényel. A gabonák hengerezésével tömörítjük a talajt, s megakadályoz­zuk a talajnedvesség elpárolgását. A gyomirtást hogyan végezzük a gabonában? Ha túlságosan elterjedt a gyom, az acat, akkor kézi gyom­lálást végzünk, de a vegyszeres gyomirtás is igen hatásos, mert amellett, hogy elpusztítja a gyomot, — Akarsz jó termést? — Irtsd a gyomot! a gabona fejlődését is serket gyorsítja. Leghatásosabb a vegys; rekkel való permetezés 15 — 25 cen méteres gabonamagasság idején május 1—20-a között, mert a gj mok ekkor legérzékenyebbek. A tavaszi munka döntő súlya m már a vetésről a kapásnövénj ápolására tolódik át. Sokhelyütt sorolt már a mák, néhány helj meg is kezdték már az első sarai lást is és a korábbi vetésű répár is látszik már a sora. A legti munkát igénylő répakapálás, ille egyelés a késés miatt igen sürgő; válik majd. Ezért jó, ha a szöveti zetekben már előre kiosztják egyéneknek járó részt az ápolásb Persze ezeknek a növényeknek mi gyorsabb fejlődésük érdekében el< gedhetetlen szükségük van a sarai lásra, amellyel nemcsak a sorközi ben kikelő gyomokat irtjuk, han a cserepedésre hajlamos talajol a kéregképződést is megállítj Mivel az idén nincs idő várakozi ra, hogy szokásosan megerősödjél, növény, s nyomban meg kell kezd a sarabolást, amint egy kicsit láts a répa, vagy a kukorica sora, ezl munkát nagy gonddal kell végi nünk. Különösen ha rögös a fi nem engedhetjük közel a soroki a kapát, mert a kapa által megbo gatott röggel együtt a fiatal i vényt is könnyen kiemelhetjük el deti helyérő*) Az idén a tri torállomások alaposan felkész tek a növényá) lásra. A növéi ápolási gépek s ma is megsoks: rosodott. M már csupán szervezésen mű hogyan old; meg sikerrel a vaszi munka szakaszának ii jelentős feladai A múlt esztem ben jó! bevált gépi egyelés s ( ahol úgy vetet el a répát, h( keresztben, hoi szában is el t menni a trakt végezzük el csokrosítást, az egyelés köi nyebb, jóval l vesebb kézi e igényel. (m ­(A Krokogyilból) lÜJ SZÖ 4 * 1958. májius 6.

Next

/
Thumbnails
Contents