Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-17 / 135. szám, szombat

állattenyésztő területeken, a xilínai, presovi és a kassai kerületekben. A közös termelés problémájának megoldásánál alkalmazott helyes eljárás példájaként a somorjai járást kell említenünk, ahol 1956 kezdetétől ez év május l-ig a szarvasmarhaállomány 7300 darabról 11000-re emelkedett, ebből a tehenek száma 3020 darabról 3755-re. Ez év végéig a szarvasmarhaállomány 11 600 darabra emelkedik, a tehenek száma pedig 4700-ra. A sertéstenyésztésben súlyos fogyatékosság a kocák állományának csökkenése. Az alacsony kocaállomány, valamint az alacsonyfokú malacszaporulat veszélyezteti a termelési és beadási feladatok teljesítését, főleg az új és a lényegesen kibővített EFSZ-ekben. Nagy az aránytalanság az EFSZ-ek közös tenyészetében és a magánszektorban levő sertésállományok között, ha a sertésállományokat összehasonlítjuk a megművelt földek területével. A kocák és ezáltal a malacok alacsony állományait az idén továbbá az okozta, hogy a szövetkezeti tagok, akik az 1957-es év folyamán léptek az EFSZ-be, nem helyezték közös istállóba a sertéseket és a kocákat a mintaalapszabályzat szerint, és nem biztosították a kocák búgatását úgy, ahogy azt az egész évi termelési terv meghatározta. Az említett fogyatékosságokat azonnal ki kell küszöbölni. Erről az állapotról tárgyalt a CSKP KB politikai irodája is és az ő határozatai alapján a kocák tervezett állományait — rendkívüli intézkedésekkel is — 1958. július l-ig teljesíteni kell. Nagy lehetőségek rejlenek az egységes földművesszövetkezetekben a baromfi- és a vízibaromfitenyésztés növelésében is. A tojástermelés is számos EFSZ-ben egyáltalán nem kielégítő, ami a szövetkezeti tagok, a nemzeti bizottságok dolgozói csekély gondoskodásának következménye, mert több mint négyszáz EFSZ-ben egyáltalán nem tenyésztenek tyúkot. * * * Mezőgazdaságunknak a szocialista formákra való átmenete során jelentős szervezői szerepet játszanak a gép- és traktorállomások. Nekik kell elvégezniök az EFSZ-ek számára valamennyi nehéz és bonyolult géppel végzett munkát, amelyeknek megvásárlására a szövetkezeteknek nincs pénzeszközük és amelyek az EFSZ-ben nem is volnának megfelelően kihasználva. A gép- és traktorállomásoknak ez a szerepe az EFSZ-ek számának bővítésével növekszik, jóllehet egyes gépeket, főleg a könnyű gépeket átadják a szövetkezeteknek. A falvakon és a mezőgazdasági dolgozók körében gyakran vita folyik azokról a változásokról, amelyek a Szovjetunió GTÁ-iban beállottak. Azokat az intézkedéseket, amelyeket a Szovjetunió a gépesítés szervezésével foganatosított, a kolhozkáderek növelése, a kolhozok nagy földterületei és gazdasági megszilárdulásuk tette lehetővé, aminek következtében a kolhozok saját eszközeikből is vásárolhatnak bonyolult gépeket. Jóllehet, nálunk a szövetkezeti mozgalom jelentős sikereket ért el, a mai állapot mellett még nélkülözhetetetlen a GTÁ-knak az egységes földművesszövetkezetek számára nyújtott segítsége. A GTA-k egészben véve teljesítik tervfeladataikat, de még nem voltak képesek rendet teremteni a sorközi termelésben, a négyzetes-fészkes ültetésben és a kombájnnal történő aratásban való lemaradásuk terén. Ezért tovább kell javítani a GTÁ-k munkáját* be kell fejezni a komplexgépesítést valamennyi mezőgazdasági növény termelésénél, és lényegesen tovább kell csökkenteni az egy átlaghektárra eső költségeket. A jelen időszakban meg kell erősíteni a traktorosbrigádokat, mint termelési gazdasági egységeket, el kell érni, hogy minden egyes traktorosbrigád komplex segítséget nyújtson az EFSZ-eknek. # • » Nem csekély feladatok hárulnak az állami gazdaságokra is. Csak ebben az évben állott be az állami gazdaságok gazdálkodásában és rentabilitásában bizonyos javulás. Az 1956-os évvel szemben az állami gazdaságok termelése 1957-ben 4,9 százalékkal . emelkedett. Az állami gazdaságok még elégtelenül teljesítik feladatukat főleg a nemesített 11