Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-15 / 133. szám, csütörtök

A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE A királyhelmeci járásbeli nagykövesdi szövetkezet tagsága értékes felajánlással köszönti pártunk XI. kongresszusát. Vállalták, hogy a termelést 46 százalékkal fokozzák és az önköltséget 18 ezer koronával csökkentik. A szövetkezet kertészeti csoportjának tagjai külön felajánlást is tettek. Vállalták, hogy a tavalyinál három héttel hamarább adnak zöldségféléket a közellátásnak és termelésüket 20 százalékkal növelik. Majernyik László Cséfa, Várkony, Ol

lét

ejed: Négy év alatt? Sertésből sokkal előbb Száz hektárra most 100.5 sertés jut a dunaszerdahelyi járásban. A II. ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez az idén 90 kiló sertéshúst kell termelni hektáronként, jövőre pedig 120 kilót. Elég-e hozzá ennyi sertés? tovább fokozni a sertésállományt. Két esetben igeri. Vagy 110 kiló- Hogy a dunaszerdahelyi járásban ersakra hizlalt sertések beadásával, re is minden lehetőség megvan, arvagy Dedig 8-havonként — tehát két ról a máris elért kitűnő eredmények év alatt 3 turnusban - sonkasüldő- tanúskodnak a cséfai, várkonyi és ket hizlalva 90 kilóra. ollétejedi szövetkezetben, ahol 100 A takarmányalap biztosítása a já- hektárra már 150 sertés jut - a rásban megtörtént ésez mindkét hozzáértő és lelkiismeretes gondozás hízlalási módot lehetővé teszi. szép sikereként. Jogos büszkeséggel A sikeres tervteljesítés és túltel- és magabiztosan mondogatják ezekjesités legbiztosabb módja azonban: ben a szövetkezetekben: „Sertéstenyésztésből mi nem négy év alatt, A munkaverseny segíts égével K5S Ä SÄ dig messze-messze túlteljesítjük!" előkészített terv szerint dolgoztak. gs a többi szövetkezet?... A teA párt és a szakszervezet segítsé- n

yé

Sztési előfeltételek azonossága gével jól megszervezték a munkákat fójytán ezek az eredmények mindea cukorépaegyelésnél, a parcellákat n

üj

t elérhetők a dunaszerdahelyi jácsoportokra és egyénekre osztották rä

sban. A száz hektárra most jutó szét, hogy a munkálatok minőségét 100 5 ser

té

s tehát nem reális átlag, és mennyiségét ellenőrizni tudják, hanem annak következménye, hogy nehogy a napi teljesítmények érté- ^ szakszerűen és jó munkafegyelemkelésénél hiba csússzon be. A répa- meI> s

zí

Vvel-lélekkel dolgozó régi egyelési versenybe nemcsak a dolgo- szövetkezetek eredményeit lehúzza zók és a fiatalság kapcsolodik be, néhány s

zj

ntén régi szövetkezet belhanem a gazdaság alkalmazottainak sö l

až

a

sáqa, elsősorban a munkaerfeleségei is tevékenyen részesülni k

ö,

c

s g

yé

ng

es

ége. a szakmai hakívánnak ebben a nemes versenyben, nyagsá

g; a {

ag

ok egy részénél a ház. hisz ez mindnyájunk érdeke. - A ré- täjj é éb érdek

ei

tséq eq

észségpaegyelést a jól megszervezett mun- , túltengése- a szövetkezeti munkával három-négy nap alatt elvégez- ka rovásár

a. Kizárólag ez okozta, A Bajcsi Állami Gazdaság helyi részlegén a kedvezőtlen időjárás ellenére is agrotechnikai határidőre végezték el a tavaszi munkák első szakaszát. Százkét hektáron elvégezték a kukorica vetését, 60 ha-on a cukorrépa első kapálását és fejtrágyázását. Ugyancsak 12 hektáron befejezték a takarmányrépa első kapálását. A napraforgó kapálásét is elvégezték. A másodnövények elvetését 110 hektáron fejezték be, a dohányt 2 hektáron ültették ki és a dinnyeültetéssel sem maradtak le. Hogy a növényápolási munkákat agrotechnikai határidőn belül tudják elvégezni, Tarics János elvtárs, a részleg agronómusa elmondja, hogy zük. Psenák József, Bajcs Nagy Jánosné versenyfelhívása A bolyi szövetkezetben egyre nagyobb méreteket ölt a szocialista versengés. A tagság tudatában van annak, hogy az eddigi eredményeket egyedül a verseny eredményezte. De nemcsak a férfitagok, hanem az asszonyok is Sktivan részt vesznek a versenyben. Nagy Jánosné például a cukorrépatermelésben az egész tagságot versenyre hívta. Vállalta, hogy a részére kijelölt cukorrépaföldön a tervezett 300 mázsa helyett 400 mázsás hektárhozamot ér el. Ez a versenyfelhívás ugyancsak nagy visszhangra talált a bolyi szövetkezetesek között. A tagság, mintegy 63-an megvitatták Nagyné versenyfelhívását és egyhangúlag elfogadták. Most már csak az a fontos, hogy mindent elkövessenek adott szavuk valóra váltásáért. K. I. A királyhelmeci járásban HASZNÁLJUK KI JOBBAN A GÉPEKET A tavasz késése komoly feladatok elé állítja a királyhelmeci mezőgazdasági dolgozókat is. Az Időjárás okozta nehézségek sokszoros szorgalmat követelnek a CTÁ, valamint az EFSZek dolgo/óitól. Ez a szorgalom megvan. Emil tanúskodik, hogy a tavaszi munkálatok jó ütemben haladnak, a cukorrépát a kassai kerUletben éppen a királyhelmeci járásban vetették el a leghamarabb. Az említett eredmények mellett azonban fogyatékosságok is mutatkoznak. Ezek közül a leglényegesebb a mezőgazdasági gépek elégtelen kihasználása. Erről tanúskodik az a tény, hogy a tavaszi munkálatok a járásban már a befejezéshez közelednek és a GTÁ a félévi tervét május 3-ig csak 40 százalékra teljesítette. Igaz, nem mondható, hogy ez az egyetlen oka a terv nem teljesítésének, azonban elmondhatjuk, hogy a fő okot ebben kell keresni. A királyhelmeci járás már 100 százalékra szocializálva van. A közelmúltban sok olyan kis- és középparaszt lépett be az EFSZ-be, akik lovaikat és más Igavonó állataikat Is az EFSZbe vitték s akik ezelőtt ugyanezekkel a jószágokkal dolgozták meg földjeiket. Az csak természetes, hogy a szövetkezeteknek és földterületeiknek kiszélesedésével emelkedett a GTÄ terve is. Ez helyes. Azonban nem helyes az, hogy egyes EFSZ-ekben mindenáron azon fáradoznak, hogy lovaikat. ökreiket jó karban tartsák s számukra munkát biztosítsanak. Pl. Nagykövesden és másutt is megvan ugyanaz a lóállomány, mely ezelőtt volt • íg.v ma két lehetőség van a föld megművelésére: egyik az igavonó állatokkal való megművelés, a másik a korszerű gépi felszerelés felhasználása. Melyik a jobb és olcsóbb, nem vitás. A lovak takarmányozása, a kocsisok fizetése s a további kézi müveletek hatalmas összegeket emésztenek fel. munkaegység formájában a szövetkezeti gazdálkodás rovására, így van ez Nagykövesden is, ahol az EFSZ elnöke maga Is látja ezt, azonban még szólni sem mer az Ugy érdekében, mert azzal fenyajjetik, hoqy leütik, ha a lovak nem Kapnak munkát. Vékén is az a divat, hogy a trágyát csakis fogatok hordják és villával teregetik, jóllehet a brigádközponton elég és megfelelő gép áll az EFSZ rendelkezésére. Szlnyérben is sokszor szidják a GTA-t csak azért, hogy „saját" lovaik számáta megélhetést biztosítsanak s „emeljék" életszínvonalukat. Egyesek szerint a kihízott lovak keskeny patái nem gázolják úgy be a puha talajt, mint a lánctalpas traktorok. Ismeretes, hogy ennek az ellenkezője igaz. Ilyen nézeteket a járás funkcionáriusainak sem szabad megengedniük. Akadnak azonban olyanok, akik hallgatólagosan elismerik, esetleg még támogatják is a helytelen nézeteket. Az elmondottakból nem következik az, hogy most teljesen mellőzzük az igavonó állatokat. Azon azonban határozottan gondolkoznunk kell, hogy a kis és gazdaságilag még nem elég erős EFSZ-ek ne tartsanak túlméretezett állományt. Több olyan szövetkezetünk van, ahol a lóállomány száma 30—60 pár között mozog, ugyanakkor a tervezett szarvasmarhaállományuk nincs meg, s a takarmányalap sincs kellőképpen biztosítva. Nyíltan meg kell mondanunk: a lovak aranykorszaka letűnőben van, a mezőgazdaságban fokozatosan felváltja őket a korszerű technika. Magyar Bertalan, Kírályhelmec. Jó szervezés — szép siker Egy alkalommal részt vettem a Komáromi Gazdasági Iskola mellett működő állami gazdaság vezetőségi gyűlésén. A gyűlésen sok értékes tapasztalatot gyűjtöttem s ezt másoknak is el kell mondanom, hogy kövessék példájukat. Pártunk és kormányunk azzal a felhívással fordult mezőgazdasági üzemeinkhez. hogy a második ötéves tervet becsülettel és odaadással teljesítsék. Ezt a felhívást elfogadták. A gazdaság dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítik. Amint az első negyedévben elért eredmények mutatják, ez számukra nem is lehetetlen. Ehhez hozzájárult nagyban az is, hogy a gazdaság minden dolgozója elfogadta a versenyben való részvételt. E verseny megszervezése Kólánk Pál nevéhez fűződik. Aki ismeri őt, annak nem kell mondani, hogyan tudja megszervezni a dolgozókat. Kólánk elvtárs már jó hírnevet szerzett a gazdaságnak. Tavaly négy ízben nyerték el a Mező- és Erdőgazdasági Minisztérium másod, és harmadrendű kitüntetését. Hogy jól működik a gazdaság és sikeresen fcrtjja tudni teljesíteni vállalásait, azt az első negyedév eredményei mutatják. Munkánk hogy Felbáron még csak 74 sertés jut száz hektárra, tehát felényi se, mint néhány kilöméterrel odébb a Iegjobbaknál. Mádon is csak 78, Kisuďvarnokon, 80, Albáron 86, Hódoson pedig 90 a sertések száma száz hektáronként. Ezeknek a fékező lemaradásoknak orvoslására az adott esetben főleg a politikai nevelőmunka hivatott, amelynek fontossága, íme, korántsem „csak" elméleti értékű, hanem kifejezetten és elsőrendűen gazdasági jelentőségű. Johančík Béla, Dunaszerdahely A Rimaszombati Mesterképzo Iskola B osztályának hallgatói a februári győzelem 10. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy valamelyik szövetkezetben két munkanapot fognak ledolgoaii. A mesterképző iskola hallgatói minden tudásukat felhasználva igyekeznek odahatni, hogy a fejlődésben gyengébb egységes földmüvesszövetkezeteket munkájukban a munkamódszerek helyes és tökéletes felhasználásával előbbre vigyék, hogy minél előbb befejeződhessék a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság felépítése hazánkban. A B osztály hallgatói Tanko és Bakulár tanító elvtársak felügyeletével egy tehergépkocsival Rapča községbe utaztak, ahol tavaly alakult meg az EFSZ. Ahogy az egyik szövetkezeti tag elmondotta, elég szép eredményekkel zárták az évet. Négyen kavicsot szállítottak a kőbányából, majd két traktorral négy-négy személy követ szállított. A B-osztály többi tagjai pedig Bakulár tanító elvtár felügyeletével és irányításával alapot ástak egy most építendő tehénistálló számára. Azután megkezdték az alapba berakni a követ és az elkészített betonkeveréket. Az értékelés szerint 250 folyóméteren elvégezték a körülkerítést, az istállóhoz 27 köbméter követ és 15 köbméter kavicsot szállítottak. A tehénistálló építésénél 72 folyóméteren kiásták az alapot, amelyből kidobáltak 24 köbméter földet. Ugyanakkor a kiásott alapba 18 köbméter kő- és betonkeveréket raktak. Itt is bebizonyosodott a jó szervezés és a helyes irányítás. Mert csakis jó munkaszervezéssel és irányítással lelhet jó, tökéletes és eredményes munkát elérni. M. B. Rimaszombat AZ ELSŐ NEGYEDÉV TERVEZETT ÉS ELÉRT EREDMÉNYEI: Állattenyésztési terv az első negyedévre: Napi tejtermelési átlag: Terv: 8 201, Valóság: 9771 liter, 118 százalék. Súlygyarapodás sertéseknél: Terv: 450 gr. Valóság: 520 gr. 115 százalék. Súlygyarapodás szopós borjúknál: Terv: 600 gr. Valóság: 800 gr. 153 százalék. A tejbeadás egész évre 60 000 1, ebből beadtak 23 872 litert, az egész évi terv 40 százalékát. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK: Krizsan Sándor, a növénytermesztési csoport vezetője vállalta, hogy 57 000 koronával több értéket termelnek terven felül. Juhász Károly, a kertészeti csoport vezetője is értékes felajánlást tett a szocialista munkaversenyben. Vállalta, hogy 11950 korona értékben túl fogja teljesíteni tervét. Az egész kötelezettségvállalás 151 300 koronát tesz ki, amire büszke lehet a gazdaság vezetősége. Nagy Ferenc tehenész vállalta, hogy tehenenként 3000 liter tej helyett 4000 liter tejet fog elérni, ami az egész évben 10 000 literrel több tejet fog jelenteni. Bonc András, Krausz József ugyanilyen kötelezettséget vállaltak, ami pénzben 30 000 koronát tesz ki. Kovács J. sertésgondozó vállalta. hogy terven felül 40 db. sertést hizlal 110 kilós átlagsúlyra, öszszesen 4400 kilót, 26 400 korona értékben. Rendes takarmányozással megtakarít 10 mázsa takarmányt. A gazdaság vezetősége nagyra értékeli ezeket a vállalásokat. Azt hiszem, a siker sem fog elmaradni. Az iskola tantestülete, a tanárok kijárnak az egyes EFSZ-ekbe, hogy ott tudásuk legjavát nyújtsák a dolgozóknak előadásaik alkalmával, ök is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy meggyőzzék a falvak lakosságát • nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Czfta Béla, Nagvkeszi A királyrévi szövetkezet Már jóval ezelőtt 30 ezer kalarábé palántát, több ezer korai kápositát, meg karfiolt ültetett ki. A burgonyát pedig előre csíráztatva tettük a földbe. Mind a három ültetményből szép bevételeket várunk. Bakó János, királynév Jó munkát végeznek Egy sertésgondozó vállalása Tokárcsik István már öt éve dolgozik az őrösi szövetkezet sertéseinél. A szerzett tapasztalatokat sikerrel érvényesíti munkájában. Ez megmutatkozik az elért eredményekben és a kitűzött célokban is. Pártunk XI. kongresszusa tiszteletére értékes kötelezettségvállalást tett. Vállalta, hogy 14 helyett 18 malacot választ el egy-egy kocától, és a harminc dekás súlygyarapodással szemben negyvenöt dekát fog elérni naponta. Horosz Árpád, Örös. Dicséret érte A kiskövesdi szövetkezet zöldségtermelő csoportjába beosztott 12 fiatal lány szorgalmasan dolgozik. A napokban a kiUItetett karalábépalántákat kapálták meg a Kövesd és Szerdahely közt vezető út mentén. Szorgalmas munkájukat a szövetkezet minden dolgozója dicséri. Borcsik Sándor, Kiskövesd. A múlt év fordulópont f* volt a vámoslada. nyi szövetkezet életében. Ekkor első ízben fordult elő, hogy a szövetkezeti tagok teljes egészében megkapták a munkájuk után járó pénzbeli és természetbeni járandóságot. Volt olyan család is, mely az év végén 12 ezer koronát kapott kézhez. A munkafegyelem ennek mintegy következményeképpen ez év februárjában még jobban megjavult, amikoris új vezetőség került a szövetkezet élére. Az új vezetőség lelkes munkához kezdett, és fáradozásának meg is van az eredménye. Míg például a múlt évben a tavaszi munkálatok hetekig elhúzódtak, az idén néhány nap alatt elvégezték a tavaszi munkák nagy részét. A munkafegyelem tehát jó és a vámosladányi szövetkezet elérte azt, hogy a lévai járás legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát. JVég

j év alatt... A szövetkezeti tagok életszínvonalának emelkedése adott kedvet a község 30 egyénileg gazdálkodójának ahhoz, hogy szintén a a közös gazdálkodás útjára lépjen. Ma már ott találjuk óket a legjobban dolgozó, legszebb eredményeket elérő szövetkezetesek között. A szövetkezeti tagok jó munkájukért minden dicséretet megérdemelnek. Például a szarvasmarhaállomány alig két hónap alatt 70 darabbal, a fejőstehenek száma pedig 26 darabbal szaporodott. A szarvasmarha tenyésztésénél jó munkát végeznek Bogár János, ifj. Vass Ambrus és Hucman elvtársak. De a f e jós asszonyok is kipróbált dolgozói a szövetkezetnek, napról napra emelik a tejhozamot. Megendíthetjük itt a sertéstenyésztés fejlesztését is: Két hónap alatt 274-el gyarapodott a szövetkezet sertésállománya. Jól gondozzák a hízósertéseket Bogár József és Potocký István. Az elmúlt héten 20 hízó helyett 60-at adott be a szövetkezet. Az anyasertések gondozását az , aszszonyok: Gálos Ernöné, Kecskés Jánosné, Rosina Andrásné és Szabó Istvánné vették kezükbe, akik szintén példásan dolgoznak. Azonban az állatállomány fejlesztéséhez nagyban hozzájárult a jó zootechnikai vezetés és az, hogy a szövetkezet vezetősége nagy gondot fordít a takarmánynövények termelésére. Hasonlóan szép munkát végez a szövetkezet építőcsoportja. Rövidesen befejezik az új lóistálló építését és egy újabb tehénistálló építését kezdik meg. A szövetkezeti épület négy helyiségét egyesítve szép kultúrhelyiséget építettek, hogy a szövetkezeti dolgozóknak' legyen alkalmas helyük a szórakozásra is. És így szövetkezetünk napról napra szilárdul. A szövetkezet elnöke mindenütt jó példával jár elöl: már a korareggeli órákban ott látjuk a szövetkezet dolgozói között, tanácsokat ad, tervez, irányítja a munkát. J/égül meg kell em" lítenem: A vámosladányi földművesszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a számukra kitűzött ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Ezrei hozzájárulnak nemcsak saját, hanem dolgozó népünk életszínvonalának további emeléséhez is. Burko Irén, Vámosladány A KIRÁLYHELMECI JÁRÁS állami gazdaságainak egyik élenjáró részlege a fejszési gazdaság. A tavaszi rossz időjárás okozta késéseket minden vonalon behozta. A tavaszi kalászosok és takarmánykeverékek elvetése után rögtön hozzáláttak a kapások elültetéséhez, elvetéséhez, amit sikeresen be is fejeztek. Nem kis munka volt ez, ha figyelembe vesszük, hogy csak kukoricából 62 hektárt, cukorrépából nem kevesebb, mint 60 hektárt vetettek be, nem béSzélve a takarmányrépáról és a burgonyáról, ami szintén jelentős területet tesz ki. - Ma már ott tartunk, hogy megkezdtük a cukorrépa sarabolását, — mondja Bélán Lajos, a gazdaság vezetője. Arra a kérdésre, minek köszönhetik a gazdaság dolgozói e szép eredményt, Váradi Sándor csoportvezető válaszol: — Mindenekelőtt a munkások szorgalmának és nem utolsó sorban a szocialista munkaversenynek, amelyet nálunk már 100 százalékra bevezettek. Két mezőgazdasági csoport dolgozik a gazdaságban, 40—40 dolgozóval. Egyik csoport a másikkal versenyez, s a csoporton belül a páros versenyben is részt vesz mindenki. A versenyt minden hónapban értékelik. A legutóbbi értékelés szerint az egyik csoport elsfl négy helyezettje Tóth Ferenc, Popália László, Makkay János és Veres János, a másik csoportnál Varga László, Varga József, Varga István és Baráti László. A csoportversenyben első helyen Váradi Sándor csoportja végzett, mely előírt tervét 128 százalékra teljesítette, a Varga-csoport 123 százalékos teljesítményével szemben. Zelenák István, Perbenyik ÜJ SZÖ 5 * 1958 máju* S. \