Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-16 / 105. szám, szerda

A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni pör folyamán hétfőn, április 14-én a vádirat felolvasása és a tárgyalás rövid megszakítása után a délutáni órákban Mikuláš Spišiak vádlott kihallgatása következett. A vádlott a váddal kapcsolatosan kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát, azonban nem a vád teljes terjedelmében. Kihallgatása folyamán elmondja, hogy 1941-ben lépett a Hlinka-gárdába, és egyidejűleg a Szlovák Hlinka Néppártba is. Részt vett az e célra kiválasztott gárdisták számára Pov. Bystricán rendezett különleges tanfolyamon, ezenkívül egy Piešťanyban rendezett tanfolyamon is 1942-ben vagy 1943-ban, valamint további fasiszta „nevelő" tanfolyamon, amelyeken az úgynevezett Szlovák Állam vezető egyéniségei tartottak előadásokat. Spišiak így felkészülvé néhány más vádlottal együtt 1944 augusztusában belépett a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagába. Ezt azzal indokolja, hogy fasiszta meggyőződését főleg Ďurčanský arról szóló beszédei erősítették meg benne, hogy a Hlinka-gárda kiválasztott osztagai támaszai és védelmezői lesznek az úgynevezett Szlovák Állam érdekeinek. A vádlott a következőket mondja: „Minden olyan egyént, aki nem rokonszenvezett a Szlovák Hlinka Néppárttal, valamint a zsidókat ellenségünknek tartottuk. Azt mondták nekünk, hogy ne ismerjünk velük szemben semmilyen megalkuvást, és az egész életet minden megnyilvánulásában meg kell tőlük tisztítanunk, el kell őket távolítanunk." Ügyész: Mit jelent a szó - eltávolítani ? Vádlott: Hogy deportálják őket. A vádlott továbbá elmondja, hogy a Hlinka-gárda rohamosztagába csak megbízható egyéneket vettek fel, és ő maga mint a rohamosztag hadnagya és Hora parancsnok második helyettese fejtett ki tevékenységet. Pov. Bystricán részt vett a partizánok elleni akciókban és támadásokban továbbá Súľov környékén is, ahoi letartóztatott egy partizánt, azonkívül Lieskovban, Papradnon es Marikován is. Elnök: Tudomása volt önnek arról, hogy mit tettek a németek az ilyen egyénekkel ? ' Vádlott: A falhoz állították őket. Elnök: Tehát ennek tudatában adta át őket a németeknek? Vádlott: Nos, igen. A vádlott beismeri, hogy a Hlinkagárda rohamosztagosainak egész tevékenysége szoros kapcsolatban állt a német megszállókkal, akik számára értékes segítséget jelentettek, mert náluknál jobban ismerték a terepet, és az embereket. A németeknek nyújtandó segítségre kezdeményező utasításokat felülről is kaptak, a Hlinka-gárda főparancsnokságától, valamint Jozef Tisótól, a Hlinka-gárda főparancsnokától, és Kubalátói, a Hlinka-gárda parancsnokától érkező parancsok formájában. A vádlott azután leírja a Papradnon végrehajtott akciót, ahol a Hlinkagárda egyik rohamosztaga házkutatásokat tartott, felkutatta a környéket, ahol letartóztattak „egy idősebb embert, aki a malomban dolgozott, és állítólag a forradalmi nemzeti bizottság elnöke volt. Ezt az embert Pov. Bystricába vittük, ahonnan az ilavai koncentrációs táborba szállították. Hasonló módon jártunk el Domanižéban is. Részt vettem tpvábbá a Martin környékén, Turany és Sučany mellett, valamint a Podhradieban végrehajtott akciókban, ahol 15 embert tartóztattak le és átadták őket a németeknek." Elnök: Mit tettek a németek ezekkel a letartóztatott egyénekkel. Vádlott: Nem tudom, de rendszerint agyonlőtték őket. A vádlott továbbá elmondja, hogy a Hlinka-gárda rohamosztagosai miként gyülekeztek Liptovský Mikulásban és a németekkel együtt a Svätojánska Dolinában a partizánok ellen vonultak. Útjukat, mely Bocán, Malužinán és Zázriván keresztül vezetett, a Szlovák Nemzeti Felkelés meggyilkolt harcosainak vérével öntözték meg. Az ügyész kérdésére, hogy ki jogosította fel őket, gárdistákat arra, hogy ítéleteket hajtsanak végre, és saját magukat bíróságnak nevezzék ki, a vádlott beismeri, hogy senki, sem a nép, sem a törvény nem hatalmazta fel őket erre. A német fasiszták és a Hlinka-gárda rohamosztagosai közt nem volt semmilyen különbség. A német fasiszták és a Hlinka-gárda rohamosztagosai is védtelen embereket gyilkoltak meg. A vádlott beismeri, hogy Zilinán egységével együttműködve biztosította Sedláček partizán kivégzésének "„nyugodt" végrehajtását. Spišiak vádlott ugyan beismeri, hogy tetteiért megdicsérték, de nem akarja beismerni, hogy 1944. október 4-én dicsérő okiratot kapott, melyet a bíróság tanácsának elnöke mint bizonyítékot felmutat. Ebben az okiratban az áll, hogy Spišiakot „hősiességéért, kitartásáért és rettenthetetlenségéért kitüntetik." A védő kérdésére, hogy ki szilárdította meg a rohamosztagosokban a fasiszta meggyőződést, a vádlott azt válaszolja, hogy Ferdinand Ďurčanský és Banská Bystricán annak fivére, Ján Ďurčanský, valamint Košovský kapitány is. Leginkább állítólag Tiso beszéde maradt meg emlékezetében. A vádlott továbbá elmondja, hogy mielőtt Banská Bystricába ment volna, Hora főhadnagy a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagában húsz-huszonöt legényt kért a Banská Bystrica-i akció céljaira, mégpedig a legkiválóbb rohamosztagosokat kérte. Elnök: Hogyan értelmezték azt, hogy „a legkiválóbbakat" ? Vádlott: Nos, olyanokat, akik már tapasztalatokkal rendelkeztek és beváltak a partizánok elleni harcban. Elnök: Kit választottak ki a vádlottak közül? Vádlott: A vádlottak közül mindegyiket. Elnök: Megmagyarázták önöknek, hogy miért mennek Banská Bystricába? Vádlott: Hora azt mondta nekünk, hogy két-három hétig rendcsinálás céljából ottmaradunk. A vádlott továbbá elmondja, hogy Banská Bystricára érkezésük után a háztartási iskolában szállásolták el őket és az volt a feladatuk, hogy két-három nap leforgása alatt általános jellegű akciókat hajtsanak végre. Ügyész: Mik voltak azok az általános akciók? Letartóztatások? Vádlott: Igen. Letartóztattunk néhány személyt, akiket azután átadtunk a német parancsnokságnak. Ez röviddel a Nemeckán lezajlott események előtt történt, és a Banská Bystricán letartóztatott egyének közül többet a Nemecká melletti mészégetőben ért el borzalmas sorsa. A vádlott azután a Nemeckán végrehajtott akcióról beszélt, ahol a Hlinka-gárda rohamosztagának többi tagjaival együtt embereket gyilkoltak és az áldozatokat elégették a mészégető kemencéjében. Hora parancsnokra hivatkozik, aki állítólag azt mondta nekik, hogy csak biztosítaniok kell az olyan emberek likvidálásának zavartalan lefolyását, akik a Szlovák Nemzeti Felkelésben harcoltak. A vádlott elmondja, hogy az első napon a németek vezették az áldozatokat a tehergépkocsitól a kemencéhez, a következő napokon pedig a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai. Ebben Knapek, Čudek, Potrok és Blahut vettek részt. „Az akciót az első napon a német parancsnok irányította, a következő napokon pedig a mí hadnagyunk. A második napon, amikor jelentést kaptunk arról, hogy megérkezett egy transzport, előbb csak Bunta indult el, talán egy fél órával később én is elmentem, hogy ellenőrizzem az őrségeket. Egyszerre lövöldözést hallottam, és láttam, hogy két partizán menekül a kemencétől. Žierik golyószóróval lőtt, Potrok és šišťík kézigránátokat dobtak utánuk. Azután két német és két gárdista bedobták a partizánokat a kemsncébe. Francia partizánok voltak." Elnök: Hány embert gyilkoltak meg ott? Vádlott: Erre nem emlékszem pontosan. De mintegy hat tehergépkocsin szállították a letartóztatottakat. Elnök: Mit tettek önök az áldozatokkal, mielőtt meggyilkolták őket? Vádlott: Tudomásom van arról, hogy a német katonák, de néhányan közülünk is elvették tőlük kabátjaikat és cipőiket. Elnök: Milyen emberek voltak, akiket meggyilkoltak? Vádlott: Olyan személyekről volt szó, akik részt vettek a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Voltak közöttük lengyelek, francia partizánok, amerikai repülők és illegális dolgozók is. Arra a kérdésre, hogy miért gyilkoltak nőket és gyermekeket is, a vádlott megkísérli, hogy kitérjen a válasz elől, végül azonban a következőt mondja- „Tudom, hogy ez borzalmas volt".Spišiak vádlott, mint a parancsnok helyettese, annak idején buzdította a többieket, s Knapeket, Potrokot és Čudekot, akik a mészégetőnél elkövetett gyilkosságok során a legembertelenebb magatartást tanúsították, példaképül említette. A vádlott egyrészt tagadja, hogy bárkit is kényszerített volna a gyilkolásra, de más helyütt azt mondja, hogy a mészégető közelében az őröket „úgy állította föl, hogy mindenki lőhessen az áldozatokra". „Amikor a mészégető melletti akció véget ért, Koleno és Bazala maradtak a kemencénél, hogy kitisztítsák a teret és a kemencét, amikor az már kihűlt. A német parancsnok felkereste és megdicsérte osztagunkat. Különös dicséretben részesítette Čudekot és Knapekot. Az akció végrehajtásáért Banská Bystricán 500 koronát kaptunk fejenként, és írásbelileg hallgatásra köteleztük magunkat." Az elnök felmutatja a vádlottnak a szóban forgó írásbeli nyilatkozatot. A vádlott megerősíti, hogy ez volt az említett nyilatkozat. A vádlott a Hlinka-gárda rohamosztagával együtt később is folytatta a partizánok elleni támadásokat. Letartóztatásokat eszközölt, rabolt és megkínozta az elfogott személyeket, így volt ez a „bunker"-akció során is. A „pöcegödör"-akció során az ő kezdeményezésére ölték meg a Javor-házaspárt. A vádlott partizánellenes tevékenysége valószínűleg kiváltotta felettesei tetszését, mert 1945. március 1-én csoportparancsnoki rangról fegyvermesteri rangra léptették elő. Valient vádlott vallomása Mikuláš Spišiak vádlott kihallgatása | letartóztatott egyéneket, és gépután Ján Valient vádlott lépett a bíróság elé. Mint a Hlinka-ifjúság tagja, a szlovák fasiszta vezérek neveltje volt, és fanatikusan teljesítette parancsaikat. A bíróság előtt elmondja, hogyan végezte el a Hlinkaifjúság parancsnoki tanfolyamát, és 1944 augusztusában miként lépett be a Hlinka-gárda rohamosztagába. Elmondja, hogy lelkipásztora rábeszélésére már 15 éves korában belépett a katolikus cserkészegyletbe, amelyet 1939-ben beolvasztottak a Hlinka-ifjúság szervezetébe. Már ifjú korában arra nevelték ebben a szervezetben, hogy gyűlölje a Szovjetuniót és a kommunistákat, mely meggyőződése még jobban megszilárdult a Hlinka-ifjúság chtelnicai parancsnoki tanfolyamán. Ezen a tanfolyamon — mint ahogyan azt a bíróság előtt kijelentette — végighallgatta az úgynevezett Szlovák Állam vezéreinek, mint amilyen Jozef Tiso is volt, számos előadását, amelyek a fasiszta ideológiát terjesztették. A tanfolyam résztvevőit fasiszta ideológiával tömte tele Ante Pavelič horvát fasiszta vezér is, aki látogatást tett a chtelnicai tanfolyamon. Ján Valient vádlott elmondva, hogy miként lépett be a Hlinka-gárda rohamosztagába, azt állítja, örömmel gondolt arra, hogy egyenruhát és fegyvert hordhat majd és segíthet a Szlovák Nemzeti Felkelés elnyomásában. Cselekedeteire — mint ahogyan említette — Hedera, a Hlinkagárda Považská Bystrica-i rohamosztagának lelki vezére buzdította, aki azt mondta neki, hogy nem kell félnie a partizánok, valamint a szlovák nemzet szabadságáért küzdő más harcosok elleni harctól, nem kell visszariadniok gyilkosságoktól sem, mert minden tettüket meggyónhatják. Valient vádlott kijelenti, hogy Hedera, a rohamosztag lelki tanácsadója gyónás közben egyenesen kijelentette, hogy a Szlovák Állam ellenségeinek, avagy a zsidóknak meggyilkolása nem nevezhető súlyos bűnnek. így történt azután, hogy miután Valient meggyónt Hederának, gonosztettei „elégtételéül" „öt miatyánkot" kellett' elmondania. Valient vádlott a tárgyalás folyamán elmondja továbbá, hogy Martinban, Ružomberokban, Demänován, Nižnán, Vyšná Bocán, Breznóban és más helyeken is miként vett részt partizánok ellen irányuló különféle akciókban. Részletesen vázolja 1944 decemberében Banská Bystricán kifejtett tevékenységét, ahová Považská Bystricáról érkezett a rohamosztag több tagjával, partizánok és a Szlovák Nemzeti Felkelés egyéb harcosainak likvidálása céljából. A vádlott megerősítette, hogy a Banská Bystrica-i akció céljára a rohamosztag legmegbízhatóbb és legvakmerőbb tagjait választották ki, akik már az előbb végrehajtott terrorakciók során beváltak. „Banská Bystricán" — mondja a vádlott — „az volt a feladatunk, hogy kutassuk át az összes házakat, kutassunk katonai felszerelés és-ruházat után, valamint keressünk rádiókat az olyan embereknél, akiket azzal gyanúsítottak, hogy hallgatják a külföldi rádió híreit. Az ilyen embereket le kellett tartóztatnunk, azonkívül

1 mindenkit, aki gyanúba került, hogy partizánokat rejteget magánál." A Hlinka-gárda rohamosztagosai az ilyen letartóztatottakat azután átadták a német parancsnokságnak. Bebizonyult, hogy a Hlinka-gárda Považská Bystrica-i rohamosztagának tagjai, közöttük Valient vádlott is, később részt vettek a letartóztatott polgárok embertelen meggyilkolásában. A gyilkosságot a Nemecká község közelében levő mészégetőben hajtották végre, ahol Valient vádlott attól a naptól kezdve, amikor a rohamosztag többi tagjával a helyszínre érkezett, a kemencéhez vezette a fegyveres őrszölgálatot teljesített a mészégető mellett. Valient vádlott a bírósági tárgyalás további folyamán beismerte, hogy ő maga is közvetlenül részt vett a mészégető melletti gyilkosságokban. Arra a kérdésre, miként'került sor arra, hogy gyilkolni kezdett, azt válaszolja, hogy egy esetben, amikor nem volt szolgálatban, oly módon lőtt agyon sajátkezűleg négy személyt, hogy megragadta őket bal válluknál és azután tarkón lőtte őket. Ez a Hlinka-gárda rohamosztagosai embertelen őrületének harmadik napján történt Nemecká mellett. Az e helyén végrehajtott egész úgynevezett akció hét napig tartott, és ez idő alatt több mint 400 személyt gyilkoltak meg. Valient vádlott a mészégetőhöz hurcolt személyedet saját kezűleg is megrabolta, megtartott magának egy rövid kabátot, egy báránybőrkucsmát és egy szvettert. A bírósági tanács elnökének kérdésére, hogy milyen személyeket gyilkoltak meg és égettek el a Nemecká melletti mészégetőben, Valient vádlott azt választotta, hogy partizánokat és a Szlovák Nemzeti Felkelés további harcosait. A zsidókon, francia partizánokon kívül ártatlan nők és gyermekek is voltak a meggyilkoltak között. Ján Valient vádlott a bíróság előtt igazolta, hogy Nemeckában az angolamerikai misszió 8—10 tagját is meggyilkolták. Arra a további kérdésre, hogy Valientet és a többi vádlottat buzdították-e és ki buzdította a gyilkolásra, a vádlott igennel válaszolt, és elmondta, hogy ezzel kapcsolatosan különösen Leo Bunta tanúsított nagy buzgalmat, aki felhívta segítőtársait, hogy gyilkoljanak és cinikusan kijelentette, hogy Banská Bystricából „zsíros transzportok" érkeznek. Valient vádlott a tárgyalás során beismerte, hogy a Sásová és Rudlová községek közötti terepen részt vett a „bunker-akcióban", ahol belelőtt egy menekülő partizánba. Arra a kérdésre, hogy milyen módszereket alkalmaztak az ilyen akciókkal kapcsolatos kihallgatások során, részletesen elmondja, miként verték gumifütykösökkel a letartóztatottakat, egész testükön, a nőket megrabolták, s közülük néhányon erőszakot követtek el. A vádlott a bíróság előtt azután elmondta, hogy a rohamosztag néhány más tagjával együtt miként kutattak hiába Jegorov partizán parancsnok "után, akinek fejére díjat tűztek ki. Ján Valient vádlott beismerte, hogy a rohamosztag néhány más tagjával együtt Bratislavába elszállították azt az aranyat, amelyet a „bunker-akció" során találtak. Vallomása befejező részében arra a kérdésre, hogy lényegében mi vezette őt ezekre a gonosztettekre és gyilkosságokra, kijelentette: „Elsősorban Jozef Tisónak, a Szlovák Állam elnökének beszédei, Hedera római katolikus pap hitszónoklatai és parancsnokai agitáciőja is. Azt hittem — mondotta —, hogyha engem, mint hívőt lelkipásztorom is megszilárdít gonosztetteim elkövetésében, akkor nem teszek semmi roszszat." A vádlott végül elmondja, milyen tevékenységet fejtett ki annak idején, amikor a szovjet hadsereg osztagai Považská Bystrica felé közeledtek és amikor a Hlinka-gárda rohamosztagának további tagjaival Ausztriába szökött, ahol a Bratislava melletti harcokban kellett volna részt vennie a szovjet katonai egységek ellen. Miután a Hlinka-gárda rohamosztagainak egységei nem voltak harcképesek, Csehországba vezényelték őket, ahol az SS kiképzőtáborában kártevő akciókra képezték ki őket. Miről tanúskodik Spišiak és Valient szembesítése Mielőtt véget ért a tárgyalás első napja, a kerületi bíróság tanácsa előtt sor került Ján Valient és Mikuláš Spišiak vádlottak szembesítésére. A szembesítés igazolta, hogy az előzőleg kihallgatott Spišiak a Hlinka-gárda rohamosztagának szakaszparancsnoka volt a Martin körüli harcokban és azt is, hogy a Hlinkagárda Považská Bystrica-i rohamosztagának legmegbízhatóbb tagjait választotta ki a Banská Bystrica-i és a Nemecká melletti akciók céljára, parancsnoka volt annak az egységnek, amely biztosította a mészégető melletti embertelen gyilkosságok zavartalan végrehajtását és részt vett a „bunker"-akciőban is. A szembesítés igazolta továbbá, hogy Mikuláš Spišiak még azután is, amikor a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai Ausztriába szöktek, arra buzdította az osztag tagjait, többek között Ján Valientot is, hogy folytassák a harcot és ha visszatérnek Szlovákiába, tiszti rangra léptetik őket elő. A kerületi bíróság tanácsa a szembesítés után kihallgatta Ľudovít Fiala tanút, aki megerősítette, hogy Hedera vádlott, a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának lelki tanácsadója visszaélt lelkészi küldetésével s azt arra használta fel, hogy az osztag tagjait megszilárdítsa a kommunisták, a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai és a Szovjetunió elleni gyilkos gyűlöletükben. Fiala tanú kihallgatásával véget ért a Hlinka-gárda rohamosztagainak egykori tagjai elleni tárgyalás első napja. * » • Kedden, április 15-én a bratislavai kerületi bíróság előtt Leon Bunta fővádlott kihallgatásával folytatták a Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni per tárgyalását. Leon Bunta, mint a Pov. Bystricai rohamosztag parancsnokának első helyettese aktívan részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai, valamint az ún. Szlovák Állam fasiszta rémuralmával egyet nem értő lakosok ellen folytatott összes akciókban. 9 Szilvái Margit, a Budapesti Állami Opera kiváló szólistája hétfőn a Kassai Állami Színházban vendégszerepelt. A művésznő Puccini Tosca című operájának főszerepében mutatkozott be a kassai közönségnek. ® A Vietnami Demokratikus Köztársaság pedagógiai dolgozóinak öttagú küldöttsége Nguyen-Khanh-Toannak, az iskolaügyi miniszternek vezetésével egyhavi tanulmányútra Csehszlovákiába érkezett. ® V. N. Sztoletov, a Szovjetunió főiskolaügyi miniszterének helyettese és N. A. Majszrjan akadémikus, a moszkvai Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia növénytermesztési tanszékének vezetője hétfőn Prágába érkezett. A szovjet vendégek részt vesznek a micsurini agrobiológiával kapcsolatosan tartott tanácskozásokon, melyet a Csehszlovák ' Természettudományi Akadémia rendez az április 15—17-e közötti napokban. © Csehszlovákiából 31 rajzot és festményt, valamint 30 kézimunkát küldtek a londoni Daily Worker kiadóvállalat által rendezett nemzetközi versenyre és kiállításra. ® A Karlovy Vary-i XI. nemzetközi filmfesztiválon való részvételre eddig 22 állam jelentkezett, éspedig Albánia, Anglia, Bolívia, Brazília, Bulgária, Csehszlovákia, a Kínai Népköztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Olaszország, Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Ausztria, Románia és a Szovjetunió. ® Gheorghe Vidrascu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete kedden, április 15-én befejezte ötnapos útját a szlovákiai kerületekben és visszatért Bratislavába. © Majdnem 40 millió korona értéket képviselnek azok a kulturális és népművelési berendezések, melyeket a Banská Bystrica-i kerület lakosai ez ídrn hoznak létre önsegély útján megvalósított építkezések keretében. Ily módon főleg kultúrotthonokat, szabadtéri színházakat és kultúrparkokat építenek. ÚJ SZÖ I W 19

5I- áP

rilis 1

6-