Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-16 / 105. szám, szerda

Csak így tovább A~ire Bratislavában is szükség lenne Az utóbbi napokban talán a moszkvai és a párizsi Metróról sem beszéltek annyit, mint a prágairól. A prágai Metro a Národní trídán hatalmas, kereskedelmi palota, melynek egyik üzlethelyiségében közvetlenül a húsvéti ünnepek előtt megnyílt a legszélesebb körök igényeinek kielégítésére az ipari árukölcsönző. Szóval a Metro e- lőre még nem a földalatti vasutat jelenti Prágában, viszont ennek az ipari árukölcsönzőnek a terve és megvalósítása között alig íe'r el két hónap. A prágai földalatti terve és megvalósítása bizony tovább fog tartani, jóllehet a főváros egyre fokozódó forgalma ezt a kérdést is sürgeti. A szakemberek a közúti vülamos forgalmat, legalábbis a szük Óváros területén szeretnék a 'föld alatt vezetni. Az ipari árukölcsönző célja: a lakosságnak pénzért nyújtott szolgálatok tökéletesítése. Milyen ipari árut kölcsönöznek ebben az új intézményben? író-, nagyító-, vetítő-, varrógépeket, kerékpárt, targoncát, rádiót, magnetofont, mosógépet, porszívógépet, parkettfényesítöt, vasalót és hajszárítókészüléket, gramofont, evőeszközt, kertészfelszerelést, permetezőkészüléket, szobafestéshez szükséges felszerelést, ecseteket stb. Ponyvasátrat, ha valaki abban óhajtja eltölteni szabadságát, csónakot kajakot, felfújható gumiágyat bérelhetnek a vízisport hódolói. Majd ötszázféle különböző tárgyat kölcsönöznek itt. És ez még nem minden. Mert amire nem londolt az új intézmény vezetősége, arra figyelmezteti az ötletes prágai közönség és már most kéri, hogy legyen Pionír-motorkerékpár, kvarclámpa, számológép, halászati felszerelés stb. Az érdeklődők Jcívánságához mérten és a technikai lehet őségek határán belül a kölcsön zendö tárgyak számát és skáláját bővíteni fogják. Jó időben kezdte meg működését a kölcsönző, a húsvéti nagytakarítások előtt. Nem csoda, ha óriási volt ŰS érdeklődés, különösen olyan praktikus tárgyak iránt, mint porszívó, mosógép, vasaló, parkettfényesítö, vagyis minden iránt, ami a tavaszi nagytakarításhoz feltétlen szükséges. A dolgozó asszonyok munkájának nagy megkönnyebbítése ez. Megkérdeztem Jozef Kužel elvtársat, a kölcsönző vezetőjét, tájékoztasson az első napok tapasztalatairól: — Átlagban 200 kölcsönzőt elégítettünk ki naponta. A kikölcsönzött tárgyat ajánlatos mielőbb visszahozni, mer' egyrészt aszerint állapítják meg a díjszabást, másrészt minél több érdeklődőt akarunk kielégíteni. Maga a kölcsönzés ténye igen egyszerű. Például varrógépet szeretnék kölcsönözni. A készséges alkalmazott bemutatja, hogy kifogástalanul működik, betanít a kezelésére. A polgári igazolvány alapján kiállítják a szerződést és nyilvántartásba veszik arra a napra, amikorra az érdeklődő ígéri a visszajdást. Az új ipari árukölcsönzöt meglátogatta már Krajčír belkereskedelmi miniszter. Nemcsak megelégedését fejezte ki az udvarias alkalmazottak munkája felett, hanem megígérte, hogy gondoskodik további helyiségekről is. JÖ SÁNDOR A reflektor alatt is gyakran sötét van Megegyeztünk a feleségemmel, hogy háztartási naplót fogunk vezetni. Azt mondtam az asszonynak: „Családunkba is be kell vezetni a gazdaságosság alapelveit. Hányszor adsz ki feleslegesen pénzt szamárságokra. Értetted?" A féleségem azt felelte, hogy anélkül is takarékoskodik, de azért a naplót bevezettük. Mindennap szépen bevezettük az összes kiadásokat. Semmit sem hagytunk ki. Egy hónap után ünnepélyesen ellenőriztük a napló összegeit. Bort vettem, természetesen vörösbort, amit szeretek, cigarettát és megkezdtük a számolást. A végén a feleségem bejelentette az eredményeket. A háztartási naplóban a következő tételek szerepeltek: élelem, ruhanemű, édesség, iskola, gyerekek, gyengeségek — és természetesen a vicc kedvéért „férj". Ezt az utolsó rovatot az én apró kiadásaim számára tartottuk fenn. Az édességek rovatban 113 korona volt. Ez lehetetlen, mondtam. De hiába. A könyörtelen számok megmutatták az igazságot. A gyengeségek rovatban szerepelt az én új nyakkendőm 28.— koronás összeggel, amely annyira megtetszett nekem és egyetlen öltönyömhöz sem Ülik. Ezenkívül 45 koronát adtam ki bélyegekre, mert szenvedélyes bélyeggyűjtő vagyok. Szörnyű meglepetést okozott azonban a férj rovat, 196. — korona! Védekeztem, magyarázkodtam, de az egyes tételeknél kitűnt, hogy a négy labdarúgó - mérkőzés belépőjegyeinek ára, a cigaretták, a napi söradag, cukorkák, gyűlések után a sütemények, 14 feketekávé valóban 196 korona összkiadást eredményezett. A feleségem összecsapta a könyvet és úgy nézett rám, mint Napoleon a győztes ütközetek után. Beismertem, hogy képes vagyok a felaségem szemére vetni egy feleslegesen vásárolt apróságot, ugyanakkor nem veszem észre az elpocsékolt száz koronát. Ez az összehasonlítás elgondolkoztatott. Az üzemekben gondosabban gazdálkodunk, mint nálunk a családban. Milyen megérdemelt dicsőséget szerez az az esztergályos újító, aki 16 fillérrel olcsóbban esztergályoz egy tengelyt! Emellett azonban az üzemi kerítés befestése 14 ezer koronába került, habár ezt a kerítést ősszel az üzem kiterjesztése során úgyis éltávolítjuk. A gyertya alatt sötétség van — ez a közmondás. De az üzemek reflektorai alatt gyakran még nagyobb a sötétség. A gyűléseken nem feledkezünk meg említést tenni arról az 50 koronáról, amelyet a takarítónők megtakarítanak a portörlők és törlőrongyok gazdaságosabb használatával, de valahogyan elfeledkezünk arról az 5 ezer koronáról, amelyért kárpitoztatták a tanácsterem foteleit. A régi fotelek még sok éven át jó szolgGLatot tettek volna. A mi személyautó-vezetőnkről már háromszor írtak az üzemi újságban. Takarékoskodik a hajtóanyagokká és elődjéhez képest havonta 4 liter benzint takarít meg, de hogy az üzemi autóra javítások, lakkozás, stb. címen 21 eker koronát költöttek — arról senki sem írt. Mit gondoltok — nálatok nincs véletlenül sötétség a reflektor alatt is? MILAN DAŇEK, Hlubina-bánya Bizalom bizalmat szül Stavovýroba bratislavai tizemében nyilvános párttaggyűlést tartottak a második negyedévi terv kezdete alkalmából. A gyűlésen felolvasták a pártbizottság, az üzemvezetőség, a szakszervezet és a CSISZbizottság közös értékelését az első negyedévi terv teljesítéséről, Az értékelés a többi között így szólt: „Köszönet illeti mindazokat a dolgozókat, párt- és tömegszervezeti tagokat, akik szorgalmukkal példát mutattak a feladatok teljesítéséért folyó harcban." Valóban az üzem dolgozói derekasan megállták a helyüket. A tervet nemcsak teljesítették, de jóval meg is tetézték. Nagy a munkások és mesterek érdeme, mert az első negyedévben sok nehézség állott útjukban. Olyan akadályok, amelyek külső tényezők. Például a podbrezovai Vasművek akadozva szállították a vasajtók, rámák és a víztartályok készítéséhez szükséges lemezeket. De ismét bebizonyult, hogy a dolgozók erős akarata, tehetsége még a teljesíthetetlennek látszó feladatokat is képes megoldani. Nem akarnak többet szégyenkezni, mint a múlt évben, amikor alig 96 százalékra teljesítették a tervet és 160 ezer koronával lépték túl a béralapot. Gabriel Blažkovič, az üzem vezetője méltán mondott köszönetet Rudolf Adamec elvtársnak, a pártszervezet elnökének, akinek legfőbb munkamódszere a kollektív munka. A napot azzal kezdi, hogy társaival párperces megbeszélést tart a szerszámkészítő műhelyben. Persze minden formaságot félretéve beszélgetnek a napi feladatok teljesítéséről, a munka jobb megszervezéséről. Azzal, hogy foglalkozik munkatársai ügyeivel, értelmesen meg tudja magyarázni, miért érdeke valakinek, hogy ma jobb és különb munkát, végezzen mint tegnap, ki is vívta a megbecsülést. Adamec elvtárs gondoskodik arról, hogy valóban vidáman menjen a munka, senki se maradjon ki a megérdemelt dicséretből. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szerszámkészítő rnühelyben két szakember szabadult fel más még fontosabb munkára. Ma hárman elvégzik azt a munkát, amit a múltban öten csináltak. Összedolgoznak s megy a munka jobban, mint azelőtt. Kétségtelen, hogy a párt levelével kapcsolatos vita után az üzem vezetősége sokkal jobban támaszkodik a pártszervezetre, a munkásokra a tervért folyó harcban, mint régebben. Azzal, hogy részletesen közlik velük a feladatokat, hogy segítségüket kérik, a munkásokban is felkeltik a kezdeményező kedvet. így természetesen már könnyebb dolguk van a szakszervezeti bizalmiaknak is, akik a vállalásokat megbeszélik társaikkal. Persze mondjuk meg, hogy ez az utóbbi dolog még nem megy tökéletesen. Egyik szakszervezeti bizalmi beszél a versenyről, a másik nem. Már az üzemben szépen megindult a versenyszervezés, de például az a tény, hogy egyes bizalmi helyett még ma is a szakszervezet elnöke „szedi össze" a vállalásokat, mutatja, hogy van még javítani való. Az üzemi pártszervezet bizottsága általában arra törekszik, hogy a szakszervezet kommunista tagjainak rendszeres irányításával megjavítsa nemcsak a bizalmiak, hanem a szakszervezet és a műszaki vezetők együttműködését is, mert ez egyik elengedhetetlen feltétele a jó munkának. A pártbizottság különösen az évzáró taggyűlés óta alapvető feladatának tartja, hogy a szakszervezet kommunista tagjai segítségével tovább javítsa a verseny szervezését. Teljesen véget akarnak vetni annak a káros szokásnak, hogy a szakszervezeti funkcionáriusok csak egy-egy „hajrá" idején törődnek a versenynyel. Az egyenletes, ütemes termelés megvalósításának szolgálatába akarják állítani a szocialista munkaversenyt. Az első negyedév eredményei igazolják a legjobban, hogy a bizalmiak, akik dolgos kezük munkája mellett ügyesen forgatják a szó fegyverét is, a szakszervezeti élet legfontosabb tényezői. Ahol rendszeres a csoportélet, ahol a bizalmi nem sajnálja a fáradságot, hogy munka előtt vagy munka után esetleg a tízórai vagy az ebédszünetben felkeresse tagjait és kérdezősködjék munkájuk, körülményeik felöl, ott mindig adódik alkalom a meggyőző érvek felsorolására is. Gálfi Zoltán lakatos például rendszeresen összehívja csoportját. ' Ilyenkor röviden megtárgyalják tennivalóikat, problémáikat. El is hagyták a 110 százalékos „februári" csúcsot. Már 116 százaléknál tartanak. Csoportjában nincs olyan, • aki terven alul teljesítené feladatait. J

obb életről, magasabb életszínvonalról, gyorsabb, jobb és olcsóbb építkezésről lehet-e szó a termelékenység növelése nélkül? Az üzemben tettekkel feleltek erre a kérdésre. Az üzemi pártszervezet példájára a tömegszervezetek is egyre jobb gazdái lesznek a termelésnek. Szorosan együttműködnek a gazdasági vezetőkkel. Időnként beszámoltatják őket, mit tettek a verseny műszaki feltételeinek biztosítására, hogyan készítették elő műhelyeiket a feladatokra, s a gyár vezetéséből is eltűnt a kapkodás, szervezetlenség. Az üzemrészlegeket önelszámoló gazdasági egységekké szervezik át. A műszakiak, akiknek egy része azelőtt alig mozdult ki az irodából, ma rendszeres látogatói a műhelyeknek. Odaadóan segítik a gyakorlatlanabb munkásokat. Nagy részük van abban, hogy a normán aluli teljesítők száma a tavalyihoz viszonyítva jelentősen csökkent. Egyenletes lett a termelés üteme. A béralapot nem lépték túl és mégis több jut a borítékba mint egy évvel ezelőtt. Az üzem hibájából nincs is fennakadás az építkezéseken, de az üzem dolgozói ennél is többet akarnak. Az út, amely a nagyobb jólét felé visz, most pártunk XI. kongresszusára való készülődése idején egyre világosabbá válik minden dolgozó előtt. Az üzem vezetőjének irodájában még tartott a tanácskozás, amikor a gyárat már bejárta a hír, hogy az ostravai üzem versenyre szólította fel őket. Ki tesz többet a kongreszszus tiszteletére. A termelékenység emelésének jelszavával olyan lelkes verseny indult, amilyen még nem volt az üzemben. Minden jel arra mutat, hogy a fogadalom nem marad üres szó, teljesítik adott szavukat és hat és fél százalékkal termelnek majd többet a tervezettnél. • égül elmondhatjuk azt is, hogy az üzemben évről évre növekszik a kollektív szerződés szerepe. Érvényt szereznek annak az elvnek, hogy a kétoldali szerződés pontjai vezetőkre és dolgozókra egyaránt kötelezők. A vállalásokat főleg a belső erőforrásokra alapozták. A dolgozókkal már megvitatták az új kollektív szerződést. Hátra van még az ünnepélyes aláírás. — A mostani sok mindenben különbözik a tavalyitól — mondja V liam Hambalek elvtárs, FSZM üzi mi bizottságának elnöke. — Jobb; előtérben áll a technika fejlesztés a szakoktatás és a gondoskodás dolgozókról. Ebben a tervezetben íw nines „folyamatos" vállalás, — ti szi hozzá - valamennyi konkrét hi táridő ellenőrizhető. A szerződés megkötésével egyidi ben mind hatalmasabb méretekbt bontakozik ki a versenýmozgaloi május 1-ének, a proletár nemzetki ziség harcos ünnepének megünnepl* sére. Brdosi E< Fényképezőgéppel a munkahelyeken Első képünk a bratislavai Druteel na vállalat alkatrészeket készítő mi helyében készült. A vállalat egyé' ként gépkocsik és más motor jármüvek javítását végzi, de sok a katrészt maguk készítenek az üzer ben. A füleki Kovosmaltban tett lát gatásunkkor lettünk figyelmesek edények szerelését végző dolgo munkájára. Magán a fözőkatlam nem látjuk semmilyen bonyolult sz relési munka nyomát, mégis nai szakképzettségre és sok tapasztala ra van szükség, hogy hónapokon, s éveken át egyetlen selejtes készí mény se kerüljön ki a hegeszté végző dolgozó keze alól. kormány határozata értelmében állandóan bővíteni kell a termőföldek területét. Ez a kormányintézkedés nagy kezdeményezési lehetőséget ad a KNB-nek, a JNBnek és a HNB-nek. Célja: helyi, járási és kerületi méretekben ármentesíteni a legelőket, réteket, szántóföldeket, a vadvizek és mocsarak eltávolításával emelni a rétek és termőföldek takarmányhozamát. Most, amikor a mezőgazdaság szocialista átalakítása mind nagyobb teret hódít, s a szövetkezeti gazdálkodás túlsúlyba került az egyéni gazdálkodással szemben, — ennek a célkitűzésnek sokkal nagyobb jelentősége van, mint bármikor azelőtt. Az árvizek nyomán keletkező vadvizek és talajvizek jelentős károkat okoznak az egységes földművesszövetkezeteknek és állami gazdaságokbak. A szepsi járásban 1953 óta kész a terv a Bodva folyó és a Kanyapka patak szabályozására. A terv 76 millió koronát irányoz elő, azonban a szabályozás munkálatainak megkezdését évről évre halasztgatják. A KNB legutóbbi ülésén Dávid elvtárs, a szepsi JNB elnöke felszólalásában kitért arra, hogy miért akadt el a folyók szabályozása a járásban. Ebben a kérdésben felkerestem Dávid Döntést várnak a szepsi járásban A FOLYÓSZABÁLYOZÁS ÉS A HALASTAVAK KÉRDÉSÉBEN A patakok szabályozása 3500 hektár rét és szántóföld termését biztosítaná ® A járásban levő három halastó rossz szigetelés következtében több, mint 1000 hektár földet tesz használhatatlanná elvtársat, aki a következőket válaszolta: — Az Ida patak, melynek szabályozása nincs is tervbe véve, a perényi EFSZ-ben minden évben 500 hektáron okoz kárt. Ugyancsak Alsó-, Felsőlánc és Komároc szövetkezeti községekben 200 hektárnyi területet veszélyeztet a patak kiöntése. Ha a patakot szabályoznák, 1500 hektárnyi föld válna temékennyé. Ma ezeken a területeken csak vadkacsák tanyáznak. Az Ida és a Kanyapka patak ugyanis magasabban fekszenek, mint a körülöttük levő rétek. De nemcsak ez a problémája a járásnak. — Az állami halastavak is nagy károkat okoznak évről évre. Tornán az állami gazdaság mellett 40 hektárnyi halastó van. Ezt a tavat a Vodostavby építette. A rossz szigetelés következtében a viz átszivárog és az állami gazdaság legjobb 150 hektár földjét teszi tönkre. Ezen a földterületen a múlt évben gumicsizmában voltak kénytelenek aratni. Azonkívül a tornai EFSZ 50 hektárnyi területét mocsarasította el — mondja Kupec Ferenc, a Tornai Állami Gazdaság igazgatója, aki a helyszínen mutatta meg a víz okozta károkat. Sajnos, a tornai eset nem egyedülálló. Ugyanígy a perényi 120 hektáros és a tornagörgői 200 hektáros halastó a rossz izolálás következtében az EFSZ-eknek felmérhetetlen károkat okoz. A görgői halastó épí- > tésénél figyelmeztette a JNB a stu- t pavai állami haltenyésztő vállalatot, v hogy az a terület, ahol a halastavat í készítik, igen alkalmas tőzeg terme- j lésére. A szepsi járás földjeinek ^ megjavítását nagyban elősegíthette volna az ott kitermelt tőzeg, — sőt az egész kerületet el tudta volna látni tőzeggel. Hiába volt minden figyelmeztetés, az állami halastavat elárasztották vízzel, aminek az lett a következménye, hogy a földek tönkrementek. Többszöri követelésre Bratislavából végre kijött egy bizottság, amely vízgazdálkodási úgynevezett „szak- f emberekből" állt; olyan módon tárgyaltak a HNB és až EFSZ-ek veze- ' tőivel, hogy megegyezés sehogyseta $ jöhetett létre. < A halastavak építésének fő oka az r volt, hogy állítólag elősegítik a csapadékok felfogását. Ideje lenne, ha a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal komoly szakbizottságot küldene ki, amelyik bevonná a kerületi és járási nemzeti bizottságot is munkájába. Ennek a bizottságnak az lenne a fő feladata, hogy vizsgálatának eredményével végre megszüntetné ezt az áldatlan állapotot. Mózes Sándor Kényesebb és felelősségteljesei az utóbbi képünkön bemutatott mui kahely dolgozóinak tevékenység Sebészeten vagyunk, ahol <?mber< életéről, egészségéről gondoskodna Gondosság, figyelmesség, pontossá tökéletes szaktudás jellemzi e mut kahely dolgozóit, S ebben akármilyt más munkahelyen dolgozók is péld vehetnek tőlük. Sluka J. felvétel 111 S7-Ö 6 Ŕ 1958, április 16