Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-15 / 104. szám, kedd

VÁDIRAT RIJNTA ÉS TÁRSAI, a Hlinka-gárda rohamosztagainak volt tagjai elleni bűnperben Az itt jelenlévő vádlottak, a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztaga volt tagjai bűncselekményének kivizsgálása során igazolást nyert, hogy . a rohamosztagosok a , ilinai és a Banská Bystrica-i kerületben több akciót folytattak a partizánok ellen és részt vettek Nemeckán a partizánoknak, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőinek és a demokratikus érzelmű állampolgároknak tömeges legyilkolásában. Bebizonyult továbbá, hogy ezeket a tömeggyilkosságokat nem csupán a német fasiszták követték el, — mint eddig hittük, — hanem a Hlinka-gárda rohamosztagai is, melyek semmiben sem különböztek a német fasisztáktól. 13 év elteltével teljesen lehullott az álarc a ludák fasizmus igazi állatias arculatáról. A ludák fasizmus romlásba és szenvedésbe döntötte a szlovák nemzetet és országának anyagi gazdaságával együtt Hitler háborús érdekeinek rabszolga-jármába sodorta. Tömegsírok, terror, Szlovákia kifosztása és faji megkülönböztetés volt az eredménye a klerofasiszta ludák kormány, a Hlinka-párt és vezető tényezői uralmának. Ezek minden erejükkel arra törekedtek, hogy elszakítsák Szlovákiát Csehországtól és szétverjék a Csehszlovák Köztársaságot. Amikor Tiso az 1938. október 6-i úgynevezett /ilinai egyezmény után Szlovákia közigazgatási minisztere lett, Hünka szlovák néppártja magához ragadta Szlovákiában az államhatalmat és nyílt fasiszta parancsuralmi politikát kezdett fplytaťni. Totális rendszert vezetett be, Szlovákiában betiltotta a Kommunista Pártot. Programjába bevonta a szlovákiai^ reakciós pártokat is. Kiadta a jelszót a kommunisták, a Szovjetunió, a haladó munkásosztály és dolgozók elleni harcra. Első lépése az volt, hogy a német fasiszták mintájára Haván koncentrációs tábort létesített a haladó szellemű és iránta ellenséges polgárok fogságban tartására. így tehát az úgynevezett szlovák állam mindjárt kezdetben olyan fasiszta állam színében tűnt fel, melynek semmi köze sincs a szabadsághoz és függetlenséghez, a demokráciához és a szlovák nemzet túlnyomó többségéhez. Még súlyosabb vád illeti az úgynevezett szlovák fasiszta állam tényezőit azért, hogy Hitler segítségével a fasizmus uralomrajuttatását készítették elő Szlovákiában akkor, amikor már ismertük a német fasiszták és - vezérük, Hitler céljait. Hitler a németországi fasiszta diktatúra uralomrajuttatása után egyik beszédében kijelentette: „Minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy a németek a világ urai legyenek. Ha meg akarjuk teremteni nagy német birodalmunkat, elsősorban ki kell szorítanunk és irtanunk a szláv nemzeteket — az oroszokat, a lengyeleket, a cseheket, a szlovákokat, a bolgárokat, az ukránokat és a fehéroroszokat. Semmi oka sincs annak, hogy ezt ne tegyük meg." Már ebből a beszédből is kitűnik, milyen távlatok kecsegtették az úgynevezett szlovák államot és nemzetünket. Ám ennek ellenére a fasiszta kényurak a német fasizmussal kötötték össze a szlovák nemzet sors,át, csakhogy uralkodhassanak és kizsákmányolhassák a dolgozó népet. Ügyet sem vetettek arra, hogy testvérgyilkos háború tört kl a Szovjetunió ellen és fennforgott a szlovák nemzet fizikai megsemmisítésének veszélye, amint az Hitler tervébe beillett. A ludák vezérek rendkívül tevékeny részvétele a Csehszlovák Köztársaság szétverésében és Szlovákia kiszolgáltatása Hitler kénye-kedvére, ez a Szlovák nemzeten és a Csehszlovák Köztársaságon elkövetett legnagyobb árulás nem volt véletlen, sem történelmileg törvényszerű, mint azt egyes ludákok ma is szeretnék állítani, hanem a ludák klerofasizmus osztály- és ideológiai lényegéből eredt és hosszú időn át szándékosan volt előkészítve. A ludákok kezdettől fogva a parasztság öntudatlan részeire támaszkodtak és a szocializmus és a haladás elleni hadjáratukban elsősorban a szlovák nép vallásos érzésével éltek vissza, viszont ebben nagy szerepet játszott a főpapság és egyes papok, aki sohasem viselték szívükön a szlovák nép sorsát és jólétét Hogy milyen állatias és erkölcstelen demagógiát folytattak a ludákok a szlovák nép vallásos érzésére hivatkozva és minden haladó ellen uszítva és tüzelve, kitűnik abból, milyen „elméleti összhangot" igyekeztek teremteni az úgynevezett „keresztény" szlovák áliam teoretikusai, pl. a kommunistákkal, a partizánokkal, a haladó szellemű állampolgárokkal _ és a zsidó lakossággal szemben gyakorolt aljas fasiszta és fajgyűlölő állásponttal, amikor a szlovák klerofasiszták és köztük katolikus püspökök kérelmére — állítólag azért, hogy ne szakítsák szét a családokat — Szlovákiából a zsidók tízezreit hurcolták el családtagjaikkal együtt a lengyelországi haláltáborokba, ahol úgyszólván mindnyájan tömegsírokban és gázkamrákban pusztultak el. A köztársaság feldarabolására törve a szlovák nép kevésbé öntudatos részében sovinisita ösztönöket korbácsoltak fel, és emellett az objektív valóság tekintetbe vétele nélkül nacionalista demagógiát fejtettek ki a cseh nép ellen. Féltek a kommunista párt vezette fejlett cseh munkásosztály befolyásától. Gyalázással és aljas rágalmakkal gyűlöletet terjesztettek a Szovjetunió ellen, hogy megakadályozzák a világ első szocialista államából hazánkba is eljutó haladó ' gondolatok befolyását és terjedését. Időnként látszólag szembeszálltak a tőkés jelszavakkal, hogy eltereljék a dolgozók figyelmét az osztály és szociális érdekekről, melyek annak következtében, hogy a fasiszta gyarmatosítók fosztogatták Szlovákia népgazdaságát és természeti kincseit, állandóan rosszabbodtak; természetesen a tőkésellenes jelszavak hangoztatásakor sohasem gondoltak a szlovák, annál kevésbé a német burzsoáziára. A fasiszta önkényurak féltek a dolgozó nép szervezett ellenállásától, mely veszélyeztette kizsákmányoló uralmukat. Ez a félelem fokozatosan a szlovák nemzet legderekabb fiainak üldözésére, bebörtönzésére, állatias középkori kínzására és legyilkolására késztette a ludákokat. A ludák fasiszták előkészítették a szlovák nemzet haladó erőinek tömeges kiirtását, ami a Szlovák Nemzeti Felkelés részbeni elnyomása után teljes mértékben megnyilvánult. Legjobban bizonyítja ezt Tisonak, „a vezérnek és köztársasági elnöknek" a Hlinka-gárda parancsnokainak bojnicei tanfolyamán 1942. július 31-én mondott beszéde, melyben kijelentette: „Ami a nemzetet (a fasiszta klikket értette alatta) — szolgálja, parancs számomra, ami árt neki, nemcsak hogy nem fogadom el, hanem letiprom, elpusztítom, mert ezért vagyok gárdista." A ludák klerofasiszták a terror és az állatiasság ellenére sem tudták elérni céljaikat. Nem sikerült befolyásolniok a nemzet nagy többségét és egészséges magvát, a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásosztályt. A szlovák Gestapo - az UŠB - mellett felállított külön kommunista-ellenes osztály létesítése sem tudta meggyöngíteni Szlovákia munkásosztályának és dolgozó népének a fasizmus elleni harclát. A kommunista párt idejében leleplezte a dolgozó nép előtt az úgynevezett szlovák állam vezéreit — mint fasisztákat, a terror és háborús rendszer ellen mozgósította a dolgozókat és megszilárdította szeretetüket a testvéri Szovjetunió iránt és a csehek és szlovákok testvéri együttélése iránt. A dolgozók túl- i nyomó többsége gyűlölte a szlovák klerofasizmust és Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a dolgozók már 1938-ban és 1939-ben lázadásokat és sztrájkokat szerveztek, később szabotáltak is, hogy lehetetlenné tegyék vagy megakadályozzák a szlovák fasiszták további gaztetteit. A dolgozók aktivitására a szlovák fasiszták letartóztatással, bebörtonzéssel és gyilkolással válaszoltak. A dolgozó nép a kommunista párt vezetésével fegyveres szlovák nemzeti felkeléssel válaszolt az elviselhetetlen fasiszta terrorra és ezzel elutasította az úgynevezett szlovák állam rögeszméjét és síkra szállt a Csehszlovák Köztársaságnak új. szocialista alapokon történő helyreállítása mellett. Jozef Tiso és a szlovák fasiszta kormápy parancsára rohamosztagokat létesítettek a Hlinka-gárda mellett. Feladatuk a behívott német SS-csapatok segítségével a Szlovák Nemzeti Felkelés elnyomása és vérbefojtása volt. E rohamosztagok tagjai olyan személyekből lettek, akik előzően ideológiai oktatást kaptak és teljesen ragaszkodtak a Tiso rendszerhez, olyan ' személyekből, akikben megvolt a kezesség a fasizmus fenntartásáért és az összes parancsok vak teljesítéséért folytatott következetes és kíméletlen harcnak. Ilyen személyek voltak az összes jelenlévő vádlottak. Az ügyész a vádbeszéd további részében megvilágította a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosatagának megalakulását és tevékenységét. Ezzel kapcsolatban megemlítette: Tisonak, a Hlinka gárda főparancsnokának parancsára 1944 szeptemberének elején Tichomir Javornak, a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i parancsnokának vezetésével megalakult a Hlinka-gárda kb. 70 főnyi rohamósztaga. Az osztag megalakulása utáni elsó napokban tagjai őrszolgálatot teljesítettek Pov. Bystricán és a Vág hídján és az üzem közelében, védelmezték a németek számára fegyvereket gyártó ottani fegyvergyárat. Szeptemberben a németekkel együtt maguk is akciókat és vadászatokat rendeztek a Pov. Bystrica környéki partizánok ellen. A partizánok elleni akciókra és vadászatokra a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának 70 tagja közül minden alkalommal kb. 30—10, a Hlinka-ifjúságban és a Hlinka gárdában ludák iskolát végzett. vagy pedig a fasiszta állam iránti vak hűséget világosan tanúsitó férfit választottak ki. A Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának kb. 35 tagja a Hlinka-gárda bratislavai, trenčini és trnavai rohamosztagainak tagjaival közösen 1944. október 3»tól november 16-ig akciókat és vadászatokat indítottak a partizánok é.s a felkelés részvevői ellen Martin és Ružomberok környékén, ahonnan áttértek Liptov és Brezno vidékére. A Hlinka-gárda rohamosztagai Szentjánospuszta környékén. Nižná és Vyšná Bocán a németekkel karöltve nagy támadást intéztek a partizánok és szlovák katonák ellen. E támadás során Malužiná környékén sok szlovák katonát es két partizán tisztet foglyul ejtettek. A Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai a németekkel karöltve kb. 48 óráig tartó testvérgyilkos harcot folytattak, melynek során a németek aknavetőket és ágyúkat is bevetettek, megszállták az egész völgyet. Mižná és Vyšná Boca községeket. A községek megszállása után házkutatásokat tartottak, partizánokat és fegyvereket kerestek. A Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai és a németek kb. 26 személyt letartóztattak és az iskolába vezettek, ahol kihallgatták, ütlegelték és kínozták őket. letartóztatottak közül négyet a helyszínen agyonlőttek. A Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának tagjai ilyen kegyetlen gyilkosságokban segédkeztek. Házkutatásokat rendeztek és minden otthon talált férfit ütlegeltek. A Nižná Bocán elkövetett gyilkosságok es néhány további akció befejezése után Vojtech Hora főfegyvermester 1944 december végén a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának kb. 35 válogatott tagiával együtt Banská Bystricára távozott. Az osztagba a partizánok elleni akciók során már bevált legjobb tagokat vették be. Köztük 12-en a Hlinka ifjúság neveltjei voltak, iskolákat és tanfolyamokat végeztek. Már eltávozásuk előtt parancsban közölték a vádlottakkal, hogy feladatuk a forradalmi nemzeti bizottságok felszámolása, Banská Bystrica környékének a partizánoktól, a Szlovák Nemzeti Felkelés részvevőitől és a demokratikus módon gondolkodó személyektől való megtisztítása lesz. Banská Bystricára érkezésük utan néhány akciót hajtottak végre, letartóztatták a Szlovák Nemzeti Felkelés részvevőit és a demokratikusan gondolkodó személyeket és átadták őket a németeknek. Házkutatásokat tartottak, melyek során kínozták és megfosztották értéktárgyaiktól a polgárokat. . 1945. január 3-án Spania Dolinán indítottak akciót, ahol azelőtt lelőttek egy németet. A németek azzal álltak bosszút, hogy. kiküldték az SS embereit és a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjait, akik 80 férfit letartóztattak és kivizsgálásra Banská Bystricára "elhurcoltak. A letartóztatottak közül három helybeli lakos és egy partizán nem tért vissza. A Hlinka-gárda Pov. B,ystrica-i rohamcsztaga válogatott legénységének tagjai Hora főfegyvermester vezetésével 1945. január 4—11. napjaiban a nemeckái (breznói járási) mészégetőben tömeggyilkosságokat követtek el. A gyilkosságokban Hedera vádlott kivételével valamennyi vádlott részt vett. Az akciót előre elkészítették, mint az kitűnik a Hlinka-gárda megyei megbízottjának, Košovsky kapitánynak, a Hlinka-gárda bratislavai főparancsnokságához küldött jelentéséből. Az 1945. január 3-án kelt jelentés többek között megjegyzi: „Egy szakasz Hora főfegyvermester vezetésével 1944. december 29-én Pov. Bystricáról jött. A Hlinka-gárda Banská Bystrica-i rohamosztagának létszáma jelenleg 184. A Hlinka-gárda Banská Bystrica-i, rohamosztaga ma a város egyik negyedé-' ben átkutatja az összes lakásokat, tegnap a moziban raz/.iáztak, a gárdisták az utcákon és a vendéglőkben ellenőrzik a személyeket és napirendre tűzték az idegen személyek ellenőrzését a járás egyes községeiben. Hora főfegyvermester szakasza holnaptól kezdve megkezdi az ötnapos SD akciót." Mihelyt a Hlinka-gárda rohamosztaga válogatott szakaszának tagjai Nemeckára érkeztek, Hora parancsnok megmagyarázta nekik, hogy kivégzéseket fognak végrehajtani és ezt az akciót az o osztaguk 'ogja biztosítani és végrehajtani. A gyilkolást Deffner SS-tiszt kezdte meg, utána a vádlottak közül folyamatosan többen is részt vettek a gyilkosságokban, főként Knapek. Čudek. Rojko. Potrok, Tresa, Šuchter és Valient, akik Deffnerrel együtt kb. 400 személyt, köztük sok nőt, gyermeket és aggastyánt lőttek agyon. A legyilkoltak között szlovák, cseh és szovjet partizánok, illegális dolgozók, számos védtelen állampolgár és négy egyenruhás francia, 10 amerikai, a Szlovák Nemzeti Felkelés idején Banská Bystricára küldött angol-amerikai katonai misszió tagjai és repülök voltak. A mészégetőben végrehajtott tömeggyilkosságok elkövetése és Nemeckáról való távozásuk után a rohamosztag tagjai visszatértek Banská Bystricára, ahonnan további vadászatokra és több akcióra Indultak a partizánok ellen, akiket kivizsgáltak. megkínoztak és átadtak a németeknek, vagy pedig sajátkezuleg megöltek. A Banská Bystricán tartott házkutatások során értéktárgyakat raboltak el azzal az ürüggyel, hogy az úgynevezett szlovák állam aranyfedezetéhez kellenek. A Hlinka-gárda rohamosztaga röviddel a Vörös Hadsereg bejövetele előtt Pov. Bystricára menekült, ahol a nemeckai gyilkosságokhoz hasonló tömeggyilkosságok elkövetését tervezték. Pov. Bystrica környékén a manini völgyben már kiszemeltek egy régi mészégetőt, ám a Vörös Hadsereg gyors előrenyomulása következtében nem került sor a gyilkosságok elkövetésére. Az egész osztag Vojtech Hora kapitány vezetésével, Koleno, Tresa és Hudovsky vádlottak kivételével Ausztriába, innen Csehországba menekült, ahol az SS kiképző-táborában kártevő akciókra képezték ki őket. Németország leverése után az osztag tagjainak túlyomó többsége visszatért Szlovákiába. Az ügyész a vádbeszéd további részében közelebbről megvilágította az egyes vádlottak arculatát és a vádiratban megjelölt büntevékenységébeo való részét. Majd így folytatta: A vádlottak beismerése, a tanúvallomások és az elkobzott brzonyító anyag újból arról tanúskodik, hogy a s:;lovák klerofasiszták, akiket a Szlovák Hlinka Párt élén a szlovák kormánnyal, főleg Jozef Tisoval, Ferd. Ďurcanskýval és másokkal képviselt, a második világháború alatt támogatták a Hitler-fasizmust és bíztak annak győzelmében. Ennek érdekében e rendszer exponensei buzgó híveiket a Csehszlovák Köztársaság és dolgozó népe elleni legembertelenebb gonosztettekre vezette. Jóllehet tény, hogy őket és Ján Ďur- čanský vezérkarát terhelik főképpen ezek a gonosztettek, a gonosztevők e helyen vádolt csoportja aktívan részt vett ezen gonosztevők terveinek megvalósításában és ezzel a legsúlyosabb bűntetteket követte el a szlovák és a cseh nép érdekei ellen. A bűnvádi eljárás* ezért jogos, I. az összes vádlottak ellen, Albert Hedera kivételével, mégpedig azért, mert mint a Hlinka-gárda rohamosztagának tagjai, tehát annak a go nosztevő szervezetnek tagjai, mely azért alakult meg és az volt a célja hogy harcoljon a Szlovák Nemzeti Felkelésben résztvevők ellen és azért, hogy elnyomja a Szlovák Nemzeti Felkelést, lehetetlenné tegye a Csehszlovák Köztársaság felszabadítását, a háború alatt 1944 szeptemberétől 1945 márciusáig Szlovákia különböző helyein, főleg Považská Bystricán és annak környékén, Martin, Ružombe- rok, Lipt. Mikuláš, Banská Bystrica és környékén részt vettek partizánok, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői, valamint a faji okokból .üldözött személyek elleni akciókban. Emellett nemcsak védelmi őrségeken vettek részt és teljesítettek ellenőrzési szolgálatot, hanem házkutatásokat is végeztek, letartóztattak gyanús személyeket, valamint zsidó felekezetű egyéneket, akiket kihallgatás és megkínzás után kivétel nélkül átadtak a Gestapónak, a német megszállókkal együtt harci tevékenységekben vettek részt és más intézkedéseket is tettek a németek győzelme elérésének s a szlovák klerofasiszta állam fenntartásának érdekében; emellett az egyes vádlottak ezen akciókban a következőképpen vettek részt: Mikuláš Spišiak, Rudolf Potrok, František Tresa, Vendelín Koleno és Jozef Chudovský Považská Bystricán és annak környékén 1944 szeptemberétől 1944 decemberéig; Mikuláš Spišiak, Ján Knapek, Jozef Rojko, Rudolf Potrok, František Šuchter, Ján Valient, Rudolf Kalivoda, Vendelín Koleno, Jozef Chudovský és Jaroslav Bazala Martin, Ružomberok és Liptovský Mikuláš, valamint Brezno nad Hronom környékén 1944 ok- tóberétől 1944 november közepéig. Az összes vádlottak, Albert Hedera vádlotton kívül, részt vettek a Ban- ská Bystrica környékén végrehajtott akciókban 1945 január elejétől 1945 március végéig. Az összes vádlottak Kolena, Tresa, Chudovský és Hedera vádlottakon kívül 1945 április elején Ausztriába szöktek, hogy folytassák a harcot a már felszabadított Szlovákia újabb megszállása érdekében és e célból a németek parancsnoksága alatt különleges kiképzésben részesültek a Prága melletti Lešanyban levő „SS" kiképzőtáborban. Ez a kiképzés 1945 május elejéig tartott. II. Albert Hedera vádlott 1944 őszétől 1944 december végéig, vagyis a Szlovák Nemzeti Felkelés részbeni elnyomása idején, mint a Hlinka-gár-< da Považská Bystrica-i rohamosztagának lelki tanácsadója ezen osztag tagjai számára előadásokat tartott, melyek során harcra lelkesítette őket a partizánok ellen, a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vevő polgárok ellen, a kommunisták és az illegális dolgozók ellen. Harcra bifzdította őket a Vörös Hadsereg és a köztársaság szövetségesei ellen, gyűlöletet oltott beléjük a Szovjetunió és a kommunisták ellen, a Hlinka-gárda rohamosztagosait feladataik és kötelességeik teljesítésére hívta fel és arra, hogy harcoljanak a szlovák kleroft^ siszta állam belső és külső ellenségei ellen. Gonosztevő tevékenységre bátorította őket és megszilárdította hitüket azzal, hogy a Szlovák Állam létezni fog, aminek érdekében azonban győzni kell az ellenség felett, megszilárdította hitüket abban is, hogy az ellenséget megölni nem bűn, amit azonban meg kell gyónniok. IIT. Az összes vádlottak, Hedera vádlotton kívül, részt vettek a Brezno r.ad Hronom-i járásban levő Nemecká község melletti mészégetőben elkövetett tömeggyilkosságban, amikor is mintegy 400 személyt gyilkoltak meg az SD és a Gestapo tagjaival együttműködve. A gyilkosságokat oly módon követték el, hogy azokat a személyeket, mégpedig partizánokat, a Szlovák Nemzeti Felkelésben részt vevő katonákat, a felkelést támogató polgárokat, faji okokból üldözött egyéneket, francia partizánokat, az angol-amerikai katonai misszió tagjait, férfiakat, nőket, aggokat, kiskorúakat és apró gyermekeket, akiket a németek a Gestapo Banská Bystrica-i börtönébői a tett színhelyére szállítottak, a mészégető mellett erőszakkal odahurcolták a tehergépkocsikból a mészégető nyílásához, ahol tarkólövéssel úgy lőtték őket agyon, hogy beleestek a mészégető lángjaiba, melyekbe esetenként bele is lökték az áldozatokat. Ezekben a gyilkosságokban a vádlottak a következőképpen vettek részt: 1. Leon B u n t a, aki mint a Hlinka-gárda rohamosztagának tisztje és Hora parancsnok helyettese irányította az egész gyilkossági akciót, eljárt a gyilkosságok színhelyére és parancsokat adott a többi vádlottnak. Utasítást adott őrségek felállítására, a mészégetőnél és annak közelében ellenőrizte az őrségeket, parancsot adott arra, hogy távolítsák el az elégetett áldozatok hamuját. A mészégető kemencéjébe dobta egy menekülés közben agyonlőtt francia partizán holttestét és arra bátorította a többi vádlottat, hogy ne féljenek az áldozatok agyonlövésétől. Végül pedig a gyilkosságok végrehajtása közben elrabolta a letartóztatott szemelyek különféle értéktárgyait és használati tárgyait is. 2, Mikuláš Spišiak, mint a Hlmka-gárda rohamosztagának tisztje és Hora parancsnok második helyettese Bunta vádlottal együtt irányította a tömeggyilkosság"'akcióját, parancsokat adott, beosztotta az őrségeket és a szolgálatokat, ellenőrizte a mészégetőt és annak környékét, amivel biztosította a tömeggyilkosságok zavartalan lefolyását. A letartóztatottakat tehergépkocsikon személyesen a gyiikosságok színhelyére szállította, megdicsérte a vádlottakat és gyilkolásra bátorította őket. 4. Ján K na p e k a mészégető mellett legalább 34 személyt gyilkolt meg, három tehergépkocsiból a kemencéhez hurcolta a rabokat, készségesen megtöltötte a német SStiszt pisztolyát, őrszolgálatot teljesített a mészégetőnél és mint az őrség parancsnoka gondoskodott a gyilkosságok zavartalan végrehajtásáról. 5. Ján Čudek legalább 8 személyt gyilkolt meg, a tehergépkocsiktól a kemencéhez vezette a letartóztatottakat, őrszolgálatot teljesített a mészégetőnél és annak környékén. biztosította a gyilkosságok zavartalan végrehajtását és a letartóztatott személyektől elrabolta értéktárgyaikat és használati tárgyaikat. 6. Jozef Rojko több személyt lőtt agyon, a letartóztatottakat a gépkocsiktól erőszakkal a mészégetőhöz hurcolta, ahol meggyilkolták őket, a gyilkosság helyén, valamint a mészégető környékén őrszolgálatot teljesített, ezzel biztosította a gyilkosságok zavartalan végrehajtását és elrabolta a letartóztatott személyek értéktárgyait. 7. Rudolf Potrok meggyilkolt több személyt, egy menekülő parti(Folytatás a 3. oldalon.) > ÜJ SZÖ 2 * 1938 április 15. I