Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-12 / 101. szám, szombat

Vndg proietái jai, egyesüljetek;},., '—— SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 3958. április 12. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 101. szám Kimeríthetetlen erőforrás a népek testvérisége Többször írtunk mostanában az Üj Szó hasábjain a szocialista hazafiságról, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek testvéri szövetségéről és arról, hogy népeink egysége, közös akarata és célkitűzése, a marxizmus tanításaihoz való hűsége az az erő, amely feltételét és biztosítékát^ adja annak, hogy hazánkban felépítjük a szocializmust. Äm ha annak szükségességét és nélkülözhetetlenségét hangoztatjuk, hogy erőnk az egységben, az itt élő nemzetek és nemzetiségek testvéri együttélésében van, akkor még hangsúlyozottabban szólnunk kell arról a kimeríthetetlen és hatalmas erőforrásról, amely a világ népeinek testvériségében, a proletár internacionalizmusban van. Mert igaz ugyan, hogy célkitűzéseinket csak úgy és csak akkor válthatjuk valóra, ha egyek vagyunk az akarásban és a cselekvésben, ha közös a cél és az eszme, amelyek valóra váltására törekszünk, de célkitűzéseink és cselekvésünk nem ragadható ki és nem küböníthető el a világ népeinek ügyétől, a nemzetközi munkásmozgalomtól, s legfőképpen nem a szocialista tábortól, annak vezető erejétől, a Szovjetuniótól. A szocializmust csak úgy és csak akkor építhetjük fel, ha ebben a célkitűzésünkben támogat és segít bennünket a nemzetközi munkásmozgalom és a Szovjetunió vezette szocialista világtábor. Ügyünk és célkitűzésünk elválaszthatatlan a többi szocializmust építő országok célkitűzéseitől, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ügyétől. Igen, elválaszthatatlan, mert ha erőnk az egységben van, akkor ez az erő megsokszorozódik, ha erős szövetségben vagyunk a többi szocializmust építő országgal, a kommunizmus útján haladó Szovjetunió/al, ha szilárd és megbonthatatlan i szövetségünk az egész világ haadó erőivel. Mindazoknak az ereje, kikkel társulunk és szövetségre épünk, a mi erőnkké is válik. 5 kell-e különösképpen hangsúyozni, mily hatalmas és lebírha:atlan erőt jelent a szocializmust ^pítő országok testvérisége, a világ lolgozóinak szolidaritása? És hogy számunkra mily biztonságot ad aníak tudata, hogy nem vagyunk sgyedül és magára hagyottan, haíem együtt a hatalmas szocialista áborral, rokonszenvét és szolidaritását élvezve a világ haladó ;rőinek? Semmi különös és csodálkozni 'aló nincs hát azon, hogy rendszeünk, a haladás és az emberi felímelkedés minden rendű és rangú illenségei oly kitartóan és ádázán, i legraffnáltabb módszerekkel tánadják a népek testvéri szolidariását, a proletár internacionaliznust. Rettegett és egyre félelmeesebb erő a világ népeinek test'érisége a mások bőrén élősködők, i kizsákmányolók szemében. Hát iogyne volna az, hiszen — a törénelem számtalan példát adott rá - ha rpegteremtődik a dolgozók s a tépek egysége, akkor ez az egység ez egység adta erő képes szembezállni elnyomóival, kiharcolni joait, igazságát és szabadságát, kées arra, hogy érvényt szerezzen ogos — sokszor sajnos legelemibb - követeléseinek. Tudjuk azt, ogy a nemzetközi munkásmozgalom, a világ dolgozói szolidaritáukkal, hogy segítették és védték világ első szocialista államát, a zovjetuniót. Ám ugyanakkor tudunk kell azt is, hogy a Szovjetnió léte, az ott végbement politikai és, gazdasági változások, a szocializmus építése és maga az a tény, hogy egyedül csak a munkásosztály vezette dolgozó nép képes egy igazságos társadalmi rend megteremtésére, mily döntő módon befolyásolta és segítette — s még inkább segíti ma — a kapitalista országok munkásmozgalmát, vaz ottani dolgozók harcát életkörülményeik megjavításáért. Akadnak még nálunk is emberek, akiknek — bár jóhiszeműek és becsületesek — illuzórikus elképzeléseik vannak a kapitalista államokbeli dolgozók életkörülményeiről, magáról a kapitalista rendszerről és éppen ezért, ha arról hallanak, hogy egyik-másik kapitalista országban a dolgozók egy része viszonylag kielégítő körülmények között él, akkor ezt csupán az illető ország gazdasági fejlettségének tudják be, /no meg annak a hamis elképzelésnek, hogy már a kapitalisták is sokat változtak, ma már a kapitalizmus sem az, ami azelőtt volt. Mennyire hamis és téves, a valóságnak nem megfelelő nézetek és elképzelések ezek. Sem a kapitalisták, sem maga a kapitalista rendszer nem változott, éppúgy kizsákmányoló és a mások munkáján élősködő, mint bármikor azelőtt. Egy ország gazdasági fejlettségét is önmagában véve nem lehet mércének tekinteni, mivel az a mérvadó, hogy ez a gazdaság kinek, mely társadalmi osztálynak az érdekeit szolgálja. Márpedig nem lehet kétséges, hogy a kapitalista rendszerben az ország gazdasági fejlettsége kinek a szolgálatában áll. Ám, ha a kizsákmányoló osztályok a dolgozók javára mégis engedményeket tesznek, úgy biztosak lehetünk afelől, hogy nem saját jószántukból mondanak le hasznuk egy részéről. Erre kényszeríti őket az illető ország dolgozóinak szervezettsége és egysége, erre kényszeríti őket - a dolgozók nemzetközi szolidaritásának mérhetetlen ereje, s erre kényszeríti őket a Szovjetunió és a többi szocialista országok léte, ezen országoknak a szocializmus építésében — végső lecsapódásában a dolgozók életszínvonalának növelésében — elért sikerei. . Mily döntő és nemzetközi jelentőségű hát, hogyan és miképp oldjuk meg hazánkban a szocializmus építésének problémáit. Tehát amikor mostanában arról beszélünk, hogy megvalósítjuk hazánkban a szocializmus felépítését, akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy életes valósággá változtatjuk dolgozó népünk legjobbjainak sok évtizedes vágyát és álmát, hanem mérhetetlenül nagy jelentőséggel bír nemzetközi viszonylatban is. Gondoljuk csak meg: a szocializmus gondolatának mily hatalmas életerejét bizonyítja az a tény, hogy a világon immár második ország válik a megvalósult szocializmus országává. Mily ösztönző erővé válik ez a többi szocializmust építő országok számára, amelyekben még nem tűzhették közvetlen feladatként a szocializmus építésének megvalósítását. Mily erőforrássá válik hazánkban a szocializmus győzelme a nemzetközi munkásmozgalom számára § mily erős láncszemévé válik általa hazánk a világ dolgozói szolidaritásának, a proletár internacionalizmusnak. Kimeríthetetlen és hatalmas erőforrás a nép ereje. S diadalmas a nép ügye, mert milliárdnyi és tengernyi a nép, s lebírhatatlan óriássá teszi a testvéri szolidaritás hatalmas ereje. Befejezésükhöz közelednek a brlisz- j szeli világkiállítás előkészületei. A csehszlovák pavi- ; Ionban — amely 13 033 négyzetmé. ter területet, foglal el - szintén nagy a sJrgés-forgás. Befejezik a díszítést, felállítják a kiállítási tárgyakat. A kiállítási csarnokon végzett utolsó simításokkal egyidőben helyére szerelik elektrotechnikai iparunk egyik gyártmányát, a nagyteljesítményű transzformátort. A Csehszlovák Kereskedelmi Kamara felv. Cipőgyártásunk új utakon haiad A gottwaldovi Svitben bevezették: a szög és varrás nélküli cipők gyártását Egy munkás egy nap alatt 8,44 pár cipőt készít. 48,3 százalékos a munkatermelékenység növekedés. Az első préselt cipő: a „Tamara". Naponta sok, külföldi látogató tekinti meg a gottwaldovi Svit Cipőgyárat. A látogatók többségének van némi fogalma arról, hogyan is készülnek a cipők,' de kivétel nélkül mindnyájukat meglepi az a munkaszervezés, a gépek kihasználásának az a foka, amely lehetővé teszi, hogy egy munkás átlag egy nap alatt 8,44 párt cipőt készítsen. A Svit dolgozói a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére felajánlották, hogy üzembe helyeznek egy műhelyt, amelyben préselt bőrcipőket fognak gyártani. A cipők préselése új technológiát jelent a cipőgyártásban. Mi ennek az új módszernek a lényege? A cipők felsőrészét a gumicipőket készítő részlegben használt prés segítségével (ezen készítik egyébként az ismert teniszcipőket) egy különleges vegyülettel nagy hőfokon, nagy nyomással a talpra erősítik. Az egész müvelet három és fél percig tart. Az új módszernek több előnye van. Mindenek előtt szükségtelenné válik a talpvarró részleg. Itt végezték a talp varrását, szögelését stb. ami igen bonyolult munkát igényelt. Az eredmény 28 munkaerő megtakarítása és a munkatermelékenység 48,3 százalékkal való növelése. Mivel a préseléssel készített cipőben nincsen sem szög, sem drót, vagy a gyakran használt „kampó" — a cipő könnyebb, hajlékonyabb de tartósabb is. MindNováky vezet Handlová előtt A novákyl bányák sikeresen zárták le az első áprilisi dekádot, mikor 512 tonna lignitet adtak terven felül. A novákyi bányaüzemek közül az Ifjúsági Bánya érte el a legjobb eredményeket, mert tervét 10ö,2 százalékra teljesítette. A Béke-bánya 104,6 százalékot ért el. A Kékkői Szénbányák az első dekádban 100,9 százalékra teljesítették a tervet. Egyedül a handlovai Nagybánya maradt a Helyi Tüzelőanyag és Kőolajipari Megbízotti Hivatal többi bányavállalatai mögött. A nagyobb arányú műszakmulasztás főleg a húsvéti ünnepek után befolyásolta kedvezőtlenül a terv teljesítését, habár a Nagybánya az idén eddig | minden dekádban egyenletesen teljesítette a tervet. Április első dekádját 740 tonnás hiánnyal zárta le. A handlovai Nagybánya okozta, hogy a szlovákiai szénbányák a hónap eleje óta 107 tonna szénnel tartoznak népgazdaságunknak. ebből következik a cipő alacsonyabb ára, ami természetesen a fogyasztókat érinti kedvezően. Az említett számok és tények nem számítással feltételezett , eredmények. Az első, i préseléssel készített női nyári cipő, a „Tamara" kitűnően bevált a gyakorlatban. Az első, új módszer- : rel . készített „Tamarák" tehát már a világra jöttek. Eddig még csak vászon felsőrészük van, de a közeljövőben megkezdik a | „Tamara" típusú bőrcipők készítését'is. A cipőgyártás, hagyományos módszere háttérbe szorul, az új, termelékenyebb módszer jelenti a cipőgyártás jövőjét. (RP) i gy súlyos fertőző szembetegség, a trachoma elleni harcban végzett áldozatkész munkáért kapta meg ezekben a napokban Mudr. Vojtech Španyel az „Érdemes orvos" címet. Sokéves gyakorlata folyamán Kysuca és Orava vidékén jelentősen hozzájárult e vidékek egészségügyi viszonyainak megjavításához. F. Kocian (ČTK) fely. erősebb hajrát követei az idő Vetési jelentés a nagymegyeri és komáromi járásból löbb mint egy hét telt el az SZLKP KB irodája és a Megbízottak Testülete felhívását ól, melyben a vetési munkák idejének lerövidítésére szólítják fel parasztságunkat és traktorosainkat. Százak és százak hősi kiállás a, önfeláldozó igyekezete volt •

a felhívásra a méltó felelet, s Szlovákia járásaiban több mint 60 000 hektárnyi föld bevetése a még méltóbb eredmény. De rajon meg(H| elégedhetünk-e teljesen ezekkel a számokban mutatós eredményeket) kel

? Dehogy elégedhetünk meg

r hiszen maholnap a május kacsingat már •

reánk, sok-sok hektárnyi föld máig is vetetlen még, a cukorrépa vetése majdnem mindenütt hátra van, s ki biztosítja parasztságunkat, ^ hogy a télies áprilisra nem következik-e tartós, hetes eső? Még •

erősebb hajrát követel tehát az ország használjuk ki nemcsak a nappalokat, de az éjszakákat is. Nemcsak magának, de az egész népjg nek vét, aki ezekben a napokban kényelmeskedik. Naqvmeqveri eredmények I kezeteseinek nagyszerű hajrája. Gú' tának és az Ifjúsági Falunak mintegy A nagymegyeriekre nem panaszkodhatunk, szép munkát végeztek, de azért rájuk is ráfér az erősebb hajrá. A nagymegyeri járásban ugyanis a nedves talaj miatt csak április ötödikén kezdték a vetési munkákat, így aztán - bár ők is lerövidítették a szokásos határidőt — mégsem lesznek idejében készen. 3977 hektárnyi árpa vetésükkel szerdán, 60Ŕ hektárnyi zabvetésükkel csütörtökön lettek készen. A borsót is elvetették már, csak a napraforgó és a tavaszi keverék vetése maradt el. Megfogasolták, hengerelték, mútrágyázták emellett 980 hektárnyi őszi vetésüket is, így tehát, ha továbbra is igyekeznek, a jövő héten elvethetik már a cukorrépát is. A komáromiak nagyszerű hajrája Hogy a szép eredményeknél még szebbeket is elérhet az erős akarat, példa erre a komáromi járás szövetJó híre van a feisöpatonyi kertészetnek. Bajmóci János kertésszel beszélgettem a munkájukról. Kérdezósködésemre elmondta, hogy a kertészet 10 és fél hektáron terül el s az idén 342 ezer korona bevételt . tervez'ek. A járásban tik idtak elsőnek piacra 100 fej salátát .* rövidesen még 6000 fej saláta kerül eladásra, ezenkívül •nás zöldség is. P. G. Mihályfa 439 hektárnyi zabot, 244 hektárnyi keverőket és 221 hektárnyi napraforgót. Sőt, csütörtökön több helyen a cukorrépa vetését is megkezdték s e hét végéig ezen is túl akarnak lenni. Pediq hét a komáromi járásban is nedves volt a talaj. Április másodikán harmadikán kezdték meg errefelé is a vetést, hogyan érték hát el a sžép eredményeket? Ügy, hogy nem kim'lték magukat sem a szövetkezetesek, sem a traktorosok, éjjel-nappal a földeken voltak, s ahol szükséges volt, a húsvétot is hétköznapnak vették. Különösen a gadócziak, a nagykesziek és Keszegfalu-sziget szövet^ kezetesei mutattak jő Déldát a tava100 hektárnyi talajvizes földje kivé- ' szi munkálatokban. A nagykesziek és telével csütörtök estig mindent el- | a sziget ek már a hét derekán a cúvetettek e cukorrépán és a kukoricán korrépát is elvetették, kívül. Elvetettek 1755 hektárnyi árpát, I (n. j.) A kassai keríifet dolgozó parasztsága dacol az időjárással Eddig 4738 hektár földet vetettek be ® 3639 hektárt felszántottak » Több mint 5000 hektár földet készítettek elő a vetésre leg behozzák. Ha nem lennének éjjeli fagyok, két váltásban dolgoznának, mint pl. Tornán, Udvarnokon, Szádellőn és Jászon, de máshol is mindenütt kihasználják az egész napot a munkára meghosszabbított munkaidővel. Nehézségek is mutatkoznak, főképpen a kassai járásban. Némely helyen nagy hiány van vetőmagban, mint pl. Kalšán, Nižná Myšľán, Slanské Nové Meston és máshol is. Talán nem jutott idő arra, hogy a szükséges vetőmagot biztosítsák? -fleA tavaszi munkálatok megkezdése majd egy hónappal késett. Járásszerte komoly harcok folynak a kedvezőtlen időjárással, hogy az elsőrendű feladatnak mielőbb eleget tegyenek. A még mindig tartó éjjeli fagyok sok helyen hátráltatják a munkát, különösen a magasabban fekvő vidékeken. Ennek ellenére a kassai kerületben eddig már a leleszi, bolyi, zétényi és Szent Mária-i EFSZ-ek befejezték a vetést és a többi járásokban is lázasan folyik a munka. Már 4738 hektáron került a földbe a mag, közel 4000 hektárt felszántottak és több mint 5000 hektáron előkészítették a talajt a vetéshez. Nemcsak az ÉFSZek. hanem az állami gazdaságok is mindent megtesznek, hogy a vetést gyorsan befejezzék. A kalászosokból már több mint 1082 hektárt, cukorrépából több mint 41 hektárt és a tavaszi bükkönyből több mint 160 hektárt vetettek be. Folyik a símítózás, boronálás, tárcsázás, műtrágyázás, amerre csak fordul az ember, hogy a késést némi-