Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-11 / 100. szám, péntek

/ ... csak a fasizmus barbár Megdöbbenést és felháborodást váltott ki országszerte a Hlinka Gár­da rohamosztagainak 13 évvel ezelőtt elkövetett bestiális gyilkosságairól kiderült tények óriási bizonyító anyaga. Nemzeti köntösbe bújt fa­siszták jórészt saját nemzetük fiain követték el e szörnyű gaztetteket. És éppen ez az új az esetek megvi­lágításában, hisz a fasizmus minden gaztettét rendszerint a német nácik bűneinek tudtuk be. Megdöbbentő leleplezés: akik a vallás és a nemzet nevében szót követeltek és fennen hangoztatták egy jobb társadalmi rend szükségét, mint náci zsoldosok az emberiesség minden törvényét megcsúfolva, vallási és nemzeti ér­zésekkel visszaélve, nemzetük leg­jobb fiainak bestiális meggyilkolásá­ban mutatták meg farkaserkölcseik lényegét. Önkénytelenül felidézzük Dimitrov elvtárs szavait, melyek akkor hang­zottak el, amikor a nácik koholt vád­dal (a Reichstag felgyújtásának vád­jával) vádlottak padjára ültették a Berlinben emigrációban élő bolgár kommunistákat. Mikor Goeringgel szembesítették, a náci hájtömeg sér­tegetéseire így válaszolt: „A sajtó engem mindenfélével megrágalma­zott: ez számomra közömbös —, de velem kapcsolatban a bolgár népet is „vad"-nak, „barbár"-nak nevezték, rólam azt írták, hogy „sötét balkáni figura" és „vad bolgár" vagyok. Igaz, hogy a bolgár fasizmus vad és bar­bár ... Kérdem azonban, hol van az az ország, ahoľ a fasiszták nem va­dak és barbárok?" Igen, csak a fasizmus barbár. A tömeggyilkosokkal együtt • vádlottak padján a helye a iudákiz­mus eszmei szülőinek és óceánon­túli támogatóinak is, akik a nyugati rádióban nem szűnnek meg uszítani hazánk népi demokratikus rendszere ellen és mozgósítják az emigrációban élő és a nálunk kilétüket rejtő föld­alatti ludák elemeket. A tömegsírok csupán tetőfokát ké­pezték annak az érésnek, melyen Hlinka Néppártja megalakulásától egészen a Csehszlovák Köztársaság földarabolásáig, az ún. szlovák állam hatalmának gyakorlásáig keresztül ment. A vallási fanatizmus és a na­Több lesz a panelház Hint már közöltük, Bratislavában > hónap elején üzembe helyezték a >aneleket gyártó üzem új részlegét, ímely segítségével négyszeresére nö­velik az előregyártott ház-elemek jyártását. A kész paneleket a ké­jünkön is látható ún. trailereken szállítják az építkezés színhelyére. tetke Gyula tető alatt, a gyár csar­nokában végzi a panelház falának ;ülső vakolását. Az új üzemrészleg­ien 20 perc alatt készítenek el egy lyen falat, amelybe már be is sze­elik a víz-, gáz-, és villanyvezeté­keket. Horváth felv. cionalista hangulat szításával befo­lyásolták Hlinka és társai a szlovák nép bizonyos részét. Lássuk, hová vezetett Hlinkáék mozgalmának ez a két fő motívuma. Az ún. szlovák állam alkotmányá­nak bevezető soraiban ez állt: „A szlovák nemzet mélységesen hívő keresztény. Hite mentette meg a romlástól. A szlovák nacionaliz­mus természetes összefüggésben van a kereszténység valláserkölcsi alap­jával." Nos, valóban így van ez? A té­nyek világánál vizsgáljuk meg ezt az állítást! A marxizmus-leninizmus tanításá­nak fényében látjuk, hogy mind a nemzet, mind a vallás bizonyos tör­ténelmi viszonyok között kialakuló, változó és egymással szervesen össze nem függő fogalom, jelenség. A tör­ténelmi tapasztalatok igazolják, hogy minél alacsonyabb színvonalon él valamelyik nemzet, annál vallásosabb, azaz annál inkább menekülnek tag­jai a szörnyű valóságból vallási el­képzeléseikhez. Felsőbb lénytől, mennyei erőtől várják oltalmukat, a segítséget. A magyar nép többségé­hez hasonlóan ez volt a szlovák dol­gozók sorsa is a múltban. Az ural­kodó osztály tagjai éppen ezért ápol­ták és tartották fenn erőszakkal a vallásos szellemet az állam összes intézményeiben, hogy a dolgozók fi­gyelmét eltereljék saját elnyomó, kizsákmányoló szerepükről. Míg a szlovák nép önhivatott lelki vezérei ,a magasságok felé" irányították te­kintetét, addig itt lent „a siralom völgyében" a káptalanok földjein, csakúgy mint a dzsentri nagybirto­kosok földjein húzta a szlovák dol­gozó a kizsákmányolás igáját. Akik nem akartak megbékülni sorsukkal és nem vesztették el reményüket, ki­vándoroltak. Évtizedeken át évente körülbelül 20 ezren hagyták el ha­zájukat és mentek szerencsét pró­bálni, többnyire Amerikába. Am, ha a kemény sors az egek felé is fordította a szlovák kizsák­mányolt tömegek tekintetét, öntuda­tosodásának, politikai ébredésének folyamatát mégsem tudták meggá­tolni a hatalom birtokosai. S a lu­dák mozgalom újabb formákat volt kénytelen bevezetni propagandájába. Az ébredező szociális mozgalmat nem tudta elfojtani, ezért megkísérelte leterelni a helyes vágányról. XIII. Leo és XI. Pius pápa enciklikáinak formájában készen kapta az ideoló­giai mézesmadzagot. A ludák fasizmus hatalomra jutása után, a német megszállás idején, de már előtte is, a templomokban, az iskolákban, a közéletben ideoló­giailag befolyásolta az emberek elmé­jét. A kereszténység és a szlovák nemzet általuk hirdetett egységének hamis tételéből kiindulva fanatikus > • 1 gyűlöletet saífcott mindenki és min­den ellen, aki és ami nem tetszett a klerofasisztáknak. Hitler árnyéká­ban a szlovák fasiszták náci mintára megteremtették saját fegyveres ter­rorista szervezeteiket: a Hlinka Gár­dát és rohamosztagait. Az iskolában a Hlinka Ifjúság szervezeteiben ké­szítették elő a fiatalságot arra az esetre, ha majd „a haza és a nem­zet fegyverbe szólítja őket". Az ún. szlovák állam urai ideológiai korlá­toltságukban azonosították magukat a szlovák nemzettel, melytől már régen, mielőtt még Hlinka lepaktált volna Hitlerrel, elszakadtak. Mire nevelték az ifjúságot? Egy­szóval: gyűlöletre. A kommunisták, zsidók, csehek, magyarok stb. gyű­löletére, a keresztény felebaráti sze­retet nagyobb dicsőségére. Hogyan is vall erről neveltjük, a letartóztatott Valient, a Hlinka Gárda Považská Bystrica-i rohamosztagának tagja, aki maga is részt vett a tömeggyil­kosságok elkövetésében. „14 éves koromban beléptem a ka­tolikus cserkészek szervezetébe. Pa­pok irányítottak bennünket. Kedve met leltem a hegymászásban, tábor­tüzek rakásában, nótázgatásban. A szlovák állam megalakulása után Hlinka Ifjúsággá kereszteltek el ben­nünket és kezdettől fogja 'lelkünkre kötötték, hogy mi vagyunk az állam és a nemzet reményei és jövője és hogy tanulnunk kell. Tanultunk is: gyűlölni a Szovjetuniót, fanatikusan gyűlölni a kommunistákat, a zsidó­kat, s mindent, ami csak kissé is eltért a ludákizmustól". így kezdődött, hogy hol végződött, már tudjuk. Mégis felháborodik min den becsületes érzésű ember, hogy a rohamosztagosok lelki vezérei, egyes katolikus papok, még áldásu­kat is adták gaztetteikre. „Meggyóntam egy papnak, meg­mondtam, hogy öltem. Megkérdezte, kit öltem meg. Mondtam, hogy zsi­dókat, kommunistákat, de ő félbe­szakított: Elég fiam! A zsidók és kommunisták bűnös emberek. Olya­nok, mint azok, ,akik megkínozták és felfeszítették megváltónkat, Jézus Krisztust. Ezért feloldozlak. Mondj el öt miatyánkot és üdvöz légy-et." A véres drámáról fellebbent a fá­tyol. A nép igazságosan fog ítélni. De ezzel még nem ér véget a küzde­lem a ludákizmusnak, s minden faj­ta fasizmusnak az emberekben élő csökevényei ellen. A legélesebben el kell ítélni a nyugati propagandát és a mögötte álló hatalmi csoportokat, melyek a szocialista tábor és köztük hazánk, az egységes Csehszlovák Köztársaság elleni háborús uszítás­ban és bűnös üzelmeikben első he­lyen a fasisztákra építenek, akiket nemzetük megvet és már régen ki­taszított magából. L. L. A vasutasok betartották szavukat: LENYEGESEN KEVESEBB A KÉSÉS A közlekedésügyi m inisztérium dolgozói a napokban tájékoztatták az újságírókat a vas­utak akciótervének teljesítéséről. Márciusban járt le a kéthónapos határidő, amely alatt lé­nyegesen meg kellett javítani a személyköz­lekedési menetrend betartását. A vasutasok teljesí­tették feladatukat. Most átlagosan 20 szá­zalékkal kevesebb a késéssel érkező gyors­és személyvonatok szá­ma, mint két hónappal ezelőtt. Egyúttal a te­hervonatok grafikonjá­nak teljesítését is részben megjavították. Legjobban közlekednek az ostravai és bratisla­vai vasútvonalon, leg­rosszabbul a plzeňi és prágai vasútvonalon. A vasutasok a közlekedés egyenetlenségeinek le­küzdésében rendkívüli nehézségekbe is ütköz­tek, amelyeket a már­ciusi hóviharok okoz­tak. A vasúti közleke­dés megjavítása min­denekelőtt a mozdony­és vonatszemélyzet, a díszpécserek és vonat­indítók, a mozdony­csarnokok és vasúti ál­lomási dolgozók érde­me. Az eredmények megmutatták a közle­kedési dolgozók nagy munkakészségét, mely­nek segítségével helyes vezetés mellett minden akadályt leküzdenek. A, vasutasok a CSKP KB januári határozata értelmében a követke­ző két hónapban egyen­letesebbé teszik a te­herszállítást is a sze­mélyközlekedés továb­bi megjavítása mellett. Több figyelmet fognak fordítani az utazás tisztaságára és kényel­mességére, hogy meg­közelítsék a nemzet­közi gyorsvonatoknál elért eredményeket. A nagyobb kényelmet elősegítik az új telje­sen fémből készült négytengelyes személy­kocsik, amelyek ebben az évben kerülnek a 162-es vasútvonalra. Jövőre és az elkövet­kező években már több száz új korszerű és kényelmes személyko­csival, köztük a le­csapható ülésű, az ülé­seket ággyá alakítható vagonokkal is bővül a vagonpark. Még ebben az évben új étkezőko­csikat és nagyobb szá­mú hálókocsit szállíta­nak a Német Demok­ratikus Köztársaságból. A vasutasok a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére több ezer szocialista kötelezett­ségvállalással fejezik ki j" vasúti közlekedésünk \ magas színvonalra való f emelésére irányuló el- Ĺ tökéltségüket. t AZ INÁMI PÉLDA • polységtól Kékkő felé kanya­' rogva kúszik fel és le a kes­keny országút az enyhén hullámzó terepen. Az út jobboldalán az olva­dás következtében megduzzadt Ipoly vize terpeszkedik, néhol kilométernyi szélességben is a réteken. így van ez emberemlékezet óta. A sekély medrű ide-oda kanyargó, gátak nélküli folyó a nagy vizek idején nem tudja gyor­san levezetni a hegyekről és dombok­ról lezúduló vízáradatot s minden évben megdézsmál a víz alá került rétek szénájából legalább egy kaszá­lásra valót. így van ez — mint mondottuk — emberemiékeze' óta. A tőkés világ urainak neim fájt a feje azért, hogy a szertelenül folydogáló folyó minden évben nagy kárt okoz a parasztok­nak. Az sem állott érdekében, hogy a parasztok többet termeljenek, jobban éljenek. A felszabadulás után, s különösen azóta, hogy a párt vezetésével a nép lett az úr az országban, nagyot len­dült előre a mezőgazdasági termelés az Ipoly mentén. De közeledik az Ipoly szabályozási munkák megkezdé­sénei ideje is. A nagyszabású építő­munkák tervei nagyjából már elké­szültek s szép sorjában sor kerül a megvalósításukra. I gy van ez rendjén. Mert hiszen a dolgozó parasztság túlnyomó része az ipolysági járásban magáévá tette a párt kezdeményezését, útmu­tatását s a szövetkezeti nagyüzemi termelés útján halad előre. A járás­ban egy kisközség kivételével már minden faluban van szövetkezet. Eb­ben az évben eddig több mint 2500 hold földdel növekedett a szövetke­zetek földterülete és mintegy 600 új taggal gyarapodott a tagság. Csaknem mindegyik EFSZ szilárd politikai és gazdasági alapokon nyugszik és évről évre egyre negyobb sikereket ér el a mezőgazdasági termelésben. Az elmúlt évben az EFSZ-ek átlag 17,40 koronát értek el egy-egy munkaegységre a természetbeni járandóságon kívül. Ez többmilliós jövedelemnövekedést je­lent a szövetkezeteseknek az előző évi jövedelemmel szemben, és több mezőgazdasági terméket az ország­nak. A járás szövetkezetesei azonban még tovább akarnak jutni. Felmérve a nagyüzemi termelés lehetőségeit, összegezve az eddig szerzett tapasz­talatokat, a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére felajánlották, hogy a fő mutatószámokban már 1959-ben elérik az 1960-ra előirányzott termelési szintet. A m, hogy az egész járás mező­** gazdasága teljesítse a nagy­szerű feladatot, feltétlenül szükséges, hogy mihamarabb minden egyénileg gazdálkodó parasztot megnyerjenek a nagyüzemi gazdálkodásnak, tovább fejlesszék, szilárdítsák a meglevő szövetkezeteket és különös figyel­met szenteljenek az új szövetkezetek­nek. E cél elérése a járási pártbizott­ság, minden pártszervezet és minden kommunista elé komoly és harcos fel­adatot állított. A kommunistáik kitar­tó, meggyőző munkája, példamutatása magéval ragadta a pártonkívüliek tö­megeit. Amilyen mértékben érvénye­sült a párt befolyása a szövetkezetre, olyan mértékben szaporodtak a szö­vetkezetek sikerei s emelkedett a szövetkezetesek életszínvonala. győzés munkájából, okosan hasznosí­tották a járástól kapott segítséget, sokat tanultak a személye-, agitáció során. Meghallgatták a szövetkezetbe belépő parasztok észrevételeit, meg­jegyzéseit s mindjárt a szövetkezet megalakításakor azért harcoltak, hogy a szövetkezet vezetőségébe olyan emberek kerüljenek, akik élvezik a tagság bizalmát, megfelelő szaktudá­suk, tapasztalatuk van ahhoz, hogy jó vezessék a szövetkezeltet. Az inámiak dolgos, szorgalmas em­berek, csak össze kellett fogni ezt az erőt. A falusi pártszervezet érdeme, hogy eggyé kovácsolta ezt az erőt, hogy megnyerte a fejlődésnek a nem­zeti bizottság, a CSISZ és a faluban működő társadalmi szervezetek tag­jait a közös munka előrelendítésére. Ennek köszönhető, hogy az ősszel idejében végezték el a mezei munká­kat s most tavasszal is idejében ke­rült a földbe a mag. Qtt állunk a patak hídján. Néz­zük a csobogó kristály tis-ta vizet. — Elég kavicsot hozott a víz? — kérdi Studva László elvtárs, a járási mezőgazdasági osztály vezetője, mosta, ni kísérőnk, az egyik szövetkezetes­tői. — Hozott eleget, a napokban ki is termeljük, hogy megkezdhessék az építkezést — hangzik a felelet. Lehet, hogy ez a néhány s-ő ha­marjában nem mond sokat, de ha jobban megismerjük az inámi szövet­kezetesek leleményességét, már nagyob súlya lesz e szavaknak is. Ugyanis a szövetkezetesek nemcsak hogy nagy lendülettel nekiláttak az építkezés­nek, de igyekeznek minél jobban ki­használni a helyi anyagforrásokat is. Kicsit később Horváth István és Nagy Mária sertésgondozók büszkén mutatták meg a szövetkezet sertésól­ját. Van mivel büszkélkedniök. A 200 férőhelyes sertésistálló alig kerül 40 000 koronába a szövetkezetnek. A szövetkezetesek maguk építették, nagyrészt huüadékfából. Az épület jí^, mutat, emellett teljesen megfelel a célnak. Ha a szövetkezetesek nem ma­guk építik, legalább 200 000 Kčs-ba ke­rült volna az építkezés. Az istállóbán nagv a rend ás a tisztaság. Öröm néz­ni Sl tiszta állatokat. A szövetkezetesek siettek az összepontosítással. Pontosan megmázsálták az összpontosított álla­tokat. Később havonként foqják má­zsálni, hogy lássák, mennyit szedtek magukra. Mindjárt az elején tudni akarják, mibe kerül 1 kilogramm hús termelése. Meg azután az állattenyész­tésben is bevezetik a helyes jutalma­zást. Elejétől kezdve betartják a házi­rendet. Igaz, szarvasmarhaállományuk egy­előre még 17 helyen van összponto­sítva, de nemsokára az is egy helyre kerül. Az összeszerelhető tehénistá'lo fölé már húzzák a tetőt. Impregnált celofánt gyártunk A tátraaljai Chemosvit új celofán­gyártó részlegén nemcsak hazai ipa­runknak, de exportcélokra is gyár­tunk celofánárut. A celofán iránt, mint kiváló csomagolóanyag iránt igen nagy érdeklődés mutatkozik Ju­goszláviában, Bulgáriában, Törökor­szágban és más államokban. A Che­mosvit 1958 első negyedévében 50 tonna hófehér celofánívet szállított külföldre. A Chemosvitben gyártott celofánba csomagolják a brüsszeli világkiállításra szállított textil és élelmiszeripari cikkeinket: A Chemosvit új celofángyártó rész­legén most a Német Demokratikus Köztársaságból kapott új berendezé­seket szereltek fel vízálló impreg­nált celofán gyártására. Az üzemben kísérletképpen már néhány tonna impregnált celofánt gyártottak. A továbbiakban azonban nem kí­^ vánunk foglalkozni a járás régi szövetkezeteinek elemzésével. Inkább fordítsuk figyelmünket az új szövetkezetek felé. Látogassunk el például Inám községbe, úgyis keveset hallottuk még a nevét. Az ősszel új szövetkezet alakult a faluban több mint 500 hektár földön. A falu pa­rasztjainak nagyobb része már szö­vetkezetes. Vajon hogyan indultak el? Az előbh azt mondtuk, hogy ami­lyen mértékben érvényesült a párt befolyása a szövetkezetekre, olyan mértékben erősödött, gazdagodott a szövetkezet. Ez teljes mértékben vo­natkozik az új szövetkezetekre is. Mert nem elég csak megalakítani az EFSZ-t, a nagyobb munka csak ezjtán jön. Az új szövetkezetet úgy kell irányí­tani, hogy az mindjárt jól induljon. Az első órától kezdve alapozza meg jövőjét. A kommunisták Inámban te­vékenyen vetté' ki részüket a meg­A z új kultúrház előtt is seré­** nyen folyik a munka. Egy ha­talmas teherautóról nagy salaktéglá­, kat raknak le a szövetkezetesek az út szélére. Baromfiólhoz kellenek a ; téglák. Egyelőre a sár miatt nem lehet autóval a helyszínre húzni. De a munka nem állhat meg. Az inámi I szövetkezetesek minél előbb tető alá akarják hozni azokat az épüle­teket, amelyekre szüksége van a szö­| vetkezetnek ahhoz, hogy sikeresen j gazdálkodhassék. Mindannyian nagy ; lelkesedéssel dolgoznak a téglák le­rakásánál. Segít a zootechnikus, a könyvelő és még a nemzeti bizottság i fiatal titkára iš. Az ipolysági járás nagy szövet­kezeti családjának egyik leg­fiatalabb tagja is elindult a felemel­kedés útján. A kommunisták kezde­ményezése, jó munkája meghozta a maga gyümölcsét. Inám község dol­gos parasztjai egyesítették erejüket, tudásukat azért, hogy megteremtsék maguknak a könnyebb, jobb életet. Alig indultak el, s máris sokat tet­tek szövetkezetük fejlődéséért. Jó példát mutatnak a többi új és régi szövetkezetesnek, nemcsak az ipoly­sági járásban, de másutt is. Érdemes példájukat követni, már csak azért is, mert a jó példa követése semmi­be sem kerül s mégis nagy hasznot hoz követőinek. Miklya János ÜJ SZÖ 5 * 1958. április 1L \

Next

/
Thumbnails
Contents