Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-11 / 100. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 11. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 100. szám. ŰJ FELADATOK ELŐTT A nemzeti bizottságok által irányí­tott gazdaság jelentós részét, több mint egyharmadát teszi ki hazánk egész népgazdaságának. Ennek meg­felelő a nemzeti bizottságok része­sedése az állami költségvetésből, amely az egész költségvetési összeg­nek több mint egyharmadát teszi ki. Óriási érték, százmilliárdos vagyon gondozása hárul tehát a néphatalom szerveire, ami mellett az állam pénz­eszközeinek jelentős részével gaz­dálkodnak. Mindez megmutatja, mily nagy fontossága van a nemzeti bi­zottságok munkájában az ökonomlka, a tervezés és a pénzellátás kérdésé­nek. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata alapján ezekben a napokban tár­gyalják meg a kerületekben és egyes járásokban a nemzeti bizottságok a hatáskörükben levő vállalatok és üzemek gazdasági hatékonyságának fokozását célzó javaslatokat. Arról van sző, hogy azokkal az intézkedé­sekkel összhangban, melyekkel állan­dóan bővítjük a nemzeti bizottságok jogkörét, további jelentős lépést te­gyünk előre a CSKP 1956. évi orszá­gos konferenciája határozatának tel­jesítésében. Emellett a javaslatok ki­dolgozásához, melyek új alapokra fektetik a nemzeti bizottságok gaz­dálkodásában a tervezést és a pénz­ellátást, nagymértékben hozzájárult a CSKP KB levelével kapcsolatos országos vita is. A cél világos és mindenki számára érthető. Növelni kell a nemzeti bi­zottságok gazdálkodásának haté­konyságát, hogy maximálisan hozzá­járuljon egész népgazdaságunk fej­lesztéséhez, emellett biztosítsa a ke­rületek, járások, városok és falvak szüntelen gyarapodását. Az eddigi gyakorlat szerint a ter­vek összeállítását a népgazdaság azon szakasza számára, mely ma közvetlenül a nemzeti bizottságok irányítása alá tartozik, a központi hivatalok és a kerületi nemzeti bi­zottságok irodáiban végezték. A la­kosságnak a tervek összeállítására gyakorlatilag nem volt befolyása, így aztán nem csoda, hogy a terv gyak­ran nem fejezte ki az egyes hely­ségek tényleges szükségleteit és le­hetőségeit Természetes, hogy ennek következtében a lakosság sokszor nem érzett szeipélyes felelősséget a terv teljesítéséért. Ezzel szemben a most javasolt alapelvek teljes mértékben számíta­nak arra, hogy a terv kidolgozásában az összes fokú nemzeti bizottságok mellett részt vesznek a nemzeti bi­zottságok gazdasági és költségvetési szervei, a tudományos és kísérleti intézetek, műszaki dolgozók, munká­sok, földművesek és a dolgozó értel­miség tagjai. Az állami terv ily módon magába sűríti a lakosság széles köreinek ta­pasztalatait Ez egyúttal kezesség arra, hogy a terv a lehető legjobban ki fogja fejezni a kerületek, járások és helységek tényleges szükségleteit és magába foglalja a lakosságnak az adott lehetőségek, valamint a helyi források, nyersanyagok kihasználásá­ra irányuló kezdeményezését A la­kosságnak egyszersmind lehetősége nyílik arra, hogy a nemzeti bizottsá­gok munkájának megjavítására az eddiginél nagyobb hatást gyakoroljon például oly irányban, hogy a szolgál­tatások kibővítésére, minőségének megjavítására és olcsóbbá tételére serkentse őket. A nemzeti bizottságok költségve­tésének összeállítását illetően is alapvető változásra kerül sor, miután az eddigi gyakorlat vajmi kevés mértékben járult hozzá a jelentős pénzügyi eszközökkel való helyes gazdálkodáshoz. Eddig ugyanis a nemzeti bizottságok által kidolgozott költségvetési javaslat csak alapul szolgált a minisztériumnak, mely eszerint szabta meg a részfeladato­kat és a pénzügyi eszközök felhasz­nálása szigorúan kötve ••olt az egyes feladatokhoz. Gyakran megtörtént, hogy az év végére jelentős összegek maradtak kimerítetlenül. E rendszer mellett a legkisebb változtatás is óriási utániára#* követelt meg és megkí­vánta a legfelsőbb szervek jóváha­gyását Ma, amikor a nemzeti bizottságok már gazdag tapasztalatokat szerez­tek a gazdálkodásban és munkájuk színvonala jelentősen megjavult, ezen a téren is előrehaladhatunk. A költségvetést a nemzeti bizottsá­gok fogják javasolni a távlati, az ötéves és az egy évre szóló tervek­kel összhangban, az állami költség­vetés arányainak betartásával. Úgy­szintén i nagyobb lehetőség nyílik majd az egyes tételek operatív átvi­telére. Nem szabad azonban túllépni az igazgatási költségeket A nemzeti bizotságok költségve­tésének sajátossága, hogy költség­vetési kiadásaiknak mintegy egyötö­de saját bevételeikből ered, a többi részt az állam fedezi. Előfordult azonban elég gyakran, hogy a pénz­eszközökkel nem bántak mindig a leggazdaságosabban. Ezért az új alapelvek javaslatainak kidolgozásá­ban szem előtt tartották a nemzeti bizottságok és az Irányításuk alatt álló üzemek dolgozói érdekeltségé­nek fokozását a pénzeszközökkel va­ló helyes gazdálkodásban. Az új intézkedések megvalósítása jelentős változást követel meg min­denekelőtt az ellenőrzésben, de a nemzeti bizottságok szervezési fel­építésében, munkájuk stílusában, az egész apparátus, a tanács és a nem­zeti bizottságok minden tagja tevé­kenységében is. A javaslat alapgon­dolata a nemzeti bizottságok azon kívánságából fakad, hogy az ellenőr­zést egy szervben összpontosítsák. Ezáltal a nemzeti bizottságok jobb áttekintést nyernek a valóságos helyzetről, megszűnik az ellenőrzés széttagoltsága és az ezzel járó fo­gyatékosságok előfordulásának lehe­tősége. A helyi nemzeti bizottságok­nál az állandó bizottság lesz az el­lenőrzés alapvető szerve, ennek ak­tivistái és polgári ellenőrei. így az ellenőrzés munkájába a lakosság széles köre be lesz kapcsolva. Az új intézkedések életbeléptetése fel­tétlenül számít a nemzeti bizott­ságok Ülései jelentőségének növeke­désével, ahol a dolgozóknak válasz­tott képviselőik útján teljes mérték­ben lehetőségük nyílik a legfelsőbb ellenőrzés megvalósítására, vagyis a nép ellenőrzésének megvalósítására, a nemzeti bizottságok és appará­tusuk gazdálkodása felett. Az alapelvek jelentős lehetőséget biztosítanak a nemzeti bizottságok­nak az igazgatás és az ügyosztályok belső átszervezésének végrehajtásá­ra. Az elnök helyettesének azonban egyúttal a tervező bizottság vezető­jének kell lennie. Nagy a jelentősége annak a javaslatnak, mely szerint az osztályok vezetésével a tanács tag­jait bízzák meg. Ebből a célból sor kerül a nemzeti bizottságok taná­csainak kibővítésére. Az új intézkedések ftiegvalósítása során elsőrendű fontosságú feladat lesz megteremteni a feltételeket a dolgozók részvétele további lényeges fokozásához a nemzeti bizottságok munkájában és a hatáskörükbe tar­tozó gazdaság irányításában. Rend­szerünk annál erősebb lesz, minél inkább érvényesül a nemzeti bizott­ságok mindennapi tevékenységében a dolgozók tapasztalata, ellenőrzése, ha a dolgozók saját tapasztalataikon keresztül győződnek meg arról, hogy személyes érdekeik összhangban van­nak az egész társadalom érdekeivel. A tömegeket azzal neveljük — és ez ma a nemzeti bizottságok legfőbb feladata —, hogy saját politikai ta­pasztalatokat, gyakorlati tapasztala­tokat szereznek és élettapasztalataik­kal hozzájárulnak hazánk gazdaságá­nak és közigazgatásának előrehala­dásához. így értelmezi pártunk a tömegek nevelését melyre az új intézkedések fokozott követelményeket rónak. A párt vezetésében, a párt minden tagjának mindennapi tevékeny mun­kájában van a kezessége annak, hogy a nemzeti bizottságok sikeresen tel­jesítik a szocialista építőmunkában rájuk háruló feladatokat. Hazánk dolgozóinak szava: Szüntessék meg az egész világon az atomfegyverekkel végzett kísérleteket A dolgozók hatalmas békegyűlései Prágában és a köztársaság kerületi városaiban Tegnapelőtt a dolgozok további ezrei gyűlték össze békemanifesztációkon, hogy kifejezzék szilárd állásfoglalásukat a világszerte folyó atomfegyver­kezés kérdéseiben: Lelkesen egyetértettek a Szovjetunió kormányának az atomfegyverekkél végzett kísérletek egyoldalú megszüntetésére vonatkozó határozatával és tiltakoztak Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen. A köztársaság fővárosában Jiií Hendrych elvtárs, a CSKP KB titkára tartott beszédet a prágai Lucernában egybegyűlt dolgozóknak. Beszédében többek között a következőket, mondotta: Boldogok vagyunk, hogy a Léke világához tartozunk Tudatában vagyunk annak, hogy a Szovjetunió újabb tettei a nemzet­közi porondon minket is arra köte­leznek, hogy az eddiginél is ébe. eb­bek legýúnk és még szívósabban, határozottabban harcoljunk a béké­ért. Az imperialisták nem akarnak le­mondani háborús politikájukról és állandóan cselszövéseket készítenek elő a békés együttélés és az arra irányuló törekvések ellen, hogy csúcsértekezleten oldják meg a sür­gős nemzetközi problémákat. A Szovjetunió nagyvonalú csele­kedetével majdnem egyidejűleg ér­kezett hozzánk az a hír, hogy a Bundestag jóváhagyta Nyugat-Né­metország hadseregének atom- éa rakétafegyverekkel való felszerelé­sét. Ez a két hír világosan mutatja a két külön világot. Az egyik — a szocializmus, a béke és a nemzetek békés együttélésének világa, a má­sik — a kapitalizmus, a háború vi­lága, azé a kapitalizmusé, mely min­den eszközzel, akár a nemzetek sokmilliós áldozata árán is, fenn akarja tartani bomlófélben levő ural­mát Boldogok vagyunk, hogy mi — hazánk — a béke s a szocializmus új világához tartozunk és minden erőnkkel hozzájárulunk e világ meg­szilárdításához. A Szovjetunió javaslatai és béke­törekvései erőt adnak munkánkhoz, és harcunk folytatásához. Ez a bé­kepolitika nem gyöngeségünket ha­nem ellenkezőleg, erőnket juttatja (Folytatás a 2. oldalon) * ** * **** *** *** * ** ***** **** **** *** *>***** *** * ** ** **** ** ** **** ****** **** * **••*-*•»** A kongresszus előtti verseny sikereivel is TÁMOGATJUK A SZOVJETUNIÓ újabb békekezdeményezését Hazánk dolgozói ezekben a napokban nagyszabású manifesztáció­kon nyilvánították ki, hogy minden erejüket megfeszítve a világ­béke megőrzéséért fognak harcolni. Dolgozóink tudatában vannak a Szovjetunió példátlan kezdeményezése, az atomfegyverekkel vég­zett kísérletek egyoldalú beszüntetése jelentőségének. Dolgozóink a béke ügyének támogatására állandóan növekvő lendülettel vesznek részt az országépítő munkában. A CSKP XI. kongresszusa előtti ver­seny eredményeiben mutatkozik meg a legjobban, hogy dolgozóink teljes mértékben magukévá tették a gottwaldi jelszót: Építsd a hazát — erősíted a békét. Egymillió koronával szilárdították kötelezettség vállalásukat A myjaval Slovenská Armatúrka dolgozói a CSKP XI. kongresszusá­nak és hazánk felszabadítása 13. évfordulójának tiszteletére szerve­zett versenyben megszilárdították a kongresszus előtti kötelezettség­vállalásukat. Elhatározták, hogy még jobban fognak gazdálkodni a mun­kaidővel és a nyersanyagokkal a technika és a szervezés tökéletesí­tésének szervezésével. Az év végéig csaknem egymillió koronát akarnak megtakarítani a termelési költsége­ken. A myjavai gépgyár dolgozói terv­bevették pl., hogy az öntődében fokozatosan bevezetik a héjformába való. öntést, néhány munkafolyamat­nál a legújabb módszerek alapján tö­kéletesítik a technológiát, több gyárt­mánynál bevezetik a futószalagokat, ami azután színesfémekben és nor­maórákban jelentős megtakarítást hoz. Ezenkívül csökkentik a selejtet villanyenergiát takarítanak meg és kiterjesztik a személyi megtakarítási számlák rendszerét. ^BÉKÉS ÉLET — BÉKÉS ÉPÍTŐMUNKA! o c J A napokban a nyitrai kerületből 68 b ^ asszony gyűlt egybe Léván. Valameny- í; i nyien a mezőgazdaságban dolgoznak. § ^ A kerület minden részéből jöttek ide, § § hogy megbeszéljék azokat a feladató- i 5 kat, amelyek a cukorrépatermelés terén ^ ^ az assynnvnkra hárnlnak. Közülük már ^ 5 denek s szorgalmukkal is hozzájárul- ^ % nak, hog.v a nyugati háborús uszítók i ^ kezéből kiüssék a fáklyát, mely har- § ^ madszor is lángokba, vérbe borítaná a % § világot. Ezek a szorgalmas, munka- § ^ hoz szokott asszonyok teljes szívből b § üdvözölték a Szovjetunió azon határo- § í zatát, hogy ideiglenesen beszünteti azfc ^ atom- és hidrogénfegyverek gyártását, § 5; illetve az azokkal való kísérletezést. ^ ^ Hatvanan voltak ezek a munkát sze- ^ !; rető, békét, nyugodt életet akaró asz- % ^ szonyok, akik nem nézik ölbetett kéž- ^ i; zel, hogy valaki megbolygassa nyugodt ^ i életüket. A Szovjetunió világos béke- ^ ^ akarata mellé ők is felsorakoznak, s jő !» J munkájukkal hozzájárulnak, hogy a ^ béke zászlaja még magasabban lobog - ^ i jon. ígéretet tettek, hogy kerületi mé- ^ ^ retben ezer hektárral növelik a cukor- % 5 répa vetésterületét és túlszárnyalják a ^ ^ tervezett hektárhozamokat, hogy szo- ^ ^ cializmust építő hazánk még gazdagabb, i ^ erősebb legyen és a Szovjetunió mel- ^ v lett erős védelmezője legyen a békéinek. % $ š S///////////////W//W///////////////W///////A Az építőipari dolgozók példás kezdeményezése: százezer darab formatéglát gyártanak a púchovi járás EFSZ-einek kiépítésére A púchóvi járás építőipari üze­meinek dolgozói elhatározták, hogy százezer darab betonformatégla gyártásával járulnak hozzá a járás tíz újonnan alakult EFSZ-ei gazda­sági épületeinek felépítéséhez. Eb­ből Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XI. kongresszusáig 400 istál­lózott állat befogadására szolgáló legalább négy tehénistálló építéséhez szükséges formatéglát gyártanak. A púchovi vízierőmű építését vég­ző Hydrostav dolgozói rendkívüli vasárnapi műszakokat vezettek be és a kavicslelőhelyekről ötezer köbméter kavicsot szállítanak a hloži, belušai, Dolné Kočkovce-i és streženicei szövetkezetek építésére. Az ütemek húsz gépjárművet bocsá­tanak a vasárnapi műszakok ren­delkezésére. A lédeci cementgyár négy vagon őementet szállít az EFSZ-ek kiépíté­sére. A púchovi járásban az üzemi dolgozók segítségével az év végéig minden újonnan alakított EFSZ-ben korszerű istállók és más szövetke­zeti épületek létesülnek. Teljesítik a fokozott export- feladatokat A bratislavai Kefegyár, melynek gyártmányai számos országban ke­resett árucikket képeznek, 1958 első negyedévében 103 százalékra telje­sítette export-feladatait Ez a gyár csupán a közismert Koh-i-noor gyártmányú fogkefékből százezer darabbal többet szállított külföldre, mtnt tavaly ugyanezen időszak alatt A fogkeféken kívül, melyeket a hol­landiai, jugoszláviai, görögországi, thaiföldi, honduraszi, ghánai és szíriai fogyasztók száméra szállítanak, « napokban elkészítenek egy hatezer darabból álló újfajtájú fürdőkefe­szállítmányt Anglia és négyezer fürdőkefét az ázsiai országok szá­mára. A2 üzem dolgozói egyúttal gondosan felkészülnek a Szovjet­unióba küldendő első áruszállítmány­ra. Többet, jobbat, olcsóbban Az aranyosmaróti hűtőszekrény­gyár dolgozói, az ismert Calex 100, 200 és 300 liter űrtartalmú hűtő­szekrények gyártói a CSKP XI. kong­resszusának tiszteletére egészüzemí szocialista kötelezettségvállalást tet­tek a második negyedévre. A vállalat szocialista munkaversenyébe az ösz­szes dolgozók 82 százaléka bekap­csolódott már. A 330 ezer korona értékű ter­melési költségmegtakarításon és az általuk gyártott hűtőszekrények üzemzavarainak legalább 5 százalék­kal való csökkentésén kívül kötele­zettséget vállalnak, hogy a második negyedévben 1594 db.' 100 literes és 343 db. 200 literes Calex hűtő­szekrényt gyártanak terven felül. A szorgalmas munka meghozza majd a gyümölcsé. EGY HÓNAPOT váratott magéra a tavasz, de végre megérkeze.- A ha­tárban van most a királyrévi szö­vetkezet apraja-nagyja, szövetkeze­tünk már elvetette a tavaszi kalászo­sokat és a mákot. Már a répa veté­sére is sor került A hét folyamán a répa vetését, hengerlését is be akarjuk fejezni. (b) • * * ELÖZÖ LEVELEMBEN már hírt ad­tam arról, hogy a Csallóközaranyosi Állami Gazdaság dolgozói kötelezett­séget vállaltak, miszerint a vetést a tervezett 14 nap helyett 10 nap j alatt elvégzik. A megkésett tavasz • azonban még fokozottabb munkára : serkentette a gazdaság dolgozóit j s ennek eredménye, hogy még a 10 i napot is 2 nappal lerövidítik. Persze, i ez az eredmény megkövetelte, hogy I éjjel-nappal dolgozzanak a gépek. (cz) : * * * A TORNÁLJAI JÁRÁSBAN a hanvai I szövetkezetesek Is teljes erővel hoz­záfogtak a tavaszi munkákhoz. Ápri­lis 3-án és 4-én a jó gépek segít­ségével elvetettek 20 hektár zabot, 25 hektár tavaszi árpát 4 hektár lent és 10 hektár cukorrépát. A tava­szi munkákban már aktívan részt vettek azok a parasztok is, akik a múlt ősszel léptek a szövetkezet­be. (tg) • * • A DUNASZERDAHELYI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói a húsvéti ün­nepek alatt is dolgoztak, s ennek köszönhető, hogy eddig az árpa ve­tését 67 százalékra, a zab vetését 55 százalékra, a borsó vetését 60 százalékra és a tavaszi búza veté­sét 100 százalékra elvégezték. (m) * * * A MALINOVOI SZÖVETKEZET mái elvetette az árpát. Az első napor csak egy géppel vetettek, de aztán munkába léptek az agregátol.. s így a 75 hektár árpa elvetése gyorsan haladt. (Szil t

Next

/
Thumbnails
Contents