Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-10 / 99. szám, csütörtök

w A birkózó és a bohóc (Zápasník a clown) A cirkusz világát előszeretettel megörökítő szovjet filmgyártás •kedves és mély hazaszeretettől áthatott cirkuszfilmben örökíti meg a parasztsorsból atlétává lett Ivan Poddubnij birkózó-bajnok és elválhatatlan barátja, A. Durov barátságát. A film szövegkönyvét Pogogyin, a néhány évvel ezelőtt elhunyt nagy szovjet rendező Irta, a rendezést az időközben szintén elhalálozott K. Jugyirí kezdte meg, majd Borisz Bamyet fejezte be. A cári Oroszország artistavilágát írja le s benne, a porond művészeit, mint a tőkés impresszáriók és cirkuszigazgatók kizsákmányolt Vetélytársak a volán mögött (Súperi za volantom) E. W Fiediler Defafitmje a nyugati világ sportköreiben dívó em-. berkereskedelmet pellengérezi ki. Hőse egy neves autóversenyző, aki feltűnési vágyában leszerződik egy latin amerikai őkés versenypályatulajdonoshaz, de mikor ez neon hagyja érvényesülni képességeit, felmondja szerződéseit és hazatér. A Út a csillagok felé (Cesta k hviezdam) Rövid szovjet életrajz-dökumentumfilm •Ciolkovszkijnak, a világűrrepülés nagy orosz elméleti megalapozójának életéről és kutatásairól. Klusancev rendező a film második részében utópista képekben mutatja meg a jövő távlatait: az égitestek közötti közlekedést, utasszállítást, világűri meteorológiai áldozatait. Poddubnij, a legyürhetetlen birkózó sohasem felejti el származását és tehetsége (amely a cirkusztulajdonosoknak busás jövedelmeket eredményez) tudatában merészebben mer harcofoi jogaiért, mint társai. Pártfogásába veszi Durovot is, aki allegóriáiban a cári feudális rendszer összes szekértolóinak szennyes dolgait teregeti ki, s „politikailag veszélyessé" váJik. A film fő mondanivalója : A tehetséges orosz ember mérhetetlen hazaszeretete, mely arra ösztönzi, hogy képességeivel hírnevet szerezzen hazájának, emellett pedig hivatásának szeretete, mely szöges etilentétben áll a nyugati sport világban dívó erkölcstelen kufárkodással. A film a cári időkről ad mozzanatképet. filmtéma konfliktusait szerelmi motívumok élénkítik, különben a film alig éri el az átlagos színvonalat. MegaüA t szokott sémával dolgozik éts az izgalmas jelenetnél sem tud kellő feszültséget kiváltani a nézőben. központok, megfigyelőbázisok létesítését, ami ma még utópia, álom, de a jövő embere számára elérhető valóság. (L) Az ének- és zenekarok munkája Perbete A Csemadok perbetei csoportjának vezetősége — írja tudósításában többek között Fördős Kálmán — tevékeny kulturális munkát végez. Legutóbb egy jól sikerült műsoros estén Petőfi Sándor életéről és munkásságáról emlékeztek meg. Az összejövetelen Nagy József és Szarka Júlia vezetésével sikeresen szerepeltek a helyi nyolcéves magyar tannyelvű középiskola tanulói, valamint a Csemadok helyi szervezetének tagjai közül Papp István, Makai Béla, Szaszák György, Pálinkás Ferenc, Uzsák Ilona, Lengyel Margit és Horváth Gabriella. Fellépéseikért mindannýian dicséretet érdemelnek. Korlát Vígh Rózsa levelében kötelezettségvállalásaik teljesítéséről számol be, majd ezeket írja: — Községünkben 65 taggal megalakítottuk a Vöröskeresztet. A tagok között idősebbek és fiatalabbak egyaránt vannak, s a jelek azt mutatják, hogy a jelenlegi taglétszám rövidesen emelkedni fog. Tudósítónk levele további részében elmondja még, hogy az elmúlt évek alatt többször kísérleteztek a szervezet megalakításával, de eredménytelenül. A felvilágosító munka most hozta meg gyümölcsét, ami a vezetőséget arra ösztönzi, hogy további szervező munkával járuljon hozzá a szervezet által rendezett előadások sikeréhez. Rimaszombat Réthy István rimaszombati levelezőnk legutóbb két tudósítást küldött. Az egyikben arról számol be, hogy városukban a Szovjetbarátok SzövetEGYRE TÖBB ének- és zenekar alakul. Á minap például azt a jelentést kaptuk, hogy a Csemadok füleki helyi csoportjának keretén belül alakult egy 40 tagú énekkar, amely már eddig is több alkalommal szerepelt. A tervek szerint az énekkart kibővítik, hogy a májusban megrendezésre kerülő járási tánc- és dalünnepélyen az eddiginél sikeresebben szerepelhessen. Hasonlókról írtak érsekújvári és dunaszerdahelyi tudósítóink. Csízből pedig zenekar megalakításáról kaptunk hírt. A Csemadok helyi szervezeteinek keretén belül alakuló ének- és zenekarok azt bizonyítják, hogy a dolgozók között egyre népszerűbbé válik a zene és ma már nemcsak hallgatói, de mind többen és többen, idősebbek, fiatalok egyaránt tevékeny művelői a zenének. A dolgozók érdeklődése és kulturális dolgozóink kezdeményezése ott is, ahol még nem alakult ének- és zenekar, lehetővé teheti ezek megalakulását és eredményes múködését. Amint az eddigi tapasztalatok mutatják, az énekkarok — az újonnan alakultak is — megtalálták hangjukat, helyes úton járnak. A zenekaroknál már több probléma van. Egyes zenei vezetők ugyanis — mint műsorszámaikból megállapítottuk — nehezen értik meg, hogy vissza kell utasítanunk az eszmei tartalmat nélkülöző hazafiatlan művészet minden formáját. Nem kevesen az ízléstelen slágerzenének hódolnak, amely az emberekben semmi esetre sem a jobb, nemesebb élet utáni vágyat táplálja. Pedig a zenekaroknak is a szórakoztatás mellett az a hivatásuk, hogy magas színvonalú, szocialista tartalmú művekkel neveljék az embereket. Mivel a zenekarok esetében már a szervezésnél is buktatók vannak, beszélnünk kell arról: milyen legyen a zenekar, hogyan állítsuk össze? AKÄR A CSEMADOK helyi szervezetének, akár a művelődési otthonnak keretein belül szervezünk zenekart, ügyelnünk kell elsősorban arra, hogy ezek népi jellegű, lehetőleg vonőstörzsú zenekarok legyenek, amelyekben úgynevezett cigányzenekari a hangszerek összeállítása: hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő. A hangszerek száma azután már a zenekar létszáma és a rendelkezésre álló felszereléseknek megfelelően változtatható. A vonóstörzsúekhez hozzávehetők a furulya, klarinet, cimbalom. Ezeknek beállítása azért fontos, mert ezek adják meg a zenekarnak azt a jelleget, ami az igazán népi jellegű zenekarnál elengedhetetlen. Ha nincs meg a lehetőség egy ilyen összetételű zenekar megszervezéséhez, kis népi zenekart is lehet szervezni, amelyben, ha nem is állítjuk be az említett sége és a Művelődési Otthon rendezésében március 27-én ünnepi összejövetelt tartottak Maxim Gorkij születésének 90-ik évfordulója alkalmából. ^ — Másnap, március 28-án — írja ÍJ levelezőnk — a tanítók napját ünne- íj peltük meg. Az ünnepélyen az emlék- H beszédek elhangzása után Skergyák fj tanító elvtársat érték elismerő szavak, Ď aki már 48 éve végez tanítói munkát. K Skergyák elvtársat a tanítók kollektí- H vája ajándékkal jutalmazta meg. ^ Másik tudósításában Réthy István arról számol be, hogy a rimaszombati ^ közüzemek énekkara fennállásának H ötödik évfordulója alkalmából március 29-én Gabonás Tibor karnagy vezeté- p sével sikeres hangversenyt rendezett. U Ez alkalommal lépett fel először a helyi zeneiskola énekkara, amely szintén sikeresen szerepelt. Fiilekkovácsi A községben tevékeny kulturális élet fi folyik, ami főként abban mutatkozik U meg, hogy a helyi tömegszervezetek [j már eddig is több alkalommal játszottak egész estét betöltő színdarabokat. Nehézséget csupán a kultúrház hiánya okozott. A meglevő helyiségek ugyanis nem feleltek meg min- [ denben a nagyobb méretű kulturális A műsoroknak. A nehézség azonban rö- " videsen megoldódik. Fülekkovácsin is íj kultúrházat építenek. A munkálatokkal Ű kapcsolatban Agócs Jenő levelezőnk a következőket írta: M — Az építkezéshez szükséges anyag ^ már megvan. A munkálatok befejezé- p sét a falu lakói úgy kívánják meggyorsítani, hogy kötelezettséget vál- P laltak brigádmunkák ledolgozására. H Levelezőnk azzal zárja tudósítását: h Két féynképünk Peter Michal Bohúň — Fülekkovácsi minden lakóját " 1906-ban festett női portrétját és örömmel tölti el a tudat, hogy a fa- ti Emil Bačík Emlékezés című monolunak rövidesen kultúrháza lesz. (b) * típiáját ábrázolja hangszerek mindegyikét, az említettek közül 3—4 hangszer beállításával alakított zenekar is magán viselheti" a népi jelleget. Ami az újonnan alakult zenekarok működési körét illeti, itt mindenkor figyelembe kell venni a helyi körülményeket, a zenekar létszámát, összetételét és felkészültségét. A zenekarok műsorában szerepelhetnek egyszólamú népdalok, rövid népdalfeldolgozások, a baráti népek dalai, stb., stb. A Csemadok helyi szervezeténél alakult zenekarnak, hogy a szervezet tánckörével eredményesen együttműködhessen, be kell tanulnia a táncok kíséretéhez minél több táncdallamot is. Erre különös gondot kell fordítani, hiszen a szervezetek tánccsoportjainak fellépésekor legtöbb esetben a jó kísérő zene megteremtése okozza a legnagyobb gondot. A zenekarok megfelelő felkészülése után műsorukra tűzhetik a szép számmal található toborzókat, verbunkosokat, nem utolsósorban a zene klasszikusainak egy-egy könnyebb számát, amelynek sem a betanulása, sem a tolmácsolása nem okoz különösebb nehézséget. , Nem szóltunk a fúvós zenekarokról, mivel véleményünk szerint főként a Csemadok helyi szervezeteinél, elsősorban a vonószenekaroknak kellene alakulniok. A szervezeten belül működő különféle csoportok sikeres működéséhez ugyanis erre van leginkább szükség. Természetesen, nem lebecsülendők a fúvószenekarok sem. Műsórösszeállításkor ezeknek is van bőven mit számításba venniök: indulók, tömegdalok, stb. Vigyázni kell azonban, hogy a „fúvósok" mindig kellő ízléssel és hozzáértéssel 'válaszszák meg műsorukat. Ha a zenekarokhoz viszonyítva az énekkaroknak mind működésüket, mind szervezésüket illetőleg kevesebb is a problémájuk, tennivaló itt is akad bőven. Éppen ezért tanácsos, ha már a kezdő énekkar is, — akár a Csemadok, akár a művelődési otthon keretén belül dolgozik — szerepel a szervezetek különféle rendezvényein az ismeretterjesztő és egyéb előadásokon. Ezekre az összejövetelekre az .énekkarok olyan műsorszámokkal készüljenek fel, amelyek kifejezik az ünnepélynek, vagy eseménynek lényegét. Helyes, ha műsorszámaikban már indulásnál felveszik a tömegdalokat, amelyek lendületükkel, harcos tartalmukkal lelkesítenek. NEM SZABAD az énekkaroknak megfeledkezntök arról, hogy minden vidéken vannak értékes népművészeti hagyományok, amelyeknek ápolása elsőrendű kötelességük. Fel kell ezért frissíteniök a vidék népdalait, s ha ezek szövege esetleg alkalmatlan, a dallamokra új szöveg írható. Mindig akad egy-egy tollforgató, aki e problémával meg tud birkózni. Természetesen a régi népdalok feldolgozása mellett nem szabad elhanyagolni a forradalmi dalokat, nem utolsó sorban a baráti népek dalait. A fejlettebb énekkarok, amelyeknek felkészültsége megengedi, nyugodtan tűzhetnek műsorukra klasszikus zenei műveket is. Altalános vélemény, hogy nem helyes, ha az énekkarok csak műsoros alkalmakkor szerepelnek. Kisebb csoportokra oszolva az énekkar tagjai ott lehetnek minden olyan megmozduláson — gyűlés, utcai felvonulás stb. — ahol énekükkel fokozhatják a vidám hangulatot és eredményes nevelőmunkát végezhetnek. Az énekkarok nem elégedhetnek meg aazal, ha műsoraikkal csupán szórakoztatják a közönséget. Feladatuknak kell tartaniok, hogy minél szélesebb körben megtanítsák a tömegdalokat és minél több embert bevonjanak a közös éneklésbe. Mind a régebbi, mind a most alakuló ének- és zenekarok tagjainak nagy gondot kell fordítaniok a szakmai továbbképzésre is. Az énekkarok tagjainak azt a célt kell maguk elé tűzni, hogy minél előbb többszólamú értékes kórusfeldolgozásokat is előadhassanak, a zenekarok tágjainak pedig azt, hogy bármilyen az összetételük, megnyerő, élvezhető műsorokkal szórakoztassák és neveljék a közönséget. * AZ ÉNEK- ÉS ZENEKAR vezetőjének nemcsak az a feladata, hogy értsen egy-egy műsor betanításához. Fontos az is, hogy megtudja ismertetni a kar tagjaival a zene elemeit, értsen az ének- és zeneművészet elméleti kérdéseihez. Ha a kar tagjai megtanulják a kottaolvasást, csak látszólag végeznek többletmunkát. A fáradság idővel bőségesen megtérül. A műsortanulás munkája ugyanis a kották ismeretében lényegesen könynyebb. Ha az ének- és zenekarok tagjai minél jobban meg akarnak feladataiknak felelni, hallgassanak minék több színvonalas zenei műsort és vitassák meg egy-egy zenei alkotás hatását. Szakmai továbbfejlődésükhöz ez adhat a legtöbbet. Balázs Béla Csontos Vilmos: Ötödik emelet Ötvenedik lépcső, ötödik emelet. Pihenni kellene, s megállni nem lehet. Nem tudom a lépcsők számát, mennyi van még, Csak azt érzem: feljebb 'bátorít e hajlék. Ötödik emelet, ötvenedik lépcső, Olyan vagy, mint a bérc, — messzire fehérlő, Köszönöm a sorsnak, hogy idáig értem, Örökölt terhemnek már súlyát se érzem. Nem kérdem: meddig még s hányadik emelet Lesz, ahol találok majd pihenő helyet, Ahonnét messzire lehet ,látni, nézni, S újjheggyel egy résen fényt lehet elérni... Az ötvenes s mégis örök fiatal Csontos Vilmosnak [ Lopakodjon halkan műhelyedbe öreg lantnak szebb már a nótája, | ez a pár sor, ez a költemény, hisz' tavasz van. Érzed?. Kikelet, j s minden szépet rakjon most igazabban zeng a régi hárfa, elébed mely már annyit, annyit könnyezett. i amit őrzök szívem rejtekén. | Ne álljon meg kezedben a szerszám, dolgozz tovább, úgy hallgasd szavam, j mint, ahogy én hallgatom Tiédet s átölelnek búsan, boldogan. Szóljon tovább a kipróbált lantos, gyógyítsa a tegnapok sebét és oltsa be emberek szívébe a szép jövendő igaz, szent hitét. FECSÖ PÄL - ÜJ SZÖ 7 * 1958. április 1* I