Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-06 / 96. szám, vasárnap

Megteszünk mindent hazánk biztonságának, Európa békéjének megszilárdítása érdekében (Folytatás az 1. oldalról) december 27-én azt a javaslatot tette, a nukleáris és termonukleáris fegyverekkei rendelkező három állam kötelezze magát, hogy 1958. január 1-től megszünteti áz összes ilyen fegyverekkel végzett kísérleteket. A Szovjetunió ezer. javaslatát nem fogadták el. A Szovjetunió most arra törekedve, hogy mindenképpen hozzá­járuljon ama magaszto» célkitűzés eléréséhez, mely szerint az emberisé­get meg kell szabadítani az atom­háború veszélyétől — egyoldalúan megszünteti a mindennemű nukleáris és termonukleáris fegyverekkel való kísérleteket. Az egész világ meggyőződhet arról a megcáfolhatatlan történe'mi tény­ről, hogy a Szovjetunió, mely később kezdte meg atomfegyverek előállítá­sát, mint az USA, és erre a lépésre azért kényszerült, mert ezt megkö­vetelték az ország biztonsága és a béke ügye megvédésének legfőbb ér­dekei, amelyeket az USA háborút kö­vetelő körei veszélyeztettek, elsőnek és »nyoldalúan megszüntette az a töm­és hidrogénfegyverekkel végzett kí­sérleti robbantásokat. Az összes nem­zetek ma sürgős felhívással fordul­nak az USA-hoz és Nagy-Britanniá­hoz. A felelősség teljes mértékben és kizárólagosan őket terheli. Ha az USA és Nagy-Britannia szintén meg­szünteti az atom-, és hidrogénfegy­verekkel végzett kísérleteket, ez esetben azonnal s örök időkre meg­oldódik ez a fontos kérdés. Mélységesen jogosult az a rend­kívül figyelem, melyet az egész nem­zetközi közvélemény fordít a nukle­áris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetésének kérdésében. Ez a probléma a jelenlegi bonyolult nem­zetközi helyzetben egyenesen kulcs­fontosságú kérdéssé fejlődött, mely­nek megoldása megnyitná az utat a többi fontos kérdések megoldásához. Nem fér kétség ahhoz, hogy a kí­sérletek megszüntetése jelentős mér­tékben hozzájárulna oly értelmű egyezmény létrejöttéhez, mely szerint minden feltétel nélkül betiltanák az összes atom- és hidrogénfegyvereket, megszüntetnék előállításukat és ma­radéktalanul elpusztítanák az ilyen fegyverkészleteket. Megnyitnák az utat ahho* is, hogy az emberiség végleg megszabaduljon az atomhábo­rú fenyegető rémétől. Az esetben, ha az USA és Nagy­Britannia is megszüntetné a kísérleti robbantásokat, ennek legelső és köz­vetlen következménye az a tény vol­na, hogy ez gátat vetne a tömeg­pusztító fegyverek további tökélete­sítése, fejlesztése elé és megaka­dályozná a nukleáris fegyverekkel való felszerelési verseny további or­szágokra való kiterjedését is. A nuk­leáris fegyverekkel végzett kísérletek megszüntetésével kapcsolatos problé­ma sikeres megoldása kétségkívül kedvező befolyást gyakorolna a le­fegyverzés kérdésének megoldására is. A Szovjetunió példája — út a megoldáshoz Alig értékelhetjük kellőképpen, mit je­lentene a nemzetközi légkör kitisztulása szempontjából, ha az USA és Nagy-Britan­nia is megszüntetné a nukleáris fegyve­rekkel végzett kísérleteket. A Szovjetunió kezdeményezése nagyvonalú példamutatás arra nézve, miként kell nyíltan és köz­vetlenül foglalkozni nemzetközi jellegű problémákkal, gyors és határozott megoldá­sukra irányuló őszinte szándékkal. Ez a kezdeményezés a nagyhatalmak közötti kölcsönös bizalom nagyvonalú felajánlása. Az egész világ nemzetei türelmetlenül vár­nak arra, hogy az USA és Nagy-Britannia elfogadja a Szovjetunió ajánlatát és így hozzájárul jon a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez, a béke s a nemzetek közötti biza­lom megszilárdításához. Az egyetértés és a lelkesedés hatalmas hulláma, melyet a Szovjetunió jelentős lépése az egész világon kiváltott, arról tanúskodik, hogy a kísérleti robbantások megszüntetése már teljes mértékben megért a megoldásra. Ezen kérdés megoldását ma már számos nem szocialista állam és azok kormányai, a legkülönbözőbb politikai pár­tok, jelentős nemzetközi és államon belüli szervezetek, szakszervezetek, az Ifjúság, tudósok és kulturális dolgozók, a földke­rekség valamennyi egyszerű dolgozója Is követeli. A Szovjetunió ezen kezdeményező csele­kedete határtalanul támogatja törekvései­det és a vllágbékéért indított mozgalom ha­talmas szervező erejét képezi. Még a nyugati nagyhatalmak hivatalos köreiben is előfordul, hogv fellépnek reálisabban gon­dolkodó politikusok, akik tudatában van­nak annak, hogy nem lehet állandóan el­utasítani az egész békeszerető emberiség sürgető követelményeit. Ma tehát meg­vannak a reális feltételek arra nézve, hogy a Szovjetunió javaslata köré tömörüljenek azok a hatalmas társadalmi erők, melyek le tudják küzdeni a béke és a nemzetek békés együttélése megrögzött ellenségei­nek ellenállását. Ha az összes kormányok, szervezetek és egyének, amelyeknek és akiknek érdeke a béke, és ha az egész világ békeszerető emberei szilárdan össze­JÜJ SZÖ 2 * 1958. április 6. fognak, ha az eddiginél is nagyobb mérték­ben fokozzák törekvéseiket és határozottan követelik, hogy az USA és Nagy-Britannia kövesse a Szovjetunió példáját, ez esetben kétségkívül megvalósul az atom- és hidro­génfegyverekkel végzett kísérleti robban­tások általános megszüntetése. laotaln érvek Foglalkoznunk kell azonban azzal a kér­déssel Is, hogy a Nyugat egyes uralmon levo körei eddig miként reagáltak az új szovjet kezdeményezésre. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy magatartásuk szö­ges ellentétben áll az emberiség túlnyomó részének állásfoglalásával. Egyetértés he­lyett e körökben a legnagyobbfokú zavar észlelhető, valamint az, hogy nyíltan visz­szautasítják a Szovjetunió javaslatait és nem leplezik az. új szovjet kezdeményezés történelmi jelentőségének csorbítására irá­nyuló kísérleteiket. így Dulles úr, az USA államtitkára azt igyekszik bebizonyítani, hogy a szovjet közlemény — úgymond — nem tartalmaz „lényegesen" semmi újat, jóllehet — mint ahogyan azt beismeri — lehetővé tette a Szovjetuniónak tagadhatatlan propaganda­siker elérését. Az USA-ban a legutóbbi 10—14 nap alntt állítólag szinten komo­lyan fontolóra vették a nukleáris fegy­verekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetését, arra törekedve, hogy meg­előzzék a Szovjetuniót. Az USA-ban azon­b?n úgy hatSroztak, hogy „csupán propa­ganda terén elérhető előnyök" miatt még sem tehe' ;k meg ezt a lépést. Mit is mondhatunk az ilyen érvekre? Talán csak annyit, hogy egyáltalában nem vennénk rossz néven az USA kormányától, ha legalább esetről esetre ilyen horderejű „propagandn'ogáshoz" folyamodnék. Aligha kételkedhetünk abban, hogy az Egyesült Államok Is rendelkezik elég lehetőséggel olyan nagy propaganda-sikerek elérésére, melyeket annyira irigyel a Szovjetuniótól. Mondjon le például az Idegen területeken U-vő atom- és hidrogénfegyvereiről, avagy támaszpontjairól, nem fér kétség ahhoz, hogy az Ilyen lépés jelentős mértékben növelné tekintélyét. Azokból • „propagan­da cselekedetekről", melyek oly jelentós mértékben szilárdítják a világbékét, egy­szerűen csak azt mondhatjuk: Még több és nagyobb Ilyen cselekedetre van szük­ségünk! A Reuter hírügynökség szerint az USA külügyminisztériuma a Szovjetuniónak az atomkísérletek egyoldalú megszüntetésére vonatkozó határozatával kapcsolatban tett első hivatalos nyilatkozata „elítélte" a szovjet kormányt, hogy állítóug megkerüli az ENSZ határozatát a lefegyverzésről. Itt joggal felmerül az a kérdés, hogy mi tulajdonképpen az USA külügyminiszté­riuma szerint az említett határozat értel­me: El kell-e érni a kísérletek megszün­tetését, avagy meg kell akadályozni e meg­szüntetés elérését. Máskülönben alig akad­na olyan józaneszű ember, aki tagadná, hogy minden olyan hatékony lépés, mely a nemzetközi helyzet javulásához és különö­sen az atomháború veszélyének megszünte­téséhez vezet, ne lenne teljes összhang­ban az ENSZ érdekeivel és az ENSZ alap­okmányának szellemével, valamint értelmé­vel. Az USA gyakran állítja, a Szovjet­uniót erre a kezdeményező lépésre az ve­zette, hogy kitérjen a kísérleti robbantá­sok megszüntetésének ellenőrzése elől. Nem kell megismételnünk, hogy a Szovjet­unió maga javasolta egy olyan ellenőr­zési rendszer létesítését, mely lehetővé tenné annak figyelemmel követését, miként tartják be a nukleáris robbantások meg­szüntetésére vonatkozó egyezményeket és természetesen, hogy egy ilyen egyezmény létre is jöhessen. A felmerülő nehézségek azonban nem az ellenőrzésben vannak, ha­nem éppen abban, hogy az USA elutasítja a kísérletek megszüntetését. Az úgynevezett ellenőrzés kérdése csak kifogásul szolgál az USA egyes köreinek, hogy elutasíthas­sák a robbantások megszüntetésére irá­nyuló egyezmény létrejöttét. Ezek a körök azt állítják, hogy az ilyen egyezmény csak illuzórikus lenne, mert állítólag nem ál­lapítható meg, hány nukleáris robbantásra kerül sor. A kísérleti robbantások megszüntetésé­nek elutasítására irányuló ilyen törekvések, melyek arra a kifogásra támaszkodnak, hogy a robbantások ellenőrzése nem lehet­séges, ma már teljesen tarthatatlanok, mert szöges ellentétben állnak a tudomány és a technika egyértelmű ismereteivel, amelyekről kellőképpen tájékozva vannak mind a Szovjetunióban, mind az USA-ban. Az elmondottakból világosan látha­tó, hogy az USA és Nagy-Britannia vezető köreinek és egyes más kö­röknek érvei, melyekkel a Szovjet­unió nagyvonalú kezdeményezésére reagáltak, nagyon gyengék. Máskülön­ben ezen érvek kiagyalói i., beismerik érveik gyengeségét, amikor hangsú­lyozzák, hogy mily nagy horderejűek és mily nagy visszhangot keltettek a szovjet intézkedések. Ha a nemzetek szilárd és határozott akaratot tanúsí­tanak, úgy nem kételkedhetünk ben­ne hogy mindezek az „érvek" cső­döt mondanak és a béke érdekel győznek. Ne adjanak fegyvert Hit'er utódaínak kezébe Ha az USA és Nagy-Britannia kö­vetni fogja a Szovjetunió példáját éts szintén megszünteti a nukleáris rob­bantásokkal végzett kísérleteket, ez esetben nem fér kétség ahhoz, hogy ez igen nagy jelentőségű lenne az európai helyzet javulására nézve is. Ez különösen ma igen fontos, amikor a Német Szövetségi Köztársaság Bun­destagjának a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelésé­iről szóló határozata komoly helyze­tet teremt az összes európai nem­zetek számára. Már a szövetségi par­lament tárgyalásainak a lefolyása is, melynek során nyíltan beszéltek a nacizmus újabb utódairól, melysege­sen megbotránkoztatta az ösz­szes európai országok közvéleményét. Ez a határozat felhatalmazza a szö­vetségi kormányt, hogy a nyugatné­met hadsereget felszerelje atom- és rakétafegyverekkel, és ez arról ta­núskodik, hogy mily magas fokra há­gott a német militarizmus merészsé­ge. Azok a körök, amelyek a legutóbbi évtizedek során hírhedtté váltak az. által, hogy borzalmas katasztrófába sodorták a világot, mert lehetőségük volt arra, hogv teljes mértékben ki­fejthessék szervező-tevékenységüket a háború előkészítésében, ma abba a helyzetbe jutottak, hogy kezükbe ve­hetik a legborzalmasabb fegyvereket, a tömeg irtás fegyvereit. A Német Szövetségi Köztársaság ma az az egyetlen európai állam, mely terü­leti követelésekkel lép fel. A nyugat­német hadseregnek atomfegyverek­kel való felszerelése azt jelentené, hogy ez tettekre sarkallná a szóban­forgó gonosz törekvéseket, valamint az atomfegyverek pusztító erejével hatalmasodó revansizmus erőit is. Nagy megértéssel olvadtunk a nvugati lapokban arról a nyugtalan­ságról, mely az USA valamennyi be­csületes tudósát töltötte el, amikor a második világháború küszöbén meg­tudták, hogy Hitler atomfegyverek létrehozására törekszik. A szovjet hadsereg és az egész hitlerellenes koalíció döntő csapásainak köszönhe­tő, hogy legyőztük a német milita­rizmust, és az nem valósíthatta meg örült terveit. Az USA hatalmon levő körei azonban visszaéltek a nyugati atomtudósok erőfeszítéseinek ered­ményeivel, melyeket felhasználtak a béke és a nemzetek biztonságának érdekei ellen. És ma az egész embe­riség érdekeit elárulva ezeket az eredményeket töményített formában rr.aguk adják el Hitler legújabb utó­dainak. A német militaristák már gazdag hagyo­mányokkal rendelkeznek abban a művé­szetben, miként kell becsapniok saját né­püket és más európai nemzeteket is. mily módon kell öltét ígéretekkel és kezessé­gekkel nyugalomba ringatnlok, s emellett lépésről lépésre megvalósítani terjeszkedési célkitűzéseiket és terveiket. A második vi­lágháború óta hányszor hallott már a vi­lág különféle arra irányuló kezeskedést és ígéretet, hogy a béke tartós lesz. Mind­ezeket az ígéreteket azután minden szé­gyenérzés nélkül mint értéktelen papíro­sokat összetépték és további lépcsőfokká változtatták a német militarizmus hatal­mának felújítása felé vezető úton. Ez a folyamat most veszedelmes fejlődési fokot ért el, s komolyan veszélyezteti az euró­pai nemzetek biztonságát. Ma teljes ko­molysággal meg kell kérdezni a nyugat­európai országokat, amelyek lépésről lé­pésre támogatják ezt a fejlődést: nincs-e itt a legfőbb Ideje annak, hogy közös erővel megakadályozzuk a nyugatnémet militaristák atomfegyverekkel való felsze­relését? Hiszen nem nehéz megértenünk, hogy ezek az atomfegyverek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy lehetővé tegyék a Német Szövetségi Köztársaságnak Nyugat­Európa teljes mérvű uralását és azt, hogy Nyugat-Németország állandóan fenye­gethesse mindazokat, akik szembehelyez­kednének a nyugatnémet parancsuralom­mal. Nyugat-Németország atomfegyverek­kel való ellátása maga után vonja ezenkívül egy olyan helyzet kialakulását, melyben a NATO gépezetének és a német milita­risták akaratának következtében öngyilkos nukleáris háborúba sodródhatnának a nyu­gat-európai államok. S ha az egyes nyu­gat-európai körök azzal vigasztalják magu­kat, hogy ai USA is ellenőrzést gyakorol majd állítólag az atomfegyverek fölött, ezt inkább fenyegetésnek, mint vígasztalásnak nevezhetjük. Nem titok, hogy az amerikai tábornokok szintén nem nyilvánítanak több békeszeretetet és józan gondolkodásmódot, mint a nyugatnémet militaristák. A nép szavát meg kell hallgatni Elvitathatatlanul örömmel tölt el ben­nünket, hogy a militarista körök törekvései magában Nyugat-Németországban ia ál­landóan erősödő ellenállásba ütköznek. Igen, ma már a legnagyobb mértékben szükség van mindenki fokozott és összpontosított erőfeszítéseire, akik Jószándékkal foglal­nak állást a béke ügye és Németország igazi nemzeti érdekei mellett. A Német Szövetségi Köztársaság nem akar azon az egyetlen úton halad­ni, mely az ország egységének meg­újításához vezethet, nem akar halad­ni a Német Demokratikus Köztársa­sággal folytatandó tárgyalások útján, elutasítja, hogy tárgyalásokat foly­tasson a Németországgal megköten­dő békeszerződés kérdéseiről és el­utasítja az úgynevezett európai atom­mentes övezet létesítésének tervét is, s mint békebora** lép fel akkor, amikor a nemzetek a lefegyverzés és a csúcsértekezlet megtartása ér­dekében tesznek erőfeszítéseket. A Német Szövetségi Köztársaság ehe­lyett keresztülviszi a Bundeswehr atomfegyverekkel való felszerelését, ami minden kétséget kizárva egyenlő lenne a német egység megújításának végérvényes visszautasításával, és újabb komoly akadályt gördítene a sürgős nemzetközi problémák meg­oldásának útjába. Adenauer kancel­lár teljes mértékben tudatában van annak, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése milyen borzalmas következményekkel járna. Ennek ellenére arra igyekszik, hogy elferdítse a tényeket, becsapja a német népet és leplezze a való helyze­tet. „Ha lenjondunk az atomfegyverek­ről", merte kijelenteni a szövetségi parlamentben, „akikor kiprovokáljuk az atom támadást. A Szovjetunióval folytatott tárgyalások akkor a legjob­bak, ha minél „erősebb az, aki tárgyal." Világos, hogy a nyugatnémet kancel­lár igen sikeresen elsajátította Hit­ler szókincsét. Figyelmeztetnünk kell azonban minden komolysággal, hogy erőérve­lésekkel semmi sem érhető el sem Csehszlovákiában, sem pedig bárme­lyik más szocialista országban. Ha a Nyugaton bárki is a szocialista or­szágok megfélemlítésére számít, és azt hiszi, hogy béketörekvéseink gvöngeségünk megnyilvánulásai, és büntetlenül veszélyeztethető hazánk szabadsága, az egész szocialista tábor egysége, szilárdsága, az végzetes té­vedésbe esik. Csehszlovákia megtesz mindent a béke és a más országok­kal való egyetértés érdekében, annak érdekében, hogy örök időkre szüntes­sék meg a nukleáris kísérleteket és tiltsák be az atom-, valamint hid­rogénfeg-yvereket, annak érdekében, hogy a csúcsértekezlet sikert érjen ed, mindannak érdekében, ami való­ban a béke, a netmzetek szabadsága és biztonsága előnyére válik. Cseh­szlovákia a Varsód Szerződésre tá­maszkodva — a nyugatnémet mili­taristák újabb fenyegetéseinek árnyé­kában — ugyancsak mindent megtesz a haza biztonsága, Európa békéjének megszilárdítása, valamint annak ér­dekében, hogy meghiúsíthassuk a német militaristák, valamint az USA­ban és az Északatlanti Tömbben levő védnökeik minden ármánykodását. Mostanában egész hazánkban olyan hangok hangzanak, melyek lelkesen egyetértenek és maradéktalanul tá­mogatják a Szovjetunió nagyvonalú kezdeményező békelépését, s ezt egybekötik a következő sürgető kö­vetelménnyel: a Szovjetunió ezen példamutató lépését követnie kell az USÁ-nak és Nagy-Britanniáinak is! A nemzeteknek elegendő erejük, le­hetőségük és eszközük van ahhoz, hogy elérjék e követelményük telje­sítését, valamint ahhoz is, hogy meg­akadályozzák a nyugatnémet hadse­reg atomfegyverekkel való felszere­lését. Csehszlovákia kormánya követ­kezetesen teljesíti a nép akaratát, minden erejét, a rendelkezésre álló lehetőségeket és eszközöket arra fordítja, hogy biztosítsa Európa és az egész világ békéjét. Az embereknek egészséget - a világnak békét Az egészségügyi világszervezet minden évben április 7-én megrendezi az egészségügy világnapját. Idén ezt • napot „Az egészségügyi haladás­nak tíz éve" jelszó alatt ünneplik és az egészségügyi világszervezet alkot­mánya életbe lépésének 10. évfordu­lójával esik egybe. Az egészségügyi wiPáflszervezetnek ma már 88 állam a tagja és mint ilyen a legfontosabb nemzetközi egészségügyi Institúció. Nálunk e nap megünneplése külö­nös jelentőséggel bír. Az egészségügy terén elért eredmények büszkeséggel töltenek el mindnyájunkat. Polgá­rainknak betegség esetén az alkot­mányban lefektetett joguk van a legmesszebbmenő ingyenes orvosi kezelésre éls ápolásra. Az orvostudo­mány legújabb felfedezéseinek ered­ményeit a nép élvezi. A nép érdeké­ben áldozunk komoly összegeket ku­tatómunkára, a betegségek megelőzé­sére, szülőotthonok, kórházak, szana­tóriumok, üzemi rendelőintézetek építésére. A orvostudomány fejlődése, az egészségügy haladása is a béke esz­méit szolgálja. Az egészség és a béke egymástól elválaszthatatlan fogalmak. Hirdessük e napon, még határozottabban, mint máskor, a vi­lágbéke megőrzésének • szükségessé­gét, hogy a rohamlépésekkel előreha­ladó tudomány az emberek millióinak szolgálatában a békés kibontakozás leghathatósabb fegyverévé váljon. Megkapták megérdemelt büntetésüket (CTK) — A bratislavai népbirósáef szombaton, április 5-én ítélkezett fl szocialista vagyon megkárosítói cso­portjának bűnperében, akik az 1955— 1957-es években mintegy negyedmillió korona értékű árut tulajdonítottak el. Milan Obuch főbűnöst, a bratislavai Csomagoló és Pörkölő n. v. vállalat raktárosát 14 évi, Teodor Reimann vádlottat, az üzem igazgatóját 8 évi, Jozef Tonhauser vádlottat 8 évi, Pa­vel Ábelt 6 évi és Libor Janec gép­kocsivezetőt 7 évi börtönbüntetésre ítélték. A bíróság további számos vád­lottat három hónaptól öt évi börtön­büntetésre ítélt. # A bratislavai „Praha" filmszínházban pénteken, április 4-én bemutatták „A be­csületes tolvaj" című szlovák filmet ® A prágai Reprezentációs Ház Szmetana­termében megkezdődött április 4-én az énekkarok fesztiválja, mely betetőzi a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom népművé­szeti alkotása 1956—58. évi országos verse-J nyét. A CSKP Xf. kongresszusa előtt (Folytatás az 1. oldalról) tunk nagy sikere tovább'á az, hogy ezeket az elveket eredményesen va­lóra is váltottuk. Azt akarjuk, hogy a szocializmus győzelmet arasson életünk valamennyi területén. A XI. pártkongreszusnak, amint ez a jó­váhagyott tézisekből is kitűnik, aj a feladata, hogy fő vonásaiban meg­határozza azokat a politikai, gazda­sági és ideológiai feladatokat, ame­lyeket meg kell oldanunk, hogy a szocializmus építésének fontos sza­kaszát hazánkban sikeresen lezárjuk. Miről van szó elsősorban ? Arról, hogy elérjük a szocialista termelési viszonyok döntő győzelmét a falvakon, kiküszöböljük az osztálykapcsolatok­ban levő antagonizmus maradványait társadalmunkon belül, a termelőerők további fejlesztésével biztosítsuk a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelkedését, minden téren elmélyít­sük szocialista demokráciánkat — elsősorban a dolgozók aktív részvé­telének fokozásával az állam és a gazdaság irányításában, betetőzzük kultúrforradalmunkat és tovább mé­lyítsük a marxizmus-leninizmus szellemében a nép erkölcs-politikai egységét. A kommunista párt teljes tudatá­ban van annak, hogy a szocializmus felépítésének befejezése hazánkban nem megy akadályok és nehézségek nélkül. Itt egyrészt le kell küzde­nünk számos belső nehézséget, más­részt a reakció és külföldi támoga­tóinak fokozott támadásait. Ezért lép annyira előtérbe pártunk tevé­kenységében főleg egy dolog: állan­dóan támogatni a dolgozók kezdemé­nyezését, aktivitását és lendületét s megszervezni valamennyi kommu­nista, pártonkívüli, az egész Nemzeti Front egységes törekvését a termelő feladatok, valamint politikai, gazda­sági és kulturális életünk valameny­nyi szakasza többi feladatainak tel­jesítése érdekében. A párt ezért mindig a legnagyobb tiszteletben tartotta a dolgozók sza­vát, azt, hogyan értelmezik ők a párt jelszavát, milyen bizalommal vannak és szeretetet táplálnak ők a pártnak a nép javára végzett mun­kája iránt. Ezt minden téren meg­mutatta a CSKP KB levelével kap­csolatos országos vita. Jogosan mondhatjuk, hogy éppen ez a vita volt a kongresszus előkészületeinek legfontosabb része, rendszerünk mélységes demokráciájának megnyil­vánulása. A vita megerősítette, hogy az alapvető kérdésekben nálunk nin­csenek ellentétek. Pártunk társadalmunk elismert vezető ereje. Ezért XI. kongresz­szusának előkészületei egész dolgozó népünk saját ügyét jelentik. A párt és a nép szilárd egységének különö­sen értékes kifejezője a kongresszus tiszteletére indított szocialista mun­kaverseny kibontakozása. A jövő kongresszus fő jelszavát lelkesen fogadták a legszélesebb tö­megek is. Várható, hogy a kongresz­szus előkészületeinek utolsó hetei egyre fokozódó aktivitásuk jegyében folynak le. A fontos feladatok ter­mészetesen még jobban fokozzák a pártunk tevékenysége, szilárdsága, eszmei és szervezeti egysége iránti igényeket. Ez megköveteli, hogy következetesen érvényesítsük a le­nini alapelveket pártunk életében. Kommunista pártunk a munkás­osztály harcainak mindig első sorai­ban áll, sikeresen vezette a munkás­osztályt a múltban és most elvezeti őt és egész népünket történelmi fel­adatunk teljesítéséhez — a szocia­lista felépítés betetőzéséhez is. (Rudé právo)

Next

/
Thumbnails
Contents